"Ha állványban akarom használni, akkor szerintem csak teljes fordulatszámon tudom az oldalsó gombbal fixálni, az pedig nem tetszik. Vagy bárhol lehet fixálni?"
Ez a kérdés engem is foglalkoztat, ugyanis a fúrásaim 90%-át állványról fúrom én is.
Szinte alig fúrok szabadkézből - csak ahol nagyon muszáj.
Fúrógép-ügyben én is nézgelődök, mert jelenleg ennek a Bosch-nak valamilyen klónját használom (tán 400 w-os és ami a legfontosabb: NEM ütvefúrós!) - csak az a baj, hogy immár 7.-ik éves és rengeteget dolgozott már (és nem csak fúrást).
Tehát jó lenne valami tartalék után nézni - bár a piacon alig van "NEM-ütvefúrós" - holott mindenki tudja, hogy a racsnis megoldás alig ér többet egy kalap szarnál.
Visszatérve az álványos, rögzített fordulatra, azzal az van, hogy amelyiknek a ravaszán ott van a fordulatszabályzó tekerő-gomb - azt biztos bármilyen fordulaton lehet rögzíteni.
Sőt, rögzített állapotban a gomb tekergetésével menet közben is (!) lehet fordulatot szabályozni.
Csakhogy az általad belinkelt Bosch-on nem látok ilyen tekerőgombot - így fogalmam sincs, hogy ott áll-e meg rögzítéskor, ahova behúztad.... avagy csak max-állásban rögzíthető-e a ravasz?
Tuti lesz kolléga, aki ismeri ezt a "tekerőgomb-nélküli" szabályzó-ravasz működését.
A házimozi örökké vita tárgya lesz*, de ha belegondolsz a hangerő ebben sem életszerűen jön vissza, hiszen ha szobai környezetben elsütünk egy 9mm-est akkor garantártan egy percig nem hallunk (még szabadban is cseng a füled), és a házimozinál ez szerencsére mégsem így van. Az persze durva hogy a pásztázó fénysugártól elkezve a fejmozdításig a hatás fokozásának okán mindennek olykor dinamikus hangja van, de én nem ezeket a dolgokat szeretem benne, hanem azt a korábbi példámból is kiolvasható pontosan defineált teret, amelyet két hangszóróból egyszerűen nem lehet kihozni. Ha meg már hangmérnök csinálja a hanghatást akkor nyílván képbe jön azonnal a színezés is, de ez nem zene hanem film úgyhogy bőven belefér.
A zenehallgatással szigorúan tilos összevetni mindezt és a véleményező többség ezt felejti el rendre. A hifi show-n pedig az a probléma, hogy nincs nyugalmas filmnézés, hanem megnézhetsz egy akciójelenetet, amely jó hangos dübörgős meg minden, de amikor leülök otthon teljes nyugalomban megnézni egy Clint Eastwood - Utolsó csavar-t" ahol nincsnek komoly effektek, mert csak egy kevés mozgáselemmel elkészített szimpla sportfilmről van szó, de ebben is hallom hogy az előttem megcsapott baseball labda a hátam mögött kicsit balra el lett kapva (és nem leesett a földre), majd jobb hátulról több irányból elismerő hurrogás és fütyülés hallik akkor talán érthető, hogy miről is beszélek.
*Ennek legfőbb oka az hogy a tényleg jó hangzású házimozi kihangosítás kevesek pénztárcájának engedhető meg és ennek okán a többség az 50-60 eFt-os gagyik v. a egyébb bóti körülményekben tapasztaltak után formál általában véleményt. Egy már jónak mondható 5.1 házimozi (képernyő nélkül) valahol 1 milliónál kezdődik és persze felső határ a csillagos ég.
Én meg régóta tépelődök, hogy kellene egy tartós fúrógépet venni, amivel szépen tudok fúrni, fúróállványba tudom fogni, és nem nagy böhöm cucc. JA, és nincs benne ütvefúró funkció (a jelenlegi már csak azt tud)!
Ezt nézegetem, jól megfelelne, de a fordulatszámot a gomb benyomásával lehet csak szabályozni. Ha állványban akarom használni, akkor szerintem csak teljes fordulatszámon tudom az oldalsó gombbal fixálni, az pedig nem tetszik. Vagy bárhol lehet fixálni? Van valakinek hasonló elvű gépe?
Ami most van nekem, azon van tekerentyű, amivel lehet a max. fordulatszámot szabályozni, és azon belül a gomb benyomásával lehet "finomhangolni", ha kell.
Ne nekem mond, hanem a sötétzöldeknek! :))) Amúgy ha politúrozol akkor egész nap szívod a denszesz párolgást mert mint tudjuk az a sellak higitója és igaz hogy megszokható, de messze nem kellemes. Éppen ezért ha létezik ugyanez az anyag szagtalanban akkor az igazolhatóan jobb minőségű mukakörnyezetet is eredményez.
Ezen most jócskán meglepődtem. A minap voltam a szerszámboltban ahol rendszerint véginézem a gép-polcokat is - mint valami peep-showban.
Hát öregem, itt a "kék-szekcióban" 50 rugó alatt még pofont sem lehet kapni.
Eszméletlen árak vannak a profi-kategóriában, az 58 ezres kézifúrógép az alja, de 70-ért van dekopír is - a spéci, akkus böröndös-készletek áráról már nem is beszélve.
Persze, értem én, hogy aki , az év összes munkanapján, napi 8-10 órán át ezeket nyúzza - az ezt másképp látja.
Mint pl. a nehéz-lakatossággal foglalkozó, vasas barátaim - akiknek saját bevallása szerint egy autó árányi kifingott középkategóriás (!) gépük rohad a raktárban.
Egyszer láttam és tényleg a plafonig állnak a polcokon a vegyes márkájú, kifingott flexek-fúrók-darabolók, stb.
Pár éve rááltak a Fein-re és a Makitára (akkusban is) - úgy, hogy csak ez a 2 márka van a műhelyükben.
És állítják, hogy ez más világ azért, megérik a plussz pénzt.
Lenne egy ipar kategóriás kék Bosch GHO 31-82-es újszerű kézi gyalugépem, amitől kihasználatlanság okán megválnék. Igazán nem is pénz kellene, szívesebben cserélném el egy jó állapotú benzinmotoros láncfűrészre. Most arra nagyobb szükségem lenne.
"nem csak csörömp meg dübörgés a feladata, hanem elölről lőnek és a hátam megett "
Szep oximoron. Mi a fene a csoromp meg duborges, ha nem a lovoldozes? Ertem en hogy vannak akik szeretik a fuluk mellett leadott rovidsorozat hangjat, es fizetnek is erte sokat, de en nem vagyok ilyen...
van valami szarkeveres, ami ki akarja irtani az oldoszeres festekeket. tehat higitot lehet arulni, de magas higito tartalmu festekeket meg ilyesmiket nem nagyon.
bocs, kimaradt, az ajtó falcában a gumi géder helyét /nútot/sem látom. amikor minden kész akkor kezdődik a szerelés, mint amikor a menyaszonyt öltöztetik, nos egy szép ajtót is , munka sorendjének megfelelően. A fényezés után ügye az szerelvények, üvegezés , gumigéderezés, és nem foditva.
Üdv neked gdzsoy mester, nos megvagyok értve. Tisztelt mesterek-mestere én amit felteszek fotót azok el is készültek, és be is tudom mutatni, bocs szégyelném magam ekkora szakmaiatlanul elkészült ajtót azért ide feltenni.
Indoklás, nem látom a gumi géder, vagy géderek helyét, az alsó küszöbb kialakitása "ÓRIÁSI HIBA" és elfogadhatatlan, egy hőszig ajtónál, ha itt van a honlapon asztalos az megfogja nézni és a hasát fogja.
A másik tanulság képpen, az üveg bent van a helyén és a front részen tetted be a filung bertétet beszorító léc kiséretében, nos ez mindig így elfog válni. Ha így készítetted akkor rá kellett volna a léceket falcolni, és egy oldalon kell lenie az üvegnek és a betéteknek , sokkal szebb és jobb. De nem baszogatlak csak ne tedd magad ennyire kedves mesterem hiszen lehet itt mester levelet felteni, egy szép munkát akarok látni amely szakmailag kifogástalan. kétsételen mindenben van valami szép és jó de ebben hát hadd nem mondjam
Az ajtó fényezése, jó tanács elfogahatod, pácolás még a filungok nincsenek a helyén, az üvegezés a lakkozás után, a legvégén ,és sorolhatnám, az előzőeket is megnéztem hát azt hiszem lenne hozzá füzni valóm de nem teszem. Az itt megszerzett babérkoszorúdat megtépázni sem a akarom,helyedet elfoglalni, mert lehet, hogy előbb volt jóval mesterlevelem mint neked. soha nem tudjuk azt, hogy ki-kicsoda főleg itt, mert mindenkinél van jobb és legjobb így nálam és nálad is.
Bocs a műhelyben dolgozni kell nem állandóan fényképezővel járni kelni, akkor a munka nem halad és nem sírni nyavajogni kell egy mesternek hanem hajtani küzdeni szép és szakmailag kifogástalan munkát végezni, megbiráltalak egy pár alkalommal de a jó szándékkal teszem .
Hogy valami OFF is legyen: éveken át terveztem, hogy készítek spéci, mondjuk, hogy "highend" CD szekrényeket tehetős gyűjtőknek, aztán addig halogattam a dolgot, hogy közben leáldozott a CD-nek, ma már sokan csak a fájlokat őrizgetik... annak meg nem kell mahagóni bútor. :(
Mesebeli, hogy a hobbiasztalos fórumnak külön hifi-szekciója is működik. :))
Annak idején, a megboldogult HIX HANG-on mindig úgy fejezetem be egy-egy kommentet (lemezajánló gyanánt), hogy ezt és ezt a lemezt hallgattam legutóbb. Lehet, hogy itt is ezzel kellene zárnom a mondandómat? :)
Alexnak annyit üzennék, hogy a házimozival egy komoly baj van: minden ilyen filmben természetellenesen túlspilázzák a zajokat, ami azért alattomos dolog, mert a hallgató elveszíti a természetes hangok finomságai iránti fogékonyságát. Ha egy filmben nincsenek hasfalmozgató mélyek, akkor az már "hangügyileg" gyengének számít, noha... Tehát, amikor én nézek ilyen filmet (leginkább csak Hifi Show-n - tehát elvileg nem rossz cuccokon) akkor bármennyire is székbe szegez a hangnyomás, mégsem tudom feledni, hogy az egész rohadtul túl van turbózva. Nyilván hozzá lehet szokni és egy idő után még függővé is válik az ember, de szerintem kár elveszíteni a természethűség szeretetét. Ha meg egy filmet a hangja tesz fogyaszthatóvá... az nem igazán jó film. Mint FILM.
Persze nem kötelező mindig csak értékes, jó filmeket nézni, nekem is gyengéim az ilyen-olyan scifik...
Hobbiból vadászgatok hangokra :) de kizárólag akusztikus forrásból. És max. 2 példányban. :)
Az a helyzet hogy én évekig láttam hogyan készül, mert a nagyfater még így fényezte az általa épített bútorokat és kiskölyökként tanítgatott is rá. Anyám szerint 6 évesen símán politúroztam :), majd a papi 78-ban bekövetkezett halála után 90-ben németországban voltam még a téma közelében egy ideig, de ott sem politúroztam csak antik bútorokkal kereskedtem és a felújításukat szerveztem ergo a gyakorlati tapasztalatom egészen nyugodtan kijelenthetjük, hogy a nullával konvergál. :) Most már sajnálom hogy nem figyeltem és memorizáltam jobban amit ott láttam. Annyival is több lehetnék. :)
" Azok meg nem lesznek tartalmasabbak attól, hogy körbevesz a csatazaj."
Dehogynem! :))) Pont ez a lényeg. Akit pedig az élmény zavar az a világért se házimozizzon. És valóban. Ez az opció szerencsére még választható. Nekem például ha nincs a film mellé a sokhangszórós hangélmény akkor ott is hagyom.
Értem én, tudom is, tapasztaltam is, hogy miről beszélsz, csak arra akartam rávilágítani, hogy ezek az effektek igazán akció- és katasztrófa filmekben lelhetők fel. Azok meg nem lesznek tartalmasabbak attól, hogy körbevesz a csatazaj. Csak feszültté, agresszívvá teszi az embert. A filmművészet nagy alkotásai mono-ban is "ütnek" :-)
A sokhangszórós rendszereknek nem csak csörömp meg dübörgés a feladata, hanem elölről lőnek és a hátam megett kap gellert vagy izgi részeknél a dörgés fejem fölött és a bokrokból érkező nesz meg a hátam mögött jobbra (amerre azonos pillanatban persze oda is néz a színész) és ez olyan élmény amit csak az tud aki ugyanilyen igényességgel épített rendszert használ és blu ray (HD, DVD-A, stb. hangzás) film alá nem adja.
Csak találgatok (mondjuk abban tényleg jó vagyok :D) de úgy képzelem, hogy a belföldi felhasználók piaca annyira szűk, hogy nem éri meg itt gyártani. A helyedben én német nyelvterületen keresnék a weben. Ők már 90-ben sem használtak hagyományos kéklángot viszon a műbútor restaurátorokból arrafelé még relatíve sok van. No meg nagy az ország népessége is (beleszámolva Ausztriát a német piacba).
A házimozi és a sztereo két totál külön világ. Nálunk is van mindkettő, ha mozizok, akkor rendben van, hogy jön az akciófilmekből a csörömp, meg a zakat - másra nem való - (Fassbinderhez nem kell házimozi :-), de ha zenét akarok hallgatni úgy igazán, akkor átülök a kétcsatornás csöves highend cucc elé. Aminek néha olyan tere van, hogy van aki nem hitte el, hogy ez csak két hangsugárzóból jön.
Akkor nem értem végképp, hogy miért nem gyártja tovább az Auro. Ha tudom hogy kivonják a forgalomból, bespájzoltam volna belőle. Őrült drága volt, vagy 10 ezer volt egy liter, de én még sose tudtam pancsolni ilyen anyagot, pedig rengeteget kísérleteztem. Ezzel csináltam a kézi politúrozást is.
A honlapjukon még rajta van, szenzáciás anyag, olvasd el. De alul már ott van, hogy nem kapható, mert betiltották.
Sőt van szagtalan finomított petróleum is már. Olyan tiszta mint a víz, semmi szaga sincs. Ha meggyújtod például egy régi petróleum lámpába akkor nem kormolja be az üveget sem belülről, nagyon szép kékes lánggal ég ami azt jelenti hogy nagyon tiszta.
Ez így ebben a formájában nem állja meg a helyét, mert a rádió az reggelente illetve amikor ráunok munka közben a hangfelvételeimre akkor az szól. Ami nagy fájdalmam hogy itt az agglomerációban a Jezzy többnyire zajosan jön be, úhhogy Petőfi meg a Juventus az amit többnyire hallgatok. Az autómban pedig szinte állandóan a rádió megy, pedig abban is jó hangcuccos van.
A tuc-tuc zene nekem sem jön be túlságosan, de rokendrollt az kifejezetten rühelem már. Inkább egy kis tuc tuc ha nincs más mint az örült, elmebeteg üvöltés. A komolyzenét is szeretem, minden mennyiségben, van pár gregoriánus ének lemezem amiket templomban vettek fel, a templom akusztikája csodás, a madarak rebbenését is hallani amelyek a templomba beköltöztek. Az Abba, Boni-M, Petula Clark, Bonnie Tyler, Laura Branigen, Heart, Bee Gees, Scorpions, A-ha, Alphaville, Bad Boys Blue, Belinda Carlisle, Berlin, Billy Joel, Black, Blondie, Bon Jovi, Bryan Adams, Buggles, CC Catch, Survivor, Human League, Chicago, Toto, Amanda Lear, Baccara, Ottavan, Donna Summer Barbara Streisand, Celine Dion, Jan Michel Jare és még sokan mások zenéjét kedvelem igazán. A mai számokat sem vetem meg, azokat is szívesen hallgatom, ha azok minőségi zenék. Az ír népzenét és így a country is a kedvencem sorolhatom. Huh hireteln szép kis felsorolást hozam itt össze, bocsi az offért.
Én nem értek hozzá csak láttam olyat és valóban nagyon pongyolán fogalmaztam meg a technologiát, de ez szándékosan történt. :) Apropó. Azt tudtad hogy németországban van "zöld" denszesz? Igaz nem olyan büdi és olyan a színe mint a víz, de létezik és köszöni jól van. :)
Én például nem utasítom vissza a sokhangszórós rendszereket, de alapvetően mozizunk és csak másodlagos élmények közé van sorolva a zenehallgatás. Talán ezért nem. Nyiván zenére - ha csak nem valami olyan hanganyagról van szó ami eleve sokhangszórós rendszerre készült (pl. jellemzően: Kraftwerk, Jean Michael Jeare, illetve egyébb koncertfelvételek) - alapvetően sztereót használok én is. High end-nek nevezett vasakkal pedig csak házon kívül találkozok, de feltétel nélkül elfogadom azt hogy az zenehallgatásra jobb. Itthon Bower & Wilkins-től vannak a hangszórók (mind a 10) és közép felső kategóriába soroltak az Onkyo erölködőim. Külön végfok nincsen és zenét csak Dune médialejátszóból v. a pc-ből hallgatok, amelyhez a LossLess zenei file-okat az otthoni médiaszerveremen tárolom.
Egy tesztet mindenképpen tervezek ugyanezt a konfigot csövessel megpróbálva (szigorúan szereóban gondolkodva).
Tisztában vagyok a politúrozás rejtelmeivel. Igen sok négyzetmétert politúroztam már labdaccsal, úgy ahogy (majdnem jól) leírtad.
Mint írtam, korabeli újságcikk a bizonyíték arra, hogy a nagy szériás rádiók tokjait is fújták, már a 30-as években is. A cikk fotókkal mutatja be az Orion gyár káva gyártó üzemét, ahol tízezres szériák tokjait fújják.
Az természetes, hogy fújás előtt pórustömíteni kell, régen azt valóban kézzel csinálták fújás előtt, és kapott kézzel egy vékony réteget utána, amit szinte teljesen vissza is kell csiszolni (labdával, csak szeszel és habkőporral). Én is így csináltam.
Nem akarok vitázni Veled, mert a politúrozás is olyan mint a foci. Mindenki ért hozzá...
Egzintenciád erre a helyzetre rámegy? Rámehet? Nem. A devizahiteleseknek viszont rámehet.
A nagyon kevés bevételnek nálad (szerintem) egyébb okai vannak és ez most nem anyázás, mert a legjobb árajánlatot eddig tőled kaptam (magyarán tiéd lenne a meló) és hogy egyenlőre mégsem valósult meg a project az nem rajtad múlik*. ;)
Csak csendben megjegyzem, hogy Te tök másról beszélsz mit a repcsiépítő és ebből a szemszögből nézve a dolgokat teljességgel igazad van, de hát ennek az élménynek a kiküszöbölésére vannak a referenciafelvételek. :) Aki csak ilyesmit hallgat annak csalódása sincsen és a tuc-tucnak meg mindegy. :)
"Nem véletlenül nem bírta megölni a CD a bakelitet."
Nem jól látod, mert nem tudta. :) Ha a zenére vonatkozóan elég sok a hallott információd akkor az agyad kisimítja az egyenetlenségeket (pl. LP-nél a dübörgést-pattogást, szalagnál a sercegést). Így tehát ha SACD-t v. hasonló minőségű LossLess (1 MB/sec fölött) adathallmazt hallgatsz akkor az már mindenképpen közelít ahhoz a tökéleteshez, amelyet az audiofil éned csakis a feltartott kisújjad miatt :) megtagad. Nyilván ehhez önmagában kevés a nagy adatsűrűség, mert olyan lejátszó, erősítő és hangszóró is kell hozzá, amely maradéktalanul kiszolgálja ezt de ez az analóg zenére is igaz.
Nagyon igazad van, nekem is szívem csücske ez a téma.
Pedig nem kellene nagy dolgokat csinálni. Te biztosan ismered a New York-i Chesky fivéreket. Azok a hihetetlenül természetes hangzások, amik a Chesky Records felvételeiről lejön, az maga a kéjmámor. Ők jópár lemezükön feltüntetik, hogy ez csak két mikrofonnal készült és minden utólagos digitális utómunkától mentes. Pedig általában digit, de mégis szenzációs. Hálisten vannak kiadók, még akiknek ez még fontos - Bluenote, Stockfish, Erato, Telarc stb.
