Már vagy három éve feltettem ott is kérdést, de semmi reakció.
Egy tajvani (vagy hongkongi) vasútbarát G16-os (elvileg szerb 661-es) rajzát megtaláltam. Képként lementettem, AutoCAD-ben alátettem és átrajzoltam, folyamatosan ellenőrizve az eredetiről készült képek segítségével. Ami fix méretem volt (tengelytávolságok és a forgócsaptávolság), azt vettem referenciaként a többihez. Elég karcsú megoldás, de mást nem találtam.
Ha van eredményesebb lehetőség a jellegrajzok megszerzésére, akkor ne kíméljetek!
Voltak országok meg korok, ahol ez fontos volt (pl. a németeknél a villanymozdonyokon is ott volt a V meg a H betü).
Nem egészen tudom mire volt ez jó.
Más országokban meg ilyesmivel egyáltalán nem foglalkoztak, vagy már nem foglalkoznak.
(Voltak mozdonyok ahol a gyári dokumentácion megjelölték az elejét meg a végét, valoszinü, hogy a gyártás folyamán ez könnyitette az orientáciot, de magán a mozdonyon üzemben semilyen, a mozdony irányára utaló jel vagy szokás sem volt.)
Valameddig készültek az egyikkel a gépek, utána a másikkal.
A 40-2 esek épültek a régivel és az újjal is.
Konkétan nem emlékszem hirtelen."
Mea culpa, mea maxima CP culpa.... :-)
Szóval én voltam felületes egy kissé ezzel a hűtőrács dologgal. A CP-nél az első jó pár tucat SD40-2 is a régi ráccsal jött ki, de valahogy amikor kimondottan az eltéréseket nézegettem - kezemben a modellekkel -, mindig a nagyobb pályaszámúakba botlottam.
A British Railnek két olyan vonali mozdonytípusa volt, ahol "nem mindegy" melyik az eleje :)
A BTH Type 1 (Class 15) és az EE Type 1 (Class 20). Előbbinél a rövid orr a mozdony eleje, utóbbinál a vezetőállás homlokfala. Ergó előremenetben a motor a mester mögött dübögött. A 20-asok ráadásul gyakran párban jártak, hogy véletlenül se kelljen hosszú orral előre menni :)
A 15-ösök tekintetében nem tudok nyilatkozni, azt a témát annyira még nem kutattam, és a típus sem üzemelt tovább 10-15 évnél.
> A magas orrúakra én is csak a biztonságot hallottam magyarázatként.
Pedig úgy tudom, nem az. A magas orrban legtöbbször vonatfûtô kazán van (olyan, mint a Nohabokban). A biztonságot arra hallottam emlegetni, hogy egyes társaságok a mozdony "elejének" a hosszú részét tekintették, mint nálunk is a Púposnál. De ezek voltak kisebbségben.
Utánanézek a N&W-nek. Úgy emlékszem, az Enciklopédiában minha pont náluk emlegették volna a magas orrot és annak az okát.
Mi a hiba a képen? Amerikai vasúti Lego, barkácsoló kedvűek ezt is megcsinálhatják modellben... csak senki nem hinné el nekik, hogy ilyen létezett is :)
Korlátokat honnan szereztél? Nekem is van egy SD40-esem, és bár kivékonyítottam a korlátokat, amennyire tudtam, még távol állnak a "széptől".
Igen, valahogy úgy. A HT-C-k kígyózása miatt egyes táraságok "visszanyúltak" a Flexicoilhoz, azzal rendelték az SD40-2-eseket is. Nekem úgy tűnik, hogy ha az egyik a kicsi piros vasgolyó, akkor a másik pedig nagy zöld fakocka - kivéve azokat a példányokat, amelyek nem nagyok, hanem kicsik, nem zöldek, hanem pirosak, vagy nem fából készültek, hanem vasból :) Sok társaság, sok igénnyel.
A magas orrúakra én is csak a biztonságot hallottam magyarázatként.
A Mehano üzemanyagtartályának oldala hengeresen íves és eléggé kilóg az alváz alól, míg a fotókon mindig enyhén íves, lefelé behajló oldalú tartályokat látok.
Az oldalsó szellőzőrácsot illetően elbizonytalanodtam. Vagy kevés fotóból vontam le a következtetést, vagy a CP-re igaz, de másra nem mindre, vagy a mostani keresztbe-kasul felújítások zavarnak be, nem tudom. Mindenesetre ez egy ex-Milw SD40-2, a dinamikus fék burkolata is erre vall, de szellőző olyan, mint a sima SD40-eken:
Majd ha jobban leszek, én is nézek ezt-azt a témában, de mivel nekem az SD40/SD40-2 = CP (na jó, esetleg CN), ezért ne bízz bennem, mert a kanadai gépek alapból több tucat részletben eltérnek az amcsiktól... Azaz ha találok valami eltérést az SD40 és SD40-2 között, az nem biztos, hogy az amcsira is igaz. Én meg nem fogok utánanézni... :-)
Akkor nem időfüggő a forgóváz, hanem csak egyes társaságok voltak válogatósak.
A N&W high nose gépeit ismerem, érdekesek, szerettem volna átépíteni is egy jugó gépet, de nekem sehogy sem passzol, Ugyanúgy ahogy a BN B egysége sem.
Sajnos...pedig érdekesek lehettek volna.
Azt nem tudod, hogy miért kellett a N&W-nek magas orral?
Azt tudom,hogy ők biztonsági szempontokra hivatkozva fordítva, a hosszú orral előre rendelték meg gyakran a mozdonyokat.
Elképzelhető, hogy ez is hasonló ok miatt volt?
Mi a fura tartályon?
Az íve, vagy más?
Öszintén szólva, én nem látok különbséget, a torzításon kívül...:-)
Az SD40-2-nek hosszabb volt az alváza, így aláfértek a HT-C forgóvázak. Ezeknél a forgóvázaknál a vontatómotorok mindig a tengelyekhez képest mindig ugyanabba az irányba voltak eltolva, nevezetesen befelé, a mozdony üzemanyagtartálya felé. Emiatt az SD40-2.esek forgóvázai befelé picit hosszabbak, illetve az üzemanyagtartály és a forgóvázak belső tengelyei között nagyobb a távolság.
A HT-C forgóvázak a túlnyúló tömegek miatt hajlamosak voltak a kígyózásra, így a Conrail már nem ilyen forgóvázakkal rendelte őket.
A Norfolk&Westernnek voltak magas orrú SD40-2-esei is.
A Mehano gépeknek kissé fura az üzemanyagtartályuk. Nem tudom, hogy léteztek-e valójában is ilyen gömbölyű oldalú üzemanyagtartályos SD40-esek...
A különbségeket most nem tudom összszedni, elég szarul vagyok... :-((( Az biztos, hogy a dinamikus fék eleje nyújtottabb a -2-nél, más a hátsó oldalsó szellőző mintázata. Meg még ki tudja, mi minden?
A manta66 által berakott fotókon sem SD35-ös, hanem SD40-es alvázak. Márpedig ha jól emlékszem, az EMD SD40, FP45, ALCO c628 és társaik mintha eleve másképp lettek volna összerakva, mint az SD35-ösök...
Egyébként ha Neked egy Bachmann SD35-ös(höz hasonló) géppel van problémád, miért nem egyenesen olyanról keresel fotókat, hanem egy hasonlóról, amelyiknek vannak olyan változatai, amelyek talán hasonlítanak a kérdéses Bachmannra? :)
Valoban a Bachmann ami nekem van, az nem SD 35 ..(6 tengelyes).hanem az GP 40 (4 tengelyes)...... de csak kivancsi voltam mi a hasonlosag a legujabb Mehano es es a Bachmann alavaz között......
A fotok amiket feltettel azok valoban a regi Mehano alvazak....ezeket ismerem.........viszont az uj mehano alvaz meröben mas......sokkal jobb,de sajnos meg nem lattam......
Köszönöm szepen a fotokat...
Esetleg ha valakinek feleslegesse vallt mehano 6 tengelyes alvaz hajtassal,jelentkezzen.
Egy kis szösszenetet szeretnék bemutatni a szakmai publikumnak. A múltkor sikerült szereznem egy kidobásra ítélt VEB PIKO BR 03-ast. Üzemképtelenül, hiányos állapotban (a teljes rudazat és vezérmű hiányzott, néhány egyéb apróság mellett). Itt volt a remek alkalom egy régóta dédelgetett terv megvalósítására: legyen egy szoborgőzösöm is! A probléma a szerkocsinál jelentkezett: kiállított mozdonyoknál a szerkocsi üres... Gondoltam belevágok (szó szerint) az átalakításba. Miután körbevágtam a szénimitációt és a lapátjárót (ha jól tudom, így hívják), mm-es sztirol lapból alakítottam ki a szénférőt. Azok a deszkák, amelyek megakadályozzák, hogy a szén bezúduljon a konyhába, balsafából készültek. Mivel emlékműnek szántam, hagytam, hogy egy kicsit elszabaduljon a fehér festékes ecset: az összes kerékpárt, illetve a futóhíd szélét is kihúztam fehérrel. A mellékelt képeken az átépítés közbeni és a kész állapotot is láthatjátok. Tudom, apró átalakításnak tűnik, de azért elszórakoztam vele egy keveset :-)
Tudna nekem valaki fenykepet feltenni egy Mehano gyartmanyu EMD SD 35 vagy hasonlo mozdony alvazarol?
A legujabb Mehano alvazra gondolok....a regi gyartmanyokat ismerem.....
A legujabb mar egeszen mas .... nagyon hasonlit a Bachman alvazhoz,de nem ugyanaz,bar van egy ilyen bachman mozdonyom,de nem sikerul levennem a kasztnit.....nem mertem feszegetni.... valaki tudna segiteni nekem e ket dologban?
A vágányok nagy részét mi is Nagy-Britanniából szerezzük be, a Peco-tól. Ezzel nem lesz gond. A járművekkel kapcsoltban én - gyakorló apaként - egy picit másképp közelíteném meg a dolgot.
