szerintem ha az agyoldalt eleg magasra csinalod, kell mukodjon. plusz az aljara a lecet, ami tartja az agyracsot, azt kicsit masszivabbra kell venni, es rendesen felragasztani/csavarozni/tiplizni/szegelni.
Mennyire istenkísértés egy ágykeretet 18mm-es vastagságú ragasztott lapokból elkészíteni?
Normál 200*90 cm-es matrachoz kellene keret (2 db, merthogy ikreknek lesz), egyelőre a lurkók még kicsik, de hosszabb távra tervezek, tehát ha stabil és időtálló lenne a végeredmény az nem volna baj.
Van 24 mm-es tábla ami jó lenne, de abban van némi logisztikai csavar (bár nem megoldhatatlan, így hajlok rá, hogy mégis ez lesz), illetve Prakitker, Obi és társai forgalmaznak 18 és 28 mm-es lapokat amiből a 28 mm-est soknak (és drágának, így az ki is esett) a 18-ast meg kicsit kevésnek/vékonynak érzem, viszont ezeket a lapokat könnyebben tudom mozgatni, mint egy 24 mm-es 2,5*1,2m táblát, a kis helyen amim van.
Jól érzem, hogy jobb a 24 mm vastag lapból dolgozni, vagy elég lehet a 18 mm-es is?
Alapok készítésekor gyakran előfordul, hogy nagyobb kő és betondarabokat kevernek a keverékbe. Ezt a betonfajtát nevezik ciklopbetonnak. Ha ugyanez házilagosan, kézzel készül úsztatott betonról beszélünk.
A felhasznált kövek mérete ne legyen nagyobb 15 cm-nél, súlyuk ne haladja meg a 10 kg-ot.
A beágyazott kövek, betontestek stb. a teljes betontömeg belsejébe kerüljenek és azokat legalább 8-10 cm-es betonréteg takarja.
Képlékenyebb betont használjunk, csömöszöléssel tömörítsük, hogy a beton teljesen körülvegye a köveket.
A kőrétegek és az egymás mellé helyezett kődarabok között mindig legyen legalább 5 cm vastag beton.
Leginkább az alapok készítésekor alkalmazhatjuk. A szokásos betonkeverékbe vízben áztatott, nagyobb méretű köveket is behelyezünk kb. 30-50%-ban.
Én a padlófűtésnél csak sima úsztatott betont kevertem házilag, 1:4 keverési aránnyal, vegyes sóderból és homokkal keverve.
A koszorúnál meg az attika fal pilléreinél 1:3-as betont kevertem, szintén úsztatott technológiával, de nagyon alaposan be lett vibrálva egy kézi elektromos vibrátorral. Ez olyan mint egy túlméretezett műkuki :) Egy helyen kimozdult a zsaluzat, és ezért le kellett vésni a betonból mert pont oda esett egy szarufa és akadályozta az a kis kitüremkedés. Szitkozódtam rendesen mire a beton sarkát le tudtam törni a 5 kg-os kalapáccsal :) A két beton között ég és föld a különbség.
Pedig, ahogy többen is mondták, beton és beton között ég és föld lehet a különbség! Sóder minőség és szemcse nagyság, cement minőség (mert van több is), és cement/sóder keverési arány, meg az ég tudja milyen adalékok függvényében. Még egy "házi" beton is több fajta. Más a koszorúhoz használt, más az aljzatbeton és más pl. az öntartó erkélyhez alkalmas. Van amit visz a racsnis fúró (ami nem fúr, hanem vés. Ezért nem igazán nyerő téglában csak forgatni a vídiás falfúrót), van amit nem. De, hogy semmire sem jó, az erős túlzás. Egy betongerendát biztosan nem lehet vele megfúrni, de a közte lévő béléstestet azt igen. A 70-es évek végén a második házat építettük, és kitaláltam, hogy padlófűtést csinálok, ami akkoriban Mo.-on még ismeretlen terep volt. A betonozásnál feltétel ennél, hogy a beton a kötése közben nem zsugorodhat, de akkoriban még erre nem voltak adalékok. Kiderítettem, hogy a metróalagutak betonozásához is ez a feltétel, így megtudakoltam, ott milyet használnak. Megcsináltuk a recept szerint, és jó lett, nem vágta el/be sehol a csöveket, de abba még a levegős fúrókalapács is csak nyögve megy bele. Ha valakinek valaha fel kell bontania, lesz anyázás rendesen az biztos. :-))
Tehát a véleményem az, hogy az a racsnis-megoldás tökéletesen alkalmas arra - amire azt eredetileg kitalálták. :-P Abban igazad van, hogy a tengely ebből adódó hosszjátéka némely helyzetben kellemetlen tud lenni. Mondjuk az enyémnek csak "ütve" állásban van játéka, de ez nem is a filléres kategória.
Édesapám házát még valamikor a 2. világháború után újították fel, kisméretű Sóskúti mésztéglából húztak a házon belül még egy falat a régi fal mellé úgy hogy a két fal között hagytak kb 10cm távolságot. (dupla falazat). Úgy 25 éve volt egy kis gubanc a kéróval, elkezdtek füstölni sorban a vezetékek a falban, természetesen a régi vászonszigetelésű volt mind így megérett egy felujításra a teljes elektromos rendszer. A fater megkért hogy segítsek, túl sokba került volna szerelővel megcsináltatni, a kis nyugdíjából meg nemigen tellett volna rá. Na neki is ugrottam, véső kalapács, 1 nap alatt kb fél méter vezetékhelyet tudtam csak kivésni abból a tetves fehér mészkő téglából olyan kemény volt. 2-3 napos kínlódás után kikülcsönöztünk egy ipari falmaró gépet, hogy majd azzal pikk pakkra megcsináljuk. Na kb egy szobányi falat tudtunk csak az ipari gyémántos maróval végigvágni, teljesen elkopott addigra. Pár tárcsát elkoptattam mire minden helységben végigmartam a falat, és még így is kb 1 hét kellett a marások elvégzéséhez.
Amikor az én házamat építettem HB38-as hőszigetelt téglából akkor is kikölcsönöztem egy ilyen gépet, akkor pár óra alatt a jóval nagyobb elektromos hálózathoz kimartam mindent egyetlen tárcsával úgy hogy még csak kopás sem látszott a tárcsán.
A jó és nagy szilárdságú betonba homokot is kevednek a sórder mellé, hogy még apróbb szemű is legyen a kisebb kövek között.
Aztán pld az is sokat számít, hogy mekkora a víztartalma a keveréknek. Nemrég volt egy műsor a Hoover gát építéséről, hogy ott alkalmazták először a beton hűtését, nagyon sok kilóméternyi hűtőcsövet építettek be a betonba, hogy gyosítsák a beton kötését. Ugyanis olyan hatalamas mennyiségű betont használtak, hogy az a kötés során keletkező hőtől egyszerüen felizzott volna belül, és a számítások szerint több mint 100 év kellett volna hogy kihüljön az a hatalmas tömeg. Addig meg ugye nem lehet megterhelni a gátat. Hatalmas hűtőberendezéseket kellett ehez kifejleszteniük amik képesek voltak 3.330.000 m3 betont megfelelő hőmérsékleten tartani amíg megköt a beton.
Évekig kisérletezik pld egy toronyház építéséhez a beton összetételét laboratóriumi körülmények között, mindegyik keveréket bevizsgálják terhelőpróbán, hogy milyen terhelésen roppan össze a kész és megkötött beton.
Ezt gondold át légyszíves : "Hát, nem tudom. Mégis mibe? Mert a beton- az beton. Ha házgyári, ha nem."
A betonok között akkora a különbség az összetételtől és a technológiától függően mint mondjuk a különböző felsőmarók között a gagyitól az ipari kivitelig. Arról nem is beszélve, hogy kismillió adalékanyag van a betonhoz amik mind módosítják a tulajdonságát, hisz azért rakják bele.
Veresegyház, szada... ismerem mint a tenyerem. (na jó, mondjuk inkább úgy hogy viszonylagosan ismerem mert némely helyi leányzók miatt sokszor megfordultam ott legénykoromban.)
:)
Kicsit félreértettél. én nem jelentkeztem a munkára csak jeleztem hogy ha meg kéne csinálni akkor ahhoz nem árt tudni hogy hol vagy.
Egyrészt Miskolcról felmenni beüvegezni lehet hogy drága lenne. többe lenne a kiszállás mint a munkadíj. Másrészt szerencsére annyi munkám van hogy karácsonyig be vagyok táblázva.
ettől függetlenül felteheted ide a beszegező léc keresztmetszeti képét.
Aztán: Írod hogy a felületkezelő anyag Milesi. de ez olyan mintha én az autósboltban skodához kérnék vezérműláncot.
azt fogják kérdezni hogy melyik tipus, melyik évjárat.
Tehát a Milesi név nem elég. vannak külső és beltéri vékony és vastag lazúrjai, ugye vízbázisú és oldószeres anyagok is vannak, és azon belül újabb kódok... pl én most 1K oldószeres lakkot használtam NL 850-es kóddal. ami szóró lakkot jelent vagyis arra van kifejlesztve hogy szórjuk.
(ettől függetlenül azonban amikor a szórópisztoly megadta magát kénytelen voltam ecsetelni, és kiderült hogy nagyon szépen lehet dolgozni vele, bár az ecset megadta magát a végén)
Egynegyed colos szárral rendeltem kintről 30 fokos kést - oké, nem 45 fok, de a probléma ugyanez. A legalapabb, 1200 wattos Bosch gépemmel gyönyörűen lemartam vele egy 19 mm vastag fenyőlapot.
Ettől függetlenül értem és elfogadom amit mondasz, nem is kívánok vitatkozni vele.
Ahogyan van ilyen beton, meg olyan beton, úgy a téglák sem egyforma keménységűek. Sok függ az égetés hőmérsékletétől és egyebektől. Tudjuk, GPS panelban lakik, neki nyilván ott kell fúrni, ahhoz tényleg kevés egy mezei ütvefúró. Viszont aki téglafalak között él, annak tökéletesen megfelel, és egy keményebb téglát ütvefúró nélkül elég szenvedés megfúrni. Vagyis van létjogosultsága a racsnis ütvefúróknak. DE nem panelházban.
Ez csak egy fúrógép. Fúrógéppel is lehet persze csavarozni, de nagy kompromisszumokkal, mert kis fordulaton nincs benne nyomaték, ha meg húzod a bajszát akkor forog vadul (és egy pillanat alatt ledarálod a bitet és/vagy a csavar fejét).
Nem vitatom egyik szavát sem ennek a hozzászólásodnak hiszen éppen ezt állítom én is. A beton nem vicc, azt jól megtervezett arányban kell az összetevőkből kikeverni. És ezt a "házgyárban" meg a hivatalos betonkeverőknél meg is teszik. És akkor kapsz B50-es meg Bxx-es meg vízálló, meg egyéb betont.
Viszont amikor otthon kevered akkor nem szitálod szét a sódert "20mm>10-20 mm>5-10mm> aparaja" szekciókra és keversz bele pont annyit mindből, hogy a kicsi kitöltse a nagyok közt a helyet, hanem lapáttal be a keverőbe, és ahogy kiadja úgy lesz. Na ezt hívják házi betonnak, és ritkán lesz olyan mint a házgyári.
És erről nyugodtan megkérdezheted az építőmester barátaidat, igazolni fognak.
Én ugyan csak egy évet dolgoztam a BVM-ben, de az apám a fél életét, és gyerekkoromban még nem létezett nyári tábor. :P
Mi a bánatot nem akarsz azon megérteni, hogy ha Józsiék összeállnak kalákában koszorút betonozni, és van két láda sörük, és úgy tolják a keverőbe az anyagot, hogy három lapát sóderenként egy lapát cement (ez a legerősebb házi beton, sokan 1:6-ig is lemennek!!), akkor sem lesz a bedolgozott anyag olyan tömör és kemény, mintha gőzölt, vibrózott és ADALÉKOLT gyári beton lenne???
Itt a szomszédban építik az MTA épületét, egyik nap felrakták a zsalut, este megöntötték betonnal, és vibrózták, másnap reggel már bontották róla a zsalut, és egyetlen egyszer sem locsolták meg!!!Azonnal alátámasztották, és már terhelték is, igaz csak szolídan.
Szerinted milyen adalékolás volt abban a házi betonhoz képest? Rettenetbrutál anyagokkal javították fel a matyát: égésgátló, folyósító, kellősítő, kötésgyorsító. Ezek tuti benne voltak. Jó hogy nem eszi a sima racsnis vacak. :))))))))))))))))
"....egy házi beton sokkal porózusabb -mondjuk ki- sokkal puhább, mint egy házgyári, amiben gondosan válogatott arányban..."
Húha, nekem ez a "puhább házibeton" picit úgy hangzik, mint az egykori Mao népi-kohóiban, a parasztházak udvarán előállított "acélmárkák".
Én nem vagyok nagy építőmájszter... de sok barátom az. Építésvezető-mérnökök, ilyesmik.
Tőlük tudom, hogy "a sör az nem alkohol, stb...és végül: a beton az nem vicc".
És ez nem csak állami intézmények építésénél igaz - hanem a legszerényebb (családi)lakóház esetében is.
Túúúdom, a régi mesterek nem mértek semmit - "szemre kevertek" - és sorra építették a faszábbnál-faszább házakat (amelyek még ma is állnak) - csakhogy szerintem ez ma már nem így van.
Az egyik volt iskolatársam egy (transzport) betonkeverő cégnél valami termelési-vezető féle - és az panaszkodott, hogy most kell bővítsék a "tanú-raktárat" - vagyis azt helységet, ahol a fenetudja hány évig meg kell őrizni minden sarzsból 2 darab szabványos kockát - a dátummal és gyártási lot-számmal belenyomva.
Ez arra kell, hogy ha előfordul egy apróbb gebasz egy házzal (pl. összedől) - akkor igazolni tudják, hogy az ő általuk szállított beton az frankó-kóser volt, vagyis máshol kell keresni a hibukát.
A műkő megint egy érdekes állatfajta. Nem csodálkozom, ha az kemény lett.
Az egész a kémián múlik. Önmagában a cement és víz keveréke nem fog kemény anyagot adni hiába teljesen tömör.
Kell neki a kő felülete amihez tapad. A házibetonnál általában egyféle sóder van használva és a kavicsok közötti közöket cement tölti ki. Míg a házgyárinál a nagy kavicsok között kicsik vannak, azok között még kisebbek, és azt a struktúrát a cement összeragasztja. Nem a ragasztó töltik ki a teret hanem a kő.
A műkő eleve olyan kis szemcsemérettel dolgozik, hogy közel vannak egymáshoz a darabok, így a cement ragasztóképessége rendesen tud érvényesülni - persze hogy kemény lesz a végeredmény.
Ezzel alapból ugyan egyetértek, de vannak kivételek: apu annak idelyén az egész házunkat földtől ereszig mintás-szines műkővel burkolta. 15 évvel később meg akartuk fúrni, és akkor még csak ilyen racsnis ütvefúró volt elérhető vídiás fúróval.
Leizzadtunk bele.
Azóta a helyzet annyit változott, hogy a pneumatikussal esek neki, ha kell, de később is próbáltam racsnissal, ez bizony nem az a járdabeton, ami a szokásos házibeton kategória.
És a fater nem 100% fehércementtel csinálta, legalább a fele benne sima szürkecement.
Amit pár éve én csináltam fehércementtel, az is egy kutyakemény anyag lett, rázás nélkül is.
Szóval többnyire igazad van, de bele lehet futni rendes anyagba is háziban is.
Én egyébként ezt a racsnis cuccot semmiféle betonba nem használnám már, legfeljebb téglába, mert azt ,meg a pneu ripityára töri, és még a tipli is kiesik belőle.
19mm anyagot 45 fokban lemarni azt jelenti, hogy a marókés 19mm-t be is halad az anyagba, tehát a kés mélységének ennyinek tuti lennie kell.
Ez két oldalon 38mm méretet jelent átmérőben, ehhez hozzájön még a szár átmérője, ami ugye 8mm - ahogy kiveszem a szavaidból amit a profi 12mm-es gépről írsz, neked ilyen lehet, mert nem nagyon akarózik 12-est venni-, és hát ehhez még oldalanként kb 2-2mm-t illik hozzáadni, hogy az a kés a tövénél is köszörülhető és szépen dolgozó legyen.
Tehát a kés teljes étmérője 38+8+4=50mm.
És azon mérgelődsz, hogy ilyen nincs nyolcas száron??
El se bírná a nyolcas szárú gép erővel!
De még ha erővel bírná is, a patron maga nem bírná a nyomatékot, megforogna benne a szerszám!
Ez nem így van, egy házi beton sokkal porózusabb -mondjuk ki- sokkal puhább, mint egy házgyári, amiben gondosan válogatott arányban vannak a különböző méretű kavicsok, hogy teljesen kitöltsék a teret, rázópadon + hidraulikus sajtolóban össze van tömörítve, és ráadásul még komoly program szerint hőkezelve (összefőzve).
Egy házi keverésű beton tizedakkora szilárdságú mint egy panelbeton, és ez meglátszik akkor is amikor fúrni akarod.
....és még tegyük hozzá, hogy ma már fehér-hollónak számít az úgynevezett "NEM-ütvefúrósat" kapni.
Aki kitalálta ezt a a racsnis "ütvefúrásnak" nevezett pofátlan szélhámosságot - hát annak én külön küldenék egy dalt.
Vagy méginkább meghívnám egyszer egy házgyári panelba - hogy azzal fúrjon ki mindent, ami egy lakásba kell. A fali-szerelvényektől-konyhabútorelemktől.... az utolsó kép-kampóig.
És addíg nem kap enni, amig nem végzett.
Na de ezt azoknak is ajánlom, akik (bizonyára marketing okokból) ezt a szart (ha kell-ha nem) - alapból beépítik minden rohadék kis 3-400 W-os fúrógépbe - hogy garantáltan meg legyen a tengelyének a 2-3 mm-es hosszanti holtjátéka... nehogy már pontos mélységig lehessen fúrni azzal a géppel.
Más: nézelődtem drótos fúró ügyben, és találtam egy esetleges alternatívát a Skil 6222-nek. Ez a Sparky BR 100E. Ránézésre baromi gagyinak tűnik (valószínűleg a színválasztás teszi), de lehet, hogy nem az. Nem is nagyon ismertem korábban ezt a márkát, most rákeresve derült ki számomra, hogy ez egy 50 éve Bulgáriában üzemelő cég, most is ott folyik a termelés (nem Kínában), és a cuccaik nagy része árban valahol az ipari kategória alsó szegmensébe sorolható.
A fent említett BR 100E a legolcsóbb hazai boltban 12 rugóból megvan, kicsi, könnyű, és szabályozható a fordulatszám. Nyomatékszabályozó viszont nincs rajta. Egy bolgár fórumon azt írják, hogy jól szabályozható, erős gép, valaki említi, hogy 6x120-as csavarig előfúrás nélkül is gond nélkül tud vele csavarozni.
Igazából nincsenek ilyen nagy igényeim (totál kezdő vagyok), első körben csak az élekkel szeretnék valamit kezdeni, hogy ne legyen minden derékszög. Kis élletörés, kerekítés, ilyesmi. Később talán alapszintű csapolás.
Veresegyház. Majd megmondom az üvegfalc teljes méretét és az üveget én* hozom. Majd annak is megírom a szumma vastagságát (amúgy A1-16-4 LOW-E 1,1k a jelenlegi megpattant üveg általam ismert összes műszaki adata). Amire kendnek különös figyelme kell hogy legyen az a beszegezőléc göcsmentessége, zsírossága (csak finomszálú boroviból készülhet)** és a felületkezelés minősége***, majd az UV áló szilóval szépen kellene kihúzni a léc és az ablak találkozásánál az éleket kívül-belül. A Milesi-t szórással kérem a beszegező lécre, de a rámánál belátom hogy helyszínen ilyet nem kérhetek (persze ha meg tudod oldani azt külön értékelem). Már van egy ilyen ablak átalakításom, úgyhogy egészen biztosan menni fog a dolog. A fent tárgyalt munkálatokat követő aluprofill felhelyezésre pedig ötleteket várok (nem csak Tőled, hanem a kollégáktól is), mert az csak egy ötletelés volt részemről.
**a jelenlegi profilról küldök fotót és megírom annak is a méreteit.
***Ha aluprofilt szándékozol használni akkor ragaszkodok a szinterezéshez és a rögzítés céljából felhasználásra kerülő látható rögzítő elemek (csavarok) szinterezéséhez is. Mindettől függetlenül ha megoldható hogy nem látszódó rögzítési technológiát alkamazzunk, azt külön értékelem.
Ezeket már néztem. Példaképp, le kell marni egy 19 mm-es lapot 45 fokban. Nincs hozzá fej, mert túl kicsi a munkahosszuk. Vagy pedig, ahogy Repülőgépépítő tette, kell venni egy nem hobbikategóriás gépet, ami be tudja fogadni a 12 mm-es és a félcolos fejeket.
No, pont ezt akartam kérdezni, hogy hol tudok az általában jellemzőnél (ami kb. nulla) nagyobb választékban marófejet venni. Színelőmaró (felső csapággyal) és falcmaró kellene. Ott tartok mérgemben, hogy az USA-ból rendelek, mert ott legalább van.
Először is a vállalás előtt nagyban megkönnyítenéd a vállalást azzal ha megmondanád legalább a település nevét ahol laksz.
2/ igaz hogy mondtad hogy 1.1k az üveg. de az is fontos volna hogy milyen kiosztású és vastagságú az üveged. vagyis 4-16-4-es? ami egy normál 24mm vastag hőszigetelt üveg.
a 3 rétegű üvegnek bármilyen híresztelés ellenére csak ott van értelme ahol nagy felületről beszélünk. egyébként 24mm-re is lehet gyártani 3 rétegű üveget. 4-6.5-3-6.5-4-es kiosztással és ilyenkor nem kell más üveglecet gyártatnod.
siman vannak gyartoknak olyan termekei, amiket egy bizonyos piacra gyartanak, akar kis szeriaban. kiszamoljak, hogy keleteuropaban jo sokat el lehetne adni egy 10ezer forintos gepbol, de olyan pont nincs a kinalatukban. nosza, lebutitanak egy letezot, hozzatesznek egy A betut a tipusszamhoz, es gyartatnak belole 10ezer darabot.
a klasszik 450-650W koruli zold bosch kezi utvefutobol szerintem ugy 20-30 valtozat letezik, amikivulrol pont ugyanugy nez ki. csak kisebb motor (rovidebb forgoresz, kisebb alloresz, de ugyanaz a tengely), golyos helyett siklocsapagy, fem hajtomuhaz helyett a haz muanyagabol kialakitott, akar olyan filleres dolgok, mint a rovidebb halozati zsinor, gyorstokmany helyett kulcsos, stb. es az ilyen lebutitottak pontos tipusszamara csak orosz,ukran, magyar, roman,bolgar talalatokat hoz a google. a soknyelvu hasznalati utmutatojukban sem talasz francia, nemet, sved vagy hasonlo nyelveket, viszont lesz torok, roman,stb.
Egyetértek 409 kollega véleményével. A felsőmarón nem szabad spórolni. A másik ami nagyon fontos, hogy 12-es marószár befogására is alkalmas legyen. Egy csomó marófej nem is létezik 8-as szárral csak 12-essel. Pld plattolómaró amivel szekrény ajtók belső részének a díszítését szokták csinálni.
Én nemrég vettem egy Mastermax MER 2106-os gépet, ez tudja a 12-es marószárakat is befogni. Viszont nagyon meg kell nézni a gépet, mert az olcsóságuk miatt nem igazán jó minőség. A gép lágyindítású ami nagyon hasznos, fordulatszám szabályzós ami szintés nagyon fontos ha nagy átmérőjű marófejeket fogsz használni. Nagyon jó a mikromélység állítója, könnyen nullázható és használható.
Ezek mind fontosak. A gép jó erős, 1800W-os.
Viszont megtaláltam a gépem hibáját aminek most nagyon nem örülök. A két csúszórúd amin a magasságot lehet állítani egy egy réz csúszóperselyen keresztül csatlakozik a gép házba. Az egyik persely picit kotyogósabb, azaz nem illesztették pontosan. Ennek az a következménye, hogy ha maróasztalba beépítem a gépet akkor képes féloldalasan felemelni a maróasztal, a marófej pedig nem lesz tökéletesen derékszögben a maróasztal síkjára. Ez csomó marónál nem számít, de a horonymaróknál, lambériamarónál, plattolónál már igen, mert ezeknél sokkal jobban hajlamos oldalra elhajolni a gép, a fél méteres deszkának a végére meg már a horony amit mar kimegy a deszkából, azaz nem párhozamos a mart horony a deszka oldalaival.
Még garis a gép, lehet visszaviszem javíttatni vagy csinálok hozzá új perselyeket.
A dobozban 12-es marószárú fejek vannak, pld ilyen hosszú (kb 6-7cm-es) egyenes maró nem is láttam még 8-as szárral. A jobb oldalon van a plattolómaró, ez miatt vettem 12-es patronú gépet.
Mindenki így kezdi....... hidd el, ez gyorsan meg fog változni. :-)
Anno az első nekem is valami névtelen olcsó darab volt, bírta talán 6 hetet, akkor kijött belőle a füst, anélkül meg nem működött tovább. Kicserélték pár hét alatt garanciába, az működött úgy 5 évig, igaz vagy 3-at nem használtam mikor kicsit átszabtam vele a kezemet. Tavaly elővettem, pár óra használat (vagy annyi sem) elkezdett rezonálni, és kiszakadt belőle a ventilátor. Használtam tovább, de aztán ebből is kijött a füst....(ami nem csoda ventilátor nélkül) Most vettem egy /olcsó/ Bosch-t, hogy meddig bírja az majd eldől, de az biztos, egészen más vele dolgozni. Csendesebb, lényegesen kisebb a vibrációja, könnyebb tartani/irányítani. Mondjuk a szerszámrögzítőjétől nem vagyok elragadtatva.
Én azt mondom, nem érdemes, de nem az én pénztárcám....., és valóban az a kérdés, hogy mire akarod és fogod használni. Viszont a szerszámokkal /szerintem/ nem szabad spórolni.
Igazából azt nem értem, honnét szereztek ennyi Skil 6220-ast, mert a neten még specifikációt és képet is alig találni a típusról, valami régi konstrukció lehet, vagy nagyon rövid ideig gyártották.
Ma voltam a Praktikerben, nagyon bökte a csőröm a vezetékes fúró. Hát mit mondjak... Nevezhetném tisztességtelennek is a céget, de az a hülye, aki nem nézi meg, mit és mennyiért vesz. Kirakva valóban a 6222 van, alatta nagy piros táblán az akciós ár, 10990 Ft. A trükk viszont az, hogy az akció nem a fekete-szürke 2 sebességes 6222-re vonatkozik, hanem az 1 sebességes fekete 6220-ra, amiből persze nincs kirakva bemutatódarab sem. A 2 sebességes továbbra is 17 rugó. Szóval nem vettem meg, mert eldöntöttem, hogy csak 2 sebességes fúrót veszek, csavarozáshoz sokkal jobb.
Más: szintén Praktiker, felsőmaró. Két helyen is ki volt rakva Budget 1300 Wattos felsőmaró, az egyiknél 8990 Ft-os ár volt kiírva, a másiknál (ahogy a webshopban is) 13990 Ft. Rákérdeztem, és kiderült, hogy a 9 rugó a helyes ár, szeptember 14-ig ennyiért kapni akciósan. Szeretnék egy felsőmarót (még sosem volt ilyenem, csak mostanában ismerkedem a fával), ritkán használnám, nem is túl komoly melókra. Érdemes ennyiért egy ilyen Budget-be beruházni?
Nézem a blogon a japán asztalosokat:ezeknek ez a mániájuk,hogy mindent fordítva csinálnak?A gyalut is húzzák,a fűrészt is.
A felületkezelésnél mi lehet az a barna ,amit a tálból a bútorra kennek?(japánul nem tudok,ha esetleg mondták volna)))))).
