Röhögcséltünk ma a nyelvrokonságon. Kollégám, barátom regényét kiadták finnül. Magyarul a cím: Semmi kis életek. Finnül: Mittättömät elämät. Ami így nagyon vicces, de ő közben azt is átélte, hogy Helsinkiben folyton felkapta a fejét: mintha magyarul beszélnének. Nekem huszonsokéves élményem, amikor Angliában megszólítottak minket, hogy fogadást kötöttek, milyen nyelven beszélünk, ugye, finn? Semmi hasonlóság, "csak a dallam".
>külföldről ideköltözött felnőtt magyarok beszédéről az anyanyelvét.
Melbourne-ben vitt a taxi, angolul beszélgettem a sofőrrel. Megkérdi: "You are Hungarian, aren't you?"
Végignéztem magamon, sehol egy magyar zászló rajtam, a repülős táskacimke sem volt már ott. Azt mondta, megismeri a magyarokat, ha angolul beszélnek, olyan zártan mondják. Ő amúgy horvát volt :-)
Engem is bosszant. Olvasok nem egy külhonban írt blogot, ahol van ékezet. Kint nekem is angol tasztaturám van, itthon német, de semmi problémát nem okoz az ékezet. Kicsi odafigyelés után teljesen megszokható..
Emma irtam neked privát az itteni címedre. Tudom ritkán nézed, azért szólok. Aki tudja adja át!:-)))
Amugy igen sokan gondolják itt a neten, hogy nem kell ékezettel írni.
Én pedig úgy gondolom, hogy ezen emberek írásait - igen kevés kivétellel - nem érdemes olvasni, nem is teszem.
(Kivétel lehet például, ha valaki külföldön él; bár rengetegen vannak itt, az Indexen is, akik Magyarországon kívülről írva is tudnak ékezetes betűkkel írni, mindenesetre a külhoniaknak még elnézem.)
Úgy tapasztaltam, hogy az arabok tudnak legjobban megtanulni magyarul. És milyen érdekes, hogy szinte hajszálpontosan el lehet találni a sok évtizede itt élő vagy magyar családból származó külföldről ideköltözött felnőtt magyarok beszédéről az anyanyelvét.
Férjemet dicsérték mindig a munkahelyén a titkárnők, hogy sokkal helyesebben ír (németül) mint a benszülöttek. Hát persze, mert ő alapos mérnök emberként rendesen megtanulta, nála nem volt adott a német nyelv, mint a benszülötteknél.
Amugy igen sokan gondolják itt a neten, hogy nem kell ékezettel írni. Ebből néha elég furcsa olvasmányok keletkeznek. Nekem még soha nem volt magyar tasztaturám, de érdekes módon fáradtság nélkül megtalálom mindig az ékezetes betüket.
Az ilyen szavakat kiírtam egy táblára az íróasztalommal szemben :-)
Más: nekem egy magyarul tanuló arab azt mondta: az ékezetek, mint feleslegesek, majd kikopnak a magyar nyelvű írásból :-)
Anyád... előbb tanuljanak meg magánhangzókat írni, aztán szóljon bele.
Ezek szerint más is van úgy némely szóval, hogy újra és újra meg kell néznie... (Nálam ilyenek pl. a kíváncsi és az ígér, de a kulturális is becsapós.)
Amúgy – bár erről is volt szó – számomra teljesen érthetetlen írásmód: a bura és az árboc.
Erről jut eszembe egy régi történet, amikor a szakközépiskola esti tagozatának egyik osztályába – a sok aktív építőipari szakmunkás között – járt egy algériai fiatalember is (őt az ottani kommunista párt küldte ide ösztöndíjjal), akiről a magyartanár azt mondta, hogy neki volt a legjobb helyesírású a dolgozata...
((A három pontról olvastam a minap, hogy az a félműveltség megmutatkozása. Igaz ez?))
Köszönet, éreztem hogy meg kellene néznem, de nem volt türelmem a fotó-mizéria miatt.
Van néhány szó, amin néha gondolkodnom kell, meg ellenőrizni, ez úgy látszik közéjük tartozik.
Most meg is néztem a helyesírási szótárban, igen, ez rövid, a túra, túrázás hosszú. Ráadásul ez még az 59-ben rögzített szóalak!
