Na, ezek után csak lementem a műhelybe és megnéztem a bontatlan fűrészlapjaimat. A Workzone valóban váltottlapkás, de a Parkside háromdarabos készletében az egyik trapézforma.
Mea culpa!
Már én sem kezdek fűrészlapot cserélgetni, de holnap megteszem és beszámolok. BJaca, Te ne fáradj vele!
Váltott fogas, de 3 féle fog van rajta, egy jobbos, egy tisztító, majd egy balos, és megint egy tisztító. De hornyot még nem vágtam vele, holnap okosabb leszek, ma már nem megyek ki zörögni.
Köszi, de nagyon meglepődnék ha nem váltott fogas lenne. Általános célra az a legjobb. Van itt nekem Parkside, Workzone, azok mind váltott fogasok. És van egy csomó lapszabászatból leselejtezett, de még éppen használható fogazatú Leuco lapom, de azok meg holkeresek.
Szerintem nem agyaltam én ezt túl, - Te vinnél most be a málnásba a felsőmaróval... :) - kellene egy egyenes fogazású fűrészlap, amivel az én, kicsit mütyürkézős fogazásaimat meg tudnám oldani úgy, hogy a nút alja ne legyen cakkos, ahogy a fotón is látható. Ennyi. Körfűrészre már nálam ez a metódus elég jól ki van találva. Körfűrésszel sokkal jobb megcsinálni mint maróval.
Éppen csak Parkside/Yato kategóriás olcsóbb fűrészlapban nem találtam még egyenes fogazásút. Ami nekem elég lenne. De ha nincs csak a 12ezres Freud/Pilana, akkor megveszem azt. Csak már annyi fűrészlapom van itthon és még soha egyet sem használtam annyit, hogy éleztetnem kellett volna...
Nekem olyan a trapéz egyenes lapom (cmt), hogy a trapéz közepén a kis háztető az magasabb mint az egyenes fog. Tehát nem csinál sík feneket, van benne egy kis horony.
Ákosom, kicsit túlagyaltad ezt a témát (az átmérővel kapcsolatban, nem a feladatot nézve). Tökimindegy 210 vagy 254-es átmérőjű lapot fogsz be, a fogalak a lényeg, majd az előtolással kompenzálod a kisebb fűrészlap átmérőt. Igen, FZ, de ezt lapozni is lehet (részemről lapozom). Nekem volt tökegyenes fogalakú vékony Freud lapom, de nem nútvágás miatt vettem ( most azért nem vadászom elő a pontos típust, mert eladtam Bari- -nak, akit ismersz is) . Mellékes tipp: bútorlapvágó (trapéz-egyenes) lap? de ott a 2 szélén marad vésővel eldolgozni való. És az drága - drágább - mulatság (a jó fajtából), ezért ez maradjon elméleti lehetőség.
Én sokkal fontosabb kérdésnek látom, hogy milyen gyakorisággal/milyen szélességű egyenes (sík) aljú nútokat akarsz csinálni. Szóval ... tuti, hogy körfűrészlap + egyenes fogazású lap a te barátod? Első körben inkább a nút szélessége érdekelne. Mert ha folyamatosan - hasra ütök - 20 mm széles egyenes aljú nútokra van szükséged, nem mondanám hogy a körfűrészlap a te barátod. Neked vannak ilyenolyan felsőmaróid, plusz a fórumozásom elejéről rémlik a mestermunkás (öntvényasztalos, illetve valakivel elkészíttetted az öntvény asztalt, most nem kis energiámba telt megtalálni megint :D) felsőmaró-asztalod. Tudom, hogy tudod hogy mire való :D hiszen te készítetted, de .. nem lenne jobb egy (két-, há-, négy-) jó nútmaró? Spirál (de akár egyenes élű), HA (!) a szélessége a nútnak ezt indokolja. OK, körfűrészlappal meg sokkal gyorsabban lehet kivágni egy adott szélességet ... csak elmélkedem.
Nem szereltem fel, de a DW745-el cca.:50mm mély hornyot lehet vágni ezzel a lappal.
Így néz ki a rendes 250-es, lap mellett:
Én ennyit fizettem érte:
Lehet, hogy K régen állt már a Boronkayéknál, és az is lehet, hogy pezsgőt bontottak, hogy végre valaki elvitte azt a x@art, de ennyi volt. 2020.február 19-én.
Igen, köszönöm, nekem az FZ fogalak kellene. Most elugrottam a helyi szerszámboltba, ahol YATO-kat forgalmaznak, de persze ez a fogalak nem létezik...
Redtor,
köszi! A Freud persze jó lenne, ilyenem van váltott fogakkal, de jó lenne megúszni olcsóbban... (van egy csomó ilyen-olyan fűrészlapom, nem tudom, az átköszörültetés járható út lenne-e...)
Hasonló megfontolásból vettem én is, nútmarásnál sima felületet ad, csakhát úgye mivel 2,5mm-es a kerf, ezért széles nútnál sok idő. De minek is rohanni...
Köszi, de én nem véletlenül körfűrészlapban gondolkodom és nem nútmaróban. Részben mert nem akarok rá sokat költeni, de főleg azért nem, mert a keresztvágó tolóasztalomat nem akarom "tönkrevágni" azzal, hogy egy szélesebben dolgozó korongot teszek a gépre.
Ja :) rendszeresen kaptam a gázművektől (Émász?) egy kisebb, 1-2 ezer forintos felszólítást. Megtévesztésig eredetinek tűnő oldal, de csak 1 link működött: a bankkártyás fizetésé :) nem is az összeg, de simán beírhattad a kártyaadataidat. És a csúcspoén, a pofátlanság csimborasszója: a lap tetején egy adatlopás elleni figyelmeztetés virított :)))
A tengelyfurat 30mm, azzal nincs gond, engem elsősorban csak az érdekel, hogy kisebb kerületi sebesség okozhat-e gondot a vágáskép minőségében? Szerintem nem igazán.
Fogazáshoz, horonykészítéshez olyan fűrészlapra lenne szükségem, amivel egyenesre (síkra) tudom fűrészelni a horony alját. Tehát nem olyanra, mint a képen:
A fő kérdésem az lenne, hogy elég-e ha a 250-es lap helyére csak egy 210-est veszek? Nagy átvágási képességre nincs szükségem, a kisebb lapnak viszont kisebb lenne a kerületi sebessége.
(a kisebb lap olcsóbb és nem csak az asztaliban tudnám használni hanem a gérvágóban is)
Elég megnézni alul, hogy hova visz a link, már ott is látszik, hogy ez nem az amazon. Érdemes komolyan venni, és nem kattintani. Tudomásul kéne már venni, hogy nincs ingyen ebéd...
Rengeteg ilyen oldalt latok, a regi gazmuvektol a nemet ebay kleinanzoegen-ig, lopott foto, hasonlo design, mohó vevő, aki azt hiszi ő az egyetlen, aki kiszúrta a tutit :)
Nekünk valami szivacs matrac van, félkemény kategória, alatta 2db 90-es rugós ágyrács. Igazából mozognék a legkisebb ellenállás fele, ha van kész ágyrács, akkor azt vennék, és ahhoz való matracot.
"Talán az az egy valószínű, hogy a farugó, és azon vastag rugósmatrac az túlzás és senkinek nemjó."
Izé, ezt így nem merném kijelenteni. ;) Nekem nagyon kemény ágyam van és azt is szeretem. Jelenleg 20 cm szivacs, 70 kg/m3 sűrűséggel és 78-as keménységű (nem találtam ennél keményebbet magyarországon) - rétegelt lemezre fektetve. :)
Kimondhatjuk, hogy sokkal közelebb áll a fenyődeszkához mint a trambulinhoz*. :) És most amikor az ikeában kódorogva matracot kerestünk az új ágyhoz akkor az ami a legjobban tetszett, ami a legkeményebb volt az nem egy szivacsmatrac hanem egy zsákrugós matrac lett (24 cm vastag) - mindkettő ugyanazon az ágyrugón tesztelve.
Ez abszolút személyes preferencia kérdése. Most min alszol? Min aludtál előtte. Ha idegen helyen alszol, hogyan tetszik, mi az. Ezekből tudod leszűrni, hogy mi az, ami neked kényelmes.
Pl én húszéve a kemény fenyő ágyrács, 10centi kemény szivacs kombón alszom (nem ugyanazon :D), nekem ez a kényelmes. De tudom hogy van akinek tök más.
Talán az az egy valószínű, hogy a farugó, és azon vastag rugósmatrac az túlzás és senkinek nemjó.
Amúgy szerintem nem offtopic, nagyon sok a YT-on is a lézeres/fás content, részemről jöhet.
Egyénként aktívan dolgozgatok, tegnap generáltam két baszottnagy zsák forgácsot, de messze még a vége, hogy mutogassam :)
De ha már itt tartunk...
160x200-as ágy. Legyen ágyrács vagy csináljak fix rácsot én ?
Ezen agyalok per pillanat. (160-as szélességben hirtelen nem találtam ágyrácsot a szakboltokban - tudom hogy van a jysk-ben, ikea-ban, de valami komolyabb kellene, a fiam már összetört egy ilyen "alapmodellt", és még csak 11 éves, de 60 kiló :)
Ódebaba! Meg nem mondtam vona hogy tetőgerendának való az ereeti anyag. Innen képről is látszik, hogy minőségi, igényes munka, nem olyan összecsapott, "jóazagyereknek".
Éppen be akartam tenni hogy haladtam a lézer elszívásával, merthogy van benne "fa" is :D, meg épp mostanság ritka bármilyen megosztott munka (gondolom sokan kiszorulnak a fűtetlen műhelyből).. de ezek után csak laposkúszásban osztanám meg, hogy mire haladtam. Szóval bezártam a lézert egy rétegeltből (15mm nyír) dobozba, hátulról kapott egy ventillátort ami most épp 6-mes csövön tereli ki a füstöt a műhehyablakon át. Cső ne tévesszen meg sebkit, bármilyen baráti is az ára, meg drótmerevítéses, meg 100-as .. nem forgácselszívásra való. De a venti az nagyon szuper és csendes, lézer saját ventije 2x zajosabb. A levegős rásegítést (air assist) egy akváriumpumpa adja.
Itt van egy mappa, amiben az eddigi próbálkozások, de leginkább a poszt apropója, a mostani hétvége (Elszivas mappa) van:
/Annyi, hogy a FotoEsEgyeb_fara mappában vannak nénis képek is(18+ !!), tehát ne nagy családi körben vagy főnökkel a hátad megett lapozd át. Kivéve ha a család a megnézéskor kellően idős férfitagokból áll és/vagy kellően nyitott feleségből/nagylányból :D Vagy kellően nyitott főnököd van .../
Lehet hoy ez a lézerezés kicsit offtopik itt, de ha belegondolunk ... azonkívül hogy fára is égethetsz, sokminden másra is .. de ha nagyon a fához/bútorhoz ragaszkodunk, semmi nem akadályohat meg bennünket, hogy feldobjunk akár egy bútor előlapot, bejárati ajtót, gyerek szobájának az ajtaját, asszony sodrófáját, kését ("A Legjobb Feleségnek"). Ajtót leakasztod, elfekteted, máris rá tudod tenni a lézert, innentől meg kreativitás és igény kérdése, mi és hogyan kerül rá.
Egy "apróságon" azért én elgondolkodnék: mellette az a szőlőtámogató vasszerkezet akár balesetveszélyes is lehet, talán nem ártana oda valami, hogy abba az irányba ne lehessen leesni.
közeledik a tavasz és újra kezd használatba kerülni egy "játszótéri" méretű mászóka, amit meg tavaly készítettem. A család mondása az volt, hogy ha már be vagyunk zárva, akkor kicsi ne legyen, mert azt minek. A tetejére fel lehet menni természetesen, akár két oldalról, vagy akár belülről egy kötéllétrán keresztül, egy csapóajtón át. A teteje olyan 210cm magasan van. Ma már fent háló vigyázza, hogy ne essen le a gyerek. Eredetileg kisház is készült volna a tetejére, de a gyermek azt mondta, hogy azt nem kéri, így jobb :)
100x100-as építési fenyőgerendákból készült. Gyalultam, csiszoltam, Milesi termékekkel festettem. Eredetileg több szintű lett volna a keresztbe fektetett gerendázat a tetején, hogy minnél jappánosabb legyen, de a család azt már túl magasnak itélte és leszavazott. A tetejét és a mászófalat vízálló csúszásmentes rétegeltlemez adja. A tartó lábazat vasalatát én heggesztettem össze, 8mm vastag lapos és szögvasakból.
Sziasztok! Biztos készítettetek/ terveztetek már Blum DYNALOG programmal bútort. Én csak próbálkozom, de amit nem értek, hogy a kivetőpánt marásánál olyan méretet ad meg a rajzon, hogy r35.0/ 13.0
A 35.0 értem. Az a kivetőpánt furatának az átmérője. De mi a 13.0?
Valamint a felfogató csavar méretezésénél is ott van, hogy r 2.5/ 3.0 Ez mit akar jelenteni? Nem 3,5 facsavarral szokták felrakni? Vagy ez előfúrás akar lenni a facsavarnak?
Az Intersparban szoktam látni Bosch fűrészlapokat, vettem is már ott, de hogy melyiket, azt nem tudom. Valamire fel kellett használni a 20%-os kupont...
Kibírom, a következőt is dekopírral fogom szerintem, évente egyet sem csinálok. Csak Rézgaras kérdezte, miért jobb a merülővel mint dekopírral, hát hamár kérdezte, leírtam hogy szerintem miért.