Más:gyalu,véső élezéshez jó fenőkövet hol,milyet érdemes venni?Apámnak volt egy kemény köve amit használt,lehet,hogy belga sárga volt?Ami követ kapok elég hamar árkosodik.Kösz:
Van egy 1,1k-s beszegezőléces megrepedt ablaküvegem és azt találtam ki, hogy a helyére 3 rétegű 0,7 k-s kerüljön. Csakhogy ehhez másik sokkal keskenyebb (és vagy válazott) beszegező lécre vagy aluminium idomra lenne szükség. Ezzel egyidőben arra gondoltam hogy a rámák külsejét is rendbe kellene tenni, mert a Milesi-t megette az idő vasfoga. Még gondoltam arra is, hogy mivel a ráma alsó összekötőjéről zabálta le jobbára a külső időjárás ezt a bevonatot, ezért a helyreállítást (felújítást követően) felszereltetnék oda egy aluprofilt, hogy megelőzzem ezzel a probléma későbbi kialakulását. Lenne itt valaki aki ezt elvállalná?
nemtom a T mivel szerel, nalam digi van. kint passziv eloszto, onnan par oszlopon keresztul mar egyetlen darabbol jon a modememig. 2er (egyik tartalek)+2 acelszal. 20cm-nel kisebbre csak kombinalt fogoval tudnam hajlitani :-)
Másfél centit az FC-FC multimode patchkábel bír, illetve a legtöbb zselében futó multimode 4-32 eres. Feltételezem, hogy házon belül az elosztótól nem fognak monomódusú kábelt használni, mert valószínűleg úgyis belül maradnak a 485 méteren. Így nem érzem elhibázottnak az 5 centis minimális sugárra vonatkozó javaslatomat. :P
hat erosen kabele valogatja. azert a masfel centis hajtas mar meglatszik a jelen, mas kerdes hogy elviseli. de ugyis latszik mennyire korultekintoen van szerelve, es abban a stilusban kell csinalni es kesz.
Optikát is lehet baszkurálni csak oda kell figyelni. :) Két dolgot tarts mindig észben.
1.) másfél centis sugárnál jobban nem hajlítható egyik sem! Ha ez egy vastagabb kültéri kábel akkor pedig inkább javasolnám a minimum 5 centis sugarú ívet a sarkoknál, és akkor nincs baj.
2.) sehol se vedd "feszesre" a kábelt mindenhol legyen egy minimális lógása, és akkor nem lesz gond a hőtágulással sem.
Ha a fentieket betartod simán be lehet csatornázni.
adva van egy 25 méter tornácos lépcsőházi fal. Ezen kb 6-8 vezeték megy falon kívül (kéteres telefonok, coax, optika stb)
Namost elég rondán néz így ki a folyosó, festés előtt állunk és szerettem volna kábelcsatornába berakni. Igenám, de az optikai kábelt nem lehet baszkurálni mert eltörhet, a T-home meg 10 ezerért jön ki.
Milyen megoldást tudnátok javasolni ezen kábelek letakarására?
gipszkarton?
Vagy van valami vékony fa-erezetes időjárás álló rétegelt lemez amivel letakarhatnám valahogy U vasas rögzítéssel, vagy hogy kéne ezt lefedni?
Az én zöld gépemre is írják, ami csak a szokásos marketing bullshit. Rövid a felfelkvő felület, így derékszögezés nélkül nem pontos. A kéken egy merev sínrendszer és jóval hosszabb csúszófelület van, ami elég jól megvezeti az oldaltámaszt, ennyi.
Ahogy Soká írja, a GTS 10 XC a testvére. Még egy nagyon lényeges különbséget fedeztem fel, amikor tapogattam a kéket: a jobb oldali párhuzamvezető önbeálló, azaz rögzítés közben felveszi a lappal garantáltan párhuzamos pozíciót. A zöld gépen ilyen nincs, ott bizony a hosszú derékszög nélkül simán lehet 0,5-1 fok hibával vágni. Aki sokat vág, iparszerűen, annak ez rengeteg idő.
A barkácsoló viszont milyen komoly szakinak néz ki egy méretes derékszöggel a kezében:)
Őszintén szólva nem tudom, mi az oka ennek a korlátozásnak. Ugyanis, a gépkönyvben ki van emelve, hogy legfeljebb 1,8 vastag fűrészlapot szabad alkalmazni (magméret). Az 1,8-as magméretű lap fogszélessége 2,5, a 3,2-es fogszélességű lap magmérete 2,2. Azaz. csupán 0,4 mm-rel vastagabb a tárcsak a szélesebb lapnál, ami szinte semmi. Kipróbáltam, hogy ráfér-e 3,2-es lap is: igen. A tengelyen a csavarmenet elég hosszú ahhoz, hogy a 0,4 mm-rel szélesebb lapot is ugyanolyan biztosan rögzítse. Gondolkoztam sokat, megkockáztassam-e a vastagabb lapot, de arra jutottam, hogy inkább nem játszok a tűzzel, lehet, hogy nem tudok valamit, ami miatt belefutok egy pofonba. Meg persze az is segít, hogy a Bosch (Freud átcimkézés) lapok kínálatában van nagyon jó minőségű 1,8/2,5-ös is:
Azt sejtem, a szélesebb bizonyosan merevebb is, illetve a hangcsillapítása is jobb. Amúgy árban szinte ugyanaz, az 1,8-as ~1500 ft-tal volt olcsóbb, mint a 2,2-es.
Lehet, hogy ugyanaz a motor, mint a régi dobozos gépben?
Itt-ott még lehet kapni a régi kék Boscht:
Bosch GTS 10
Névleges felvett teljesítmény: 1800 W
Üresjárati fordulatszám: 3650 ford./perc
Asztal mérete: 641 x 737 mm
Fűrészlap tárcsaátmérő: 254 mm
Fűrészlap furatátmérő: 30 mm
Hajlászögbeállítás: 47° B / 2° J Tolórúd, Körfűrészlap tároló Asztalméret: 641 x 737 mm-ben max. vágási kapacitás balra: 330 mm-ben Max. vágási kapacitás jobbra: 635 mm-ben Mélység x Hosszúság x Magasság: 73 x 78 x 34 cm Súly: 27,2 kg
Az XC verzió tehát 7-8kg-mal nehezebb, van benne tolóasztal, egyszóval szimpatikus konstrukció, persze ha eltekintünk az árától.
Kipróbáltam, nekem nem vált be. 50x2,5-ös perforált rozsdamentes csővel füstölt, mint a fene. Valószínű kevés és/volt kicsi volt a lyuk. Ha beindul az égés, a fűrészpor, elég sok levegót igényel. A másik, hogy még a tökéletlen égés mellett is beégett a perforáció, és deformálódott a cső. Pedig az 1.4541 450 fokig hőálló, de a magban legalább 8-900 fok lehet. Valami kerámiabetét lehet birná, de odáig nem jutottam. Egyébként ennek a dobkályhának ezer verziója található meg a neten. A "sawdust strove" keresőkifejezéssel egy csomó leírás, kép és videó jön fel.
Egy másik érdekes lehetőség a fagázosítás. Ha beírod a "rocket stove" keresőkifejezést találsz néhány jópofaságot, többek között egy bideosorozatot egy hamisítatlan alföldi akcentussal beszélő magyar szakit, aki amerikába vitte a kreativitását. Az ő klipgyűjtője itt van, http://www.youtube.com/user/vendelkeresztyen/videos Jónéhány dologgal foglalkozik Keresztyén Vendel.
Érdemes még próbálkozni a "barell strove" kifejezéssel is.
A kék Boschből kettő is van, amit te linkeltél, az a kisebb, kimondottan hordozhatóra tervezett darab. Nincs a szokásos "sörösrekesz" doboza, hanem "csóvázas.
Névleges felvett teljesítmény: 2.100 W Üresjárati fordulatszám: 3200 1/min Fűrészlap átmérő: 254 mm Fűrészlap furat: 30 mm Vágási magasság: 79 mm Dőlési szög: 47 °B/1 °J Asztalméret: 584 mm x 759 mm max. vágási kapacitás jobbra: 635 mm max. vágási kapacitás balra: 250 mm Mélység: 73 cm Hosszúság: 78 cm Magasság: 34 cm Gépsúly: 35,00 kg
Az amerikai piacon az utóbbinak van egy másik verziója is, ha jól emlékszem.
Na, örülök, hogy sikerült. Amikor én intéztem ott valamit, az is baromi lassú volt, talán ennyire nem. De valószínűleg ez direkt van így, végülis az nem egy barkácsbolt.
lehet venni darabara ilyen vackokat a vevoszolgalaton. ez 20ft/db volt. viszont eleg maceras es sokaig tart mert nem nagyon porognek az esemenyek, 1 elado csinal mindent, reklamaciot, visszarut, katalogus osztast, alkatresz eladast, mindezt sorszamos rendszerben, es ketszer is be kell allni plusz a penztart is vegigvarni... na a lenyeg hogy mar be is tettem a polcokat :)
Miért kell kivenni a középső csövet? Nem lehetne azt a csövet vastagabb tüzálóbb anyagból elkészíteni és alul mondjuk a közepétől az aljáig bevágásokat készíteni rajta flexel hosszába, fél cm-enként körbe, ahol tudna levegőt juttatni oldalra is? Akkor nem tudna beomolni. Amúgy mit pakolrt a tetejére a film végén? agyagot?
Már csak az érdekel, hogy mi akadályozza, hogy szélesebb fűrészlapot tegyél bele? Fizikailag nem fér el benne, vagy a fűrészlap rögzítése miatt van ez?
Nem valószínű, hogy élőben is vályús minden fog (mint a nagy képen). Ha az lenne, az éleztetés teljesen ki van csukva (vagy laposra köszörülik), még a sima holkerest sem tudják mindenhol élezni.
Így van. Mármint, hogy meg kell tömni keményen. Van ahol még kicsit nedvesítik is a forgácsot, fűrészport, hogy tartása legyen, tapadjon. Én 600-as 5 mm falvastagságú csőből csináltam valamikor egy ilyen duplafalút, a betét 460-as csőből volt. Az ennek a lenti rajznak az alapján készült, valóban 2 betéttel. Láttam már olyat is, ahol a külső hordót téglából rakott hengerrel váltják ki, az jól tartja a meleget, mert a a vaskályha persze csak addig meleg, míg ég benne a tűz.
A magyar verzió ennél egyszerűbb, az egy hordóből áll többnyire a tetején van a kémény és felülről kell meggyujtani. Egy hordó általában egy telet bir ki, de fűrészportól, forgácstól függően égni tud 8-10 órán át is. Meleg mint a fene és valójában piszok veszélyes, mert ha bedől a középső lyuk, akkor fe tud robbani az egész, meg amikor ég elég meleg a hordó, szóval fát, gyúlékony anyagot nem nagyon érdemes a közelében tartani. Régebben leégett néhány műhely, meg ház is a dobkályha miatt, bár ez az amerikai/angol duplafalú verzió sokkal biztonságosabb.Itt egy méretezett rajz erről a verzióról, igaz, collban mérve
Mondjuk úgy, hogy megbarátkoztam a kis asztallal. Helyesebben, az én garázsom kötött méretei miatt eleve úgy gondolkoztam, hogy kis méretű és könnyen mozgatható gépeket veszek. Egyelőre 2500x1200 méretű táblákkal kezdtem el dolgozni, amiket első körben sínes kézi körfűrésszel darabolok. Bosch pks55-ös géphez Bosch FSN síneket vettem. Így bakra téve a lapokat kényelmesen és nagyon szépen és pontosan lehet darabolni. Csak szaladgálni kell a tábla körül:) A kisebb darabok meg mehetnek a körfűrészre. Ezzel a munkamegosztással elég jól elvagyok és a pontosságot csak az én tudásom korlátozza, a gépek nem.
a nagy kepen ami van dekoracionak, az egy olyan lap hogy felvaltva vannak kocka es D alaku hegyes fogak. a hegyes kozepen eloreharap, a kocka meg a ket sarkaval tisztitja a sarkot. ez a csonak?
Régen ingyen adták az ilyesmit. Ha elvesztettél párat minden szó nélkül pótolták. Azt hiszem, sok volt ezzel a visszaélés és ma már ezeknek is van ára. Így (szerintem) akármennyit vehetsz. Nagyon nagy valószínűséggel van nekik ilyen, de esetleg próbáld meg telefonon pontosítani. Szerintem nagyon normálisak.
de mondjuk 20 db-ot adnanak e? mert nem 1 kell potlashoz. kivandoroljak a zikeaba (kicsit messzi van most nekem)... kozben leletem 3milis egyeneset a praktikerben. lehet hogy veszek olyat marekkal, akkor nem kell ezzel a Z alakuval xarakodni.
a kovetkezo a kinom, van egy ikeas szekreny amibe kellene meg jopar plusz polctarto bizgentyu. de jo volna olyan mint amit adtak hozza eredetileg, es ennek nagyon kis vekony az oldallapba becsuszo szara (D 3mm). felfurhatnam a szokasos egyenesre de nem igazan akarom mert jobb lenne ha egyforma lenne az osszes, es lehetne kesobb is varialni rajta. ikeaban nem leltem ilyet (webes feluleten kerestem). hol tudnek ilyet vetelezni? (bp-en.)
ugy emlexem van hasonloan vekony rudasban olyan aminek atlatszo muanyag a feje, az is jo lenne, lenyeg hogy atmeroben bele passzoljon.
Kollégák - látom a szerszámgép-akku az egy örökösen visszatérő téma.
Én amondó vagyok, hogy nem másik, (az eredetivel megegyezően szar) akkut kell rendelni (méregdrágán !!!) - hanem EHHEZ A CÉGHEZ kell elvinni (vagy elküldeni) - és akkor sok ideig meg van oldva az akku-gond - felebaráti áron, méghozzá.
Én nagyon sok akkupakkot vittem már oda (sajátot és másét is) - a laptoptól-csavarozón át-egész a morzsaporszívóig - de minden esetben az eredetinél nagyságrenddel erősebb és tartósabb akkupakot kaptam vissza tőlük.
(pl. az űber-ótvar, újonnan 80 ezerbe (!!!) kerülő Sony Vaio laptop-akkupakkot valami 26 ezerért újítottak fel úgy, hogy a gazdája megesküdött, hogy az eredetije még vadi-újkorában sem bírta a fele annyit sem, mint amennyit a cég által "megbőrözött". Évekig használta utána.
De fizettem már 5-6 ezret is kisebb pakkokért - mindenképp józan arányban a gép árával.)
Itt szaktanács is van - pl. az, hogy felajánlanak többféle kapacitást - amiről viszont tudni kell, hogy mi a célja a zembernek:
- napi 8 óra folyamatos meló - mert akkor a minnél nagyobb kapacitás kell....
- avagy inkább az, hogy akár 1-2 hónapig is feltöltve figyeljen a cucc a koferban - de amikor kell, akkor ugrásra kész legyen egy-egy rövidebb melóra.
Mert ez utóbbi esetben jobb a kisebb kapacitás, mert ennek jóval kisebb az önkisülése.
Tehát Repülős barátom: ha jók a gépeid - akkor érdemes ezt az utat választani...mintsem ilyen-olyan tápegységekre költsél úgy, hogy közben oda a mobilitásod is.
Igen, a csúszó asztallap alatt alaposan kell takarítani, mert a legkissebb mennyiségű fűrészportól elkezd szorulni a dolog. Sőt, a fehér görgők anyaga is elég vacak lehet, mert a keményfa forgács lenyomatot hagyott benne egy beszorulás után. Biztos, hogy nem ipari gép. Egyszer láttam a kék testvérét közelről, ahhoz képest a zöld gyerekjáték. Számokban ugyanazt tudják, de a kék sokkal robosztusabb. Például a zöldre csak 1,8 széles tárcsát lehet gyárilag rátenni, ami erősen korlátozza a minőségi tárcsaválasztékot. A kék helyből 2,8 széles tárcsával érkezik. Nekem egy aktív hétvégén sem megy 1-2 óránál többet, erre több, mint tökéletes.
Nekem egy dolog nem tetszett rajta, de az valószínűleg egyedi probléma lehetett: volt egy jó kis egyenetlenség az asztallapban. Annak idején a fotóját is mellékeltem, ha jól emlékszem. Elképzelhető, hogy létra helyett használták a boltban (Bauhaus), azért volt behorpadva... Nyilván vigyázni kell rá, ez sincs túlméretezve, mint egyetlen aluminium asztalos darab se.
Ami még kérdéseket vetett fel, a kis műanyag (fehér) görgők. Nyilván nem napi 8 óra használatra tervezték a tolóasztalát.
Bosch PTS 10-es asztali körfűrészt - újonnan, dobozban, sérülésmentesen - 74.500-ért vettem a budaörsi OBI-ban. Eredetileg ~103.000-re volt kirakva, de senki se vette meg fél évig. Akkor az áruházvezető saját hatáskörben leárazta 15%-kal, ~88.000-re. Én ekkor mentem be nézelődni és ahogy tapogattam a gépet, az osztályos eladó megsúgta, hogy ha holnap jövök vissza érte, akkor további 15% kedvezményt tud adni, mert holnap lesz az OBI 15%-os napja. Háromszor kérdeztem vissza, hogy biztos-e. És tényleg, másnap valamivel 74.000 felett vettem meg. Mákom volt, nagy. Nekem nagyon bevált, bár az igazán nagy darabokat sínes kézi fűrésszel vágom, bakon. Ja, a fűrészlapot azonnal kicseréltem, egy sokfogúra, a kéziben is, meg az asztaliban is. Gyönyörűen dolgozik mindkettő.
Nekem a Bosch PSR 72 gépemben (ződ, q régi) egy év alatt tönkrement a NiCd akksi, rendeltem másikat majdnem a gép áráért és az sem bírt többet. Berágtam, megvettem a Makita DF 030 DWE-t kb 6 éve. Műanyagdoboz, két akksi, hozzávaló töltő, és még mindig legalább 80%-osak az akkumulátorok. Én még kb két évet adok nekik.
Szóval a régi NiCd aksik a szűk keresztmetszet szerintem. Próbálj ki egy LiIon technológiásat, lehet hogy megváltozik a vélaményed neked is.
Nekem 3 db noname kategóriájú akksis csavrozó gépem van, mindnek szar az akksija már, de 1 db még valamennyire felveszi a töltést a kb 5 db akksiból, de ez sem sokáig fogja bírni. Én arra gondoltam, hogy szétszedem az akksit, levágom az akksi cellákat az érintkezőkről és helyette egy hálózati tápegységről táplálom meg a gépet. Így csak az akksit kell átdugnom másik gépbe és használhatom azt. A cellákat benne hagynám a tokjában mert a súlya kell ahoz, hogy le lehessen rakni a gépeket az asztalra felborulás nélkül. Valamikor kb 25-30 éve építettem magamnak egy nagy univerzális torroid trafós tápegységet ami vagy 20 féle feszültséget le tud adni egyen és váltó áramban, egyedileg lett megtekerve hozzá a torroid trafó. Elég bika, talán elbírná a gép terhelését, még nem számolgattam. Valószínüleg az egyenirányítókt ki kell benne cserélnem nagyobb teljesítményűekre, de ez nem nagy gond. Ha ez nem járható út, akkor egy gépkocsi savas akksit is rá lehetne kötni, az is bírja piszokul a terhelést, csepptöltővel meg állandóan feltöltött állapotban lehet tartani. Monjuk elég hűlyén nézne ki egy ilyen nagy akksival rohangálni a ház körül apró munkáknál, de az esetek 90%-ban a műhelyben ahasználom úgyis a gépet.
Álltalában úgy szoktam használni a gépeket, hogy az egyik gépben csak fúrót teszek, a másodikban van a csavar süllyesztő fej, a harmadikban meg a toldószáras bitfej. Sokkal gyorsabb az akksit áttenni mint állandóan tekergetni a tokmányt.
Van egy pár cég akik akksi cllákat forgalmanak mindenféle kivitelben és vállalnak mindenféle akksi felújítását, és átalakítását is akár litiumosra is. Viszont barom drága móka ez, ahogy kallkulálgattam, nekem egy gép aksijának a felújítása kb 15.000-be féjna, míg a komplett gépet 2 db akksival 4500-ért vettem. Szóval nemigen éri meg a felújítás. Viszont az üzletben kapható NI-CD-s aksis gépek is már alapból fáradtak, volt olyan gépem aminek az aksija új korában is csak alig vette fel a töltést. Vittem is vissza gariba cserélni, de amit kaptam helyette az sem volt különb.
Lehet, hogy ha nem csak 4500-at áldoznék egy ilyen gépre hanem mondjuk 20-70 ezret akkor jobb aksival tudnám megvenni, fene tudja. De az biztos, hogy pld egy zöld bosh gép akksija 3 évnél tovább nem bírja, ennyi idő alatt meg nemigen termeli ki a cirka 40-70 ezres árát otthoni barkács körülmények között, tehát nem éri meg megvenni.
barmilyen vasudvar megfelel. csak ezek a helyi ujsagokban meg hasonlo helyeken hirdetnek, nem az interneten. pesterzsebeten tudok tobbet is. neked melyik fele kell a varosnak?
A tokmány külön cserélhető, valamelyik orosz fórumon láttam is rá példát. A többi alkatrész viszont valóban eléggé egybe van öntve. Mondjuk ez megszokott dolognak tűnik az akkus fúróknál ("úgyis az akksi hal meg előbb" jeligére), itt meg (kis túlzással élve) gyakorlatilag annyiról van szó, hogy akksi helyett hálózatról pörgetjük a motort. 17 rugóért nem olyan bomba biznisz, de 10 rugóért már izgalmasabb. Megfogadtam, hogy már csak dupla akksis Li-ionos fúrót vagyok hajlandó venni, Ni-Cd alapút nem, de mivel a Li-ion még elég drága (11-12 rugó a legolcsóbb 2 gangos noname, 1 akksival), így lehet, hogy megnézem a helyi Praktikerben, nincs-e náluk is jóárasítva a drótos Skil.
Kicsit offolnék, de bízom az itteni kollektív tudásban: kéne nekem 2 db fél collos 4 méteres acélcső. Semmi extra, csak két cső. Hiába guglizok, csak tudakozós, meg szaknévsoros oldalakat dob ki. Van egy jó vasas Gyálon, de két csőért nem mennék odáig, ha nem muszáj, tehát jó lenne ha Bp-en lenne a lelőhely. Van tippetek?
Nekem a kátrány égetésről mindig az jut eszembe hogy a bányánál karbantartóként valamit szigetelni kellett a kas gépház tetején, előtte való nap a főnökkel együtt néztük meg, másnap megkérdezi hogy kinek van tériszonya, hülyeségből jelentkezetem.
erre aláiratott velem egy papirt amiben megtiltotta hogy a tetőre (kb 20m) felmenjek.
annyi dolgom volt hogy néha méretre vágtam egy egy faanyagot, és hasogattam egy kis fát a tűzre ami a szurok alatt égett. a segédmunkás srác meg húzogatta fel az anyagot csigán.
1 hét után úgy untam magam hogy felmentem a többiek után.
erre megjelent a főnök és majdnem fegyelmeit kaptam azért hogy felmentem, alig tudtuk valami fal dumával kimagyarázni hogy nagy szükségük volt rám odafenn.
velünk is előfordult hogy begyulladt a kátrányos üst.
Ahogy nézem, egy cikkszámon van hozzá a motor+áttétel+tokmány rész, azaz ha meghibásodik akkor kuka. Más gyártók is erőszeretettel alkalmazzák ezt a módszert sajnos.
Így van, a magas hőfokú tűz még a rozsdát is leszedi, nemhogy a gázolaj maraványt. Építkezésnél a vízszigeteléshez hordóban kellett megolvasztanom a bitument, egy jó rozsdásat tudtam csak szerezni, csináltam téglából egy tüzrakó helyet, ráállítottam a hordót, 100kg kátrányt beleaprítottam baltával, majd alágyujtottam. Egy idő után nagyon égni kezdett a tűz, kiderült, hogy a hordó alján volt egy pici lyuk, amit a rozsda eltakart, na ott szépen sugárba folyt a megolvadt kátrány bele a tűzbe. Eloltani reménytelen volt, a közelébe nem lehett menni a hőségtől pillanatok alatt, így nagy boldogsággal néztem végig amint 100kg bitumen szépen füstté válik. Miután a tűz elaludt végre órákkal késöbb akkor láttam, hogy szinte fémtisztára kiégett belül a hordó, kívül kormos volt, de belül nem, pedig a művelett elött belül is volt rajta rozsda. A hőmérséklet válltozástól szépen lepattogzott a hordó faláról a rozsda és alul a lyukon el is távozott a bitumennel együtt.
Kerítettem egy jó hordót, és kezdtem elölről az olvasztást. :)
A Praktikerben mostanában furcsa dolgok vannak, az itteniben most vezetik be a Skil Masters ipari gépeket és bővítik a Bosch készletet, emiatt teljesen átrendezik a többi márka polcait és egy csomó dolgot akcióban kiszórnak. Amikor nemrég a Budget multicsiszolót vettem, ugyanaz a gép 10e és 14e Ft is volt, csak a vonalkódban különböztek, a doboz, a gép és a tartozékok stimmeltek. A webshopjukban is néha ugyanaz a gép kétszer szerepel, az egyik normál áron, a másik az akciós árral.
A Skil 6220 a régi változat, ez 1 gangos, a festése is a régebbi gépekről ismerős teljesen fekete dizájn:
A Skil 6222 pedig már a 2 gangos (tetején a sebváltó), mostanában megszokott fekete-szürke színt kapta:
Nem mindegy, hogy melyik akciós, a 6220 valami ősrégi darab lehet, mert webshopokban sem található meg, a 6222 pedig egy csomó helyen kapható, olcsóbban is, mint a Praktikerben akción kívül (14000-ért láttam a legolcsóbb webshopban). Te melyiket láttad a Praktikerben?
Nem tudom, hogy ez a 6222AA jelű milyen kapcsolóval rendelkezik, azt nem tudtam kipróbálni. Szerintem ez 1 sebességes, sok adatot nem találtam eddig a gépről, így a nyomatékát sem tudom.
A polcon volt mellette egy másik gép is, ugyanilyen de más tipusszámú volt, az 17 ezerbe került.
Először azt az ártáblát láttam meg, majd a polc föltt egy reklámtáblán a 10.000-es árat ezért odahívtam az eladót, hogy most melyik az igaz. Így egy kicsit belemélyedtem ebbe a gép elemzésébe.
A számítógépben is ellenőrite, tényleg 10.000 volt a 6222AA gép ára. Aztán kiderült, hogy az alsó árcédula a másik gépre vonatkozik, de az elektronikus ártáblán ugye nincs rajta a tipusszám csak az hogy vezetékes csavarozó. A polcon meg egymás mellett a teljesen egyforma dobozokban a 2 különfajta gép, csak a tipusszámuk volt más. Még a piktogrammok is ugyanazokat a paramétereket hozták, így nem derült ki, hogy a tipusszámon kívül mi a különbség a 2 gép között.
Direkt megkérdeztem, hogy meddig tart az akcióban ez a gép, azt mondták, hogy 11.-ig. Azt viszont nem tudom, hogy más áruházban is akcióban van vagy nem.
A bosh ipari csvarhúzó gépeket használjuk a melóhelyen nagyon sok van belülük, de a legtöbb gép ugyanezt az elakadást produkálja amit t is említesz. Úgy látszik ez nem egyedi hiba.
Köszi, hogy felhívtad a figyelmem erre a túlpörgésre, majd én is jobban fogok figyelni ilyen gép vásárlásakor erre, mert ez nekem sem tetszene.
A Skil 6220 a régi verzió volt (1 sebességes), szerintem véletlenül ugyanaz a kód maradt a Praktiker gépében, mert legutóbb náluk a 6222-t (2 sebességes) láttam. Én is szemezek vele egy ideje, ugyanazon okokból, mint te. A paraméterei alapján használhatónak tűnik.
Az 1. sebességi fokozatban 350, a másodikban 800 rpm a fordulatszám, 20+1 fokozatban szabályozható a nyomaték (a maximum 27 Nm). Eddig 17 rugó körül osztották, annyit nem akartam érte kiadni, 10-ért már jónak tűnik.