Hogy miért nem rögzült a helyes forma, azt nem tudom, de Kazal László nótája jut eszembe a turistáról, amiben jól megnyomja az első szótagot. Mindegy, köszönöm a jelzést, és az ilyen jellegű korrekciót is mindig köszönettel fogadom.
Most csak ennyi időm van, de ezt mielőbb meg akartam írni.
Sajnos ha kinti ismerőseim jönnek, akkor nyomatékosan felhívom a figyelmüket a turistacsapdákra, étterem és taxi terén. Közéjük tartozik a Vár, a Vávi utca, Vorosmarthy tér is.:-(((
És hogy mennyi sok, úgymond "érdekes" ember van, íme egy idézet az akkori télről:
"Még a kommunista diktatúra idején általában kinevetett történelemtanárokat is rehabilitálta a 86-87-es tél, hiszen Budapestnél majdnem teljesen befagyott a Duna, így Mátyás megkoronázása már nem is tűnt olyan Nagy Imre-i méretű, ordas hazugságnak - mondja egy középkorú pedagógus."
Ezt olyan szépen írtad, hogy majdnem kedvet kaptam hozzá. Habár én a hó láttán inkább nagyon, nagyon csúnyán szoktam beszélni... :-)
(A Széchényivel kapcsolatban van egy havas emlékem. Egyetemista koromban, vizsgaidőszakban, egy szombati napon egyszer kinéztem az ablakon, és látám, hogy hatalmas pelyhekben, sűrűn hull a hó. Furcsa csend volt. Még leevickéltem valahogy a Várból, hazamentem, tovább tanultam. Reggelre állt az egész város. Az volt az a bizonyos Nagy Hóesés. Hányban is? Nemrég mintha kitárgyaltuk volna a Budapest Annón.)
Jó pár éve, amikor a Kereskedelmi és vendéglátóipari Múzeumot kitelepítették a Várból, az igazgató bevallotta: rémes, rémes, mégiscsak autentikus helyszín, de amúgy hála istennek, mert a kutya be nem ment hozzájuk, "a Vár egyszerűen halott".
Ami engem illet, gyerekkoromban imádtam följárni, kószálni az utcákn, de amikor az egész olyan lett, mint egy szintetikus vurstli, akkor leszoktam róla. És az a baj, hogy még ha a legemberibb éttermek, legjobb antikváriumok és a legbarátságosabb eladók borítanák is el az utcákat, hazánkfia évtizedeken át nem szivárogna vissza, mert egyszerűen leszoktatták az egész városnegyedről.
A Várban déltől már alig van turista (vigyázat, rövid u!). A délelőtti csoportokat molesztáló pulóverárusító brigád is pont a déli harangozásnál száll fel a buszra. (Úgy látszik, hogy a tavaly még őket őrző és szállító 9 miliós Mercedest lekapcsolta a hatóság.) Onnantól másnap reggel kilencig szinte senki sem talál fel a Várba, tehát nem a szembe világító reflektorok az okai ennek.
A Tárnok utcai CBA-sok tavasszal megnyitották a Tárnok u. – Dísz tér sarkán a korábbi Sissy (illetve még korábban Muskétás) étterem helyén az önkiszolgáló bisztrót. Itt délidőben 990 Ft a menű (váriaknak 10%-kal olcsóbb). Ez reggel nyolctól estig nyitva van és eléggé látogatott. A többi helyen tényleg alig vannak, de ez így van már sok-sok éve. Azokba helybeli be nem teszi a lábát.
A látszólag kis forgalom ellenére egy család a Fortuna utcában nemrégen nyitotta meg a harmadik éttermét.
Egy titkot is elárulok. A Hiltonnal szemben, a Fortuna étterem felett, a kapualjból nyíló faajtón felvezető lépcsőn megközelíthető az emeleten az egykori villamoskari kollégiumi menza, ami ma is önkiszolgáló étterem. Ez szombat-vasárnap kivételével ebédidőben van nyitva, tehát magyar turistáknak is ajánlott, ha abban az időben járnak a Várban és megéheznek.
A helybelieket nem zavarná, ha egész nap tele lenne a Vár turistákkal. Akik erre allergiásak voltak, már elköltöztek. Csak amiatt van felháborodás, ha a Palotában a hétvégi, de újabban ötnapos (!) bor-, pálinka- és sörfesztiválok, valamint zenei programok hajnalig tartanak, mert az onnan kijövő, többségében magyar fiatalok hangoskodnak a nyáron nyitva lévő ablakok alatt.