Persze, nem arrol van szó, nem is azt mondtam, hogy dekpirral nem lehet, nem szabad, vagy rossz lenne. De ha van 2 eszközöm ugyanarra, ez egyikkel nekem gyorsabb, kényelmesebb, könnyebb, szebb a munka, a másikkal tovább tart, nehezebb, csúnyább az eredmény, akkor én az 1. megoldást fogom választani Aa 2. ról lehessen az a szubjektív véleményem, hogy nem kedvelem. Tudom, hogy lehetne spécizni a dekopírt jobb lappal, gyakorolni a technikát, vezetősínt fabrikálni, stb stb, de minek is? Van rá egy nekem megfeleőbb eszközöm készen. De nem ált szándékokban hitvitát generálni :)
Kicsi dekopírom van (400W) és viszonylag sűrűfogúval csinálom, hogy ne pattogjon ki nagyon. 38mm-es pult, néha még alatta van a 19mm kereszttartó is, és azt is kell vágni. Bizony van egy negyedóra vagy több, mire körbezümmögi a dupla mosogatót, vagy a főzőlapot. És nyomni kell rá végig, a fal mellett is, az én csuklómnak fárasztó.
Semmi probléma, azért nem annyira sürgős a dolog. ( A gyöngyösi Lidl újranyitásakor akciósan tudtam venni, megküzdve az óriási tömeggel egy merülőt 18-ért, de azért szeretnék szintet lépni) Nagyon szépen köszönöm a részletes választ. Segített a döntésben.
Rajtad kívül köszönöm szépen mindenkinek, aki segített a vezetősín kérdésben.
Mondtam én, hogy tegyél bele az egyetlen furatba egy hátrahúzó darab fémet és szegecseld el a markolat végén... edzett késpengét max. átköszörült keményfémlapkással vagy speckó keményfém fúróval viszel át, ha kilágyítod, akkor meg vissza is kellene edzeni/megereszteni, többe kerül a leves,mint a hús.
"konyhapultba bevágni a mosogatót,... mert a dekopírt utálom"
Miért utálod? Én már 4-szer vágtam be főzőlapnak dekopírral. Nincs azzal semmi baj. A 4 sarkába először befúrok 8-as fúróval, hogy ne kelljen fordulni a dekopírral. Nem kritikus a méret sem és az sem baj, ha a borítás kirepedezik, mert a főzőlap, mosogató pereme úgyis eltakarja.
Jól emlékszel, hogy Maki van, és a lépcső burkoláskor ott volt a DeWalt is (amúgy azt nekem akarták adni, unokatesóm kapta vmi bartell fejében, nekem meg csak a gyerekágyat kellett nála cserébe megcsinálni, de nem tudtam az adomány tervéről, és pont akkor vettem magamnak a Makit - nem tettem rosszul sztem :D)és akkor - hogy ott voltak egymás mellett - derült ki számomra hogy nekem mennyire nem kéne a DeWalt merülője, és mennyivel kezesebb bari a Makita. Amit Hobbit dicsér a DW-ben, én attól megőrültem és legszívesebben megütném a DW mérnököt aki kitalálta :D Senki (!) más gyártó nem csinál ilyet a merülőivel, csak ők ...
"Andrásnak (pacman_123) ... mennyire pontos a két sín illeszkedése és esetleg van valami hátránya vagy sem."
Bocsánat, kicsit elvesztél a sok geodóm-szék meg egyebek között :)
Nos laborméréseket nem végeztem .. külön külön a 2 sín egyenes, aztán megnéztem a sínek végeit, derékszögek-e (azok) így én külön nem ellenőriztem ellendarabbal (nem is nagyon van itthon 3 m vagy annál hosszabb tutira egyenes akármi), hanem szemre belenéztem, számomra kellően egyenesnek találtam ... aztán széleztem vele.
Nem látom hátrányát ennek az illesztésnek (1.4 + 1.9m-es sínek), akkor látnám ha gyakran kellene nagy tábla nagy vágásához aztán kisebb vágásokra használni, aztán megint nagyra ... de ilyen nincs nálam. Szóval én jól elvagyok az illesztett síneimmel. Értem én a problémádat: én is kacérkodtam anno a 3m-sel. De azzal beszéltem le magamat, hogy amilyen a szerencsém/sorsom, tuti hogy az első 3 munkája egy 4-5m-es palló leszélezése lenne, amihez a 3m-es is rövid és azt is toldani (tologatni) kellene ....
Még egy infó: mióta megvan - most tavasszal lesz 4 éve - egy kezemen meg tudom számolni hányszor illesztettem össze a 2 sínt. /Megvan mind az 5 ujjam mindkét kezemen/. Ez persze nem jelenti azt, hogy neked nem kell gyakrabban. Sokkal inkább azt, hogy én nem hódolok olyan hévvel ennek a hobbinak, vagy nem kapok olyan gyakran olyan feladatot ami igényelné.
Ez a poszt, talán összefoglalja a hátrányait (a lágyindítás hiánya valóban egy béna dolog, a fogás nekem nem érződött kellemetlennek, a zöld boschok után pedig a 3 m kábel is kánaánnak tűnt, főleg, h hidegben is rugalmas marad)
Mindenesetre a kolléga kezében elég sok gép megfordult, úgyhogy az ő véleményére mindenképp adnék. Nyilván, ha a budgetbe belefér a Hobbit_G féle bosch +vezetősín akkor az a kétoldali megvezetéssel sokkal kevesebb felhasználói hibát enged.
Elvileg nem sokkal tud többet, de azért van elvi különbség:
- merül , én pl. ezzel szoktam a konyhapultba bevágni a mosogatót, ilyesmit, legalábbis nagyrészt, mert a dekopírt utálom, kimarni meg túlzásnak érzem.
- a jobbakon van elővágó funkció, ez laminált anyagnál jól jöhet kipattogzás ellen. Elméletileg talán körfűrésszel is elő lehet vágni, gyakorlatban kétlem.
- nem kell rögzíteni a sínt, csak leteszed és ott vág, ahol a sín széle van
De szvsz nem ez a legfontosabb. Évtizedekig volt (van) egy olyasmi Hitachi körfűrészem, mint amit itt kérdezgettek. Gyakorlatilag soha nem sikerült egyetlen egyenes, kipattogzás nélküli, szép vágást csinálni vele igényes táblás anyagon. Kínlódás. A Makita merülővel problémamentes, élvezetes. Szerintem zongorázni lehet a különbséget "felhasználó élmény" alapon. A körfűrész inkább ácsmunkára, durva leszabásra.
Visszaolvastam azt a részt amit linkeltél, abból nem tudom leszűrni ki milyen tapasztalt. Egyedül te reagáltál a hozzászólásomra, amit nagyon szépen köszönök.
Meg vagyok vele elégedve, mióta megvettem az asztalit azért jóval kevesebbet van elöl, de szoktam használni. Építettem hozzá egy két segédet ezekkel tele van a YT.
Korábban a másik kérdező kommentjére is írtam, azt nem ismétlem:
Azért azt vedd figyelembe, hogy másik kézi körfűrésszel nincs tapasztalatom, úgy emlékszem, hogy voltak tapasztaltabb válaszadók is abban a beszélgetésben.
Igen, a sín is kérdéses, bár bennem a poszt után az merült fel, hogy mennyire lesz ettől az egész körfűrész borulékony, ha az oldalához odateszel egy jó 2x2-2,5 cm vastag deszkát amire még az anyagot amit vágsz is rárakod (mindkettőn problémáját megoldja, ha asztalba építed az egész cuccot :D de az nekem most nem játszik (még) ). Mindenesetre egy ha csak egy keskeny, kis alátámasztó lécet teszel oda, és a gyári vagy banggood keresztvágót (mitre gauge) használod már az is sokat segít a szálas anyag (ez nálam jellemzően az 5x5, 2x10 cm és hasonló kategória) vágásánál. A stop gomb nálam is gyárilag nagy én is szeretem.
Az enyémen mondjuk eleve van egy nagy nyomófelület, így térddel ki tudom kapcsolni, ami nagyon nagy segítség, ha meg kell állítani a gépet, és közben két kézzel fogod az anyagot.
Tudom többeknek van Dewalt 7485-ös körfűrésze. Mivel nincs gérvágóm, ezért általában nagyobb anyagot is azon próbálok levágni, de az asztala elég kicsi. Nem tudom, hogy mennyire működik jól, de alapvetően ez az ötlet tetszik, mert nem kell a gépet megfurkálni hozzá, illetve a "crosscut sled" is kész van így és még csak a vágás magasságából sem veszít az ember.
Ezt írtam én is: a 80-ast gyakrabban veszem elő, mint a 140-est. Csak hát vannak olyan szerszámok, amik ritkán kellenek, de akkor nagyon jó, hogy megvan.
Nekem csak 190-es sinem van, szelezes miatt vettem. Mostanaban tobbszor kellett hasznalom kisebb dolgok vagasahoz, hat marha kenyelmetlen :D, kell egy rovid sint venni.
Azt is gondold vegig, hogy hany igazan hosszu vagast kell csinalni, mert ha a tobbi kicsi akkor azert eleg maceras a 3m sinnel forgolodni...
En lehet a helyedben egy 100-as meg egy 190-es sint vennek :) az mar majdnem 3m de sokkal tobb lehetoseged van.
Előkerestem egy másik készletemet, mert úgy emlékeztem hogy a 20 évvel ezelőttieknek rövidebb a mágnese mint amit ma árulnak. És akkor majd azzal szépen meg tudom mutatni a küllők rövidülése hogyan viszi be a gömb formába a csúcsokat. Na nem csak rövidebb de még a felénél is rövidebb* egy kicsit, szóval épphogy valamennyit sikerül beljebb húznom a csúcsokat. De azért próbáltam olyan szöget találni a kép fényezéséhez, amin látszik, hogy hogyan hajlanak be az ívek, talán sikerült is.
Makita merülőm van, 1m-es és 1,5m-es sínekkel. Összetoldásuk megfelelő odafigyeléssel, a gyári toldóval pontos illesztést ad. A 3 méteres sín megérheti, ha napi szinten kihasználod, időveszteséggel jár a rövidebb sínek összeszerelése, és persze ha van hol tárolni.
Saját tapasztalat, a legtöbb munkához a 1,5m is hosszú, kényelmetlen.
Igen, olvastam a hozzászólást, és meg is néztem a videót. Andrásnak (pacman_123) van ilyen típusú merülője, (Makita SP6000J) ha jól tudom. Az egyik videójában láttam, hogy ő használ síntoldót, úgy emlékszem a bütüs vágódeszka projekt kapcsán, amikor szélezi a fűrészárut. A döntésem előtt még az ő véleménye is érdekelne, hogy mennyire pontos a két sín illeszkedése és esetleg van valami hátránya vagy sem.
Gyakorlatilag csőből a legegyszerűbb megcsinálni, mert azt még beforgatni sem kell.
Lásd Bálna, vagy Bikáspark metrómegálló.
Egyébként van itt olyan, hogy gyerekegyetem, amin a srácok kábé ilyet, csak sokkal nagyobból úgy szoktak megépíteni, hogy seprűnyélszerű papírcsöveket, meg gumigyűrűket kapnak. Összelegózzák belőle.
Ennél sokkal egyszerűbb és ez Roland lentebb linkelt vázrajzán is jól látszik.
Öt darab szabályos ötszög körben amelyek a csúcsuknál kapcsolódnak. A felső csúcsukat pedig összeköti egy hatodik ötszög. Értelemszerűen így a csúcsok között biztosan egyenlő oldalú háromszögek alakulnak ki. Az hogy az ötszögek középpontja és a csúcsai közé egyenlő oldalú vagy egyenlő szárú háromszögek kerülnek az meghatározza a "púposságát" az elemnek. Ha egyenlő méretűek akkor púposabb lesz kifelé ha kisebbek akkor jobban be lehet hozni a gömbfelület irányába azokat a csúcsokat, ha olyan kicsik, hogy az ötszög az síkká válik akkor az a csúcs beljebb lesz mint a gömbfelület. Annak a kiszámítása a kunszt, hogy ezek a csúcspontok milyen hosszú küllőkkel kapcsolódjanak, hogy a csúcspontjuk a többi csúcs által meghatározott gömbfelületre essen. A fából készült esetében pedig még az is, hogy milyen szögben kell vágni ezeknek a végeit.
De mi, mint írtam is egyszerűbben oldottuk meg, hiszen egy csomó dolgot nem kellett figyelembe vegyünk, amit fából készítés esetén (ha Ragacs ragaszkodik az eredeti fotóhoz) figyelembe kell venni, nagyobb meló előkészíteni.
TavaLy feltette valaki egy facsoportba a Face-en, de kérdésekre nem volt hajlandó válaszolni.
Vagy nem ő készítette, vagy nem akarta hogy más is utána csinálja.
Engem is elkapott a vágy hogy legyen egy ilyenem, de én sem sokra jutottam vele.
Aztán a barátom fia alkalmazott matematikus, gondoltam ő aztán tudja. Tévedtem, őt is megfogta.
Ilyen választ kaptam tőle.