Igaz már nem bízom teljesen a Skilben. Van egy Skil 2006AA akkus fúrom, amit direkt azért vettem, mert 28 Nm-t ígért a gyártó, gondoltam csavarozáshoz jó lesz. Végülis jó, szépen tekeri be a csavarokat (bár a papíron kevesebb Nm-t tudó 2 gangos Einhellem is hasonlóan elbír ezekkel a csavarokkal), de csak addig, amíg az akksi bírja, márpedig igen gyorsan kezd hervadni, és akkor már erőlködés a csavarbehajtás. Pedig maga a készülék nem állt éveket a polcon. De nem ez a fő gond, hanem az, hogy nincs rajta autostop, ha elengedem a nyomógombot, a lendület szépen forgatja még a bitet, így precíz csavarozásra nem az igazi, ráadásul bináris a kapcsoló, nem szabályozza a fordulatszámot, vagy max. fordulaton pörög, vagy semennyin (ezt meg sem néztem vásárláskor, gondoltam ma már alap minden akkus fúrónál a szabályozható fordulatszám - tévedtem).
A szabályozótárcsa pedig pár használat után elkezdte azt csinálni, hogy néha nem engedi a 19-es és a fúró fokozatot kapcsolni, egyszerűen valami szorul belül, aztán pár fúrás után magától újból működik probléma nélkül. Ránézésre pont ugyanezt kapta az általad említett 6222 is. Megvárom vele a garanciaidő végét, ha rosszabb lesz a helyzet, visszaviszem.
A drótos, 2 gangos változat 10 rugóért azért erősen elgondolkodtató. Ez vajon csak helyi akció, vagy az összes Praktikerben ennyi? A webshopjukban most is 17 rugó, de az itteni áruházukban is sokszor előfordul, hogy egy-két cuccot leáraznak, és csak helyben értesül róla az ember.
Ma voltam a Ferihegyi reptértől nem messze lévő Praktikerben megnézni a reklámozott Budget 1500W-os asztali körfűrész gépet. Egyenlőre csak a saját szememmel akarom felmérni a gépeketet mint lehetséges célpontokat.
Első ránézésre a budget elég kis popec gépnek nézett ki, de jobban megnézve egy rakás hibát találtam a kiállított 40.000 Ft-os gépen.
A kiállított gép fűrészlap magasságát nem lehetett állítani, meg volt valami szorulva, azért ez így elég égő. A fűrészlap döntése szépen működött, viszont egy kb 4cm átmérőjű kis gombbal lehetett csak fixálni. A fűrészlapot oldal irányba megtolva nem láttam elmozdulást, elhajlást, tehát valószínüleg elég is az a kicsi rögzítő gomb. A gép vágási paraméterei nagyon jók a kategóriához képest átlagon felüli, 45 fokban megdöntve is 55mm vastagot tud. A fűrészlap a gépben ha jól emlékszem akkor csak 250/30/2,8-as volt, ehez képest tényleg jól kiemeli a fűrészlapot. A gép alap asztala nagyon keskeny, kb 40cm-re saccoltam, a két oldalsó kiegészítő asztallap kb 10-10cm-esek lehettek ami nevetségesen kevés. Az asztallap sima vaslemezből préselve, még vezető horony is volt benne, de a kis szögvezető tolóka úgy kotyogott benne hogy a hátamon felállt a szőr, oldalirányba el tudott fordulni a szögvezető a sinben egy kicsit, az a vezető végeinél már fél cm-es elcsavarodást produkált. Mondjuk ezen lehetett volna segíteni ha kicserélik a szögvezető alsó csószó pálcáját egy normálisabbra. A gép 1500W-os teljesítménye még éppen elfogadható lenne a 250-es fűrészlaphoz, necces de puha fánál elmegy. A felső felhajtható fűrészlap burkolat átlátszó műanyag, szerintem az első fűrészelés után már nem lesz átlátszó a portól, elszívási csatlakozás nem volt benne. Oldalirányba több cm-ert koválygott a vége. silány egy kivitel volt. Alul volt egy kb 60mm körüli elszívócsonk, elég kevésnek tünt. A gép alsó burkolata rácsos kialakítású volt helyenként, gondolom a motor szellőzése miatt. A nagy vezető nem ért végig az asztalon, kb a fűrészlap hátsó vonaláig tartott csak. Az elülső mm skálás vezetőre stabilan rálehetett rögzíteni az excenterrel, lerögzítés után viszont látszott, hogy nem fut egyvonalba az asztal hornyával, 1-2 fok eltérés volt, ami a vezető végénél kb 2 mm-t jelenthetett. Utánállítási lehetőséget nem láttam a vezetőn. A skálán a szálvonal egy kis átlátszó müanyag lemezen volt a cm felett, egy csavarral rögzítve, de utánállítási lehetőséget nem láttam rajta.
A mm skála végigfutott a főastal és a kiegésztő asztalok elöt is, sima öntapadós mm skálás papír volt ráragasztva, már ott az üzletben látszott hogy a vezető hamar le fogja koptatni a feliratot róla. A gép lábai viszont meglepően maszívak, nem az a szokásos einhell féle vékony lemezből szögletesre hajlítottak voltak, hanem elég erősnek tünő ívesre hajlított lábak voltak. A gép nagyon stabilan állt rajtuk. A véleményem alapján a gép nem éri meg a 40.000-et.
Megnéztem a mellette kiállított zöld bosh pts 10 körfárészt is, 135.000 volt az ára, nagyon pöpec kis gépnek tünt, egyedül a kicsi asztalmérete nem tetszett. Ennek a tipusnak jobb oldalt kihúzható asztaltoldója volt, a baloldalt meg az asztal előre hátra tologathatós. öntött AL asztallap nagyon szépen kivitelezve. A vezetői is jól álltak a kiállított darabon. Utánállítási lehetőség volt rajtuk. A mm skála szálvonala állítható volt, így az is kalibrálható. Nekem sajnos a kicsi asztallapja miatt nem felel meg.
Volt egy Einhell RT-TS 2231 UD Asztali körfűrész is kiállítva, írdatlan hosszú de nagyon keskeny asztallal. A toldással az asztal kb 1.5 m hosszú volt, de csak kb 58 cm széles elöl, a toldás meg még keskenyebb. Szuper jó vágási magasságokkal, ( 90 foknál 83mm, 45 foknál 60mm), 220W teljesítmény is jó, alsó és felső porelszívással, nagyon pofás a gép, de a gép lábai a vicc kategóriába tartoztak, úgy inogott rajta az egész gép.
Viszont láttam egy skil FO156220AA tipusszámú hálózati csavarozó és fúrógépet, akcióban van 11.-éig durván 10.000-ért. 6 m-es a 220-as vezetéke !!! Elég pofás gépnek tünt, nagyon morfondíroztam rajta, hogy megveszem, mivel durván 50%-os akcióban volt és nagyon megérte volna. Viszont a dobozán sehol sem volt feltüntetve, hogy milyen erősségű a gép, sem nyomaték sem w teljesítmény nem volt rajta. Csak egy ábra mutatta, hogy 6mm-es facsavart is be lehet vele hajtani, de aszt nem, hogy milyen hosszút. Úgy olyan 20 Nm-esre saccoltuk az eladóval, persze lehet hogy több.
Már nagyon unom, hogy állandóan töltögetni kell a csavarozó gépeimbe az akksikat, sorban döglenek meg, nagyrészt úgyis csak a műhelyben használok olyen gépet ott meg a hálózati vezetékes sem lenne probléma, úgyhogy pont megfelelne nekem egy ilyen gép. Még lehet, hogy visszamegyek és veszek egyet.
bevallom őszintén akkor fanyalogtam amikor a sok gyalulgatás után vissza vitte a gatterra a pallót mert azt hittem hogy deszkánakl akarja felvágni.
mondtam is magamban hogy tiszta birka, mert eleve felvághatta volna deszkának.
azért az látszott hogy nem az első ilyen "hokedli" már hiszen a sablon a szerszámok, mind profin előkészületben álltak.
a kéménycsövön még derültem egy picit, de valljuk be azért jobb ha elszívja az orrunk elől a port mint amikor száll a por, és vagy mi szívjuk tüdőre, vagy ha van maszkunk akkor csak izzadunk a maszkban.
még egy eszembe jutott: rönktér: a fák nem csak úgy lerakva, és majd az asztalos fejben tudja hogy melyik fának milyen a fafaja, hanem krétával ráírva a bütüre hogy dió, tölgy cseresznye...
jó, persze gondolom ez a videó megtekintőinek szólt.
na mindegy. a meló szép lett, a vidó jó volt, engem csak az nem hagy nyugodni hogy a belső sarkot akkor most sikerült fényesre csiszolni vagy nem? -ha nem akkor miért nem, és mivel lehetne esetleg...
Semmi sem örök életű, ezt el kell fogadni. A piramisok sem azok, pedig ott jó anyagokat használtak, gondos munkát végeztek. A mobil telefonunkat is 1-2-3 évente cseréljük, a szemünk sem az igazi már 50 felett, mi is elhasználódunk. Akkor egy ilyen "olcsó" kemencétől ne várjuk el, hogy egy életen át kiszolgáljon. Persze elvárni elvárhatjuk, de úgysem fog teljesülni. :)
De jó kis videó, nagyon jól meg lett rendezve, érdekes volt végig. Nekem a bal szemem gyönyörködtette a nagyon jól felszerelt műhely, a sok profi gép, a rendkívül ötletes és kreatív munka. :)
Az ilyen "barkács" filmekre sokan azt mondhatják, hogy semmit nem érnek, de szerintem sokat lehet belőle tanulni és szórakozásnak sem utolsó számomra. Addig sem az elmebajos politikusainkkal foglalkozok :)
No meg szemetes is. Félreértés ne essék a dobkályha egy kíváló megoldás arra, hogy a szemétként jelentkező forgácsot és fűrészport hatékonyan és magunk számára hasznosan elégessük benne, de lakótérbe a szemetelés és a füst miatt sajna cinkes alkalmazni. Nem véletlenül látjuk inkább csak műhelyekben működni.
Az egyik ügyfelem például télen csináltatta a drivyt-olást a házán és a hideg ellen 4 db ilyen kályhával védték meg a felhordott ragasztót, meg a felhordott műgyantákat. A házat körbe beállványozták, majd neylonfóliával borították be azt a munkaterületet ahol éppen dolgoztak és beraktak egy-két ilyen kályhát a fólia alá. Aztán amikor befejeződött a munka akkor jött egy ember éjszakára aki gondját viselte a kályhá(k)nak. Mondta a csóka hogy gyakorlatilag a fűtő költsége volt csak az ami a tavaszi munkákhoz képest pluszban mutatkozott.
csak az archivum kedveert: kemence nem az, ami kemence alaku, hanem amiben a felmelegitett hotarolo tomeg korben egyenletes sugarzasa suti meg a cuccot. gyanus hogy a hordobol csinalt cucc nem kemence.
A vékonyfalú hordók lehet, hogy tényleg csak rövid ideig bírják, de nekem vastag falú dongás gázolajos vashodóim vannak. Azoknak sokkal vastagabb a felvastagsága, jóval erősebb is mint egy sima lemezhordó. én ilyen hordóból csiáltam a vákumtartályt is a kompresszor/vákumszivattyúmhoz. 22kg-os orosz PB gázpalackból meg a kompresszor tartályt csináltam, 40 bar nyomásig van hitelesítve, de én max csak 7-8 bar nyomásra használom.
A vashordóból egyébként nagyon faja kis kemencét lehet készíteni, kenyérsütéshez, hússütéshez, pizza sütéshez kíváló.
A fenébe, most vittem el a méh-be egy 120-as villanybolylert, ha tudtam volna hogy abból is lehet csinálni kályhát akkor nem vittem volna el. Nem is gondoltam rá, hogy erre használjam pedig jó ötlet lett volna. :(
ki kell menni a vashulladék térre, és vagy elrakatni, vagy gyakran kimenni böngészni, és keresni egy 600-800mm-es átmérőjű legalább 1.2m hosszú vascsövet.
ennek a falvastagsága már 5-8mm között van.
alját leheggeszted, csak a közepére hagyol lyukat szellőzni, azt is rostal. alá kell egy vas láda hogy a tűz és a hamu abba peregjen.
a karimától 10cm-re lehet a füstcső.
a tetejére meg készítesz vagy sima vaslemezből készítesz egy sapkát, vagy úgy ahogy a haverom csinálta:
egy zsanéros megoldással elkészítette a felnyitható tetőt (bekarimázva hogy körbe is takarjon.) majd vágatott a fedőhöz hasonló átmérőjű vaslemezt és a két lemezt körbe heggesztette egy lemez csíkkal, úgy hogy egy 15-20cm-es "kis hordó" jött létre.
ez teli van vízzel. a kályha körül vas fűtéscső van körbe tekerve és flexibilisen hozza kötve a kis hordóhoz.
az egész pedig egy keringető szivattyúval rákapcsolva a lakás fűtés rendszerére.
forgáccsal fűt a hideg télben is 20-25c volt a műhelyében, a lakás fűtése pedig simán meg van oldva, 1 töltéssel 8-12 óra meleg érhető el.
sajnos az én vaslemez kályhám csak 1-2 óra meleget ad, mert eredetileg nem fűrészporra és forgácsra terveződött hanem hagyományosan 2 ajtóval előlről, egy lent egy pedig magasabban. fával vagy szénnel kell etetni. de a forgács is működik.
3db 16Literes diszperzites vödörrel indítok. középre beállítok egy pvc csövet és körbe megdöngölöm a forgácsot. amikor kihúzom a csövet akkor marad egy lyuk a rostig, ide beledobok egy égő papirt mondjuk újságot és már ég is.
A másik kályhám nagyjából 30 éves. azelőtt egy templomban volt ahol csak kedden, csütörtökön és vasárnap üzemelt de ugye csak fűtés idényben.
20 évesen olyan állapotban vettem meg mint ha új lett volna.
A műhelyt még felturbózhatod azzal hogyha egy fűtő dobot beépítesz.
én úgy tervezem hogy a falra egy konzolt építek amiegy 200literes hordót fog tartani.
ennek az alját és tetejét egy egy vastagabb 2-4mm-es lemezzel megerősítem, és erre heggesztek rá egy-egy a hordóba benyúló vascsövet
innen a dolog egyszerű: kályhából a füst belemegy a hordóba és felmelegíti ezáltal még egy fűtő berendezés lesz. onnan pedig távozik a kéménybe.
A felső hordó nagy ötlet :-) Nekem a dobkályha a műhelybe 250literes villanybojlerből van,cserépkályha ajtókkal.A hordótól kicsit vastagabb ,és legalább tudtam hegeszteni.Egy ilyen hőleadó dobot lehet teszek rá,ha másnem van itt egy ifa légtartály.A klasszikus fűrészporos kályha is gazdaságos,csak hát az óhatatlanul füstöl kicsit,meg néha pukkadozhat is.
Esetleg keress rá a Wood Gasification Barrel Stove szóra, azokkal faelgázosító fűtést lehet látni, annak piszok jó a hatásfoka, mivel nem a fa ég közvetlenül 3-400 C fokon, hanem közel 1000 C fokon a fának a gáza ég el, így gyakorlatilag teljesen korommentes, mivel a kéménybe csak olyan gázok jutnak ki, amik már teljesen elégtek. Sokkal tovább is ég egy fatuskó mintha simán csk meggyujtanád, nagyobb hőt ad le, és szinte egyáltalán nem szennyezi a környezetet a füsttel és az el nem égett gázokkal.
Ha ennyi fád van tüzelésre félretéve akkor nem fogsz fagyoskodni :)
A dob kályha nem tudom milyen, hogy néz ki.
Én sokáig gondolkodtam a dupla vas hórdós kályhán, talán már láttál olyat, az amcsiknál nagy divat mostanában, hogy a lakásba is ezt teszik. Két 200 literes vashordó kell hozzá, fektetve vannak egymás fölött, közöttük valami vas konzol, az alsóban kell fűteni, a hordó elején van a kályhaajtó, a hordó végén felül a füstcső átmegy a felette lévő hordó aljába, majd a felső hordó elején fölül van a fűstcső elvezetés. A felső hordó csak azért van, hogy növelje a hőleadó felületet, így a hatásfoka is elég jó.
Vannak állított kivitelben is, 1,2,3 hordóval láttam már ilyeneket, keress rá a barrel stowe szóra. Kittet is árulnak hozzá az usában amivel a 2 hordót össze lehet építeni és a dizájnos ajtó is benne van az összekötő csicsás lábakkal, fűstcsőcsonkokkal.
és most ősszel még a gyümölcsfák felét ki akarom vágni, az is lesz vagy 4m3
fűteni tudok a 250ből kb 120-130 négyzetmétert.
A műhely 50 négyzetméterét 2db kályhával tudom fűteni. ez addig használható amig a hideg nem éri el a minusz 15-20 fokot. onnantól nem éri meg fűteni a műhelyt.
legalábbis tavaly már nem tudtam ilyenkor dolgozni. most úgy tervezem, hogy csak a dob kályha fog menni azt forgáccsal is lehet fűteni. , a műhelyben és 1 kis kályha a pincében ahol nyugodtan kézzel dolgozhatok. a pincét 25-30fokra fel tudom fűteni vele. ez kb 60m2
Most amikor a routert rendeltem amcsiból, eléggé körbejártam a témát, és úgy emlékszem ha magánszemélytől veszel akkor 45 eur. Ezt alátámasztja a NAV kiadványa is:
Internetes kereskedelmi forgalomban más a helyzet, ennél van a 22 eur, tehát ha netes kereskedőtől veszed akkor a 45-ös határ tolódik lefelé (a felső határ ekkor is 150 eur), erről csak ilyet találtam: http://www.vam.hu/loadBinaryContent.do?binaryId=34833 (12 oldal.) Valahol ebben a sorozatban van benne a tájékoztatás az internetes elektronikus kereskedelem vámértékhatárairól szóló cikk is, csak már nem emlékszem melyik számban.
Elvileg a 06-40-FINÁNC (06-40-346-262) számon megmondják, nekem is ők súgták meg.
Ez már több éve így van nem csak mostantól, annyit kiigazítanék viszont, hogy nem a vámot kell kifizetni hanem az ÁFÁt! (Nem mindegy, mert a vám 1-2,5 % az áfa meg mint tudjuk 27%.) Vámot pedig 150 EU fölött pluszban raknak rá Némi könnyebbség, hogy ez az EU-n kívülről érkező árura vonatkozik.
És hogy tudd, a szállítási költség is beleszámít az internetről rendelt áruk esetén. Magyarul ami a számla végösszege, az a számítás alapja.
Bocs hogy belevau, de ez csak a közösségen kívülről beszerzett (harmadik országbeli*) hómikra igaz. A közösségen belül nincs vám és az áfa pedig a következőképpen alakul:
1. Ha magánszemélyként történik a szerzés akkor az értékesítő számítja fel az áfát (vagy az annak megfelelő hozzáadott érték típusú adót).
2. Ha úniós adószámmal cégként vásárolsz akkor az nettóban történik és a tárgyidőszaki 1260A számú bevallásodban "fizeted meg" az áfát.
Ha esetleg valami késdésed van még a dologgal kapcsolatban akkor szívesen segítek.
*általában 10% szokott lenni a vám és 27% a vámáfa.
Az e-bay-ról jút eszembe meg a külföldről történő árurendelésről, hogy tegnap a műhelyben a rádiót hallgattam és azt mondták hogy ezután a 40 Eur-értéket meghaladó áruk után adót/vámot kell fizetni. Még akkor is ha a csomag megjelölése ajándék. Lehet hogy érdemes lenne utána nézni hogy változott az előírás.
A 250m2 terület már szép méret, ekkora trületen már lehet dolgozni, anyagot tárolni, szárítani...
Mekkora terület fűthető "gazdaságosan" ebből a nagy részből amit télen is tudsz használni megfagyás nélkül?
Nekem az egész műhelyben, mind a 100m2-ben parabetes gázfűtés van mivel lakrész volt régen, sajna salakbetonból vannak a falak, hiába 40-45cm vastag a vakolattal, irdatlan rossz a hőszigetelése. Ha gázzal fűteném egy hónapig akkor most kb 50.000-el dobná meg a gázszámlámat havonta, így a gázt már nem is kapcsolom be. A nagyobbik műhely részbe beállítottam egy jancsi kályhát, abba napközben mindent el tudok tüzelni, élyszakára meg rárakok egy fél vödör német szenet, akkor reggel még elfogadható, 10 C fokos a hőmérséklet, de az egész műhelyt már nem képes felfűteni és arra sem elég hogy tartsa a hőmérsékletet csak ha a nagyobb rész fűtöm akkor elég valamelyest. 2-3 nap komoly fűtés után már akár 15-18 C fokot is tudok biztosítani, de akkor naponta több vödör szén kell a hulladékok mellett. Télen ezért csak pára napot fűtök a műhelyben amikor nagyon sűrgős munkám van, hidegben is tudok dolgozni 1-2 órát, a ragasztásokat meg beviszem a nagy házba száradni aminek meg az asszony nem örül. Egy 8-10cm-es hungarocell szigetelés a falakra + padlástérbe a mennyezetre már nagyrészt megoldaná a problémám, de ez most nem megy. Akkor inkább már a nagy házat szigetelném így le, az jobban megérné, mert ott egész télen fűtünk.
Céges autó volt. A érdeklődés már csak papiron zajlik amugy is ott a 4%-os adó amit rögtön helyben levonnak a végösszegből úgyhogy az államot csak ez érdekli.
Nagyapám Kovács mester volt ugyanis. így a műhely is ennek készült.
a belmérete: 10 x 5m eredetileg középen kettéválasztotta egy téglafal egy belső műhelyre és egy színre ahová a lovakat bekötötték patkoláskor. de a "komplexum" udvari oldalához hozzálett toldva, ill. a szín rész útcai oldalfalát téglával beraktam, válaszfalat kibontottam, és pár éve egy 90cm-es falat is kapott amire ez a kazettás ablak lett behelyezve.
úgyhogy most a műhelyfal másik oldalán szintén van 10x 3m-es terület amiből egy 3x3-as TMK műhelyt alakítottam ki ahol flexelhetek, köszörülhetek, vághatok nyugodtan anélkül hogy félnem kellene a szikra keltette tűztől. illetve van egy 7x 3m-es rész ami most még raktár, de itt szeretném a kompresszort tartani (már most is itt van) és üvegezni is itt akarok.
Vagyis jelen pillanatban a műhely 50m2 amit egy 5x4m-es előtetővel fogok bőviteni.
aztán van egy 21 m2-es helyiségem, egy 9 m2-es, van egy sima garázsom + előtető alatt egy 10x 2m-es fedett részem amin fekvő gattert szeretnék üzemeltetni.
ja és a régi Műhelyem az 10 x 5m de raktárnak használom mert lehetetlen kifűteni, és télen ez fontos lenne.
Tehát ha pincét és mindent beleszámolok akkor összesen kb 250m2 lesz a munkámhoz használva.
vannak emberek akiket emlékek meg érzelmek kötnek a gépekhez és tárgyakhoz és ezt a gép árában is szeretnék realizálni, ilyenkor szoktam mondani hogy az ön emlékei számomra érdekesek de egy fillért sem érnek nekem. tehát az árában sem szeretnék velük találkozni.
másik nagy csoport akik mindent egyben akarnak eladni. és nem érti meg hogy én a 2gyalum 1 maróm szallagom körfűrészem esztergám mellé nem kívánok még egyet beállítani.
és csak az a bizonyos gép érdekel ami.
Ma találkoztam a harmadik csoport tagjával.
a vásáron találtam 3db izmos szuper régi pillanatszorítót. sajnos már eladták, mellettem egy néni szintén érdeklődött de a eladó tök bunkó volt és nem is válaszolt a kérdésére hogy mibe kerül.
pár szóban mondta a néni hogy az apjától maradt neki ilyen és eladná...mondom neki hogy vagy adjon telefont vagy várjon és felirom az enyém mert engem érdekelne...megijedt...nem nem..mert neki tudnia kell az árát hisz az apjáé volt.
nem erőltettem. nem is éri meg. ha valaki értelmes akkor azt mondja nézze meg, eladnám de csak normális áron.
Nagyon hangulatos kép,és ott a kiskőrösi körfűrész is :-)Az üvegfal az fa vagy vasvázas?K.b. hány négyzetméter a műhely?Én most akarok vagy 50-et hozzátoldani az enyémhez.Sajnos az ilyen öntvény körfűrészről lemaradtam,inkább téglára költöttem... viszont vettem egy "maszek" gépet ami elég jólkitalált szerintem.Látszik hogy igazi mesterember csináltatta a saját igényei szerint . Lessz vele egy kis meló még ,védőburkolat ,hasítóék stb ...
"Nem mondom hogy olcsó, de abban a minőségben, amiben megkaptam, nekem megérte.+
Ezt elhiszem, én is rendeltem már párszor az ebay-ról, német, angol, illetve több alakalommal az usa területéről, még sohasem csalódtam az onnan küldött áruk minőségében.
szépen szelektíven ahogy egy tanárhoz illik, kiszedettem volna velük külön a vacak alut, az ócska sárga rezet, és a semmirevaló vörösrezet.
ezután leválogatni a tömör vasat a vékony vackokról lemezekről.
és hacsak a értékes lemez marad ott na ahhoz szabad hívni a MÉH-es autót!"
A leválogatás pontosan így történt, hozzátéve, hogy minden, amit kivettünk és hazavittünk a gyűjteményből, zsebből ki lett fizetve, persze anyagáron. Az átvevő cég szülőé volt, tisztességes árat adott mindenért, ő mondta meg, hogyan szelktáljunk. Abban az évben 30 rászoruló gyerek részben ebből a pénzből nyaralt. (Akkoriban mi még csináltunk 10 napos, kéthetes nyári táborokat) Persze papír is több tonna volt, abban is komoly kincseket találtunk. A magyartanár visongva vetette rá magát egy 1926-os Nyugat példányra. Azóta is megvan neki.
Ezt én is tapasztaltam már. Jászberény határában minden hétfőn van nagy kirakodóvásár, a szokások konyhai és ruházati cuccok árusain kívűl van vagy 10-15 állandó szerszám és lomiárus. Tipikus romániából behozott gépekkel, némelyik még akár használható is, de nagyrészük hulladék kategória. Viszont a lomiárusoknál nagyon pöpec csapágyházakat, géptengelyeket, körfűrészlapokat, marófej készleteket, kéziszerszámokat, stb.. lehet kapni olcsón. Persze itt is rengeteg olyasmit árulnak amiről fogalmuk sincs hogy micsoda vagy mire jó az és azt hiszik, hogy sokat ér nagyon ezért irreális árat mondanak. Nagyon meg kell nézni mindent, mert rengeteg a hiányos felszereltségű vagy sérült cucc. Néha igazi kincseket árulnak, de ez elég ritka. Természetesen kötelező keményen alkudni, különben megsértődnek :)
Az a baj az ilyen vásárokkal, hogy pillanatok alatt el tudok költeni 10-20 ezret és ez nem tesz jót a havi költégvetésnek :)
szépen szelektíven ahogy egy tanárhoz illik, kiszedettem volna velük külön a vacak alut, az ócska sárga rezet, és a semmirevaló vörösrezet.
ezután leválogatni a tömör vasat a vékony vackokról lemezekről.
és hacsak a értékes lemez marad ott na ahhoz szabad hívni a MÉH-es autót!
A többi használhatatlan dolgot merő jóindulatból egy pár napig őrizni kell és aztán bevinni a hulladék térre.
én tegnap voltam előttem pakoltak le egy 1.5 tonnás kis mazdáról alu kötegeket, alukábeleket összekötegelve, mögötte egy autó szállító utánfutó megpakolva alu lemezzekkel, olyanokkal mint amiből a gázkémények vannak.
ahogy pakolják az autót, mit látok?
plató oldalfal magasságig vörösréz drót, és kábel köteggel megrakva.
a 3 fickó ha nem kapott az egészért 1 millát akkor semmit sem.
A túrással, függetlenül attól hogy én is szívesen bányászok, pillanatnyilag több bajom van.