A kezdőkészlet vásárlásakor biztos, hogy olyat kellene beszerezni, ami tipikusan gyerekeknek szól. Ezek a "playtime" vagy "hobby" kivitelek. Ezek egyszerűbbek, kevesebb apró alkatrészt tartalmaznak. Ha a gyerek kezébe adjuk, és azt szeretnénk, hogy öröme is legyen benne, akkor bizonyára felkészülünk arra is, hogy a vonat tönkremehet. Ezek a vonatok olcsóak is, pótlásuk nem okoz akkora gondot, ha a gyerek "nem rendeltetésszerűen" használja. :)
Ha "belendülünk", akkor már biztos, hogy nem ebből a kategóriából fogjuk venni a modelljeinket.
Ezért - szerintem - egy dolog, hogy mit veszünk a gyereknek és egy másik, hogy mit veszünk amikor - akár a gyerekkel is - modellezésbe fogunk. A gyereknek vett készlet kiválasztásakor inkább arra fordítsuk a figyelmet, hogy tudjon vele a gyerek játszani. (Nálunk megvan a favonattól, a Duplón, keresztül a playtime cuccokig minden). Például az áramszedőkkel felszerelt modellek nálunk eleve kiestek, mert az apró, mozgó fémalkatrészek könnyen szétrepülhetnek, beláthatatlan következményekkel járva egy gyerekszobában.
A gyereknek vegyünk egy olcsó kezdőkészletet, amit nem sajnálunk Tőle, azután a többit majd meglátjuk. Az első komolyabb modellünk ára úgyis vetekedni fog a gyereknek vett készletével. :)
Akkor ha jól értem a méretek egyformák, csak az árramforrásba van külömbség?
Így van. Feltételezhetően a modellek mindegyike H0-ásak, azonban míg az egyiket egyenáram hajta, addíg a másikat váltóáram. Ezáltal az egyik 2 sínes technológiára épül, míg a másik 3 sínesre. Na ez a nem mindegy, ebben kell dűlőre jutnod,
Nem irod milyen tipusu a modellvasutad (gyárto, méret).
<mindenestre egyelöre ne smirglizd, mert azal teljesen tönkreteheted. Probáld száraz ronggyal vagy parafadugoval lepucolni. Esetleg egy bádogosmühelyben kérj egy darab 3 szögletü cinrudat és azzal dörzsöld le a koszt a sinekröl.
Teljesen járatlan vagyok a vasútmodellezésben. Gyermekkoromban volt egy kis modellvasutam, amire most rátalált az én gyermekem. Sajnos az elmúlt kb. 30 év nem tett jót a síneknek, úgy tűnik korrodálódtak (??), mert már nem nagyon vezetik az áramot. (legalábbis a mozdonykerékre nem jut.) A mozdony kereke fémtiszta, a sínnel kellene szerintem valamit csinálni. Nem tudom, lehet-e simán csiszolni, és ha igen milyen finomságú papírral, vagy valami egyéb technikával kellene próbálkoznom? A sín anyaga egynemű, vagy a felülete valamivel be van vonva?
Részben igen, de elég rosszul fognak kinézni, mert azért a H0 modellek jóval kisebbek a 00-s modellektöl. Azt hiszem még a kapcsolok és másak az Albionban, habár manapság már ki tudja.....
Elvileg igen, mert a nyomtáv egyezik. De az angol cuccok hosszabbak, szélesebbek, magasabbak egy kicsit, mint a H0-s cuccok. A vonókészülék sem kompatibilis, bár erre még lehet megoldásokat találni (akár többfélét is). Ha a vasutazás célja a játék, akkor semmi kivetnivaló nincs ebben, sőt elképzelhettek egy olyan világot magatoknak, ahol az Angol-csatorna nem létezik, és a nemzetközi vonatok úgy járnak London és Berlin között, mintha ezt mondjuk Berlin és Prága között tennék. Ez a gyerkőc fantáziájára is jó befolyással lehet :)
Uj vagyok itt a forumon es lenne 1 kerdesem hozzatok.
Angliaban elek es a fiamnak szeretnek venni 1 H0 as kezdo keszletet de itt angliaban a OO szabvany az olcsobb megoldas. Szerintetek tudom majd kesobb hasznalni az OO cuccaimat a faterom regi HO dolgaival (piko mozdonyok nagyreszt ) ?
wintrack programmal szeretnék egyszerű pályát tervezni, de a német nyelvet nem ismerem. A magyar nyelvű használati utasításhoz honnan tudok hozzá jutni? vagy egyszerű leírással?
Na valahogy ezt akartam én is kihozni. Ha nem tudják rendesen átalakítani maradjunk a gyárinál. Nekem 4 van, abból 3 gyári, 1 azért van átfestve (csak átfestve), mert DSB volt.
Sokszor írtuk/írták, a vasútmodellezés kompromisszumokból áll. Nekem 2 Roco Nohabom van és mivel én nem megyek bele ilyen részletekbe, Nekem tökéletesen visszaadja a nyári Balaton parton látott 'fílinget' :-)
Én egyiket sem! A Heljan el van cseszve. A tető kapaszkodók durungok és rossz helyen vannak. Az igazi Nohabon az ablaktörlő kihajtás felett, ahoz közel, van a tetőkaoaszkodó felfogatása. Modelleken ezt kevesen tudják megcsinálni. Egyedül az NMJ Superline Nohabján van normálisan. Egyébként nem szép a festés összhatása.
A Roco 020-as tamponozása rossz, meg sokat kérnek érte!
A Vanerán van fönn 2 db Nohab H0-s méretű.(Kicsit drágák sajnos)Az egyik Heljan és Deák modell által feljavított,a másik Roco .Nem ismerem egyiket sem közelebbről,de az álmom egy rendes Nohab modell.Melyik van közelebb az eredetihez,illetve ti melyiket választanátok(ha lehet ilyet kérdezni)?
Köszönöm! A német kifejezés alapján képeket kerestem a neten. A mozdonyom alkatrész jegyzékét figyelve ( http://www.roco.cc/fileadmin/downloads/Ersatzteilblaetter/41255.pdf ), én a második lapon lévő 12-es számú, 114180 cikkszámú csomagra gondoltam, ebben látok hasonló alkatrészt. Ha időd engedi, nézz utána légyszíves, jó-e a meglátásom.
Még egy apróság : a rövidkapcsoló kinematika hiánya is a TRIX-nél feltűnő, mert ordító messze van a vontatott kocsi a modonytól. PIKO-nál ez lényegesen rövidebb, és univerzal kupplunggal használva szűk (R3) ívben sem okoz gondot.
István, muszáj beleszólnom, mert van TRIX, és PIKO Herkulesem is, mindkettőt használom. (Pontosabban két PIKO van, az egyikben ESU, másikban Digitools dekóder. A TRIX-ben meg a sajátja.)
Nos: a felsorolt TRIX előnyökből igazán csak azt tudnám kiemelni, hogy lehet vele verekedni. Dekódere hátrányát Te jobban ismered, egyébként az én tapasztalatom is hasonló.
A külső megjelenésben klasszissal szebb, pontosabb, precízebb a PIKO, de szerintem ezt már jó sokszor kivesézték a topikok.
Zárfény, KKK egyikben sincs, ha valaki nagyon akarja tud varázsolni ezekbe is.
Nem sok lövésem van az elektronikához, de mindkét PIKO-t magam láttam el a dekóderekkel, mezei Multimaussal programoztam, mindkettő tökéletesen functionál, nincs rángatás, szakaszos leállás, stb.stb.
Ha egyforma a TRIX és PIKO motor, akkor ez még egy rosszpont az előbbinek.
A PIKO is rendkívül strapabíró, próbálva
Kb. egyforma áruk miatt szerintem vétek lenne TRIX-et venni.
- zárófények függetlenné tétele digiben kicsit macerás.
Trix
Előnyök:
- dekoderrel gyárilag szerelt,
- nagy tömeg,
- nagyon starpabíró konstrukció /majdnem verekedni is lehet vele:-)))/
- olcsó.
Hátrányok:
- nem a legjobb dekoder van benne, SX üzemre van optimalizálva, nem DCC-re,
- olcsó motor van benne,
- nincsenek zárfények,
- nincs kurz kinematika
- pontatlan a forgóváza (a BR185-é van alatta).
PIKO
Előnyök:
- DCC előkészítés,
- olcsó.
Hátrányok:
- nehézkes digitalizálni, mert sokat kell vacakolni az elektromos részével,
- nincs zárfény,
- nincs kurz kinematika,
- olcsó, Hobby kivitel, ez látszik is rajta,
- olcsó motor van benne (ugyanaz, mint a Trix-ben, de ebben a modellben lényegesen rosszabbul viselkedik).
Na innen kezdve a döntés, mérlegelés már egyéni ízlés/pénztárca kérdése.
Ha nem érdekes az ára, akkor ROCO. Ha szűkös a költségvetés, akkor digitális üzemhez Trix. Kevés pénz esetében a PIKO analógban megfelelő, de a későbbi digizéskor visszaüt.
Mindezek H0 méretre érvényesek, és az utolsó bekezdés az én magánvéleményem. A legszebb Hercules-t amúgy mérettől függetlenül a Kühn gyártja, TT-ben.
Szeretnék venni egy Öbb Herculest. Ám egyelőre nem tudok dönteni melyik gyártó darabját vásároljam. Teccik a Trix darabb a Piko gép se tünik vészesenek. De egy Roco darab is érdekelne.
Semmi gond, amikor először olvastam erről a hírről, nekem is felcsillant a szemem - én is Dombóváron dolgozom -, hogy milyen jó lesz majd üzemet látogatni! :-))
Csak a te kedvedért leszükitem, olyan 4 tengelyes személykocsikat keres, amiket az Mk48-as (illetve román testvére) huzhatott Mo-n vagy a román kisvasutakon....
A legujabb CM-ben van egy cikk és képek (én még nem láttam) és keresi a képeken levö kocsikhoz illö rajzokat.
RhB topiktárs nem küldött még rajzokat, mivel továbbra sem világos, mi kellene? 600mm-es Bak, 750-es akármi más? A magyar az még sejtehtő volt, de a románt végképp nem tudom, honnan kellett volna kitalálni? Viszont állítólag másnak egyértlmű volt, és gondolom küldtek is, nekem meg elő kéne keresni és szkennelni...