Hali! Sokat foglalkoztam a feladattal, de szinte semmire nem jutottam. Az biztos, hogy a háromszögek csúcsai nem illeszkedhetnek egy gömbre, vagy jelen esetben egy félgömbre. Szerintem a legegyszerűbb és leggyorsabb módszer egy méretarányos makett készítése, azon lemérni a megfelelő szögeket, és mivel a nagyítás szögtartó, így a probléma meg lesz oldva. Az a gyanúm, hogy kizárólag az egész egyben határozza meg még a kis részleteket is. Próbáltam egyenlet rendszereket felállítani a csúcsokra, először kis részletekre, de mindig volt egy olyan szabadsági fok, ami az összes többi, nem leírt csúcs helyzetéből adódott. Így arra jutottam, hogy az összes csúcsra fel kell írni az egyenletet, majd azt megoldani. Ez viszont még a gépemnek is túl sok, mivel nem igazán egyszerűek az egyenletek. Aztán valamiféle geometriás megközelítést próbáltam, de hamar kiderült, hogy túl egyszerű feltételekből indultam ki, és a kis részleteket megint csak a teljes alakzat határozza meg egyértelműen. Szóval maradt a makett, vagy egy olyan valaki, aki ért mérnöki szimulációs programokhoz, mint pl a CAD.
Ez valójában öt nagy, 2 egység oldalhosszú háromszögből alkotott ötszög, aminek az aljaélére körben felraktad az öt négyszöget (melyek háromszögekből összeálló szimmetrikus trapézok), és as trapézok közé a maradék háromszögeket.
Arról volt szó, hogy konkrétan a képen szereplő rácsszerkezet milyen elemekből építhető fel.
Én mindenhol azt írtam, hogy szerintem, sehol nem írtam, hogy nem építhető meg. :)
Hasonló forma valóban építhető egyenlő oldalú háromszögekből (mint a mellékelt mintád is mutatja), de az nem a képen szereplő rácsszerkezet, ugyanis az ötszögeid sokkal "hegyesebbek" lesznek, nincs meg a "gömb forma".
", de a szélein a szögek szerintem mások lesznek (vagy megfelelő összeforgatással lehet ugyanaz?)."
Így van, a síkok által bezárt szögek nem azonosak, ezért nem számít szabályos soklapú testnek. És sajnos nem, nem lehet úgy forgatni, hogy azonosak legyenek.
Arról volt szó, hogy konkrétan a képen szereplő rácsszerkezet milyen elemekből építhető fel.
Az állításom szerint egyenlő oldalú háromszögekből igen, az állításotok szerint viszont nem.
A cáfolat a mellékelt kép azaz az egyenlő oldalú háromszögekből csúcs és élazonosan megépített rács, pontosan ugyanannyi élt és csúcsot (háromszöget) tartalmaz mint a képen lévő. Tehát az én állításom igaz.
Az, hogy megépíthető olyan elemekből is amelyek nem egyenlő méretűek ettől függetlenül szintén igaz lehet (és igaz is), de ez nem cáfolja meg az én állításomat.
Kevés a matek, marha pontosan kell dolgozni, hogy a végén szépen kiadja, az tuti :)
A mi verziónk az zártszelvényből készült, acélból vágott öt és hatszög összekötő elemekkel, önfúró csavarral, ott azért szabadon lehetett játszani, nem kellett rendkívüli pontossággal dolgozni. :)
Mennyivel egyszerűbb lenne a dolgunk, ha a fa is mágnesezhető lenne :D A kis tesztedből viszont tök jól kijön, hogy egyenlő szárú háromszögekből kijön, de a szélein a szögek szerintem mások lesznek (vagy megfelelő összeforgatással lehet ugyanaz?). Alulról a 2. golyósor kiad egy ötszöget, a 2. tól a 4. golyósorig pedig az ötszögből sík háromszögek jönnek ki (legalábis illene annak lennie)
(illetve tudom, hogy nem mindenkinek lesz újdonság... De aki ideges az sétáltassa meg a vastagolóját :D https://youtu.be/sCOX7aY87QA )
Kemény lesz, ha Ragasz vagy más tényleg megcsinálja.
A matek is érdekes, mindenkinek az iskolai dodekahedron meg ikozahedron ugrik be, de azok még nagyon kevés síkból állnak. Utánna jön a focilabda, utánna a focilabda hat és ötszögeinek háromszögekre cserélése és kidomborítása a gömbfelületig.
De a famérnökség legalább annyira érdekes része. Ugyanis ez egy olyan tárgy, aminek szinte minden eleme csak húzásra van igénybevéve. A fa az még csak-csak tud húzást, de a fakötések kifejezetten útálják. Ahogy a hölgynek is a húzással gyűlt meg a baja, az lesz a kritikus, hogy a csúcsok hogyan lesznek kötve.
Amikor sátrat csinálnak, ott is mindenféle trükkös kötőlemezeket találnak fel, de még ott is nyomás van mindenen, nem húzás.
Én úgy kezdeném, hogy kipróbálnék valahol egy készet, és akkor álmodnám meg a átmérő méretét. 10-20 centi ide-oda, nem mindegy.
Igaz, hogy nem sok hasonlót próbáltam még ki, de eddig egyiket sem találtam kényelmesnek. Ez is olyan, mint a zsiráf: jól néz ki, meg kihívás, meg minden, de itthonra nekem nem kéne. Esetleg eladásra, piaca lenne valószínűleg, de ezt Ragacs jobban tudja.
Ha azok a háromszögek mind egyenlő oldalúak lennének, akkor vagy egy mezei hatszög síkidomot adnának ki, vagy egy túl hegyes ötszög alapú piramis testet. Egyik sem közelít eléggé a gömbfelszínhez, ami itt cél lenne.
Igazad van, én mondom azt, hogy amit mi csináltunk az nem egyenlő oldalú, hanem egyenlő szárú. Ezt a formát szerintem egyenlő oldalú háromszög nem adja.
Háromszögekből épül fel, azok az alkotói az ötszögeknek és a felső hatszögnek is. Egyenlő szárú háromszög szerintem ezt nem adja ki. Az összeállításnál van jelentősége az ötszögeknek és a hatszögeknek. Az ötszögek csúcsban érintkezve adják az alsó keretet, a teteje pedig az ötszögek csúcsaival találkozó hatszög.
Ezzel egyetértek, de egy adott félgömb-átmérő eléréséhez nem baj ha az ember nem hasraütésre vágja le az egyelő oldalú háromszögek oldalait. Ehhez nem rossz az a számolós tool.
Kollégámnak acélból csináltunk geodome vázat. Egyenlő oldal hosszúságú 5 és 6 szögekből építkeztünk. Bizton állíthatom, hogy nem egyenlő szárú háromszögekből épült fel. Véletlenül az is épp 10 szög, a csúcstávolsága 4,85m, magassága 2,44m, a háromszög oldalainak hossza: 1500mm, és 2x 1330mm.
Ráadásul ajánlom, hogy jól nézd meg azt a képet, mert nem olyan triviálisan vannak azok a háromszögek, és nem egyformán kell őket abriktolni sem!!!
Mert ugyanis a külső kör, ami 10 darabból van, az még nem gömbölyödik, hanem kvázi hengeres, mind a 10 darabhoz szembefordítva betettek 10 másik háromszöget a közökbe!
Aztán emiatt ott is még 10 léchez kell majd csatlakozni, de valahogy el kell fogyasztani a háromszögek számát nulláig (középpontban), tehát ahhoz a 10 léchez már úgy illeszkednek az újabb háromszögek, hogy kettő egymáshoz is oldalaz, majd az ilyen kettesek közé csúccsal került be hat. És ennek a hatnak a megmaradó harmadik oldalához csatlakozik akupola tetejeként hat darab, amiket csillag alakba fogtak ösze, tehát kialakult a kupola "csúcsa".
Szvsz ebben a cuccban sokféle szögben vannak legyalulva a háromszögek külső oldalai ék alakra.
Legegyszerűbb a legkülső sorral kezdeni egy padlón, berakni a második sort, kimérni mekkorák a rések a lécek közt, azt átjelölni a belső oldalra úgy, hogy fele-fele jut a két darab illeszkedő lécre egyenként. Legyalulni, összerakni, majd jön a következő sor, ugyanígy mérni, visszjelölni belülre, legyalulni, összerakni.
Ha van 3 méter hosszú helyed egy falon, akkor oda felrakhatod kampóra, vagy másra. Nekem függőlegesen lógnak egy csavaron, de 3m magasság azért nem sok helyen van. Az viszont biztos, hogy két kis darabot könnyebb tárolni, rakosgatni.
Nem fogalmaztam pontosan, egy megerősítő igenre vártam. :)
125x250-es táblákkal dolgozok általában, ott azért jól jönne, ha nem kell a 1,5-m-es sínt tologatni. Mindössze a tárolással kapcsolatban vannak fenntartásaim, mert azért ez nem olyan, hogy bedobom a fiókba méret. Lenne az az opció is, hogy két 1,5 méterest sínt veszek plusz síntoldót, de árban majdnem ugyan ott van, ezért is a dilemma. Az egyben 3m szerintem pontosabb, és kényelmesebb, (nem kell szerelgetni szét-össze) mint két 1,5-es összetoldva.
Nekem 140-es és 80-as sínek vannak a merülőhöz, és szerintem a 80-ast gyakrabban használom. Viszont ha otthon szeretnél egész tábla bútorlapokat szabdalni, vagy nagyon hosszú deszkákat (ez azért nem gyakori), akkor szükséged lehet a hosszú sínre.
Nálam egyszerűen nem is férne el, a nagy táblákat inkább darabolva veszem. Fából meg sosem vágtam 220-nál nagyobbat egyszerre. :) De lehet, hogy te szeretnél ilyet csinálni.
Nagyon régen jártam már erre, sajnos az elmúlt fél évben még olvasni se volt időm a topicot. Természetesen a kb. fél éves lemaradásomat bepótoltam az elmúlt hetekben, és végig olvastam a mai napig minden hozzászólást. :) Gyönyörű munkák születtek ez idő alatt, gratulálok a készítőiknek. :)
Innentől próbálom tartani a tempót, de nem könnyű (szerencsére) nagyon pörög a fórum. A júniusi államvizsgáig rengeteg teendőm lesz a következő időszakra.
Sajnos fa munka terén mindössze egy madáretető elkészítésére volt időm. :(
Kapcsolódjunk egy kicsit a szakmához is. Akinek esetleg egy masszív kombinált gyalugépre lenne szüksége, találtam ma Facebook-on egy kihagyhatatlan ajánlatot. Olcsó, biztonságos és jó állapotú gép. :))))))) (elképesztő miket próbálnak eladni egy vagyonért, én biztos a közelébe se mennék a gépnek)
Az elmúlt hetekben nálam is roham tempóban elindult az a bizonyos jól ismert vezérhangya, és úgy érzem célba is fog érni. :) A fórumról már jól ismerem mind a két gépet, az egyik egy merülő fűrész 1,5m és 3m-es sínnel. A 3 méteres sínnel vannak fenntartásaim, mivel van előnye és hátránya is. A legfőbb hátránya a sérülésmentes tárolás. Erősítsetek meg, hogy kell nekem a 3m-es sín vagy nem? :))
A múltkori fúróállványba való fúrót dilemmám megoldódott, köszönet ismet a tippekért. Vegul egy AEG (aka Milwaukee, aka Ryobi:) BE 750R lett a befutó.
Nem tud két sebességet, de elvileg 27nm max nyomatékú, és leginkább tényleg nem lotyog. Na jó, függőlegesen 1-2 tizedet. Masszivnak érződik, amennyire 25500-ert lehetséges. Elvileg femblokkos, bár a befogadó rész kívülről műanyag.
Illetve lenne még egy kérdésem, Metabo BAS 318 Precision WNB vagy MakitaLB1200F Szalagfűrész? Sajnos csak ennyire van keret. Felder-re, Lagunára vagy Hammer-re csóró vagyok. Köszönöm!
Sziasztok! Nagyméretű, 50cm vagy 60cm átmérőjű csiszoló vásznat hol lehet kapni? A legjobb ha tépőzáras lenne, de gondolom ilyet ekkora méretben nem gyártanak. Köszönöm!
Azt írta, hogy a csavarok egybe lettek festve a zártszelvénnyel. Azaz a csavar végében a menet meg az anya egyben festékes. Azért azt leszedni kihívás, főleg ha jófajta a festék.
A kapupánt csavarok kiszedése lehet, hogy csak elsőre tűnik rémisztőnek, de a valóságban könnyen megy. (vagy csak én voltam mázlis, amikor ilyet kellett csinálni) Ha leszeded a léceket, akkor sokkal könnyebb végigcsiszolni a léceket. Én szalagcsiszolóval mentem neki a nagyobb felületeknek, a finom részeket meg már te is írtad - vacakolás.
Szia! Sajna ez így nem sokat mond. Mérni kellene hozzá egy multiméterrel, feszültségmentes állapotban, hogy biztosan meg lehessen állapítani a kapcsoló működését. Ha akad otthon, szívesen segítek, mit hogy mérjél.
Még azt akartam mondani, hogy az egyengetéskor használt kapcsoló ment tönkre. Ezt a kapcsolót délelőtt többször szétszedtem és összeraktam, de mindig ugyan az történt. A törött alkatrész miatt (hiánya miatt) ha a "kulcs a helyén volt a gép nem indul. Mikor a kulcs nincs a helyén a gép indul. A meghibásodás miatt, pont ellentétesen működik. Most úgy tudtam dolgozni a géppel, hogy a kapcsolót kiszereltem a helyéről, áram alatt van, lóg a vezetéken a gép mellett, a védőburkolatot pedig a késtengely alá raktam, oda ahova kell.