Szerintem csak el köll menni fülészetre. :) A sztereó az sztereó. Van tere. Ha nincs tere akkor nem az és ennek megtapasztalásához nem köll vájtfülünek lenni. Én még nem találkoztam olyan hanganyaggal, amelyre azt írták hogy sztereó oszt mindkét hangszóróból ugyanaz jött, pedig nem vagyok már mai gyerek. :)
Herr Doktor! A politúrozás az nem csak holmi sellakk amit szórással (???) viszünk fel a felületre, hanem az első réteg sellakk után - amely alapvetően ecsettel történik - habkőpor felhordás következik labdázással több grundban annak érdekében, hogy eltömítsük a fa pórusait és ezt követően szintén labdázással kell felhordani a politúrt olaj segítségével azért, hogy "ne égjen be" és ezt minél több rétegben (grundban) hosszas szárítási időket közbeiktatva és ezt fáradságos fizikai munkával legalább 5 gundon keresztül (de 7 az igazi), majd ezt követően le kell "szárítani" róla a fölösleges olajat. Ezt régen tiszta labdába itatott denszesszel, majd később egy spéci erre a célra készült pasztával érték el az iparosok. Azért kellett áttérni a pasztára mert könnyen tönkre lehetett tenni a denszeszes megoldással a szinte kész felületet. A labdás politúrozáshoz hasonló nemes felületkezelés nem létezik, viszont nagy hátránya a kényessége (egy letörletlen vízcsepp tönkreteszi és vagy a korszerű tisztítószerek azonnal oldják) és a puhasága. Mindezek mellett mivel szerves az alapanyaga ezért az UV-t is előbb nyögi meg, mint bármely kemikália. Azt is kell tudni róla hogy mára ezt nem fizeti meg senki és ennek okán aztán ki is halt az az iparos nemzedék, akik ennek gyakorlatát sajátjuknak tudhatták.
Nem a lejatszokkal van a problema. Hanem a zenevel. Ma a zenet nem jatsszak, hanem csinaljak. Nincs szinpad, nincsenek zeneszek, szamitogep van meg fules meg producer. Multkor valakivel beszelgettunk elektronikus metronom meg hasonlokrol, es nem ertette amikor probaltam felhivni a figyelmet ra, hogy alapvetoen egy zeneszamnak nincs sebessege, mert az kozben valtozik. Kiderult hogy amiben o mozog, ott ha a szam sebessege 133bpm, akkor az az elejetol a vegeig pontosan annyi...
Igen, mostanában valóban nagyon sok a "fos" hangmérnöki munka (megjegyzem elég sokáig a magyar királyi televízió hangmérnöke voltam, az egyike azoknak akik részt vettek az első sztereó kísérleti adásban). Manapság sajnos már nem az a fontos hogy a hangszórók mögött ülőknek próbáljuk meg úgy összerakni (keverni) a hangképet hogy az becsukott szemmel maga elé tudja képzelni a teljes zenekar elhelyezkedését, és ÉLETHŰ hangzást reprodukáljunk, hanem az hogy minnél ütősebb legyen a tucc-tucc, remegjenek a falak, visítson a magas hogy fájjon a fülem (nem számít hogy a torzítás már 5% feletti). Magas- mélyszabályozó csutkára feltekerve, akkor szól jól ha dübög mint állat... Aztán a lányomnak megmutatok egy igen jól elkészített felvételt bakelit lemezen, jól beállított erősítővel, hangszínekkel és leesik az álla, hogy ez hogy szól. Na igen.... na de megint offolok.... bocsi (csak ez a téma engem mélyen érint) ;)
Azért ez így nem teljesen igaz, mondom én, aki csöves hívő vagyok, de azzal egyetértek, hogy jobbat nem tudnak kihozni a mai technikából sem, csak mást.
A másik bolondériám a hifi, a gitárok, gitárerősítők. Volt már mindenféle rendszerem, csöves, félvezetős, hibrid. Mindegyik platformon vannak baromi jók. Egy bizonyos szint felett, már mindegyik cucc nagyon jól szól, csak ízlésbeli diferenciák vannak. Az sem mindegy, hogy ki milyen zenéket hallgat. Aki a tucc-tucc, mai popzenéket szereti, annak a nyers, csattogós, dübörgős hangzás kell, oda félvezetős való. Az köpköd a csövesre, de nem érdekel, mert neki fogalma sincs mi az igazi zene.
Én valahogy mindig visszatérek a csöves világba. Az én ízlésemnek jobban megfelel ez a végtelenül természetes, meleg hangzás. Most is egy angol nagyvasam van, - 30 kg, csak a végerősítő- ami nem sokkal szebb, mint egy hegesztőtrafó, de amikor az esti félhomályban felizzik a 14 db!! cső (kűlső csöves, mindegyik kívül van, szépen látszanak) és megszólal, az maga a mennyország.
Az ember analóg és az is marad. A digitális dolgoknak sok előnye van, de az alapelv miatt sohasem lesz igazán természetes. Valami eredendően természetes dolgot (hang, kép) szétbontanak elemeire, bitekre, keresztül-kasul küldözgetik az éterben, majd egy dekóderrel megpróbálják ismét ember számára feldolgozható állapotra hozni. Úgy-ahogy sikerül is. Mint a Knorr porleves. Lehet az is ízletes, de azért a nagyi (analóg) húslevese...
Nem véletlenül nem bírta megölni a CD a bakelitet.
A FET-es erősítők állnak viszonylag közel a csöves hangzásához, mivel a FET-ek karakterisztikája áll a legközelebb a csövekéhez (a gate bemenetükön a hasznos frekitartományban mondhatni gyakorlatilag tiszta kapacitás, pár nF). A tranyósok, a hibrid-ek már teljesen más tészta. Viszont a FET-ek kényesek a hőmegfutásra, szal túltervezett hűtés kell hogy nehogy eldurrantsuk. :) Nade sztem ez már igen off itt. bocsi ;)
Alapvetően a kétkezi munkást (s itt az önállóan dolgozni tudó emberekre gondolok, nem azokra akik megszokták hogy bejárnak a munkahelyre) nem igazán foglalkoztatja a válság.
Van ugyan némi visszaesés, de nem jelentős. Persze ehhez 1-2 feltételnek teljesülnie kell...
Anyagi függetlenség (nincs banki tartozás, saját műhely, stb.)
Tisztességes munkaért tisztességes díjjazást kell kérni.
Nem lehet finnyáskodni, hogy ez a munka nem szép, stb.
Még sorolhatnám a többi apróságot, de ez a fő vonal.
Persze ez csupán az én véleményem, ami elsősorban a tapasztalataim sugallják.
Csak egy példa (ha már az asztalos fórumon vagyunk).
Ha huztos az ablak, azt lehet ideig-óráig halogatni, de egy elhúzódó válság idején is megjelenik egy idő után a piacon ez az igény. Ha súlyos a válság akkor javításként, ha kevésbé súlyos akkor gyártásként...
Ha belegondolsz hideg fejjel akkor rá kell jönnöd, hogy az összes meglévő problémádat a devizahiteled keletkezteti. Na. Ez az a válság amelyet másként magyarázol. Ha ez a tényező nem lenne a képletben akkor a csekkek nem sorakoznának és hogy kevesebb a munka az nem horror.
errefelé ez úgy van, hogy aki az elmúlt 5-10 évben begyúrta magát bizonyos helyekre, annak még mindig jól megy, a többieknek már kevésbé. és persze minden relatív, bár asztalosokról nem tudok nyilatkozni (nem volt a felújítás során dolgom eggyel se), de kőműves-fronton ha azt mondja, hogy szarul megy, elhiszem, és hozzágondolom, hogy 5 éve annyi lakást építettek, amennyit nem szégyelltek, ezeknek a fele most félkész/üres, csak éppen a kukorica már sose nő azon a telken (TÉKOZLÁS). de tényleg, ahhoz képest most nem jó a helyzet. ennél jobban persze nem látok bele a pénztárcájába, és nem is akarok.
Mint ahogy - ha igazak a hírek - a görögöknek is biztos nagy érvágás relatíve, hogy elvették a huszadik havi fizetésüket/nyugdíjukat, de ha józan ésszel nézzük, vagy itthonról, azért még most sem olyan rossz nekik, ha csak ez a baj...
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de a mostani sztereó zenesugárzásból semmi sztereó nem jön át. Mind a két oldalról ugyanazt lehet hallani, nem tudom, hogy ez miért van így, talán egyszerűen szarnak a zenészek (hangmérnükök) arra, hogy valódi sztereó hatást lehessen hallani vagy a rádiók a ludasak ebben, nem tudom. Régen csodálatos sztereó hangzású zenéken nevelkedtem, lehetett hallani hogy a dobos itt a bal oldalon úl, a háttér vokál meg a jobb oldalon segít rá, a gitárosok álltalában középen meg az énekes is. Ma már ilyen fonomságokat nem hallani a rádióból.
Azért előfordul ott is tranzisztoros technika is...
Mondjuk az IC-k valóban kevésbé jellemzők.
Egyébként ennek elsősorban anyagi oka van. Egyszerűen olcsóbb elektroncsövekből megéíteni, mint félvezetőkből normálisan megtervezni.
Gyakorlatilag egy megfelelő torzítást kellene szimulálni (ha úgy tetszik hangsúlyt fektetni a félvezetők lelassítására), de ilyet (könnyen utánépíthetőt) még nem terveztek. S a mai tolvajok urallta világban szerintem nem is fognak...
A Rádiógyűjtők Magyarországi Klubját 16 éve alapítottuk, vagy 40-50 gyűjtő jött el a Puskásba az alakuló gyűlésre. Az ötlet Kóger Laci fehérvári gyűjtő fejéből pattant ki, aztán egyszer az Ecserin összetalálkozva mi ketten indítottuk el a szervezést. Egyből egy újsággal indítottunk, amit én nyomattam ki. Sok éve már színes az újságunk borítója, évente 6 szám jelenik meg, igen színvonalas, 32 oldal, A/4 méretű. Bárki tagja lehet az immár egyesületként működő klubunknak.
Sajnos vagy szerencsére nekem 300+ rádióm van.
A Budapest rádió nekem túl fiatal már (amúgy meg van is), köszönöm a felajánlást. Ez a magyar rádiógyártás haláltusájában készült már, Bulgáriában... KGST
Valóban ezek sellakk politúrral vannak fényezve, mert az a korhű. Arról nem beszélve, hogy semmi nem pótolja a sellakk természetes szépségét. A legtöbb tokot fújtam a sellakkal, mert már a harmincas években is így csinálták, van róla fotó a szakirodalomban. Csak a kisebb, nem annyira tagolt tokokat szoktam kézzel politurozni. Az AURO cégnek volt két fajta fújható, előre bekevert sallakja, minden féle szükséges adalékanyagot tartalmazott. Sajnos már nem gyártják, mert az idióta zöldek ezt is kivonatták, mivel szerintük mérgező a denszesz. Sajnos már csak egy fél dobozzal maradt,pótolhatatlan sajnos. Az a baj, hogy 5-6 féle speciális anyag kell még bele, meghatározott arányban, hogy tökéletes legyen. És ezek az adalékok beszerezhetetlenek, és a receptet sem tudja az ember. Csinálok én is amúgy sellakkot, de meg sem közelíti az Aurot. Ha valakinek lenne ilyen gyári Auro sellakkja, érdekelne.
Józsi, minden rádiógyűjtő így kezdi, hogy autórádiót épít a szép régi tokba. Aztán megjön az esze :-) Bevallom, én is csináltam ilyet, de ma már szégyellem :-))
Most mondjam azt hogy ezzel megerőszakoltad azt a technikát? Hogy megszégyenítetted azt a szerencsétlen rádiót? Húúú most mérges vagyok! (najó csak viccelek) ;)
Egyetertunk. Olyan sebesseggel kellett volna a "belefer"-bol atmenni a hideg racionalis uzemodba, ami nem mindenkinek ment. Sokak akkor jottek ra hogy valtozni kene, amikor mar meg voltak bukva, csak meg nem fogtak fel. Vendeglatasban is lattam ilyet.
Pedig léteztek még ennél nagyobb erősítők is. A Rollig Stones ("nyuhgatattlan kövek") erőszeretettel használt 50.000 W-os erősítőket amik csövesek voltak. Valamikor a 70 -es évek közepén vagy végén (már nem emlékszem pontosan az időszakra) volt róluk egy cikk, amiben leírták, hogy az Elba szigetén rendeztek egy kisérlet "koncertet" ahol az új erősítőiket próbálgatták. Egy második világháborús bunkerben voltak a zenészek, a hangfalakat meg felállították a tengerpartra, a víz felé fordítva, hogy ne zavarják a sziget lakosságát. Csak arról feledkeztek meg, hogy a víz felett meszebbre elhallatszik a hangos zene. A tizen valahány kilóméterre lévő tengerparton az emberek menekültek a hangos zene miatt, ebből hatalmas botrány volt akkoriban.
Szerintem ez amit itt leírtál mára már a nincs kategória. Aki nem komolyodott meg ("ilyen laza") az tönkrement és vagy azért áll még mindig a talpán, mert megkomolyodott (megtanította a válság racionálisan gondolkozni).
Ettől függetlenül csak jönnek szép sorban a fotók azokról a termékekről amelyeket csinálsz. :) Most akkor van v. nincs munka?
"ugyanezért pl itt asztalosként nincs sok megrendelés, ehhez jön a hitel, és egyéb más gebasz."
Khm.. erről beszélek vagy mi. :) Ha kikerülne a képletből a hiteled akkor az "egyéb más gebasz" még mindig húzná a váladat? Milyen hitel ez? Csak nem deviza? ;)
Ezt nem tudom egyértelműen megerősíteni*, de kétségtelen hogy a csöves erölködő hangzása gyönyörű akkor is ha nem valamiféle egetverő árkategóriában található márkáról beszélünk.
*csinálj 1000 W-os kihangosítást csövessel. Akkora lesz mint a fél színpad. :)))
Hozzáértőként elmondtam hogy mi a buktató a válságokban erre egy szakembernek ellent mondasz. A saját tulajdonban lévő műhely azért fontos válságok idején, mert az ilyenkor értelemszerűen megfogyatkozó munka mennyisége nem tudja a kifizetetlen bérleti díj okán keletkező (lét)bizonytalanságot megteremteni*. Az egyéb rezsiket pedig - amelyek az ingatlanhoz tartoznak - ideig-óráig lehet halogatni illetve le lehet mondani róla v. minimalizálható(fűtés). Munka pedig mindig van csak a mennyisége és a milyensége az ami nem mindegy.
"Hiába dolgozok (dolgoznék) saját tulajdonú műhelyben, nulla hitel mellett - ha a lófasz se nyitja rám az ajtót."
Ez így ebben a formájában nem igaz. Aki kétkezi munkával vállalkozik az tudja hogy azt az ajtót előbb utóbb kinyitja majd valaki. Annyi a különbség hogy recesszióban ritkábban. Mondjuk kreatív iparos ekkor sem ül bután nézve a seggén. :)
"Hülye aki hitelből vállalkozik."
Nem mondtam én ilyet és nem is fogok, mert ez trollkodás. Az olyan kedvezőtlen feltételrendszerű hitelek, mint amilyen a devizahitel is volt, a legszorgalmasabb és legtehetségesebb kisvállalkozót is ellehetetlenítheti. Ha ilyen kereszt nincs akkor a válság csak kevesebb bevételt, de nem valószínűsíthető tönkremenést jelent.
*merugye' ez az ami legnagyobb költsége a brutális területigény okán egy asztalos vállalkozásnak és ha egyszer bérelsz akkor csak ideig-óráig tologatható a kötelezettség aztán mehecc' gyalulni lakásod elé az utcára.
Pesten és annak 40-50km-es vonzáskörzetében is más az élet.
Itt Keleten csak a szar jut mindenből.
ide az urak nem hozzák el a cégeket, nem telepítik be nem indítanak új üzemeket, mert az mind konkurencia lenne a dunántúlnak (lásd: digép, és Miskolci Kohászat nem lesz beindítva mert a szlovák, ukrán, dunaújvárosi és lengyel kohászatban és vasban érdekelt magyar uraknak erősen zavarná a üzletét egy olcsó de jó minőségű acél.)
ugyanezért pl itt asztalosként nincs sok megrendelés, ehhez jön a hitel, és egyéb más gebasz.
- nem megkereste hogy hol lehet olcson berelni egy muhelyt, ami kb eleg nagy a cegehez, hanem kiberelte amelyik kozel van a lakashoz, jo bazi nagy (jo lesz az meg valamire), es fix 26 fokra van futve.
- nem kellett gondolkozzon hogy hol mennyiert lehet nyaralni, hanem bekuldte az asszonyt a nekkermannhoz, az meg keprol kivalasztotta hogy mivel akar majd dicsekedni a szoliban a csajoknak.
- nem szamolgatott, hogy futja-e neki tizmillas kocsira (mikozben a muhely nem sajat), hanem ugy volt vele hogy havi 100 torleszto (a 4 milla kezdo melle, 10 evre) az siman kibirhato
Es aki helybol ilyen laza, az nem fog a valsagban hirtelen megkomolyodni, racionalizalodni.
Akkor most megharagszol ha azt mondol, hogy volt egy régi világvevő rádiónk, lecsiszoltam, felújítottam a régi belső csöves technikát kihajintottam és beleraktam egy autórádiót....
A mai napig a legjobb minőségű és legdrágább zenekari erősítők még mindig csövesek. A tranzisztoros vagy ic-es erősítők meg sem tudják közelíteni azt a hangzást amire egy analóg csöves erősítő képes.
ha az egyik oldalon egyenes a gyalugéped, ahhoz párhuzamosan lefúrod a csapágyházad, majd a egyenes oldalhoz derékszögbe állítva a tengelyt rögzíted a másikat a másik oldalon.
Kérlek szépen nem tudom, mert nem emlékszem hogy néz ki, megtetszett és lefotóztam.
de megnézem és elmondom a véleményem,
és most jön a ki nem mondott kérdés, hogy ha nem én készítettem miért tettem fel a képet.
egyszerű: csak kommentelő társunknak szerettem volna jelezni, hogy azzal hogy készít,garázskapuról, ajtóról, ablakról képet, Semmit nem bizonyít. ugyanolyan bizonyíték ereje van mint ennek a képnek amit én fotóztam le az autóból mert épp megtetszett a kapu.
Aztán már rajtam az önbecsülésemen és a szerencsén múlik hogy dicsekedhetek e más munkájával.
Lehet, hisz a készítője nem biztos hogy fog vele találkozni, sőt ha nem írok kommentet hozzá akkor szó nélkül megoszthatom a képet, mert az nem lopás nem bűntény...
az sem bizonyíték hogy (legalábbis nekem nem) hogy valaki fog egy egy gépet- legyen az makita vagy elu...
Nagyon sok idő, önzetlenség, és őszinteség kell ahhoz hogy hiteles legyen valaki, nem pedig pár kép.
szóval csak ennyi a véleményem, és nem akarok ezzel vitát kirobbantani, aki megérti megérti, aki meg nem az ne erőltesse.
A kapura visszanézek..
Kérdésed:
A nagykapuban a deszkákat közrefogja két keret, vagy a széle felől nézve zárt?
Alulról nézve nyitott vagy zárt?
Ha zárt, akkor nem tud-e megállni benne a víz?
Jelzem: nem száltam ki az autóból, Miskolc Tapolcán készült a kép Milliomos negyed... ha csak fotózod a házat a rendőrt rádhívják.
véleményem: szerintem készítettek egy keretet amibe árkot martak. ebbe ül bele oldalt és felül a deszka, ez biztos!
szerintem alul ugyanilyen... ha magamnak késíteném akkor az alsó keret rész üreges lenne és abba nyigodtan belefolyhatna a víz...alul meg szépen kifolyna.
ugy kell a kijelentest erteni, hogy kicsivel korabban annyit lehetett akasztani akar az asztalos teman is, hogy siman futotta belole berletre, hitelre, olaszba nyaralasra, kethetes sielesre. most meg csak siman turhetoen meg lehet belole elni.
"sok munkahelyen liba sorban rugják ki az embereket a válságra való hivatkozással, miközben a cég vezérkara lecseréli a 2-3 éves autóját skoda super-b-re,"
Szerintem ez rossz gondolkodási irány.
Nekem összesen 28 ezer dolláros autóm volt - miközben az alkalmazottaim átlagfizetése 400 euró körül mozgott.
Csúcsidőben 38-an voltak... de átlag 30-32 alkalmazottam volt.
90%-ban főiskolai-egyetemi végzettségűek.
Persze, a "tudósok" 6-700 -at kaptak, de a diszpécser-lányok csak cca. 380-at.
Nettót, bele a ridikülbe.
És minden járulék - TB, ilyesmi - napra kifizetve.
És mindezt a "szőröstalpú Balkánon".
Szorozzál csak egy kicsit. Vajon biztos az, hogy így megy ez a "művelt Magyarorságon is"?
Tuti így fizetnek minden iroda-lányt - a korrekt járulék-befizetés mellett?
Na, akkor hogy jön ide, hogy milyen autóval jár a főnök?
Ezeknek csuda szép tömör hangjuk volt. Egyszer jártam egy lakatosműhelyben ahol még a 30-as évekből származó ágyneműtartó méretű csöves rádió szolgáltatta a dógozók jókedvét. Még azok a szép tiszta mélyek, pedig csak a Petőfi szólt belőle! =)
A jó képességű, szorgalmas és saját tulajdonban lévő műhellyel megáldott kollégáknak ha nincs devizahitelük akkor nincs válság. Aki bérel és vagy svejci frankban adósodott el annak jó eséllyel van. Megjegyzem az is válság ami még egyelőre a pénztárcát ugyan nem terheli túl, de mint fenyegetés ott lóg az ember feje felett.