Segítséget szeretnék kérni a hozzáértőktől... Kaptam egy Roco 41255-ös hangos start szettet, benne egy BR03-as gőzössel. Használt, de szép állapotú, egy kis mechanikai sérüléssel: inkább felrakok 2 képet, a magyarázkodás helyett, egyik a jó oldalról, a másik a sérült oldalról készült. A mozdony futását nem befolyásolja, hangja nincs. A csavar darab benne van a kerékben, az alkatrész jegyzékben nem tudom eldönteni, mi is kéne nekem. A segítséget, javaslatokat előre is köszönöm!
Egy más téma/kérdés: nem tudja véletlenül valaki, hogy a fényjelzők mikor kezdték felváltani az alakjelzőket a német vasutaknál? Volt-e már fényjelző DRG-s korszakban?
Az nem kétség és fesziteni is lehet (gitárhur), csak mereven nem áll feszités nélkül - azt meg nem lehet, mert ha 90 fokos szögbe meghajtod (az oszlopon) akkor az ugy marad..
segítség kéne, hogy pl egy M44 vagy hasolnló/akármilyen MÁV oldalán lévő fehér felfestés milyen betűtípus lehet vagy mihez hasonlít a legjobban word-be? :D
Sajnos az sem birja ki, elég egy kicsit számolgatni.
A modell felsövezetéknek nincs tömege (amiatt az még csak nem is log le), igy az áramszedö bármilyen kevés eröt is állitasz be rajta a vékony huzalt fel fogja nyomni. Ez még akkor is bekövetlezne, ha ugy kifeszited mint egy gitárhurt, azt viszont biztos, hogy nem birja el az oszlop (és annyi sulyt sem tudsz az oszlopra akasztani, legfelljebb a terepasztal alá és kilokban kell gondolkodnod!).
Ez sajnos nem müködik, mert ehhez az oszlopok gyöngék (illetve, ha még a pantográfot is felnyomod, akkor még azt az eröt is kompenzálni kell - az meg lehetetlen).
Ezért a gyári elemek hegesztett acélhuzalból vannak, és a hordozo meg a munkavezeték a függesztö huzalokkal egy vertikálisan merev egységet alkotnak, hogy az áramszedö a feszités hiánya ellenére se tudja megemelni a drotot...
Azt persze megteheted, hogy a pantográfot fél állásba felengeded - majdnem mindegyiken kisebb, nagyobb kütyüléssel meg lehet csinálni, hogy élethü képet kapj a legközelebbi videora.....
No ezt a vastagságot tényleg nagyon nehéz drótból modellezni! Marad a fonott horgászzsinór, mondjuk ezüst szürke színben, viszont ilyenkor az ármszedés nem működik!
Egy felsővezetékrendszer gyártása csak nagy volumenben lenne kifizetődő és ennek létrehozásához igen jelentős tőke-erő lenne szükséges. Kisipari alapon ez elképzelhetetlen. A jelenlegi gyártókkal felvenni a konkurencia harcot reménytelen lenne. Láthatjuk, hogy a Viessmann is Magyarországra hozta a termelést (Dombovár), áraik mégis szinte erkölcstelenül magasak.
"Praktikusság szemponjából már lehetnek nehézségek,"
Meg anyagiak szempontjából is, ami azért nem mellékes. A felsővezeték árjegyzékének megtekintése leginkább erős idegzetűeknek és lottónyerteseknek ajánlott. :-)
Én amatőrként azt látom, akár kalivas, akár msbakter asztalát elnézve, elég jól néznek ki a felsővezetékek. Lehet olyan szögeket találni ahonnan valószínűleg nem lenne zavaró a felsővezetékezés, sőt minnél messzebb megyünk annál élethűbb a dolog.
Praktikusság szemponjából már lehetnek nehézségek, ha a pályaudvar vezetékei alatt be kell nyúlni valamiért...
Viszont a sín mellől fotózva lehet igazán élethű, közeli képeket csinálni...
Nekem is feltűnt már, hogy le van fényképezve egy egész szerelvény (motorvonat, RailJet, stb), és felsővezetéknek egy szál drót felette (utólag berajzolva??), oszlopnak meg nyoma sincs.
Szerintem nem beszélünk el egymás mellett, csak más szempontok szerint látjuk a dolgokat.
A Mariazellbahn ugy, ahogy elfogadhato a nyilt pályán, mert valoban nagyon szép és igényes és finom a felsövezeték, az állomások környéke már sajnos nem ennyire modellhü (sokszor filmeztem).
Ha ehhez még hozzáveszed, hogy az egész dolog sokkal kisebb méretü, mint a H0 (H0e) igy a méretarányok is változnak (hosszabb állomások, nagyobb relativ ivek, stb.) ami nagyon jol látszik az állomásokon.
Ilyen méretben a felsövezeték is egy fokozattal élethübb, mint ugyanakkora területen levö normális H0 modellvasut, ezeket a különbségeket a videok meg a közeli fotok nagyon kihozzák, és sajnos az esetek jelentös részében elcsufitják az egész dolgot.
(Lapozz csak fel néhány modellkatalogust, nagyon ritka bennük az olyan kép, amin modellfelsövezeték van a mozdony felett, Igen gyakran utografikával helyettesitik a drotokat, hogy ne csufitsák el a szép modellt.)
Jo lenne, ha nem kevernénk a dolgokat. Ama hozzászolásomban azt irtam, ha továbbra is videozni akar - és ezt egyre jobban teszi, akkor kerülje a felsövezetéket.
Ismerjük el, hogy még a Sommerfeldt legfinomabb feslövezetéke is, ha jol emlékszem 0.6 mm vastag, ami még mindig majdnem 5x vastagabb a kelleténél, gondold el, hogy nézne ki a nagyvasut, ha a mostani drotok helyett 1 collos vizevezetékcsö lenne a levegöben.... :-)
Na, szegény SchefferJ topiktársat most aztán rendesen elbizonytalanítottuk: az egyik tábor követeli a villamosítást, a másik határozottan lebeszéli róla.
Segítek feloldani a dilemmát: olcsón átveszek megunt II. korszakos villanymozdonyokat és villamos motorvonatokat. :-)
Talán mégsem egészen van így. Az egész terepasztal-kérdés a kompromisszumokról szól. Egy hánullás modell leképezése ma már a legtöbb gyártónak nem probléma, nagyszériában is találkozni makett-hűségű darabokkal.
A gond az üzemszerű működtetés visszaadása. Az ívek még a modulok esetén sem közelítenek a valós értékekhez, a váltók kialakítása , működése, a fordítókorongok mozgása, a kocsilekapcsolások, stb. mind-mind csak emlékeztet a valódira . Ettől még vígan és boldogan játszunk vele, és törekszünk élethűebbé tenni vasútüzemünket.
Vannak azért "szerény" eredmények ezen az úton, gondolom sokan láttátok - Bécs, Modellbau - az osztrák Mariazellerbahn H0e modul-asztalát.
Nos, itt felsővezeték van. Olyanannyira, hogy videón időnként nem is látszik. Itt egy link :
Nem tudom pontosan, de a mai kb. 120 mm2 15kV-nél, és hasonlo van a 3kV DC vezetéknél is.
Ebböl arra lehet következtetni, hogy valoszinü vastagabbat már nem bir el a rendszer (a drot tömege miatt kezdene el nyulni), igy sok helyen az egyenáramu rendszereken (3kV) duplázzák a vezetéket az áram miatt.
Videód kép- és hangminősége nagyon jó. Engem azonban egy dolog (mindíg) zavar, hogy villanymozdonyok közlekednek felsővezeték nélkül. Ez sajnos kiállításokon is is igen sokszor előfordul.
Szerintem is egyre jobbak lesznek! Különösen látványos a balról-jobbra egyszerre "keresztbe menő", 4 vonatot felvonultató néhány snitt. Továbbá a kameramozgásos far-svenk (ezt magyarul "németül" írják vajon?) felvételek is sokat fejlődtek.
Az átmenő effektekkel kapcs. viszont etwg véleményét osztom: engem kifejezetten zavarnak a túl csilivili megoldások. Egyszer azt tanácsoltad, használjak ezekből többet -- szerintem inkább elvesznek a lényegből, minthogy hozzátennének. De persze ez szigorúan ízlés dolga!
Az az igazság, hogy elég sokat dolgozik vele az ember, aztán amikor úgy gondolja, hogy kész van, közzéteszi. Aztán újra elkezdi nézni néhányszor és egyre több hibát talál benne...lassan rájön, hogy másképp csinálna ezt-azt benne.
Hangokat nem olyan egyszerű találni, sokat kell variálni vele, de igyekszem :)
Azt hittem, hogy a Glaskasten-t umlauttal írják és ennek a kiváltása ae, no de mindig tanul az ember...
1. Válogasd ki elöre, hogy milyen effektátmeneteket használsz, kevesebb jobb, és döntsd el mikor melyik kell. Kb 30%-a feleslegesen van a filmben, csak zavar.
2. A hangok sajnos sokszor nem élethüek (most nem a mozdony hangra értem). Pl. jön szembe egy gözmozdony annak erösödö hanggal kell jönnie, majd elhalkul. De ha a szomszéd vágányon megy egy másik vonat, azt jo lenne hallani.
3. Szépen eljátszottál a trükkökkel, tetszettek (Zeppelin)
4. A Glaskasten e betü nélkül irják Glaeskasten.
5. Néha nem a zenére vágtál, de ez nem annyira fontos
Még mindig DRG, ezúttal egy ET11-es motorvonat, szürkére festett sasos Br86-os abteilwagenekkel, Br98 Glaeskasten, sasos E94 és egy komplett tartályos szerelvény egy Br41-el került fókuszba. A hangokra ismét kiemelt figyelmet fordítottam, a zene sem hiányozhat, amelyek természetesen vonat-témájúak. A végén megjelenik egy - RhB-től átállomásoztatott Hindenburg LZ-129 léghajó is az asztal felett...érdemes hangosan nagy hangszórókkal hallgatni...
Viszonylag kezdő terepasztal-építőként érdekelne, hogy ipari épületek környezetének csövezését (kis- és nagy méretűek) miből ajánlott készíteni (húr, szívószál stb). Honnan lehet fittingeket, csapokat, aknafedeleket venni.