Ezek az ócskavastelepek akkor érnek valamit, ha haver vagy, de legalábbis jól ismernek. Én most nem ismerek megfelelő ócskavastelepet, amit ismertem bezárt, találtam másikat, ott hülyére akartak venni.
Nekem időből van a legkevesebb és nem biztos, hogy elsőre megtalálom, amire szükségem van, ha vissza kell mennem az megint idő és költség.
Biztosan gyönyörűen fel lehet újatín a telepen túrt cuccot, de annak is van költsége, és főleg időigénye.
Szóval jobb híján, maradok a költségesnek látszó, de biztos és gyors megoldásnál. Ha nyugdíjas leszek, majd eljárogatok turkálni és felújítani is lesz időm a találmányaimat.
Egyébként amikor vidéken tanítottam (kb. 25 éve) sok év kihagyás után csináltunk egy nagy hulladékgyűjtést. Na, az igazi kincsesbánya volt. A kölkök eszméletlen dolgokat összehordtak. Öntöttvas, meg réz bográcsot, üstöt, de, nem kicsiket, 20-50 literes is volt. Működöképes 5 LE-s gözgépet, valamikor magrostát hajtottak vele. Három napig csak turkáltunk, utána engedtük oda a MÉH kocsit.
DIN 950 szabványszámon majdnem hasonló szépségűt lehet itthon venni, de itthon sem olcsó.
Pont az általad belinkelt gyalupadhoz vettem ey 125-öst, meg egy 200-ast, valamikor koratavasszal. A foggantyú nem rózsagyökér, mint a Benchcraft-nál, de az már saját kútfőből is lecserélhető. Ha érdekel. megkeresem a társaság elérhetőségét, ahol vettem. Valahol a 17. kerületben vannak.
azt írtad 1m hosszú a rönköd. ez azt jelenti hogy természetes fa természetes száradását alapul véve ha bereped akkor a végétől 20-25cm hosszan reped be.
ez 1m-es rönknél nem túl jó hír
De több rönköd van. felvágatod 5cm-es pallóknak, berakod szépen síkba, úgy hogy minden padló között legyen rés, minden sor között 3 legalább 2cm-es keresztbe tett léc
így nem érnek össze és szabadon tud lélegezni, nem fülled be.
így hagyod száradni 1,5-2 évet és gyönyörű anyagod lesz. akkor már lehet belőle asztallapot is készíteni, már ha kiadja, és ha megtudod egyben gyalulni.
Köszi, tényleg ez volt a célom, hogy jó érzés legyen felnézni, ne csak egy meszelt plafont lássak. Láttam pár munkáját Makovec Imrének amik nagyon tetszettek, sok ihletet adott az tervezéshez. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy Makovec munkájához hasonlítanám, attól azért messze állok. Csak egyszerűen nagyon megfogott ahogy Makovec a fát használta az épületeinél.
Én sem gondoltam volna soha, hogy egyszer saját telkem lesz, főleg nem azt, hogy majd építkezek. Aztán úgy hozta a sors, hogy Pestről leköltöztem vidékre mert telelett a tököm a pesti bűzzel, zajjal, nyüzsgéssel, lökdösődéssel, meg az 53m2-es lakótelepi lakást is már kinőttük. Vettem egy 2100m2-es telket, nagyon jó fekvéssel, egy picike 30m2-es házikóval, mellette egy nagyobb garázzsal.
A garázst átalakítottam szobának és egybenyitottam a pici házikóval, így már kb 80m2-eren tudtunk lakni. Aztután a sors megint megsegített, egy öreg roncs, agyon rozsdásodott autót sikerült eladnom egy téglagyárosnak, az meg hőszigetelt HB38-as téglával fizetett. Természetesen termelői áron. Amikor meghozták a 72 raklap téglát, akkor szörnyülködtem el, hogy az mekkora mennyiség. Több mint 3200 db tégla volt. Egy kicsi szobát még amúgy is hozzá szerettem volna építeni a házhoz, hogy külön szobájuk legyen a gyerekeknek, de ahogy számolgattam, ekkora téglamennyiségből egy 2 és fél szintes házat fel lehetett volna építeni. Így csak 2 szintes lett, helyesebben a földszint (100m2) és a tetőtér beépítés még további 72m2. Így egy rakás tégla még megmaradt, azt meg a közfalakhoz használtam fel. Na valahogy így kezdődött. :) Azután még a régi pici házat amiben laktunk építkezés alatt, átalakítottam műhelynek, hozzáépítettem még egy nagyobbítást, így a műhely is kb 100m2 most.
Ez csak egy átlagos ház, na jó, egy picit látványosra terveztem és építettem. Szeretem a szellős nagy tereket. Amikor építettem akkor sokan megálltak az utcán megbámulni, volt aki megkérdezte, hogy kápolna vagy templom épül-e itt :) :) :)
A felrakott képeken még nem látszik teljesen kész állapotban. Azóta kicsit jobban néz már ki, hogy készen van az emeleti galéria korlátja és a lépcső korlátja is. A lambéria szine is szépen beérett azóta. Kicsit sötétebb árnyalatú lett de az nem baj.
Egy meglévő teraszt kellett kiszélesíteni, mert bevert alá az eső, illetve a hátsó fronton a meglévő terasz vas oszolopait cseréltem ki fa oszlopokra úgy, hogy a tetőt nem bontottam le, hanem alatta cseréltem a vas oszlopokat fa oszlopokra.
Na itt van a tetőszerkezetről pár kép. Hogy egy kicsit megértsd, a ház egyik vége félkör alakú, ott nincs födém, így ott a belmagasság a padlótól a legmagasabb pontig kerek 9m. A tető dőlésszöge 45 fok. A szarufákat úgy gyártattam le méretre, 18cm magasak, 7.5cm szélesek, és 7 m hosszúak. A tetőszerkezet 11 rétegből áll a belső borítás, légrések, hőszigetelés, párazárók, külső oldali 5 cm magas távtartó a párazáró fölött, azon 2.5 cm vastag deszka borítás, több réteg kátránypapír, majd a zsindely 3 rétegben átfedve.
A tető teljes vastagsága olyan 27 cm körül van. Az üveggyapot hőszigetelést a szarufák közé raktam, alatta és felette is fólia és légrés. A belső lambéria 270m2, a szarufák közé felszegelt tetőlécre vannak a végeken leszögelve úgy hogy a lambéria 1.5 cm-el beljebb került a szarufa belső oldalától, így a sarkokba végig 3 szögletű saroklécet raktam, majd a szarifákat végig összecsiszoltam a háromszogletű lécekkel. 1 réteg gomba és rovalölövel lett kezelve minden faanyag, 3 réteg csónaklakkot kapott a belső oldal.
A szarufákat mind meggyalultam majd a nyár elején kezdtem el felállítani a felségemmel és a gyerekekkel, nagyon nehéz fizikai munka volt, mert 1 db szarufa kb 120kg volt, előző héten még a rigók fütyültek rajta, így piszok vizesek voltak, de volt ideje kiszárdni.
Az utolsó zsindely borítást már igencsak a tél közepén jó nagy fagyban és hóban raktam fel, természetesen mindent csak tetőlétráról tudtam csinálni a 45 fokos lejtés miatt. Januárban kezdtem a belső hőszigetelés felrakását és a lambéria felrakását, szépen beálványoztam a nappalit úgy értem el a tetőcsúcsot belül.
Egyébként csak egy bizonyos frekvenciát enged át így is. Tipikusan a mélyebb hangok (teherautó indulása) szokott átjutni. A többit már a sima thermo is jól tompítja 3 réteg meg főleg.
Láttam (évekkel később), hogy milyen rombolást végzett a kijött szalag. Tehát nem volt teljesen alaptalan. Akkor is (mint egyébként mindig) fenn volt a burkolat...
Sajnos a szalagfűrész beállítása, s társai (egyelőre) kimaradtak.
Nos ennek több oka is volt egyébként hogy ezt tanította.
Részben szemtelenül fiatal s tapasztalatlan voltam (15-16).
Akkoriban a "szemét maszekot" simán lecsukták volna már csak azért is hogy beengedett a műhelybe...
Szép és izgalmas munka lehetett ekkora íves ablakok legyártása. Nekem nagyon tetszenek amúgy is a kazettás ablakok, ajtók. Azonkívül, hogy az első látszatra is az igényesség látszatát kelltik tényleg jól néznek ki.
Nekem volt még egy két, számomra szép nagy munka, egy komplett tetőszerkezet az íves házamra, úgy, hogy az volt a tervem, hogy belül lambéria borítás a szarufák között. Nem kis meló volt megcsinálnom főleg úgy hogy több mester és cég sem vállalta el a munkát azzal a címszóval hogy túl boyolult, nem csináltak még ilyet stb, majd ezekután kénytelen voltam magam megcsinálni az egészet, pedig elötte még sohasem csináltam ácsmunkát. Ha érdekel rakok fel képeket róla.
Volt egy terasz bővítési munkám is, ahol egy L alakú nagyméretű teraszt kellett a régi parasztházhoz hozzátoldani, beletoldani a tetőszerkezetbe, betonozni, kövezni, ajtót és ablakot áthelyezni, szóval az is elég nagy átalakítás volt. Ott boltívesre kellett lambériáznom a terasz belső tetejét. Sokat kellett variálnom, hogy a L alak ívei szépen összejöjjenek, mert az L alakú terasz egyik szára jó két és félszer olyan széles volt mint a másik szára. A végeredmény elég látványos lett.
lényegében így készültek az íves ablakok is, bár annyi izgalom volt benne hogy 8-9 m magas ablak párkányra ki kellett állni és kívülről berajzolni a felrakott faroslemez csíkokra a ívét az ablaknak.
mivel 7db van belőle ezért ezt 7x kellett megismételni mert a kőművesek nem készítették egyformára az íveket, annak ellenére sem hogy profi fém sablonjaik voltak.
amikor a rajz megvolt, felvettük a magassági és szélességi méreteket, megkerestük a csúcsát az ívnek, és felrajzoltuk hogy az az alján a középponthoz képest merre van.
Aztán ezeket 40cm széles 2-2.5m hosszú farostlemezeket levittük, egy OSB lemezzel borított dobogón a közepe már megvolt szerkesztve ( A középső részt előre kiszerkesztve elkészítettük egyformára és minden belső ívhez készítettünk egy külsőt)
a dobogóra ráfektettük a lemezeket,összeállítottuk a méretek alapján a sablont, majd Papírokra átrajzoltuk az íveket, a dobogón már megvoltak az osztó bordák méretvonalai azokhoz odaraktuk a papirokat és belső ívnek elkészítettük a rajzát, dobogóra rákerültek a illeszkedési pontok, és elkezdtük a táblásítást.
ablakfrízből dolgoztam, azt tömbösítettem fel és abból vágtam ki az íveket is.
A dobogó OSB lemezére rajzolás (amikor még nem volt dobogó) 1. boltíves ablak kirajzolása.
A dobogón a belső íves kerethez készül a külső ív.
A keret kész már csak a finomítások vannak hátra
magassága 285cm szélessége 250 ( A útca túloldaláról egy kolléga szemmérték alapján felmérte a méretét és adott egy árajánlatot. )
1/ a lap valahol már kezd berepedezni. ilyenkor leveszem és átköszörűlöm, ha találok olyat ahol már pici repedés van ott a köszörűn jobban kiköszörülöm. a repedést kivágom a kővel.
2/ hátul nincs visszaköszörűlve és így a lap nem síkban van
A páramentesítőből az üveg nagyker javaslatára kellett annyit vennem, ártani nem árt hogy teletöltöttem a távtartókat. Szerencsére nem volt döglött és az üvegezés során is azonnal zártam a csavaros üveget ha már nem kellett, ebben tartottam a megkezdett csomagokat. Már nem emlékszem hogy pontosan mennyibe is került a páramentesítő, de valami bagatel összeg volt csak.
Pesten a Mázsa utcában van üveg nagykereskedés, ott vettem meg minden kelléket az üvegezéshez. Épen akkor akcióban volt a 4mm-es üveg, számolgattam, és sokkal olcsóbban kijöttem így mintha vékonyabb üvegeket is használtam volna. A zaj nem zavar, mivel nagyon csendes környéken lakunk, autó is csak naponta talán 5-10 megy el elöttünk. Ráadásul nem is tudtam róla hogy különböző vastagságú üvegekkel lehetne csökkenteni a zajt. Nagyon kezdő zöldfülű voltam még akkoriban a barkácsolásban.
Az elmúlt durván 20 év tapasztalata alapján mondhatom, hogy nem bántam meg, hogy ilyen vastag üvegből készítettem az üvegezést, a 3 réteg üveg összesen 12mm vastag ha összeadom őket, nomeg köztük a 12 mm távtartó nagyon biztonságossá és tartóssá tette az ablakokat. Még egyetlen ablak betörés sem kellett javítanom pedig volt hogy a létra eldőlt az ablakra.
Széles colos deszkákat vettem, meggyalultam kézi gyaluval. Egy furnér lemezből elkészítettem az ív sablonokat, azt átrajzoltam a deszkákra, majd dekopír fűrésszel kivágtam. Ezzel a technikával készült a külső és a belső borítás. A középső mag rész 5 cm vastag pallókból készítettem el egy másik sablon alapján. Utána felragasztottam a külső oldal borítást a belső magra. Az ablakok üveg nélül kellett beépítenem mert beüvegezve több ember sem tudta volna megemelni az ablakot, én meg egyedül építkeztem, a feleségem volt csak a segítségem meg a 2 gyerek. A helyén lévő ablak vázat utána beüvegeztem, majd belülről is felraktam a borítást.
Páramentesítővel nem kell ám az összes lécet feltölteni, elegendő a lécek 20-25%-ba. (már persze ha működik, és nem döglött a cucc).
Hangszigetelés szempontjából lényegesen jobb eredményt érhetsz el ha különböző üvegvastagságokat használsz. Tehát pl. kívül 5, középen 3, belül 4mm-es. Több odafigyelést igényel, de árban kb. ugyanaz (ha a veszteségektől eltekintünk).
Egyébként gratulálok, így távolról tényleg szépek.
A szalag előre ütése lehetett annak a jele is, hogy el van repedve!
Egy tanács mindenkinek:
Amennyiben egy szalag "üt", vagyis előre-hátra jár (rázza) magát, akkor mindenképpen át kell nézni a szalagot, mert előfordulhat, hogy repedt, és így bármikor elszakadhat!
A fűrész egy 600-as gép,apai örökség.Elég sokat dolgozom rajta:ajtó,ablak,szekrény amit elkövettem vele.A veszélyességérőll azért vitatkoznék Veled,elég sok odafigyelést igényel(bár minden gép).
Egyik régebbi lapot megnéztem a hegsztésnél egyenességre,azzal nincs gond,egyenes.
A szakadt lap viszont nem biztos,hogy az volt,mert kicsit előre ütött.
Az ablakok fa részét egy tél folyamán készítettem el hétvégente illetve munka után este 6-tól este 10-ig. Az üvegezés kereken 1 hónapig tartott, mert 196 kiszabott üvegtáblát kellett légmentesen összeragasztanom, leszabni hozzájuk a távtartókat, azokat meghajlítani ívesre, majd feltölteni teljesen páramentesítő gyöngyökkel. Utána meg légmentesen körbe kellett szílózni az összeset.
19 nagy tábla üveget vettem, abból lettek kiszabva a sok sok kicsi ablak.
Van még pár ablak amik a tűzfalon vannak, azokról nincs képem, azok 40cm szélesek és 60 cm magas boltívesek.
A 2 bejárati ajtót és egy pince lejárati ajtót sima colos deszkákból készítettem, lambéria berakással kívül, belül kiátlózva, a belső oldalukon rétegelt lemez borítással. Mindegyik ajtó 7 cm vastag, belül üveggyapottal vannak kitömve, egy egy ajtó súlya közel 100kg.
Nekem az az unalmas boltíves ablak nagyon tetszik. Szívesen megnéznék egy ilyennek az elkészítését.
Én is csináltam boltíves bejárati ajtókat és boltíves kazettás ablakokat, sajnos megvannak a gyerekbetegségei mindnek, még nagyon kezdő voltam amikor ezeket készítettem 20 éve egy dekopír fűrész, egy elektromos kézi gyalugép és egy felsőmaró segítségével a padláson kialakított fűtettlen műhelyben. Lehet, hogy 1-2 ablakot újra kellene gyártanom, mert akkor még nagyon kezdetleges módszerekkel készítettem ezeket, ma már sokmindent másként készíteniék.
Az első képen még a műhelyben készítem az ablakokat, a háttérben ár látszanak felállítva a nagy ablakok.
A nagyok azok 180cm szélesek, és 250 cm magasak, a széles ablakok 3 méteres félkörívesek. az asztalon egy 3 méteres ablak látszik.
A következő képen a 3 rétegű üvegezést ragasztom össze, a háttérben az egyik nagy ablak látszik még üvegek nélkül.
Így néz ki a 3 réteg üvegezve, mind a 3 réteg 4mm-es üvegből csináltam, köztük 12mm-es alu távtartókat hajlítottam és ragasztottam be.
Az unalmas az relatív.Nekem még egy Duplafalcos bejárati ajtó se lenne unalmas ,főleg ha le lenne rajzolva a méretezése is.Gondolom van jól bevállt recept ,ami kialakult az évek során.
Én azért nem tettem fel eddig mert elég unalmas dolgokat szoktam nagy rendszerességgel készíteni. Ajtó,ablak, ajtó, ablak, megint ajtó...kissebb ablak, vagy nagyobb...
de néhány érdekesebbet feltehetek.
Gyóntatószék. Sajószentpéteren:
Boltíves ablak - árkádsor Miskolcon Református templomban
A szalagfűrész a faipar egyik legbiztonságosabb gépe. ha nem állsz a gép mellé és van rajta burkolat akkor szinte soha nem csap meg.
Az enyém mindig alul szakad el és leszalad a lap.
Ha a lapod a forrasztáson törik el az elég baj. azt jelenti hogy vagy nem jól heggesztik, vagy nem lágyítják ki.
ezt azzal tudod csökkenteni, hogy amikor elhozod a lapot tőlük akkor a forrasztásnál visszaköszörűlöd a fogakat úgy hogy azok rövidebbek legyenek a többinél. a forrasztás előtt 2cm-el egészen a forrasztáson át majd utánna is legalább 2-3cm-en vissza kell köszörülni.
így ezek a fogak nem fognak tevőlegesen részt venni a munkában. ha itt ki van hajtogatva a lap akkor azt is egyenesre középre hajlítsd vissza.
végül a forrasztási rész környékén a fűrészlap fokát vagyis nem a fogaztott hanem a tompa oldalon köszörüld vissza 1mm-t
ez azért kell mert nem biztos hogy a mester aki forraszta az vonalba állítja a lapot forrasztáskor. ha ezt megteszed akkor hátul sem feszül.
Az asztalos blogba próbálok kommentelni,de valami hiba miatt nem megy el az üzenet!
A körzőt tíz perc alatt megcsináltam,azzal a különbséggel,hogy én kimartam a hosszú vájatot,így nem kellett várni a ragasztással!
Más:ma aszalagfűrésszel vágtam amikor egy csattanás után a lap megállt.Kiderült,hogy a hegesztésnél elszakadt!A legszebb,hogy a szalag vége az állvány tölgy lábába kb. 2 cm mélyen beleállt,alig tudtam kiszedni!Megjegyzem,hogy neves cégnél csináltatom a lapokat,ezekben a tompa hegesztésben nem sok bizodalmam van!
Tegnap reggel bevonultam a korházba, késő este 19 h körül került rám a sor a műtétre, 12.-nek, műtött aznap a doki úgy, hogy közben ki sem jött a műtőből. Ma reggel levették a kötést a szememről, és haza is engedtek. Be is ájultam az ágyba, mivel az élyszaka nem sokat tdtam aludni. Mostanra közel 19 órával a műtét után már elég jól látok a szememmel amire eddig szinte vak voltam, olyan nagy volt a szürkehályog. Még egy kicsit szúr, meg picit gyulladt a szemem, de már a számítógépen a betüket is eltudom olvasni vele szemüveg nélkül is. még egy picit homályos a látása annak a szememnek amit műtöttek, de ez pár nap alatt el fog múlni. Úgyhogy nagyon boldog vagyok most. :) :) :)
Ott hibás az elképzelés, (butorlapot es bozdorjat kellene párhuzamosan vágni fontos a pontos illesztes) hogy ezzel a szerszámozottsággal lehetetlen. Nem a fúrógéppel van a gond. Régebben gyártottak feltéteket egyes fúrógépekhez ami nagyban egyszerűsítette a vágást. Ezekkel sem lehetett normálisan párhuzamosan és pontosan vágni.
Nem használok külön mérőedényt, az minden szempontból csak pocsékolás lenne. Egy edényt használok egy keverésnél, először ráteszem a mérleg, majd tárázom, (azzaz nullázom a mérleget), kimérem bele az A komponenst, abból kell a több mindig. Utána tárázom megint a mérleget, mintha üres mérőpohár lenne, majd hozzámérem a B komponenst.
Ha nagyon kis mennyiséget kell csak kimérni pld 1-2 csepp esetén, akkor még arra is kell figyelni, hogy a B komponenst közvetlenül az A-ra tegyem, mert a keverő pohár alján odébbtologatva az egyik komponenst a keverés nem lesz pontos mert az felragad a pohár aljára és azt maradéktalanul nem lehet odébbtólni.
"..mentségemre szolgáljon hogy kicsit felbosszantott az hogy " desszert villát akarnak trágyahordáshoz használni""
Volt egy elképzelése, de nem ért hozzá, így inkább kérdezett. Szerintem nem kell ezért rögtön a fejét venni. Pláne bosszankodni! :-)
Szerintem ott hibás az elképzelése, hogy a fúrógép ~500-600W-os teljesítménye kevés lesz a fűrésztárcsa meghajtásához. Ha jól értem, asztal alá akarja felfogni, így sacc legalább 140-es tárcsára lenne szüksége. Ha erőlteti, tönkre fogja tenni a fúrógépet.
Egy volt tanáromnál dolgoztam szakoktatóként, a cégre jellemző hogy a főnök úr minden munkával késik, mert akkor kezd hozzá a munkához amikor már szinte lejár a határidő, akkor is olcsó anyagból akar jót kihozni, és hiába minden ellenérv nem akar változtatni ezen.
ehhez hozzájárul az is hogy a cég fő profilja az asztalos képzés lenne, namármost vagy tanítunk vagy gyártunk és szolgáltatunk.
A gyerekek legelőször a hiba kijavítását, eltüntetését tanulják meg nála.
Miután eljöttem tőle még hívott vissza, és akkor azt mondtam neki amit és amiért mindezt leirtam : Barkácsolni otthon is lehet, nem kell azért munkába menni.
És most nem is szeretnék ezzel senkit megbántani, mert nagyon sokan vagytok akiknek szép érzéke van, jó kézügyessége és szép munkát adtok ki a kezeitek közül mindegy hogy otthonra vagy eladásra.
DE!!!
jó munkához szerszám kell. lehetőleg jó szerszám.
a Bútorlap vágása érdekes munka, beégeti a lapot ha nem jó a fordulat, vagy a lap, ezenkívül ugye ki is perceg, és a fűrésznél előfordulhat megszorulás is, és lapka elhagyás is.
fűrész lap felfogható csavarszárra? Minden gond nélkül igen. -nekem is van finom kb 60mm átmérőjű sűrű fogú lapom, hőszigetelt üveg alu távtartó daraboláshoz vagy flexen polikarbonát és műanyag lapok vágásához használom.
ha csavarszárra fogod fel annak az lesz a vége hogy a csavarszár elfordul a fúrógépben, és jó esetben csak újra kell húzni, rosszabb esetben elszabadul.
feltételezem, hogy van anyagod és azt akarod otthon házilag darabolni. Fúrógéppel és flexszel ez nem nagyon fog sikerülni, főleg nem úgy, hogy azt pontos illesztésnek nevezhesd. Ha olvasnád ezt a fórumot, tudhatnád, hogy még "háztartási" körfűrészasztalokhoz sem ajánlott a bútorlap vágása, mert nem lesz olyan hibátlan a végeredmény, mint amit a lapszabászatokban kapsz.
Keress a környéken egy asztalost, kérdezd meg, hogy a hozott anyagodat mennyiért hajlandó feldarabolni,? Megjegyzem, az asztalosok többsége lapszabászatban rendeli meg a szükséges anyagot, mert nem éri meg erre a célra egy megfelelő gépet és anyagot tárolni.
A lényeg: a fát meg tudod otthon munkálni, akár kézi szerszámokkal is, a bútorlapot nem.
A leanyzo egyaltalan nem ugy fekszik mint szeretnenk. Jo nagyok az erokarok, es erok is akadnak szepen. A mostani cuccomnak is ontveny a feje, es alu a vezeto, megis siman mm-eket lehet a fureszlap mellett tologatni amikor az excenter meg van huzva. Valamiert azt erzem, hogy ez az egyszeru dizajn attol mukodik, hogy irgalmatlan sok anyag van benne. Es felek hogy ha lesovanyitom, akkor pont olyan gagyit kapok, mint ami van is.
GPS majd elmeseli hogy kell. akar kezifuresszel levagod kis rahagyassal, es utanna vonalra csiszolod flexbe foghato csiszolokoronggal. nem fog kipattogni sem.
Erre is gondoltam, de ez elég rizikós lehet így "élesben". Elegendő egy icipici hiba, és máris borul az arány.
Viszont ha már off téma: hol lehet viszonylag emberi áron műgyantát és üvegszövetet kapni? Az Alvin-Plast -ot ismerem, de úgy tudom, hogy ők csak nagyban játszanak. A Bauhaus hajósosztályán meg iszonyat drágán mérik a gyantát és a szövetet is.
Egyrészt simán elég a kisebb is. A vonalzóra úgyis kerül pl laminált lap ami lehet magasabb mint a zártszelvény. A sín is csak annyi terhelés kap, amennyire az excenter szorítja, illetve amennyire feszíted a vonalzót használat közben oldalirányban. Az oldalirányú feszítésnél nagyobb az erőkar mint az excenternél, de nyilván nem fogod oldalra akkora erővel nyomni a vezetőt, hogy benyomja tőben a szelvényt (mondhatni ez az eset kizárható). Az excentert meg nem kell annyira megtépni, mert nincs értelme (na, és ha benyomódik egy hangyányit akkor mi van - semmi). A Bernardo-mon ugye alu profilból van minden, az sincs 2mm vastagnál több és nincs vele gond (mondjuk kör-szerű a keresztmetszete amitől nyilván nehezebb benyomni mintha négyzetes lenne, az anyag maga viszont puha, de nem látszik rajta a használat egyáltalán).
Ellenben a vastag szelvényt könyebb hegeszteni (legalábbis nekem, botcsinálta lakatosnak a vékony falú könnyebben átég). Ha én csinálnám, nem sajnálnám a 3-ast, hiszen a 2mm-es szálja pl 6300, a 3-asé 8500, a projekt összköltségéhez mérten a különbség nem akkora, hogy megérje a spórolást (+ ugye könnyebben tudnám hegeszteni).
A mérés után hogy tudod maradéktalanul kinyerni a mérőedényből az anyagot? Mert ha bennemarad egy kicsi, akkor hiába mérted század gramm pontossággal. Erre mi a trükköd?
Lenne egy kis problémam nincs körfüreszem es nekem butorlapot es bozdorjat kellene párhuzamosan vágni fontos a pontos illesztes.Hogyan tudnam elkerülni a vasarlast?(furogepböl es flexből is 2db van)
Lehet furogepbe foghato füreszlapot lapot kapni?
Csinalnak egy kis aztalt amin lenne parhuzam vezetö mert csak az menten lehet egyformakat vagni......
Esetleg ha flexbe fogott csempe vágoval probalkoznak es ahozz egy asztalt???
Minden ötlet erdekelne csak pénzbe ne kerüljön(és persze biztonsagos legyen)
Végülis igen. De rosszul mondtam és nem az alulról a második, hanem a harmadik amelyik nekem van a 45 mm-es átmérővel. Meg mikor én vettem még kicsit olcsobb volt.
