Eddig tartott az akcióban vásárolt fúróm. Legalább is a fordulatszabályzója. Tudom már, mivel fogok játszani a munkahelyemen. Van egy PIC-es lágyindítóm, 4 síknegyedes vezérléssel. Csak egy potit kell rákötni. Meg kódolni. Meg debuggolni :)
Ez még a régebbi fajta, gondolom mosolyogva visszaadnák az árát, mind a 18 ezret.
"2./ A tung olajat ecsettel kentem fel. A majdnem fél liter a lécek kétszeres olajozásához volt elég, egy kicsi megmaradt. Az első réteg száradásához bő két nap kellett, a másodikhoz sokkal több, még négy nap múlva is olajos volt a felület."
Nem torlted vissza?
En is ecsettel szoktam felvinni az elejen figyelek ra hogy ott ahol jobban elszivja a fa az olajat potoljam (elso 5 perc max.).
20-30 perc mulva visszatorlom, minimalis olaj jon le rola.
Masnap ismetlem a kezeles, itt mar nem varok annyit a visszatorlessel, kb. 10 percet. Ilyenkor mar nem sziv el annyi olajat.
Ha tobbet varok akkor altalaban nehezze vallik a visszatorles ragados lesz az olaj.
Itt egy video erdemes megnezni, hogy kell jol csinalni:
A tung olajról szeretném megosztani a tapasztalataimat. Az "asztalos" része nem érdekes, az nem üti meg a fórum szinvonalát.
A virágládához készen vettem a gyalult lécet. A vas tartók régiek, már volt itt egy ugyanilyen virágláda, ami Xyladekorral volt kezelve és az évek során teljesen szétkorhadt. Ezért most tung olajjal kentem be és az itteni ajánlások alapján a fa felületét megpörzsöltem előtte.
1./ Egyenletesen, foltok nélkül gyakorlatilag lehetetlen pörzsölni. A pörzsölődés függ a láng nagyságától, távolságától, idejétől és a felülethez mért szögétől. A gyors, ide-oda mozgatás nem hatékony, sokkal jobban lehet pörzsölni, ha a lángot lassan, 1-2cm/s sebességgel, egyenletesen mozgatjuk a felület fölött, vigyázva a távolságra és a szögre. De így sem lesz egyenletes a felület, mert a fa minőségétől is függ, hogy milyen gyorsan pörzsölődik. A csomók környékén gyakran kétszer annyi idő kell neki, az élek pedig igen könnyen megégnek. Szerencsére sohasem gyulladt fel.
2./ A tung olajat ecsettel kentem fel. A majdnem fél liter a lécek kétszeres olajozásához volt elég, egy kicsi megmaradt. Az első réteg száradásához bő két nap kellett, a másodikhoz sokkal több, még négy nap múlva is olajos volt a felület.
Egy pár év múlva kiderül, hogy megérte-e a munka és a pénz...
A lazúr ilyen szempontból jobb, mint az olaj. De olajak között is van frankó, pl a rubio másnap már tényleg nem hagy nyomot (a rongy amivel visszatöröltem törhető volt másnap)
Viszont ezek nagyon nem a párezres kategóriák, a rubio kimondottan drága, de a tung se olcsó (annak is kell pár hét mire jó lesz). Auro dettó, nagyon-nagyon jó cucc, de drága. Szóval ha nem akarsz áldozni rá, akkor hagyd natúrnak, lehet hogy hosszabb távon olcsóbb lesz, mint ha kezelnéd (munkadíjat leszámítva természetesen :)
Na pont emiatt hogy a szalvétán is nyomot hagy nem merek lazúrt venni.Szerintem marad úgy natúrba a fenyő.Költségcsökkentett megoldás és természetes.Úgyis csak nyáron van kint 2 hónapig a napozóágy.
Sziasztok, Készítettem egy napozóágyat amelyneka váza zártszelvény a teteje fenyőfa.(a boltban 30 ezertől indulnak a műanyag szarok amire ha valaki rosszul ül rá már törik is szét:S) Kép még sajnos nincs. Ezt milyen olajjal vagy lazúrral kezelnétek? A sima lazúr szerintem nem jó, mert ha fekszük rajta és izzadunk akkor szerintem kioldódik a festék és a bőrünk olyan lesz.De szerintem más akármilyen olaj sem jó mert a bőrrel érintkezve szintén felszívódik. Esetleg valami lakk? De azt meg kisüti a nap utána meg csúnya lesz. Gondolkoztam már azon is hogy kezeletlenül hagyom.Úgy is kibír 15 évet simán még ha néha -néha meg is ázik , utána meg kicserélem a fákat. Meg ha van is valamilyen bőrbarát festék akkor annak az ára lehet 8-10 ezer ft amit lehet nem érdemes rákölteni, egyszerűbb 15 évnte kicserélni a fát.Bár így lehet sötét lesz a fa idővel a fa ha megázik és ráfolyik az izzadtség, de azon gondolkodtam hogy maximum évente átcsiszolom. Vagy lehet más fából kellett volna készítenem? De az az igazság hogy fenyőfa volt otthon, és pl egy tölgy alapanyag most horribilis összeg lenne egy napozóágyért.
