Ha már szó volt mostanában az oszcilláló hengercsiszológép készítéséről...itt egy videó az oscilláló él-szalag csiszoló készítéséről :) most találtam :)
Igen, van áthidaló az ajtó fölött. Valóban tetszik, hogy egy síkban van az ajtó és az ablak fölső síkja. Egyetértünk én sem szívesen változtatok az épület arányain. Egyébként még az is lehet, hogy ez volt az eredeti ajtó magasság. Felénk több ilyen régi épületen láttam ekkora bejárati ajtót. Igaz ott az ablakok voltak lejjebb, kisebbek is voltak. Fílungos borítás :). Mindig tanul az ember. Köszönöm szépen a segítséget ! Ha esetleg valami kérdésem lenne még jelentkezem. Áthidalózni már nem lehet lejjebb, mert a fotón nem látszik, de olyan közel van egy ablak az ajtóhoz, hogy az áthidalónak éppen meglenne a 12 centis felfekvése. Úgyhogy inkább nem bűvészkedünk áthidalással. Jó lesz az, egy faragott díszítéssel ellátott felső tábla és a megy vissza az eredeti bejárati ajtó.
Szerintem, ha rendesen megcsinálod az ajtó fölé akár fagerendából, akár zsaluzott betonból az áthidalást, gond nélkül fel is falazhatod a lyukat. Talán az a legegyszerűbb.
Ezt nem értem. Azt írtad, hogy utólag lett kivágva ilyen méretre. Írod, hogy meg van az eredeti ajtó, ami kisebb. Miért kell, hogy egy magasságban legyen az ajtó teteje az ablakok tetejével? Én a régi méretek, arányok megtartására törekednék. Szép az az épület, biztos vagyok benne, hogy a régi arányok, méretek kigondoltak és praktikusak. Persze, ha neked úgy tetszik, az más.
Tehát melyik toktípust lenne érdemes elkészítenem ? Egyébként annak mi a módja, hogy megfigyeltem a szegek vagy rögzítő elemek helye ezeken a régi ajtókon észrevehetetlen. Egyszerűen nem látni, hogy hol szegelték vagy rögzítették a borításokat. Ragasztották volna enyvvel ?
Ha nem akarsz felfalazni ( amúgy megtartható a szimmetria, mert a kis méretű tégla pont adja futóban két oldalról), akkor már leírtam: 12x12 centis vaktok gerendából a fal külső és belső síkjába. Erre kell szegelni a fílungos borítást és a külső- belső deszka keretet. Ezeknél a régi épületeknél mindig szegelve volt minden, sose ragasztottak. Bognárfejű szeggel volt, és le volt glettelve a szeg feje, azért nem látod. A bevéső pántok is oldalról voltak két szeggel rögzítve.
Azt nem írtad, hogy áthidaló van-e a falkivágásban.
Igen, értem én, tudom hogy erre a célra szolgálna a felső nyílás. Megmondom őszintén nálam nem sok értelme van mert a tornác annyira beárnyékol, hogy igazán csekély az a fény ami a felső ablakokon bejönne. Egy kicsi szórt fény. Ezt a megoldást már korábban elvetettem, hőszigetelési szempontból is. Inkább azt a megoldást erőltetném, hogy a két bejárati ajtó közötti rést felül hőszigetelő anyaggal kitölteni valamint kívül belül egy szépen mívesen megmunkált, díszített lappal eltakarni a felső ablaknyílások helyét. Egyébként gondolkoztam én is a falszűkítésen melléfalazással. Azért lenne jobb mégis a tok mert így meglehetne tartani azt a szimmetriát jobbról balról ami most megvan. Melléfalazással csak az egyik oldalt lehetne szűkíteni az meg eltolja valamelyik oldalra a nyílást. Muszáj megtartanom a nyílásmagasságot mert minden Ezekre is figyelni kell. Nem igazán látszik a mellékelt fotón, de a függönyözött rész lenne az ajtónyílás. A tornác oldalán van 3 db. ablak aminek a magassága az ajtó felső síkjával egyezik meg. Tehát melyik tokípust lenne érdemes elkészítenem ? Egyébként annak mi a módja, hogy megfigyeltem a szegek vagy rögzítő elemek helye ezeken a régi ajtókon észrevehetetlen. Egyszerűen nem látni, hogy hol szegelték vagy rögzítették a borításokat. Ragasztották volna enyvvel ?
A nővéreméknél hasonló az épület, és a méretek is.
Az ajtónyílás is hasonló kialakítású, és azért, mert a 208 magas ajtó fölött a tokból kiképezve még volt egy arasznyi magas üvegezett fix (nem nyitható) ablak is, ami a külső ajtó becsukott állapotában is engedett be annyi fényt, hogy legalább a falnak ne menjen neki az ember. Az ablak két réteg üveg a két ajtó síkjában, tehát egy üveg a kinti ajtóval, egy meg a benti ajtóval egy síkban van.
tokszerkezetben lesznek majd itt mások akik kiokosítanak. egy ekkora ajtólaphoz nem irreális egy 130x230 tok szerintem. azért lesz valami pótolni való a nyíláson, nemtudom vályog falban mivel lenne jó csinálni.
Több megoldás is van szerintem, attól függ, hogy kőműves vagy asztalos melókban vagy otthon. Én nem javasolnám, hogy felül és oldalt meg hagyd a magasságát a fal kivágásnak, macerás rendesen szigetelni.