Ez a csiszolóhenger két részből áll. Van egy külső és egy belső henger. Külső részen ahogy a képen látszik vagy egy hosszanti marás a csiszolószalagot oda kell berakni. A hengerbe illeszkedik egy bordázott henger ami excentrikusan szorítja be a csiszolóvásznat. A csiszolóvászon két végén a csiszolófelület kapcsolódik és ezt szorítja be a belső henger, a külső henger belső falához. Remélem érthetően leírtam, de inkább beszéljenek a képek:
Nekem az alábbi linken található csiszolóhengerem van alulról a második, igaz ez asztalos marógépre való, üzemi fordulata max 4000 1/min, erre kapható a felül található alátétgumi, ahogy néztem kicsit hasonló mint a polifoam, de nem olyan sima a felülete, meg egy picit lehet sűrűbb. Ezzel szépen lehetett csiszolni. Az alábbi bútort csiszoltam vele végig:
Valószínüleg nem jó szerszámokat használtál, kevés a gyakorlatod, ezért tartott ennyi ideig. Nekem 18m2 volt a legnagyobb egybefüggő felület amit le kellett egyhuzamban laminálni. Egy új, fából gyártatott csónakot kellett kívül belül több rétegben beborítani teljesen, hogy vízhatlan és piszok erős legyen. Ott mondjuk már én is leizzadtam rendesen, mire a 18m2-er felületet 1 rétegben a fazékidőben fellamináltam. Tedy hengerrel nyomtam rá a gyantát, meg bordás hengerrel nyomtam ki alóla a levegő buborékokat.
Ne keseregj azon, hogy sok ecsetet meg segédanyagot használsz, én is piszok sokat használok. Ha vákumos eljárást csinálok akkor többe kerül a segédanyag összeségében mint a gyanta és az üvegszövet. Ott van aztán igazán "pocsékolás". Mindent csak egyszer lehet használni, utána kuka.
A csiszoláshoz álltalában beöltözöm fehér kapucnis papírruhába, mindenféle védőmaszk, stb... Egy egy beöltözés durván 2000Ft költség, és lehet hogy egy nap öt ruhát elhasználok, mert max 1-2 órát lehet kibírni a papírruhában egyhuzamban. Még télen -10 C fokban is beleizzadok a papírruhába úgy, hogy tocsogok az izzadságomban. Nyáron meg felér egy elevenen megsütéshez.
Ohh, hát te nagyon profin kened-vágod ezt az ipart.
Én inkább csak alkalmi- (pontosabban: kényszer-) "laminátor" vagyok csak...és bevallom: nem is szeretném olimpiai sportággá fejleszteni magamnak ezt a műveletsort.
Mindamellett, hogy igencsak barkácsoló-hajlamú ember vagyok - ez az a szakma, ami rohadtul nem tudott a szívemhez nőnni:
Kezdve attól, hogy még a herezacskóm is ragad mire befejezem, a használt eszközök elhajigálásán túl - még ott van aztán a csiszolás, amit szerintem (kultúországokban) még a visszaeső bűnözők esetében is megtiltottak, mint kényszermunkát.
Azt az érzést, amikor a 36 fok melegben, a finom üvegpor megül a szandál és a lábfej között.... na ezt ugye nem pont neked kell elmeséljem, hogy kb. milyen egy "feeling" az.
Nálam most akkora kiterjedésű és elágazású volt a törés, hogy ezt csak nagy, egybefüggő paplannal (szövettel) tudtam csak megbízhatóan javítani - lokális törésfoltozgatással: nem.
Vagyis a laminált darabok, az orrtól egész a törés végéig több mint 1 méter hosszú és 70 centi alapú háromszöget alkottak - követve a hajó geometriáját és "domborzatát" - vagyis egy réteg is a fél négyzetmétert közelítette.
Ezt rendesen lepacsmagolni - minden réteget külön-külön...hát kapkodni kellett ám, hogy beleférjünk az 1 órás fazékidőbe :-)))
A beton sem rossz a padlólemez megerősítéshez, egy csőrös volgát öntött ki betonnal az egyik ismerős a 70-es években pár cm vastagságban, utána lekente alvázvédővel, a vizsgán meg hümmögve bökdösték alulról csavarhúzóval, és hüledeztek, hogy milyen jó állapotban van a kaszni :)
Ha csak egy 2mm vastag műanyag burkolaton egy pár cm-es törést kell megragasztani, akkor oda az 5g gyantát kikeverve a fele megmarad. Az ilyen keveréseknél már a századgrammos mérleg is néha kevés.
Az 1 óra "pamacsolhatóság" baromi sok, nem is tudom mikor dolgoztam ilyen hosszú fazékidejű gyantával. Álltalában 10-15 perces fazékidő nekem megfelel mindenre. Természetesen nem akkor kezdek el szobrászkodni, inkább előre elkészítem a támasztósablont valamiből, sokszor csak öntapadós AL szallagból pár rétegben, az elegendő szokott lenni. De van amikor fából vagy habanyagból csinálom a sablont amit ki kell szobrászkodni, majd bevonom teflonnal, hogy a gyanta ne kössön hozzá, utána ideiglenesen hozzáfogatom a sérüléshez. Utána már bőségesen van idő laminálni vagy ragasztani és a 15 perces fazékidő bőségesen elegendő.
Sokszor csinálom azt is, hogy egyetlen réteg vékony szövettel laminálok az egyik oldalt, majd ha az már megkötött akkor az a sablon az már meg tudja tartani a sok réteg szövetet és a töcskölést és bírja.
A körbemaszkolást ritkán csinálom, mert a szövetet csak úgy teszem rá a felületre, hogy a felesleges gyanta már ki van nyomkodva belőle, így nem folyik szanaszét. Ezt úgy csinálom, hogy vastag mezőgazdasági fóliát vágok jó nagyot, legalább 3-szor, 4-szer akkorát mint az üvegszövet, az asztalra lefektetem, ráteszem az üvegszövetet az egyik végébe a szélétől 5 cm-re, átkenem gyantával a szövet egyik oldalát. Utána a fóli másik részét ráhajtom, elsimítom kézzel. Megfordítom az egészet, hogy a bekent felület legyen az asztal felé, utána felhajtom a fóliát. Eligazítom a szövetet ami már hozzáragagad a fóliához, majd bekenem az üvegszövet másik oldalát is gyantával. Újra ráhajtom a fóliát, és egy műanyag simítóval középről haladva kifele kinyomom-kitolom a felesleges gyantát a szöveten túli területre de még a 2 réteg fólia közötti részre. Szesztollal rárajzolom a fóliára a kivágandó darab alakját akkor ha kacifántos alakúra van szükségem, mejd ollóval szépen kivágom a 2 réteg fóliát és a közte lévő lekent üvegszövetet egybe. Ha nem kacifántos az alak akkor csak egyszerüen úgy vágom körbe, hogy az üvegszövetből is levágjak egy kicsit, 1-2 cm-ert, Ílyenkor még rá lehet illeszteni a fóliával bevont üvegszövetet a javítandó felületre, szükség esetén még lehet vágni belőle ilyenkor könnyedén. Ha ok, akkor lehúzom az egyik oldalt a fóliát, a ragacsos felével ráfektetem a munkadarabra és elsimítom, rányomkodom, majd a fölső fóliát is felhúzom róla. Ezzel a technológiával nem kerül felesleges gyanta a munkadarbara, csak pont annyi amennyi az üvegszövet gyanta arányhoz majdnem tökéletes.
Lehet hogy a vasipari spéciség miatt nem akarsz egyszerűbben gondolkodni.
sima vezető vonalzóhoz nem nagy dolog kell.
vegyél U profilú 150-160-as vasat és az egyil oldal lapot vágd le róla. innentől megvan a vezetőd. derékszöges is, álltalában egyenes. a szorító csavarokhoz egy vasasnak nem okoz problémát 2hosszú lyukat vágni a fémbe.
Az első skodámnál a kerékjárati ív elrohadt...gondolkodtam mit csináljak, kitömtem míniumos gittel másnéven vasgittel. átfestettem, és úgy jártam tovább...
amikor pár hónap múlva elvittem karosszériáshoz elfelejtettem neki mondani.
megyek az autóért és mondja nekem hogy valami olyan gyári tömítőanyaggal volt kinyomva a kerékív hogy a flex nem is igen akarta vinni, és sokat küzdött vele.
de jó lenne még ilyen anyagot szerezni, mert a lyukat tökéletesen kitöltötte és nem porladt.
elmondtam neki hogy mi az, azt hittem felrobban a pipától. biztos valami spécire gondolt.
én tettem alá kezdetben a szallagparketta alá használt polifoamból hogy rugalmas legyen, de ráégett csiszoláskor.
talán linóleum jó lenne. de ami talán a gondod okozza az a átmérő és a fordulat..
oszloposra én is készítettem ilyen 60mm átmérőjű csiszoló hengert, filcel borítva...
de őszintén szólva ha csiszolópapír rajta van másra nem nagyon tudom használni mint kés polirozásra, vagy valami hasonlóra, de az is lehet hogy a oszloposon kéne a fordulatot növelni.
Igen arra válaszoltam csak tovább gondolkodtam. Mert a hegesztés nekem nem annyira szimpi. Az el tudja húzni az anyagot elég rendesen és akkor lőttek a párhuzamoknak meg a derékszögeknek.
Szóval azon pörgött az agyam, hogy hogyan lehetne megcsinálni kevés hegesztéssel vagy leginkább anélkül.
Áhh, én egyszer 600 grammot kevertem, aztán 500-at... de a legkevesebb is 300 gramm volt. Mármint az alapból... amihhez még hozzájött a 100:32 es arányú "speed" is.
Ennyihez azért már elégségesnek tartottam a grammos felbontást.
Különben azt mondták, hogy 25 fokon max egy órát pacsmagolhatok - mert hiába folyékony még - már a szerkezete nem az igazi.
Egyébként Axson EPOLAM 2015 -öst használtam.... 2014-es "kovásszal".
Ezért (konyhaórával az asztalon) - igencsak kapkodtunk, hogy azt a 8 (előre kiszabott) réteget egymás után és lehetőleg lelkiismeretesen felhordjuk 1 óra alatt - ami nem lett volna akkora gond, ha az orr-résznél nem kellett volna 3D-ben szobrászkodni a szövettel, hogy hűen és buborékmentesen vegye fel azt a lehetetlen formát.
Amit nagyon megbántam az az, hogy nem maszkoltam körbe a műveleti területet - ugyanis azt másnap az excenter-csiszoló és a (nem kevés) papír bánta - amíg leszedtem a lecsordogált felesleget onnan, ahova egyáltalán nem is kellett volna anyag :-)))
Persze nem mind mai anyag ezek közül, van amit már évtizedekkel ezelött is használtak, de a fejlesztést nem állíthatják le ezeknél sem, folyamatosan kisérletezik az összetételeket a jobb tulajonságok elérés érdekében. Már csak a konkurencia miatt is fontos a folyamatos fejlesztés.
Én századgrammos mérleget használok, kis adagok kikeverésénél a grammos mérleg már nem elég.
Az összes epoxi ragasztó és lamináló gyanta nagyon kényes a keverési arányra. Viszont pont ezért sokkal erősebb a vele készített eszköz a polieszter vagy a vinileszteres termékeknél. A keverési aránynál amit a gyártó meghatároz egy egy epoxira max 1-3%-os arányban lehet eltérni. Így biztosítható, hogy az A komponens minden molekulájára jusson a B komponesből 1 molekula. Így nincs ami rgadósságot adjon a kész terméknek.
Nekem egyszer sikerült ragacsos laminálást csinálnom epoxival, de nem a keverési arány elrontásával, hanem mert áramszünet volt élyszaka és a műhelyben meg nem ment az elektromos fűtés és 14 fokra lecsökkent a hőmérséklet a kötés alatt. (18 c fok alatt nem szabad álltalában az epoxikat használni.) Több napos munka és rengeteg oldószer felhasználása kellett, hogy le tudjam vkarni a felületről azt a kb 1 m2-es nem megkötött ragacsos részt. Na ezt a kínlódást nem kívánom senkinek.
Dehogynem lehet, csak nem látod ! Nem a vezetőléc állítható közvetlenül, hanem az a rövid szögvas, amit az excenter rögzít. Van a szögvas belső oldalain egy-egy lemez (valójában ezek, illetve az ezekre ragasztott műanyagok nyomódnak neki a sínnek), ezekben van 2-2 hernyócsavar, így vízszintesen és függőlegesen is be lehet állítani.
"Hozott egy kétkomponenses fémjavító gyurmát,........."
Vagy 15éve használunk ilyet,(a leírással kísértetiesen egyezőt) "gyurmának" hívjuk, autós és víz/fűtésszerelvény boltokban lehet venni. :-) Alapból radiátorok javítására való, mi autójavításban használjuk a hűtőrendszer néhány elemének javítására, de ragasztottunk már vele kilyukadt tankokat is (akár az üza leengedése nélkül. műanyagot és acélt is).
Én is epoxit használtam most a hajó külső héja (az alja) megreparálásához.
90 és 300 grammos szövettel, felváltva rétegelve vagy 10 rétegben - jó választásnak néz ki.
Az epoxi viszont - amit a művelethez kaptam - az viszont egy nagyon háklis egy készítmény ám,
Külön szóltak, hogy nehogy megpróbáljak játszadozni a keverési aránnyal - vagyis grammra tartsam azt be - mert különben csúnyán ráfaragok.
Pl, úgy, hogy elindul ugyan kötni...de ragacsos marad. Brrrrrr, rágondolni is rossz.
Itt a 2 komponenst 100:32 arányba kell keverni - szerencsére nem térfogatra, hanem súlyra - így hát a grammos, konyhai digitális mérleggel meg tudom oldani a "roppant feladatot".
Megjegyzem elég pipa vagyok amiatt,
hogy minden használt eszközt (ecseteket, hengereket) mind ki kell kukázni minden használat után. Eddig 3 rend eszközt dobáltam ki - hát ez se nem túl gazdaságos...se nem túl környezetbarát :-))))
Találtam egy pöpec lámpát ami szinte ideális gépvilágításnak pld szalagfűrészre, vagy álványos fárógépre. Elég 1-et venni mert mágneses, könnyen áthelyezhető arra a gépre amire épp kell.
Kerestem a lingyüjteményemben, de most nem találom, több ezer linket kell átnéznem. Ha megtalálom akkor berakom. A linkjeim elég rendesen csoportosítva vannak, de van egy nagy vegyes gyüjtőm, amibe néha csak beleszórom a lementett linkeket, majd amikor ráérek akkor katlógizálom. Erre még nem került sor, úgyhogy elég nagy halmazt kell átnznem érte.
Ez nagyon profi megoldás, de sajnos van egy hibája, nem lehet korrigálni a derékszög beállítását. Így előfordulhat, hogy az asztallal szépen fut de a fűrészlappal nem. De ötletnek fel lehet használni ezt is.
Nemrég a Loctite cég termékértékesítési munkatársa eljött a céghez egy fél napos termékbemutatót tartani. Hozott egy rakás minta kollekciót ragasztókból, segédanyagokból, gyorsító is volt közte. Az egyik ilyen aktivátort amit mutatott a 24 óra kötésidejű kétkomponenses epoxi ragasztóhoz lehet használni, tetszés szerint lehet vele beállítani a kötési időt akár 1 percre is. Szóval vannak csodaszerek. Csak hát az áruk nem túl barátságosak ezeknek a segédanyagoknak.
Hozott egy kétkomponenses fémjavító gyurmát, amit a fém hidak vízalatti korrozíós részek javítására fejlesztettek ki. Na abból rendeltünk is és azóta rendszeresen használjuk. Egy henger alakú világosszürke gyurma rúd, a közepén végig fut a fekete színü edző gyurma, csak késsel le kell vágni amennyire szükség van, még a keverési arányt sem lehet elrontani így. Utána 2 prcig gyúrni kell, hogy elkeveredjen az edzővel, majd rá kell nyomni a fém felületre. 10 perc után csizsolható mert annyira megköt. De akár 0 fokos folyóvízben is megköt. Eszméleteln jó anyag, szeretek vele dolgozni. A kalapácsütést mondjuk nem bírja, arra porrá törik, de a korrozió megállítására illetve anyag kipótlásra a korrozíós helyen tökéletes.
Én már vásároltam itt párszor,nem semmi készletük van spéci idomokból, különleges ötvözetekből, és szokványos fém anyagokból. Persze nekik is van olyan amit nem tartanak raktáron, de a katalógusukban ott van és be tudják szerezni. Természetesen jó drágák az ilyen spéci profilok, erre készülj fel.
Oppá, gránit asztalos körfűrészről még nem is hallottam. Jó az ötlet, csak nem tudom mennyire kivitelezhető itthon. Egy sírköves biztos meg tudná csinálni, de nem hinném, hogy a vezetőhornyokat is olyan pontosra meg tudnák csinálni mint acélból, öntövasból. Ahoz teljesen más gépek kellenek, mint amivel egy sírköves dolgozik. De azért elgondolkodtató az ötlet.
jol fellelkesultem, es csinaltam egy ilyen henger izet. korkivagoval vagtam korongokat, felfurtam 8-assal. osszeragasztottam, feltettem egy 8-as menetesszarra. egy lecbe beutottem egy 608 csapagyat, es felszoritoztam a furo asztalara. targyasztalnak ugyis volt egy "samlim" amit a koronghoz szoktam hasznalni. forgas kozben csiszpapirral felszabalyoztam, egesz pontos lett.
47mm atmeroju, vagtam furesszel egy hornyot, abba betoltam a papir szelet, aztan korben rahajtottam, es alul-felul betekertem szigszalaggal.
az a helyzet, hogy eleg jol hasznalhato, viszont rajottem hogy tokre nem ertek hozza hogy hogyan kellene hasznalni. kulso ivet csiszolva a korongcsiszolon, adja az ember keze a mozdulatot, amivel szep egyenletesivek jonnek ki. viszont ezzel a hengerrel a belso iven, pillanat alatt hullamos lesz, es utanna azt mar nem igazan tudtam eltuntetni. mi a trukk? kellene puhasag a papir ala? vagy meg lehet tanulni a mozdulatot?
Nekem úgy tanították hogy akkor lesz jó a ragasztás ha megizzad az asztalos.
vagyis: az előkészített anyagot ragasztózod, kened, pakolod, és szorítod minnél gyorsabban és lehetőség szerint minnél pontosabban.
és az az érdekes hogy ez így van.
manapság mondjuk egy ajtó összeragasztásánál előre elhelyezem a szorítókat, beállítom a távolságokat, odakészítem a fa darabokat amik nem engedik megnyomódni az ajtót.
majd elkezdek ragasztózni.
ha az ajtó keret összeállt, akkor be a szorítókba, majd derékszög állítás, aztán hajrá.
azért egy ilyen ragasztó nem sok időt hagy az embernek bambulni, ha valamit elrontasz nincs lehetőséged 5 perc múlva hogy bontsd és helyre húzd.
szerintem ez inkább javításokhoz, foltozásokhoz jó, amikor meg kell állni mert mondjuk a maró kiszakított egy darabot, és azt javítani, pótolni kell. ilyenkor jó a rövid ragasztási idő
A műgyanta alapú arbokolnál csináltuk azt munkában ( 20 éve amikor a fehér vízbázisú ragasztók még nem voltak elterjedve ennyire) hogy valamelyik kolléga kivett egy keverő edénybe műgyanta ragasztót, majd edzőt tett hozzá, (szalmiák sót) és beállította hogy kb 15 percig felhasználható volt...
alig váruk hogy elforduljon már nyomtuk is hozzá az edzőt...
nem egyszer volt hogy az ecset beleragadt a edénybe
Ha ez élére lesz állítva, nem tudom elég merev lesz-e, a 3 centi nem tűnik soknak (az enyémen gyárilag 6 centi széles profil van, és rögzül a hátsó oldalán is).
Biztos, hogy arra válaszoltál amire szerettél volna ? Amit linkeltem, abban egy perc marós munka sincs, csak hegeszteni, fúrni és köszörülni kell - és profilos alumínium sincs.
Az excenteres rögzítőt egyébként egy M24-es vagy M27-es csavarból levágott kétcentis darabból lehet kialakítani.
Mert így sok marós munka van vele, az elég sok gépidőt jelent és nem lesz olcsó....
Hogyha a vezető mondjuk egy 2"-os cső, és azon csúszkál egy hüvely, amit egy excenter karral lehet lefixálni, akkor szerintem egyszerűbben legyártható a holmi és ugyanilyen masszív.
Plussz, ha szabaddá akarod tenni az asztalt, akkor csak áthajtod a vezetőt és az asztal síkja alatt lesz a gép oldalán.
Délután konzultálok a valamikori szakoktatómmal -aki most otthon maszekol- .
Ha másnak is hasznos az infó, akkor elmondom majd, a saját megoldásomat.
Viszont ilyen hosszára hornyolt aluprofilt lehet valahol venni? Az nagyon kéne!
az asztalt csinald betonbol. (mukobol) az usaban is arulnak olyat, aminek granit az asztala, nem ontottvas, mert olcso a kinai granit, es egyszerubb dolgozni vele mint a vasontes.
Nálunk egy helyi lakatos cégnél lehet kapni nem egész szálat is, sőt (fillérekért) leeső darabokat, mindenféle szelvényt, szögvasat, mert nem dobják ki a még bármire használható méretű maradékokat. Másrészt meg fémforgácsoló szakmával...
Én is szívesen beszállnék, ha nem lenne normális vezetőm.
Lehet, hogy nem hiszitek, de régóta motoszkál bennem, hogy megépítsek egy nagy méretű körfűrész asztalt az igényeimre. Egyedül az asztallappal vagyok meglőve, mert azt szeretném ha fémből lenne. Nomeg a szép krómozott öntöttvas tekerő karokkal, azokra már mentettem le linkeket, csak piszok drágák még az USA-ban is. Gondoltam arra is, hogy az egészet fából kellene elkészíteni, de akkor többféle faanyagot kellene venni, (rétegelt lemezt, gőzölt bükköt, stb.. összegségében nem biztos, hogy olcsóbban jönnék ki, mivel mindenből többet kell venni, a kisérletezésekhez. Vagy vegyek egy kész kisebb asztali gépet, pld egy einhell gépet és érjem be azzal. Szóval még igazában én sem tudom, hogy mit szeretnék igazából.
Hát az a 120-as átmérő kicsit nagynak tűnik. Ezeknél a gépeknél ez gumiból van. A meghúzáskor a gumi duzzad és megfeszül a végtelenített szalag. A szalag élettartama szempontjából a le-fel mozgás is jó,+ a csiszolás minősége szempontjából is.
Az az olcson az erosen viszonylagos. Ha pl egesz szal szelvenyeket kell venni hozza, egybol durva ara lesz.
Ha valakit erdekel, szivesen beszallnek egybe. At kellene meretezni metrikusra, nalunk jaratos szelvenyekre. Bevasarolni, es tobbet egyszerre kiszabni.
Találtam egy másik kombó gépet. ezt Váv mellett árulják, de nem jól van kiirva, mert nem román hanem Jaroma és lengyel.
Az az érdekes hogy ez már egy modernizált kivitel az enyémhez képest, mégis a körfűrész mellől már hiányzik 20cm szélességű asztal. (elektromos marótengely emelést pedig el is hagyták) gondolom a csapozó kocsi asztala pótolta a hiányzó részt.
Legegyszerűbb módja a vétel. Én is már sokat és régóta agyalok rajta. A főmotor csapágyas vezetéssel le-fel mozgatható. Ezt a mozgást egy lassú fordulatú vagy áttételes motor excenteresen hozza létre. Akkor még ott van az asztal, a csiszhengerek. Szerintem érdemesebb megvenni.
Passz ,az ábrán komplett egység a lényeg :-( Esetleg elbírom képzelni a klasszikus "univerzális faipari gépalkatrész" az ifa szelephimba felhasználásával .Az bronzpeselyes és gyárilag is van forgáson kívűl tengelyirányú elmozdulása...Vagy sima ütvefúrógépbe fogott csapos henger, felülről rugóval megtámasztva ;-)
Eredetileg Einhellhez TKS2500-hoz vettem, de később a Makita MLT100 gyári vezetőjét szinte azonnal erre cseréltem, szóval nem bóvli.
Olvasd el a review-kat is, szinte mindenki körfűrészhez használja, annak ellenére, hogy a képeken szalagfűrészhez ajánlják, na és egy-két apróságtól eltekintve (ráadásul az se mind megalapozott) mindenki csak jókat ír róla.
Nemrég találtam ide, szuper a fórum, rengeteg hasznos infó van itt!
Felújítás alatt álló házikómba szeretnék különféle dolgokat készíteni. Korábban már készítettem méhkaptárakat, szóval van valami alap rutinom a dolgokhoz.
Bár azok elég egyszerű technológiával lettek kivitelezve, a hiányos géppark miatt. Na és most szeretném fejleszteni a műhelyt.
Fémforgácsoló az egyik szakmám, szóval nem félek belevágni a dologba. Meglévő házi gyártású gépeimet is jobbá kéne tenni, illetve szeretnék új gépeket is.
Szóval lesznek kérdéseim.....:D
Előszöris létezik-e valami készen kapható vonalzó/ütköző szett, amit fel lehet szerelni akár egy házilag épített gépre?
Ugyanis az első projekt az lenne, hogy a gurulóasztalos körfűrészem asztalát meg kellene csinálni frankóra.
Köszi, én már megoldottam magamnak a cipőtárolót, a gardrób szobában csináltam külön nyitott polcokat a cipőknek. Így nem kell kerülgetni a kicsi szélfogóban.
ha kesz lesz az uj, kaphatsz egy ilyet ajandekba. kicsi az alapterulete, cserebe semmi nem fer bele. kettonknek a panelba jo volt. nekem most alapteruletem azert van, viszont sok cipot es egyebet kell eltuntetni. (mondjuk 80x15cm az alapterulete, negy "fiokja van", az osszesen 8 par cipo. de egymas melle ket 45-os cipom mar nem igazan fer be.)
A leülőke lehetne egy kihúzható nagyméretű doboz, aminek elöl van ajtaja, benne polcok pld még cipőnek vagy táskának, kutyapóráznak. Természetesen erős fióksinen lehetne kihúzni, így elbírja ha ráülsz. Viszont így nem foglal külön helyet, csak akkor húzod ki ha rá akarsz ülni.
Fehér bútorlapból baromi jól néz ki a cipős szekrény látványos nagyon, de egyáltalán nem praktikus a szine miatt. Ha mondjuk a gyerek hazajön este a discó-ból, és nemcsak lerugja a sarokba a cipőjét hanem beteszi a szekrénybe, akkor tuti, hogy elötte nem fogja lemosni a talpát a cipőnek, így meg a polcokat hetente lehet lemosni különben eszméletlen ronda lesz. A nagyon sötétbarna famintázaton kevésbé látszik meg a kicsi por, sár. Már egy sima egyszínű bútorlap is a kényes kategóriába tartozik függetlenül a szinétől. Az összevissza mintás vagy faerezetes felület rejti el a kicsi koszt.
Talán láttál már olyan cipótartó szekrényt aminek az ajtaján felül volt a foggantyú és kifele kellett buktatni a tetejét az ajtónak, és ahogy húzta kifele az ajtót úgy fordultak ki a megdöntött polcok is. Egy időben elég sokat reklámozták ezt a szekrényt mindenfele, csak azért nem vettem meg mert vaslemezből volt. valami 10-15 ezer körül volt csak az ára. Annak a szekrénynek az volt hatalmas előnye, hogy nagyon kis helyet foglalt mélységben, talán ha 18-20 cm lehetett csak a mélysége. Csukott ajtónál a cipők majdnem függőlegesen álltak, teljesen kinyitott helyzetben még kb 45 fokos szögben. Egymás fölött voltak a cipők, egy ajtó mögött 2 sor polcon, egymás fölött viszont ha jól emlékszem 3 vagy 4 ajtó volt. Egy ajtó magassága így kb 40cm körül volt csak.
Én nagyon praktukusnak találtam annó ezt az elhelyezési módot.
Azért azt gondold végig, mielött döntesz, hogy jó ötlet-e mondjuk a tükör elé készíteni a leülő részt. Majd a gyerek véletlenül nekidől és már törik is a tükör még akkor is ha valami vékony lemezre ráragasztod.