Az én gépem, amikor még jól működött, csak akkor működött amikor benne volt a "kulcs". A kulcs a védőburkolatra van rászerelve, és a gyalutengelyt fedi le. Ha egyengetésnél nincs a gyalutengely alatt a védőburkolat, vagy vastagoláskor nincs a gyalutengely felett a védőburkolat, akkor nem indítható a gép. Ebben az Elektra Beckum HC300 gyalugépben, kettő ilyen biztonsági kapcsoló van. De mindig csak az egyik kapcsolóban van "kulcs", attól függ hogy egyengetek, vagy vastagolok. Ha egyik kulcs sincs a helyén akkor a gép nem indítható, mert a késtengely alul is és felül is szabadon van.
Add meg neki az emailem, és hivatkozzon rád. Ez most nem ígéret, mert több dolog függvénye, mindenesetre beszélek vele. Nem az anyagiakra gondolok. Azok nem lesznek részemről, ha csak egy darabról van szó és adja hozzá a nyersanyagot.
A számok azt mutatják, hogy áramban és feszültségben megfelelők lennének. A Te kapcsolód alaphelyzetben 2 zárt kapcsolót jelöl, amit meg ott árulnak, az írja, hogy két alaphelyzetben nyitott kapcsolót tartalmaz. Csak nagy kérdés, hogy mit jelent az alaphelyzet. Mikor benn van a kulcs, vagy amikor nincsen?
Meg kellene mérni, hogy így, hogy most működik vele a gép, akkor zártak-e a kontaktusok. Nem merem azt mondani, hogy vedd meg bátran onnan.
Az a baj, egyáltalán nem értek az elektromossághoz, nem nagyon tudom ezek a feliratok mit jelentenek. Igaz majdnem ugyanazok a rajta lévő számok, mint amit én keresek. Nem tudom miben térnek el, vagy csak a gyártó a más?
én már más alkatrészt (az is Klinger Born) rendeltem a Kahlhorn-tól. Megjött elég hamar. Ha oda fajul a helyzet, hogy nem találsz itthon, akkor nagyon szivesek rendelek Neked. Dobj egy mailt, ha aktuális.
Zugló környékén tudna valaki segíteni? Egy ismerősömnek műszerhez kellene előlapot legyártani mahagóniból. Két 50-es és két 16-os furat kellene rá. 5mm vastag. Alapanyag van, 15 éves száraz colos deszka.
Segítségeteket szeretném kérni, egy számomra fontos dolog miatt. Ma az Elektra Beckum HC300 gyalugépem vastagoló asztal alatti elektromos biztonsági megszakítója tönkrement. Pár napja észrevettem, hogy nehezebben tudom összeilleszteni, de nem foglalkoztam vele. Ma összeszereléskor is nehezen illeszkedett a helyére, ezért erősebben toltam be. Indításkor nem indult a gép. Szétszedtem az érzékelőt és egy iciri-piciri műanyag alkatrész eltört benne. Megragasztottam, de összeszerelés, az első használatkor eltört. Felhívtam a Metabo szervízt, mert gondoltam az én gépemben ugyan olyan érzékelő van mint a Metabo HC260 gyalugépben. Én az interneten rákerestem erre a hibás alkatrészre, amelyik a felső képen van az kell nekem.
A meghibásodott alkatrészre ez van írva: Klinger Bom End-Üs AC-15 250VAC 10A IEC947-5-1 VDE0660 IP54 Art. Nr.40722016
A Metabo stzervízben a szerelő azt mondta, hogy pont ugyanilyen alkatrész van a Metabo HC260 gyalugépbe is, és a Fetis szerszámáruháztól meglehet rendelni. A Metabo robbantott ábrán a 180 számmal jelzett alkatrész amiről szó van, azonosítószáma 8116718414.
Viszont ami miatt gyanítom, hogy mégsem ugyanaz az alkatrész, hogy a Metabo robbantott ábráján még csak nem is hasonít az én általam keresett alkatrészre.
Azt szeretném kérni, azoktól akiknek van Metabo HC260 gyalugépe, hogy nézze már meg ezt az alkatrészt tüzetesebben és hasonlítsa össze az általam belinkelt Elektra Beckum alkatrésszel.
Ha nem ugyanaz az alkatrész, akkor itt jön a másik probléma! Az interneten próbáltam rákeresni, de Magyar oldalon nem találtam eddig. Szeretném kérni, hogy valaki, aki külföldi oldalról rendelt, rendelje meg nekem ezt az alkatrészt. Természetesen mindent előre kifizetek.
Egyébként ezt az alkatrészt addig piszkálgattam, hogy összerakás után a gépet ellehet indítani, de csak akkor, ha a belevaló kis fém kallantyút nem dugom a helyére. Viszont így a gép bármikor elindítható, nincs meg az a biztonsági szerepe ami miatt odaszerelték. Szóval ha tudnátok nekem segíteni, azt nagyon megköszönném. A telefonszámom 06-70 / 940-7485 Nyilván az lenne a legjobb, ha a Metabó alkatrész mégis pont olyan lenne mint amit én keresek. Ha nem jó, akkor Magyar oldalon lenne jó találni ilyen alkatrészt, nekem eddig nem jött össze.
Köszi a videót, rendkívül informatív és hasznos volt! (Ment a like!)
Nekem is pont ilyen szürke 3M maszkom van, de néha lusta vagyok felvenni, pedig tudom, hogy mindig fel kellene venni csiszolásnál, körfűrészelésnél, mert hiába van porszívóra dugva a körfűrész, vagy az excenter csiszoló, sajnos így is rengeteg apró porszemcse kerül a levegőbe. Nagyon durván sok! És azt bizony utána letüdőzöm... ami nem hinném, hogy hosszú távon túl jót tenne a tüdőmnek (főleg, hogy a fateromnak az egyik tüdejének a harmadát már kivették tüdőrák miatt, szóval még genetikailag hajlamos is vagyok én is a tüdőrákra sajnos), így pont a napokban nézegettem ezt a Laguna levegőszűrőt: https://www.igmtools.hu/igm-laguna-aflux-12-levegoszuro/
Úgy érzem, be kellene ruháznom egy ilyenre, bár az ára nem túl baráti, de az egészségnél nincs fontosabb, szóval előbb-utóbb kénytelen leszek egy ilyet venni...
Nem a konyhai dörzsiszivacsra gondolt? abban szerintem nincs csiszolóanyag, amiről beszéltetek az meg az asztalos fémes fehasználásra szánt ami hasonlóan néz ki és abból nekemk is van többféle :)
Nem, a szemüveg és a védőszemüveg nem párásodik. Ezek teljesen zártak az arcodnál, semmi sem jut sem ki, sem be a bőröd és a gumi között így felfelé fújás sincs mint a sima pormaszkoknál....
Nekem az eclipse-vel csak egy bajom volt, én úgy vettem észre, hogy hosszú távon a belseje párásodik, kicsapódik a víz a légzésemből. Mondjuk hegesztésnél ez nem probléma, úgyis csak percekre veszem fel, falcsiszolásnál jött elő. Így arra inkább a 3M-et használom, meg pisztollyal festésre is. Bevallom, hogy famunkáknál eddig nem nagyon használtam álarcot, mert a csiszolást elszívóval csinálom, az asztali fűreszelést is, kézifűrész nem csinál annyi port ami zavarna, gérvágó meg úgyis arra szórja amerre akarja - nincs ráhatásom. :)
Igen, ezeknel a felalarcoknal nem lesz parasodas, de lehet helyette mas problema: a szemuveg - ha nagyobb a kerete - esetleg nem fer el a gumi arcresztol. Erdemes felprobalni. Ha tudod hordani, sokkal jobb, mint az eldobhato maszk, jelentosen jobban ved, sokaig tudod egy szurovel hasznalni, szerintem olcsobb is hosszabb tavon.
Az otletet koszi, be is szurom Paco linkjeit (neki is koszi) a leirasba. Meg nagyon kezdo vagyok ebben jútyúb vilagban :)
Biztos az én fejformám a nem jó, vagy nem tudom, de én az Elipse-et nem tudom hosszú távon elviselni, nekem rettentő kényelmetlen, és nehéz. (alapvetően síkhőprés használatához vettem, ahhoz folyamatosan lefelé kell nézni, ez meg kialakítása folytán betakar a látómezőbe, így a megszokottnál jobban kell biccenteni lefelé...)
Neten rendeltem, próba nélkül.
Ha van lehetőség és mindenkinek javaslom a próbát :)
Grat. Nagyon jó videó, sok mindent tanultam. Köszönöm. Fejlesztési javaslat (gondolom, nem a 3M szponzorált), de a félálarcodról egy linket a leírásba szerintem bőven beleférne.
Itt érdeklődnék, hogy bár egy sima KN95 maszkot néha felveszek, de a maszk miatt a védőszemüveg bepárásodik nekem (illetve ahogy kifújom a levegőt a szemem is irritálja). Ezzel a 3M maszkkal ez gondolom likvidálható, ugye?
Pont ugyanazok a csiszolószemcsék vannak a hálóba ágyazva mint a "vászon" esetén, és ugyanúgy gritre lehet kapni. Ahogy a vászonból is van szilícium-karbid szemcsés vagy alumínium oxid szemcsés (meg a többi) úgy a scotch-brite-ból is. Az igazi különbség két dologban van. A szivacs elszívása sokkal jobb (később ez alapján találták ki az abranetet meg a többit), illetve íves felületeken a szivacs jobban teljesít mert követi a felületet míg a merev hordozók nehezebben hajlanak.
A másik pedig a lemunkálási sebesség + tartósság amiben a merev hordozók nagyobb teljesítményt nyújtanak a dörzsik hamarabb időegység alatt tönkremennek.
Nálam a garázsban van minden gép, a múltkor 4 doboz tojást találtam a körfűrész asztalán. Igyekeztem elmagyarázni a feleségemnek, hogy ilyet inkább ne :)
Szerencsére elsőre rosszabbul nézett ki, mint amilyen valójában volt.
500, 800, 1000, 2000 csiszolóvászon pár perc alatt helyrehozta.
Egy kis fejtörő.
Nézd meg az első képet és találd ki, mi történt... megoldás a képek alatti bekezdésben.
Megoldás:
Amikor nincsenek használatban a nagygépek, az öntvény asztalok le vannak takarva egy-egy kartonpapírral. A kutya és a macska szabad bejárással bír a műhelybe, így vizes lábbal nem tapossák össze az érzékeny felületeket. Már évek óta ez így hibátlanul működik... működött... Igazából nem is nagyon jártak fel a gépekre.
Hetek óta nem dolgoztam a műhelyben. Kb két hete a kutya kivitt az esőre valami rongyot, majd visszavitte és felugrott vele a fűrészgép tetejére a kartonpapírra. Leterítette, rá is feküdt szépen... Utána észrevettem, de nem fogtam gyanút, mert nem látszódott, hogy nedves a rongy...
Hagyományos módon. A fejelőlécben olyan nútot készítettem, amelyik nem ér ki a léc végére. A lábak két csapot kaptak. A két lábat összekötő léc pedig fecskefark csapozást kapott.
Viszont végeztem egy jelentős átalakítást rajta. Az eredeti mechanikus előtolás szerintem nem volt azért egy telitalálat és már meg is kopott. Ahelyett, hogy elkezdtem volna erdeti alkatrászeket vadászni átalakítottam és elektromos előtolást kapott, ami független a főmotortól és frekvencia váltóval szabályozható.
Maga a gyalu 380V-ot kér és 1500W-os.
Ha érdekes, küldök képeket, amúgy is lassan körbe kellene fotóznom.
Érdeklődni szeretnék,hogy a Dewalt DW 733 vastagoló jó választás?
Úgy látom,hogy nem elég a keretem egy normális kombinált gépre, ezért gondoltam hogy veszek egy vastagolót, egyengető van egy maszek gyártmány, de jól dolgozik. Szóba jött még a Jet JWP-12 is. Melyik lenne a jobb választás?
Itt minimum dupla, de inkább három vagy négy ok játszott közre. Baj volt a fordulatszámmal, a fúrószárral, lehet hogy az alátámasztással is, és én abban is biztos vagyok hogy a 40 évvel ezelőtti kés anyaga egészen más volt mint a mostanié.
Nem kifejezetten "hobbiasztalos" témában kérem a véleményeteket, de a fórumot olvasgatva úgy látom, itt minden fával, famegmunkálással és fa felületkezeléssel kapcsolatos témában sokat lehet tanulni tőletek. Talán nekem is tudtok segíteni.
Milyen technikát ajánlanátok akácfa kerítéslécek repedezett, részben lepergett festékréteggel bevont felületének csiszolására és újrafestésre történő előkészítésére, a lécek leszerelése nélkül?
(A lécek kapupánt csavarokkal vannak felfogatva a zártszelvény profilú acél tartókra. Annak idején a tartókkal és a lécekkel együtt rendesen bekenték a csavarokat is, így nem lenne egyszerű történet leszerelni őket. Ezért inkább olyan megoldás kellene, amit a lécek leszerelése nélkül is megvalósítható.)
A lécek az utcáról látszó oldalukon körbe élmartak. Hasonlóan, mint a lenti képen.
A felületüket valamilyen csiszológéppel (rezgő, excenter) gondolnám megtisztítani, megcsiszolni; a mart éleket meg esetleg kézzel, vékony fémlapra hajtogatott csiszolóvászonnal vagy gépesítetten deltacsiszolóval.
