Köszi spapda, jó volt olvasni, hogy neked bejött a 6222. Én most rendeltem egy 6223-as innen: http://www.webszerszamhaz.hu/termek=4365/Skil-6223AA-furo-csavarbehajto. Ezzel már régóta szemeztem, mert a Metabo akkus csavarozóm aksijai mostanra teljesen megadták magukat. Mondjuk nagyon jól bírták, mert 2005-ben vettem. Most az aksi csere kb 30-40.000 Ft lenne, és valamiért ezt sokallom. Sajnos most csak a kofferes változat van raktáron a Skil-ből, amire nincs szükségem, így várnom kell 1-2 hetet, de kibírom. Ha esetleg kell innen valakinek most valami, akkor hozzá lehet szerintem még csapni a megrendeléshez, és akkor még az az 1300 Ft-os szállítási díj is eltűnik. Budapest 13.ker,Budakeszi,Tinnye vonalon meg tudjuk oldani a kézbesítést.
Lám, egy termék aminek a tervezésébe olyan ember is beleszólt aki már használt ilyesmit és megpróbálta jobbá tenni. Tipikusan az a "fícsör" amit nem használ ki az ember nap-mint-nap, viszont amikor éppen mégis kell, akkor nagyon jól esik, hogy ott van.
Igen, övcsipesz. Először hülyeségnek gondoltam, mondván letépi az emberről a gatyát, de kipróbáltam és tényleg működik, a fúró kis súlya miatt nem vészes. Mondjuk éles helyzetben még nem volt rá szükségem.
Múltkor téma volt a Skil 6222 vezetékes fúró-csavarozó. Jelentem, lassan 1 hónapja intenzív használatban van nálam egy példány. Egyik nap az Intersparban vásároltam, és az utolsó darabos kiárusításnál láttam meg a gépet 12 rugóért (webshopban 14+posta, helyi barkácsboltokban 17 rugó), így lecsaptam rá. Hogy mennyire vált be? Az előző héten eladtam az utolsó akkus fúrómat. :)
Elég jó összehasonlítási alapom volt, ugyanis előtte egy Skil 2006 akkus fúróval csináltam a csavarozást, ami ugyanakkora nyomatékkal és ugyanannyi fokozatban állítható nyomatékszabályozással volt szerelve, mint a vezetékes darab (csak nem volt 2 gangos), a dizájn, kialakítás, fogás ugyanaz. Viszont használatban nagy a különbség! A vezetékes minimálisan nagyobb az akkus változatnál, viszont könnyebb, igaz nem sokkal (katalógus szerint 30 dekával). A vezetékes összeszerelési minősége szerintem sokkal jobb. A tokmánya egykezes, az így meghúzott tokmány rendesen tartja a fúrószárat és bitet, nem lazul ki. A 6 méteres drót elpakolásnál útban lesz, cserébe munkánál nem érzi az ember, hogy túlságosan limitálna, ráadásul van rajta egy tépőzáras kötöző, amivel szépen össze lehet fogatni a kábelt. Ezen még nem jött elő az akkus Skilnél tapasztalt nyomatékhatárolós probléma, mikor nem lehetett a 19-es és a fúró pozícióba fordítani a tárcsát. A 2006-os akkus fúróval szemben ezen már nem bináris kapcsoló van, szépen lehet vele adagolni a fordulatszámot. A sebességváltó kevésbé tetszik, eléggé nehezen lehet átkapcsolni egyik fokozatból a másikba, bár lehet, hogy majd még kopik picit, és akkor könnyebb lesz. Egyszer-kétszer előfordult már, hogy hiába kapcsoltam át, belül nem történt meg tökéletesen a fogaskerekek kapcsolódása, ezt a gép kerregéssel tolerálja, ilyenkor újból ide-oda kapcs, és jó. Remélem, hogy erről le fog szokni, és nem akarja saját magát lefogazni.