Aki képes a drágább helyen megvenni ugyanazokkal a feltételekkel a gépet (garanciára gondolok) az meg is érdemli, hogy többet fizessen érte. Azt még monjuk megértem, ha egy picivel drágább helyen veszi meg mert mondjuk az az üzlet 2 utcányira van csak, így nem kell szállítási költséget fizetnie.
Azért azt is meg lehet nézni, hogy a szállítási költség 990-3070Ft között szóródik.
BL55-ös lisztet is kapsz 129-220 Ft között, pedig a minőségük közel sem tér el ennyivel. Másrészt a kommunizmus az a rendszer, ahol az árakat megszabják, normális helyeken piac + a helyi sajátosságok : nemrég vettem motorolajat egy webáruházból ami messze a legolcsóbb volt (autószerelő haverom sem tudta annyiért megvenni a szállítójától, pedig jelentős kedvezménye van). Küldtek Áfa-s számlát is, amin a nettó ár=bruttóval, áfa külön feltüntetve, 0 Ft. Nyilván fordított áfa-nak gondolták :-) De vásároltam már úgy is, hogy a honlapon nettó ár + áfa volt feltüntetve, számlát nem küldtek, az utánvét a nettóról szólt.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem minden kereskedő cég adja meg az adatait és én azt gondolom lehet még ennél az árnál is kedvezőbben hozzájutni egy uj darabhoz.
jaja, alakul a fejemben is. egyik fele tukros, foldigajtos, de felul egy kulon ajto, hogy a tukor ne menjen a plafonig, meg ne legyen az ajto bazi nehez. ez nyilhat a falra, es ebben vannak a gyakori cuccok. masik felenek az alja a kihuzhato uloke. akar ugy, hogy kihuzva oldalrol polcos, es hagyhatom kihuzva, vagy akar "teleszkopos": kihuzom az uloke dobozat a felso fogantyuval, es ebbol tovabb kihuzok egy fiokot az alsoval. vagy akar ket fiok, es akkor egyenletes haromosztatu a frontja. Vagy az uloke doboznak felnyilik a teteje es egy lada az egesz. az ulokefiok felett egy ajto, ami a fogasos, es a tukor tetejeig er, felette kulon ajto az elpakolos resznek.
Bár, ez a kihúzható dolog, lehet, hogy a szekrény teljes szélességében nem feltétlenül lesz tárolásra teljesen kihasználható, ha fal van mellette az egyik oldalán. Keskenyebb szekrény esetében inkább jó.
Ekkora magasságnál alapból osztanám az ajtót amúgy is.
Az alsó pár polcnyi részt ha egybeszerkeszted, kihúzhatóra, front felől zártra*, akkor kihúzva oldalról hozzáférhetők a polcai, de rá is lehet ülni a tetejére. Használaton kívül meg betolva nem foglal plusz helyet és olyan is lehet, mintha ajtaja lenne.
*afféle gurulós éjjeliszekrény formára gondolok.
A lepkeajtónak én nem vagyok nagy barátja, gardróbot örököltünk ilyen megoldással, ha egyszerre két egymás melletti részben pakolnék vagy keresgélek, akkor baromira idegesít, hogy kerülgetni kell. Ritkán van ilyen, de akkor nagyon...
reggel meregettem a 45-os szettaposott cipomet, annak kb kenyelmes a 28x33cm hely. tehat ha 30x40cm lesz a polc, akkor tuti minden elfer alapteruletre. ebbol 3 egymas mellett elfer a bo 90cm-ben. felfele meg a 2.5 meterben elfer 15 centis polcbol 16, persze lesz nehany magasabb, de akkor is mondjuk 12-vel az mar 36 par cipo, fejenkent 5-6. Nyilvan felul a pont nem hasznalatos, szinhazbamenos es hasonlo. mellette a masik 90 cm meg a fogas, alatta a leulovel, amiben lehet fiok.
soot, ha az ajtok kozepre nyilnak (lepkeszarny), akkor lehet az ajton fogas, mert nem nyitod ra a falra a kabattal. mas kerdes hogy komoly zsaner kell. viszont a nyilo ajto vegkepp nem erhet a foldig, mert az ele nem lehet tenni a zsamolyt. a toloajto ele meg lehetett volna.
Két/három pár cipőnyi széles padlótól a plafonig szekrény, ajtaján tükörrel (na, ez mondjuk akkor nem tolóajtó). Mindenki a testmagasságának megfelelő polcon tarthatja a napi használatos cipőit. A szekrény szabad oldalán és az összes többi felületen akasztók, polcok (sapkának, kesztyűnek, kistáskénak - egy-két polc az tényleg kell) ami belefér?
A leüléshez ezúttal passzolok :-)
Nálunk az ikres babakocsi eladása után (ünnepi pillanat lesz) válik majd aktuálissá valami hasonló, úgyhogy örülök az ötletelésnek magam is :-)
Guggolva kell elovenni a cipomet-bol elegem van. Aztan lehet hogy megis az lesz. Az jol hangzik, hogy az ajto nem a foldon megy, hanem az alsoszekrenyen, es az alsoszekreny kilog, arra lehet leulni.
Van egy 60x180cm alapteruletu helyem, ide mindenkepp valami monumentalisat szeretnek, ami minden problemamat duplan megoldja.
Valami ilyen szint a minimum:
ez 24 par cipo (varia nelkul), szepen rendben tarthato. bakancs, csizma ebbe igy nem passzol persze.
"Azért a tartozékok száma is emelkedik az árral - igaz, nem feltétlenül arányosan."
A listán legdrágább helyen (54 rugó) ugyanazzal a felszereltséggel árulják, mint a 35 rugós helyen. Ez azért nem kis különbség! És ahogy mondod, tényleg megkapni 20-ért is, szóval nem árt alaposan körbenézni a neten.
"Ha egy terméknél irreálisan alacsony ár jelenik meg (más áruházakhoz képest) akkor biztosan adatbázis hiba történt,"... Na itt tényleg majdnem leestem a székről :-)))
"Én csak azt nem értem, hogy ki az a barom, aki egy huszonezres gépért hajlandó közel 60-at is kifizetni?
(hacsak nem valami állami megrendeléshez szükséges a masina - és ahonnan a vételár jelentős részét zsebre (!) visszakapjuk a derék kereskedő-cégtől)"
Pedig ez ilyen egyszerű. Nálunk például úgy néz ki a közbeszerzés, hogy egy cég elnyerte X évre a beszállítás jogát, így bármit akarunk venni, tőlük kell. Innét kezdve ami nincs az árlistájukon, azt el lehet felejteni, ami pedig van, az a bolti ár másfél-kétszerese, ráadásul kiröhögnek, ha garanciális ügyintézés miatt fordulsz hozzájuk. Valakinek biztosan megérte ezt így intézni.
A Conradnál meg szerintem azért kerül ilyen sokba, mert ott előfordul, hogy baromi sok dolgot rendel tőlük egyszerre egy cég vagy egyetem, és akkor már hozzácsapják a megrendeléshez a drága gépet is, sokkal egyszerűbb egy cégtől beszerezni mindent, mint 15 céggel levelezni, proforma számlákat küldözgetni, iktatni, utalni stb. Aki pedig intézi a beszerzést, nagy ívben lesz*rja, hogy mennyi az annyi, úgysem a saját pénzéről van szó. Állami finanszírozott intézményekben meg néha muszáj elkölteni a rendelkezésre álló pénzt, különben elveszik a maradékot, vagy a következő pénzügyi ciklusban eleve kevesebbet adnak, hiszen "múltkor sem fogyott el". Szóval ilyen kifordult világban élünk.
Azért a tartozékok száma is emelkedik az árral - igaz, nem feltétlenül arányosan.
Másfelől, az alap szettet kb. 20e-ért is be lehet szerezni minimális utánjárással, tehát nem is az itt megjelent legalacsonyabb ár feltétlenül a legjobb ajánlat.
Én a PTS10 asztali fűrésszel "barátkozom" egy ideje, annál a kb 85-90 ezres ajánlatoktól a 130-140 körülig láttam a szórást. Nekem már az a differencia is érthetetlenül sok.
A minap esett szó arról, hogy mennyire drága gépet is érdemes venni - vagyis mennyire tükrözi az ár a minőséget?
(persze, régi mániám, hogy a tartósság az nem = a minőséggel - de ez csak mellékszál)
Na de - ennek a témának a kapcsám kérem átfutni EZT AZ OLDALT - ahol ugyanaz a gép milyen ár-szórásban van jelen a magyar szerszám-kereskedelemben.
Hangsúlyosan kérem átlapozni a link második oldalára is - azzal a figyelmeztetéssel, hogy ezt csak puha szönyegen tegyétek - arra az esetre, ha netán leesnétek a székről.
Én csak azt nem értem, hogy ki az a barom, aki egy huszonezres gépért hajlandó közel 60-at is kifizetni?
(hacsak nem valami állami megrendeléshez szükséges a masina - és ahonnan a vételár jelentős részét zsebre (!) visszakapjuk a derék kereskedő-cégtől)
Leleki szemeim előtt úgy jelent meg a dolog, hogy velem szemben egymástól egy tükörnyi távolságban kétoldalt akasztók a falon (mögötte textil vagy lambéria, hogy a ruhák ne legyenek "falasak"), az akasztók lehetnek eltérő magasságban is, a felnőttek, gyerekek méretéhez igazodva, köztük egy álló nagy tükör. A fogasok és a tükör alatt is végig polcok (2 v. 3 emelet, amennyit a cipők mérete enged) - ennek a tetejére a tükörnél lehet ülni (hisz ott nem lóg ruha) Az egész felett pedig szintén polcok (az akár zárt is lehet), ahol az aktuálisan nem használt lábbelik laknak.
Ha a leüléshez kevés az egyszemélyes hely, akkor kétoldat kihúzhatóra valami ülőké(ke)t még lehetne tenni, kihajtható lábbal.
A cipős polcos részbe én függőleges osztást nem tennék, mert az elég sok helyet elvesz és a későbbi variálhatóság is részben oda lesz.
Két apróság. Itt is 4 ember cipői vannak, de csak a használatosak, kb félévente csere a tárolóban lévő téli/nyári készletre. És így is kevés a hely.
A gyerekek fogasa: elsőre kevésbé látszik, de ha jobban megnézed a képet két szinten vannak az akasztók. Felül a mieink lógnak, alul pedig a világos és sötétzöld kabátok amik lejjebb vannak azok a gyerekek által is elérhető akasztókra vannak téve.....
És egy harmadik is. Felülre a sapkák, sálak, egyebeknek mindenképp érdemes egy-két polcot kialakítani, mert különben holt hely.
- koszi a kepet. nekem nagyobb a helyem, viszont sokkal tobb cipot kell elhelyeznem. 5 ember, fejenkent legalabb 3 hasznalatos cipo, inkabb tobb.
- a hasznalatos kabatot vallfan tartani nekem tul oreguras. a gyerekek sem tudnak hasznalni meg jopar evig. jo lenne a mezei fogas
- a ketfele ajtot valami olyanra kellene csinalni, hogy az egyik ne nezzen ki ajtonak. mondjuk a tukor az egy tukorfal, es mellette egy fa ajto/fogas.
- jo nehez lesz mindketto. letezik olyan technologia, ahol az uveg toloajto csak az uveglap, a hata meglaminalva kicsit erositesnek, de ennyi. de nekem mindegy, mert a masik ugyis baromi nehez lesz. cserebe alul lehet rendes massziv sin, nem kotelezo lognia a felso sinen teljes sulyaval.
- viszont azert szokott logni, hogy ne vetemedjen. mert a sulya kifesziti. es persze tul nehez sem kellene legyen, mert akkor faraszto tologatni.
- lukacsos polc a ciponek az szerintem egy agyhalott talalmanya. en nem szoktam megmosni a cipom talpat mielott elteszem. igy viszont a fentirol hullik a kosz az alattalevobe.
Azt kiszámoltad már, hogy a két tolóajtó közül melyik lenne a súlyosabb: amire a tükör van felszerelve, vagy amin lóg annyi kabát, ami elfér rajta?
Lehet, hogy félreértem a problémát, de én a tükrös ajtót gondolnám súlyosabbnak.
A cipős résznél fontos a variálhatóság, főleg akkor, ha ebbe a szekrénybe nem az összes lábbeli kerül, csak azok, amiket az adott évszak megkíván. Én mondjuk fixre csináltam az enyémet, de van kisebb-nagyobb polc, tehát lehet variálni. Az más kérdés, hogy már rég kinőttük, és az elköltözésünk óta a szekrény mérete sem felel meg az új helynek :(
Én a következő problémát látom megoldandónak. Tételezzük fel hogy az egyik tolóajtó fából van és erre akarod akasztani a kabátokat, a másik pedig üvegből van vagy pedig üveg borítású, ez most mindegy. Az üveg ajtónak kell becsúszni a fa ajtó mögé, hiszen elé nem csúszhat mert ott vannak a kabátok. Ezzel eddig nincs is gond. A probléma ott fog kezdődni, hogy a kabátok súlya alatt a fa ajtó vetemedni fog, hacsak nem csinálod brutálisan vastagra, és az bele fog érni, karcolni az üvegajtóba. Elég egy kisebb vedégsereg és máris túl van terhelve a fa ajtó. A 2 jató között meg nemigen hagyhatsz túl nagy rést mert baromi ronda. Nomeg az sem túl szép egy szekrénynél ha az egyik ajtó üveg a másik meg fa.
Esetleg mindkét ajtó üveg/tükör tökmindegy, és az egyik mögött lenne a kabátokan az akasztós rész.
A cipőtartó rekeszeihez illetve polcaihoz nem kell feltétlenül rétegelt lemez, sőt nem is kell feltétlenül telinek lennie a polcoknak, lehetnek akár X rácsosak (apácarácsos) így a levegő át tud járni a polcok között, hamarabb kiszáradnak a cipők. Ráadásul az ilyen rácsok elkészítéséhez maradék anyagokat is fel lehet használni.
Ha erre kívülről raksz egy kétszárnyú ajtót amire vagy belülről, vagy kívülről tükröt, és a sima fogast kicseréled átmenő csőre amire vállfát tudsz akasztani akkor minden kívánságos teljesül....
Van egy pici eloszobam. Kell bele egy csomofunkcio:
- fogas
- tukor
- leulohely cipothuzni
- cipotarolo
Mennyire perverz otlet az, ha a kb egyetlen 180 szeles falra kerulne egy beepitett szekreny, aminek toloajtaja van, az egyik ajtolap tukor, a masikon meg lognak a kabatok? Elbir egy ilyet egy toloajto?
Masik komoly kerdes, hogy ha ilyen gyogyszertar stilusu szekrenyt almodtam, amiben minden ciponek sajat fakkja van, akkor azt mibol kellene megcsinalni, hogy szep legyen? Egyelore a retegelt lemez az egyetlen otletem, abbol lenne vagy 50ezer csak az anyag, de talan az kinezne valahogy. Nem lehetnek fixek a polcok, azt talaltam ki, hogy 5cm-enkent irdalva a fuggolegesek, es retegelt lemeztalcak a cipoknek. bakancsnak ritkabban, mamusznak surubben, egy-egy polcon a cipopucolo cucc, tartalek cipofuzo, ha sok a hely, akkor akar egy nagyobb uresen hagyott reszen egy vallfatarto.
igy van. onnantol hogy korben ki van szedve a fuga, batran lehet utni a lapot, nem tori el a szomszedjat. es van az a kalapacsutes/veso-kalapacs kombo, amitol elreped/kipattan a kozepe. es ha atlukadt, lehet beutni ala a vesot/acel spaklit. a ragaszto nem olyan kemeny mint a gres.
Fogazott glettvassal van elhúzva a Murexin ragasztó, előtte kiegyenlítő, alapozó ahogy kell - és a lapot fel _lehet_ szedni, nyugodj bele, azt is amit te raktál le :-) Az első törik, a többi nagyobb részt egészben feljön - de nem mindegy ki hívja. Ahogy a lerakást is lehet sok fajta minőségben csinálni, úgy a felszedést is.
Még fiatal srác voltam és az egyik ismerősnek segítettem a csepel teherautójának a felujításában. Szétszedtük a motort bent a helyén, levettük a hengerfejet, alul a kartelt, lekötöttük a főtengelyről a hajtókarokat és felfel kinyomtuk a dugókat alulról. Kicseréltük a gyűrüket, összeraktuk az egész motort. Az első próba inditásnál kb negyed fordulatot fordult el a motor, nagyot koppant majd megállt. Onnan egy tapottat sem fordult tovább. Elővettük a kurblit, arra szép nagy toldószárakat, hogy jó nagy legyen az erőkar, de azzal sem bírtuk tovább hajtani a motort. Levettük a hengerfejet újra és mit látunk? Bent a dugyttyú fölött ott volt a 17-19-es csillagkulcs amit benne felejtettünk a motorban. :) miután újra összeraktuk akkor már működött gond nélkül. Nekünk az volt a szerencsénk, hogy a nagyméretű kulcs túl erős volt és nem tört el, ha mondjuk egy rövidebb 10-es kulcsot hagytunk volna a motorba akkor az szétvert volna mindent.
Jópár járólapot kellett cserélnem. Valamikor én raktam le a járólapokat szépen telibe ragasztva flexibilis ragasztóval. Azért kellett felszednem őket, mert készítettem egy nagy biliárd asztalt és a nappaliban próbáltuk ki. kb 1 hónap alatt annyira belemerültünk a játékba a haverral, hogy már versenyeket rendeztünk magunk közt. A verseny hevében meg rendszersen kiugrott a golyó az asztalról, le a járólpra amin szépen felpattogzott a zománc.
Nem volt neehéz felszedni, csak az elsőnél kellett kikisérleteznem a technikát, utána már nagyon gyorsan ment.
Én rengeteget csiszolok flexel. a kis gépre egy úgynevezett rugalmas gumitányért szoktam venni.
ha lehet akkor a puhábbik, hajlékonyabb változatból 115mm-es átmérőben.
ezt a tányért tovább esztergálom nagyjából 95-100mm-re.
ehhez szoktam venni 125mm-es csiszoló papírokat aminek az eredeti kereszt vágását tovább vágom egy vésővel mind a 4 irányban kb 20-20mm-el így kellőképpen rugalmas lesz, és lehet vele akár sík felületet is csiszolni.
szóval ez a mód rengeteg port eredményez és ez nem kedvez a flexeknek az ócskábbak nálam hamar kinyiffantak, és hiába volt 1 éves garancia, azért furán néztek rám amikor 2 havonta vagy havonta vittem vissza gariba a flexeket.
igaz párat ki is cseréltek, tehát csak az elsőt vettem meg, de fél év alatt volt hogy 4-et fogyasztottam el.
úgyhogy meguntam. és vettem egy kék ipari kis flexet. A zöld is kihuzta nálam 4 évig. és ha nem vagyok balszerencsés akkor még tovább is bírta volna.
a kábel megszakadt ugyanis tőben, amikor szétszedtem láttam hogy egy kis lemez szorítja le. kicsavartam, a lemez felrepült a tetőig és vissza, valamin pendült egyet de hiába kerestem nem leltem meg.
(később kiderült hogy a balkezemben tartott flex belsejébe esett vissza.)
gondoltam nem nagy gond, össze csavaroztam a gépet. első indításnál már valami fura berregést hallottam.szétkaptam és lám ott volt a kis lemez, csak addigra a az állórész réztekercsin borzolt egy picit, mert valahogy beakadt a forgórészbe és mint egy daráló körbe vágta a az álló rész réz drótjait.
Így nyírtam ki a első bosch flexem. ha direkt akarnám akkor csak több milliószoros esélytelenséget kéne legyőzni hogy a visszahulló lemezke odahulljon a gépbe.
Az elég gáz. Mi annak a Boschnak a típusszáma? Amit én próbálgattam a Praktikerben (PMF 180E), azon volt fordulatszám-szabályozó. A tiéd valami régebbi széria?
Fuga kiszedéshez felesleges szerintem is venni egy gépet. Egy sima lapos csavarhúzó és egy kalapács segítségével 5 perc alatt fel lehet szedni a lapot.
A kalapáccsal nem a csavarhúzó végét kell ütni, hanem lent a kő mellett vizszintesen kell ütni a csavarhúzót miközben a másik kezeddel a csvarhúzót belenyomod a fugába. Így nem sérül meg a mellette lévő lap és a fugát pillanatok alatt ki lehet szedni körbe. Közben pórszívóval távolítsd el időnként a forgácsot a vályatból. Ha elég mélyre lejutottál már akkor a sérült lap egyik sarkát törd le a kalapcssal és a csavarhúzóval, fokozatos kis darabokba addíg amíg ki nem látszik alatta a beton. Ha már látod a betont egy fél tenyérnyi helyen akkor már alá lehet vésni a lapnak.
Csak halkan említem meg, hogy a Bosch, amit én használok - az csak 180 W-os (ami egyébként nem vevődik észre) - viszont NEM vario-fordulatszámos.
Ezért bizony, a delta-csiszoláskor annyira fel szokott melegedni a "papír", hogy a tépőzár és a vászon közötti ragacs egy nyúló takonnyá válik - ami teljes egészében elnyeli a rezgőmozgást.
Vagyis a rezgő-csiszolás totál-hatékonytalanná válik.
Milyen kulcsszót kellene ideírjak, hogy ezt az észrevételt a néhai Robert Bosch leszármazottjai is megtalálják a Goggle-on?
"Egy darabot cserélni eleve sérülés/törés/repedés miatt szoktak."
Vagy mondjuk azért, mert a konyhában leesett a húsdaráló - és csúnyán lezúzta az (egyébként jóminőségű és rendesen aládolgozott) járolap-kocka MÁZÁT !!!!
(és itt a felületi sérülésen van a hangsúly)
Ilyenkor csak optikai sérülés történik... a járólap anyaga nagyon is egyben van. Sőt: betonbiztosan ott van.
Aki ezt egy kis kalapács-kopácsolgatással fel tudja szedni (akár még részlegesen is) - annak külön gratula.
De ha alatta egy fincsi kis, minőségi flexibilis ragasztó van... ott se törött grest nem fogunk látni soha...felpattanó gres-darabokat meg még annyira sem.
Legalábbis ezt én így tapasztaltam - saját kútfőből.
A teljesítmény másodrendű kérdés, én pl. a 220 Wattos Budget multit talán csak egyszer járattam maximumon, a 6-os skálán általában 3 és 5 között szoktam mozogni. Meg ráadásul a felvett teljesítmény egy dolog, a leadott teljesítmény meg egy másik kérdés, ebben a márkásabb gépek általában jobbak. 200 Watt bőven elég ilyen típusú készülékhez.
A zöld Boschnál érdemes arra figyelni, hogy az egyiknek valami hülye feje van, nem megy rá minden szerszám. Most nem tudnám megmondani, hogy a nagyobb vagy a kisebb esetén van így, de ha rákeresel a kiegészítőkre, akkor többnél is írják a kompatibilitási listán, hogy melyik Bosch a kivétel.
Én biztos nem adnék ki 20 rugót zöld Boschért, nem hinném, hogy annyival jobb és tartósabb, mint a 10 rugós Workzone. Ráadásul az aldis cuccra 3 év garancia jár, a Boschra meg gondolom 2 év, mint általában a zöld cuccokra. Ezek a készülékek amúgy sem futnak túl sokat, hiszen csak akkor veszi elő az ember, amikor nagyobb szerszámmal (dekopírfűrész, flex, rezgőcsiszoló) nem boldogul. Egy-egy melónál talán ha 5 percet üzemel, szóval nem valószínű, hogy túl gyorsan amortizálódna.
Valóban nem ipari felhasználó vagyok és nem gyorsdaraboló helyett akarom használni de jó lenne kis pénzért egy megbizható gép. Tudom ez ellentmondásos de a Fein és a kék Bosch nagyon magas árfekvésű.
Amire én is gondoltam az Aldiban található Work Zone ami megegyezik kivitelben a King Craft-al jó lenne tudni melyik cég gyártmányának a klónja mert eddig nem sikerült rátalálni. Kacérkodok a gondolattal, hogy Bosch zöld PMF180E legyen mert ez most a Bricoban 19990.-Ft gyakorlatilag dupla áru mint a Work Zone, viszont a teljesitménye 180W a WZ-nek 250W !!
A kék Bosch-ok is 250 és 300Wattosak.
Lehet hogy ez hülyeség de szeretném elkerülni a müanyag áttételeket mert nálam még nem vezetett jóra.
E miatt felesleges multigépet használni (hacsak nem a fiókban van).
Fuga függő, a puhábbak pl cimsec sniccerrel kikaparhatók könnyedén, keményebb is kijön de nehezebben, esetleg egy kis véső vagy elhasznált csavarhúzó plusz kalapács és szépen kiütögeted kb 5 perc alatt. De lehet kapni keményfémszemcsés kis kézieszközt direkt fugakikaparáshoz, szerintem ezres körül lehet (de egy lap miatt felesleges megvenni).
"....a greslapra ráütsz a csempéző kalapács hegyesebbik végével párat, és annyi darabot kiszedsz belőle, hogy a multigép már beférjen a többi alá."
Ez, szerintem, csak a fosul leragasztott gresre igaz.
Ha egy teljes felületén, jóminőségű flexibilis ragasztóval odaragasztott, minőségi grest kopácsolgatunk a hegyes csempézőkalapáccsal - annak legfeljebb a mázát patoggtatjuk fel több-kevesebb mélységig.
Ha az ilyen "harkálykodásra" gres-darabok ugrálnak fel a ragasztásról... hát akkor ott voltak más bajok is, mint mondjuk az, hogy a háziasszony megunta a színét :-))))
A fugát körbevágod a multigéppel, a greslapra ráütsz a csempéző kalapács hegyesebbik végével párat, és annyi darabot kiszedsz belőle, hogy a multigép már beférjen a többi alá. Miután minden maradékot kiemeltél, a multigéppel be tudod csiszolni síkra úgy a helyet - A sarkokban is!- hogy oda az új ragasztó megfelelő vastagságban berakható legyen, illetve az új járólapot le lehessen ragasztani.
A fugát faszául körbe tudod vágni vele - akár jó mélyen is. Erre kiváló a gép. Na de utána?
Ha az a gres rendesen oda van ragasztva (azaz nem "öregszakmunkás" stílusban, vagyis csak a közepére egy pöttyel) - akkor azt a multi tuti nem szedi fel, mert nincs is hogy nekimenjen.
Megjegyzem, hogy egy gyémántkorongos flexxel sokkal hatékonyabban tudsz nekiállni ennek a "rombolásnak" - amihhez ha még egy vésőkalapácsot is társítassz, akkor az már maga a királyság.
Részemről én megszabdalnám gyémántos-flexxel a grest, egy helyen felvernék egy vésőnyi helyet - aztán a vésőkalapáccsal (a sima ütvefúró része) alámennék a daraboknak.
Nemrég vettem én is magamnak ilyen multigépet. Konkrétan a Praktikerben kapható Budgetet 10 rugóért, de pechem volt, mert 1 hétre rá láttam a helyi Aldiban, hogy még mindig van kint a Workzone-ból (szintén 10 rugóért), amire 3 év gari jár (a Budgetre 2 év), van hozzá porelszívó és oldalfogantyú. Mindenesetre a Budget sem tűnik rossz vételnek. Mivel én is a 10 rugós árkategóriát nézegettem, ezért gyakorlatilag végignéztem az összes lehetséges cuccot, és úgy tűnik, hogy 3 variáció van. Az egyik az előbb említett Workzone motyó, 250 Wattos, rezgésszám-szabályozós, 3 év garis, szóval nagyon nem lehet vele mellényúlni. Aztán van a Budget, 220 Watt, 2 év gari, szintén rezgés-szabályozós. Végül van az Einhell és klónjai (Hyundai, Expert, Ed Johnson és egyéb neveken fut, csak a színük más, minden egyéb tulajdonságuk egyezik). Ezek 180 Wattosak, általában nem szabályozható a fordulatszámuk, 1 év gari jár rájuk és baromi rossz a fogásuk, nagy durung gépekről van szó, amik még az én nagy lapát kezemben sem állnak kényelmesen. Ezzel ellentétben a Workzone és a Budget jó fogású készülék. Ja, és van még a Black&Decker csicsás csodamasinája, szerszámnélküli befogatással, ami kézbe véve nem tűnt túl tartósnak, ráadásul a zöld Bosch árszintjéről van szó.