Felmerült, hogy csiszolás előtt, drótkefével (kézzel, vagy fúrógépbe fogott szerszámmal) próbálnám meg eltávolítani az elöregedett festékréteget, de tartok tőle, hogy a drótkefe szálai roncsolnák a lécek felületét is. Azt meg nem szeretném.
Ti hogyan, milyen eszközökkel és milyen anyagokkal csinálnátok?
Köszönöm az infókat mindenkinek, egy újszülöttnek minden (vicc) új. :) Kicsit körbejárom, hol mi mennyi. Lehet, hogy ehhez amatőr vagyok, és nem is marok ennyit.
Egy kis fa: asszonypajtásnak névnapi ajándék. Az üvegekben a Lidl árul creme brule-t, az sem rossz cucc. Ilyenekben szeret apróságokat tartani. Cseresznye és kőris.
Lágyítás nélkül leginkább csak a szikraforgácsolás marad. Illetve néhány anyag ilyenkor még szereti és bírja a lukasztást is, de erre nem vennék mérget, ez mindig kétesélyes, próbánál dől el.
A rozsdamentes acél fúrásra a hagyományos fúrószárak nem alkalmasak. Még a vékonynak tűnő penge fúrására sem, de erre mint a mellékelt fotó mutatja, rá is jöttél :)
MIvel adtatok páran tanácsot csak közben csöndben voltam a "késrepair" ügyben .. kis update.
Hát ... ez nem jött össze :D
Annak tudatában vágtam bele a 2 furatos rögzítés előkészítésének, hogy akárhogy sikerül, megfogadom Ádám javaslatát és veszek egyet 320 Ft-ért. Annyiért nekem is jó itthonra (vettem tízet, részemről egy életre letudva az éles kiskés kérdést). Nos, nem tudom milyen anyagból van egy ilyen késpenge, de a ~3.5-ös furatot 4-esre felbővíneni vaciúj és jó fúrószárral is .. csak úgy sivított a fúrószár, mintha kb márványba akartam volna fúrni. Nos a másosik furatot meg nulláról ... először is meg kellett pontozzam mert a terv szerinti 2-3-4mm fúrószáras felfúrásnál a 2es szár ideoda táncolt. Pontozás után meg megküldtem kis olajjal, elkezdem lenyomni az oszlopossal (két rétegelt lemez közé szorítottam és a kés felfeküdtd az alsón!) - az lett amit a képen láttok, egyszerűen széttört a penge.
Szóval, kap ilyen szép zöld nyéllel, a piros helyett :D Zsírúj és ugyanolyan mint a régi volt. (háttérben meg pár új gravír-alapanyag)
Hogy legyen egy kis "fa" is (bár ez is lézergravír/vágás), gyakorolgattam a fotógravírt nyár meg nyír rétegeltre, különböző beállításokkal, meg dobozoltam is egyet.
/A csajos teszt pont kihozott egy tornasort, volt egy negyedik is, akaratlanul mind más méretben készült :D/
Köszönöm mindenkinek a tippeket. Úgy néz ki sikerült a barackfa hipózással a problémákat eltüntetni. Illetve sikerült az udvarban is egy fedett de szellős helyet keríteni nekik, eddig nem tért vissza a penész(gomba)
a hogyaszongya jó lesz az úgy, ez már itthon sem nagyon divat. persze ezen a téren sem tartunk még ott mint ausztria. azt is mondja danika sok vacak cég is van még ott is.
Próbáld ki! 50-60 fokos sütőben egy bő fél óra. Kicsit szárad, soványodik. Aztán befőttes üvegbe tenni, jól bezárni. (Mikróban csak pár perc, de hajlamos megpörkölődni)
Érdekesnek tűnik ez a marófej. Én még nem láttam eddig, most jött szembe egy hirdetésben. Vajon érdemes lehet kipróbálni? Kicsit veszélyesnek tűnik így első ránézésre, de végül is állítólag jól működik ez a metódus a gyalugépeken is. Az ára viszont nem túl barátságos.
Könnyű beállítás pipa (nem hátul kell bohóckodni vele...)
Kicsi, könnyű, rejtett húzósines gép, 250mm vág át 65mm magasan ha jól emlékszem, könnyű eltenni.
Nincs lézer, árnyékvetős, sztem nem pontatlanabb, mint egy kapex csapágyra (mozgattam kapexet is, az is kotyog kicsit ha nagyon forszírozom) xd nincs annyi kiegészítő hozzá, mint festoolhoz, ez tény.
Hikokit semmiképp, kotyogós szutyok, ácsmunkára való masina.
Makita jó kérdés, valaki szereti, valaki gyűlöli épp a nem szög tartó mivolta miatt.
Nem kell hogy mindenben első legyek! :-) Egyébként nem is értem miért is ugyanazt írtam, csak egy statisztikát csináltam fejben, ami alapján 6 és 8 közé tettem a számot, de gondoltam hogy lesz még aki kevesebbet ír, így a 7 alá belőttem. Azt nem is néztem, hogy Paco is ugyanezt írta. Na de mindegy jó játék volt! :-) Jöhet a második forduló. Pl kinek mennyi Martin gyalugép van a műhelyében és abból mennyit használ rendszeresen? :-)
Fény derült az akácnak kinéző fa rejtélyére, igaznak bizonyult az első gondoltom, miszerint szilfa. Maradt még két, kb. 30 centi átmérőjű rönköm belőle, majd jó lesz valamire egy-két év múlva 😁
Tévedés ne essék, nem arra céloztam, hogy szarul dolgoznának. Sőt! Csak hát jópárszor valóban elhangzik az az ominózus mondat. Ha úgy dolgoznának, mint itt kishazánkban némely jómunkásembör (azok, akik úgy kezdik, hogy mi azt úgy szoktuk, hogy...), akkor már régen nem ott dolgoznának...
Ezt én pozitívumnak tekintem mert nem állítja, hogy az övék az egyetlen üdvözítő módszer, hiszen lehet, hogy mások másképp csinálják - és lehet az is jó.
A srác képes és hajlandó is tanulni, nem gondolja, hogy ő szarta a bécsikaput. Itt van egy videó ami egy olyan dologról szól, hogy "mi ezt úgy szoktuk, de javasoltatok egy másik módszert - legközelebb kipróbálom". A VÁPA!!! - Így vagy úgy? - YouTube
Ez sajnos igaz, viszont erre azt kell mondani, hogy itt meg úgy fogják, ahogy én mondom. 20 évvel ezelőtt az építkezésen egyszer hagytam rá a mesterekre ezt a mondást, azóta is bánom.
Azért, mert ők nem olyan ácsok akik azt csinálnak amit akarnak. Egy videóból nem derül ki, de ha többet is megnézel akkor vannak benne háttérinfók. Egy osztrák cégnek dolgozik, valószínűleg van ott építésmérnök is meg mindenféle kutyafüle. Konkrét tervezett rajzokat kapnak minden elem pontos méretezésével, bent a telephelyen szabják le, és a helyszínen nagyrészt csak összerakják. Ha bibi, vagy változás van akkor megy vissza az info a cégnek, és ott újratervezik, és megmondják mit csináljanak (még az is lehet hogy Danit is megkérdezik, mi lenne szerinte a legjobb megoldás). Ez viszont idő. A kapitalizmusban ilyenkor a csapat nem ül egy vagy két napig hanem dolgozik. Pl összerakja közben a teljes tetőt..... És amikor megkapják az építésügyileg jóváhagyatott módosított terveket akkor javítják ki.
Ausztriában azért nem úgy mennek a dolgok mint nálunk - hogyasszongya: jóleszazúgy...
A fiatal mester egy Erasmus-ösztöndíjjal van egy bentlakásos rendszerű "iskolában". Érdemes az egészet végignézni, sokkal többről szól mint az oktatásról. Csak azért jutott eszembe mert emlékeztem, hogy megemlíti egy mondatban a láncfűrész szerepét.
Én meg belenéztem ennek a JakubÁCS Daninak a videóiba (köszi Paco .... jó pár órára lefoglaltál :D), tényleg élmény nézni ahogy dolgoznak. Egyik videójában a talpszelemenek felmérését mutatta meg, mondta hogy ugyan gyönyörű a kőművesmunka, de őt ez nem hatja meg, rajz után megy, hát azt méri fel. A két hosszanti párhuzamos szelemen kicsapása után kíváncsi voltam hogy derékszögeli fel a rövidebbik oldalt, mondom van egy k. nagy derékszöge? Vagy valami lézerizével? Lónak a ... legegyszerűbb, rábízta Pitagoraszra :D "Innen hat métert mérek, onnan nyolcat, ennek az átmérője pontosan 10m, ez kiadja ..."
Vagy amikor rajz után megy, ő hajszálpontos .. csak a éppen rajz lett a sz*r by mérnökbácsi, és a talpszelemen ez alapján valahová a levegőbe került :D És azán hogy javítják ki hogy jó is legyen (gondolom valami statikussal/mérnökkel egyeztetve) , meg ne legyen kuka az egész addigi munka meg faanyag. Fiatal gyereknek tűnik de látszik hogy elégé érti a ezt a szakmát.
Igen, szóval jó látni hogy vannak lelkiismeretes szakemberek is és igen, ők csináljanak is csatornát maguknak! Még azt sem tartanám kizártnak, hogy ha megnézi az ilyen videókat egy kevésbé lelkis szaki, az is összekapja magát aztán legközelebb nem "jóvanazúgy" lesz. Merthát egyre több helyre eljuthatnak az ilyen Ácsbudapest meg JakubÁCS és tsai videók, aztán egyszer a slendrihán kivitelező is elszégyellheti magát, ha a megrendelő az orra alá dörgöli, hogy dehát ezt így is lehetett volna csinálni. Vagy így kéne ezt csinálni mester. Vagy csak álmodozok ...?
Pontosan lemérte a tetőt. A két alsó széle meg a gerinc hossza köszönő viszonyban sem volt, úgyhogy kellett számolgatni rendesen, hogy kijöjjön a cserépkiosztás, és ne is nézzen ki hülyén az eredmény.
A szarufák adottak voltak, csak a héj lett új. Fólia, léc, cserép.
Nálunk az ács a gerendákat láncfűrésszel vágta, minden más vékonyabb anyagot (palló, deszka, léc, teraszburkoló, stb) a gérvágóval. Plusz a belső vágásokat dekopírral. Mindegyik szerszámmal nagyon pontosan dolgozott.
A tetőléceket kis távtartó darabkákkal szintbe hozta, hogy még az a minimális hullámosság is eltűnjön.
A cserepeket úgy rakta, hogy minden negyedik oszlopnál kicsapta az egyenest, hogy ha lentről belenéz az ember, ne legyenek hullámvonalban a cserepek.
A teraszburkoló deszkákat távtartó sablonnal, tökéletesen párhuzamosan rakta le, időnként erre is ráellenőrizve méréssel.
A korábbi ácsunknál nem voltak pl. ilyen szintbe hozások, kicsapások, csak feldobálta a cserepeket oszt jóvan...
Javaslom ácsbudapest mellé vedd fel listára Danit is. JakubÁCS Dani - YouTube Náluk pl még nem láttam gérvágót csak láncfűrészt, viszont bent a műhelyben van egy igen-igen érdekes mafell szerkezet* :)
Ugyanolya pontosan ( néha talán pontosabban is ) dolgoznak mint az ácsbudapest csapat, viszont egészen más módszerekkel.
Átlag ács nem 5x10-es pallókkal dolgozik, hanem gerendákkal. Ezekhez a gérvágó kevésbé ideális, mert egyszerűen nem vágja át. (150-es gerendát még a nagy kapex sem viszi, nem vonom kétségbe hogy van olyan gérvágó, ami ezt tudja, de izé, az nem lesz túlságosan mobil - ami az ácsoknál fontos)
Ami egyébként szerintem a legnagyobb kirívó dolog velük kapcsolatban, az a pontosság. Fényévekre vannak az általam látott ácsoktól, akik nagyjából levágják az anyagot láncfűrésszel, aztán "majd a csavar összehúzza". Kb akkor a különbség, mintha asztalos pontossággal állnál neki gépipari alkatrészeket csinálni.
De nem az átlag magyar ácsokról volt szó, hanem (magyar) ácsokról :-P "Ácsok használnak-e gérvágót." Csabi is látott ilyet, meg én is most - videón.
Amúgy mitől nem átlagosak? (nem offense velük szemben, nekem is tetszik amit csinálnak!)
- hogy ők építenek amcsi stílusú könnyűszerkezetes házakat is?
- hogy precízek/lelkiismeretesek? (annak tűnnek)
- hogy van YT csatornájuk ?
Komolyan kérdem ... élőben én 30 éve láttam testközelből ácsokat dolgozni, mikor épült a házunk. De ha megölnek sem emlékszem mivel kaszabolták az anyagot.
Illetve: részeről nem az akkus MW gérvágón volt a hangsúly - ami nyilvánvalóan nem a legolcsóbb választás - hanem szimpplán a gérvágón. (ld az eredeti témát: használnak-e ácsok gérvágót)
A múltkori merülő kiugrós témához fűznék hozzá annyit, hogy asszem rájöttem hogy hol volt az user error. (gyk: hogy sikerült elbaszarintanom)
Púpra tettem a sínt. Simán meg tudott billenni, valószínűleg ezért ugrott ki.
