Ezekre gondolsz ? Egyrészt a Sketchup rajzol ilyen vastag éleket, azért ilyen feltűnő. Másrészt úgy csinálnám, hogy előbb összerakom a keretet, majd utána marom be a falcokat, illetve a betétek helyét. Elölről nézve a betétek síkban lesznek a kerettel, így mögé még tudok tenni valamennyi szigetelést. Bár nem tudom számít-e bármit az a ~3cm. A garázs nem különálló, hanem a ház része, ott van a kazánunk (is)
Petyus is írta, hogy az alsó csapdarabnak jóval szélesebbnek kell lennie. Mindenképpen szakállas vésett csapozással rakjad össze, csak így tudsz ékelni. Az alsóba dupla szakállal szokás illeszteni.
Látványban nekem furcsa, hogy a betétek nem futnak a vállazással. Az falcolást előre is el lehet készíteni, a vállazás ugrik ennyivel befelé. Ebben az esetben már nem lesz ez az optikai furcsaság a kész ajtódon.
Egy hosszabbítóra egyszer megveszed a lengőaljzatot, és minden vágásnál 10 perc alatt újraszereled. Biztonságos lesz, akinek van flex-sze, az meg tudja csinálni :)
De most gondolj bele, elvágod a sövénnyírón. Rohadt dolog szétszedni, rohadt dolog összerakni, új kábel kell bele, meg törésgátló, stb. Én inkább a hosszabbítót vágom.
Vagy egy sima spaklival pillanatok alatt le lehet kaparni. Mondjuk nem biztos hogy szép lesz, de ezek után mindenképp érdemes lenne csiszolni + újra lazúrozni.
A gyantát szerintem az alkohol oldja és igazából semmi más (leszámítva egy-két igen drága, büdös és agresszív anyagot, amiket az elektronikai forrasztások tisztítására használnak). Persze nem kell patikai, jó a spiritusz is.
"Nekem az a tapasztalatom, hogy rövid kábeleket raknak az ilyen gépre"
Persze. A gépen lévő kábel mindig olyan rövid, hogy nem ér el a fűrészig. A sövénynyírón is hasonló. Természetesen a hosszabbítóból vágtam le mindig 0,5-1 méteres darabokat. :-))
Bocsánat, de én kicsit ellentmondanék a hosszú anya "haszontalanságának".
Én magam használok néhány saját készítésű marokanyát amibe toldóanyát (jó hosszú) tettem.
A sima anyához képest megszakíthatatlan és gyakori szerelés esetén is sokkal menetkímélőbb, hosszú távon is, sok év tapasztalata.
(lehet mivel nem egy szaladgálós orsóról van szó, hanem mindig ugyanazon szakaszon terhelődik a szorításkor, ezért elképzelhető, hogy kissé összekopik- összedeformálódik -szinkronizálódik a két menet)
Szóval ahol nagy szorítóerőre van szükség én oda már az elején toldóanyát teszek
Nem kimondottan asztalos téma, de hátha van valakinek ötlete.
Tavaly nyári vörösfenyő kerítésléceken jelentek meg ezek a foltok, gyantának tűnnek, de nem tudom, hogy jöhet-e ki így a lécből egyáltalán a benne lévő gyantatartalom. A kerítés fölött van egy fenyő, ha nem a lécekből származnak a foltok, az lenne a másik tippem, hogy abból a fenyőből szóródik, de sose láttam még ilyen "permetezős" fenyőt. Arról nem is beszélve, hogy a vasszerkezeten nincs belőle egyáltalán és az elmúlt években sem történt ilyesmi soha, legalább is nincs róla tudomásom.
Az egyik kérdésem az lenne, vajon mi lehet ez, de sokkal fontosabb lenne az, hogy miként lehetne eltávolítani a foltokat. A lécek egy réteg alapozót kaptak, majd kétszer át lettek kenve oldószeres lazúrral. Létezik olyan oldószer, ami leszedi a gyantát, de nem kezdi ki a festékréteget? Csiszolni nem hiszem, hogy túl jó ötlet lenne, mert egyrészt biztosan újra kéne festeni utána, másrészt a gyanta miatt iszonyúan enné a papírt...
Éppen szombaton jöttem át alatta, és azon elmélkedtem, kinek juthatott fejébe ennyi csavarral összefogatni. Csomópontonként vagy 50 csavar van. Úgy néz ki alul egy-egy csomópont, mint sündisznó háta a hosszú csavarokkal.
Én ünnepnapi láncfűrész használó vagyok, egy kis benzines Stihl-em van és nem tudtam nagyon elképzelni, hogy amire azt használom, oda lehetne villanyos. Akkus lehetne, de azért azzal mondjuk kemény kihúzni egy egynapos favágást az erdőn.
De értem: vannak más dimenziók.
A fűkaszám is Stihl, azzal már közel 10 éve vágok mondjuk évente 20-25 ha tiszta területet, azóta csak a benzint öntöm bele.
Tavaly óta van egy háti lombfújóm, ami ugyan egy szezont ment, de akkor 1 hétig reggeltől estig.
Nem is gondoltam, hogy ekkora az árkülönbség Stihl kárára elektromos gépnél.