Sziasztok! Mostanában igen ritkán fázok, de most úgy alakult, hogy ... nem egy Biedermeier mestermunka, de Árvai Zoli után szabadon én is csináltam a pincébe egy polcot. Gondoltam ha neki megtartja azt a "kevés" fát a csavarozott-ragasztott konzol, akkor nekem is jó lesz a félbecsapolt ragasztott változata.
Belőlük lett:
Ő:
Közben voltak ilyenek mint forgácsgyártás (relatíve olcsó építési deszka meg palló volt az alapanyag), csapolás, ragasztás, lazúrozás:
Kis háttérsztri: valójában nem akartam én polcot gyártani ide, de fater elirigyelte az általam ~8 éve fehérre festett műhelyrészemet, és 33 év után ő is kifestette az ő részét. Namost volt ott 2 iszonyú ronda szekrény, amiben tesóm autószerelős-alkatrészes dolgai voltak, ők ott letakarva (akkor még fater makacskodott, hogy maradnak, ld később)
azokat kipateroltatta tesómmal, de meg akarta tartani őket. Mondtam neki: RONDÁK! Kifested fehérre a pincét, "rendet" akarsz és erre 2, olajos-korhadt polcos szekrénybe akarod a saját (meg részben az én) dolgaidat pakolni?? "De jók azok még fiam".... "Hát Apu, állnak még, az igaz ...."
Szerencsére az öreg (nyugdíjas) matektanár, így számokkal meggyőzhető volt. Adva van 2 szekrény, rondák ugyan de van bennük összesen 8 méternyi polc. Mivel ajtajuk nincs, ezért nem is szekrények, hanem polcok, amiknek vannak oldalai. Érdekel 8 méternyi ronda polc helyett 10 méternyi szép (de a szekrénytől biztos szebb) polc? Naná hogy érdekelte :-) Főleg hogy mondtam én állom és csinálom az egészet - csak tűnjön már el az a 2 pókfészek. A 2 szekrényt kivonszoltam a ház elé, felcímkézve hogy "elvihetők". 1 óra múlva nem voltak ott. Na így lettek ezek a polcok. Ha érdekel valakit: Anyagktsg a fával/csavarokkal együtt ~23e forint volt. 4 db 20 cm széles 5m-es colos deszka a polcoknak, és egy db 12cmx5 cm-es, 5m hosszú palló, abból lettek a konzolok. Plusz 10 db 8x100-as csavar az 5 konzolnak, a hozzávaló tiplikkel, 8x28as fakötésű alátétekkel megtámogatva. A polc hossza 5m, kétszer. Volt fél-fél doboz régről megmaradt mahagóni és cseresznye vékonylazúrom, úgy sejtettem egyikből sem jönne ki a teljes lazúrozás, ezért lett a konzol mahagónis, a polc meg cseresznyés lazúros.
60 centinként (közép) 5x10-es élére állított fenyőre raktam 18 mm OSB-t, arra laminált padlót. A fenyő stafni E gerendára volt állítva keresztben, de nem mindenhol ért hozzá, mert a stafni alatt ékekkel szinteztem.
Járáskor határozottan lehetett érezni, hogy mozog a szerkezet.
Nekem van egy kis tárolóhelyiségem a tetőtérben a szekrények mögött. Igaz, 60 centis a gerendaköz, azon vannak keresztben lapjára 40 centinként bramac lécek. Faforgács van rajta, bátran mászkálható. A faforgácsot azért hoztam fel, mert azt hittem, olcsóbb, mnt az osb. Teljesen más tészta egy ledeszkázott padlástér, ahol megengedett a padló hajlása, mint egy életvitelszerűen használt tetőtér, ahol nem illik mozognia a bútoroknak, ha valaki átmegy a szobán. A majdnem colos akác deszka 2-3 méteres fesztávon biztonságosan járható (tapasztalat). 100 centin az autó alatt sem szakad le. Rugózik, de gondolom egy olyan padlástéren, ahová néha fel kell menni, nem igazán számít.
Az én meglátásom lehet hogy rossz de ha le kell venni utána ha elfordítod a csavart 90 fokkal ujra visszarakható. Kérdés mennyire roncsolja az anyagot. Ha középen lenne a tüske akkor elég érdekes behajtó kellene a csavarhoz. Lehet rosszul gondolom.