Ma újra vágtam merülővel (új sín, új lap - fájt), első körben megint púpra tettem a sínt, és akkor jöttem rá. Megfordítottam az anyagot, így ment mint kés a vajban. Iszonyat feszültségek voltak az anyagban (az első, 25mm-es vágásnál konkrétan behasadt a vége, szerencsére a leeső oldalon), viszont nem volt semmi para, a merülő stabilan ment, tartottam rendesen, ahogy kell. Ja, és belevágtam a bakokba, elengedtem azt a marhaságot, hogy vigyázzak rájuk :)
A házunkon az eresz dobozolást egy ács csapat csinálta sok éve. A hátsó oldalt, amihez be kellett menni a hülye szomszéd telkére, nem sikerült megcsinálni, mert a szomszédasszony mindig elzavarta őket. Így aztán azt a felét egy asztalos csinálta meg a segédjével, amikor elköltöztek a régi szomszédok. Azon az oldalon nincsenek takarólécek, mégis minden passzol, és nem szegezték, hanem csavarozták. Látszik a különbség, pedig mindegyik csapatnak volt gérvágója. :)
Az összecsiszolás témájához: attól függ, hogy a markolat acélrésze van-e kezelve valahogyan (pl. maratva, hogy a damaszkolás látsszon, vagy hidegbarnítva, ilyesmi) vagy nincs. Ha van, akkor körberajzolom rotringgal az acélt a fán, és a lehető legközelebbire csiszolom, aztán többször ellenőrizgetve síkba hozom őket. Ilyenkor azért látszik, hogy nem utólag csiszolódott az egész, a felületek nem lesznek soha tökéletesen egy síkban. Ha olyan anyagú a markolat, hogy bírja a kezelést (pl. G10, FR4, egyes stabilizált fák vagy a műgyantából öntött markolatok), akkor a nyélrész acélját utólag, csiszolás után is lehet maratni/barnítani. Ha van a markolatban bőr, nyírfakéreg, világos színű fa vagy csont, akkor ez nem javallott, könnyen elszíneződnek a világos anyagok. Ez igaz a réz baknira is, "szépen" rá tud kenődni a világos fákra pl. polírozáskor.
Én általában már ragasztás után csiszolom véglegesre a markolatokat, kivéve a markolatanyag elejét, ha nincs bakni a késen (utólag nem lehet jól hozzáférni a pengébe belecsiszolás nélkül).
Még nem hallottam erről a Cormak márkanévről, de nagy hasonlóságot vélek felfedezni a Bernardo gépekkel. De lehet csak beképzelem magamnak! :-) Egyébként jól néz ki!
Nem vitattam a használhatóságát, csak nagynak ítéltem meg saját részre..... Főleg úgy hogy bár a GCM 8 SDE ( 190 mm lap) túl kicsi számomra, de van egy GCM 350-254 (ebből lesz a GCM 10 SDE? :P ) ami pont megfelelő méret - és amúgy a második legolcsóbb a halomban.
De épp ezért kértem meg a nagyérdeműt, hogy ha van ilyesmi paraméterekkel tudomása gépről nem a nagy nevek között amit úgyis átnéz az ember az szóljon... Valószínűleg megfelelne számomra nevenincs termék is ha tudja ezeket a paramétereket (most egy Kingcraft van amit fillérekért vettem a bauhausban 2008-ban szóval ha ezzel képes voltam dolgozni (bár küzdelmesen és kompromisszumokkal) ettől bármi jobb lehet. Csak a vezérhangya arról zümmög, hogy ha már úgyis veszek valamit akkor annak legyen értelme.
Én már többet is összeszedtem (Makita LS 1018/1019L, DW717XPS, Milwaukee MS304DB) de ezek eléggé hogyismongyamnincskedvemhozzájuk, ha ebben az árban kell gondolkodnom akkor már inkább veszek egy Milwauke M18 FMS2504-et, mert az sokkal nagyobb szögben hajlítgatható - sajnos akkus.
Amúgy meg azért mert a csonkaszarufa vágásánál aszimmetrikus konty esetén fordult elő, hogy nem 45 fokra kellett állítanom a dőlést hanem egyik oldalon 48 fokra a másikon meg 42-re. És azért aszimmetrikus a konty mert másképp nem jött ki a főszarufák távja.
Az utolsó munkámnál szembesültem a gérvágóm korlátaival, és megfogalmazódott bennem mit is szeretnék. Ha véletlenül van ehhez hasonló paraméterekkel rendelkező gérvágóról ismeretetek akkor jöhetnek ide a típusszámok sorban, aztán majd az ár úgyis alábbveti az igényeim...
- vezetékes
- jobbra-balra fordulási szög: minimum 45/50 de 50(45)/60 lenne az ideális
- jobbra-balra döntési szög: 50/50 vagy magasabb
- minimum átvágott mélység 45°: 52 mm
- átvágható szélesség 90°: minimum 230 mm
Nem baj, ha a nevezetes szögekbe automatikusan beugrik - de mivel azok kevésbé szoktak pontosak lenni így nem ragaszkodom hozzá.
Én is csalódást kell okozzak :) Lehet ezzel a kijelentésemmel nem leszek népszerű, de sajnos Paksi Endre munkásságát nem tudom plusszolni, sosem szerettem.
Ártatlan vagyok. Éppen könyveket pakolok fel polcokra és nagyokat káromkodom, hogy a 36 dobozomból még csak 8 van kirakva, másik tíz-tizenkettőnek még valószínűleg tudok helyet és polcot készíteni, de aztán elfogyott a fal :(
Szóval nem én "megeztelek" meg sőt a hozzászólást is csak most olvastam.
Az einhell-nel nem az volt a baj, hogy nem 2 percig tartott, hanem, hogy lehetettlen volt barmilyen szoget tartani vele és màr egy vágás után is elmászott, lehet hogy közben is. Ipari hulladék, ha pontos vágásra kell, ha darabolásra, akkor jó. Nincs kétsègem, hogy a barkács kategória minden képviselöje ilyen. A nem barkácstól meg talàn többet várnak, mint ami. Végülmis ezek nem asztali körfürészek.
Bár nem lettem megszólítva, de kiszaladtam, megszámoltam én is:
Összesen 9 db derékszögem van, ebből 4 db-ot rendszeresen és még 2 db-ot idényjelleggel (ácsmunkák) használok. Van 1 db, amit még egyszer sem használtam és még 2 db, amit nagyon-nagyon ritkán.
Megvárnám hobbit_g kolléga válaszát, messze a legtöbb tapasztalata van a különböző gépekkel.
Nekem egy maki 1018 volt régen, aztán kapex lett, nem tudom mit várhatsz ettől a géptől, szóval inkább csendben maradok. A maki nem volt rossz, azt bátran ajánlom, egyszer be kell állítani, de talán belefér az árkategóriába.
Basszus. Anno 110 körül vettem, most meggugliztam, az utolsó ár 180 körül mozgott. Basszus !
(némi tapasztalat és kedvcsináló a még nálam is kezdőbbeknek)
Minden szirszart vágok az asztali körfűrészen, egyik pillanatban fenyőlécet, másikban bútorlapot, aztán meg némi bükköt hosszában, stb. Aztán egyszer csak mintha már nagyon nem úgy vágna mint félévvel ezelőtt.
Nézem ékszerész okullárral, hát le vannak kerekedve a vídia fogak homlokélei. Ezt a kopást én úgy (kezdő ho. asztalosként) későbbre vártam volna, a de nyilván ez így megy.
Aztán mondom magamnak, készítek egy olyan tologatós-pöckös-fogásmélységszabályozós, flexes-gyémántkorongos élező apparátust, mint amiket korábban már a neten többet is láttam.
Szépen meg is építettem, csak egy hiba volt eddig: a csempevágó korong amit amúgy a videókon zömében látok, az nálam végig sorban kipattogtatta a vídia lapka éleit. Pedig a korong nem szegmentált és a legszolidabbak közül való.
Aztán némi elmélkedés után vettem hozzá egy spec 125-ös lengyel gyémánt élezőkorongot (5-6 rugó) na az gyönyörűen viszi:)
Gondolom, nyilván van itt aki már réges-rég épített és használ ilyent
és ha van esetleg jó tanácsa, vagy intelme, szívesen fogadom.
Köszönöm az infókat. Akkor lehet felemelem a határt 55-ről 100 ezer forint környékére.
Találtam is egy Metabo KGSV 216 M típusszámra hallgató, ami szimpatikus. Igazából még mindig az a baj, hogy leírás alapján nincs sok különbség, szemre kellene megnézni a minőségi különbségeket.
Amit írtam most típust, az jó lehet, vag ymég feljebb kellene menni?
Szerintem jobban jársz egy kézi elektromos gyaluval. Amikor építkeztünk vettem egy kis kézi gyalut, azzal gyalultunk meg minden ereszaljdeszkát stb. Még most is üzemel.
Ezek az asztalos cuccok méretpontosra gyalulásra valók. Egy gerenda hogy 14cm vagy 14.2cm az tökmindegy. Egy tetőanyag ráadásul nem műszárított, a nedves forgács mindent is eltömít. Az ácsok kézigyaluval szokták gyalulni, sokkal alkalmasabb mint egy bármilyen kombinált gyalugép.
Én is most húztam meg a késeket, mert nekem is rázott. Mivel cserés amúgyis a kés, mert alapból van egy íve, így kissé paraszt módon húztam meg. Van egy láncélező köszörűm, azt beállítottam függőlegesbe, és a korábban készített gyalukés élező sablonban végigtoltam a lapján. Ahhoz képest viszont egész jó lett, mert nagyon finom az a köszörűkő, ami benne van, épp csak annyit vitt, amennyitt kellett. Egy vezetőt viszont csinálni fogok még hozzá, erre a célra szerintem jó lesz, mert láncélezésre nem való, arra ott a reszelő.
Ja, ilyen eszembe se jutott, csak felidéztem minden emlékem a cikloisról. Viszont a Tanárúr mivel ilyen érdekes jelenség volt, így megmaradt bennem, mi is az. Lehet, ha más tanítja, akkor már rég elfelejtettem volna. Hát ilyen sok múlik egy tanáron.
Nekünk csak szakrajzon tanították a ciklóist, idézem a Tanárúr szavait: "Előveszed az színes tchnikádat, és meghúzod az ciklóist az evolvensgörbe mentén"
Az a vicc, hogy külföldi videókban mindkét esteben EB kombinát gépeken demonstráltak.
Ha azokra ráteszek egy tölgy ajtófrízt már ott ugrott az a rengeteg százados pöcsölés.
Nekem is az ugrott be, hogy kopott késnél már tolja el az anyagot, ráz mint egy lapvibrátor.
Ezt a pontatlanságot bármikor produkálom ha az asztalok lehúzó excenterjét más erővel húzom meg a szokásosnál.
Az elszedő asztalt állítgatását pedig az javasolja aki az életben még nem csinált ilyet. Nekem egyszer állították el balfaszságból, nem írom le, hogy mennyibe fájt mire közel a gyári beállításokat láttam viszont. De soha nem lett olyan. Ha 2m-es anyagot kell gyalulnom, pontosan tudom melyik oldalon kell tolnom az anyagot.
Lehet ezeket a gépeket állítgatni, de alapvetően egyengetni kellene megtanulni. Ezt már sokszor leírtam. Hogyan állunk, hogyan toljuk, hol szorítjuk, nem hegyezünk, hogyan forgatjuk, mit nézünk, kajsza anyaggal mit kezdünk stb.
Szintbe kell állítani a leszedőasztal magasságával a kést, oszt jól van...
Ezek az ívek látványosan akkor látszanak, ha életlen a kés.
Egy keményfán (pl. akác), és egy fenyőhöz még alkalmas minőségű kés esetén is, akár balesetveszélyt okozóan képes ezt produkálni a gyalugép.
Magyarul rázza a kezedben a keményfa lécet gyalulás közben, ami azt eredményezheti, hogy lecsúszik a kezed az anyagról, és ha nincs "szerencséd" akkor bele a forgó késbe...
Teljesen ésszerű a magyarázat, viszont ez csak akkor igaz, ha az előtolás legalább akkora, hogy késenként egy hídlábnyit mzduljon előre az anyag. Ha lassan tolod, akkor levágja a hídlábakat, bár akkor is marad.
> Hogy mennyit toljon előre, azt meg úgy lehet belőni, hogy a végén már ne legyen leszopódás.
Izé, nem tudom milyen leszopódásra gondolsz, de olyat még nem láttam egyengetőn (még kovi filmjeiben sem)
A snipe-ot (leszopódást) a vastagoló gépi előtolása (illetve amikor a behúzóhengerről lejön az anyag) és a tipikusan rövid, vagy nem elég stabil asztala okozza.
Nem az a baj, hogy sokáig tart beállítani, hanem hogy nem tartja meg a beállítást.
Részemről nem mennék a makita/metabo/hikoki szint alá, ha belefér a költségvetésbe. De bármit veszel, első lépés az legyen, hogy egy rendes keresztvágó lapot veszel bele. (keress rá a fűrészlapra a topicban, 1000x kitárgyalt téma, de a komolyabb Bosch, Maki lapok nem rosszak, Freud/CMT lapokkal sem nyúlsz mellé, bár ezek már egy más árszintet és kategóriát képviselnek)
Köszönöm az információkat. Ezt olvastam több helyen, hogy leveri a kismegszakítót a lágyindítás hiánya. Ami nekem fontos az aránylag pontos darabolás és hogy tudjak vele szögben vágni. Az, hogy pepecs a beállítás, az nem nagy tragédia, mert nem használom gyakran, azzal a pár alkalommal meg elviselem, ha nem két percig tart.