Az hogy volt e, vagy van e még válság, azt én nem tudom, nem értek az ilyen gazdasági dolgokhoz. De azt látom, hogy sok munkahelyen liba sorban rugják ki az embereket a válságra való hivatkozással, miközben a cég vezérkara lecseréli a 2-3 éves autóját skoda super-b-re, természetesen a cég pénzén.
Szerintem csak annak van válság, aki szeretne még több pénzt összelopni magának. Mert ilyen gecik az emberek egy része, geciből lett, de geci is maradt :) Van sok ember aki ezt a kezdeti állapotot kinövi, és embernek lehet nevezni. :))))
A sazkma sír, hogy kifogyott a megrendelés, ráadásul a chillei réz (vagy foszfát, vagy mangán, mindegy) -tőzsde mélyponton - emiatt a magyar ember nem rendel sem konyhát, sem mást - még akkor sem, ha Tokyoban az éjjel 6 pontot emelkedett is a réz ára, akkor sem.
Jogosan, egyébként - mert ha zuhan a réz (vagy más) - mi a fasznak kellene konyha - nem igaz?
Erre fel én mást látok.
Van nekem egy echte-asztalos barátom, aki a tavaly lezúzta a hajómat (önhibáján kívül, de nekem ez rohadt sokba került) - szóval sporttárs és "sablon-asztalos".
Ez utóbbi kifejezést én találtam ki.
Ő azt mondja, hogy van neki 6 féle, 50 centis modulja - abból lehet válogatni, azt meg lehet duplázni-triplázni - de más varia nincs.
Vele szoktam "kedélyesen" elbeszélgetni arról, hogy a kör-polc szerinte hülyeség, mert minden leesik róla (egy lófaszt, de mindegy)... de főképp meg neki egyébként sincs erre sablonja, tehát nála nem rendelhető.
No, szaktársak az idén az lett, hogy a barátom vasárnap délben szedelőzködött a cuccával. No hát miért is? Hát azért, mert az asztalosműhelyében annyi rohadt sok meló és megrendelés áll halomban - hogy pucolni kell, mert baj lesz.
Akkor most válság van... vagy ez is csak egy balliberális opció?
Csak ámulok :) Ezek a régi csöves készülékek nekem is a kedvenceim. Volt egy szép varázsszemes orion rádióm a padláson, de sajnos megették az egerek jó pár éve. Gyakorlatilag mindent szétrágtak, csak a vaslemez alaplap maradt meg roszdásan. :(
Nincs ellentmondás. Az egyik "ez" ugyanis az a kis furatba dugható hegyes végű fémdarab, aminek az ára párszáz Ft négyesével. A másik meg Joint Genie nevű itt-ott kifúrkált vasdarab némi kiegészítőkkel, ami átszámolva 20.000 Ft-os nagyságrendben kapható.
Jászberényben van egy maszek barkácsáruház, kb olyasmi mint egy obi. A lapszabászatukra 1 hétre tudnak csak előrendelést felvenni annyi a munkájuk. Ketten dolgoznak a lapszabászaton de néha még egy ürge besegít nekik. Hatalmas csúszóasztalos lapszabászgépük van, kb 3 mp alatt végigvágja a nagy tábla bútorlapot hosszába olyan termelékeny. A vicc az az egészben, hogy csak párféle bútorlapot tartanak raktáron, a többit mind csak megrendelésre hozzák meg, és még így is megéri nekik, különben nem csinálnák. 80Ft-ot kérnek egy vágásért, van nagy automata szegőgépük is, de azt nem tudom mennyiért szegnek vele.
Azért, mert gyártott egy eredetinek kinéző teljesen új tokot, és azt mondja rá, hogy restaurálta.
Ha azt mondja, hogy replika, akkor nem hamisítás, de így az, mert eredetinek akarja láttatni a restaurálás szóval.
Egy hiteles restaurálásnál a hiányzó részeket úgy pótolják, hogy azon látszódjék, hogy nem eredetiek, hogy még véletlenül se lehessen eredetiként szerepeltetni.
Szereld fel a csapágyházakat a vázra ahogy tervezted, de az önbeállót még ne húzd le teljesen. Tedd fel az ékszíjtárcsát hogy nagyobb legyen a lendító tömeg. Fúrógépbe fogj be egy kis hegyes fadarabot és a tengely végének nyomd neki és pörgesd fel minnél jobban a tengelyt. Amikor már maxon forog, akkor indíts egy stoppert a telefonodon és mérd, hogy hágy másodpercig forog. majd húzd le az önbálló csapágyat is és ismételd a mrést. Ha hamarabb fog megállni akkor feszül. ..... A mérések között max 1 mp eltérés lehet a stopper indításának és leállítás reakció időből. Tehát ha 1 mp-él nagyobb az eltérés akkor feszül. Én az egyengetőm tengelyét így állítottam be, elég jól sikerült.
nemrég vettem egy régi (paraszt)komódot, talán cseresznye. az alsó fiók kihúzható, a felső kettő álfiók, a teteje nyitható, belül duplafenekű "értéktárolóval" :) Az csak hab a tortán, hogy 1800-as évek végi, 1900-as évek eleji szerződések, adólevelek voltak benne.
A lényeg, hogy a fickó, akitől vettem, a fenti információk EGYIKÉT sem tudta elmondani (anyag, állapot, szerkezet), a pajtában volt egy másik hasonló komód tetején a disznószar közepén, plusz még ennek a tetején is valami kredenc vagy mi. Három napig vakartuk ki a ganyéból, mire fáig lementünk. Arra bezzeg RÖGTÖN volt ötlete, hogy ha el akarom adni, dióolajjal, vagy mivel kenjem le, és akkor húde piacképes csillivilli lesz...
Miután lekapartuk a koszt, visszacsiszoltam fáig az egészet, kapott egy réteg lenolajat, majd két nap múlva biopin viaszt, kétszer átsuvickoltam (polírozásnak túlzás nevezni), és szép lett :)
Ezek 1930-34 között gyártott rádiók. Volt amelyiket csak újra kellett fényezni, de van köztük olyan ahol pótolni vagy cserélni kellett darabokat.
Ilyeneket keresek a gyűjteményembe, ha valahol bele botlotok hasonlóakba, vevő vagyok rá. Ahogy az ecseris cigányok mondják: "Készpénzzel fizetek,a legmagasabb napi áron. Állapottól függően..." :-)
Mindegy minek nevezzük. Adva volt egy tok, amin gyakorlatilag nyomokban volt furnér. Hiányzott az alja, pótolni kellett. Megpróbálok a korabelivel azonos anyagokkal dolgozni, és azonos technológiával. Egy hatvanas évekbeli rádióval nem kínlódok, de ilyen 1931-ben gyártottal igen. Mert ilyet már nem találsz.
Szeretnék tudni én úgy festeni (vagy festeni tudni, nem tudom melyik a helyes, mindegy) szóval szeretnék én úgy festeni, ahogy némely szemétláda, aljas, gazember hamisító még jeles műértőket is átvert egy-egy kétes értékű hamisitványával.
Nem olyan rég Virág Judit hatósági műértő és értékbecsüs (és galériatulajdonos) is mondta, hogy bizony nem ritka az ilyen eset. Még manapság sem.
Remélem nem untatom a társaságot, igaz ez is asztalos dolog. De hát van itt köztünk egyéb deviáns hobbiasztalos :-) Régi rádiókat gyűjtök, és gyakran előfordul, hogy szinte menthetetlen tokokat kell restaurálni. Nyilván nem kínlódna az ember vele, találna ép állapotút, de mivel némelyik őrült ritka (még roncs állapotban is). Ez egy ilyen, teljesen le kellett szedni a régi furnért, újra fúrnérozni, az alsó szoknyát nulláról utángyártani, még szerencse hogy van a gyűjteményemben minta. Ilyeneknél hagyományos enyvet használok a furnérozáshoz általában, és a felületkezeléshez sellakkot.
Itt pesten egy kisebb lapszabaszatnak is van 10-20 stabil ugyfele, aki "konyhabutorkeszites meretre" iparagban nyomul. Meg maga a lapszabaszat is szokott elmenni abba az iranyba, hogy nagyobb melokat bevallal maga. Iroda, uzlethelyiseg, trafik, hasonlok.
Uramatyám, hány lapot kell ez felkaszaboljon, hogy behozza az árát?
És az nem is elég, mert közben szerszámmal is el kell látni, karban is kell tartani - no meg avul is idővel (a kiszolgáló-"pilóta" bérét már nem is számolom) - hát szóval nem egy könnyed számítás egy ilyen gépre üzleti tervet készíteni.
jaja. amit a multkor bamultam, annal vizszintesen van a tabla, felette egy portalhid, azon egy kocsi a megmunkalofej. elforgathato fureszgep, furok, es egy Z tengelyen lenyulo vizszintes furo agrgregat is.
Gondolom ez inkább a kisszériás műhelyekbe hasznos - ahová még túlzás lenne a sokfejes tiplifúró-célgép - a tüskés-átjelölés viszont már túl "barkács" a mondjuk napi 1-2 komplet bútor összeállításához..
Pedig léteznek ilyen rendelések is (igaz kihalófélben) amikor pl. egy kolesznak, vagy egy melós-szállásnak rendelnek mondjuk 80-100 darab szekrényt-polcot-esetleg ágyat is.
Ez egy gyárnak nudli, viszont egy egyszemélyes kisiparosnak már sok - hát ezt hívom én "kis-szériának" :-)))
Ez egy pici darab, egyébként horror áron, de a neten lehet találni hozzá mindenféle továbbfejlesztéseket. Elvileg akárhányat össze lehet csavarozni belőle, akármilyen hosszút lehet gyártani, meg egyszerű léc- vagy más közdarab belerakásával lehet variálni. Az elv a lényeg.
Én egyébként sok évvel ezelőtt csináltam hasonlót fából, az is jól használható, csak idővel megkopik.
Tegnap összeraktam a gyalutengelyt az új csapágyakkal. Szépen, precízen sikerült simán, csendesen fut. Még csak egy fa asztalon méregettem a mérőórával, a mágnestalp értelemszerűen nem volt rögzítve, de max. 0,02 mm ütést tudtam mérni. Szabályozás előtt 0,16 volt. Az lenne a kérdésem, hogy van-e arra valami praktika, hogy miként kell pozícionálni a beálló csapágyházat? Mert ha nyugalmi állapotban átjelölöm a rögzítő furatokat, akkor megeshet, hogy néhány tized fokot elfordul a csapágyház, annyit simán enged a beálló. Forogni úgy is forog, nem feszül be, de jó lenne úgy belőni, hogy az egytengelyűség adva legyen.
Arra gondoltam, hogy a mélyhornyút fixen lecsavarozom a beállót csak lazán és ebben az állapotban megforgatnám valahogy kis fordulaton, így forgás közben beállna az optimális szögbe és ebben a pozícióban rögzíteném. De ha van valakinek lenne valami jobb, gyakorlati ötlete, azt szívesen venném.
Én is szeretm használni ezt az átjelölőt, szerintem is megelpően pontosan lehet vele dolgozni. A másik amit nagyon kedvelek az a mestercspozó, elsősorban ezt szoktam használni, de néha nem férek oda vele a munkadarbhoz, vagy túl rövid a munkadarab, akkor marad az átjelőlő használat. Jól kiegészítik egymást.
Amikor az irodabútoromat csináltam, a desk-es lány pultja olyan hosszú volt, amilyet az egész tábla kiadott, hosszában.
Erre került merőlegesen egy emelvényes rész (ahova az ügyfelek könyökölhettek) - szintén ugyanabban a hosszban.
No, én ehhez - a biztonság kedvéért - 12 darab, 8-as csapot álmodtam, amitől csak akkor kezdtem parázni, amikor átfutott az agyamon, hogy hogyan fogok én ilyen pontosan összefúrni 12 csapot?
Ugyanilyen jelölőket használtam addíg is - na de egy dolog 3-4 csapot összefúrkálni mondjuk 30-60 centi hosszban - és más dolog 12-őt stimmelősen befúrni, egy közel 3 méteres darabba.
Pláne, hogy kézből fúrkáltam - úgy, hogy a merőlegességet mindössze egy műanyag-korongba fúrt, talpra-merőleges fúrat vezette - amit a másik kezemmel a lapra szorítottam.
A lényeg, hogy mire kész lettem a 12 tiplivel, még nekem sem jött hogy elhiggyem - hogy mind a 12 tipli - mindössze egy kis gumikalapácsos noszogatásra - szépen a helyére ment.
Egyszerű, de remek kis segédeszköz ez.
Ha megint tipliznék valamit - megint csak ilyet használnék.
Valami felület védelmet szeretnék. A kopasz fa felület is gyönyörű, de nem sokáig. besötétedik, nagyon hamar ott maradnak a kéznyomok.
Az elszívásnál alulra mindenképpen akarok becsatlakozást, pont ahogy említetted a horonymarások miatt. Felülre is kell, azt meg nem lehet megúszni. Viszont felülre nemigen tudom a 100-as csövet csatlakoztatni.
Az aldis görgők szerintem sokkal jobbak mint amiket a barkács boltokban lehet venni. Egy minőségi kategóriával jobbak. A fékezős nem csak, hogy lefékezi a kereket, hanem az elfordulását is megakadályozza ha rögzítve van. Ezt a barkácsboltban kaphatóknál még nem láttam. Ráadásul tényleges le is rögzíti a kereket, nem tud forogni, inkább csúszik a betonon. A barkácsboltosok nem tudják ennyire megfogni a fékkel a kereket. A csapágyazása sem olyan minőségű hogy akadozik vagy lötyőg. Kellemesen csalódtam ebben a görgő fajtában.
Fontos lepácolni? Csak azért kérdezem, mert sötét felületen mégjobban látszik a por, illetve úgyis lesznek az éleken kopások, kisebb sérülések, ha pedig a pácolt felület sérül az még feltünőbb. No, meg nekem a pácolás, az amolyan bútorszépítési technika, műhelyben ennél lehet "őszintébb" az anyaghasználat. Bár emlékeim szerint a homlokcsiszolódat is alaposan megfestetted :)
Nem vagyok biztos abban, amit kérdezek, de alulra érdemes a combosabb elszívást beépíteni? Nálam a vezetőben van az elszívás és nagyon hatásos. Alulra csak akkor megy forgács, ha nem a munkadarab élét marom, hanem mondjuk egy hornyot marok az anyag közepébe.
Ha jól látom aldis görgőket szereltél fel. Jól működnek? Én is vettem régebben ilyt, de még nem építettem be. És nem is fogom, ha nem bizonyul massziv darabnak. (szemre az)
De azzal vágtam, nincs is ott probléma ahol ezzel vágtam. Viszont a nagy, még szabatlan tábla széle elég ronda volt, tele volt kipattogzással. Az egyik oldalt levágtam fél cm-ert, de így meg éppen hogy elég lett a tábla szélessége a további vágásokhoz, így a tábla másik széléről maradt egy pár kipattant rész.
Uraim, megjött a válasz a Boschtól a GST 150 szúrófűrész 150 mm-es vágási mélység képességének kihasználásáról. Elég szűkszavú, de benne van minden, ami minket érdekelt: van fűrészlap a Bosch kínálatában ahhoz, hogy 15 centi vastag fát lehessen vágni a géppel, a lap neve: T 1044 DP. Teljes hossza 250 mm (!), alkalmazási terület: vastag építési fa, puhafa (5-150 mm), forgács-, asztalos-, farostlemezek. Szóval azt hiszem bizonyítást nyert, hogy a Bosch az ipari szériánál nem blöfföl.
Pár napja dolgozom a fiókos marószekrényen. A váz juhar, az oldalfalak rétegelt lemez, a fiókok és a előlapok meg az asztal lapja bútorlapból van.
A bútorlapot táblában vettem, magam szabtam és élfóliáztam.
Mé nincsenek felszerelve a fiókok foggantyúi mert amiket vettem, mind gyári hibás, a két végük fém öntvény, közöttük műanyag cső, de nem párhuzamosan voltak beledugva a csőbe a végek, amikor meg be akartam forgatni őket sorban tört el a múanyag cső. A legkisebb erőtől is eltörik. Marha pipa vagyok érte, mert nem volt olcsó. Majd valamit kitalálok. A szekrény nem bútorlapos része is pácolva lesz természetesen.
A marószekrény magassága úgy lett méretezve, hogy az asztali körfűrész mellé lehessen tolni asztal bővítésnek.
A felsőmaró ebbe az asztallapba lesz beépítve, az emelését egy trapéz emelővel oldanám meg. A szekrény hátlapja és az ajtó a marógép elé majd akkor kerül csak fel, ha már beépítettem a marógépet. A hátlapon vágott 100-as lyukba fog becsatlakozni a forgácselszívás. illetve onnan egy vékonyabb cső fog felmenni a marófej mögötti vezetőbe hogy onnan is elszívja a forgácsot. Még sok meló lesz vele, de már alakul.
Ha neked sikerült letöltened akkor légyszíves küld el nekem az itteni mail címemre mert nem tudom letölteni. Nem tudom miért, de állandóan megszakad a letöltése nálam. :(
Először is szeretnék gratulálni a fűrészgépedhez, most már csak jól be kell állítani és venni kell hozzá minőségi fűrészlapot, mert amit adnak a gép mellé az egy nagy rakás kaki. A puhafát is képes tépni, a keményfába meg beleég, csak füstöl, de nem vágja. Bútorlaphoz sem jó, azt is szakítja. Maximum tüzelő vágásra lehet használni vagy ácsmunkákhoz ahol nem számít a minőségi vágás.
A gép beállításában tudok segíteni ha érdekel, hogy mi mindent kell ellenőrizni és beállítani. Nekem egy jó napos játék volt mindent belőni rajta nagyon pontosan.
Az ipari porszívó is jó, de sokkal jobban jársz, ha egy zsákos forgácselszívót veszel 100-as csővel. Ha esetleg a későbbiekben veszel gyalugépet akkor aszt nem fogod megúszni. Nem sokkal kerül többe egy einhell forgácselszívó, ki lehet fogni 40-ért is garanciálisan, de 70-80 ért is árulják ugyanazt. Szóval nem mindegy, hogy hol veszed.
Mintha már mondtad volna a két koronát egyszerre, de nem próbáltam ki. Majd most kipróbálom :)
Bár...
Azt szoktam csinálni, hogy először kivágom a nagy korongot, annak lyukas a közepe. Ode beletekerek egy kapupánt csavart anyával. Ezt befogom a fúróba és forgatva megcsiszolom. Így szép köralakú, finom szélű lesz a korong. Macerás, de ha csak pár darab kell, akkor megéri. Csak ilyenkor nem tudnám egyszerre befogni a két koronát.
Nem kell azt befejezni. Ez a szerszam arra szolgal, hogy a melos a deszkara csinaljon egy lukat a csonek. Abszolut nem szamit hogy lotyog a korona a tengelyen, teljesen jo ugy. Viszont nem szorul ra, ami nagy elony a melosnak.
Azt a trukkot ismered, hogy egymasba ketto koronat fel tudsz tekerni egyszerre?
Ketfele meret van tengelybol, kisebb koronak a kisebbhez, nagyobbak a nagyobbhoz. Ha a ket atmerod pont a hataron van, akkor nem megy.
Amugy egy bosch tengely vagy egy markas korona magaban 5-6-8ezres, de neha akar lidl akar mashol lehet venni keszletet, amiben van a ket tengelly, es 5-6 korona kb ugyanennyiert. Es nem rosszak.
Az azért eléggé megdöbbent, hogy a profinak árult viszonylag drága kiegészítőt is otthon kell befejezni. Mondjuk nekem egyelőre nem baj a lyuk a közepén a korongnak, így a középső vezetővel használtam. Gyűrűket csinálok ilyesmi játékokohoz:
Lezajlott az V. országos ördöglakat találkozó Bakonysárkányban. Autentikus beszámolót itt olvashattok róla, én csak pár személyes élményemet szeretném megosztani és bemutatni az ottani cserejátékomat. Többünk nagy örömére jó sok játék érkezett a versenyre. Ezek között[...] Bővebben!Tovább »
Így elég stabil, masszív, s kb 10-szer olyan gyors, mint az olcsó, sokfűrészes készletek. Alacsonyabb fordulaton használtam, így a melegedéssel sem volt gond.
Nekem van egy csomo, olyasmire hasznalom amire tippem szerint te is akarod :-)
- gyarilag ugy szantak, hogy nem huzod ra a menetet, elotte akasztod a pockot. lotyog kicsit, de amire szantak arra tokre megfelel ugy.
- a pockot nem kotelezo hasznalni. ha rahuzod koppra, akkor szepen mereven egybe lesz a tengellyel, meg a nem bosch is szuperul kozpontos igy is. viszont birkozas lehuzni, mert a melo kozben piszokul raszorul. ez ellen van a pocok eredetileg
- oszlopos furoban kis gyakorlassal lehet hasznalni a kozepso furoszar nelkul is. a legteteje vacak lesz altalaban, mert kovalyog egy icipicit amig rendesen bele nem kap
- nekem a korongok kellettek lyuk nelkul. a fo problema, hogy nincs hogy kidolgozza a fureszport, ettol bemelegszik, megszorul, beeg. az anyag szelen kell csinalni mindig, hogy legyen egy icipici resz ahol kier a furesz az anyagbol, igy ott kihordja a fureszport szuperul. persze ha tul kilog, akkor a korongon lesz egy kis lelapolas..