A rezgésszám szabályozása szerintem baromi hasznos funkció, csiszolásnál és vágásnál is jól jött már. Ami biztos: baromi hangos gépről van szó. Kipróbáltam a Praktikerben a zöld Boscht, az is rohadt hangos. Igazából nem hangosabb, mint egy kisflex vagy dekopír, de a hangja zavaróbb, mint a többi szerszámé. Én például csak zajvédő fültokban használom, függetlenül a munka időtartamától, pedig nem vagyok túl kényes a gépzajra.
Elvileg az összes noname multigép kompatibilis a Bosch vágólapokkal. Ez azért fontos, mert a legtöbb kiegészítő a Bosch-hoz és a Feinhez kapható. Arra azért érdemes figyelni, hogy pl. a Bosch deltacsiszolólapok 93 mm-esek, az Einhell klónok pedig tudtommal 80 mm-es tépőzáras fejjel érkeznek (a Budgeté 90 mm-es). A csomaghoz adott csiszolólapok száma szerintem nem mérvadó, ebben is a Workzone nyer, azt hiszen 20-25 darab lapot kapsz (a Budgethez 2 darabot). Próbáltam a Bosch papírjait, azok egész jók és mindenhol kaphatók, de az igazi kedvencem a Metabo lett, nemrég sikerült 500 Ft-ért 25-ös pakkot venni (amúgy 500 Ft körül az 5 darabos szetteket mérik Boschból), és ez érzésre simán veri a Boscht. Mostanában elég sokat csiszoltam a géppel, bírta rendesen (a műanyag ellenére csak huzamosabb erőltetés hatására kezd melegedni a hajtóműház), és tényleg jól lehet a nehezebben elérhető helyeket hatékonyan csiszolni.
Fűrészelés: részben ezért vettem ilyen készüléket, nem pedig sima deltacsiszolót. Nagyon hasznos, olyan helyeken lehet vele vágni, ahová gyakorlatilag másik villanyos gép nem fér be. Se a dekopír, se a flex. Ahogy a többiek is mondták, egyiket sem helyettesíti, de új lehetőségeket ad. Persze komoly durvulásra nem való, eleve a 200 Watt környéke és a fűrészlapok anyaga sem erre lett kitalálva. A legtöbb fűrészlapot kimondottan fára és puha műanyagra ajánlják, a fémes változatok is inkább csak puha fémekre (pl. rézcső). Nálam jól vizsgázott a Budgethez kapott fűrészlap, pedig nem vártam tőle sokat. Vágtam már vele műanyagot, fát, a legkeményebb pedig egy 22 mm átmérőjű horganyzott vízcső volt, amit több helyen is el kellett vágni egy autó alvázán (benzin-, és fékcsövek között), és semmi mással nem fértem hozzá, csak a multigép fűrészlapjával. Elég szépen vitte ezt is, nem csorbult ki a fűrészlap. Ahogy előttem említették, gyakorlatilag bolondbiztos vele a munka, nem nagyon lehet vele olyan károkat okozni, mint pl. egy megszaladó sarokcsiszolóval.
Alapvetően itt nem is a készülék, hanem a kiegészítők a drágák. 10 rugóért már kapsz használható gépet, miközben a fűrészlapok 2 rugó körül kezdődnek, de akad 8-10 rugós lap is. Igaz valahol azt olvastam, hogy a márkás fűrészlapok (pl. Bosch) kimondottan tartósak. Mivel a leírásod alapján nem napi szintű, ipari jellegű munkára kell, így szerintem nyugodtan megveheted a 10 rugós kategória értelmesebb példányait, konkrétan a Workzone vagy Budget multicsiszolót. A 2-3 év garancia azért bőven elég, és nem ez a legtöbbet használt szerszám a háznál. Szerintem aki nem akar vágni, annak nincs is szüksége ilyenre, csiszolásra olcsóbb és/vagy hatékonyabb megoldások is vannak, bár deltacsiszolóként megállja a helyét (igaz az kapható feléért).
Az lehet, de az üveg kompozíton nem vág tisztán és nem a merőlegessel van a gond. Szőrös lesz a vágás széle a megtépázott szálaktól. Azt meg utána csiszolni kellene, de attól még szőrösebb lesz. Az üveg nagyon másként viselkedi mint a fa ebből a szempontból.
Még a nagyon éles favésővel lehet szépen szálkásodás mentesen vágni, helyesebben átvágni az üvegszövetes laminátumot, csak az meg elég lassú művelet.
Az elemi üveg szálakat nem elvágni kell hanem eltörni. A rezgő fűrész és a favéső ezért vág tisztán mert eltöri az elemi szálakat.
"Vagyis : ha nem melegszik, nem kell zsírozni. Ez már jobban tetszik, rímel az "ami nincs elromolva azt nem kell megjavítani" mondatra."
Nem, itt konkrétan arról volt szó, hogy honnét tudni, milyen állapotú a zsír üzemi körülmények között. Én erre azt mondtam, hogy a meleg hajtóműház üzemi állapotot feltételez, hiszen közvetlenül járatás után kerül szétszerelésre a készülék.
Attól még, hogy nem melegszik, nem biztos, hogy optimális a kenése, és fordítva is igaz: a jó kenéstől még melegedhet egy alkatrész (elég sok példát lehetne hozni mindkét esetre). A téma alapját szolgáltató zöld Bosch kisflex hajtóműháza például a zsír típusától, állagától függetlenül, száraz és zsíros fogaskerekek esetén is meleg, ami valószínűleg a konstrukcióból ered.
A felsőmaró erre nem jó, roncsolja a felső üvegszövet réteget amit nagyon tiszta vágásvonallal kell átvágni. Erre csak a multigép alkalmas kör vagy félkör alakú fűrészlappal. Már az egyenes végű fűrészlapja sem alkalmas 0.3 mm mély vágásra.
Van egy kollegám aki másodállásban redőnyözik. Az esetek túlnyomó részében fa redőnyt rendelnek tőle, de amikor megtudják hogy mibe kerül és mibe kerül egy időálló műanyag redőny akkor egyből jó lesz szinte mindenkinek a műanyag redőny is.
A kollega kimegy a helyszínre, felveszi a méreteket, beszerzi a szükséges anyagokat, méretre szabja, majd kimegy újra és felszereli. Nagyitkán azért előfordul, hogy fa redőnyöket kének tőle, persze felületkezelve, szinrefestve ...stb. Nem kevés pénz egy fa redőnyt elkészíteni.
A kollega a műanyag redönyökre is és a fa redőnyökre is 1 vagy 2 év helyszíni garanciát vállal. Úgy tudott nagyon sok megrendelőre szert tenni pár év alatt, hogy a vevők ajánlgatták egymásnak, reklámra semmit nem kellett költenie. Az olyan ősrégi redöny hibákra is kimegy és megjavítja ami pld csak egy csavar meghúzása, a megtekeredett gurtni helyrerakása stb. Szóval ésszel csinálja.
Nemrég mesélte, hogy volt egy nagy családi ház ahova minden ablakra és ajtóra fa redőnyt kértek. Baromi nagy meló volt és több százezerbe került az egész. Persze szépen vöröses-barna szinre festve teljesen készen adta át ahogy a megrendelő kérte. Fél év múlva hívta a megrendelő, hogy akadoznak a redőnyök, kiment megnézni és megrökönyödve látta, hogy a összes redőnyt lekenték fehér olajfestékkel vastagon úgy hogy a lamellákhoz is vastagon befolyt a festék. Még szép, hogy összeragadtak és akadozott az összes redőny. A megrendelő meg akarta győzni, hogy bizony ez így lett felszerelve. Amikor elővette a fényképezőjét és megmutatta az eredeti színű redőnyökről készült fotókat akkor a tulaj azzal jött, hogy pfotoshoppal átszinezte a képeket, meg hogy nem is az ő házáról készült. Végül beperelte a kollegát, de a bírósági útra már nem került sor, mivel volt egy békéltető fórum ahol szépen megmagyarázták a megrendelőnek, hogy vesztett ügye van.
Na ennyit számít a kész munkák lefotózása. Azóta a kollega már a méretek levételekor is végig fotózza az ablakokat, mert egy vakolat leesést vagy üveg kitörést se tudjanak ráverni ha az nem az ő hibája.
Én azt figyeltem meg hogy álltalában ha nyáron melegben lett beépítve az ajtó akkor télen szólnak hogy állítani kell rajta. és fordítva, téli ajtónál tavasszal.
szerencsére a mai anygaok már nem olyanok mint a régiek, a rétegragasztott anyagokkal kevesebb a gond, a 3D pántokhoz elég egy akkus fúrót bit készletet, és egy imbusz kulcsot vinni.
Az ablak beállítással még kevesebb gond van.
a Roto, vagy GU vasalatok pici ráfordítással javíthatók.
Mondjuk én pl, nyílós ablakra jobb szeretek 3D ajtópántot rakni mert az jobban funkcionál.
és tényleg elég hozzá a 4mm-es imbusz kulcs.
Persze olyan is van, hogy a gazda azt mondja: nem hív ki mert látta hogy én hogy csináltam és beállítja ő maga. ez vagy sikerül vagy nem.
álltalában nem. ilyenkor az okosabbja mégis csak szól. de van kivétel aki szögel, vagy csavaroz.. aztán a feleség megunja és szól, hisz garanciás az ajtó.
persze garanciás, de csak addig amig a kontár bele nem nyúlt, volt már olyan is hogy hatalmas csavarokat belehajtotta a tokba és bele is törte, majd kihívott és amikor azt mondtam hogy ez innentől nem garanciás lázongani kezdett, és szakértővel fenyegetőzött, ilyenkor elég volt a elkészüléskor készített képet megmutatni
Valóban, a levegős gépekhez álltalában sok levegő kell amit a sima olcsó kompresszorok csak lassan termelnek meg, így csak szakaszosan lehet pld csiszolni. Az otthoni kompresszorom házi készítésű, 4KW-os motor hajtja, azzal már szépen el tudok dolgozgatni folyamatosan is akár a vibrációs csiszolóval akár a dotkóval. Ez a két levegős szerszámnak kell a legtöbb levegő.
A melóhelyen 3 db 40KW-os kompresszor termeli a levegőt a 3 műhelynek és a 2 hangárnak. Ha egy leáll valami miatt azonnal észrevesszük a kiesést. Ráadásul ezek a gépek magasfeszültségről működnek hasonlóan mint a villanymozdonyok.
Még az otthoni kompresszorom sem a hordózható kategória a maga 120kg súlyával.
Na pont ilyen feladatokra lenne tökéletes a leveső csiszoló, az sohasem melegszik fel, sőt inkább képes lefagyasztani az ember kezét is ha sokat kell csiszolni. Persze ki az aki egy kompresszorral rohangál kerítést csiszolni.
Nekem levegős multivágóm van a melóhelyen, mivel naponta használom nem is keveset amikor méhsejtet kell javítanom. Úgy viszi az üveg kompozítot, hogy élvezet vele dolgozni.
A levegős gépeket jobban szeretem használni főleg azért mert ha karbon kompozít mégsejtet vagy csak sima karbont kell vágni akkor azt nem is lehetne elektromossal ugyanis az életveszélyes mutatvány lenne. A vágás során keletkező por mindent belep, bejut a gépbe, és ugye a karbon tökéletesen vezeti az áramot. Emiatt szigorúan tilos karbont elektromos géppel vágni, csiszolni vagy fúrni.
A multivágóról nekem egy vezető talp hiányzik nagyon, amivel be tudnám állítani, hogy milyen mélyre hatoljon be a munkadarabba. Ha ugyanis a felső átvágandó 0,3-1 mm-es réteget kell átvágnom akkor nem jó ha belevág az alatta lévő mégsejt magjába vagy hab magba mert akkor azt külön javítani kell az előírások szerint. Emiatt állandóan bűvészkednem kell fakockákkal alátámasztani a gépet, hogy csak addig menjen bele az anyagba ameddig szeretném.
Ha pld videókamera beépítést kell csinálnom régi gépek korszerűsítésekor akkor meg 1 vágással át kell hogy vágjam vele az 1 colos vastag panelt. Ilyenkor nem lenne jó ha rajta lenne a vezető, tehát leszerelhető vezetős levegős multi lenne az ideális nekem, de ilyet meg sehol sem gyártanak. Elég sok, több száz oldalas amerikai profi katalógust átnyálaztam már emiatt, de sehol sem találtam.
Így van, viszont csak egyetlen egyszer jöjjön be olyan háztáji meló, hogy le kell festeni a régi rozsdás kerítést.
Mire a drótkoronggal végigcsiszatolom az ötven métert, lazán összejön vagy ötven óra. És ha a harmadik percben már nem tudom megfogni a gépet, mert olyan forró a gépház, akkor csak kínlódás lesz az egészből.
Szóval tényleg a feladathoz kell a gépet választani!
Örülök, hogy legalább te így látod - mert azért a köztudatban az van, hogy minél drágább-annál jobb - ami éppenséggel igaz is lehetne - csak a kérdés az, hogy: MIRE?
Én is mondhatnám azt, hogy "rengeteget használom a flexemet" - ami annyiból igaz, hogy főleg most nyáron, szinte naponta kint van az asztalon.
Na de miért is kerül ki oda?
Megmondom: egy-egy túllógó 6-os csavarvéget levágni, egy-egy 20x30-as alu zártszelvény-véget szögbe-vágni (mindezt 1 mm-es tárcsával!) - szóval ha összeadom, a gép dolgozik átlag 3-4 percet... naponta.
És ezt is csak szezonban - vagyis amikor akad egy-egy kis hajó barkácsolás....mert télen van, hogy hetekig a kofferben pihen.
Nahát, így nehéz ám akár 100 üzemórát is összehozni - amit egy profi felhasználó akár egy hónap alatt is össze tud vele csihitolni :-)))
"Mert a 40 ezres Boschnál biztos tartósabb a 60 ezres Fein - de ha a valós üzemórákat összeadjuk, kiderül, hogy az életben nem tudnánk kihasználni belőle a plusz-ráfordítást."
Tökéletesen fogalmaztad meg. 1-etértek vele.
Mindenkinek magának kell felmérnie és eldöntenie, hogy mire és mennyit fogja használni és aszerint kell megválasztani a gépet és nem a márkája után. Ez mindenkinek a saját felelősége. Ezért nem szabad elitélni azt aki pld a tescoban 3000-ért vesz gépet. Ha nem jól mérte fel az igényeket vagy hogy mennyit fogja használni akkor viselje a következményeit. Felnőtt, döntésképes, előre gondolkodó ember álltalában jól fel tudja mérni az igényeit és eszerint vásárol. Aki meg nem képes erre az legalább vegye a fáradtágot, hogy megkérdezze azt aki ért hozzá. Ha még erre sem képes akkor vessen magára.
Ennek irtó ocsmány, visítós-szerű hangja van - pláne, amikor konkrétan belevág az anyagba.
Az (eredeti) szerszámok (pl. fűrészlapok) fára-műangra, esetleg puha fémekre jók... de vasra-acélra felejtősök.
Ehhez van egy félkör-alakú, gyémánt-szerű tárcsa is - mondjuk az csempe-fúga tisztításra jó lehet... de én még azt nem próbáltam vele.
A járásával ennek sincs baja, alig vibrál a háza (igaz, azon a frekvencián elég nehéz berezegtetni egy közel kilós tömeget)...csak az a rohadék hangja ne lenne :-)))
Egyetértek GPS-sel abban, hogy nem helyettesíti a többi fajta fűrészgépet, ez egészen más vágásoknál jó, de ott eszméletlenül.
Én tavaly egy kerti pergola építéséhez használtam nagyon sokat, mert a csapozásokhoz hihetetlenül megkönnyíti a munkát.
Ellenben nekem az a véleményem, hogy legalábbis az én Feinemnek nincs egyáltalán ótvar hangja. Semmivel sem rosszabb, mint egy dekopír, vagy fúrógép.
Nagy előnye, hogy szinte lehetetlen elvágni vele a kezedet.
Én akciósan vettem, de még úgy is kétszer annyi volt, mint a bosch, viszont akkor még nem volt, csak Fein. De nem bántam meg, szerintem ez is olyan gépem lesz, ami sok munka mellett is évtizedekig kitart, mint a két évtizede vett régi bosch gépeim, melyek mostanában adják fel a harcot, rengetegsok üzemóra után.
Egyértelműen érződik a gépen, amikor bekapcsolom, hogy nem a gagyi kategória, kiegyensúlyozottság, finom járás, relatíve halk üzemmód jellemzi.
Mindemellett megértek mindenkit, aki az olcsóbbakat veszi.
Én, konkrétan, pont a napokban használtam egy multimastert - igaz, nem Fein-t, hanem Boscht.
Erre a célra - vagyis CSAK azt a 2 mm-es, műanyag héjt körbevágni úgy, hogy mélyebre ne vágjunk - egyszerűen nincs más, használható gép.
Ugyanakkor ez a gép NEM helyetesíti (!) sem a dekopírt, sem a körfűrészt... de még a delta-csiszolót sem - még akkor sem, ha a Fein reklámfilmek ezt másképp mutatják.
Nekem az a véleményem, hogy ez annyira egy korlátozott felhasználhatóságú, egyszerű gép, hogy ezt házi körülmények között egyszerűen lehetetlen elkoptatni - bármilyen márkájú vagy árfekvésű is legyen.
Például tudni kell róla, hogy eszméletlenül ótvar, kellemetlen egy hangja tud lenni - ezért az ember csak tényleg olyan feladatra veszi elő a böröndjéből - amit már más géppel egyszerűen lehetetlen megoldani. Például a képen szereplő feladatra.
Összegezve (az én tanácsom): Ne költs rá sokat, mert az olcsóbb is ugyanazt tudja... legfeljebb nem napi 8 órás műszakra tervezték.
De akinek ennyit kell használnia... annak őszinte részvétem :-))))
A ház körül összejött egy pár munka amihez nagy segitség lenne egy Fein Multimaster, mivel ebből a legolcsóbb is akciósan többe kerül mint a fél havi nyugdijam, kérném a fórumtársakat irjanak véleményt más gyártmányokról ami számomra megfizethető.
Gyakorlati alkalmazás, tapasztalatokra gondolok melyik használható elfogadhatóan és melyik csak játékszer. 10ezer körüli áron is elérhető egypár pl:ALDI>Work Zone; Praktikerben>Budget és még 2féle; Metro...stb. nem akarom az összest felsorolni.
Nem merem megvenni egyiket sem, mert dolgozni szeretnék vele nem bosszankodni és pénzt kidobni. Véletlenül ha valakinek lenne egy ismerőse aki egy nem agyonhasznált Feint elad szivesen venném.
Hát, mifelénk ez az "ablak-szakemberkedés" másképp működik: a cégnek n helyen van kirendeltsége, raktára, embere, stb. - ott veszik fel a rendelést és oda szállítják ki a készterméket is.
A gyártás valahol Újszilváson (?) folyik - az egész hálózat számára.
A szerelés viszont NEM az ő biznicük.
Ők alapból ajánlanak 1-2 helybéli vállalkozó-címet... de egyébként nem ragaszkodnak hozzájuk, mindenki azzal szereltet, akivel akar.
Szerelheti SK is - ha úgy tartja kedve.
Na most, ami a szerelési-garit illeti - ahhoz a cégnek nincs köze, hisz nem ő végezte.
Ha viszont a cuccal van gond, arra kimegy egy emberük és az megállapítja, hogy valóban az ablak tréfli-e... avagy csak szarul lett-e beszerelve.
Nekem harmadik éves a szerelésem és bizony a napokban tapasztaltam, hogy amióta nem voltunk otthon május óta - a nagy hőség miatt bizony itt-ott állítgatni kell.
Nem sokat, tizedeket csak (negyed-nyolcad körök a csavarokon) - na de mégis zavaró, hogy itt-ott koccol nyitáskor-záráskor.
Nekem nem gond... na de aki 10 rugóért (+1 szabadnapért a melóbol) ugyanezt a "maestro"-ra bizza...nahááátttt :-))))
Vagyis : ha nem melegszik, nem kell zsírozni. Ez már jobban tetszik, rímel az "ami nincs elromolva azt nem kell megjavítani" mondatra. Mondjuk a Makita flexem nem is melegszik, az Extol annál inkább. Asszem szét fogom szedni, teszek fel majd képeket mindkettőről.
Nem dolgoztam csak 2-3 évet az építőiparban. Volt olyan év, hogy 1000-1500 nyílászárót is beépítettünk sok más mellett, igen érzékenyen érintett volna, ha gariban kell újraállítgatni mindegyiket. A nagy munkáknál sokkal egyszerűbb volt (ha mindenki tartotta magát a szerződéshez), a fizetség pár %-a maradt letétben. Az egyéves bejárás során, ha volt visszajelzés, akkor meg kellett szüntetni, ha nem, utalták a pénzt.
Természetesen nem off, az egész az én lustaságom miatt van, mert nem pötyögtem újra azt az elsikkadt hsz.-t. Nem arról próbállak meggyőzni, hogy ez nem asztalos tevékenység, hanem arról, hogy ma már nem egyértelműen asztalosok végzik. Innen indult részemről:
"Az ablakosról meg csak annyit, hogy a magyar szakember gárda nagy része itt vérzik el és ezért általánosít a pornép egy csomó szakmában."
Az asztalosság meg olyan, amilyen. Egy EU statisztika és egy hülye magyar hivatalnok miatt hiányszakmának van minősítve és 3 havonta indul a munkanélkülieknek képzés. Gyakorlatilag zsákbamacskává vált milyen embert kapsz egy meghirdetett állásra. A kézműves munka megbecsülésének hiánya miatt pedig pont az értelmesebbek vagy jobb képességűek hagyják el a szakmát.
Az elállítódást Erzsébeti megválaszolta, minden (tok, szárny, pánt) a terheléshez igazodik, ha ez a terhelés változik, igazodik hozzá az ablak is. Hogy a végleges állapot mikor alakul ki , változó. Volt olyan helyszín, ahol ősszel szereltünk műanyag ablakokat. Tavaszig semmi probléma nem volt, ablak ritkán volt nyitogatva. A jó idő beálltával a sűrű nyitogatás hatására lógni kezdett egy kicsit, gond lett a záródással.
A hazai webshopokban azt írják, hogy grafitos, a külföldi lapok viszont nem tesznek említést az adalékról. Viszont érdekes módon nem fog, zsebkendőbe törölve egyből lejön bármiről, szóval a fene sem tudja, hogy mi van benne.
"Ugyanis egy szakszerűen beépített nyílászáró is elállítódhat a napi használat során."
Sőt! El is fog! Szinte nincs olyan, hogy egy ablak beépítve, és beállítva néhány hónap után ne "álljon be", vagyis a beállítás után 2-3 hónappal végig kelene menni az összesen, és újra finomhangolni őket.
Ez érvényes a szekrényekre is. Szerelés után néhány hónappal már mérhető pl. az ajtókon, hogy az adott egység beállt-stabilizálta a helyzetét.
Na ekkor kell a "végleges " beállítás...
és ez lesz az, amit max a mester, csak magának fog megcsinálni...
Most asztalos témában arról akarsz meggyőzni, hogy az ablak beépítés itt OFF? Mert akkor igazad van GPS példájában is az volt, lehet hogy hiba volt reagálnom, ez tény.
Az elállítódással kapcsolatban tényleg érdekel, hogy napi használatban(tehát itt hagjyuk ki az egyéb más okokat, szimpla nyitás-zárásokról van szó) mitől állítódhat el egy pánt, pár hónap alatt? Komolyan érdekel a dolog, nem kötözködés, szimpla érdeklődés. Konstrukciós hiba? Egyéb más ok?
Ha nagyon OFF a dolog, akkor részemről zárjuk a témát.
A beépített ablakok számát nézve marginális jelentősége van azoknak az asztalosoknak akik még gyártanak és beépítik az ablakaikat. Panasz szerintem rájuk van a legkevesebb. A forgalmazóknak saját szerződött csapataik vannak, akiknek mindegy, hogy műanyag, fa vagy fém ablakot építenek be. Hogy ezek közzül mennyi az asztalos és mekkora a tudásuk, az hasonló a CNC operátorok és a forgácsolók helyzetével.
A garanciával kapcsolatban én nem a beépítésre vállaltról beszéltem, hanem arról, hogy hónapok múlva, az elállítódott pánt igazítása beletartozik-e abba. Ugyanis egy szakszerűen beépített nyílászáró is elállítódhat a napi használat során.
Szerintem onnét lehet tudni, hogy szétszedjük, miután meghajtottuk (forró a hajtóműház). Az alap probléma a gyári cuccal az, hogy csontszáraz a fogaskerék, és ebből a szempontból mindegy, hogy milyen állagú a zsír, ha nem marad meg a fémen, sem hidegen, sem melegen. Elmentem a közeli kertigép boltba, ott vettem szöghajtás kenőzsírt, ALCO EP-0 névre hallgat, a csomagolás szerint Made in USA, 1100 Ft volt.
Zöldes-fekete cucc, eléggé híg, konkrétan annyira, hogy elfektetve enyhén szivárgott a leve a kupak alól, a tubus állásától függően fekszik benne a zsír is. Raktam belőle a flexbe, majd megjárattam. Természetesen ezt is kinyomta a hajtóműház falára (szerencsére precízen illeszkednek a fogaskerekek, így nincs is sok helye a fogak között), de szétszedve egy nagyon vékony, finom réteg maradt a fogakon. Messziről száraznak tűnt, de ujjal hozzáérve érezni a tipikus zsír csúszását és látni a foltot, amit az ujjunkon vagy rongyon hagy. Valószínűleg álló helyzetben előbb-utóbb visszafolyik a falról a fogaskerékre. Szóval egyelőre jónak tűnik, de majd még hajtom, aztán meglátjuk.
"azert ne nezd a gyartot teljesen hulyenek."
Még véletlenül sem, főleg a neves gyártókat nem, hiszen baromi sok munka, tervezés és tesztelés van akár egyetlen gomb, rugó vagy fogaskerék tervezés során (terveztem CAD szoftverben baromi egyszerű alkatrészeket, és már az is sokkal összetettebb, mint ahogy egy laikus gondolná), szóval belegondolni sem merek, hogy egy komplett gép mögött micsoda mérnöki tudás van. A hiba valószínűleg nem náluk csúszott a gépezetbe, hanem a Made in China részlegen, mondjuk az egyik beszállító nem találta el pontosan a szükséges zsír adalékolását vagy mittudomén.
Belegondolva tényleg nem olyan nagy dolog ez, hogy napokig beszédtéma legyen, csak az a típus vagyok, aki minden készülékére szeret vigyázni, legyen az telefon vagy flex, így azok általában hosszú élettartammal hálálják meg a törődést, és ha csek ennyin múlik, miért ne?
Ezért röviden: a nyílászáró beépítő csapatoknak vagy van köze az asztalosokhoz, vagy nincs. Ugyanígy egy beépítő vagy visszajár gariba állítgatni az ablakot, vagy nem.
Akkor én is röviden: az asztalosokhoz általában a műanyagosoknak nincs, ha a fa vonalat behozzuk, akkor van, de a zsanér beállítós példa szempontjából teljesen mindegy, a garancia vállaláson van a hangsúly szakmától függetlenül :-)
Az a beépítő aki leteszi a nagyesküt, hogy a beépítés és beállítás után minden nyilászárója úgy is marad és nem lehet vele gond, szerintem még nem született meg, persze ez szvsz... Ettől még nem hajlandóak a beépítésre garanciát vállalni, de ez egy másik kis magyar történet. Aki bevállalja mégis nem véletlenül teszi és nem is balfasz.
Az apróbetűs részhez: nem tudom mekkora szárnya van a szomszédod ablakának, de szerelés után mindig kimarad egy csomó apró alkatrész, az alsó nútból nem hiányzik a pihentető elem?
Volt egy hsz. amiben jól megvédtem a szakmát, de az index lenyelte.