Laminált parkettából, 30 centi szélesből, helyszínen szélre/hosszra vágva. Vmi építési ragasztóval (tehát azt nem a Tytannal) felragasztva. Nem emlékszem a nevére, tesóm vette, de olyan átható "ecetes" vagy milyen szaga volt, és majdnem átlátszó mikor a tubusból kinyomtam.
És a kés magassága az asztalhoz képest. Végre találtam egy videót, ahol jól elmagyarázzák. Azt hogy eddig miért nem találtam erre rá ,pedig korábban is kerestem, az az hogy tavaly nov 21-én töltötték fel. Kb innen jön a lényeg ami a témához kapcsolódik:
Érdemes amúgy az egész videót végignézni, de ha nem is akarod megnézni az egészet, inne, a linkelésemtől számítva 2 percet halgass/nézz meg belőle. A 2 perc után pedig a jó öreg fatologatós módszerrel állítja be a késeket, magasabbra az elszedőnél.
"so that they are a fraction above the outfeed table... fraction .. I mean a thousandth or so "
"hogy egy picivel a fogadó asztal felettlegyenek ... mennyi a pici ... ezred mm vagy akörül"
Nade nem ez a lényeg, hanem hogy miért. Szerintem nagyon érthetően és logikusan és egyszerűen magyarázza el. Mutatja ugye, amit mindenki tud, hogy a gyalukések milyen alakban marnak ki darabkákat a fából, persze a mintadarabon elnagyolva:
Majd szemlélteti egy színes krétával a valóságban a jelenséget:
Majd azt mondja: ha a gyalukés legmagasabb pontját, azaz az élkört (ami a kimarás szempontjából ott van ahol mutatja cerkával) az elszedő asztal szintjéhez állítod ...
... akkor a "hegyes részek", ezek itt ni ...
.. bele fognak ütközni az elszedő asztalba, mert amikor a kést elhagyja a fa, még mindig ilyen hullámos (én elneveztem "hídlábasnak") a fa felülete. Még ha minimálisan is, de igen. És ugye ha a kés egy szintben van az asztallal, akkor mielőtt az elszedő asztalhoz érne a fa, ott az első (és második és X.) "hídláb". Ami ugye a geometria alapján "nekimegy" az elszedő asztalnak.
És azt mondja, hogy kb annyival kell megemelni a kést az asztal fölé, amennyi a magassága ennek a kiharapott körívnek. Ha csak pár ezreddel is, akkor annyival.
Rajzoltam egyet, messze nem arányosak a körívek, késpozíció, meg ... de szerintem kb erről beszél:
Teház azt kell elérni, hogy a "hídpillér" lábai minél közelebb legyenek az elszedő asztal síkjához, azzal inkább egy szintben legyenek, különben nekiütköznek. Nem fog ettől megakadnia fa, de "emelgeti" saját magát. Ez van legalábbis, ha a kés egy szintben van az asztallal, és amúgy ez logikusnak tűnik, sima geometria alapján. Ahogy az is, hogy a hídlábak akkor nem lesznek útban, ha a kés kicsit magasabban van az elszedő asztalnál, és így szebb lehet a felület. Ha minimálisan is, de szebb.
...Az asztalokat egymáshoz képest beállítom az rendben van, hogy párhuzamosak legyenek ... de ne már, veszek egy új kést, és utána asztallapot kell állítgatnom, na ezt azért nem veszem be.
Megnéztem a képeket is - nagyon tetszik, nekem is ez az elképzelésem - faltól-falig lépcsőfok, "oldalfal" nélkül.
A rugdosólapokat miből csináltátok?
Én egyszerű fehér bútorlapra gondoltam, van ennél ésszerűbb? (vakolást, glettelést, festést nem akarok - nagyon hamar koszolódna és túl nehezen takarítható)
Kezd vicces lenni a történet. Ezt a tökéletesen síkban van állítást milyen hitelesített mérőeszközzel ellenőrizted le? A 2 méteres deszkában a görbületet milyen mérőeszközzel ellenőrizted?
Ilyen hasogatott szőrszálnyi méretekről van szó, annyival állítják magasabbra is. 2méteres deszkába sajnos tapasztalatból tudom, hogy görbét gyalul, ha lejjebb van.
Mikor ismerkedtem a gyalummal, én is próbálgattam a beállításokat. Tényleg kell, hogy egy kicsit előrrébb tolja a munkadarabot a kés. A miértre nem tudom a választ, de akkor adta a legjobb eredményt. Hogy mennyit toljon előre, azt meg úgy lehet belőni, hogy a végén már ne legyen leszopódás.
- Olajjal. Akármilyen keményolajjal, amit lépcsőkhöz, parkettákhoz ajánlanak. Auron nr 123 vagy 126. Vagy más keményolajjal. De ez minden kritériumodat teljesíti. De ne sajnáld a nem látszó oldalról se az olajat!
"Mivel érdemes a gipszbetonhoz ragasztani (a lépcsődűbelen túl)?"
Azért vagyok ennyire konkrét, mert tesómnál 4 éve pont gipszbeton lépcsőt burkoltam be, igaz nem dióval, hanem akáccal, munkapultokból kivágva. Itt pár képet megnézhetsz róla. Annyi, hogy ugye a (Baumaxos) akác munkapult elő volt olajosan kezelve. Tesóm parkettás barátja hozott Németországból még vmi keményolajat, amit ott kint erre használnak, azzal kentük át (mindkét! oldalt). De a nevét sem tudom meg ha tudnám sem biztos hogy lehet itthon kapni.
Nyilván tudod, de leírom: ragasztás előtt ugye portalanítás és tapadóhidat a lépcsőkre felkenni melegen ajánlott. Miután ez megvolt, az egyik lépcsőfokra leteszteltünk egy kis bútorlap darabot, hogy ha az (nem éppen beszívódást segítő felületével) odaköt rendesen a Tytan-nal, akkor az akác még inkább oda fog. Másnap fel kellett vésni a bútorlapot a lécsőfokról, annyira ragaszkodott a gipszbetonhoz. Szóval jó az a Tytan, mindenféle dübel nélkül a negyedik évét tapossa a lépcső (illetve taposnak rá) és semmi baja, se nem mozog, se nem vetemedik.
"az egyenesen lekapja gyaluláskor az utolsó szakaszt amikor már nem fekszik fel az etetőasztalon" Vastagolásnál.
"
. de ne már, veszek egy új kést, és utána asztallapot kell állítgatnom, na ezt azért nem veszem be." Szerintem bár lehet hogy tévedek, vannak olyan gyaluk ahol a késeket csavarok fogják fel, és nem lehet állítani a kés magasságát., és ha élezik után kel állítani az asztalt.
OKJ-s képzésen én is úgy tanultam, ahogy BözsiBözsi is mondja és nekem sem lenne más logikus. De tökéletesen igazad van, hogy az asztalállítgatás az már azért kemény.
Elképzelhető, hogy ez a hiedelem úgy alakult ki, hogy gyakorlatban igen nehéz kivitelezni, hogy a kések élköre megegyezzen az elszedő asztal magasságával. A késmagasságot is sokan - ahogy olvasom, hallom - az elmozdítós módszerrel lövik be (mennyit mozdul el a fadarab, ha alatta megfordítom a tengelyt). Ha nem gondolom rosszul, akkor ez a módszer alapon beviszi a rendszerbe a kissé magassabb élkört.
Ez tök logikus. A kést a tengelybe beállítod a beállító idomszerrel vagy a mágneses beállítóval mint a könyvben van. Így a kés egyformán fog kiállni a hengerből. Utána beállítod az elszedő asztalt ahogy a könyv írja. Utána az etető asztalt a másikhoz képest. Utána a vastagsági asztalt a hengerhez képest. Ezek a beállítások a gép első beüzemelésekor esedékesek. Utána csak egy egyszerű késcsere amikor kell.
Szerintem az lehet, hogyha elkopik az éle, akkor is szintben marad legfeljebb. Így nem csinál az inas annyi görbe selejtet ha szakmányba nyomja, mintha szint alá kopna a kés. Ha alatta van a kés, akkor görbét gyalul elméletileg.
Nekem van időm időnként beállítani, ha szükség van rá.
Azt hiszem a legtöbb ember - ezzel így voltam én is - többet vár a gérvágóktól, mint amit valójában tudnak.
Bevallom a magamét sokszor használom, elég pontosan is tudok vágni vele, de nem preciziós szerszámok azért, még a drágábbak sem.
Először én is Einhell-t vettem, egy nagy rakás szar volt. Soha, semmilyen körülmények között sem lehetett, semmilyen szöget sem tartani. Habár darabolásra ez is jó.
Az volt a gond - még hálózat bövítés elött - hogy nem volt benne lágyindító és néha lecsapta a biztosítékot. Most egy az einhell-től sokkal magasabb kategóriám van, de tulképp darabolásra használom, pontosabb darabolásra. Most már olcsóbbat vennék, mert tudom, hogy darabolásra az is pontosan ilyen jó lenne. Véleményem szerint nem kell túlbonyolítani egy gérvágó kérdést. Ha asztali körfürészről, vagy gyaluról kérdeztél volna, ott már nincs ilyen kegyelmi állapot. Ott a minnél drágább, annál jobb elv szinte mindig érvényesül. De bocsánat, ez már más téma ...
" az egyenesen lekapja gyaluláskor az utolsó szakaszt amikor már nem fekszik fel az etetőasztalon"
Vagy ki lehetne számolni, vagy valahogy lemérni (nemtom hogy lehetne pontosan) de szerintem ez a feljebb állás masszívan tizedmm alatti lehet, ha úgy állítom be ahogy az úr, pont onnan magyarázva amit linkeltem.
Mivel pont Ti, szakmabeliek szoktátok mondani, hogy a fánál a tizedmm-ről sem érdemes beszélni, így ha van mondjuk fél tizedmm-rel magasabban, akkor nemigen hiszen hogy ez a gyalulás minősőgőre ilyen hatással van, mint amit írsz. Én legalábbis még sosem tapasztaltam hogy ez negatív hatással lenne az egyenesre/síkra gyalulásban.
Node köszi hogy pont Te válaszoltál, mert te legalább szakmabeli vagy. Akkor most előveszem a másik oldalt - én lehet rákérdetek a videó alatt, hogy a a magasabb késállás az miért - ő is szakmabeli, valakitől (valamiből) ő is tanulta a dolgokat, jó esélylel nem az lesz a válasza (ha válaszol) hogy csak. Én most már egyre kíváncsibb lettem (tudom, szerinted megint túlragozunk :D)
Próbálok művelődni is, ez a tankönyv Téged igazol. Igaz, számomra meglepő módon nem a kést állítja az asztalhoz, hanem fordítva:
A tengely és a kések felszerelése, beállítása után az asztallapok beállítása következik. Először a hátsó, azaz a felfutó asztallapot kell úgy beállítani, hogy szintje a kés élkör legmagasabb pontjával essen egybe.
Nekem ez nagyon nem szimpatikus módszer. Miér állítgatnám pont az asztalt a késhez, tankönyv ide vagy oda, micsoda hülyeség már ez. Az asztalokat egymáshoz képest beállítom az rendben van, hogy párhuzamosak legyenek ... de ne már, veszek egy új kést, és utána asztallapot kell állítgatnom, na ezt azért nem veszem be.
Gérvágót szeretnék venni itthonra hobbi célra, de használható darabot. Érdeklődni szeretnék, hogy van-e gyakorlati tapasztalatból eredő ajánlásotok pozitív/negatív irányba. Alapból az Aldi Ferrex (SCHEPPACH) gépét akartam volna megvenni, de elfogyott az egy darab. Átrendeltettem másik boltból, ami meg hiányosan jött meg. Ezért inkább nézelődök a valós szerszámpiacon.
Sajnos a boltokban kicsi a választék, így egy-egy típus van, igazi személyes összehasonlításra nincs lehetőség. Obiban kinéztem a Einhell TC-SM 2131 DUAL-t, de annak 1800W-os a motorja van az Aldis 2000W ellenében. Más nagyobb eltérés nincs közöttük. Közben láttam neten a SCHEPPACH HM 216 SPX, ami a weben megtalálható infók alapján az Aldi megfelelője egy az egyben. Mindegyik 210mm-es tárcsával szerelt.
Szerintetek melyik a legtartósabb hobbi célra? Melyik ajánlott, vagy mit lenne érdemesebb keresnem helyettük? Mennyit számítt a 200W teljesítmény különbség a gépek között?
Az én értemezésem szerint Tamás amikor élkörröl beszél, akkor a fogadó asztal szintjérőlbeszél, hogy a kés miért nem jó ha azzal egy szintben van (!), hiszen utána mondja: miért kell kijjebb álljon -> nyilvánvalóan a fogadó asztal szintjétől, mert az etető asztalhoz nem állítunk ugye kést.
Te viszont mondásod szerint "szintbe állítod " - OK, van aki amúgy erre esküszik és pont. Ha megmondod miért úgy jó - az is jó :-) De ha te sem tudod, és a válasz: csak, mert mifelénk így szoktuk, nekem az is jó. De mi a szint? Egy szintbe a fogadó asztallal? Vagy attól feljebb? (az is egy szint végülis :D)
Én ugyanazt vallom amit Tamás (hogy feljebb mint a fogadó szintje, és úgy is állítom be), de sajnos nemtom szakmailag szépen megindokolni miért - azt hittem ő meg fogja, de vmiért az a következő videó elmaradt, az időben következő videója az előtetőzésről szól.
Amúgy azért semmitmondónak nem nevezném a sorozatot, csak befejezetlennek. De mivel ingyen csinálja, rengeteg időt áldozva a szabadidejéből, lehet nem fogom rátörni ezért az ajtót ...
