Anno fateromnak volt egy orosz (szovjet) gyártmányú lombfűrészgépe. Úgy 15 kg tömegű. Alul egy nagy méretű rezgőmotor, olyasmi, mint egy nagy hangszórómágnes, csak a membrán helyén a szálrögzítő alja. Egy nagy spirálrugó segített rá lefelé. (ez lett a végzete szegénynek, a rugót feszítő "sapka" aluból volt, menetes és egy rossz rákapatással sikerült kidarálni belőle a menetet). Az volt a vágásirány. A szálfeszítést két "laposvas" (valami rugóacélból) biztosította. Az egyik úgy 3 centi széles, kb 2 mm vastag, elindult a talpazattól, és egy viztszintes ellipszis fele volt (mintha egy oldalt fektetett ellipszist középen függőlegesen elvágtak volna. A legtávolabbi pontja úgy 30 cntire volt a száltól. Erre felül egy vékonyabb, kb 1 mm vastag, 1 cm széles, teljes ellipszist szereltek. Úgy 3-4 centi magas, 6-8 centi széles és a felső pontjára szerelték a felső szálrögzítőt.
Az egész lefele vágott és úgy 5 mm-t mozgott. Dacára a tömegének, hajlamos volt lemászni az asztalról, a hangja megvetekegett egy kipuffogó nélküli Pannóniával.
Tegnapi scrapwood project: libegő keletkezett a fiaimnak némi faaprólékból, két csavarból, meg pár méter madzagból. Bár ezt nem is asztalosmunka, csak faanyag reciklálás...
Az "alsó állomás" fogantyújával lehet hajtani, a "felső állomás" fel van akasztva valahova magasra, a kettő között meg utazik az, amit a kötélre akasztanak.
Igen, abból a Bosch-féléből nekem is van jópár - bár van egy maréknyi olyan szárvégűm is, amiről fogalmam sincs, hogy vajon milyen szabványú befogóba valók.
Van olyan, amibe 2 nagy luk van - ebből van keskenyebb és szélesebb lapkás is, de van még pár hülye-végű lapom is - gondolom ezek már kihaltak az idő során.
Hála az univerzális (2 csavaros-szorítópofás) egyszerű befogómnak, nem sokat törődök velük, mert abba szinte mindenfélét be tudok fogni.
Igaz, volt amelyik annyire széles volt a szárvégnél, hogy le kellett köszörüljek belőle. De nem vette zokon :-))))
En vagtam mar ronkot felbe hosszaba, de egy kozepes meretu stihl volt. Kellett huzni a gazt rendesen. Es ugy tunt a mezei lanc elezese es fogszama nem igazan erre valo. En is vagyom ra hogy mindenfele szerzett ronkot fel tudjak vagni, de egyszeruen megvarom amig lesz szalagfureszem.
Annyira nem szaggatom az istrángot gatterolás témában, hogy késő lenne bármiféle intelem.
Nyáron ki kellett vágnom egy 30+ törzsű cseresznyefát, azzal szépen megbírkózott, de persze figyelembe veszem, hogy a hosszvágás más tészta.
Viszont az átmérő valóban csak olyan 20-as körüli lesz valószínűleg, ez valamit könnyít.
A fűrészlánc felépítéséből adódóan más várható egy ilyen munkánál, mint egy körfűrész esetében, ráadásul nyers fával könnyebb boldogulni, mint szárazzal.
Persze nagyon megfontoltan kell nekiállni már a tervezésnek is, nem beszélve a vágásról.
Ha minden igaz, a szomszédom diófájáról le kell majd vágni egy nagyobb ágat, annál majd óvatosan kipróbálok egy szabadkezes hosszvágást, hogy lássam, mire számíthatok, megtartsam vagy elvessem az ötletet.
Jó lett volna, ha ez eszembe jut a cseresznyénél, de már mindegy.
Egyébként abból semmit sem tudtam hasznosítani, nagyon beteg volt, tele mézgával, korhadó részekkel, korábban alaposan csonkoltam, 2-3 évre feléledt, de idén végleg megadta magát.
A technikai megvalósítást egyébként én inkább úgy képzeltem el, hogy a rönktámasz felfogatási pontjait használnám rögzítéshez, és egyelőre csak beépített verzió merült fel, ha sikerül kitalálni valami nem túl bonyolult és robusztus megoldást.
Ha megnézed a robbantott ábrát és a nagyított képet akkor nagyjából az látható hogy oldáshoz a 6-os számú alkatrészt egy rugó ellenében (7-es alkatrész) behajtod a gép felé. Ekkor megszűnik az ékhatás a 11 és 10 alkatrész között és a 10-es eltávolodik pár tizedmillimétert a hármastól. Ki tudod venni a lapot vagy betenni egy újat a 10 és a 3 közé. A szorítás ennek ellenkezőjeképp történik.
Az automata befogatású gépektől én is féltem, de nemigen találtam normális minőségben olyan gépet elfogadható áron aminek csavaros a fűrészlap befogatása. Ami meg mégis ilyen volt az vagy egy nagy rakás gagyi kupac volt vagy piszok drága. Elég sokat szagolgattam, simogattam, forgattam a különböző dekopír fűrészeket mire ki tudtam választani, melyiket veszem meg.
"Már arról nem is beszélve, hogy abba aztán tényleg csak adott fajta (szárvégű) lapot lepet befogni - mert az aztán tuti hogy nem univerzális."
A B&D KS900E gépet pont azért vettem meg mert az univerzális, bármilyen lapot be lehet fogatni vele.