- a kovalygas ellen kuzdottem hogy eloszor egy deszkaba, butorlapba, akarmibe vagok egy lukat, es utanna azt teszem a munkadarabra megvezetesnek. jobb, de nem az igazi.
- a lenyeg, hogy a munkadarabot tobb szoritoval lefogatni, semmikepp nem kezbol csinalni
- a furo csotengelyenek (ami megy le-fel) a logasa (olcso kinai) is problema volt. a kis csavart, ami egy horonyba megy es nem engedi a tengelyt elfordulni, kivettem, es tettem a helyere egy kicsit meghegyezett nagyobbat ellenanyaval. Igy ehhez a melohoz azt jo szorosra allitom, nehezebb tolni meg nem megy vissza magatol, de kevesbe lotyog. (meg kicsitnaltam a 6-os (vagy 8?) menetet az ontvenyben, ezert felfurtam egyel nagyobbra, es egyel nagyobb csavart tettem bele)
- terveim kozott van a fenti elore atfurt megvezetore korben harom allithato kemenyfa tamasztekot csinalni, de meg nem jutottam odaig.
Köszönöm mindenkinek a válaszát asztali körfűrész ügyben. A gépet megvettem, Workzone lett, de veszek még majd mellé egy ipari porszívót is. Nézegettem az árakat (használtat és újat is), valószínű, hogy csak egy hasonló kategóriájú (kínait) fog beleférni anyagilag, mint a fűrész...
Szeretnék Önnel találkozni, én is debreceni hobbiasztalos vagyok. Szeretnék Öntől tanácsokat kérni, mert hasonló dolgokat akarok csinálni, mint amilyeneket ide feltett. Nem nyilvános az itteni email címe, azért írok ide.
Van valakinek, vagy használt valaki ilyen körkivágót:
Amihez ez az adapter tarozik:
A napokban vettem egyet. Összehasonlíthatatlan az általam eddig használt 8-10 fűrészes készletekkel.
Viszont egy valamit nem értek. Az adapteren van az a két pöcök, aminek bele kell mennie a fűrész alján levő két lyukba. Ha viszont felcsavarom a fűrészt, azon a lyukak nem ott lesznek, mint az adapteren a pöckök. Így teljesen felcsavarva a pöckök nem mennek be a lyukakba. Ha nem csavarom fel teljesen, akkor bemennek, de akkor lötyög az egész.
akkor azt majd a satuba fogom be. nem fo profil, inkabb csak a csovek reszelesehez, satuban tartasahoz kellenek. jelenleg is hasznalok ilyet fenyobol keszitettem, meg tart, bar nem sokaig es eleg csale lett :). esetleg Kispest kornyeken valaki, aki az egeszet meggyalulna nekem es felvagna szepen, akar meg is furna? termeszetesen nem kerem ingyen. Ulloi ut es 11 ker. kornyeke is jo , el tudok tekerni barhova.
Az a baj a zold feloli furassal, hogy keves anyag maradna mogotte. A fa kb. 5 cm vastag, 2,5-3,5 cm kozotti csoveket fognek bele. Egy 3,5-es csonel nem tudom eleg lenne-e a maradek 3 cm koruli falvastagsag blokkonkent. Bar azon gondolkodtam, hogy eleve hagyok rest, tehat, hogy ne fekudjenek fel a blokkok egymasra egyaltalan, igy nyerek vele meg 2-3 mm-t oldalankent. ritkan es csak a jovoben, de tervezek menetet is vagni a csovekre.
egy kerdesem lenne. van nekem egy juhar fadarabom. ezt szeretnem ugy darabolni, hogy ket darab koze kifurom a megfelelo atmeroju lyukat es ebbe rakok bele csovet, es satuba fogva tartom. az lenne a kerdesem, hogy meliyk iranyba kellene atfurnom, hoyg a stauba fogva alegnagyobb erot tudja elviselni repedes, tores nelkul. teszek fel ket kepet a juharomrol meg egyet, hogy mire gondolok. az egyik kepet beszineztem, hogy nekem egyszerubb legyen megertenem melyik oldalrol fognam a satuba. elore si koszonom a segitseget!
Nekem Workzone WZTS 1700-as van, van forgácselszívóm is de nem mindig teszem rá. Akkor viszont igencsak ajánlott a teljes arcot védő álarc. A hajam is tele lesz forgáccsal. A fűrészlap alatti elszívó vályut leszereltem meg a gép aljáról a rácsos műanyag burkolatot, így alul szépen le tud hullani a forgács, nem dugul el a vályúnak az elszívó cső része és így sokkal kevesebb forgács jön a képembe. Amúgy ha maximálisan kihasználom a forgács elszívását a gépnek, azaz alulról is és felülről is elszívom a forgácsot akkor meglepően kevés forgács termelődik az asztalon, tehát elég hatásos az elszívása. Viszont a gép alatt ekkor is felgyűlik a forgács ami kihullik alul mert nem kerül bele az elszívóba.
Az a tervem, hogy készítek egy olyan magas domozt amilyen magas a gép lába, arra átszerelem a gépet a lábakról és a nagy földig érő dobozmól fogom elszívni a forgácsot ha kedvem tartja. Jelenleg egy fiók méretű doboz van a gép alatt de elég hamar megtelik 3.2mm-es fűrészlap vastagság esetén. A fiók mellé is ki tudja szórni rendesen még elszívás esetén is, ezért gondoltam, hogy a lábak helyére egy jobban záródó ládát készítek. Ott nem fog kihullani semmi oldalra sem. A gép oldalán van két jó nagy ovális lyuk ahol meg lehet emelni a gépet, ott nagyon sok falsot tud szívni és így nem a fűrészlap résén keresztül szív el. Ha leragasztom azt a két nagy nyílást, akkor a fűrészlap melett lesz jobb a leáramlás.
Annyival súlyosabb a helyzet, hogy a többi géppel ellentétben az asztali körfűrésznél nehéz oldalt állni, a kiképzéséből adődőan meg a port éppen szembe fújja, nem kis erővel.
Csatlakozom Palihoz, szinte minden faipari gépet lehet elszívó nélkül használni, de szerintem nem fogod sokáig bírni.
Nekem nagyobb gépem van, 315-ös Electra Beckum, amíg nem volt zsákos elszívóm, addig ipari porszívóval használtam, azt is kiszolgálta. Körfűrésznek elég a porszívó is, gyalugépeknek, marónak már kevés.
A jó porszívó elég drága, használtan meg nagy lutri. A legtöbb ipari porszívóban van papírszűrő, ami a használt gépekből vagy hiányzik, vagy viseletes. Egy szimpla Bosch papírszűrő 15-20 ezer Ft. Nekem a gatyám ráment, amíg rendbehoztam a használtan vásárolt Bosch porszívómat és mégsem lett tökéletes. elég, ha egyszer-kétszer szűrő nélkül használják, a motornak annyi. Tele lett a tököm vele, eladtam és vettem egy új Profi Air ipari porszívót, akciósan 16 ezerért!! Inox tartály, 1300W, papírszűrő (cseredarab 3000 Ft) tartozékok stb. Kínai cucc, de ennyiért nincs alternatívája. Ja és van rá 3 év gari. Egy ilyent szerintem érdemes lenne beszerezned. De a gépnek nem árt, ha elszívás nélkül használod.
Nekem Workzone van, de ez biztosan igaz minden körfűrészre: én használtam elszívó nélkü kényszerűségből, természetesen lehet, de készülj fel rá, hogy nem csak a füledből, hanem a gatyádból is takarítani kell a fűrészport. Vagyis mindenféle védőeszköz ajánlott.
Érdeklődnék elsősorban azoktól, akiknek van Workzone vagy Einhell asztali körfűrészük, hogy forgácselszívó nélkül is lehet e használni ezeket a gépeket.
Konkrétan Workzone Wzts 1700 vagy Einhell RT-TS 1725 gépről lenne szó...
Persze, igazatok van - nem is szándékoztam én ráengedni az egész 650 W-ot - a 80W helyett.
Egyébként a nagy keréktől nem félek - ott 100 fogon támaszkodik - de a kicsi (a motortengelyi) az egy kis pöcs, ott jó ha 5 fog húz.
Az pedig nudli - igaz ott áttételre dolgozik (nagy fordulat-kis nyomaték) - de akkor is.
Lehet jobban is jártam, hogy nem kaptam szíjat - mert a télen lesz időm átgondolni az egészet és lehet egy brutálisabb fogazatú szíjra térek át - a megfelelő kerekekkel, persze.
De nem lesz egyszerű feladat - azt már előre látom.
"Kapaszkodj meg: Most is ilyen szíj van a gépében."
Ha kapaszkodok, akkor is 80W-os a mostani motorja...... Ő ennek a többszörösét szeretné azon pilicka szíjon átvinni, mivel az egész átalakításnak (emlékeim szerint) a nagyobb motor a lényege. Az már nem fog menni.
A kenyérsütőmben ilyen szíjak vannak. Beletettem 3szoros mennyiségű lisztet, mert csak dagasztani akartam vele. Úgy lefogazta a szíjakat mint a szél.
De szerintem csak minket basztat vele, valójában nem is akarja megoldani a problémát, mert én már vázoltam neki a megoldást az eredeti szíjjal, adtam volna neki egy másik szíjhajtást, amivel kitehette volna a motort kintre, de még csak nem is válaszolt erre a felajánlásra.
Itt úgy reklámozzák, hogy CAD mindenkinek. Németül nyomják, de biztosan van angol verzió is. Nem próbáltam ki olyan nagy szorgalommal, mint Te. Fizetős elvileg, de találtam letölthető verziót is, talán megér egy próbát. Bár itt tudnak rajzolni Sketchuppal is. :)
Ezt az oldalt egyébként érdemes nézegetni, sok hasznos dolog van rajat.
Akkor valszeg ez is valami outsider kategória. Az lehet még megoldás, hogy választasz egy szabványos bordásszíj-profilt és ahhoz tudsz venni hozzávaló bordáskereket amit kicserélhetsz a varrógépen. Innentől szabványos vagy. Egy esztergályos meg tudja oldani a tengely illesztést is.
Hát igen, az kézenfekvő lenne, kb mint az egykori "Cipőt a cipőboltból" szlogen - de én tovább is mentem és még a "Fogasszíjat csak őstermelőtől" verziót is kipróbáltam.
A baj, hogy a varrógépeseknél csak adott típusokhoz vannak szíjak - adott hosszban - és még abból is roppant szegényes a kínálat.
Még a saját maguk által forgalmazott varrógépekhez sincsenek szíjaik raktáron - esetleg meghozatják, ha kell.
Nekem viszont a standard hossznak minimum duplája kell (cca. 520-530 mm) - mert pont az a projekt lényege, hogy egy lényegesen erősebb külmotort (!) szereljek a gépre.
Pont a tegnapelőtt anyáztam emiatt, mert hoztak egy vadiúj, 9,5 méter magas tengeri vitorlát átszabni emberi (7 méteres) méretre - csakhogy az anyaga keménysége vetekedett a 0,5-ös horganyzott lemezével
Ezt ott, ahol 6 réteg van egymáson (a sarkokban) ott bizony csak a kézikurblival tudtam átütni az anyagot, mert az eredti motor már a 3.-ik rétegnél beszart.
Jó persze, az az eredeti 80 W-os motor az csak vicc - ám vékony, női blúz-anyagokat bizonyára daliásan átüt az is :-))))
Megnéztem a Bearings-et - hát itt is pechem van: 3 mm-estől kezdenek ezek is, vagyis a 2 mm-es lépésű szíj olyan, mint valamiféle pária a szíj-társadalomban.
Pedig semmi különleges nincs benne - szinte nincs háztartás, ahol valamelyik motoros-kütyüben ne lenne ilyen.
A 2 mm (így leírva) kicsinek tűnik - de kézbevéve a szíjat semmi extra-finomság nincs benne.
Van náluk is, de én szíjat inkább a Bearings-nél szoktam vásárolni, ők ebben profibbak. Van boltjuk Bp-en is, de webáruházból is lehet rendelni. Ha szabványos a fogasszíj akkor gyártatnak is méretre.
A múltkor sikerült kifognom rajtuk és még három hajtástechnikai üzleten itt Zalaegerszegen, amikor az ELU szalagcsiszolómhoz kerestem szíjat. Azt a profilt már nem gyártják sehol, pedig még sok ELU dolgozik napjainkban is. Végül egy elfekvő raktárkészletből tudott hozatni egy asztalosipari cég. Jó drágán.
Ja és, hogy valami asztalos vonatkozású dolog is legyen a történetben, láttam ennél a cégnél egy állványt, tele PIHER márkájú pillanatszorítókkal. A múltkor beszélgettünk itt a fórumon, hogy milyen gyatrák a mai szorítók. Hát ezeket érdemes megnézni. Nagyon igényes, masszív daraboknak tűntek, igaz 6-12.000 Ft közötti áron. Ez egy spanyol márka, ha valaki szorítóvásárláson töri a fejét, érdemes ezek körül futni egy kört.
Ha ilyen fasza kis bolt az, tuti van náluk szíj is.
Ha arra jársz és nem felejted el, légy szives kérdezd már meg, hogy 2 mm-es lépésű, 6 mm széles fogasszíjjal foglalkoznak-e, van-e beszállítójuk ilyesmire, stb.?
Régi projektem ez nekem - de mondanom sem kell, hogy azóta sem kaptam ilyen szíjat.
Minden alkatrészem készen áll az átépítéshez - de a szíj hiányéban egyszerűen félre kellett tegyem az egészet.
Ilyen szíj még akkor sincs, ha sok szíj-boltnak frankón szerepel a katalógusában (de csak papíron, persze, mert ha rendelnék, akkor csak a nagy hümmögés van, szíj az nincs).
Mindeközben varrógépek ezrein van ilyen lépésű szíj - tehát nem valami eszement szortiment ez - pláne, hogy a katalógusokban is gazdagon jelen van.
Egy dologért érdemes végig nézni: ahogy a a körfűrésszel kimarja azt a holkert egyre emelve a lapot. Mindig tanul az ember, ilyenre sose gondoltam volna.
Amúgy maga a cucc amit csinál, nekem nem tetszik. Nem szeretem az ilyen robosztus bútorokat még kertbe se. Villástargoncával kellene odébb rakni. Nem beszélve arról a drága jó sok fáról, amit elpocsékolt :-)
Reggel mindjárt a csapágyboltban kezdtem. Nem volt probléma, emlékeztek rám, oda is parancsolták az illetőt, aki bevitt az erdőbe. Sűrű bocsánatkérések közepette, blokk nélkül is kicserélték egy egysoros mélyhornyúra. Azért ezt választottam, mert így nem kell a precíz, párba mart, illesztett csapágyházat megbolygatni. Szerintem ez bőven jó lesz a szíjoldalra, ez lett belőle:
Mivel ez olcsóbb, mint a ferde hatásvonalú és nem ragaszkodtam a különbözet visszafizetéséhez (számla elveszett) levásároltam az összeget, még ajándékot is kaptam. Korrekt társaságnak ismertem őket eddig is, valahogy így gondoltam én is a jóvátételt. Sajnáltam volna összerúgni velük a port, mert szeretem azt a boltot. Eszméletlen, hogy mi minden van náluk, soha sem jöttem ki üres kézzel, ha valami kellett. Egyébként ők a Kress gépek magyaországi importőrei, érdemes körülnézni náluk, nagyon jó, ipari kategóriás gépek. http://www.kressgepek.hu
Az einhell gérvátómat állandóan ki kell húznom a konnektorból mert kikapcsolt állapotban is elég meleg a gép foggantyúja. A foggantyúba építették bele a lézer kapcsolóját és természetesen az előtétellenálását is ami rendesen melegszik kikapcsolt lézer esetén is. Űgyesen kötötték be.
Az előző asztali körfűrészem lézere meghalt, elmecsere sem segített, szétcsvartam és műszerrel rámértem. A lézerdióda ment el. A mostani ugyanolyan gépemen nem is igen használom a lézerét, csak nagyritkán van rá szükségem de akkor nagyon jól jön.
Véletlenül nincs otthon neked egy 10*10cm-es funér lemezed? Ha van akkor a közepén üss át egy 100-as szeget és máris van hova feszúrni a blokkokat. Én így csinálom. :)
Azt hiszem itt némi gond támadhatna ebből az esetből.
mert az igaz hogy a hölgy önmagáról feltehetően kényszer nélkül megosztott egy képet a szekrény ajtó előtt (egyébként nagyon gusztusos.) De gondolom arra nem számít hogy, kiéhezett férfi szemek vizsgálgatják körűlötte a "szekrényajtót"
úgyhogy részben azért mert nem járult hozzá részben pedig mert a barátom párja nem fogsz általam képet kapni a hölgy paramétereiről. Mondjuk annyit elárulok neked hogy 38 éves szőke kb 165cm magas vékony, és mindenütt kellemesen legömbölyített ahol kell.
ja és amellett hogy kozmetikusként dolgozik,időnként még kamiont is szokott vezetni, méghozzá tartálykocsit, és nemzetközi viszonylatban. Tehát Európában Görögtől Dániáig..
Hát igen, én is ezt az adut akarom holnap kijátszani. Bár bizonyítani nem tudom, hogy mit mondott az eladó, ráadásul a blokkot sem találom. Mostanság elég gyakran jártam náluk, szerintem emlékeznek rám, ha jó kereskedők, akkor igyekeznek majd megoldást találni.
Axiális terhelés nem nagyon lehet. A 33-as nem fér el. Most nézegetem ami erdendően volt a tengelyhez, az egy szimplasoros mélyhornyú KBC, 17 mm-es. Az lenne a legegyszerűbb, ha be tudnám cserélni a FAG-ot egy duplasoros mélyhornyú 17-esre, így nem kellene variálni a precíz csapágyházzal. Összeforgatva lettek a talpak síkbamarva, ha újat csináltatok, akkor megint kezdhetik előről.
Az én gyári gyalugépem tengelyénél, amit egy 1.5 kw-os dupla ékszíjas "IMI" 380v-os villanymotormotor hajt meg, a gyári mmg csapágy 2205-s 15mm széles dupla soros golyós önbeálló van gyárilag. Ez van kihézagolva egy 3mm-s gyűrűvel, és így passzol a csapágyházba.
"Szimpla mélyhornyú 35x72-es elég lenne a húszkilós tengelyre vezércsapágynak?"
Mármint az egysoros 6207-es? Biztosan elbír ennél sokkal többet is, de holnap megnézem a dolgozóban mekkora a terhelhetősége. Nem a 20kg a lényeg, ez csak statikus terhelés, a gyaluláskor fellépő dinamikus terhelés a fontosabb. Ezt azonban csak akkor használhatod, ha nem lesz tengelyirányú terhelése. A kétsoros ferde hatásvonalúnak szerintem 27mm a szélessége.
Én ilyenből csináltam volna. :-) (ha elfér 33mm széles)
Igen bebizonyosodott, hogy átbaszott az eladó a csapágyboltban. Most alaposabban megvizsgáltam, egyértelműen egysoros. Lehet is látni, hogy egyik oldalon nagyobb a perem. Az egyik irányban tart rendesen, de ellenkező irányban értelemszerűen nem. Oda kellene a másik, fordított hatásvonallal.
Nem mondom, hogy nem vagyok zabos. Ehhez készült a csapágyház is. Duplasoros ferdében nem is találtam 35x72-est, csak kisebbeket. Úgy néz ki, hogy a ferde hatásvonalról le kell mondanom, mert annyi helyem nincs, hogy két 17-est fel tudjak rakni egymás mellé. Hogy én ilyen fasz vagyok, az ok. mert félművelt vagyok csapágytémában. Ezért mentem szakboltba. De, hogy az eladó is ilyen kuka, az már gond. Egy negyed óráig böngészte a katalógust, közben töviről-hegyire kitárgyaltuk, hogy mire kell, mik az elvárások stb. Határozottan emlékszem, hogy meg is kérdeztem, hogy ez akkor duplasoros? Aszonta: igen. Nekem már gyanús volt, hogy 17-es és duplasoros ferde hatásvonalú.
Úgyhogy holnap reggel megyek vissza és kicseréltetem egy duplasoros mélyhornyúra. De lehet, hogy azt is csak 23-asban kapok, így mehetek vissza az esztergályosomhoz is, hogy hozzászabja a csapágyházat is. Hogy bassza meg a veresseggű ördög.
Szimpla mélyhornyú 35x72-es elég lenne a húszkilós tengelyre vezércsapágynak?
Ha másik Parkside gérvágót választasz a listából (pl. ezt), akkor 141-es számmal ott az alkatrészek között a lézeregység, van külön terméklapja, Part.no., ár és Add to cart lehetőség. Nem tudom, mi a különbség, sőt van-e különbség a két típus között, felületesen szemlélve nem látok eltérést.
Igazából mindegy,mert mindenki ugyanazt használja ezen a képen pl a bal felső sarokban lévő 909 -es alkatrész egy az egyben az én "KingCraft " típusú gépemmel analóg.
Mondjuk OK az hogy 909 megvan. de hogy lesz ebből cikkszám, vagy megrendelés?