Találtam egy két gyártót, de azok termékpalettája viszonylag visszafogott és itthon nem is kaphatók.
Fenteket mivel szoktátok festeni, hogy a festék vékony legyen, de megfelelően takarjon (pl. réz vagy műanyag alapanyag) illetve van-e valamely festés előtti alapozás ami a festék tapadását javítja
Nálam 2,4 cm-es anyagvastagsággal (2 cm asztallap, 0,4 cm ágyazat) vígan muzsikálnak a Conrados állítóművek - de én nem Tillig váltókkal használom őket.
Tudom hogy már többször kérdeztem,de mégegyszer szeretném, megkérdezni.Milyen lakkot ajánlatok festéshez /típus,márka/ illetve selyem,vagy matt fényűt érdemes? Tapasztalatok?
Szeretném megkérdezni, hogy a Conrád féle váltóállítómű biztonságosan működteti-e a Tillig Elite EW1- es váltókat? Van-e valakinek tapasztalata erről? Valamint milyen asztalvastagság a max. amire felszerelhető a szerkezet? Köszi a válaszokat!
Ennek a szerencsétlen bakternek ebböl a "villábol" 8 darab váltót, egy sorompot meg egy jelzöt kell kezelnie. Igaz a kezelöszervek vagy helyiek vagy a bodén kivül vannak....
Bocs a kép kissé életlenen, de egy filmböl lett kivágva.
Na még egy utolsó rugózás a részemről a témán. Tehát kis állomás nagy állomás...
Amit írtam egy egy vágányú vonal, négy vágányos állomás, ez min. 3 váltó, 4 jelző, 4 előjelzó, tehát min. 11 kar plusz a reteszelések. Találomra egy fotó - jó, ez éppen a földszinten van - de a látható alapterület kb. megfelel a "kastélynak"...
A kastély marad. (Csúnyábbat nem szeretnék, ilyen kicsiben meg szebbet nem árulnak.)
Pazarló a magánvasútam, kirugom a gazdaságist mielött még mozdonyra nem jut. :-)
Mondhatjuk azt is, hogy régebben nagyobb forgalmat bonyolított, csak jött a válság, a sineket meg felszedték. (közben egy nagy szakadék is nyílt) :-)
Szóval egyenlőre ehez a két váltóhoz kéne mozgató imitációt csinálnom. (a folytatáshoz meg kell vennem a váltókat, utána tudok csak méreteket kitalálni, még sokminden változhat.)
(Pl. kapok-e peco polarizált 2,5-ös angolváltót, hogy fér el, stb)
Ezek után én sem. Én úgy emlékszem arról volt szó, hogy szerinted egy ekkora torony egy nagy állomáshoz tartozik (meg mindeféle luxust említettél), én meg azt mondtam, hogy egy kis állomáson is van ekkora torony:
Az, hogy Zsoltnál ez a torony mihez tartozik, az első fotóról nem derült ki, csak jóval a mi eszmefuttatásunk után tette be a nagyobb képet meg a rajzocskát.
Onnan gondolom a 3 helyiséget, hogy az állitomüvek mindig a helység közepén vannak, és ott van egy komoly függöleges hordozo fal (különben összerottyanna az egész épület.
A kémény viszont a hátso falon van (de ezt Kisfaludy kolléga is meg tudja nézni, hiszen ott van a kezében a modell). valoszinü, hogy ott van a mellékhelység is.
De nem egészem értem miiröl vitatkozunk.
Kisfaludy kolléga terapasztalának azon részén, ha jol emlékszem, 1-2 válto van, ehhez meg max. 2 jelzö kell. Mégha hozzá vesszük az elöjelzöt meg a sorompot is, akkor sincs több mint 8 állitomü, ami. kb. 100-120 cm séles állvány, még megosztva sincs több mint 1,5 méter.
Ennyi berendezéshez ritkán épitenek ilyen kastélyt még Németországban sem.
Igen, általában a kijárati-bejárati jelzők is és a váltók/reteszek is külön blokkban vannak.
Tehát van köztük hely, ami növeli a berendezés méretét.
Ezek a mechanikus berendezések is "modulrendszerűek"
Előre gyártott idomok, acélgerendák, szekrények vannak, és azokból pakoltak össze annyit, amennyi éppen kellett plusz néhány tartalék hellyel is számoltak.
A szekrény a bizgentyűkkel berendezés és elhelyezés függő.
A kábelfejek is ilyenekbe vannak kivezetve, és azokban kötözgetik össze a villamos részeket.
Meg a telefonosoknak is van szekrényük, villamos kapcsoló szekrény is van.
Ráadásul ezekből több is.
Igaz, hogy emeletes tornyoknál ezek általában az alsó szinten vannak.
De ez a torony kisállomásra is jó, (meg nagyra is, ha több torony (váltókörzet) üzemel egy oldalon---mint pl. a Keleti régi tornyai, vagy akár Komárom, stb)
És ráadásul az eredeti is egy kisállomáson van, kevés váltóval.
Ráadásul az állítókarok is sokszor több külön blokkban, plusz van még valamilyen szekrény is mindenféle bizgenytűkkel - meg kéne pontosan nézni a könyvben -, meg íróasztal székkel. A WC lent is lehet.
Szerintem is egy helység van felül, és ne felejtsük el, hogy ezek a helységek nem szűkre szabottak.
Bőven van hely az állítóbak körül.
Csak egy megjegyzés, a vonóvezetékek párban futnak.
Tehát váltónként kettő állítani, kettő a retesznek, és vannak olyan váltók is, amelyeket mindkét irényban el lehet reteszelni, tehát akár egy egyszerű váltóhoz is mehet hat vonóvezeték.
Bocsika, de "veled" majd csak a hétvégén tudok foglalkozn, mert ehhez több idő kel, munkahelyről nem megy. :-)
Viszont kellene egy nagyjából korrekt - akár kézi - vázlat az elrendezésről, a torony és az állítandó váltók, jelzők valóságos elhelyezkedéséről, tehát pl. a torony előtt/után, távolság stb. És nyilván magánban, ne untassuk itt a népet...
"Már az elsö pillantásra is legalább 3 helység van az emeleten. A kis tornyokban egy helység szokott csak lenni, és a bal oldali ablak is itt egy többszárnyas konstrukcio, ami szintén arról árulkodik, hogy elötte egy elégy nagy vágányzat volt. A kis tornyokban elöl volt a kidundorodo ablak, mellékablak nélkül, és a személyzet a középsö ablakot kinyitva figyelte a történteket. Ehhez jött a két oldalfalon van egy-egy ablak."
Megnéztem az általam említett kiadványt. Szóval ez szerintem továbbra is kis torony. Ekkora toronynál felül egy helyiség van, meg esetleg egy külön lépcsőház, de ez itt kívűl van. Nem tudom, miből gondolod azt a 3 helyiséget? Az a többszárnyas ablak semmit sem jelent, hiszen a kiugró részen kívűl ez az egyetlen ablak elöl. Ha ehelyett két kisebb lenne, minden rendben volna?
Egy-két példán látni, hogy ekkora - vagy talán picit nagyobb - toronyhoz tartozik pl. egyvágányú vonalon négyvágányos állomás - igaz, az egész állomáshoz egy torony, és ez egyben sorompótekerő hely is -, vagy kétvágányos vonalon szintén négyvágányos állomás néhány rakodó és kiszolgáló vágánnyal. Ezek akárhogyis nézzük, kis állomások...
Ami ennél esetleg arra utalhat, hogy nagyobb állomáshoz tartozik, az a torony előtt a láncterelő csigák dobozának mérete, bár ez sem egyértelmű. Ilyen lánc/huzal megy minden váltóhoz kettő (állítás és reteszelés), jelzőhöz, előjelzőhöz, tehát pl. 4-5 vágány esetén egy vágányos vonalon is lehet akár 20-25 vezeték, akkor meg már nem is nagy...
A feszültség szintet a tesztelésre értettem, nem a müködésre.
Nem irod, hogy sikerült-e letesztelned a sineket, a banándugó hasonloan kell nyomni mint a mozdonykereke és megvizsgálni, hogy mennyire biztos az áramellátás. lehet, hogy a nyomás, vagy annak hiánya szakitja meg az áramot.
Ha itt mindent rendben találsz, inditsd el a mozdonyt kis sebességgel, és figyeld hol áll meg. Ezt a helyet jelöld meg ceruzával a sinen, majd ismételd meg legalább 10x.
A megállások átlagán lesz a galiba, ott kell vizsgálodni.
Az N-es mozdonyok nagyon könnyük, és lehet, hogy itt mozdul meg a válto nyelve és emeli azt fel az áramellátó kontaktustól.
(Nekem csak H0-s Atlas váltoim vannak, azok sem tul jok ebböl a szempontból, igy extra kontaktusokat szereltem anno beléjük).
De lehet, hogy itt billen meg a mozdony is ugy, hogy csak a gumizott kerekek érnek a sinhez (azok meg nem vezetik a delejt). Ezt mindet magadnak kell kinyomoznod.
Sajnos az ives kitérővel a probléma még mindég fen áll. Mondjuk amiket leírtál azok közül itt sok jelentősége nincs pl a feszültség szintnek, mert analóg üzemmódban a feszültség változó. Annyi bizonyos, hogy a mozdony megakad szinte mindég ugyanazon a ponton. Előtte utána is simán megy semmi gond az áramellátással. Az,hogy megemelkedik e azon a ponton ahol a kitérő belső része el van választva a sínektől, azt nem tudom megitélni. Ez nem látható sajnos amikor megáll a mozdony, de annyi bizonyos,hogy ha pla szerkocsi kerekein az áramszedő be lenne kötve akor simán átmenne. De mivel analóg módban a szerkocsi csak lóg a vonatmögött, így onnan nem kap áramot a motor. De itt persze akkor az is kétséges, hogy rövidebb kevesebb tengelyű mozdony hogyan megy át itt?!
Ránézésre egyébként a kitérő szigetelt része totál egy síkban van a feszültség alatt lévő sínszálakkal, tehát nem emelkedhet el. Elég precíz ez ahhoz, hogy ilyen hiba legyen.