"Annyira azért em sietek sehova, hogy az a plussz 1 perc számítson - viszont ha egy ilyen gyorsbefogó beszarik, hát az tud ám "humoros perceket" okozni."
Nekem egy alkalommal már sikerült max fordulaton kivennem a fűrészlapot a gépből, egy kis kengyelt kell felhúzni elöl az rögzíti a fűrészlapot, na ez beleakadt valamibe és azonnal ki is jött a fűrészlap. Azóta nagyon figyelek erre.
Kb 1 éve írtam egy részletesebb leírást a kiválasztás folyamatáról, miért ezt a gépet vettem meg. Most nagyon nincs kedvem előkeresni újra. :) Csak röviden, az egyik fő szempontom az volt, hogy a 10-12cm-es fűrészlapokkal is lehessen vágni vele a GYÁRI ADATOK SZERINT, ne csak deszkák vágására legyen alkalmas a gép. Én rendszeresen 10cm-es gerendákat csapoltam dekopír fűrésszel.
Abban csatlakoznék az egyik előttem-szólóhoz, hogy bizony én is óvakodnék az ilyen-olyan szupergyors, expressz-turbó szerszámbefogási rendszerektől.
Annyira azért em sietek sehova, hogy az a plussz 1 perc számítson - viszont ha egy ilyen gyorsbefogó beszarik, hát az tud ám "humoros perceket" okozni.
Már arról nem is beszélve, hogy abba aztán tényleg csak adott fajta (szárvégű) lapot lepet befogni - mert az aztán tuti hogy nem univerzális.
Ha kapsz sima, bármilyen szárú lapot beszorító, 2 csavaros, paraszt-megoldású szerszámbefogóst - én azt javaslom, hogy legyen az egy + pont a döntéshozatalnál.
Nem tudom mennyit dolgoztál szúrófűrésszel, de annak jóságát néhány olyan dolog határozza meg ami független is lehet a névtől. (Én pl meglehetősen szidom a Black&Decker fűrészemet mert egy kalap kaki. emiatt vettem meg a Makitát.)
Ez a néhány dolog az, hogy pl mennyire viszi át a rezgést a kezedre. Minél kisebb rezgésszámmal tudsz vágni annál kevésbé zsibbasztó. Tehát minél alacsonyabbról indul a fordulatszám annál jobb - feltéve ha bírja a gép nyomatékkal.
Fontos, hogy mennyire jó a rögzítése a lapnak, és mennyire párhuzamos a talp szélével.
A laminált padló vágásához megfelel a tescos fűrész is, ha jó lap van hozzá. Én azt írtam, hogy a Makita több mint tökéletes.
Nekem ennek a makitanak az elozo verzioja van. Konnyu, preciz, csendes gep. A 400W nem kinai watt. A hitachiban jol nez ki hogy nagyobb a teljesitmeny, es kivitelre nem tunik rosszabbra. Egyedul a gyors szerszamcsere ami aggaszto, mert ez valami elbonyolitott baromsagot szokott jelenteni, ami lehet hogy mukodik, de ha elkopok csak speci alkatresszel javithato, ami vagy van sokpenzert, vagy nincs is. A makitan ket 3-as csavar a szerszambefogas, kis gyakorlattal ugyanugy masodpercek kerdese.
nem akarlak visszatartani, de fontold meg a kovetkezoket:
egy kinai asztali korfuresz az 1500W-os soros motorjaval a 3.2mm kerf-u fureszlappal kb majd meghal ha fenyoben egy menetben kell 7.5cm melyen vagnia. nagyon ovatosan kell tolni neki, es ha meterszam tolod, tuti leeg.
az elektromos lancfuresz 1500 vagy max 2200W, 6mm a kerf, es kemenyfat akarsz vagni nem 7.5cm hanem 10-20cm szelessegben.
A lancfuresszel gatterolasnak nagy irodalma van! Meg letezik is hozza speci keskeny ritkafogu lanc.
A legegyszerubb szerkezet az, amikor a lancvezetobe furnak ket lukat, es egy allithato tavtartoval hozzacsavaroznak egy lecet/keretet. a ronkre felszegelnek egy egyenes pallot/letrat/deszkat kinek mi van, es utanna alatta vagnak ugy, hogy a fureszre szerelt keret csuszik a ronkon levo deszkan. aztan ha a ronk teteje mar egyenes, akkor azon csuszik a vezeto.
Na jó tényleg morbid dolog. De úgy éretettem hogy ha csak laminált padló vágót veszek akkor azt csak arra tudom használni. A dekopirt meg több fele szabási munkára :)
a 1996-ban A borsodi bányáknál dolgoztam karbantartó asztalosként.
az egyik boltban megláttam egy Kress ipari dekopírt 4600ft-ért ez olyan hihetetlen ár volt hogy nem is agyaltam rajta hogy megvegyem-e, szerencsére akkoriban kaptunk hűségpénzt a bányánál hát bementem megvenni. betettem a kosárba, irány a pénztár.
előttem még vásároltak amikor megjött az üzletvezető.
én kerültem sorra fizetném az összeget, amit be is ütöttek amikor a hapsi odaszalad és elveszi a dobozt, majd szidni kezdi a pénztárost és a többieket...a 4600ft os árról lemaradt egy nulla.
ha késik akkor megtudtam volna venni 4600-ért a 46000-es gépet.
Sajnos hülye voltam (és fiatal) szerintem már akkor is érvényben volt az hogy annyiért kell odaadni amennyiért ki volt téve, máskülönben megtévesztésnek minősül. sajnos ezt ott és akkor nem tudtam.