Eddig az elszedőasztalról volt szó. Azt gondolnám, hogy az élkörnek ahhoz kell passzolni. Az etetőasztal magassága eleve állítható, azzal szabályozza az ember a fogást.
Amit írsz, annak nincs sok értelme, feltéve, ha az elszedőasztalról van szó (de az etetőhöz nincs értelme semmilyen élkört állítani)
De itt NEM mondja el miért kell kintebb álljon a kés, és miért nem jó "élkörre állítani". Csak mondja szó szerint: "A következó videóbanarról lesz szó, hogy ........ miért nem szabad élkörre állítani a kést, miért kellkijebb állni a késnek" .
De a miértre ebben a videóban nincs válasz és nincs következő videó sem -> ilyen címmel tuti nincs, lehet egy másik videójában van elrejtve az infó :)
De Kedves Sándor .. linkeljük már be rendesen akkor azt a videót :) Köszönjük szépen egyébként a vidit, Tamásnak sok ilyen hasznos videója van!
De ... ebben a atémában összesen 2 videó van, több mint 40 perccel, hadd ne kelljen végignézni az emlegetett pár mondatért.
Kérdéseim: az "ezerhatszázötven" az mi? Másodperc? Vagy 16 perc 50 másodperc? Egyik se stimmel, mert a "Gyalukés csere 2" videó az összesen 16:55 hosszú, ahogy más megállípította, ott csak logó van. 1650 másodperc meg sok lenne ahhoz. De az első részhez is. De ott sinsc 16:50-nél erről szó.
Amúgy meg egy 40 centis lécet rátolsz félig, ha már üzemképes, és megállsz. Ha az etető oldalra lenyomod, a fogadónál ne legyen hézag. Ha alacsony a kés elakad a fogadó asztalán, ha magas, akkor még billeg.
Ezen ment a vita régen is. Én is az "kb 5mm-t menj odébb" alapján állítom be, sztem az a jó ha kicsita fogadó (én így hívom, amiRE rátolod a faanyagot, de akkor nálad az az elmenő?) asztal síkja felettvan a kés legfelső pozíciója.
Jaca: azért hajlott meg a (vélhetően) vékony, pilincka késed, mert pontszerű terhelést (rögzítést) kapott. Erre évekkel ezelőtt Bari- topiktárs is felhívta itt a figyelmet. Mondjuk tegyük fel, 1mm vastag a késed, de nincs 1mm kerfet vágó lapod - jó eséllyel nincs, ezért megvágod a 3.2 mm-es lapoddal. Beteszed a késed, majd ha azt a verziót csinálod meg ahol hernyókkal (más csavarral) rögzíted, mondjuk 3 (4,5) darabbal, máris meghullámoztatod a késedet 3 (4,5) ponton. De beteszel egy 2mm vastag fém lapot, és a csavarokkal azon keresztülrögzíted a késed. Máris elosztott terhelést kapnak.
Vagy: azt csinálod meg amit kukta5508 linkelt. Sztem sokkal egyszerűbb és jobb is - ezt én is most láttam először.
Én a "hernyós"->fémlappal elosztott terheléses verziót csináltam meg és egyszer használtam a Metabo gyári késeinek élezésére. Jó, "fenésére, azt nagyon sokszor élezni nem lehet. De jó lett, papírvágós teszten átment, amin élezés előtt egyáltalán nem.
Igen, ilyen. Elvileg egy síkköszörűn szoktuk élezni de nem mindig hozzáférhető ezért gondolkodtam valami itthoni megoldáson. Láttam élező asztal készítős videókat a neten, csak nem tudom , hogy mennyire lenne érdemes vele foglalkozni. Meg ugye vonzza az embert a ,, saját magam csináltam,, érzés. Ezért vagyok kíváncsi mások tapasztalatára is.
Értem, köszi. Én ráragasztotttam elég nagyvonalúan egy kisebb tuskót, hogy majd milyen szépen egybemunkálom a fémmel. Egyrészt baromi hatékonytalan volt, másrészt egyfolytában összecsesztem a fém részt a durva csiszológéppel, polírozhattam a végén azt is :) szóval nem biztos, hogy jól döntöttem :) Tanulópénz, ilyesmi...
Tehát ENNEK a műhelyasztalnak a lábazata, de amúgy meg lényegtelen. Sztem jó lesz amire szeretnéd, kis rásegítéssal ahogy írtam /meg ahogy most látom, Soká fórumtárs is írta, ő is tapasztalatból beszél -> ha jók az infóim neki is ilyen gépe van :-) /
2015-ös móka volt, kb rögtön miután megvettem a HC 260-at. A leghosszabb anyag ~2m-es volt, ragasztott, 8x8 (vagy 10x10? már nem emlékszem) cm-es (ennak a munkaasztalnak a váza). Tehát sztem a 12x12-es sem lesz gond, de kell neki hogy segíts. Tartással (görgős alátámasztással), és függően a gerenda kajszultságától, súlyától, méretétől ... időnként egy kis noszogatással, mert azért a behúzó-kitoló mechanika nem erre a méretre van kihegyezve egy ilyen kategóriájú gépnél.
"de ha kettőt veszel belőle, akkor nincs ilyen gondod"
Nem-nem.
Egy vastagoló kell (abból csak a DW a jó :), nem tudom Hobbit merre van éppen), meg egy egyengetőnek alkalmas valami :) Erre jó a HB260. Ez nálam egy Lutz.
Amikor életlenné válik a kés benne, hol szoktátok élezni, éleztetni? És még az is érdekelne, tudtok e otthoni módszert erre a késélezésre? Pl a güde 200 as vizes küszörűvel meg lehet e élezni szerintetek?
Én személy szerint 99%-ig még ragasztás előtt megcsinálom a fa markolatot a kellő méretre, aztán már ragasztás után pontosra csiszolom. A végén a felpolírozás/szálcsiszolás egyéni igényektől függ.
Nekem volt, jó kis gép, de inkább kisebb méretű projektekhez ideális. Ha nagyon perfekcionista vagy, akkor sokat el kell szöszölni a beaállításával. A kés egyszerhasználatos benne, nem nagyon lehet élezni, ennek nagy irodalma van, olvass utána. Szvsz kategóriájában, ár-értékben jó.
Az esetedben a rövid munkaasztal lesz a probléma, hosszú anyagot kínlódás lesz. A vastagoló leszopja a faanyag végét, ilyen nehéz gerendákat nem lesz könnyű jól alátámasztani. Másrészt ilyen hosszú anyagot sokszor nem érdemes asztali gépen gyalulni, mert nem az egyenesség, hanem a simaság a cél.
Mire egyenes lesz, elfogy az anyag. Simaságra jobb a kézi gyalugép. Persze abbol meg nem lesz 15 cm széles. De vannak itt profibb ácsok..
Nem nagyon van más választás ebben az árkategóriában. Sok kisiparos is használja. Arra figyelni kell, hogy nagy munkadarabok esetén ketten dolgozzatok vele, vagy legyenek bakok, amire kifut az anyag, hogy ne borítsa fel a gépet. Rövid az asztala, egyengetni csak némi trükközéssel lehet vele. Kis fogásokkal kell dolgozni vele. Igen, az átszerelés macera valamelyest de ha kettőt veszel belőle, akkor nincs ilyen gondod :))).
Igen,mert nem ebből élek csak itthon szeretnék magamnak egy kis kiülőt csinálni és nem szeretnék mindig másnak(könyörögni)ha gyalulni szeretnék valamit!
Hivatalosan 16 cm tud vastagolni akkor gondolom a 12x12 gerendával elbánik kis fogásokkal?!
Itt a fórumon sikerült egy régi hozzászólásomat megtalálni a témában. Képek is vannak a felszerelésről és a kapcsoló gyorskötözővel való rögzítése is látható. Üdv.: Zoli
Köszönöm a válaszokat! Persze a kapcsoló szigszalaggal vagy drót kötegelővel megoldható, a fölülről állítás nem kell feltétlenül. Szétszedem és megnézem mit tudok vele kezdeni. Egyenlőre betétnek vettem egy csinos műanyag vágódeszkát a kínaiból..
Nekem éveken keresztül ilyen marógépem volt, és az első pillanattól kezdve az asztalba építve használtam. Az általad említett problémák mind könnyedén megoldható. A marógép két kapcsolójával kezdem. Én ezt a problémát úgy oldottam meg, hogy a gép kapcsolóját bekapcsoltam és a kapcsolóját gyorskötegelővel rögzítettem. Ezt követően a marógép dugóját beledugtam a maróasztalra felszerelt konnektorba, amit egy kapcsolóval kötöttem össze. Tehát a gép kapcsolója folyamatosan bekapcsolt állapotban volt, de a gép elindulni csak akkor tudott, amikor az asztal oldalára felszerelt kapcsolót bekapcsoltam. Innentől kezdve csak ezt a kapcsolót kellett használnom. A marógép magasság állítása sem volt problémás. Én egy menetesszár segítségével oldottam meg a magasságállítást. A Youtube sok ilyen videót lehet találni. Vannak egészen egyszerű megoldások. A marógéped nagyon jó, én nagyon szerettem, érdemes ezeket az egyszerű átalakításokat megcsinálni és akkor nagy örömmel fogod használni.
Azért mielőtt "kihajítod" mint asztali marót, kérdezd meg Árvai Zolit(publikus a mailcíme, időnként itt is előfordul bár mostanság ritkábban) mennyire használhatatlan a POF 1400 asztalban. Biztos nem értene egyet 1-2 fórumtárssal :)
De mielőtt megkérded, nézz körül a csatornáján, sok tucat darab bútor már került ki a kezei alól, szóval nem élletörésre használta:
Nekem az 1200-as volt asztalba építve, ezek a problémák némi kompromisszummal átléphetők. Legalábbis, ha van rá akarat.
"- a rugója nagyon erős, asztallap felől mélységállítás necces lehet (ha egyáltalán megoldható)"
Ki kell venni a rugót, de amúgy nincs jelentősége. Asztallap felől úgy sem tudod állítani (az csak néhány felsőmaró tudománya, de azok árban nem ebben a ligában játszanak), tehát emelő kell alá, az majd legyőzi a rugót is.
"két gombot kell nyomni egyszerre a bekapcsoláshoz"
Ennek sincs jelentősége. Asztalba építve a kapcsolóját rögzíteni szokás és külső kapcsolóval működtetni.
"csak 3 pici (M4?) csavarral lenne felrőgzíthető (a talp fúrása nélkül)"
Elbírja. (lehet rosszul, de 4-re emlékszem)
"csak a tokmány aljáig sülyeszthető, tehát a szerszám hosszából még lejön az asztallap vastagsága"
Miután ez egy felsőmaró, értelmetlen lenne a tovább állíthatóság. Amúgy nem az asztallap aljára kell szerelni, hanem egy 4-8mm (anyagától függően)vastag tartólapra. Így csak a tartó vastagsága a "veszteség". A talpon lévő müa lapra sincs szükség, az is kihagyható.
:https://furokalapacs-vesokalapacs.arukereso.hu/metabo/uhev-2860-2-quick-600713500-p346786762/ sajnos beugrottam a Quick rendszeres marketing dumának, na meg az Árukereső "szakkommentjeinek". A Quick rendszerű tokmány semmivel nem pontosabb mint egy sds adapteres. Némileg vigasztal, hogy a kóválygást nagyrészt sikerült megszüntetni egy egyszerű tokmánycsrével, így elfogadható, de nem kifogástalan. A piacos "lengyel" fém gyorstokmány sokkal jobb mint a géphez adott metabo .... Egyébként a Maki DDF482 behajtó eredeti műanyag tokmányát is erre cseréltem.
Köszönöm a tippeket mindenkinek, úgy tűnik a két meglévő fúróm egyike sem jó a célra, ami eléggé bosszant. Az egyik egy fapad Makita, amit befogni sem lehet. A másik egy leharcolt Makita Hr2450 ütvefúró, ami tök jól működik kis fordulaton is, viszont most derült ki hogy iszonyúan kotyog a fej. Ez az SDS sajátja, vagy az enyém van szetutve?
Ha igen, vajon hogy derülhet ki hogy melyik része... Mert alkatrész van minden hozzá.
Szóval vagy megjavítom (ha ez nem üzemszerű), vagy veszek.
Egyébként milyen tokmány a preferalt, hogy tutira kozpontos és nem lotyogo legyen? Mintha nem SDSt latnek ilyen célokra.
Ez majdnem az, mint amit én linkeltem. De amelyik ütvefúr, annak tengelyirányban általában lóg a tokmánya, nem lehet vele precíz mélységű vakfuratot készíteni állványban. Kíváncsi lennék, hogy a metabo megoldotta-e ezt, nem tartom kizártnak.
Ezt néztem ki magamnak. Szerintem nem árt a két mechaniku sebesség, nem biztos, hogy csak fát fogsz a későbbiekben fúrni, de fánál is szükség lehet a nagyobb nyomatékra, pl. ha körkivágót használsz. fontos, hogy ebben van fordulatszám tartó elektronika is. Kezdésnek egy olcsó gép is jó, de fontos még, hogy a befogásra szolgáló "nyakméret" stimmeljen. Amit néztem, egy kétsebességes Makita, annak 42mm-es a nyaka, de van rajta három kiemelkedés, gondolom elfordulás ellen. A ruszki egyszerűen lereszelte a videoban (gari ugrott)
i
az ívek, talán sikerült is. 