A teljesítménye baromi jó. Mostanában sokat dolgoztam 5x80-as csavarokkal fenyőben és tölgyben. 1-es fokozatban szépen beviszi őket, akár előfúrás nélkül, legkisebb fordulatszámon is, amikor éppen csak forog. Persze ezt egy jobb akkus fúró is tudja, csak ez nem merül le. És ez a legjobb tulajdonsága. Én úgy használom, hogy váltogatom benne a süllyesztő bitet és a csavarozó bitet. Előbbinél jól jön a 2. fokozat nagyobb fordulatszáma, utóbbinál meg az 1. gang nyomatéka. Az akkus Skil kb. 30-35 csavar süllyesztése és becsavarása után lemerült (az előfúrást egy másik akkus fúróval végeztem), itt ilyen probléma nincs. Azt utáltam legjobban az akkus fúróban, amikor még volt benne annyi töltés, hogy dolgozzon, de már nem volt az igazi, lassult, gyengült, de nem volt szívem felrakni töltőre, mert a NiCd jobban szereti a teljes kisütés-töltés ciklusokat. Így viszont sokkal lassabb volt a munka, szenvedés. A drótos gépnél folyamatosan konstans erő áll rendelkezésre, nagyon élvezem, hogy a 30-40. csavarhoz közelítve nem azon kell paráznom, hogy vajon sikerül-e befejezni még töltés előtt a munkát, vagy az utolsó 5-10 csavart 3 óra töltés után vagy kézzel kell behajtani.
Hogy végleg leszámoljak az akkumulátorokkal, fúrásra vettem egy Sparky BR 100E-t. Győzött a kíváncsiságom, érdekelt, hogy mit tudnak a bolgárok, na meg jól jött volna egy kisméretű fúró (ütvefúró funkció nélkül), így nálam a Skil csavaroz, a Sparky fúr. Élőben kevésbé tűnik gagyinak a produkció, mint fotóról (bár a cégvezetés helyében a lila szín és a műanyag tapintása miatt így is elbeszélgetnék a fődizájnerrel), és igazából bejött ez a gép is. Eléggé pici, hosszában, magasságában is kisebb, mint a Skil akkus fúrók, ráadásul nem is túl vaskos, tehát szűk helyekre is befér. Súlyra pont ugyanannyi, mint a vezetékes Skil 6222. Valójában ezt a gépet elsősorban a háztartásba szántam, mert előfordul, hogy csak egyet-kettőt kellene fúrni, de az akkus fúró gyenge hozzá, a nagy kétgangos Makitám meg "ágyúval verébre", ráadásul néha oda sem fér a termetes japán. Szóval ilyenkor nagyon hasznos a kis bolgár. Hogy mennyire lesz tartós gép, nem tudom.
Amikor a két fúróval együtt dolgozom, meg az elosztóba be van még dugva mondjuk a gyalu és a csiszoló, akkor azért van némi gabalyodás képletesen és szó szerint is a vezeték-fronton, de menedzselhető az ügy. Biztos lesz olyan feladat, ahol visszasírom az akkus fúró mobilitását, de a ház körül szerencsére mindenhol lőtávolon belül van 230 Volt, szóval egyelőre jól muzsikál ez a felállás. A Skil 6222-t merem ajánlani, ha valahol jó áron osztják (14 rugó alatt), célszerű lecsapni rá, műhelyben szerintem abszolút jól használható darab.