Egy pontos típusszámmal, meg esetleg egy fotóval könnyen beazonosítható lenne, hogy valójában melyik gyártó termékéről van szó. Könnyen lehet, hogy egy átmatricázott Einhellről van szó, robbantott ábrákat, alkatrészlistát és árakat itt találsz. Az én Parkside-omhoz például 12 Font (kb. 4500 Ft) a komplett lézer, amihez még hozzájön a postaköltség. Nem tudom, a hazai Einhell szervizben mennyibe kerülhet ez az alkatrész.
Szerintem célszerű lenne házilag "megpatkolni" a lézert, ha már nem garis a fűrész. Egy kapcsoló cseréje megvan 100-200 Ft-ból, ha maga a lézer jó (ezt könnyű tesztelni), más baja meg nem nagyon lehet.
Most hoztam el a szakiktól a leszabályozott gyalutengelyt és az új csapágyházakat. Az illesztés miatt vittem nekik az új, original csomagolású csapágyakat is. A csapágyakat most tudtam csak alaposabban megvizsgálni és felettébb meglepődtem, hogy a ferde hatásvonalú, minőségi FAG csapágynak van axiálisan kb. 1 mm kotyogása. Ez természetes? Mert a ferde hatásvonalú pont arról híres, hogy axiálisan sokkal nagyobb a tartása, mint a sima mélyhornyúnak. Esetleg, a beszerelés után áll be a belső csapágyhézag?
Ja és kétsoros, tehát ennek mindkét irányba ugyanúgy kell tartania, nem csak egyirányba, mint az egysorosoknak, amiket emiatt összeforgatva kell beszerelni.
Szóval addig nem szerelném össze, amíg a végére nem járok a dolognak.
Az ominózus csapágy: FAG 7207 ETN9 cikksz.: G128 0336
Mister tools márka,az asszony vette az Aldiban a megnyitásukkor!A lézer része lehet,hogy jó,csak a kapcsolórésze meg az elemtartó ment szét.Lehet,hogy külső forrásról kéne megtáplálni,hátha működik.
Milyen gyártmány, milyen típusára? Én nemrég jártam úgy a Parkside (átmatricázott Einhell) gérvágóval, hogy nem kapcsolt be a lézer. Na mondom frankó, ennyit bírt ki? Elemet cseréltem benne, de semmi. Azért a biztonság kedvéért kifújtam a fűrészport az egészből (hülye konstrukció, sok port kap ott minden, mert gyenge használhatatlan a porgyűjtője), és láss csodát, újból működni kezdett.
Nekem régóta gyűlt a C sínre meg 2 pár hozzá tartozó rögzítőre a vágy így azokkal együtt jön. Ezzel meg már elértem a fájdalomhatárt a kiadott pénzre. :)
Két ajtonál a belsö szélességböl minusz 5-6 mm, egyajtos szekrénynél 4 mm. Magasságbol minusz 4-5 mm. De a legjobb, ha te magadnak "kisakkozod", egymás mellé rakott anyagokkal, neked mi tetszik. És jo minöségü pántokat vegyél, mert a közézárodo ajtoknál mégjobban észre lehet majd venni a beállitási pontatlanságokat, meg neked is könnyebb lesz vele dolgozni.
Ez unortodox szorító, itt a menetes szár fix, átfúrtam az ékkel együtt és egy szegből van benne egy csap, de csak az egyikben. Ha kulturált módon és stabilan bele tudom fogatni az anyát az ékbe, akkor lehetne spanolni akkus fúróval, a menetes szárat befogva a fúróba. ...de nem férsz hozzá. Lehet ezt a projektet tovább is bonyolítani. Ha például a menetes szárra rábuherálom egy flex szöghajtását, akkor már a függőlegesen álló tengelyt kényelmesen be lehet fogni egy akkusba.
Van is egy kis méretű szöghajtásom, ki is próbálom.
Így lehet agyon bonyolítani a világ legegyszerűbb gépét, a faéket :-)))
Hát ez az lenne, csak nem kalapáccsal kell ütni az ékeket, hanem úriember módjára racsnis krovával finoman lehet spanolni a menetes száron az anyát. Nem vagyok én kontár asztalos (csak egy repiparból avanzsált kocaszatalos) :-)))
Szó volt itt nem rég excenteres szorítókról. Csináltam néhányat, ezeket is a táblásításhoz. Ha már adva van az a hatalmas, masszív fa lap, így egyszerőbbnek tűnik nekem a táblásítás ezekkel és az előbbi ékes szorítókkal.
Azt hiszem feltaláltam a motoros faéket elkészült a prototípus, ilyenekkel fogom a táblásítást csinálni. Alig van asztalos szorítóm, nagy méretű meg nincs is. Viszont van egy 2x1 méteres 16 centi vastag rétegragasztott fa lapom (egy hatalmas lovarda tetőszerkezetéből származik) ezért erre alapozom a táblásítást. Tíz centinként kifúrom négyzet hálósan 8 mm-es fúróval, és abba acél csapokat tudok dugni. Ezeknek az ékes szorítóknak (inkább tágító) az egyik szárát kifúrom szintén 8-as fúróval 10 centinként, és rádugom a kiálló csapokra, így az fix lesz, ahogy húzom össze az éket a menetes szárral, úgy nyílik.
Bevertem a fejem egy fölső szekrénybe... és ezzel megoldódott a Freddy átalakítás kulcsa: Tolóajtó. nem lesz profi, viszont nagyon is célszerű és balesetbiztos.
Egyébként, lehet, hogy jobb minőséget produkálnak a Bosch orosz gyárai, mint az angolok. A ködös Albionban már jobbára csak indiai, pakisztáni és afrikai melósok dolgoznak a gyárakban. Ami nem is lenne gond, ha a minőségi igényt nem otthonról hozták volna.
Egy időben elég sokat dolgoztam a Hondának, így az átlagosnál kicsit több infóm volt. A köztudottan kitűnő gyártási minőségéről híres márka nimbusza kicsit megrogyott, amikor a Civic-et elkezdték Angliában gyártani. Leeső tetőkárpit, beázó ajtók stb. De aztán a japók odacsaptak.
Nekem is voltak kétségeim, de mivel a mai gyakorlat szerint ugyanazt a gépet láttam legalább ötféle színben, ötféle néven, (20-70 ezer Ft közötti áron!!) volt ahol olasz gyártmányként hirdetve, webáruházakban az utolsó csavarig minden pótalkatrészt lehet hozzá kapni, gondoltam annyira szar nem lehet. Úgy tűnik most érdemes volt kockáztatnom :-).
Én a kínai cucokkal úgy vagyok, hogy ha találok komolyabb európai céget, aki ugyanazt a terméket saját neve alatt, más színben két-háromszoros áron árusítja, akkor meg merem venni a kínait is.
Így lett pl. új 50l-es kompresszorom 45 ropiért. Profi Air néven adják a kínait (3 év garanciával!). A címkéjén szerepel az olasz Nuair, mint licenc adó. Ugyanez a kompresszor, más színben Nuair, vagy Fini néven 80-100 ezer Ft. Nagyon elégedett vagyok vele, immáron két éve. Továbbá a Workers Best "márkával" is hasonlóan jó tapasztalataim vannak. Szintén három év garanciával, igen tisztességesen megcsinált gépeket lehet találni, nagyon jó áron. A kis lítiumos akksis csavarbehajtót legalább annyit használom, mint a nagy Metabo-t és minden gond nélkül teszi a dolgát.
Ami általánosan jellemző ezekre a kínai klónokra a feliratozás, matricázás átlag alatti igénytelensége. Én még olyant nem láttam, hogy ezeken a matrica ne ferdén, vagy a neki kialakított mélyedésben lenne. Nem nagy dolog, csak elbizonytalanítja a vásárlót, mert gyanakodni kezd a összeszerelés minőségét illetően is. Ezért nem értem, hogy miért nem lehet egy minimális odafigyeléssel ezekre a semmi dolgokra nagyobb hangsúlyt fektetni.
Tegnap este mikor telefonáltál épp ajtót állítottam be.
Hogy miért írom ezt?
ahova az ajtó készült a srác a Miskolci Bosch gépészmérnöke, most voltak kinn Angliában megnézni a kinti üzemet mert lehet hogy lesz olyan termék amit it is átvesznek és itt is gyártani fognak.
Konkrétan angliában szinte hihetetlen de a bosch mit gyárt???
an. Tervezésnél kb hány mm rést számoljon az ember az ajtók esetében? (tehát mennyivel kisebb az ajtó mint az azt befogó hely) Mivel itt az ajtók keretben vannak. :)
Én egyszer vettem egy zöld tescós fűszegély nyírót, hogy az utcai forinton azt a 20 m hosszan lévő kereités tövében le tujam csapni a füvet amit a fűnyírógép meghagyott. Naívan azt gondoltam, hogy azt a 20 m-ert ki fogja bírni ha évente 2-3 alkalommal végigvágom vele, akkor már megérte.
Nem érte meg. Az első 5 méteren kb 10* szakította el a damilt, pedig a kerités belon alajához hozzá sem ért. Az automata damil adagolója nem múködött, mert a damil megszorult mindig a tekercsen és akkor már nem tudta kihúzni a centrifugális erő. Állandóan szét keleltt szedni a damil adagoló fejet és kiszabadítani a beszorult damilt. Pedig úgy tekertem fel a damilt, hogy jó szorosra, egymás mellé, mégis behúzódott a szál az előző sorok közé és megszorult. A fél cm vastag gaznak a szárát már nem tudta elcsapni, maximum a zsenge vékony szálú füvel boldogult, de ahol már erősebbre megnőtt a fű ott azt is inkább csak lefektette mint levágta.
Még pár hónapig őrizgettem a gépet, utána ment a kukába.
A skil-t megvette a bosch. Europaban alja barkacsmarkanak hasznalja, es az igazi cuccokon bosch felirat van. A skil eredetileg amerikai ceg, igy amerikaban a skil felirat van a profi cuccokon, a bosch mint brand nem tulsagosan ismert, bevezetett.
Ez így már korrekt. Én is fázom picit azoktól a cégektől, akik a nevük alatt hajlandóak a kínai gagyit és a minőségi barkács/ipari színvonalat is árulni. Ezért is volt okos lépés a Boschtól, hogy a Skil-lel tudott nyitni lefelé, és nem a saját nevét degradálja.
Sok esetben tapasztaltam én is, hogy a gyalázatos, sorjás, fröccsöntött burkolat alatt, nem mindig olyan gagyi technika rejtőzik, mint ahogy első blikkre gondolná az ember.
Éppen tegnap vettem hirtelen szükségből egy Straus kínai bozótírtót. Van egy örökségből ránkmaradt telkünk, amit tiszta erőből árulunk, de eddig nem ment el. Amíg megvan, addig is rendben kellene tartani, ezért hosszútávra nem tervezek. Ez a gép jó olcsó volt és meglepően erős, ezért ezt vettem. Amikor kicsomagoltam, majdnem elsírtam magam. Ilyen elképesztően igénytelen műanyag alkatrészeket még nem láttam. Sorjás, csálé stb. De mikör összeraktam és kipróbáltam, meglepően jól teljesített. Pöccre indul, erős, mint egy bivaly, teszi a dolgát rendesen. Ha egy kicsit odafigyeltek volna a műanyag burkolatokra, nem hinném, hogy 2000 Ft-tal megtolta volna az árát. Egy szerencséjük volt, hogy neten rendeltem, mert ha a boltban látom, biztosan kifutok.
Ó, az amerikai Skil teljesen más világ. Érdemes megnézni a honlapjukat, mennyire más a termékpaletta! Arrafelé a köznyelvben is néha Skilsaw néven említik a körfűrészt. Más piac, más igények, más anyagi lehetőségek, nem véletlen, hogy az USA-ban nincs zöld Bosch...
Első benyomásom az volt, hogy a legolcsóbb kínai alatt van a minősége. Pontatlan összeillesztések, sorjás élek, illetve hogy a két gép egymás mellett (kisflex és dekopir) eltérő színű burkolattal rendelkezik (nem sikerült ugyanolyan narancssárgát előállítani...)
Valójában strapabírás alapján valahol az Aldi-s cuccok körül mozog, tehát nem annyira gagyi mint ahogy kinéz...
Tudom, ezért sem vagyok 100%-ig biztos benne, hogy átviszi-e a 15 centit. Mindenesetre írtam az előbb e-mailt a Boschnak, hogy melyik fűrészlappal lehet garantáltan kihasználni a GST 150 BCE termékadatlapján ígért 150 mm-es vágási mélységet? Meglátjuk, mit válaszolnak.
Még egyet sem. Viszont "sima" Skil-be már sikerült belefutnom.
S ebből kiindulva nem is akarok szóba állni egy olyan céggel, amelyik olyan "minőséget" ki mer adni a kezéből. Azok sok esetben még a Tesco-s minőséget is alulmúlják.
Így nekem igérhetnek bármit, egyszerűen nem bízom bennük. (Az egy más kérdés hogy kissé a Bosch-ban is megrendült a bizalmam, részben e miatt is)
A Skilről kis kiegészítés: nekem csak nagyon régi Skil gépeim vannak, azok még holland meg svájci gyártásúak voltak, és tökéletesek. Most cseréltem ki a csapágyakat a huszonx éves szalagcsiszolómban, még sokáig használni fogom. A maiaknak nincs jó hírük, de nagyon csodálkozom néha, hogy komoly amerikai faipari szaklapokban látok Skil gépekről hirdetéseket. Olyan gépekről, amikhez hasonlót sem látok kies hazánkban. Ebből azt gondoltam, hogy van egy amerikai termékvonaluk is, ami egyáltalán nem az a gagyi, amivel itthon ma leginkább találkozni lehet. Lehet, hogy ennek van köze a Mastershez, bár a design kicsit más.
És a Makita katalógusában is szerepel egy 180 mm-es fűrészlap fához, A-86315 névre hallgat. Azt továbbra sem állítom, hogy át lehet vele vágni egy 15 centis fát, de a Makitánál is ez a legnagyobb méret.
"kék Bosch GST 150 CE (780W): 150 mm mutass egy 150-es anyag átvágására alkalmas lapot, légy szíves."
Miért én mutassak? Nem én állítom a termékemről, hogy 15 centis fát is elvág, hanem a Bosch, mégpedig egy ipari gépéről. Egy gyors keresés alapján könnyen kideríthető, hogy a Bosch által kínált leghosszabb fűrészlap fához a T 744 D (legalábbis a magyar weblapon), aminek 180 mm a teljes hossza, amiből ugye lejön még a T fej, meg ugye még lejön az a rész, ami a talp fölött van, és nem hagyja el a talp síkját soha. Kéne egy pontos mérés (egyszerű, hiszen a 15 centi egy elég standard méret az épületfáknál), de nem hinném, hogy a Bosch blöffölne az ipari kategóriában.
Ennyire bonyolultan nem akarok belemenni a gépek összehasonlítgatásába, csak a saját tapasztalataimat tudom leírni.
A fekete B&D gépem ami sajnos már megadta magát, azzal kezdtem el vágni gerendákat. Jó fűrészlappal elég normálisan tudtam vele vágni, még hosszvágásnál is jó volt, de ott már sokkal kisebb volt a haladási sebesség. Ez a gép egyébként a gyári adatai szerint 10 cm-es vágást tudott fában, arra már nem emlékszem, hogy fémekre mit adtak meg adatokat. De nem is ez a lényeg, mert az kevésbé érdekel. Amikor szar fűrészlapot használtam vagy olyat ami már életlen volt, esetleg belevágtam egy szegbe ami nem látszott, utána a lap az istenért sem akart függőlegesen vágni, az alja elcsámpásodott oldalra a vágásnak. Jó lappal nem volt ilyen.
Próbáltam a haver gépével is vágni mert az enyém nem volt kéznél, az ő B@D gépe már az új színes kategória volt ami gyárilag csak ha jól emlékszem akkor 8 Cm-ert tudott vágni. Ebbe a gépbe a 12 cm-es lapot befogva a gép alig akarta vágni a gerendát, fulladt a motor, tekeredett, hajlott a fűrészlap vágás közben, míg ugyanaz a fűrészlap az én gépemben jó volt. Nagyon érezhető volt a teljesítmény beli különbség is és az is hogy a gép nem bírja az ilyen vastag fákat. Azután rájöttem, hogy a függőlegesen mozgó része ennek a gépnek jobban kotyog oldalra új gép létére mint az én régi gépemnek. Ez lehet a gyártási minőség leromlásának az oka is de az is , hogy mivel kisebb vágási mélységre tervezték a gépet ezért sokkal vékonyabb anyagból volt a függőlegesen mozgó mechanikája. Nem is bírta sokáig, hamarosan ketté si tört a csúszó kalodán belül az ovális rész. Szerencsére lehetett hozzá venni akkor még alkatrészt így pár száz forintból megúsztuk a gép javítását.
A mostani gépemmel is vágtam már jócskán gerendát, ez is ugyanúgy viselkedik mint a régi fekete bosh gépem. Amikor javítottam mások gépeit, akkor elég sűrün tapasztaltam, hogy a függőlegesen mozgó tengelye nagyon különböző erősségű volt az egyes gépeknek. A motor végén lévő excenter tárcsa tüskéje is sokkal erősebb volt azoknak a gépeknek amelyek nagyobb vágási mélységre voltak méretezve.
Volt alkalmam párszor összehasonlítani belülről különböző márkájú gépeket illetve egy márkán belül különböző tipusszámú gépeket is. Elég nagy különbségek voltak amiknek most nem állok neki leírni mert egy hét alatt sem végeznék.
Szóval igenis van értelme az olyan gépet választani ami nagyobb vágásmélységre van tervezve, mert sokkal erősebb a belső kialakítása a gépnek és sok esetben kisebb tűréssel készítik az ilyen gépeket így a kotyogásuk illetve vágás közben az elkoválygásuk is kisebb.
Továbbra is azt kérdem, hogy pl. te használtál-e már Skil Masters gépet? Nem a barkácsáruházas Skilt, hanem a Skil Masters széria bármely tagját. Én még nem, de legalább megnéztem, hogy miről van szó: elvileg ipari felhasználásra szánt verzió. Nekem a leírások alapján úgy tűnik, hogy a Masters kb. a régi Skil vonalat folytatja, nem pedig a zöld Bosch alatti trendet. Aztán lehet, hogy tévedek, mindenesetre az anyacéghez hasonlóan el van különítve a két vonal (zöld vs. kék), van a sima Skil és a Masters, külön weblappal, külön termékpalettával, külsőre tényleg más minőségben (Praktikerben megtapizható mindkét széria).
Arra akartam tehát rávilágítani, hogy nem bölcs dolog csuklóból fikázni valamit, amiről esetleg sem személyes, sem egyéb közelebbi ismeretünk nincs.
De azt is tedd hozzá, amit már többször említettél ezzel kapcsolatban: azért a szúrófűrészt használtad, mert csak az volt kéznél ilyen célra.
Egyébként meg nem is az az alapprobléma, hogy lehet-e 10 centis fát vágni szúrófűrésszel, mert nyilván lehet, hanem az, hogy összehasonlítható-e a különböző gyártók adata e téren? Csak a legfeltűnőbb példát említem: zöld Bosch termékpaletta. Hogy a bánatosba' lehet, hogy az egyformán 500 Wattos motorral szerelt PST 650 fában csak 65 mm-t tud, a PST 700 pedig 70 mm-t? Pedig ránézésre a két készülék között csak annyi a különbség, hogy a 700-ason lehet szabályozni a fordulatszámot, a 650-esen nem.
És akkor egy gyors lista néhány gép teljesítményéről és a hozzá tartozó vágási mélységről:
zöld Bosch PST 650 (500W): 65 mm
zöld Bosch PST 700 (500W): 70 mm
zöld Bosch PST 800 (530W): 80 mm
zöld Bosch PST 900 (620W): 90 mm
zöld Bosch PST 1000 (650W): 100 mm
kék Bosch GST 65 B (400W): 65 mm
kék Bosch GST 75 BE (650W): 90 mm
kék Bosch GST 150 CE (780W): 150 mm
Skil Masters 4585 (710W): 100 mm
DEWALT DW331K (700W): 130 mm (!)
DEWALT DW343K (550W): 85 mm
Hitachi CJ65V3 (400W): 65 mm
Hitachi CJ90VST (705W): 90 mm
Hitachi CJ110MV (720W): 105 mm
Hitachi CJ120V (740W): 120 mm
Makita 4326 (450W): 65 mm
Makita 4350 CT (720W): 135 mm (!)
Metabo STE B 70 (570W): 70 mm
Metabo STE 90 (610W): 90 mm
Metabo STE 100 (630W): 100 mm
Metabo STE 140 (750W): 140 mm
Extol Industrial (600W): 130 mm (!)
Sparky FSPE 81 (550W): 80 mm
Sparky TH 70E (600W): 70 mm (!előzőhöz képest)
Sparky FSPE 85 (710W): 85 mm (!)
A teljesítményen kívül min múlik még a vágási mélység? Nyilván lehet konstrukciós oka is a különbségnek, de azért erősen szembetűnő, hogy pl. 700 Wattos gépből akad olyan, ami csak 85 mm-t tud és olyan is, ami 130 mm-t is elbír. Ez több mint 50%-os különbség! Aztán ott az Extol ipari szériája, aminél elég komolytalannak tűnik a 600W-130mm párosítás, mikor a többiek ekkora teljesítmény mellé átlagosan 80-90 mm-t ígérnek csak. Szóval biztos vagy-e abban, hogy összehasonlíthatók a gyári specifikációk? Főleg az előző hozzászólásomban felvetett problémák fényében (mi jelent a fa, mit jelent a max. vágási mélység stb).