Ez az ábra a normál szabványú métermenetre vonatkozik. Pl finommenetnél már más a helyzet. És ahogy 409 írta a megmunkálási pontossággal is lehet növelni a hasznos menethosszt. Fogalmam sincs hogy azon a K hídon milyen csavarok és anyák vannak, nem valószínű, hogy bementek a "nagy és nagycsavar"-hoz és levették a polcról. Így teljesen előfordulhat, hogy az oda gyártott csavarok és anyák úgy vannak megmunkálva illetve olyan profilú menetet tartalmaznak aminél a 4D is játszik. Vagy egyszerűen az anyák vannak olyan anyagból elkészítve, hogy maradandó alakváltozással húzták rá a csavarra és az összes menete fog.
Millió megoldás lehet egy ilyen speciális problémára - lentebbi esetben viszont a szabványos, boltban kapható csavarokról volt szó, amelyekre viszont a csatolt ábra érvényes.
Nekem Husquarnám volt, kivágtam vele úgy 7-8 fát és aprítottam az ágakat. Azért vettem ezt, mert ebben a motor hosszában volt elhelyezve, egy csavarkerékkel hajtotta a láncot. Így az egész gép keskenyebb volt, mint a szokásos láncfűrészek. Elvileg jobban be lehetett férni vele az ágak közé.
A fékjével volt bajom. A vészféket meg tudtam javítani, a leálló féket nem. Kikapcsoláskor még forgott egy kicsit, hozzá kellett szokni. (a kábelt persze legalább ötször elvágtam :-)))
Fűrészüzemben van olyan munkafolyamat amikor kb. percenként kell egy 5-6 másodperces vágást elvégezni. Benzines fűrész esetében vagy egész nap jár a motor, ami zárt térben elég komoly füstöt okoz, vagy pedig percenként rángatni kell a fűrészt. Elektromos esetében nyilván ezzel nem kell számolni, és még könnyebb is az eszköz (naponta pár száz alkalommal kézbe kell venni, illetve le kell tenni). Nyilván a kézi láncfűrés használata hosszú távon kerülendő, de vannak termékek vagy helyzetek, amikor gyorsabb/olcsóbb/hatékonyabb a használata, mint telepített gépnek az üzembeállítása.
Az elmúlt években elhasználtunk már pár tucat kézi láncfűrészt fűrészt, és amíg 1 Stihl árán kb. 4-5 Makitát veszel addig nem kérdés a választás. Műszaki meghibásodás között minimális az eltérés, bár többnyire mindig valami (leejtésből eredő) törés miatt kell cserélni.
Az anya hossza növelésének értelmetlenségével én is tisztában vagyok, ugyanakkor sokszor eltűnődtem azon, hogy az óbudai, un. K hídon, ami egy csavarozott híd, miért alkalmaztak legalább 4 D. hosszú anyákat a kontraanya alatt.
Igen, egy BLDC (BrushLess Direct Current) motor általában úgy épül fel, hogy van egy elektronika, ami egyenáramról működik, és létrehoz általában 3 fázison olyan meghajtójeleket, amikkel az állandómágneses szinkronmotort tudja forgatni. A nagy teljesítménysűrűség az állandó mágnesekből fakad, mivel azt a mágneses mezőt nem kell létrehozni, mint az aszinkron kalickás, vagy soros kefés motorban. Erre tehát nem fordítódik energia. Viszont szinkronmotor, tehát elektronika nélkül el sem indítható.
Ez a két egység - az elektronika, és maga a motormechanika adja együtt a komplett motort.
Mára ez már egy nagyon kiforrott technológia, efelé halad a világ, egyre nagyobb megbízhatósági adatokkal.
Sok mindenről nem beszélhetek, de azt elmondhatom, hogy még repülőgépmotort is teszteltek a kollégák itt a melóhelyen. 90kW állandó, 120kW túlterheléssel, és az egész motor a vezérlő nélkül 27 kiló. Vezérlő mint egy biblia, és 5 kiló. Vízhűtéses. A vezérlő is. Szóval a megbízhatósága folyamatosan növekszik, mert egyre több területre tör be, egyre több a fellelhető tapasztalat. Több mint harmincöt éve használja a világ ezeket, mindenkinek volt 5 1/4 collos TEAC floppy olvasója a komputerében, annak lemezforgató motorja már ilyen volt.
Mennyi is ment tönkre? Szinte semennyi. Már akkor, a nyolcvanas években a japán RÖHM, Sony, Panasonic, Hitachi kifejlesztette ezekhez a céláramköröket, amik mellé odaraktál pár ellenállást, és kondit, és ment. Aztán a széles tartományban szabályozható CD és DVD lemezforgató motorok milliárdjai is ott vannak a világon mindenütt. Az elektronika egy tok, meg tíz passzív alkatrész.
A tekercselés nem forog, nincs kefe.
Vagyis a klasszik kefés motorban elkopik a kefe, leszakadnak a forgórészben a tekercsek kivezetései a kommutátorról, körtűz alakul ki, a nagy fordulat miatt eszi a csapágyakat, stb.
Ez a dolog már lefutott, megbízhatóságban meghaladta a soros motort a BLDC, és ezt nem fogjuk tudni visszacsinálni. Ráadásul a kötelező elektronika miatt azonnal minden szabályozott. Az árama, a fordulata, a gyorsítása, lassítása, vészfékezése, stb. És, bármennyire is azt hiszed, nem kell kötelezően processor bele. A CD motorjában sincs.