Ha már így belejöttem a beszámolóba, akkor megemlítek még pár tapasztalatot, hátha valakinek jól jön az információ (ahogy nekem is jól jöttek a topikban korábban elhangzottak). Az egyik a gyalu. Mivel ritkán kell, ezért eddig családból "kölcsöngyaluval" nyomtam. Múltkor láttam a helyi Praktikerben, hogy 1 hétig akciós a Budget BEH600, 10 rugó helyett csak 6-ot kérnek érte, mondom ennyit megér (a vaterás PraktikerOutlet felhasználónevük alatt most is van még belőle ennyiért). 600 Watt, megfordítható, nem élezhető kések. Eddig ez is bevált, fenyőn és tölgyön is szép munkát végez, még 2 mm-en is. Persze majd meglátjuk, milyen gyorsan megy ki az éle a késeknek. Az általam használt kölcsöngép egy teszkós vacak volt, az már új korában sem csinált ilyen szép felületet, ráadásul annak rendszeresen eltömődött a forgácskidobó része, folyton meg kellett állni és kiturkálni dróttal a dugulást. A Budgettel ilyen még nem volt. Nyilván nem egy komoly jószág, csak alkalmi használatra való. Mondjuk összeszerelésben van szórás rendesen, az első darabot vissza kellett vinnem a boltba, mert otthon vettem észre, hogy az egyik gyalukés baromi ferdén van berakva, talán nem is lehetett volna szintbe hozni az állítócsavarokkal sem, ráadásul maga a kés középen pár milliméteren ki volt csorbulva! Persze szó nélkül cserélték, valószínűleg azóta visszarakták a dobozt a polcra, és egy kevésbé figyelmes vásárló majd elviszi.
Ha már Praktiker, akkor említést érdemel, hogy az aktuális katalógusuk utolsó oldalán láttam, hogy 10 helyett 8 rugóért osztják a Budget multicsiszolót (2 év gari, 220 Watt, állítható fordulatszám, műanyag koffer), korábban már beszámoltam a géppel szerzett tapasztalatokról, ennyiért szerintem rohadt jó vétel, egyedül a 10 rugós, 3 év garis aldis Workzone jobb, ha éppen kapni.
Elég sok négyzetméter csiszolása után már véleményt merek mondani a Lidl-féle Parkside PEXS 270 excenter csiszolóról is. Ez 7 rugó alapállapotban, én már leértékelve, 5 rugóért vettem, de 7-et is simán megér. Viszonylag könnyű, és nem tűnik gyengének a 270 Wattos motor. A fogása érdekes, nekem a segédfogantyú nem áll túlságosan kézre, ráadásul bőven túlnyúlik a csiszolókorong szélén, így akadályozhat munka közben, nem férni vele oda sok helyre. Szerencsére leszedhető, 2 csavar tartja. Nekem egy kézzel a motorház tetején kialakított gumírozott felületet megfogva a legkényelmesebb, ráadásul itt szerintem egy nagyságrenddel kisebb a kézre jutó rezonancia, mint a fogantyún. A porgyűjtő egyszerre jó és rossz is. Jó, mert elég hatékonyan felszívja a port, pl. beltérben csiszoltam vele függőleges felületet, és nem maradt látható nyoma alatta a padlószőnyegen, de asztalon dolgozva is kevés por marad a munkadarabon vagy körülötte az asztalon. A műanyag kazettában azonban egy kivehető, közönséges szövetzsák van, amiből macerásabb kicsalogatni az összegyűlt port, mint egy műanyag porfogóból. Mondjuk pár négyzetméter munka eredménye belefér. A szokásos 3 év garival, 5 rugóért szerintem ez is jó vétel volt alkalmi használatra.
ez nekem tetszik kérdés ,hogy a vezetők fémből vagy műanyagból vannak e illetzve mennyit kell állitgatni
én anno vette a a lidlben a a megvezető vonalzót hááááát nem kis kompromiszumokkal lehet csak vágni mellete illetve vennem kéne hozzá egy asztalosszoritót is
Nem rég óta, de van. Ami a képhez képest az enyémen már gyárilag más, az a kés feletti védőelem. Az enyémet egy fel-le billenthető plexi "takaró"-val szállították, de azt nem raktam fel, mert inkább akadályozott volna, viszont a biztonsághoz nem adott volna hozzá semmit. Kisebb, laposabb darabok megmunkálásakor lehet inkább hasznos, de én olyat még nem...