Én nem bírok keményen rendesen aludni. A kb 20 cm vastag rugós ágybetétre aminek a tetején van kb 5 cm vastag szivacs a vászon borítás alatt én rátettem egy további 20 cm vastag szivacsot ami közép keménységű. Na ezen tudok már jól aludni évtizedek óta. A kemény ágyon csak forgolódok, mert nyom mindenhol, megtörten ébredek, sajog minden porcikám.
Balrol csukva, jobbrol nyitva. van egy U alaku lada, ami a teste az egesznek. Also forgasponttal az egesz oldala kibuktathato. (kepzelj az egesz ala meg egy deszkat, hogy legyen mire rogziteni a zongorapantot. Ehhez a kidontheto oldalhoz csatlakozik fent a fedel, belso forgasponttal. Kell meg a fedel aljara egy konzol, amin oldalra kiallo pockok vannak, amik a doboz eleje-vegenek belso feluletebe mart hornyokban vezetik a cuccot mozgas kozben.
Az 1-2 kg azt csak per tipp írtam, mint minimum. Nálam a CD fiókokban 78 db lemez/fiók van tokostól + maga a fiók 18 mm-es ragasztott bolti fenyő "deszká"-ból készült, eleje, háta, alja, oldala, minden. 25 cm mély (de nincs a teljes mélység kihasználva, mert nem teljesen kihúzhatóka sínek) és kb 80 cm széles. Még nem mértem le, de tíz kg felett lehet egy ilyen fiók megpakolva és sima Forest 250-es golyós fióksíneken futnak immáron vagy 3-4 éve.
Viszont a 2,5 cm vastag anyagban szépen el lehet rejteni a sínt, még kihúzva sem kell látszania, legfeljebb oldalról (de kis extra melóval még talán akkor sem).
Ezt le fogom tesztelni mindenképpen. Az új ágyba majd új matrac dukál, abból is a legkeményebb ( legszívesebben deszkalapon aludnék... ), azt szeretjük.
Közben találtam egészen hasonló stílusút:
És még a gurulós "reggeliző asztalt" hozzá nem is említettem...
Már írtam, hogy élfóliázva lesz a fiók. A vázta nem gondoltam hogy ragasztok, a fiók két oldalsó éle alatt keményfa betétek vannak a fiók teljes hosszában, azon fog csúszni. Az elég sima. Nem hinném, hogy hamar elkoptatná az élfoliát.
Pont ezt akartam írni én is. Most csináltam fatárolót, ahol az oszlopok és gerendák csapolásait, illesztéseit, szalufák kivágásait dekopírral csináltam (jobb híján). Igaz a B&D vért izzadott, amikor teljes mélységben kellett vágnia, de a bosch lap itt is megtette a hatását.
Én meglepően sokat vágtam dekopír fárésszel 10*10 cm-es gerendákat, amikor építkeztem a tetőszerkezet csapolásait azzal csináltam. Persze 12 cm-es bosh fűrészlappal, így szépen meg tudtam csinálni a csapolásokat.
"Én a spada álltal javasoltak közül a skill mastert javaslom, a legerősebb a motorja, és fában ez tud 100mm vastagságot és fémben 20mm vastagságot. A többi nem tudja ezt."
Ez szerintem nem szempont, hiszen szinte lehetetlen az összehasonlítás, az alábbi okokból:
1. Melyik gyártó mit ért fa alatt?
2. Miért pont 100 mm? Vajon egy 105 mm-es fát már nem vág el? Vagy a 90 mm-es specifikációval rendelkező Hitachi belehal egy 100 mm-es fába?
3. A Skil Masters 100 mm-t tud fában, ezzel a legjobb az említett 4 gép közül, viszont a Hitachi 9 mm-t tud acélban, szemben a Skil 8 mm-ével. Hogy van ez?
4. És ha már itt tartunk, melyik gyártó mit ért acél alatt?
5. Mennyire életszerű, hogy az ember 10 centis fát szúrófűrésszel munkál meg? Máshogy kérdezve: ha kéne csinálni egy statisztikát arról, hogy különböző vastagságú fákat milyen gyakran munkálunk meg szúrófűrésszel, mi az a vastagság, ami a prímet vinné, és mi az a vastagsági tartomány, amire szinte sosem alkalmazzuk a szúrófűrészt? Gyanítom, hogy a 10 centis vastagság előfordulási aránya erősen a 0% körül keresendő.
Hobbistaként én inkább az alábbi szempontokat venném figyelembe:
1. Garancia. Mivel egy hobbista viszonylag keveset használ egy gépet, így a hosszabb garanciaidő fontos szempont lehet, hiszen előfordulhat, hogy 1 év alatt csak pár alkalommal pár percet jár a masina.
2. Előtolás. A legegyszerűbb kék Boschon (ahogy a legolcsóbb Makitán is, amit ezért nem is linkeltem) tudtommal nem állítható, a többin igen.
3. Karcmentes talp.
4. Fűrészlap befogás rendszere: kell-e szerszám vagy kézzel oldható/zárható, mely fűrészlaptípusok kompatibilisek stb.
5. Egyéb extrák (lefújás, világítás, koffer, grátisz fűrészlap, sör/bor/pálinka stb).
Egyszerűen és gyorsan el tudunk készíteni egy fiókot, semmi ördöngösség nincs benne.Akár válaszfalakat is rakhatunk bele amivel több részre felosztjuk a fiók belső terét. Így a szerszámoknak, írószereknek mindig meglesz a helye.
[...] Bővebben!Tovább »
Egy pár apró észrevétel a terveddel kapcsolatban. Át kellene gondolnod, hogy milyen keménységű matracol teszel az ágyra és az mennyire fog kiállni az oldalsó párkánytól. Ez azért fontos, mert ha ráülsz a matracra az ugye összenyomódik alattad, így ha nagyon le van sülyesztve a matrac akkor a combod alja fel fog ülni a párkányra ami elég kényelmetlen és nehéz is lesz felállni mert egy mélyedésben van a feneked. Ráadásul a sarkadat sem tudod magad alá hátratolni csak a párkány széléig, így viszont már nagyon előre kell dőlni, hogy fel tudj álni.
Azt javaslom, hogy ha megvan a matracod már akkor csinálj egy fél méteres próbadarabot a párkány részből amin ki tudod kisérletezni, hogy mikor nem kényelmetlen a felállás. Az ágy magassága is számít összenyomott matrac esetén.
Nekem van egy kb 100 éves römör fa ágyam amit úgy örököltem, annak az oldalán 2 vastag deszka fut végig, a matrac meg jól le van sülyesztve. Ha fekszem az ágyon akkor a matrac már a deszka tetejének a szintje alá nyomódik és így simán be tudom verni a kezem vagy a lábam egy fordulásnál. Szar erre ébredni hajnali kettőkor.
az a kerdes hogy milyen fiokcsuszod lesz! mert a feher ketgorgos pl az olyan, hogy van neki alul "fule" ami tartja a fiok aljat, ezert siman lehet alulrol felszegezni a feneket.
18-as bútorlappal dolgozom, fiókokat készítek. Már leszabtam méretre az öszeset. A fenéklemez 3mm-es bútor hátlap lesz. Az lenne a kérdésem, hogy mennyire szoktátok a fiól oldalának az aljától befűrészelni a fenéklemez hornyát és milyen mélységben.
Próba képpen 5 mm-el az aljától kb félig fűrészeltem be félig, kb 9mm mélységben. Nem lesz kevés az 5 mm?
Van egy pár kicsi fiók, a teljes magassága csak 9.5 cm, jó lenne ha nem veszne el sok a belméretéből ezért gondoltam az 5 mm-re
Én a spada álltal javasoltak közül a skill mastert javaslom, a legerősebb a motorja, és fában ez tud 100mm vastagságot és fémben 20mm vastagságot. A többi nem tudja ezt.
Ilyen vasalattal nagyon vagány lenne, de sajnos felejtős az ára, és a min. 300mm-es "ágyszegélyszélesség" (korpuszmagasság) miatt - 200mm-esre terveztem. :(
Ennyi pénzt nem érdemes zöld Boschra kiadni, a kisebb típusok (PST 700, esetleg a 800-as) is hozzák azt a minőséget és tudást, a többi extra csak parasztvakítás. Ennyi pénzért viszont már kapsz ipari minőséget is, pl. kék Bosch GST 65, vagy méginkább Makita 4329, de ennyiből kijön a Skil Masters 4585 és a Hitachi CJ90VST is, szóval van miből válogatni.
Ebben az esetben a "polcokat" is teheném lejebb, most azért kerültek olyan magasra, hogy alatta ki lehessen hajtani a "fedőt". Ellenben 1-2 kg-nál jóval többet kellene elbírnia. 20cm szélesre tervezem, és 2,5cm vastag tömör cseresznyefából lenne. Már maga a fedél is elég súlyos lesz.
de a maradek fedelet is kihajthatora akarja. az meg kivedhetetlen hogy egyszer kihajtott allapotban valaki ratamaszkodjon/uljon. ha 270 fokban le lehetne hajtani oldalra fuggolegesre, az biztonsagos lenne, de oda lenne az asztal funkcio.
tok jo hiperdizajnos megoldasokat tudnek kitalalni. pl alatta az oldallap megfelelo resze is mozog, az van alul zongorapantolva, a felso meg hozza. a fedel agybetet feloli sarkai ket palyaban mozognak ki-be, ami palya annyit lejt kifele lefele, hogy mire a sarok kier sullyedjen annyit hogy vizszintes maradjon.
Nem gondolom problémának, amiket írtál. A polcok már a fekvőfelületen kívül vannak. A jelenlegi ágynál is vannak ott éjjeli szekrények, amik teteje magasabban vannak az ágy szintjénél, még sohasem gurultam le úgy, hogy belevertem volna a fejemet (egyébként sem gurultam még le).
A széles keret meg megint nem okoz gondot szerintem. Most is van kerete az ágynak, csak nem ilyen széles, és kevésbé látható, de ha fiugyelmetlen az ember, ugyanúgy bele tudná verni a lábát, mint a terveken levőbe. Még nem történt ilyen.
A fejvégi bemélyedés még kérdéses, de felül benne fénycsík lenne, és pl. távirányítót lehetne bele pakolni.
Ha a baloldali ajtót nézed, azt "majdnem" (!) rá tudom nyitni a másik ajtóra.
A fotón nem a teljes kihajtás van - ha teljesen kihajtom 5-8 centi marad a kihajtott ajtó élétől a másik ajtó lapjáig!
Az volt a legnagyobb szögű pánt, amit akkor a Forest árult - valami 170+ fokos.
Ha ennyi elég neked - akkor királyság. De ha reális, teljes 180 fok kell - akkor tényleg rá kell keresni.
Lehet, hogy téged ez nem érdekel, de hátul, a polc L alakú, teljesen ájárható bármely irányból - vagyis NINCS válaszfal a derékszögben álló, belső polcok között.
Nem szokványos (unortodox) megoldás - de rendkívülien hely- és anyag-gazdaságos :-)
Régen írtam a fórumba, de folyamatosan olvaslak titeket, tanulok tőletek. Kipróbáltam a SketchUp-ot. Kicsit más szemléletű program, mint a többi tervező, de ha belejön az ember, akkor gyorsan meg lehet rajzolni vele a terveket.
Kis segítséget kérnék tőletek. Elkezdtem tervezni az ágyunkat, amit tömör fából (cseresznye) készítenék. Nem kis munka lesz számomra (cél az, hogy év végéig meglegyen), de kicsit "vizsgamunkának" tekintem, ha megcsináltam, akkor már hobbiasztalosnak nevezhetem magamat. :)
Szóval, még kialakulóban vannak a tervek, de egy kiinduló koncepció már van (minimalista, csak is egyenesekből álló design):
Amiben kéne egyelőre a segítség, hogy a keret teteje lehajtható lenne, és a keretbe lehetne pakolni mindenfélét ( könyvet, zseblámpát, baseball-ütőt, kispárnát, chipset/kólát, stb. ). Ez körben ilyen funkciót látna el, és pl. az ágy végében egy 180cm hosszú tároló rekesz lenne, oldalt viszont két részre lenne osztva.
Ehhez kellene nekem olyan zsanérféle, ami egyrészt erős, és kihajtva stabilan tartja a keret fedelét és akár plusz asztalként lehetne használni, de visszahajtva láthatatlan kívülről. Valahogy így:
Mit gondoltok a megvalósíthatóságáról, van-e a zsanérra valami tippetek?
Igen, csak ott nem számít az értelmezésben, hogy hol van a nullapont, mert csak egyik irányból figyeled a változást. Itt meg eléggé.
Egy egyszerű példa:
Két nyomásértékkel számolok, az első esetben bent van abszolut értékben 2 atm nyomás, a másodikban bent van abszolut értékben 0,02 atm nyomás.
- Ha az egyet veszed nullapontnak.
A tartály falát belülről terheled +1 atmoszférával. Azaz a tartálynak a normálhoz képest kétszer akkora nyomást kell kibírnia. Az elmélet szerint ki kell bírja. Helyes.
A tartály falát belülről terheled -0,98 atmoszférával. Azaz a tartálynak a normálhoz képest kb kétszer akkora nyomást kell kibírnia csak a másik irányba. Az elmélet szerint ki kell bírja. De nem fogja. Mert helytelen az alappont felvétele.
Ezzel szemben a valóságban ha a 0-t veszed nullapontnak.
A tartály falát belülről terheled 2 atmoszférával. Azaz a tartálynak a normálhoz képest kétszer akkora nyomást kell kibírnia. (2/1 = 2) Az elmélet szerint ki kell bírja. Helyes.
A tartály falát belülről terheled 0,02 atmoszférával. Azaz a tartálynak a normálhoz képest kb ötvenszer! akkora nyomást kell kibírnia csak a másik irányba. (1/0,02 = 50) Az elmélet szerint nem fogja kibírni. Nem is bírja ki. Az alappont helyes.
Jé, egyből a helyére került miért rogyott össze a tartály :P
Maradjunk abban, hogy -1 atmoszféra nyomást nem tudsz csinálni. A nyomás nulláról indul ezt hívják jó esetben vákuumnak. A föld felszínén tengerszinten 1 atm (atmoszféra) nyomás van, ezt a felettünk lévő levegőoszlop nyomása okozza. Ennél az egynél nagyobbat lehet csinálni kisebbet is egészen nulláig, de mínusz nyomást lehetetlen.
Számolgassunk egy kicsit. Az egy atm nyomás azt jelenti, hogy 1cm2 felületen 1 kg nyomás van. azaz 1kp/cm2. Ha vákumot hozol létre akkor az -1 atm vákum az ürben lévő vákumnak felel meg azaz -1-nél nem lehet soha nagyobb. Fizikailag és elméletileg sem lehet ennél nagyobb vákumot létrehozni. Na most tételezzük fel, hogy van egy tartály kocsid, aminek a felülete saccra 50m2 azaz 50.000 cm2, ha a tartályban csak -0,5 atm vákumot hozol létre akkor 50.000 kg azaz 50 tonna nyomás nehezedik kívülről rá kívülről a tartályra.
Nekem van otthon egy vákum szivattyúm, egy 4kW-os motor egy hűtőház kompresszorát hajtja. Mivel ez egy 2 hengeres felülszelepelt 1000cm3-es szivattyú ezért ezzel igen durva vákumot létre lehet hozni. A csúcs amit eddig előállítottam vele az -0,98 atm volt. Egy vastag falú acél dongás 200 literes hordót úgy roppantotta össze mintha papírból lenne. Hasonlóan mint a filmben.
Most gondold végig, hogy a legnagyobb hidraulikus présekkel mekkora nyomást tudnak előállítan, és mekkora méretű és teljesítményű prés kellene ahhoz hogy ezt a tartálykocsit így össze tudja roppantani ennyi idő alatt.
1. egy ilyen tartalyt nem igazan terveznek nyomasra. azert igaz, hogy az aljan mindenkepp egesz komoly nyomas van, mar a magassaga miatt is.
2. a nyomas iranya nemkicsit szamit, hanem nagyon-nagyon-nagyon. kifele a szakitoszilardsag szamit, befele meg a merevseg. a nadragszijam is olyan, hogy abszolut nem merev, siman ossze lehet gyurni, de ha kinyomom a pocakom megsem szakad el.
Amugy ha a tartalyban sikerul vakuumot csinalnod, m2-enkent 10 tonna fogja nyomni a feluletet, az nagyon nem piskota. Ha higannyal toltod meg, talan akkor erne ekkora nyomas belulrol.
Azt a tankeres dolgot nem teljesen értem. Vákuummal max. egy atmoszféra "negatív nyomást" tudsz teremteni, egy ilyen tartálynak pedig sokkal többet kell kibírnia. Igaz, hogy ellenkező irányú nyomásra tervezik, de akkor is.
nem mondom hogy erdekel, mert sosem fogok ilyet csinalni. csak arra akartam ravilagitani, hogy a korpuszpres nem laminalasra es nagy feluletek preselesere valo, hanem a szekrenytest egymenetben elkeszitesere. tehat beteszed a negy lapot a csapokkal mindennel, es negyoldalrol osszenyomja egyszerre a sarkait. ha a szekrenyt betenned egy vakuumzsakba, az tortenne hogy behorpadnanak az oldalai, mert bent nem lenne ami ellentartson.
Ügyesen :) Vákumszalaggal, fóliával és egy vákum szivattyúval. A vákumszalag helyett megteszi az öntapadós alu fólia vagy a sima maszkoló szalag is. Ha nagyon érdekel akkor meg tudom mutatni részletesen.
áááá dehogy. a feleségem kivett 3 nap szabit hogy segítsen forgatni.
:))
beleraktuk az üveget... a bakról behoztuk a műhelybe ez kb 3m azalatt nekem a szemem majd kiugrott a helyéről...ő meg majdnem megszűlt pedig nem is volt terhes.
A keményfa hosszvágásra való lapon van egy előtolás határoló kiképzés is a fogak éle mögött, így nem lehet túlzásba esni az előtolással, emiatt a gépet sem terheli le annyira.
A gekkót nem ismerem, arról nem tudok véleményt mondani. Nekem is gondot okozott a keméynfa hosszvágás régen, többféle vídiás lapot próbáltam, mind beégett, füstölt, egyre nehezebb volt tolni, a gép nagyon erőlködött az 5 cm vastag juhar hosszvágásnál.
Vettem egy nagy levegőt és utánajártam, hogy milyen lapokat kéne megvennem erre a célra. Kimondottan keményfa hosszvágásra való lapot kerestem profi minőségben illetve vegyes vágára alkalmas finom fűrészlapot amivel kiszakadás mentesen tudok vágni keményfát keresztbe és bútorlapot is.
Ezeket vettem meg végül és nem bántam meg. Ég és föld a különbség, nincs visító hangjuk a fűrészlapoknak mivel zajcsillapítottak, nem ütnek, úgy vágja a keméynfát mindkettő mint a normál vídiás lap a fenyőt keresztben, de nincs kiszakadás. A súrú fogazásúval végzem a finom munkákat, kímélve a lapot a vastag anyagok hosszvágásától, bár ezt is bírja, de sokal jobban lehet a ritka fogazásúval vágni vastag keményfát.
Keméynyfa hosszvágásra :
Finom vágásra meg ezt használom :
Elég drágák a lapok, de nagyon megérte. Eddig még nem kellett egyiket sem éleznem pedig színte csak keméynfával dolgozom (kb 80%-ban)
A finom fogazásút azért kímélem, mert bútorlap vágásra is szeretném még sokáig használni, illetve rétegelt lemezhez, osb-hez, mdf-hez. Ezért amit lehet inkább a durva fogazásúval vágok. Eddig csak egyszer kellett letisztítanom a lapokat, de azt is csak amiatt mert kicsit sok vizes gyümölcsfát fágtam.
Sajnos ez torrent. Mégkozzá kalóz verzió. Tapasztaltom szerint az ilyen kalóz verziók nagyrésze nem működik, így már hosszú évek óta mellőzöm ezeket. Túl sok problémát okoztak az ilyen nem jól működő programok, nekem már nyűg ha ilyet meg kell oldanom és nem kihívás. Nem azt mondom, hogy jó útra tértem, hanem azt hogy a lehetőségek szerint csak ingyenes programot használok vagy demót. A feltört verziókat igyekszem elkerülni.
manapság azt a programot használom amit Leitgép Ferenc oktatott Miskolcon.
ha viszel neki dió likőrt talán még megtanít az alapjaira.... :))))
bár neked is elfogja mondani:
"az Isten 5-re tud rajzolni, Én csak 4-esre, egy mérnök csak 3-ra, egy műszaki rajzoló talán 2-re...maguk?? maguk nem tudnak!"