Most szombaton cégünk is jelen lesz a Lángban megrendezésre kerülő 0e-s találkozón, ahol termékeink teljes palettája megtekinthető-kipróbálható-megvásárolható lesz, így az itt korábban is meghirdetett Digitrax-dekóderek! DCC-ben jártas szakértőink is velünk tartanak, így nyugodtan lehet minket kérdésekkel bombázni. Emellett egy kis meglepetéssel is készülünk ;)
Digitálisból talán ezek a legolcsóbbak. A legtöbben a Multimaus irányítót szokták használni, ezekben az van. Tötéses sínek vannak bennük, ezekből egyszerűbb terepasztalt építeni, mert nem kell házilag ágyazatot csinálni. Persze nem olyan szép, de játszós asztalhoz tökletes.
Köszi mindenkinek a segítséget, megint okosabb lettem.
"Ha érdekelnek részletek, szóljál! Esetleg valahogy jelezned kéne azt is, hol milyen váltók ill. jelzők tartoznak hozzá, ezek hol helyezkednek el, úgy könnyeb lesz tanácsot adni..."
Persze, hogy érdekel.
Ezen a képen talán kivehető mi is készül. Mivel kicsi ez a fél szoba csak hátulról tudok fotót készíteni amin az egész látszik.
A kép alján látható a váltóállító torony és a hozzátartozó 2 váltó. Innen lesz még folytatás néhány vágánnyal, egy kis fordítókoronggal és fűtőházzal.
Ennek a rajznak a jobb fele már megvan, azon van a torony.
Igazából a rajzon látható körzet váltói tartoznának hozzá.
Már az elsö pillantásra is legalább 3 helység van az emeleten. A kis tornyokban egy helység szokott csak lenni, és a bal oldali ablak is itt egy többszárnyas konstrukcio, ami szintén arról árulkodik, hogy elötte egy elégy nagy vágányzat volt. A kis tornyokban elöl volt a kidundorodo ablak, mellékablak nélkül, és a személyzet a középsö ablakot kinyitva figyelte a történteket. Ehhez jött a két oldalfalon van egy-egy ablak.
Lusta vagyok most kikeresni, hogy milyen volt az az állomás, ahonnan ezt modellezték, de saccra is legalább 8-12 válto lehetett a körzetben (valamikor, mert elöfordulhat, hogy ma már egy sincs), és az ehhez tartozó ki- és bemeneti jelzök esetleg sorompo.
A második linken néhány hasonlo is van, sajnos ma már a vágányzat nincs meg hozzá, de ha átnézzük a listát, akkor látjuk, hogy a berendezések igen nagy %-ban egy-egy Hauptbahnhof stb. részei voltak, amikröl tudjuk, hogy Németországban igen nagy kiterjedésüek voltak. (azért voltak Hbf-ek és nem csak egyszerüen Bhf-ek ).
Köszönöm a válaszod! Már a H0 típusban gondolkodunk, hisz az első mozdonyunk megvan egy Br 120-as szergej. Következő lépés a sinek, és a trafó? De a kérdés hogy egyszerre két vonat mehessen, elég egy trafó? Lehet hogy hülye kérdés, de ebben nem vagyok szakavatott..))! mely trafó a jó???
Én sem régen csöppentem vissza a vasútmodellezéshez, de azért egy-két tanácsot tudok adni. Elsőzör is, olvasgasd vissza a fórumot, mert a kérdéseidre oldalakon keresztül lehetne válaszolni. Ez egy igen szerteágazó témakör hatalmas méreteket öltenek csak az itt kitárgyalt dolgok.
De azért kezdetnek:
1, Válassz méretarányt (H0,TT,N esetleg Z) Főleg a hely határozza meg melyik a befutó, de vanak ezen kívül is fontosdolgok. Árak,gyártók sokszínűsége, elérhetőség hazai viszonlatban stb...stb..
2, Digitális vagy analóg üzemet akarsz? Mindkettőn megvalósítható két mozdony járatása. Előbbi inkább olcsóbb de több szakmai ismeretet igényel a külön vezérelhetőség megoldása, másik drágább de "kevésbé2 kér komoly műszaki rálátást. Persze ez sem igaz, de mindenképpen irányadó.
3, Ha az első kettő megvan, sokan szokták ajánlani kezdőkészlet vásárlását, és abból elindítani az építkezést. Mondjuk én nem feltétlen javaslom ezt, de ha nincs konkrét elképzelés, és egyébirányú igény vagy ismeret akkor jó út lehet ez is. Egyszerűen gyorsan megoldható vele az általad említett igény.
Ez nem egy kastély, hanem egy tök mezei Stellwerk,
Elég jól ismerem a német Stellwerkeket, azért hidd el ez már egy eléggé nagy állomás berendezése volt, mert azért ott sem épitettek mindenhova emeletes épületet (mindegy, hogy Fachwerkes vagy sem).
Persze voltak sok helyen, mert a német vasút mindenhol nagyon komoly valami volt, távolból állitható jelzökkel, váltókkal sorompókkal, igy aránylag könnyü ilyent találni szerte az országban, de olyankor érdemes egy 180 fokos fordulatot tenni és megnézni milyen vágányzat, jelzö stb.) van körülötte.
Sziasztok! Kérném a szakmai segitségeteket! Azt a feladatot válaltam el, hogy 40-évesen egy autista beteg vonat szerető gyereknek, segítek egy alap kis terepasztal készitésében, és megvásárolni a megfelelő dolgokat, mint sinek, váltók , és vonatok! Mivel én gyermek koromban maketteztem, ebből már sajna kiestem.
Kérdésem, hogy milyen sineket érdemes vennem? Egyszerű terepasztalra gondoltam, amin legalább két vonat tud egyszerre menni! Kérdésem hogy ehhez hány trafó kell, és milyen egyéb berendezések amik a váltókat kezelik? A mostani mozdonyok digitális kiépitésüek, hogy ez mit jelent? Vagy jó e a régi sima mozdonyokban gondolkodni?
Az épületen belül karokkal állítják mind a váltókat, mind a jelzőket. A karok huzalokat mozgatnak, amik először a földszinten lévő feszítőműhöz csatlakoznak (de ez úgysem látszik), majd - ahogy manta66 kolléga is említette - a láncterelő csigákon keresztül mennek a megfelelő helyre. Az a lapos dobozszerű valami rejti ezeket.
A huzalok (vonóvezetékek) görgőkön keresztül jutnak el az állítási helyig, közben egy-két ez-az előfordul, mint pl. feszítőművek, csatornák a sínek alatt, terelő művek stb. Elnézést, de a pontos magyar neveket nem tudom, csak német nyelvű irodalmam van. :-))) Ez utóbbi - a MIBA-tól Mechanische Stellwerke - csak ezzel a témával foglalkozik két kötetben eredetiben és modellben, de vasút(modell) újságokban is vannak cikkek.
Ha érdekelnek részletek, szóljál! Esetleg valahogy jelezned kéne azt is, hol milyen váltók ill. jelzők tartoznak hozzá, ezek hol helyezkednek el, úgy könnyeb lesz tanácsot adni...
@etwg: Ez nem egy kastély, hanem egy tök mezei Stellwerk, a németeknél több száz ilyen van. (Sima egy emeletes, nálunk is van több tucatnyi.) Annyiban spéci, hogy a tipikus német Fachwerkes építési módban épült, viszont ilyenből meg több millió ház van... (Lehet, hogy túloztam.) Az említett műben is van jó pár fotó. És ez egy kis vagy közepes állomáshoz való...
Jó akkor végigszaladok az izzóval is, de kosz itt nem jöhet szóba. Zsír új rendszerről van szó, minden sín és kitérő és mozdony vadonat újak. Szerintem az utóbbi lesz a gond, de nem leszek rest végigmenni ha még esetleg felmerül egyéb ötlet.
Még a legolcsobb müszernek is több MOhm a belsö ellenállása, és az akkor is 12 V-t fog mutatni (ha ennyi van a sinben), ha közben ott van egy akár 10 kOhmos kosz is.
Az első felén túl vagyok, bár én egy multimétert kaptam kézbe. Nincs gond az áramellátással sehol.
De amit másodjára írsz, nos lehet abban igazad van. Mert ha ez az apróság a nem egyenletes sín miatt megemelkedik, azonnal megszűnik az áramellátás. Megnézem, köszi az ötletet.
Ilyen esetben elöveszed a modellezö alapszerszámát, ami nem más mint egy 12 V-os 3W-os autoizzó (müszerfal, szuffit, amit akarsz), ráforrasztol a végeire ké rövid (maz 20 cm) hajlékony huzalt a másik végükön banándugokkal. Ezzel bejárod a pályád kritikus helyeit. Az izzonak feszültség alatt mindig világitania kell!
(mint már korábban sok helyen irtuk - 5-10 mm-es árammentes szakaszok elfogadhatók, azon minden jármünek át kell mennie. Ha hosszabb ez a szakasz akkor baj van. (Polarizálni kell a szivdarabot).
Ha mindenütt van áram, és mégis megáll a mozdony, akkor a válto sinjei nincsenek egy sikban, és a mozdony billeg a sineken, és már Murphy is tudta, ha valami megszakadhat, akkor az meg is szakad......
Másik (N-es) topicban sajnos nem leltem megoldást a problémámra, így itt próbálkozom. Problémám, hogy a mozdonyom folyamatos haladása az íves kitérőkre érve megakad. Nagy sebességgel átbillen és szépen megy tovább, de lassú haladásnál megáll a gép.
Annyi már bizonyos,hogy a kitérők középső részén nincs áramellátás a zárlat elkerülése végett. Nyílván a sínszál itt meg is van vágva. A pálya minden szakaszán, beleértve a kitérő utáni mindkét részt is van feszültség, a vonat halad tovább. Minden eszköz vadonat új, tehát sem oxidáció sem semmi ilyen nem jöhet szóba. Esetleg van valakinek ötlete,hogy mivellehet ezt a bosszantó hibát orvosolni?
A pálya analóg üzemben megy, Atlas Code55-ös kitérőim vannak. Eddigi egyetlen ötletem, hogy valószínű a mozdony kerekei közül nem mind áramszedős, pl. a tapadógyűrűs, ezért talán lehet ezzel is gond. Sajnos most nem tudom ezt ellenőrizni, ez éppen mostjutott csak eszembe.