Az asztal nem teljesen sík (mondjuk, erre itt a topikban anno fel is hívták a figyelmemet, úgyhogy nem ért traumaként a felfedezés), de számomra még bőven a használható kategórián belül van.
Pozitív, hogy a kapcsolójával egyidejűleg lehet indítani az elszívást is (két aljzatot működtet).
A gépet viszonylag egyszerű rögzíteni, bár én kivettem a gépből az emelő rugókat, hogy a magasságállításkor ne kelljen még az asztalt is tartanom (ahhoz túl könnyű az asztal vagy a rugó túl erős - ahogy vesszük :-)), így a váltás a kézi és az asztali használat között nem megy egyik pillanatról a másikra mégsem, de ez nyilván nem az asztal "hibája".
A vezető állíthatósága jó, bár a pontos beállításhoz kell némi rutin és/vagy türelem.
Számomra az "ennyi pénzért kb ennyit is várok" szintet kellemesen hozza.
Igen sajnos elég húzós az ára ahoz képest hogy miből áll.
A mostani asztalba szerelt marógépet tartó lapot 2mm vastag AL lapból készítettem, otthon találtam az elfekvő készletben. A mérete bekorlátoz, a 2 hosszanti oldalán a marógép talpa melett már nem maradt hely hogy ott is le tudjam rögzíteni az asztalhoz, így csak a 4 sarokban van rögzítő csavar. Az meg kevés, mert a marógép emelő rugója túl erős, (kell is a súlya miatt ha kézben akarom hasznlni) így viszont az AL lemezt középen kb 1mm-el fel tudja nyomni / puposítani. Ennek nagyon nem örülök.
Ez Angliából való, de szállítással tizenezer, ennél olcsóbban is ki lehet hozni, ha a gépmunka haveri alapon megoldható.
Sokának volt egy kanosszajárása ez ügyben, ő tud tanácsot adni a buktatók elkerülésére.
Gyűrűket tudomásom szerint csak gyári talphoz valót lehet rendelni (pl. itt insert néven), a rögzítés lényeges, és valószínűleg nem egyszerű egy sk. talpat a gyűrűk fogadásához kialakítani.
kapható felsőmaróhoz marótárcsa, kb 2-4mm szélességben dolgozik. tökéletesen jó nút marásra. ha jól emlékszem csapágyazott tehát még vezető sem kell hozzá.
Ha egyáltalán nem használod a marógépet sokáig ez után a munka után, akkor tényleg nem érdemes asztal készítéssel szenvedni, de én azt mondom, ha már megvan a géped, bármikor előfordulhat, hogy jól jön egy munkához, és az esetek túlnyomó többségében könnyebb és biztonságosabb is a gépen tolni az anyagot, mint fordítva.
Akár egy ilyen zsebkendőnyi kis asztalka is elég lehet nagyon sok mindenre.
Persze ehhez nem feltétlenül kell egy ilyen, viszonylag drága talpat venni, elég, ha egy darab tizes rétegelt lemezre vagy MDF-re átmásolod a leszerelt műanyag talp furatait, a lemezt nagyobb csavarokkal felteszed a talp helyére, a 6-os horonymarót áttolod rajta, utána ezzel a furattal megvezetve már körkiszúróval központos kivágást tudsz készíteni a lapra.
Egy ilyen kis munkapadra vagy akár két bakra feldobva remekül használható asztalod van gyorsan, ingyen (ha van megfelelő anyagod elfekvőben).
Vajk leírását kiegészíteném annyival, hogy ha megfelel (netán éppen szükséges), hogy középen fusson a horony, akkor gyorsabban el lehet érni a kellő szélességet, ha az első vágást a középvonaltól kissé arréb végzed, és utána megfordítva tolod át ismét.
Ez ugyan elég evidens, de annyi előnye is van, hogy amikor már tized mm-ekről van szó az állításnál, végigtolod egyszer, próba, ha még kicsit szűk, megfordítva újabb vágás, így kevesebbet kell a vezetővel szórakozni.