és tényleg nem tudtunk. Viszont 3 év alatt aki nála nem bukott meg az mindenütt megállja ma is műszaki rajzból a helyét.
egy biztos hogy Akkor ugyan nehéz volt de 23 évvel a suli után azt mondom hogy az ő tanításának nagy szerepe van abban hogy bármilyen faszerkezetet, bútorvázat számítógép nélkül is megtervezem neked papíron ceruzával +agyban, követve a méretezést.
Az öreg vágta a népet. majd odament a táblához és rajzolt egy kört és huzott egy egyenest a táblára...
csöngettek. Az öreg elment a szertárba a diólikőrjét beszürcsölni...
mi meg szaladtunk a táblához és körzővel ellenőriztük a kört... -szabályos volt!
60 fogu lappal nem vagunk hosszaban. plane nem vastag pallot. nincs hely a fogak kozott a forgacsnak. az a lap 95% esellyel direkt keresztvagasra valo, es az elezese is olyan. hosszvagashoz 250-es meretben 20-24 fogu lapok vannak jo nagy arokkal a fogak kozott, es masfele elezessel.
szia. ezt a variaciot probald meg >>>> nagyon profi program ezt hasznalom mar vagy negy eve pl az alabbi is ezzel van keszitve, a jo dolog, hogy miutan elvegezted a tervezest automatikusan le tudod kerni az anyagszuksegletet is .
Egy Gekko 250/60t vidiás körfűrész-lappal vágtam száraz diópallót hosszába. Úgy húsz méter vágás után a forgács már megfeketedett, égette az anyag oldalát is, tolni is nehéz volt. A lapot megpucoltam, de semmi javulás.
Nem vagyok szakmabeli, ezért kérdezném gagyi a Gekko márka? Azt hittem a vidia szinte örök élet. Éleztetni érdemes? A diófa márkásabb lapot is kinyína?
Örököltem egy komlett 1978-as Freddy-III -at :) Aki setleg nem tudná, ez egy klasszikus békebeli nagyszobagarnitúra, 2 nagyszekrény, egy bárzekrén és 1 katedrálüvegbetétes. A felülete lakkozott, vagy milyen. Olyan fa színű :P Nincs olyan műanyaghatása mint a ma kaphatóaknak. Mivel 35 évig a 6. emeleten állt, tök száraz, tiszta, csak a felületét kikezdte az idő. Kávéspohár, kiborult váza nyomai, stb. :) (zalaegerszegi, vagy kanizsai)
Viszont tényleg egyben van. 1-2 helyen hiányzik a díszlécezése, d nem vészes, pótolható. Állíólag baromi drága volt az ilyen akkoriban.
Mivel semmi kedvem onnan lecipelni, és másikat csinálni-venni helyette, meg amúgy is eladhatatlan, érdeklődéssel várom ki milyen észt tudna osztani ennek a gyönyörűségek a felújításához.
Igazad van, csak oda akartam kilyukadni, hogy valószínűleg 400 év múlva sem a panelkonyhába beépített pozdorjás bútorokat fogják csodálni az asztalosok. Már ha lesznek még fák addigra.
persze, a nep eleg keves butort hasznalt, es azok nem voltak tul bonyolultak. csak azt mondom, hogy sokszaz evvel ezelott is az igenyes butorok egyaltalan nem kocka tomor fabol voltak, hanem siman furnerozva (svartnival), hatan is furnerozva, diszlecek utolag felteve, diszek, faragasok kulon elkeszitve, utolag felteve, stb.
Ennél az ominózus komódnál kötelező volt a furnérozás, mert a faragott elemeket összhangba kellet hozni az egyéb, más fából készült, vagy táblásított elemekkel. Az is érdekes volt, hogy a furnér néhol már nem is igen volt nevezhető furnérnak, mert a nagyobb homogén sík felületeken 3-4 mm vastag volt.
Nem is állítottam, hogy minden eleme tömörfa volt, csak a mai fóliás, laminátos MDF, tiplis, lamellós, összehúzó vasalatos, műanyag fiókkávás stílussal próbáltam párhuzamot vonni.
Ez legalább háromféle fából volt. Volt egy csomó eleme, mint az esztergált, faragott oszlopdíszek, a faragott fiókelők, faragott ajtók. Ezek biztosan tömörfából voltak. A korpusz táblásított, kívül furnérozott tölgy volt, vázszerkezete fenyő és a hátfal is kb. 10 mm vastag, arasznyi széles fenyőlapokból állt. Annak ellenére, hogy sok újdonságot nekem sem jelentett, sok hasonlót láttam már, de akkor is jóleső érzés volt látni azokat az igényes szerkezeti megoldásokat, a rejtett helyeken is. Én csináltam már jópár félig takart fecskefarkú kávakötést, jobbára csak tömörfából dolgozom, tudom értékelni azt a precízitást, amit ott tapasztaltam. A "legenda" az én olvasatomban annyit tesz, hogy "nem igaz". Ez igaz volt, az enyém volt, saját szememmel láttam.
Persze, el lehet egy válrándítással intézni, hogy ez nem egy nagy szám. Abban a korban nem is volt az, de én ma felnézek azokra a mesteremberekre. Aki meg nem, az szeresse tovább a fóliás bútorlapot. Nincs is ezzel semmi baj, amíg nem kérdőjelezi meg a régi kézműves bútorok értékét. És elsősorban nem a pénzben kifejezett értékre gondolok.
És akkor tegyük hozzá még azt az "apróságot", hogy azokat a ránkmaradt vitathatatlanul gyönyörűséges mesterműveket legfeljebb az akkori lakosság 2-3%-a tudta megfizetni. Az emberek igen nagy része ezeknél sokkal szegényesebb környezetben volt kénytelen élni.
A furnérozott bútorok is tömör fából készültek régen csak bevonták egy furnér réteggel. Ez nekem csak egy felületkezelést jelent mintha lefestették volna, mivel csak a látvány része a furnérozás. A politúrozás is egy festéshez lehet hasonlítani, mivel a célja csak az, hogy látványosabbá tegye a bútort.
Persze azt tudom, hogy a furnérozás és a politúrozás nagyon nagy szakértelmet igényel, de a festés is. Így nincs sok különbség közöttük.
Megvizslattam azt a pro 100-as tervező programot és a honlapjukon található szabász programot. A honlapjukon jópár nyelven olvasható a leírások, így nagyon meglepődem a programok feltelepítése után, hogy csak lengyelül tudnak és át sem lehet állítani más nyelvre. Ami feltünt előszőr, hogy nagyon furcsa kinézetű ikonok vannak a programokban amikről első ránézésre még az sem derül ki hogy az például egy nyomtatás ikon. Így a google fordítóval illetve próbálgatással sikerült nagyjából megfejteni mi mit csinál. Sajnos a google fordító sem segített sokat, a programban lévő szavak nagyrészét nem ismerte. Így rendkívül nehéz volt nekem a használatuk. Midkét programra jellemző, hogy villám gyors, de csak demó verziók.
Először a lapszabász programot néztem meg, Viszonlag egyszerű, valami ilyesmi kellene egy hobbiasztalosnak. Nagyon egyszerűen meg lehet adni vágandó méreteket, neveket lehet hozzárendelni, hogy például fiók előlap, fenéklap stb. Az élzárásra is van megjegyzés lehetőség kétféle élzárót tud kezelni egyszerre. A felvitt adatokat nagyon könnyű módosítani, szóval igen kultúrált kinézetű program, de hibája azért ennek is van amit nem tudtam eldönteni, hogy azért mert demó verzió vagy azért mert hiányos a program. Ugyanis csak egy táblázat szerü rendszert lát az ember, így meg nem lehet látni, hogy az adott tábla anyagon hogyan helyezné el a különböző méretű kivágandó lapokat. A nyomtatása működik, de ott sem nyomtatja ezt ki csak a táblázatba felvitt elemjegyzékeket. Ez így összeségében nagyon kevés, nem segít sokat a vágások megtervezésében.
Az egész olyan mintha egy sima excel táblázatba dolgoznánk és utána kinyomtatnánk az excel táblázatot kicsit más formában. szépen megmutatja, hogy összeségében hány m2 tábla anyag kell a szabáshoz, de például a tábla méreteket sem tudtam megadni neki, így nagy valószínüséggel ez csak egy sima nyilvántartó program, egy nagyobb projekt anyagjegyzékének az összeállításában, de erre egy excel is képes.
A hiányossága miatt 2-as osztályzatot adok neki.
A pro 100 program egy lakberendező program lenne, van benne fotórealisztikus megjelenítés is és minden egyes falat egyesével meg lehet nézni, hogy hova kerül a bútor. A bútorjegyzéke nem bővíthető ami meg benne van az rendkívül szegényes. Az egyes bútorokat csak egyben lehet szinezni, tehát nem lehet megadni, hogy mondjuk az oldalfal fehér, az előlap meg sárga. A bútorlap mintázatokat nem is ismeri a program, csak szinekkel lehet elkülöníteni a dolgokat. Ez így viszont értelmetlen a fotórealisztikus megjelenésben. A kezelése a programnak viszonylag egyszerű, ha már rájött az ember, hogy az egyes ismeretlen kinézetű ikonok mi a francot akarnak jelenteni. Bútort nem lehet benne tervezni, de az adatbázisában meglévő bútorok méretét könnyedén tudjuk módosítan, akár szélességben, magasságban és mélységben. A bútorokban a polcok is automatikusan közelebb kerülnek egymáshoz ha például kicsinyítem a bútort. Szereti a program használni a vonalas megjelenítést ami baromi kényelmetlen, mert alig lehet megkülönböztetni, hogy melyik vonal mihez tartozik. A fotórealisztikus megjelenítés is folyamatos képernyő villódzás emiatt. A demó verziónak a nyomtatása nem működik, így nem tudtam megállapítani milyen listákat tud készíteni. A programot 2-esre osztályoznám.
Ez a "Régen nem bútorlapokból készítették a bútrokat, hanem tömör fából. Azt lefestették vagy lekenték oldajjal és kész is volt" ez egy legenda. Kb a nepi parasztbutorokra igaz, semmi masra. A stilbutorok mindig is baromi bonyolult szerkezetuek, anyaguak es feluletkezelesuek voltak. Furner, intarzia, lakk, politur, es minden trukk amit csak ki tudtak talalni. Azok a regi (akar tobb szaz eves) butorok, amik ugy elnek az emlekezetunkben hogy tomor fabol vannak, igen gyakran furnerozottak, lecbetetesek, stb.
Nem találkoztam még ezzel a programmal, de mindjárt megnézem alaposabban. Az egy kicsit zavaros nekem, hogy a honlapon azt írják, hogy ingyenes a program, mégis demó verziót lehet csak letölteni. (Ez lesz az első lengyel program amit kipróbálok)
Mostanság adtam el egy örökségből származó, restaurálásra szoruló, 100 éves, ónémet márványlapos komódot. Csodálatos volt látni, azt az örrökkévalóságnak szánt masszív szerkezetet. A félig takart fecskefarkú fogazással készült íves fiókelőket, az elefánt lábazatot. És ami meglepő volt, hogy rengeteg furnérozott elem volt rajta. Olyan bonyolult elemek is tökéletesen lefurnérozva, hogy csak lestem. Nem is tudom, hogy ezt hogyan csinálták. Gyanítom, hogy a párkánynak megvolt az ellendarabja és ezek közé volt beszorítva a felgőzölt furnér.
Ma meg, ha valami furnérozva van, vagy urambocsá' tömörfából, akkor el se hisszük. Tény, hogy vannak olyan laminátok, hogy alig lehet megkülönböztetni a természetes kőtől, fától. Így múlik el a világ dicsősége.
Egyébként haladni kell a korral. Régen kézzel csináltak mindent ma meg gépekkel csinálunk mindent.
Régen nem bútorlapokból készítették a bútrokat, hanem tömör fából. Azt lefestették vagy lekenték oldajjal és kész is volt. Volt 2-3 féle színű bútor, esetleg kicsit sötétebb vagy világosabb. Most viszont tobzódunk a több száz féle szinárnyalatú bútorllapokban és nem tudjuk eldönteni, hogy például a fekete vagy encán kék konhapulthoz hogy fog illeni a calvados vagy mahagóni szinárnyalatú szekrényajtó és ezért szeretnénk fotórealisztikusan is látni hogy mit tervezünk.
A sketchup-ban megtervezett rengeteg bútor és gép tervet lementettem magamnak, hogy ne kelljen keresgélni ha szükség lesz rá. Szép kis gyüjteményem van már az ilyen ingyenes rajzokból.
Rengetegen viszont abból élnek, hogy elkészítenek egy rajzot, majd a rajz alapján elkészítik a tárgyat, videóra veszik, honlapon szépen dokumentálják fotókkal videóval, majd "fillérekért" árulják a skecthup rajzukat amit a videóval meg a honlappal reklámoztak be. Lásd Mathias Wandel és még sokan mások. Egy csomóan DVD-re kis kirakják az elkészült anyagot a tárgyról és a DVD-t is árusítják a honlapjukon. Lásd New Yankee műhely.
Ezekből a 10-20 $ összegekből vígan meg lehet élni ha napi több tucat ember veszi meg ezeket a világon.
Amúgy meg régen (nem is olyan régen, 10-20 éve) sem 3D szoftverben tervezte a többség a bútorokat, aztán mégis vannak a PC kor előttről is takaros konyhák! :)
A külföldi (főleg amerikai) hobbiasztalos anyagokat elnézve kezd az az érzésem lenni, hogy sokan átestek a ló túloldalára, és több időt töltenek a SketchUp előtt ultrarealisztikus 3D modellt készítve, mint kint a műhelyben a fa mellett.
Nem olyan rossz és kaotikus program az, mint azt többen is említették, csak nagyon nem mindegy, hogy pontosan milyen szoftveres előképzettsége van (főleg CAD vonalon) az embernek. Én például Solid Edge után egészen otthonosan mozogtam a SketchUpban, mert több szempontból hasonló a működési filozófiája. Engem sokkal inkább az bosszant a SketchUpban, hogy a Solid Edge-hez képest egy csomó művelet sokkal lassabban, körülményesebben, és kevésbé jól definiáltan végezhető el, illetve egy rakás praktikus funkciót hiányolok belőle, ami a Solid Edge-ben órákkal képes lerövidíteni a monoton munkákat (pl. méretezési, rögzítési lehetőségek, furatok, kerekítések, letörések, profilozás, ismétlődő mintázatok, objektumok interakciója stb, a LayOut pedig valóban gyengus egy rendes CAD szoftver után). Ha az AutoCAD irányából érkeztem volna a SketchUphoz, akkor lehet, hogy számomra is idegen lenne, de az AutoCAD nekem eddig kimaradt.
Viszont ami a hátránya, az az előnye is egyben a Sketchupnak: univerzális. Ha megnézed a SketchUp 3D Warehouse-t, gyakorlatilag mindenre találsz kész tervet, a parányi alkatrésztől (pl. gomb, kupak, csavar, fogaskerék) kezdve a komplett épületekig. És mivel tonnányi kész modell van fent a Warehouse-on, egy csomó dolgot nem kell a nulláról kezdeni, csak a saját igényekhez kell igazítani.
A www.foresteu.com oldalon is van egy progi a Varia. Én csak szőrmentén próbálgattam, a valós kvalitásait nem ismerem, a projekt grafikai arculatának tervezésében vettem részt. Egy próbát talán megér.
Pár napja feltettem egy kérdést itt a fórumon, hogy milyen bútortervező programokat használtok. A google skechup-on kívül semmit sem javasoltatok, így nekiálltam keresni asztalos programokat. Egy jópárat kipróbáltam és elkeserítő a tapasztalatom a programok minőségével, használhatóságával kapcsolatban.
Asztalos inas 2.0 program, nagyon régi, talán 10-12 éve írhatták, azt a stílust követi. Eszméetlen bugyuta az egész program, a használhatóságára 2-es osztályzatot adnék. A program fizetős, valami 45.200-et kérnek érte. Egy fillért nem adnék érte.
Lapszabász 2.0 és lapszabász Extra programok ugyanattól a fejlesztőtől, ugyanabban a stílusban elkészített programok, annyira használhatatlanok, hogy az 1-es is sok ha leosztályom őket. A program fizetős, kb 49,600-at kérnek érte. Egy fillért nem adnék érte.
Bútorrajz 2D program szintén a ugyanaz a cég árulja 42.000-ért, de ki a fene fog ma már csak 2D-ben tervezni egy bútort. Osztályzata 1-es. egy fillért sem adnék érte.
Msbutor 3.2 program egy bútor tervező program, de csak vonalas tervezésre van mód benne, csak azokkal az lőlapokkal hajlandó dolgozni amik az adatbázisában benne vannak, importálni nem lehet bele korpuszt sem. A 3D megjelenítése siralmas, lassú. 3D-ben nem lehet semmit módosítani rajta csak a vonalas módban. Aza adatbázisának a bővítésére nem jöttem rá, hogyan lehet, így csak a szűkös adatbázisából tudtam próbálgatni. 2-esre osztályoznám. A program ingyenes.
Alno konyha tervező program csak angolul tud, elég sokoldalú a tudása de bútort importálni ebbe se lehet, se korpuszt. A 3d nézetben a bútor mozgatás is megy benne, azaz lehet módosítani dolgokat benne, de például nagyon kell vigyázni mert a mozgatás során a bútor a 3D-s nézetben lebeghet a föld felett vagy bele is tudod nyomni a földbe. A 3D nézete nem járható körbe, azaz csak 2 falra tud bútort rakni, a másik két falra hiába teszel fel 2D-ben bútort az a 3D-ben nem jelenik meg. 3-asra osztályoznám. A program ingyenes.
Leszabo 2.0-ás program szintén nagyon régi, az Erdért árusítja 40.000 + áfa-ért, ki sem próbáltam mivel xp-n vagy újabb oprendszeren már nem fut. Osztályzata 1-es.
Wood Cad Cam egy igazi autcadre épülő program, a megtanulása éveket vesz igénybe. CNC megmunkáló gépekhez készült, nem a mi kategóriánk. Kipróbálni nem volt lehetőségem így osztályozni sem tudom.
Faipari lapszabászati program, 20.000 Ft-ért árulják, még kipróbálni sem lehet, mert soros portos hardwer kulcsot kér. A vicc az, hogy a jófogáson 25.000-et kérnek ezért a programért hardverkulcs nélkül. Osztályzata 1-es.
KickenDraw 6.0-ás program demója nagyon jól használható programot takar, csa sajnos 20 óra használat ngyenes utána pedig óránként 2 euró a használati dja, ha nem fizeted, letilt. Így ez a program csak nagy cégeknek éri meg akik meg tudják fizetni a folyamatos használatát. A program nagyon sokat tud, de emiatt a megtanulása sem fér bele a 20 órába. 4-re osztályoznám.
Sweet home 3D program ingyenes, JAVA alapú magyar nyelvű program, ez egy lakberendező-épület tervező program, bútort tervezni nem lehet vele. Eszméletlen sokat tud a program, csak ajánlani tudom mindenkinek akinek erre van szüksége. Lehet bele importálni is bútorokat.
Az osztályzata 4-es de csak azért mert bútort nem lehet vele tervezni, különben 5-öst adnék rá.
Ikea konyhatervező program teljesen ingyenes, nagyon profin elkészített program, sajnos ebbe sem tudtam korpuszokat importálni, de ettől függetlenül nagyon könnyen használható program. Színte percek alatt meg lehet tanulni a használatát. 2D-ben és 3D-ben is lehet módosítani mindent, tökéletes látványtervet lehet vele készíteni. Még a fényeket is be lehet állítani, hogy merről süt be az ablakon a nap, vagy esti lámpa fénynél hogy fog kinézni a bútor. Sajnos az adatbázisában csak az ikeában forgalmazott bútorok és azok elemei vannak, de akár a rugdosó lécet vagy az ajtó gombokat is kiválaszthatod hogy milyen legyen. Eddig ez volt a legjobban használható program amit kipróbáltam, így az osztályzata 4.5-re lőném be, mert nem lehet importálni bele más bútorokat vagy korpuszokat. Ha ez is működne akkor a csillagos 5-öst kapná.
Egy csomó egyébb faipari tervező programba is belefutottam amiket nem lehetett kipróbálni sem mert a letöltésük már nem működik, vagy ha le is lehet tölteni az csak régi chrome böngészőbe hajlandó feltelepülni. Akinek meg naprakész friss chorem böngészője van az nem tudja telepíteni a programot mert a chrome letíltotta az idegen honlapról való kiegészítő installálását. Csak a saját áruházából enged kiegészítőket telepíteni az új chrome.
Egy kicsit beleugatnék én is. Szerintem az a gond hogy a kitoló hengered is rovátkolt ún. mikrobordás. A metabo 300 as gyalugépen is ilyen van , ha széles deszkát gyalúlsz szinte észre se lehet venni. De egy keskeny lécre nagyobb hengernyomás jut.
Érdemes megnézni a Bochemie többi termékét is, ha nem szempont a fertőzés megszüntetése, csak a megelőzése, akkor vannak más szereik is, ráadásul többségük színtelen formában is elérhető (ami előnyös látszó fafelületekhez). Az Antiflash pl. a higítás mértékétől függően égéskésleltető is egyben, a Forte meg nem mosódik ki a vízzel, ezért földdel vagy vízzel közvetlenül érintkező fát is lehet vele hatékonyan kezelni (legalábbis ezt állítja a gyártó).