"Ilyen váltóőrház" - milyen váltóőrház? Csak nem a neuschwansteini várkastély makettjét adták neked őrtoronyként? Ezek a pénzsóvár modellvasút kereskedők...
:-)
Sajnos a kérdésedre nem tudok válaszolni. Az viszont épület csinos, jól passzol a sarokba.
Ilyen váltóőrház esetében alkalmazható a váltóknál a külső állítómű (súlykörte stb), vagy csak az épületen belüli karokkal szokták a kitérőket állítani ?
Nem lustaságból kérdezem, szívesen megépítem a váltókhoz az állítóműveket (szerintem úgy jobban is néz ki), csak nagy hülyeséget nem akartam csinálni. :-)
Nyitottam egy új albumot, amibe néhány régebbi képet tetem a terepasztalomról. Ezeken több, ma már átépített, megváltoztatott részlet látszik. Akit érdekel, itt:
Köszönöm. :-) Jézus emlegetéséből arra következtetek, hogy baromságokat kérdezek, de ezt lassan megszokhatjátok. :-) Hogy tetézzem: a trafóból két vezeték jön ki, de a mellékelt ábrán én egyet látok a bevezetőnél. Igazából erre próbáltam rákérdezni, hogy is van ez...
Egy olyan kérdésem lenne a kedves kollégákhoz, hogy valaki tud-e olyan beszerzési forrást, ahonnan lehetne a Liliput FLIRT-höz, normál palettaszélességű áramszedőt, valamint Scharfenbergkupplung imitációt szerezni?
megpróbáltam fordítva is betenni, de nem fér úgy el. azt is kipróbáltam, hogy egy másik mozdonyból tettem bele egy másik dekodert, erre semmit nem reagált. délután, ha hazamegyek kipróbálom a digitoolst egy másik mozdonyban is, hátha...
Ha az 1-es vezetőállás van jobbra, és előre menetparancsot adsz neki, akkor jobbra indul el, abban az esetben jól van benne a dekoder.
Ha nem, és balra mozdul meg, akkor bizony az aljzaton jelölt egyes lábhoz( +, *, vagy 1 is lehet a jelölés) nem a dekoder narancs színű vezetéke esik, vagyis fordítva tetted be a dekodert.
Nem, rosszul berakva is megy mindkét irányba. Nem ismerem a konkrét típust, tehát hogy elfér-e fordítva; a dekóder narancsszínű vezetékének pozícionálásához valamilyen jelölés (csillag, ilyesmi) szokott lenni a panelen. Van olyan?
Megköveztek, ha itt kérdezek digitális témában? :)
Az érdekelne, hogy egy 8 lábú digitools dekoderrel kiegészített motorvonatot helyeztem üzembe, de nem működik a világítása. Szerintetek miért? (Időm még nem volt finomhangolásra)
Közvetlenül a www.liliput.de oldalon, a service/ersatzteile részben (most sajnos nem tudom megnézni, de kis ügyességgel megtalálod) feltüntetett email címre kell levelet küldeni a kért alkatrész cikkszámával, saját címeddel. A cikkszámot a mozdony alkatrészlapjáról kell megkeresni.
Ezután ők postán küldenek egy számlát (kb. 2 hét), amit átutalással kell megfizetned, a számla szerinti közlemény feltüntetésével. Újabb kb. 2 hét múlva megérkezik az alkatrész postán. Apró probléma, hogy a postai küldés díját (kb. 6 EUR, ha jól emléxem) és a deviza átutalás díját (OUR-minden költséget a megbízó fizet) is meg kell fizetned.
Sem ecsettel festésnél, sem légecsetnél nem szabad száradás előtt ráfesteni az előző rétegre. Ez még fokozottabban érvényes az oldószeres (tehát nem vízbázisú) festékekre. Az ecsetnél felhúzza, légecsetnél felhólyagosítja az alsó, nem megszáradt réteget.
Ja, annyit hozzátennék még, hogy amiket írtam, az a légecsetes festésre vonatkozik. Nekem személyesen nem nagyon sikerült pl. Tamiyát ecsettel felvinni. A legnagyobb baj az volt, hogy az ecset le tudja húzni a már felfestett, de még nem teljesen megszáradt réteget. Mert az még nem kemény, egy kicsit bôr-szerü, de a felülete ragad. Azt hiszem - de mint írtam, nincs nagy gyakorlatom ebben - hogy ecseteléshez a szintetikus festékek (enamel) talán jobban megfelelnek.
Ha már Bachmann termék, abban van egy "Lifetime warranty" cimü cédula, ha ezt lemásolod, elküldöd az ott állo cimre a kérésed, többnyire 3-4 hét alatt elküldik ingyen az alkatrészt.
Én is a Tamiyát szeretem, de én a félfényest használom (hja, a gôzmozdonyokat nem kell feliratozni ;-)) Azt szeretem benne a legjobban, hogy késôbb is nyomtalanul utána festhetô. Tehát ha lekopik valahol, ráfújsz, az új fujás foltja tökeĺetesen beilleszkedik a régibe, meg sem látszik, hogy nem egyszerre készült. Ezt nem sok festék tudja.
A Tamiya nagy hátrányának látom, hogy mivel makettekhez készült, nagyon érzékeny. Elég csak megérinteni egy csavarhúzóval vagy a csipesz hegyével és ott a nyoma. Ahol pedig sokat fogdosod a modellt (mert valahogy fel kell emelni), ott kifényesedik és kikopik. De az elônyök nagyobbak a hátrányoknál...
Használható. Nekem a Tamiya fényes festékei váltak be. Az alapozó spay nagyon finom szemcsés. A szürkét jobban szeretem, jobban kihozza a maradék felületi problémákat, így az első réteg mindenképpen azzal készül. Ha a szín miatt szükséges akkor második rétegnek fehéret kap. A festékei is kis pigmentűek, jó velük festékszóróval dolgozni. Érdemes a gyári higítót használni hozzá (van némi alkohol tartalma). Deszt vízzel higítva egy kicsit makrancosabban viselkedik. Utólagosan nem tapasztaltam leválást, bár erre csak a matt/selyemfényű lakkozásig van lehetősége. A fényes festék-vizes matrica-matricalágyító-lakk összeállításban a matrica szélei szinte láthatatlanná válnak.
Egy olyan kérdésem lenne a modellépítésben jártas kollégákhoz, hogy a modellek festéséhez használható-e vízbázisú akrilfesték is vagy csak az enamel típusú, olajbázisú modellfestékek?
Jelenleg elsődlegesen ecsettel dolgozom, de a későbbiekben tervezek beszerezni egy airbrush-t is.
A kapcsoló ugyan szabványos volt, de több típusa volt, ezek teherbírásban, és holtjátékban is eltértek egymástól.
Ezek közül nem mindegyik volt alkalmazható személykocsikon, és szem.szállító vonatba sorozott teherkocsikon és mozdonyokon.
Az AAR hozott létre szabványokat ezzel kapcsolatban (is) :-)
Az interchange fogalom valóban tehervonatos berkekben használatos, ott csak bizonyos típusú kapcsolókat lehetett használni, a teherbírásuk miatt (talán "E").
A személyszállítást ez ilyen szempontból nem érintette, mert eleve szigorúbb előírások voltak érvényesek rájuk a kapcsolók terén.
Valóban, jellmezően saját pályán jártak a személyvonatok odaát, de volt több kivétel is.
Nekem a legismertebbek a Norfolk&Western U.P.-sárga kocsijai. Ezek közösen jártak UP kocsikkal közös vonatban.
Eredetileg a kicsi Wabash állapodott meg a UP-val, és miután megette a N&W, megörökölte a szerződést, és a N&W kocsik kapták meg a Sárga-szürke festést és jártak közösen UP kocsikkal, UP vonatban, az ex- Wabash vonalon. Azt hiszem Kansas city-től Saint Louis-ig.
(talán a City of Saint Louis volt a vonat)
Azt hiszem a Milwaukee is közösködött a UP-val, és talán a C&NW is.
De volt több is.
Én a fekezéses kifeszítéses dolgot kifejezetten személyvonatos előírásként ovastam, (ha jól emlékszem a UP fékutasításában) de a holtjáték kifeszítése induláskor tehervonatoknál is előírás (volt), de nem írják a többit.
Én a gumipárnára csodálkoztam rá.
Félre ne érts, nem akarom megkérdőjelezni, csak nem hallottam még róla és érdekel, a kilakítása, mert menet közben nagyon durván súrlódhattak egymáshoz.
Igen, előfordulhat. Valóban a Roco miniatur modell szériába tartozik, és azt is jól látod, hogy csak volt rajta teherautó. :-) Helyesebben már megint hurcol valamit, de nem az eredetit.
Igen, nekem így mesélte a teremôr Sacramentoban (aki korábban mozdonyvezetô volt).
Mondjuk a második bekezdést nem értem. A kapcsoló szabványos volt, a párnát nem tudom, de elvileg az is lehetett. Ha nem is központi szabvány szerinti, hanem afféle "ipari szabvány". Emellett személyvonatok szerintem nem is nagyon vettek részt "interchange" forgalomban, hiszen a legtöbb vonat csak egy társaság vonalain közlekedett. Más tészta az Amtrak.
Amit a harmadik bekezdésben írsz, azt a tehervonatokkal kapcsolatban olvastam. De a teherkocsikon nem volt ilyen párna.
És az a helyzet, hogy ez is (stílszerűen) mellékvágány, mert a IV. korszak és a DR elkötelezett híve vagyok, de a másik linkeden is látható Hertha BSC-festésű BR 101-es beszerzése okán össze akartam rakni mindenképpen egy IC-szerelvényt... Most egy hónapig nem eszek. :-) (A képeket köszönöm, némi alvást követően meg fogom őket tekinteni.)
Köszönöm szépen, én is erre jutottam végül. Valahol megtaláltam a DB 2011-es vonatösszeállításait (a link a másik gépen van - ha valakit érdekel, megkeresem), de általában ARkimbz (vagyis a BordBistro PIKO-vagon) van az IC-khez csatolva. Az 1. osztály pedig nem elírás, mert ahogyan a betűjelből is látod, a fele 1. osztályú ülőhely, a másik fele a bisztró. Wrmz vagonok az ICE- és EC-szerelvényekben vannak - viszont ilyen Wrmh-val, ami a Roco BordRestaurant vagonja, sehol nem találkoztam. :-)
És ez a gumipárna működött "ütközőként", vagyis feszesen tartotta a kapcsolót?