Ezért röviden: a nyílászáró beépítő csapatoknak vagy van köze az asztalosokhoz, vagy nincs. Ugyanígy egy beépítő vagy visszajár gariba állítgatni az ablakot, vagy nem.
"Ha egy gép igényel karbantartást, akkor a használati utasításában azt feltüntetik (normális gyártók) de egyetlen Makita, Bosch, stb használati utasításban sincs benne, hogy vidd el szervízbe zsíroztatni a flexet - mert nem kell. Ez a zsírozzunkbemindentmerkispóroljákhogyelromoljon : urban legend."
Akkor miért rak gyárilag zsírt a gyártó a fogaskerékre, ha úgysem kell oda? Elvégre ledobja egy pillanat alatt a gyári zsírt, szóval olyan, mintha ott sem lenne. Tehát ha eleve nem rakna bele, már azzal is spórolhatna, valamiért mégis rak bele, igaz nem jó zsírt. Na meg azért a gépészetet se köpjük szembe, két egymáson elmozduló fogaskerék már 200 éve is kenést igényelt, és azok még általában nem pörögtek 11000-et percenként. Az más kérdés, hogy gdozsy valószínűleg arra gondolt, hogy nem a szárazon futó fogaskerék lesz a gép halála, sokkal nagyobb eséllyel hal meg mondjuk a motor vagy valamelyik csapágy, a fogaskerék még akkor is jó állapotban lesz (edzés és konstrukció kérdése). De ettől még egy műszaki beállítottságú ember szemét erősen böki, ha valahol zsír vagy olaj nélkül történik az erőátvitel.
Gdozsy felvetése arról szólt, hogy szerinte felesleges zsírozgatni egy Bosch flexet - és ezzel maximálisan egyet is értek. Ha egy gép igényel karbantartást, akkor a használati utasításában azt feltüntetik (normális gyártók) de egyetlen Makita, Bosch, stb használati utasításban sincs benne, hogy vidd el szervízbe zsíroztatni a flexet - mert nem kell. Ez a zsírozzunkbemindentmerkispóroljákhogyelromoljon : urban legend.
Évekkel ezelőtt tárgyaltuk itt, hogy tévhit az, hogy egy gép minőségét kizárólag a tartóssága jellemzi.
Mert lehet venni flexet-dekopírt 5-6 ezerért is... no meg 40-60 rugóért is. Kérdés, hogy milyen üzemmódra kell?
Nekem konkrétan vannak olyan 5-10 rugós kategóriájú gépeim, amelyek kifogástalan minőségűek.
Vagyis pontosak, nem lóg a tengelyük-pengéjük illetve semmilyük, teljesítik az elvárt teljesítményt, jó a hangjuk...bla-bla-bla.
Évek óta használom őket, - heti-kétheti gyakorisággal, 10-20 percig -de néha van, hogy napi gyakorisággal, ami után jön egy többhetes szünet.
Egy-egy vágás, egy-egy rövid csiszolás, mindent elvégzek velük, ami adódik.
A járólap-vágástól-az alulemez-szabásig, az inox-menetesszár-vágástól, a sorjázásig - mindenre használom őket.
És kifogástalanok évek óta.
Erre jön valaki és azt mondja: "Hehe, hoznád csak ki hozzánk, az építkezésre - megnézném én meddíg tartana amikor napi 10 órában 40x40-es zártszelvényt kellene aprítson. 1 hétig se bírná - az fix"
Neki is igaza van - és ezért kell észnél legyünk, amikor vásárolunk.
Mert a 40 ezres Boschnál biztos tartósabb a 60 ezres Fein - de ha a valós üzemórákat összeadjuk, kiderül, hogy az életben nem tudnánk kihasználni belőle a plusz-ráfordítást.
Egyébként láttam én már olyan "8 éves csodagépet", amelyik mindent kibírt, már 3 házat építettek fel vele...csakhogy amikor a kezembe vettem, majdnem elhajítottam: mindene lógott-rágott, förtelmes hangja volt, a tárcsa milimétereket kaszált - a kezembe nem vennék egy ilyen szemetet.
Viszont "Mindent kibírt-nem romlott el - tehát jó".
Teljesen read-onlyként kicsit belekotyognék, mert valóban sokat lehet az otthoni karbantartással, szereléssel sporólni. De pl. esetembe, akinél 10 év alatt fordul elő 20-30 nm csempézés, nem igazán érné meg bármibe is beruháznom, illetve itt jön be az a változó amit kihagytál és amiről a vicc is szól az 500 és 5000 forintos munkadíjról, hogy számold azt a költséget is, amit adott esetben a kisérletezéssel elszúrsz, mindegy mely szakterületről beszélünk. Ezek a költségek is megtérülnek, de nem évi 1-2 esetet feltételezve és onnantól meg elgondolkozom, hogy vagy háztartást karbantartok/felújítok vagy dolgozom... Persze a kisebb-nagyobb dolgokat meg lehet csinálni, de itt is ki húzza meg a határt?
Az ablakosról meg csak annyit, hogy a magyar szakember gárda nagy része itt vérzik el és ezért általánosít a pornép egy csomó szakmában. Műanyag ablaknál vállalnia kell garanciát a beépítésre is és ebbe az utólagos beállítások is beletartoznak. Igaz, hogy ez 1 max. 2 év, de amelyik nyilászáró még ezután is elállítódik, ott valmi nagyobb baj van, vagy az épülettel vagy a beépítéssel. Szóval, azt is lehet állítgatni házílag sok-sok éven át, de én a 4.-5. alkalomnál már nagyon köpködnék...
De ha már szaktopik, akkor asztalosnak sem szeretném átképezni magam, mert ahhoz az eredményhez, amit szeretnék elérni, annyi energiát kellene beleölnöm, hogy élni és dolgozni nem maradna időm, a beruházásokat nem számítva. Cserébe most kereshetek asztalost, aki konyhabútort és tolóajtókat alkot a felújítás során. Téphetem a hajam és megkereshetem az árát :-)
"Aki viszont szorakozasra hasznalja, annak minden szerszam kiadas a szorakozos kasszabol."
Nehéz ám éles határvonalat húzni.
Ugyanis ha valaki nem is iparszerűen (főállású pénzkeresésre) használja a cuccát - viszont második évtizede szakiparos nem tette be a lábát a házába/lakásába.... hát éppenséggel az is forintosítható valamilyen szinten.
De még mennyire hogy forintosítható.
Pláne ha elbeszélgetünk olyan (hogy is fogalmazzak finoman, szóval olyan) "humán beállítottságú" egyénekkel, akik szinte még egy izzó cseréjéhez is villanyszerelőt hívnak, ha csillagcsavarhúzóval kellene lecsavarni a 4 csavart ami a búrát tartja (mert ő "fél az áramtól", ugyebár) - akkor jövünk rá, hogy éves, vagy pláne 10 éves szinten mi rengeteg pénz elmegy egy kéró karbantartására.
Példa: A szomszédom termopán ablakait évente kétszer állítgatni kell. Hol itt, holl ott besúrol, akad, azaz 1-2 mm-t, itt-ott kell emelni-dönteni, stb. rajtuk.
Mondtam, van bitem hozzá, beállítjuk egy pillanat alatt, 10 perc alatt kész az összes ablak.
Udvariasan elutasított, hogy azért azt nem kéne házilag barkácsolni, mert azt mondták neki, hogy "Ehhez csak szakember (!) nyúlhat, mert egyébként tönkremehet az értékes nyillászáró"
És máris kapott egy névjegykártyát is az "értékes ajánláshoz".
Tudjátok mennyi egy ilyen kis "beállítási menet"? Megmondom: 10 rugó - kiszállással együtt.
De nem ám úgy, hogy elugrik a pali valamelyik délután, amikor otthon vannak. De nem ám.
Ha hívják, akkor kapnak egy olyan időpontot, hogy pl. "Szerdán, 8 és 12 óra között...valamikor".
Munkanapon, amikor dolgozni kéne menni. Mert a "mester" se hétvégén, se délután NEM dolgozik - így hát valakinek otthon kell maradnia.
Ez csak egy enyhe kis példa volt, de felhozhatnám a filléres hibákért kikukázott, értékes háztartási gépeket, a vizesblokk problémáit...az esetleges csempézésről-járólapozásról-festésről-tapétázásról nem is beszélve.
Ha ezeket összeadjuk, akkor lehet, hogy nem is olyan kidobott pénz amit gépre-szerszámra költünk - mert aki nem, az is ugyanezt busásan kifizeti.... csak másképp.
Aki dolgozik vele (penzt keres), annak konnyu. X ev alatt megkereste az arat, nem problema ha kukazni kell. Aki viszont szorakozasra hasznalja, annak minden szerszam kiadas a szorakozos kasszabol.
Nekem van egy öreg zöld bosh flexem, ez már a második ugyanolyan. Akkor vettem a másodikat amikor az első kb 15 év használat után tönkrement. Egyszerüen átszakadt a hajtómházban a fogaskereke mert úgy elkopott, úgyhogy ment a kukába. Amit vettem helyette az még most is müködik.
Vettem egy noname kék flexet az is tökéletesen megy lassan 3-4 éve. Igaz mostanában csak akácoszlopok háncsolása utáni csiszolására használtam a flexeket felválltva. Amikor ez egyik felmelegedett akkor befogtam a másikat amíg hült. Kb 20 cm átmérőjű redős smirgli korongot használtam rajta, elég rendesen leterhelte a gépeket, úgyhogy melegedtek rendesen.
Szerencsére a flexeket mostanában csak ilyesmire használom, na meg esetleg 1-1 csavar méretre vágására. Építettem egy nagy karos gyorsvágót, 30cm-es korong van rajta, azzal vágok minden komolyabb dolgot, így a flexek kímélve vannak.
Én a helyedben Bosch szintű gépnél nem aggódnék, nálam picit nagyobb igénybevétel éri a gépeket, zöld bosch kis flex különösebb gondozás nélkül (max lefújtam róla a csiszolat port) kb 4 évig ment gond nélkül, amikor elromlott akkor a kábel szakadt el tőben.
egyéb einhell és sparki meg rondó és egyéb nehezéknek való ócska flexek kb 1-2 hónap vagy ettől rövidebb ideig se bírták a terhelést.
most egy kék ipari kis flexem van, 6 éve megy gond nélkül. én bevallom még nem néztem bele hogy megzsírozzam.
Közben tovább keresgéltem a neten, és egy másik fórumon valaki pont ugyanezt a zsírt ajánlotta flexbe. Úgy tűnik, hogy az EP00 típusú félfolyékony zsírok lehetnek a befutók. Neked mennyire jött be a Metabond cucca?
A zsír túltöltésnél én azt vettem észre, hogy amikor a flexemet jól megtömtem akkor nehezen pörgött fel a gép, jelentős teljesítmény veszteséget okozott, hogy folyamatosan küzdött a sok zsírral. Ha csak 60-80%-ig töltöttem meg a hajtóműházat akkor viszont nem volt már probléma. A csapágyakat álltalában csurig töltöm zsírral, a felesleget a csapágy úgyis ki tudja nyomni magából és beáll az ideális mennyiségre magától. A hajtóműház erre nem képes ezért ott vigyázni kell a túltöltésre.
Úgy tűnik, tényleg a zsíron múlik minden. Kipucoltam a hajtóműházból a gyári trutyit, és szépen megkentem a MOL LZS-2 EP lítiumos zsírral. Összeraktam, járattam 1 percig, majd szétszedtem, mert látni akartam, hogy rajta marad-e. Hát nem. 1 perc alatt teljesen szárazra "pucolta magát" a fogaskerék. Megpróbáltam több zsírt rakni a házba, aminek pontosan az lett az eredménye, amit GPS megjósolt: jobban melegedik tőle a ház, de ugyanúgy ledobja magáról a zsírt a fogaskerék. Szóval ez a zsír nem jó erre a célra.
Találtam a neten néhány ötletet, itt az Index egyik szerszámgépes topikjában azt írják, hogy a Liqui Moly LM320 és LM47 is jó lehet ilyen célra (mindkettő MoS2 adalékos), utóbbinál említik, hogy rendkívül jó a tapadóképessége. Aztán máshol azt írják, hogy esetleg fűkasza szöghajtáshoz használt zsírok akár flexhez is használhatók. Végülis a fordulatszámtartomány hasonló. Rá fogok erre is keresni. És persze köszönöm a linket, átnézem, melyik Shell trutyi lenne alkalmas a kenésre.
Ez a hajtómű is tipikus kenőanyag hiányban szenved. Ahogy GPS kollega is írta, örök probléma a nagy fordulaton kiverődő zsír. De kiegészíteném azzal, hogy ez a probléma csak akkor furdul elő ha nem megfelelő a gépbe a zsír.
Rengeteg fajta gépzsír létezik, elég nagy a valószínüsége, hogy a kisgép gyártók nem a legmegfelelőbb zsírt rakják a gépbe hanem a legolcsobbat, mivel nem éri meg nekik a drágább, jobb minőségű zsirt belerakni. Ráadásul abból is keveset raknak bele, ezzel növelve a hasznukat.
Javaslom, hogy nézz körül itt egy kicsit, nem nagy beruházás venni egy kis doboz zsírt az egyes gépekhez és lecserélni a gyári zsírt.
Itt szinte minden fajta gépek kenésére alkalmas zsírokat lehet találni hétköznapi ember számára is érthetően leírva. http://www.pelkft.hu/shellzsirok.html
Ez örök problémája a zsír-kenésnek - pláne nagy fordulatnál.
Szerintem nincs az a zsír, amit a nagy pörgés előbb-utóbb ne verne ki a hajtóműház falára...hacsak nem olyan mennyiségben van jelen odabent, hogy térfogatilag ne tudjon "elmenekülni" a fogaskerek közül.
Ezt a "zsír-túltöltést" viszont a gyártók nem ajánlják - és nem alaptalanul, mert én jómagam töltöttem meg a flexem házát szinte fuul-ra - de nem lett jó.
Ugyanis a zsír állandó "darálása" miatt (azon a fordulaton) bizony úgy felmelegedett a ház, hogy sütött.
Szerintem a recept az, hogy időnként lekapjuk a fedelet, átrendezzük odabent a zsír-állományt - és egy darabig megint lesz kenés.
Sokszor olvasom ebben a topikban a zsírhiányt, úgyhogy elkezdtem parázni a saját gépeim miatt. Van egy pár hónapos Bosch kisflexem, fel is nyitottam, és a hajtóműházban az alábbiakat tapasztaltam (szétszerelés utáni közvetlen állapot, nem volt pucolva):
Zsír van bőven a hajtóműházban, a fogaskerekeken viszont egy csepp sincs, teljesen száraz mindkét darab. A kenőanyag feltapadt a ház belsejére, és baromi híg. Gondolom érdemes lenne ezt lecserélni valami normális zsírra, amit nem ver ki magából a fogaskerék. Jelenleg csak MOL LZS 2 EP lítiumos kenőzsírom van itthon, ez szerintetek mehet bele?
Nem tudom ki hogy van vele de nekem sok fejfájást okoz a faforgács kicsit túltermelésben vagyok belőle, és nem is igazán tudok mit kezdeni a sok forgáccsal. a műhelyembe nem fűrészporos kályhát raktam be így nem tudom eltüzelni a keletkező mennyiséget.
Az előbb nézelődtem a you tube-on és találtam egy videót, ami megoldaná a gondom de mire beindítom a gépet addigra kinő a szakálam.
megnézni ajánlom mindenkinek, akinek meg sok a forgácsa az hozzám hasonlóan 1-2 mp-ig elgondolkodhat a rendszerbe állításon. bár csak egy géphez olyan műhely kell mint nekem az egész udvarom.
A dolog egyszerű: Fenyőre és lombosra ha legtöbbször hossz írányba vágsz akkor a fűrészlapok közül olyat válasz aminek kevés foga van. mondjuk megadnak 2 fogszámot és abból ne a legkissebbet válaszd. a sűrű fogazású, sok fűrészfoggal rendelkezők mindig bútorlaphoz jók, a ritkábbak pedig fához. a kettő közöttiek pedig kereszt irányú vágáshoz.
vékony lecek szög alatti vágásához szintén a sűrű fogú a jó
ha sok fogú lapot felpakolod a gépre, és bútorlapot akarsz úgy vágni hogy ne percegjen ki, akkor azután hogy az asztalra alulról felfogattad a géped állísd be a vágási méretet, majd indísd be a gépet és tolj bele egy vékony lapot, (lehet ez farost lemez is, ) a lapot ne huzd vissza hanem hagyd beletolva, gépet állítsd le. rögzítsd le csavarral, a farost lemezt és már vághatsz is bútorlapot. nem perceg ki.
Nem asztalos, csak közeli. Kár, hogy nálunk nem rendeznek ilyeneket. Azért alaszkában nem hinném, hogy olyan meleg lenne, hogy kellemes lenne a fürdés :)
Neked egyszerre tellnek meg a zsákok? Az asztalos ismerősnél is ilyen dupla zsákos bazi nagy elszívó van, de neki állandóan az egyik megtelik míg a másik még csak félig van.
lehet tokolni, csak nincs sok ertelme. hiaba vagod elo, egy kevesfogu hosszvago lap akkor is olyan butut fog adni, amiben az egyes szalak el vannak tepve. fel mm-t le kell csiszolni, hogy ne legyen lukacsos.
Az einhell gépek elég szarok, gagyi kínai minőség mind, nemcsak a kék sorozat hanem a piros is.
Nekem elég sok einehell gépem van, de mindegyikkel volt probléma a vásárlás után a szalagfűrész kivételével. Amit garira vettem az nem zavart ha megdöglött, ment a szervízbe, megcsinálták. Én ezt az einhell forgácselszívót vettem meg : http://szerszamkell.hu/einhell_por__es_forgacselszivo_550w__65l__rt_ve550_961
Pár óra üzem után szépen beállt a motor csapágya mivel nem volt benne zsír. Gariban megcsinálták ezt is, azóta jó. A teljesítményével és az elszívási képességével meg vagyok elégedve. A hangja sem nagy, bármelyik gpem hangosabb nála.
Szóval azért nem kell félni annyira az einhell cuccoktól, csak arra kell odafigyelni nagyon hogy a garanciát érvényesíteni is tudd, tehát nem mind1, hogy hol veszed meg. A nagy áruházak nem szarakszanak a garival, vagy azonnal cserélik, vagy küldik szervízbe, míg ha a neten veszed meg vagy egy isten hátamögötti barkácsboltban akkor sajnos neked fel elvinned pestre a márkaszervízbe garis javításra.
Egyébként az elmúlt 1-2 évben elég sok gépet vettem, kivétel nélkül mind zsírhiányban szenvedett. Elég sűrün előfordul, hogy a gyári porvédős csapágyban sincs csak max egy gyufafejnyi zsír ami édes kevés.
a keresztbevagashoz ket dolog kell: a fureszlap kore olyan asztal vagy betet, amiben a lap korul nulla a res. tehat teli lap, es attolni rajta a fureszt bekapcsolva. a masik a jo sokfogu, massziv lap.
Kéziről van szó, de szeretném asztalba építeni (ebben a topikban már találtam is rá egész jó ötleteket), mert kézzel egyszerűen nem tudok elég szépen vágni hosszabb szakaszon, és ez lenne az olcsóbb út. Tehát nem igazán van olyan fűrészlap, amivel szépen ki lehet vágni mondjuk egy 18 mm-es fenyőlapból egy 100x45 centis lapot mondjuk polc számára? Elsősorban a betöredezést szeretném elkerülni, ami szálirányra merőleges vágáskor jön elő. Bocs, ha buta kérdések ezek, de eddig csak műanyagot, üvegszálas cuccokat meg ilyesmit daraboltam körfűrésszel (ott nem volt szempont a vágáskép és a pontosság), most kezdek csak rákapni a fára.
Köszönöm a hozzászólást és az elszívó rendszer anyagot.
Én szintén így vagyok vele mint te egyedül csak egy gépet tudok kezelni. Meg nem is ipari célra szeretném használni, csak hobbi vagy egy picivel több. Nézegettem az ilyen Einhell féléket de nem sok bizodalmam van feléjük, lehet hogy én bonyolítom túl ezt is de úgy vagyok vele hogy inkább veszek vagy csinálok egy komolyabbat, nagyobbat mert ki tudja hogy mi lesz késöbb. Mert jelen pillanatban elég lenne a kicsi is de ha késöbb esetleg kevés lesz akkor adhatom el és vehetek egy másikat , de ki tudja hogy mennyit bukok rajta. Ezért kérdeztem hogy nem e csinált valaki valamilyet hátha tanulhatok belöle.
kezi korfureszrol beszelunk? a meretbol ugy tippelek
az a baj, hogy haromfureszlapra van szukseged! najo, minimum ketto.
a butorlaphoz vannak speci fogazassu lapok. kezi geppel ezzel is eleg bena a vagas, de gyakorlattal el lehet erni a turheto szintet. ennek sok foga van, es pl felvaltva D es kocka fogai. ugyanez a lap alkalmas szaliranyra meroleges vagas szep kivitelezesere.
viszont ezzel hosszaban nem lehet vagni. tul sok a foga, tulterheli a gepet, beeg, nagyon lassan lehet csak haladni, de tenyleg total nemmukodik.
hosszaban vagashoz meg egy kevesfogu, de stabil, pontos lap kell.
Uraim, újabb tanácsot szeretnék kérni! Körfűrészhez kellene 185 mm-es fűrészlap, elsősorban fenyő lécek, deszkák és bútorlapok vágásához. Mi az a fokszám, aminél már viszonylag kevés utómunkát igényel a fa (meg nincs számottevő kitöredezés), de azért nem őszül meg az ember, amire egy métert hosszában letud? Az olcsóbb kategóriában melyek azok a gyártók, akiknek már vállalható a fűrészlapja?
na erre a puhafa témáról eszembe jutott az a "komment" ami szombathelyi laktanya fogdájában volt a priccsbe karcolva: "K... anyját annak aki azt mondta hogy a fenyőfa puhafa"
:)
Én őrként olvastam a hozzászólást de rögtön éreztem hogy mély igazságokat hordozhat..
Fenyőfánál nekem is kiszakítja, de pld égernél már nem pedig az is puhafa. A reklámízzel semmi gond, nagyon finom tud lenni, főleg ha 7 fok feletti az alkoholfoka. :)
Nekem felállt a hátamon a bunda amikor az elején felkapatta a nagy korongot az esztergára. Amikor meg a még ütő és rendesen porgő munkadarab mellett közelebb állíja a késtartót akkor levert a víz, Ráadásul még az esztergakést sem teszi le a kezéből közben.
Írtam kommentet a felsőmarós cikkhez,de valami rettentő módon jelent meg.
A lényege:ezek a videók jól mutatnak,de ha nem passzol tizedmm-re minden akkor már nem az az eredmény amit látsz!Közülünk(közületek)hányan tudunk így dolgozni?Érdekes módon a csapolás hátoldalát egyszer sem mutatják!Hátsó ütköző nélkül nekem kiszakítja a hátoldalát akármilyen éles a kés.(lehet.hogy ez az én hibám)Egyébként elég reklámízű(nem szemrehányásként írom!)
Holnap reggel fog megjelenni (8 óra 00 perckor) a blogon egy igen érdekes téma. Várok sok sok hozzászólást a témában a blogon.
Per pillanat már 27.-ei cikk is készen van már, minden nap megjelenik egy cikk, azaz már 10 cikkel előre elkészültem. Igyekszem a későbbiekben is tartani a napi egy új cikk megjelenését. Az új cikkek megjelenését álltalában reggel 8-ra időzitem.
Kezd szépen alakulni a látogatottság a blogon. Csak amiatt vagyok kicsit szomorú, mert nem nagyon veszik a fáradtságot a látogatók, hogy hozzászóljanak a cikkekhez. Eddig 68 cikk jelent meg, és 10 várakozik időzítve a megjelenésre.
Alig 2 hónapja indítottam a blogot, azóta durván 3000 látogató volt, ami azt hiszem nem rossz arány egy induló blognál.
Önreklám nélkül, ami a blogra felkerült, az általam kialakított elszívó rendszer volt, alapvetően egy Einhell mobil elszívó adja jelenleg az alapját. Idővel azért szeretném ezt is tovább vinni, és a szűrőrendszert egy kissé komolyabbra kialakítani, mint egy sűrű szövésű zsák.:) tapasztalatként annyit mondhatok, hogy külön-külön a gyalut és körfűrészt használva megfelelő a teljesítménye, mindkét véget megnyitva azonban a gyalu forgácsa tapasztalat szerint lerakódik. Ekkora teljesítménnyel nem is vártam csodát, kis műhely, meg hogy magam használom, egyelőre nem tudok gyalulni és fűrészelni sem fizikailag egyszerre, úgyhogy alapvetően megfelel.
"onnantol, hogy a claim-ek kozott szerepelt, hogy a gyarto hibas mert nem szerelt embererzekelot a termekbe, pedig az letezik, szamomra egyertelmu hogy az ugyvedet ki fizette."
Igen, ez egy érdekes momentum, és valami nagyon durvát mutat: annak a cuccnak az érdekeltségi köréből semmiféle gusztustalan nyomulástól nm riadnak vissza.
onnantol, hogy a claim-ek kozott szerepelt, hogy a gyarto hibas mert nem szerelt embererzekelot a termekbe, pedig az letezik, szamomra egyertelmu hogy az ugyvedet ki fizette.
ez pont olyan, mint amikor az olajcegek penzelik a "kornyezetvedok"et, hogy azok kampanyoljanak az atomenergia ellen.
Ráadásul el sem olvasta a figyelmeztetéseket a leírásban, ha jól értem.
Egyébként ez egy hülye. Leszerel mindent, majd perel?
Amcsiknál mánia az ügyvédek részéről kórházakban császkálni áldozatokra. Sok az eszkimó és kevés a fóka, így az ügytelen (vagy ügyetlen?) ügyvédek ott keresnek áldozatot, akit aztán rábeszélnek egy jó kis perre.
Valszeg ezt a marhát is befűzték.
Az ügyvédnek mindegy nyer-e vagy sem, mert mindenképpen volt melója, ki kell fizetni a vesztes pert is.
"Úgy látszik, ez a bíró nem inkubátorban nevelkedett, tudja, hogy az embernek képesnek kell lennie vigyáznia magára."
Az én értelmezésemben nem is azért mert úgy gondolta hogy képesnek kell lennie vigyázni, hanem azért mert mindhárom biztonsági eszközt eltávolította, és emiatt érte a baleset.
A segtítségetekre lenne szükségem. Szertnék csinálni egy fix forgácselszívot a mühelyembe de sajnos magyarul nem találtam semmit hozzá, külföldiűl meg nem értek:) Csak eladó darabokat találtam abbol meg nem igazán tudok elindulni föleg úgy hogy még közelről nem is láttam egyet sem. Hátha valaki csinált már itt közületek egy igazi "homemade" típust és esetleg hajlandó lenne megosztani velem. A hobbiasztalos blogra valaki felrakott egy jó kis anyagot a csőrendszerről (ezuton is köszi neki) de sajnos magáról az elszívoról nem beszélt. Sajnos 100 ezrekért most nem fér bele hogy vegyek egy gyárit, ezért gondoltam csinálok egyet.
Lehet hogy ér annyit mint az áruházi gépek? Pontosítsunk. ez a gép megéri az árát.
Nekem ilyen, pontosabban hasonló körfűrész gépem van. ez gyári gép. Én 60.000-ért vettem tavaly. de láttam már kitéve 120ért és 150-ért is. A Faipar.hu oldalon a hirdetések közt most is van hasonló gép kitéve.
jó kütyü. csendes, megbízható, ha van gyári steller úgy is jó, ha nincs az se gond, 2db pillanatszorítóval és egy egyenes deszkával lehet használni.
én is elkondolkoznék rajta ,csak most építkezek, meg már megrendeltem ezt a másikat félkészen...
Egy ilyet hogy kéne összehozni? annyiszor jó lett volna már!
A háttér sem túl jó!
Egy kis maradék anyagból összeütöttem.(a neten lehet megtalálni stevinmarin neve alatt)Nem tudom hova lett akép alja!