Ha van körfűrészes opciód, akkor ne törd magad a maróval!
Én annak idején ujjmaróval sokat szenvedtem amikor bükkből élléceket gyártottam. Tárcsamaróval sokkal könnyebb (asztalban).
Én csak azért javasoltam egy alkalmi asztallap összeeszkábálását, mert ha rájössz, hogy mennyivel könnyebb az esetek többségében úgy marni, ha a munkadarabot mozgatod, akkor talán gyakrabban veszed elő azt a marógépet :) egy asztallap meg nem foglal sok helyet élére állítva, főleg, ha van is otthon ilyened...
Anyagom annyi van mint a rohadás. :-) Munkapult darabok, 18-as bútorlap darabok, stb. Tehát volna miből megcsinálni a maróasztalt. Csak arra gondoltam, hogy nem lenne érdemes, mert oké hogy most jól jönne, de valószínű hogy az elkövetkező években megint nem kell. De köszönök minden tanácsot neked és a többieknek is, holnap beszámolok az első tapasztalatokról.
Vajk,
az üveg 5-ös, de 6-os maróm van, és nem is baj, ha egy kicsit tágabb a horony. Még az is lehet, hogy FBS-sel fogok megágyazni az üvegnek. A cucc nem lesz ugyan víz alatt, de víz közelében lesz. Néha biztos hogy rá fog majd fröccsenni víz, ami jobb ha nem folyik be az üveg alá. Egészen pontosan egy terrárium oldalfala készül. A körfűrészes megoldás egyszerűbbnek tűnik, szégyellem magam hogy nem jutott előbb eszembe. Ezt próbálom ki először. De most már csakazértis izgat a marós megoldás is. :-)
Aki igazi mester, annak a gép nem lehet akadály :-))
Csak halkan mondom: Nekem egyetlen B&D gépem van, egy kis, váltható talpú csiszoló, az nekem nagyon bejött. Már lassan 10 éves is lehet és azért túl van pár komoly munkán, ahhoz képest egyszer kellett a tengelyrögzítő bronzperselyt a helyére tennem, akkor ki is takarítottam és azóta is rendesen teszi a dolgát ha szükség van rá. Persze, lehet, hogy ez még a "romlás" előtti idők terméke, nem tudom, de ha csak ez lenne a referencia, akkor nem bántanám a céget.
Az OK, hogy magától elfelé tolja az ember a gépet, az is OK, hogy a kés az óramutatóval egyirányba forog. De (és éppen ezért): ne azt vedd alapul, hogy melyik oldalon mekkora erők lépnek fel a kés forgása és az anyag ellenállása miatt (szerintem az kiegyenlítődik ha egyenesen és egyenletesen tolom), hanem a tolás irányához képest elöl merre forog és ott merre téríti el a gépet - hiszen ott van a legnagyobb ellenállása az anyagnak. Akkor pedig a teljes gép haladási irányához képest jobbra mozgó kés a gépet balra mozdítja el.
Megaztán van saját tapasztalat is: valamiért nem fértem hozzá rendesen (vagy másért, már nem emlékszem), de egyszer én is bal oldara tettem fel a vezetőt és bizony igencsak neki kellett feszülnöm, hogy egy pillanatig se engedjem kitérni. Nem is lett szép az eredmény.
És az alsó képen a fotó kedvéért könnyű merőlegesen tartani a gépet, de hiba nélkül végigtolni már csücskösebb...
kivi,
Rám nem érdemes hallgatni, mert túlbonyolítom a dolgot, de a barkácsáruházakban lehet kapni a hulladékok között pár száz forintért maradék konyhapultokat, lapokat, amiből viszonylag gyorsan összeeszkábálható egy maróasztal lap, ami - ha van - két bakra szoritózva ideiglenesen megteszi. Ezt csak azért mondom, mert jóval könnyebb lenne a műveletedet úgy elvégezni, hogy a munkadarabot tolod és nem a gépet...