Különböző régebbi előírásokat olvastam erről.
Egyrészt nem volt alkalmas mindenféle tipusú kapcsoló személyvonatokhoz, ugyanúgy ahogy az egymás közti (interchange) forgalomban sem vehetett részt kocsi, csak ha az előírt típus volt rajta.
Másrészt vezetéstechnikai előírások voltak.
Indításkor meg kellett várni, amíg a vonat kifeszül (slack bouncing), fékezéskor meg pozícióba kellett tenni a mozdonyt, és miután kialakult a fékhatás, vissza kellett zárni, valamint oldani kellett a gép fékjét, így feszesen tartva a vonatot.
Hadd kérdezzem a tisztelt Topiktársakat, hogy ezt a rámpás zsebeskocsi-féleséget kapcsolták valamivel (középen kiegészítették - mondjuk rendes aprókerekű Ro-La-val?), vagy ekkora a teljes hosszúsága, és mellette egy ugyanilyen lehetett?
Egy szerelvényben nem szokott előfordulni mindkettő. Vagy-vagy. Még egy átlagos 12-14 kocsis IC esetében sem. Ez a BordBistro elég kamunak tűnik, legalábbis, ami a képen van, a belső berendezést nézve nem látok benne semmi tényleges Bistro szerűséget, főleg, hogy 1. osztály van ráírva (nagyítva látszik).
Egy éve indítottam el Indafotós weblapomat / http://indafoto.hu/kalivas /terepasztalomról, gépeimről, barkácsolásaimról. Ennyi idő alatt csaknem kétszázezer kattintást kaptak képeim, ezt a rendkívül jóleső és kitüntető érdeklődést szeretném most megköszönni Nektek !
Engem kb másfél éve fertőzött meg a vasútmodellezés, így nagy rutinom és tapasztalataim nincsenek. Itt a fórumon olvasgatom a rutinosabb modellezőtársak leveleit, hozzászólásait és szépen lassan gyűjtögetem a modelleket.
Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem, ha valaki tudna segíteni.
Nem olyan régen vásároltam pár ACME CAF kocsit. Most jutottam el oda, hogy megpróbálok belső világítást bele szerelni. Viszont más modellekhez képest Pl: Roco vagy LS Models, amiknek nagyon könnyű a szétszerelése, a CAF kocsikéval nem boldogultam. Nem akarom feszegetni, mert félek, hogy valami visszafordíthatatlan történik velük.
Vettem két régi Piko kocsit. A keréktartók össze vannak bennük szorítva, nehezen forog a kerék. Kifeszíteni nem tudom, mert ott a csapágyimitáció. Nem akaródzom szétszedni a kocsit, mert nem csavarozható, hanem olvasztással rögzített pöckökkel van összerakva. Mit csináljak?
Mostanában újra elkezdtem vasútmodellezéssel foglalkozni. Az első fellángolás még 2004 körül volt, ekkor szereztem 5000 forintért egy romos terepasztalt, és igen jelentős külső segítséggel /:)/ belefogtam, hogy annak a vázára egy új, kétszintes pályát építsek. Az[...] Bővebben!Tovább »
Az amerikai személyvonati mozdonyokon és kocsikon volt egy gumitömbbel és belsô rugóval kiegészített "párna" a kapcsoló fölött. Ezen a képen éppen látható:
Az orosz személykocsikon megvannak az utközök, mer az SA kapcsolo sokkal nagyobb hézaggal létezik (legalábbis a többségük) mint az amerikai kapcsolok, ezért a személykocsikban elég kellemetlen lenne az utazás igy azokat ök is ütközöig nyomják össze.
Amerikában meg azt hiszem valamit kiötlöttek az ottani kapcsolokra, hogy ne rángasson a személyvonatokon.
Én is úgy olvastam, hogy elôször a teherkocsikat szerelték a központira, már a Világháború idejére (vagy talán az 50-es évek elejére). A szemelykocsik csak az 50-es évek végén lettek fokozatosan átszerelve.
Ha jól rémel – de egy orosz-szakértő majd megerősít/megcáfol – az SA3 (és rokon, pl AK69) ütköző-kapcsoló-vonókészülékek első sorban teherforgalomban válnak be az egyszerű kezelhetőségük és nagy szakítószilárdásuk okán, viszont a "lötyögésük" miatt személyszállító vonatok esetén sarokütközőkkel egészítik ki az előfeszítés ill. energiaemésztés végett.
Az Uzsgyikon ill. egyéb motorvonatokon található Scharfenberg ütköző-kapcsoló-vonókészülékekkel ilyen probléma nincs, ezért a sarokütközők csak ütközőbakok ill. a tologatás miatt vannak a szerelvényeken (pl. a Flirtökön össze sem érnek az ütközők).
Azok leginkább energiaemésztés végett vannak ott, illetve nagyon szükséghelyzetben tolni is lehet ott a járgányokat. Az Uzsgyikra egyébként szép lassan kerülnek vissza az ütközők.
A MÁV-nbál jelenleg is futó Flirt, és "Uzsgyi" (másnébem "pusztametró") motorvonatokon is meg van a központi vonó/ütköző készülék, meg a szélső ütközők is. Habár egy-két Uzsgyiról már leszerelték a sima ütközőket Szentesen.
Nem csak a külföldi mozdonyokon, minden járművet sarokütközővel épitettek a 30-as évekig, mert ott is csavarkapcsot használtak. A csavarkapocs és a CA3 központi kapcsoló évtizedekig élt egymás mellett. mire a hatvanas évek végére kihaltak a régi járművek.
Köszönöm a linkeket. A google-t természetesen már korábban átfésültem.
A linkelt kocsi nagyon szép, de nem tudom kié lehetett. A vasűttársaságokat "zyeleznije dorogi"-nak hívták, később az egyes igazgatóságok kapták ezt a titulust. Az RU rövidítést nem tudtam megfejteni, az U talán "upravlényie" ez hatóság, vezetőség, igazgatóság.
Az első korszak utáni "nyomtávhelyzettel" tisztában vagyok, egy időben sok tengelyátszerelést láttam Csapon.
Az hogy egy kocsi sarokütközős még nem jelenti azt, hogy normálnyomtávú. Egészen a hatvanas évekig voltak sarokütközős kocsik a szovjet vasutakon, akár már központi vonókészülékkel szerelten is.
Ismert kép van a németek által normál nyomtávra átszerelt 42t raksúlyú pőrekocsikról ütközövel és központi kapcsolóval, ezeket részben légvédelmi löveggel ellátva használták.
Egyébként a német megszállás alatt volt a legkiterjedtebb a normálnyomtáv, de mindent ők sem szegeltek át. Egy magyar katona visszaemlékezései szerint mire a frontra értek kétszer hurcolkodtak kocsiból kocsiba.
Sőt ha belegondolsz a mai napig létezik normál nyomtáv Ukrajnában végig a Magyar határ mentén! Találkoztam én annak idején OPW -s (egykori KGST kocsipark) SZD 11 20 190 Gags kocsival Ferencvárosban is.
Elsőre nekem is az ugrott be, hogy a hűtővagon -- ha egyáltalán az -- talán normál nyomtávú lehetett (oldalütközős), és így akár a K.P.E.V. szerelvényembe is besorozhatom ... no persze előbb meg kéne venni a 80-90€ -ba kerülő kis ékszert..:-))
Az lehetett, 2010 augusztus-szeptember környékén vásároltam. Az az érdekes, hogy a kevéssé bizalomgerjesztő alkatrészkupacból néhány kocsiba való kerékpár és az egyik külső (a vonófej orrán elhelyezett) Scharfenberg-kuplung kivételével nem hiányzott semmi.
Ellenben váltóáramúból átalakított darab, félbehagyva: a kerékpárok szigeteltek voltak, a motor egyenáramú, de nem volt bekötve, így persze nem is működött.
12500,- forint + postaköltségre emlékszem; a hármas bővítés 15 ezer volt, utóbbi gyári dobozban, hibátlan állapotban jött Svájcból.
Jártak orosz kocsik normál nyomtávon az első korszakban is. A Varsó- Bécs vasút több mint 300 kilométeres Oroszországba (a névleg önálló lengyel államba) eső része is normál nyomtávú volt. A XX. század fordulójától orosz mozdonyok jártak ott, de nem a járatos orosz sorozatok. Kocsikról nem találtam semmit, pedig néztem orosz oldalakat is ez ügyben.
Ahogy láttam Te a net értő kutatója vagy, remélem érdekel a dolog és megosztanád amit találtál.
Igen, bő másfél méteres. Igaz, ezzel hosszabb, mint az ötrészes (nálam: Lima) SBB TEE II (RAe). Kellemesen rövidek a kocsik, és a vonófejek sem valami nyurgák.
Nagyszerű vétel volt, előtte is utána is csak drágábban láttam - kiegészítők nélkül.
Mind az öt TEE-motorvonatot sikerült elhelyezni a gyűjteményemben, számomra becses darab mind - és örömmel fedezem fel, ha másnak is megvan valamelyik. :-)
Köszönöm, magam is rendelkezem egy hétrészes szettel, csak kíváncsiskodtam, hogy elfér-e ugyanez kalivasnál. :-)
Egyébként a két vonófejen kívül 5 közkocsi volt az alapszerelvény, ezt toldhatták még meg 3 további vagonnal.
A képen látható példány két vonófejét és az alapkészlet két közkocsiját (működésképtelen, némileg hiányos állapotban) a Vaterán vettem, majd később a hozzáillő (Helvetia) 3 közkocsit annál kicsit drágábban szereztem be, de összességében méltányos összegért jutottam hozzá. Ez még analóg volt, magam tettem bele Csíkos-féle panelt. Frontvilágítás beszerelése miatt vélhetően eljut a mester műhelyébe is.