Árban viszont baromi nagy a szórás a boltok között, pl. a Zatik oldalán közel 25%-kal drágább a Bochemit Plus, mint más webshopban, de nem a Zatik az egyetlen, aki nagyobb haszonkulccsal dolgozik. Az árakat összehasonlítva nekem három webshop tűnik a legolcsóbb Bochemit-forrásnak:
Komolyan gondolod, hogy kiszámolgatja mm pontosan az alkatrészeket, leszabatja valahol, élzáratja, hazaviszi és összetiplizgeti a különböző vastagságú bútorlapokat (tegyük fel, hogy minden alkatrész pontos is lesz) és ez még szép is lesz a végén ? Ezt azért megnézném. Főleg az ajtókat. Nem elméletben, hanem a valóságban, ha majd így el is készül.
Tuti hogy megvenném az Ikeában vagy akárhol, ha nem az a lényeg hogy fa legyen, hanem csak a színe számít.
Mondom ezt úgy, hogy csináltam 100*210-es ruhásszekrényt nagyrészt táblásított boroviból, füllongos ajtókkal... de bútorlapból eszembe nem jutna, az biztos. Legót lehet kapni készen is :-)
1998-99 környékén abbahagyták mind a falco (Sopron mind pedig a hódmezővásárhelyi gyárban) a 19mm-es bútorlapok gyártását.Akkor átáltak a 18mm-es lapokra amivel lényegében egy halom alaktrészt is újjáterveztek a kivetőpánttól élfóliáignincs már 19mm-es legfeljebb összerakott bútor bontásakor találkozol vele.
annak hogy te keretszerkezetű bútornak nekiállj nincs értelme. Tehát azok javaslata már ki is esik akik azt javasolták hogy kereteket készíts és rakjál bele betétet.
18mm-es fenyőtáblából gyönyörűen megoldható, annak az élét elég simára csiszolni nem kell még élzárózni is.
a táblát lapszabászaton felvágják méretre. ahhoz csak 4mm x 45mm-es léc kell amit kívülről körbe a lapra ragasztol, minden alkatrész tiplizhető, lamellázható.
ennek a bútornak az elkészítése 1 nap.
a színnel sincs gondod: bementek egy faipari festékáruházba és akár színre is kevernek olyat ami kell. szeszes vagy oldószeres páccal lekened olyanra ami neked tetszik, aztán lakkozhatod is.
bár az a fekete egyszerű lett volna de ez sem nagy gond.
Ez azért elég drága. 2500 Ft-ért fél m2-t tudsz csak kezelni (5000 Ft/m2). 5000 Ft-ért kapsz 1 liter Bochemit Plust, ami pedig kb. 30 m2-re elég (166 Ft/m2).
Nagyobb barkács áruházakban is ahol van lapszabászat, ki szokták rakni egy nagy rakásban a maradék anyagokat. Ott is sokkal olcsóbban meg lehet venni az ilyen maradék anyagokat.
Szerintem egyszerű a dolog, le kell tesztelni: ki kell választani legalább 2 féle nagyon nem szokványos típust, és telefonon rá kell kérdezni, hogy mehetsz-e érte. Ha igen, akkor RepülőgépÉpítőnek van igaza, ha nem, akkor neked.
"A teljes Falco választékot, méret, struktúra és színválasztékban Budapest és vonzáskörzetében felmerülő nagy és kiskereskedelmi igényeket gyorsan, pontosan, készletből tudjuk teljesíteni. Igény esetén ütemezve, előrendelés esetén összekészítve (kis tételeket is), fuvarszervezésben segítve tudjuk kiszolgálni vevőinket."
4000 m2 raktáruk van, ahol be tudják mutatni a termékeiket, és még van ezenkívül 2800 m2 másik raktáruk is. Mivel nagy és kiskereskedés a Falco ezért szinte minden van náluk raktáron. Lapszabászatuk is van, és ezért a maradék anyagokat sokkal olcsóbban meg lehet venni, pár száz forint m2 áron.
Nem hinném, hogy magyarisztánban lehet ilyen finomságokat venni. Ennél sokkal egyszerűbb műanyag fésüs visszalökésgátlót sem lehet kapni amit olyan sok videón látni az amcsiktól. Az ebay-on viszont szinte mindent meg lehet venni. A gond az, hogy mire megtalálja az ember addigra beleőszül.
Sima rétegelt lemezből, vagy keményfából is el lehet készíteni. A visszalökés gátlót én például sima fenyő deszkából készítettem el.
Na én is ugyanígy vagyok vele. Nézem a rengeteg oktató videóját, állandóan megállítom a videót és a látottakat próbálom megcsinálni az sk-ban, de elég ritkán sikerül. Persze a videók egy régebbi verzióról készültek, az újabb programban meg teljesen másként vannak a menüpontok is és azzal telik el az időm mire megtalálom. Addigra meg már elfelejtettem, hogy a videón hogyan is csinálták a műveletet, úgyhogy nézhetem újra. Állítom hogy legalább 150-200 órát beleőltem már az sk megtanulásába, de még most se megy hatékonyan a munka vele.
Ha tiplival akarod csinálni akkor a tipli csapozóra szükséged lesz. A wolcraft készülékét ajánlom, nekem is ez van és tökéletesen lehet vele illeszteni vele a tipliket és gyorsan. Egy csomó videó van hozzá a youtube-n.
Ha a stabilitás is számít akkor elég sűrűn kell csapolni, az meg piszok nagy munka. Ilyenkor sokkal célravezetőbb egy lamelló maró beszerzése, én az aldiban vettem kb 15.000-ért 3 év garanciával. Tökéletesen megfelel házi célokra, elég jó kis gép, nem a gagyi kategória. A lamellók kicsit drágák, de jóval erősebb kötéseket lehet vele csinálni villám gyorsan.
A levágott hátfallemez oldala nagyon csúnya lesz, az nem megoldás. Ha meg tudod azt is lamináltatni (ehhez nem értek), akkor bármiből megcsinálhatnád, az egészet laminálod, és kész. (Az én Ikeám is ilyen, de nekik megvan hozzá a géppark.) Hogy jól jársz-e ezzel, majd a szakemberek megmondják.
Én nem így csinálnám, hanem fából (táblásított), és festeném, de én csak amatőr vagyok.
Elgondolkoztam kicsit az írásodon. Mi lenne, ahogy Te is írtad, ha az ajtók, oldalfalak tömör bútorlapok, és a díszítést 4mm-es hátfal lemezből tenném rá. Kérdés ez esetben hogy:
1. Hogy lehet stabilan rögzíteni ezeket a díszítő elemeket? Teljes felületén ragasztással?
2. A levágott hátlaplemez 4mm-es oldala mennyire csúnya? Azaz csiszolható-e hogy szép legyen? Mivel ugye ezt az élt laminálni nem lehet.
A keretnek meg lehetne mondjuk tömör fa, mondjuk 5x5cm-es. Kérdés itt is, hogy ezt lehet-e fóliáztatni? Létezik-e ilyen szélességben vasalható lamináló?
És ha az ajtókeretet, és a bútor vázát csinálnád a 18mm-es táblásítottt fenyőből, a "belsejét" pedig pl. 4mm-es rétegelt lemezből szabott betéttel? Ha vastagabbat szeretnél a belsejébe, akkor választhatsz akár 8-10mm-es rétegelt lemezt is ennek.
Színre pedig - ikeának van ilyen antik páca. (Hasonló a színe fenyőn.)
Köszi az infókat. Ahogy leírtad ez elég vékonynak tűnik nekem. 4 ajtósban már lehet nem lenne annyira stabil. Gdzsozy tippje tűnik a legmegvalósíthatóbbnak nekem is. Nézegettem a táblásított anyagokat, de 18-asnál vékonyabban nem találok. Így keretnek lehet a vastagabbik huszonx mm vastagságú kellene. Viszont a színnel bajban vagyok, mert a lányomnak konkrétan az alábbi szín kell. Ezt meg csak bútorlapban találtam eddig.
Végignéztem az első oktató videókat, és akkor tudtam is vele dolgozni, persze alapszinten. Aztán nem használtam néhány hónapig, és rá kellett jönnöm, hogy elölről kell kezdenem mindent, mert magamtól ezek után sem jövök rá, mit hogyan is kell. Biztos bennem van a hiba, de szerintem sem elég logikus a kezelése.
"a ketchup nagyon maskepp mukodik mint az acad. es nem intuitiv,"
Ez így igaz, én sem tudtam megbarátkozni vele.
Viszont a guta üt meg, amikor látom a belsőépítész barátomat, hogy 10 perc alatt összehoz benne egy 3 szoba+hallos lakást - 3 D-ben, virágvázával az asztalon és prágai, szeletelt gépsonkával a virtuális hűtőszekrényben.
Jó, persze, neki ez a kenyere - de mégis felháborító, hogy ez ennyire megy neki :-)))))
Nem tudom, ez milyen szekrény, nekünk hasonló van az Ikeából fehérben. Legalábbis az ajtaja pont ilyen. Az mdf-ből van. Az ajtók egy tizenx milliméteres keretbe foglalt farost/hátfallemezekből állnak. Azt meg is lehetne valósítani szerintem ilyen módszerrel bútorlapból is, ha bele tudod marni a keretbe a közepét (nem tudöm, hogy nézne ki...). Magát a szerkezetet viszont ilyenből én nem merném megcsinálni. A lába alapján úgy tűnik, hogy ez egy kb. 4x4 centis vázból áll, az nem bútorlap, az biztos. Én is inkább gdzsozy tanácsát követném.
A vastagabb bútorlap pár milliméteres kilátszó élét fóliázod? Vagy hogy gondolod? Ráadásul nem ártana ferdére marni, hogy ne derékszögben "álljon ki" a felületből, mert az nem néz ki jól, és takarítani is nehéz.
Ekkora méretben nagyon óvatosan kell bánni egy öt centi széles bútorlap csíkkal, mert ha szerelés közben rosszul támasztod alá, saját súlyától eltörhet.
Ha ragaszkodsz a bútorlaphoz (miért is?) akkor inkább keress laminált díszlécet, és azt ragaszd fel a tömör bútorlapra.
Vagy esetleg a betétrészek jobb ha 18-as-ból vannak és a kiemelkedő keretrész lenne vastagabból? De akkor az milyen vastagságú anyag legyen? A szekrény ami tervben van a lányomnak kellene és 2m széles, kb 2m magas, és 58cm mély. Így 4 ajtós lesz. Szóval a stabilitás is fontos. A táblák összeillesztése megoldható fatiplivel is? Mivel lamelló maróm nincs sajna. Vagy szerezzek be egyet. :)
Nomeg a vastag lécekre felmehet a szegély felvasalása és úgy legyen összeragasztva a betétlapokkal, vagy ragasztás után vékony szegélcsík legyen felvasalva?
Valami hasonlóra tippeltem én is. Pontosabban, hogy a keret, meg a "kiemelkedő" részek mondjuk sima 18-as bútorlapból, a külső szegélyek mondjuk 5cm széles 18-as bútorlap csíkokból, a sarkokon élével 90°-ban egymásnak illesztve. A belső részek pedig vékonyabb bútorlapból. Általában milyen vastagságú bútorlapokkal lehet kalkulálni? Amik el is érhetőek. Színben pedig inkább fenyő lenne.
a behúzó henger gondra lényegében már elhangzott a válasz.
-kést soha nem a behuzóhengerhez állitunk hanem a késtengelyhez.
- ha ennyire belemar a behuzó henger akkor lazítani kell a rúgóerőn, vagy egy hézagoló lemezzel följebb emelni.
de célszerű lett volna, sőt holnap ezzel kellene kezdeni: nagyobb fogáson is próba gyalulást végezni.
ha nagyobb fogásnál megmarad a fogak nyoma akkor emelni és vagy gyengíteni a rúgónyomást.
-ha eltűnik akkor pedig tudomásul kell venni hogy a vastagoló fogás tartománya mondjuk 2-10mm között van.
ezt úgy tudod csökkenteni ha egy betét bútorlapot rakol a vastagoló asztalba és azon csúsztatod az anyagot. egyébként is tudom ezt javasolni, sokkal szebb gyalulást eredményez, csak a bútorlapra alúlról fel kell csavarozni egy ütköző lecet keresztbe hogy az előtolás ne vigye át.
(és észben kell tartani hogy innentől 18mm-t be kell kalkulálni a vastagolási méretbe.)
Nekem nincs ilyen bútorom, de elképzelésem van rá, hogyan lehetne bútorlapból elkészíteni. Az ajtókat, oldalfalak el lehet készíteni úgy is bútorlapból, hogy kisebbre van szabva minden, majd egy tömörfa léc keretet kap amit például lamelloval rá lehet illeszteni. (lapostipli maróval) Az összeállításnál is lehet használni a lamellót. A gond a szinezéssel van, mert a tömör fát elég nehéz pont ugyanolyan színűre elkészíteni mint a bútorlapot. Esetleg lehetne kontrasztosra csinálni például fehér szegéllyel.
A másik módszernél nem tömörfa szegélyt kapna, hanem szintén bútorlap szegélyt csak vastagabból kell elkészíteni a szegélyt. Ekkor már talán lehet találni olyan bútorlap tipust amiben többféle vastagságú anyag van.
Nem tudom miért de nekem valahogy nem jön be a skrechup. Elég sokat próbálkoztam vele, autocad után egy rémálom volt átálni a bugyuta logikájára. Sok mindent most sem értek benne és ezért nem rajongok érte. Nagyon hiányzik a magyarítás, főleg a help részeknek. Érdekes, hogy az autcadben meg az angol verziót gond nélkül tudom használni. Az autocad-el az a bajom, hogy nekem a gépészeti van meg, az meg nemigen alkalmas bútortervezésre, főleg nem egy konyha teljes berendezésére. Persze meg lehet ezzel is csinálni csak ötször annyi ráfordítással. Autcad-ből nekem a 2000-es van meg ami meg igen régimódi azért csak 13 év eltelt a megjelenése óta. A skerchup-ban kezdtem el a konyha tervezését, de olyan nehezen haladt, hogy feladtam. Az ikea konyha tervezője nagyságrendekkel kényelmesebb és tényleg villám gyorsan lehet vele megtervezni valamit.
Találtam olyan programot is ami hasonlóan tervez mint az ikea programja, az készít alkatrészjegyzéket is, meg komplett szabástervet is, de sajnos elég húzósan fizetős, mert órára kell fizetni a használatáért óránként 3 eurót. Az első 30 óra ingyenes, de anyi idó alatt a program lehetőségeit sem lehet végigvenni, olyan sokat tud. Szóval az már megint a másik véglet.
Most találtam egy ingyenes programot ami német nyelvű, azzal meg az a legnagyobb bajom, hogy németül nem tudok, ezért meg nem fogok nekiállni öreg fejjel nyelvet tanulni. :)
Új vagyok ezen a topikon, de remélem tudtok segíteni. Csatolok egy képet. Az lenne a kérdésem, hogy szerintetek ezt a fajta szekrényt hogy lehetne megoldani bútorlapból? Értem ez alatt az ajtó és az oldallapok díszitését, mivel ezeknek van egy kerete és a többi rész egy bemélyedés. Van valakinek valami tippje? Esetleg ha valakinek ilyesmi szekrénye van, akkor pár közeli, belső fotót is jó lenne látni mert a neten nem nagyon találok. :)
Ne ennyit :-))) ez a defémes,furcsáltam hogy olyan hüjén gyalul,levettem a burkolatot és ez volt a gond. Az egyik kés meg akart lógni ,nem sok híjja volt hogy szikrázzon nekem ....
Holnap átnézem volt olyan, hogy a léc amit gyalúltam , csak az egyik fele volt bordázott, ez tényleg a befeszült kicsit keresztbe állt hengertől lehet.
"A késtengelynek és a behúzónak együtt kell mozogni"
Ez azért nem egészen így van. A késhenger nem mozog. Tudni kéne, hogy a behúzóhengert alulról vagy felülről feszíti a rugó a kolléga gépén. A felső rugófeszítéseseknél nem lehet állítani a leszororító erőt.Ha sok, leköszörülsz a rugóból, vagy gyengébbet teszel be. Ha kevés, alátételekkel növeled ( ilyen a négykéses vastagolóm)
Amelyiknél alul feszíted lefele a behúzóhengert a rugóval (a rugó egy menetes szárra van ráhúzva), azoknál lehet az anyával a rugóerőt változtatni. Ilyen a Cselényim is.
Régi vagyok kolléga:
Nincs mese, próbálgatni kell, akár több órás szopás, mire beállítod a késmélységet és a megfelelő rugóerőt. Erre nincs aranyszabály, mivel nem ismerjük a géped felépítését.
Viszont ha egyszer beállítottad, jegyezd meg, hogy mennyire áll ki a kés a tengelyből. Nekem a Cselényiben és a négykésesben is 1 mm a kés köszörülésének széle a hengertől. Késcserénél mindig ennyire engedem ki a kést.
A behúzó henger leszorító erejének beállításához ismerni kellene a géped felépítését.
"A késtartó tengely előtti behúzó henger rovátkolt, a késtartó tengely mögötti henger sima felületű. A rovátkolás miatt a behúzó henger a munkadarabot megcsúszás nélkül továbbítja a forgácsoló szerszámhoz. A rovátkolás miatt történő benyomódás a leforgácsolandó anyagrétegben keletkezik, ezek a forgácsolás során eltűnnek. Ezek alapján a behúzó hengert a szerszám élköréhez viszonyítva max. 1-1,5 mm-rel kell lejjebb állítani. A sima felületűkitoló henger a megmunkált anyagra támaszkodva tolja ki a megmunkált anyagot. A stabil megfogás biztosítására a kitoló hengert a szerszám élköréhez viszonyítva 0,7-1 mm-rel kell lejjebb állítani"
Ez biza' sehogy sem jó - ahogy mondod. A késtengelynek és a behúzónak együtt kell mozogni, ezeket nem állítgatjuk külön-külön, minden fogásvétel módosítás alkalmával. De biztosan lehet állítani valahogy a behúzófix magaságát a késtengelyhez viszonyítva.
Szerintem gdzsozy fórumtársnak lesznek használható ötletetei a beállítással kapcsolatban. Én szerencsésebb vagyok, az enyémen gumirozott mindkét henger, azok nem hagynak nyomot. Bár nem is tartanak ki száz évig, mint az acél bordástengely.
A gépet nem oly rég vettem, és nem volt napi használatban.
A tulaj mondta, hogy majd ha az asztal síma lesz de hát egyik fülemen be másikon ki.
Megmértem kb 2 mm -rel beljebb esik a kés síkja a behúzó hengerekétől.
Az aztalt most felcsiszoltam 320 papírral, most mint a tükör elötte olyan koszt szettem le róla, minha égett keményfa reszelék lett volna rajta, valúszínű ez megfoghatta az anyagot, és ezért is mart bele ilyen keményen a henger.
Szeretném megkérdezni a véleményeteket, hogy milyen programmal lenne érdemes egy konyhabútort megtervezni. A gondom az, hogy amiket eddig próbálgattam programokat azok mind gyári elemekből építkeznek, természetesen meg lehet adni egyedi méreteket, de nem találom, hogy az a lehetőséget szinte egyik programban sem, hogy az anyagszükségletet vágásjegyzéket méretekkel kigyűjtse. A legszimpatikusabb eddig az ikea konyhatervező programja ami ingyenes, de például azt sem tudom, hogy az ikeában van e lapszabászat ami értelmezni tudná az egyedi méreteket.
A fenyő gyantacsomók még nagyon szemetek tudnak lenni.
Amikor a szalagfűrészt csináltam a 10*5-ös fenyő gerendákban szép méretes gyanta járatok voltak. Szerencsére nem sok volt, mert válogattam a gerendákat a telepen. De még így is volt pár gyantacsomó. Az egyiket nem vettem észre, és az abrikteren szépen végigtoltam, a gerenda váge meg már kezdett odaragadni a gép asztallapjához ahogy jött ki belőle a gyanta. Jól összekentem a gépet vele, alíg bírtam lemosni alkohollal. Denszesz nem volt otthon, igy az izo-propil alkohollal kínlódtam. A másik rejtett gyantacsomót meg a szalagcsiszolóval sikerült felnyitnom, egy pillanat alatt szétkentem a géppel, persze a szalagnak is annyi lett. Annál nem is kisérleteztem már a szalag kitisztításával, ment a kukába.
Ez tipikusan a bordás behúzóhenger nyoma. Éles bordás benyomódás. Ha az egyik gyalukésed emelkedne ki jobban, mint ahogy kellene, akkor ívesen hullámos a gyalulási felület. Vagy a behúzód áll magasabban a kelleténél, vagy a késeid ülnek túl mélyen.
Ez a fotó nem az enyémről készült, de szerintem az enyém szebb. :) Egyébként működik is (legalábbis 5-6-7 éve még működött).
szemből.
csiszolás előtt. szárazon összeállítva
segédeim. Abszolút nem izgatja egyiket sem sem a felsőmaró, sem a marógép hangja, sem pedig az aláhulló forgács.
ez a defémes,furcsáltam hogy olyan hüjén gyalul,levettem a burkolatot és ez volt a gond. Az egyik kés meg akart lógni ,nem sok híjja volt hogy szikrázzon nekem ....