Az enyém egy hétrészes szerelvény, lemérve így h.ü.k.:1520 mm . Amúgy négy-öt éve vettem akciósan volt emlékem szerint 56.000 HUF, de miután start-szett volt, járt hozzá némi Geoline sín, + digitalis vezérlő ( Trafó, erősítő,Multimaus, dekóder )
Akkoriban átnéztem az internetet, leggyakrabban a hétrészest láttam, de előfordult 6,8,9 részes is a fotókon.
Szerintem nem volt rossz vétel.
Már csak világítást kellene belévarázsolnom, de csak halogatom...
Az előbbi linken 215 EUR az alapszett (+9.5EUR szállítás). Ha 295-ös EUR árat veszünk, akkor egy kicsit olcsóbb mint a vasútmodell.com ára. Megjegyzem eddig náluk 61000 Ft, de amióta elszabadult az EUR/HUF arány, azóta 69000-en áll és nem mozdul, hiába megy le újra az EUR...Még jobb átváltái aránynál meggondolandó a külföldről való behozatal...
Igen, a youtube-s változatot végignéztem, vagyis a hangokat hallottam. Lenyűgöző, egyedül az aláfestő zene tetszett kevésbé - de ezzel már ms baktert is inzultáltam, tehát bennem lehet a hiba. :-)
Videód most is remekül sikerült, gratulálok. A sztereó hangzás is kiváló, azonban egyértelműen megállapítható, hogy egyes részeknél, a jobb felől bal irányba áthaladó vonatok hangja (hangerő) a bal csatornában jóval kisebb, a korábban a jobb csatornából érkező hangerősségnél. (pl.:0:45-0:50, 04:25-04:35, 05:48-06:05, 09:25-09:57, 11:30-11:45)
Mikrofon elhelyezési vagy keverési hiba ?
Egyébként kiváló minőségű rendszerrel hallgatom (hangfalak 45 literesek).
Ezúttal is tettem bele egy kis lírát, hogy a feleség és barátnőknek is tetszen a vonatozás :) pontosítottam a maszkoláson, a hangokat precízebben hoztam össze, a sztereó most már jól szól. Érdemes jó hangosan, mély hangszórókkal hallgatni, mert jobb az összhatás. Közelebbről egy Fleischmann Br53, Br76, G 3/4, EP5 villany. Ahol tudtam az eredeti hangokat tettem a mozdonyok alá. A pályám még mindig "1.0-ás", így vannak helyek, ahol még kilóg a lóláb.
Köszönöm szépen! Közben én odáig eljutottam, hogy előfordul ( http://members.virtualtourist.com/m/p/m/e468d/ - "Some of the fancier trains have both a BordBistro and a BordRestaurant"), de pontos összeállításra nem akadtam még.
0,2mm-es NYÁK lemezere, 0603-as SMD LED-ekkel nagyon szép, modern "fénycsöves" világítást lehet bele varázsolni. Még látszani sem fog, ha ügyes vagy. Mármint a panel, a fénye, az igen!:-)
Üdvözlet az uraknak. Meg tudja nekem mondani valaki, hogy a 64366, 64367 és 64368 cikkszámú Svájci Eurocity kocsikba milyen világítás van. Típus, vagy gyártó. A tulajdonomba vannak ilyen vagonok de azok nem rendelkeznek világítással és ha előbb utóbb beszerzem a világítós fajtát szeretném ha egyfajta fényforrás legyen.
Egy másik "problémám" hogy van panoráma kocsim is és idővel azt is el szeretném látni világítással. Egy gond van, ki van dolgozva a tető belső burkolata. Ami igazából nem is akkora baj, de ha világítással szeretném ellátni akkor attól félek meg kell szabadulnom tőle. Az nem tudom mennyire megoldható, hogy az eredeti lámpa vonalán kimarnám és egy fényoptikás szálat helyeznék a vályatba. Kérdés, hogy mennyi fényt adna.
Mennyire valószerűtlen egy német IC-szerelvényben BordBistro és BordRestaurant vagonok együttes jelenléte? Úgy alakult, hogy lett mindkettő, és egyiket sem áldoznám fel szívesen. Beférnek egybe?
Van 2 db személyvagonom aminek 'DR' felirat van az oldalán, és én szeretném leszedni. Ahogy néztem egybe van öntve a kasztnival. Hogyan tudnám leszedni? Köszönöm a segítséget
Ez nem nagyon régen volt téma az egyik fórumon, de már nem emlékszem pontosan, melyiken.
A lényeg az, hogy volt végzárlámpa, de a MÁV típus nem egészen ilyen. Emellett az esetek többségében nem fölül volt beakasztva, hanem alul. A szabályt is írta valaki (ami többször is változott az idôk során), de sajnos már elfelejtettem.
Hozzáértőktől kérdezném, hogy a MÁV-nál volt-e használatban a képen láthatóhoz hasonló végzárlámpa? Engem epIII-ban érdekelne. Volt-e erre szabály (egy vagy kettő, vörös vagy fehér fény, elhelyezés, stb)? Látható-e erről kép valahol?
Persze a kérdésem célja a lemodellezés, nálam H0-ban...
Szia! Én a következő megoldással készítettem öntözőcsatorna szerűséget (vagy nevezhetjük szabályozott pataknak is ), de szerintem alkalmazható tónak is.
Sima csónaklakkot megszíneztem olajfestékkelHa ilyennel kísérletezgetsz javaslom a két komponensűt (nekem csak egykomponensűm volt kéznél, de nehezen keményedett ki)
Lehet trükközni vele, hogy mélyebb résznél készítesz egy sötétebb réteget, és ráöntesz kiscsivel világosabb keverésűt is. Még száradás előtt kell belehelyezni a növényzetet vagy amit a vízben szeretnél hagyni :))
N-es modul képek. Azóta a növényzet kinőtt rajta rendesen :))
Szereztem egy-egy régi Piko és Schicht 2 tengelyes tartályvagont. A Schicht-es kocsi olyan szépen ki van dolgozva, hogy a Piko-féle szinte játszósnak tűnik mellette...
Jobban örültem volna, ha a Piko oldalára mutató linket is mellékelsz, miszerint kapható jelen példány 1:87-ben. :-)
Köszi, ezzel is okosodtam. Ha ezt nem is, Szputnyikot beszerezhetek (mintha idén kijönne olcsósított változatban). Sőt, egy barna vezérlőt szombaton láttam az M&H (régi-új - igen, visszaköltöztek ide - Lehel utcai) üzletében, hobbi kivitelben.
Sziasztok :) A Piko-Gützold féle BN150eseknek a rugóját, a szénkefét a motorba nyomó rugóját hogyan lehet meghúzni, mert az a bajom van vele, hogy nem elég erős, nem kezdtem el nagyopn bontogatni a mozdonyt,d e azt histzem nem lehet kivenni... :( Van rá valakinek valami Tippje/tanácsa? Köszönöm előre is :)
Elvi szinten érdekel. :-) (Azaz még nem volt rá szükségem.) A leírást nem néztem, arra gondoltam, nincs benne, ezért kérdezi Jani. Ezek szerint benne van... :-)
Értem; ha "mást" is érdekel a válasz, akkor nyugodtan tegye fel a kérdést a digitális topicon. Biztosan válaszol rá valaki...
Egyébként bárki meg tudja keresni akár a net-en is, a multiMAUS-hoz még magyar nyelvű leírás is létezik. A kérdezőt már régóta ismerem, véletlenül vettem csak észre a kérdését, és szívesen válaszoltam neki egy részletes mail-ben.
Valóban igazatok van, 180 fokkal túlfordultam a kérdésemben, tudjátok még új számomra a fordítókorong, most tanulom a használatát, csak körbe körbe fogatom a mozdonyokat. :) Azért köszönöm a segítséget és válaszokat mindenkinek, a hurokmodul a szimpatikus. Kérhetek egy kis segítséget még ennek az elektromos bekötéséhez? (valami rajzféleség, skicc) Vagy két kijáratának kell lennie a fordítónak és így lesz hurok?
Ha 360°-ot fordítasz, akkor nem lehet zárlat /hiszen az teljes fordulat, a korong a kiinduló helyzetbe áll vissza/.
Neked a 180°-al van bajod; ennek a megoldása az lehet, hogy a korong vágánybetápját egy kétáramkörös kapcsoló segítségével ilyenkor megfordítod a terepasztal áramköréhez képest. Vagy marad az egyszerűbb megoldás /a 2x180°, amit már leírt a kolléga/. :-)
Szintúgy, a Piko DR négytengelyes emeleteshez adták, a két kocsit ezzel csatlakoztatom. Vágányra téve nem oldható, vagyis csak leemeléssel bontható. Nem merev (a két egymásba kapaszkodó köröm lazán csatlakozik egymáshoz), mégis masszív kapcsolatot biztosít. Szétakadáshoz akkora fekszinthiba kell, amit még én sem követtem el. :-)
Így műxik. Bár nekem Roco fordítókorongom van, de ott is.
Úgy tudod megfordítani a mozdonyt, h "félúton" kijársz vele az egyik csonkára, onnan átfordítod 180 fokkal üresen, majd értelemszerűen pótolod a félkör hátra lévő részét.
A következőt szeretném megkérdezni. Vásároltam egy Fleischman 6152 fordítókorongot (háromsínes üzemre is használható, de én kétsínesben használom). Beépítettem és egy dologgal nem vagyok tisztában: minden fordítókorong úgy működik, hogy az adott pozíciónak megfelelő sín kap csak feszültséget a tárolósíneken? (Roco digitális vezérlésem van). A korong előtti vágány mindkét sínszálát leszigeteltem, ahogyan a használati útmutatóban van és rákötöttem a fordítóra a sínfeszültséget. Így viszont, mikor kijár a mozdony a fordítóról, csak egy pozíció lehet, mert 360 fokos fordulatnál zárlat van. Tehát nem tudom azt megcsinálni, hogy a bejáró mozdonyt 360 fokkal megfordítom és kijáratom, mert ekkor már ott a zárlat. Lehet, hogy én kötöttem be valamit rosszul, vagy hiányosan? Nem tudom érthető-e így leírva a problémám?
Ne ítélj korán! Sose' lehet tudni!:-))) Ezen a régi képen a nagyobbik fiam még csak 2,5 éves, és egy Märklin-HAMO E52-es egyik forgóvázát tisztítja.