Gondolom ha kivágták a falnyílást 230 magasra, akkor áthidaló is van betéve. Ha nincs, akkor az ajtó és tok magasságához passzoló áthidalót kellene berakni gerendából az ajtó magasságához . 10 centis gerendák, rá egy sor vályog, és már meg is van az ajtó magasság.
Oldalt is le kellene csökkenteni a fal kivágást.
- ácsolhatsz gerendából vaktokot a külső és belső ajtónak, így szűkítve a falkivágást. Én nem javaslom.
- vagy vályogból (téglából) felfalazod a kellő méretre
Így, ha már le van szűkítve a falkivágás, akkor kell méretezni és megcsinálni a betétes borítást a falnyílásba, és kívül-belül a takaró deszka keretet. Ezek a deszka keretek az ilyen régi épületeknél gyakran díszítettek is, ha maradt ilyen, én ugyan olyanra csinálnám. Írod, hogy hiányzik a belső ajtó, ami felül üveges. Ilyen bontott régi ajtókat lehet venni nagyon olcsón, 1-2 centi eltérést meg lehet oldani.
Igen, most ugyan nincs lehetőségem mérnem, de úgy emlékszem 103 cm. széles az ajtó és 208 cm. magas. Nyilván azokban az időkben még nem nagyon voltak szabványméretek. Én is arra gondoltam, hogy beépítenék egy nagyon erős tokot, ezt pedig beborítanám falszélességben. Csak az nem világos, hogy mégis melyik fajta ajtótok legyen beépítve ? Nézem az internetet, hogy milyen megoldások vannak, ácstok, pallótok stb. de nem vagyok jártas igazán a témában. Ha viszont tudnám, hogy mit kell megcsinálni szerintem simán megcsinálnám. Még csapolni is tudnám ha olyan kell.
Népi lakóépület helyreállítása van folyamatban. Sikerült megmenteni és festhetővé tenni a lakás eredeti bejárati ajtaját. Sajnos csak a kültéri ajtót, tok nélkül. Azt tudni kell, hogy ezek a házak régen egy telefa külső és egy felül üveges belső bejárati ajtóval rendelkeztek. Az én problémám az, hogy ehhez a külső ajtóhoz kellene szerkeszteni egy tokot ami az 55 cm-es vályogfalat is betakarja ( tehát egy borított tok lenne ) valamint belülre pedig menne majd egy valamikor beépítendő felül üvegezett belső ajtó. Az az ajtó még nincs meg. S, hogy azért ennél bonyolultabb legyen a történet a lakás ajtónyílása nem ehhez a meglévő kb 100*210-es bejárati ajtóhoz lett kivágva - az épületet már úgy vettem meg, hogy megkezdték rajta a felújítást - hanem egy 130*230-as nyílás lett kivágva. A 230-as magasság jó lenne ha maradna mert ez a sík az ablakok felső síkja is. Furán mutatna egy húsz centivel kisebb ajtónyílás a tornácon. Viszont a szélességét le lehet nyugodtan csökkenteni 100-as ajtóhoz. Arra gondoltam egyébként hogy a felül kimaradó kb 15 centit egy faragott fatáblával takarnám ki kívülről, belülről pedig esetleg egy 10 cm vastag hőszigetelő tábla menne a belső ajtó fölé. Nem tudom érthető-e amit írok ? A kérdés az az lenne, hogy mivel vannak szerszámaim, szoktam is barkácsolni milyen típusú ajtótokot lenne a legmegfelelőbb erre a célra készíteni ? Mindenképpen olyat szeretnék ami borított, hogy a falszélesség legyen eltakarva.
Ha ~25m/s szalagsebességgel számolsz, akkor 750-850f/min kerékfordulat kell*.
Attól függően, hogy mire akarod használni a gépet és milyen szalaggal, akár elég is lehet a motorteljesítmény miután a fordulatot áttételezni kell a fenti fordulatra. A 2800-as motornak kétszer nagyobb csökkentő áttétel kell, így a szalagvezető keréken (elvileg) kétszer akkora teljesítmény lesz, mint az 1400-et forgó motor esetében.
* {szalagsebesség / (kerékátmérő méterben x 3,14)}x60 = percenkénti kerékfordulat
Motorfordulat / kerékfordulat = a szíjtárcsák (áttétel) aránya.
Visszaolvastam pár napot, de konkrét választ nem találok a kérdésre...
" 600-as szalagfűrészt lehet használni rendesen 1-fázisú (220V-os) motorral? Láttam létezik ilyen 2,2kw-os is, de nem tudom elég teljesítményt szolgáltat-e egy ilyen motor. Sajnos otthon nincs 3 fázis....
Ja és még valami: :)
Hogyan kell kiszámolni a szükséges ékszíjtárcsa (hajtó, és hajtott) átmérőket? 600-as szalagvezető kerék az biztos, ezen kívül tudni fogom a motor fordulatszámát...
Egyáltalán mekkora - ideális esetben mekkora sebességgel fut egy fűrésszalag?
Nem mondtam,mert nem szereltem fel :-) Le kellet volna hozzá engedni az asztalt teljesen,és nem volt szívem elállítgatni az egyengetőt.Meg mostanában kellett is sokat fúgolni .Kap egy komplett gépet,van hozzá tuti 300-as tengelyem,viszonylag rövid asztalokkal akarom,sőt ha minden összejön,az asztalokba állítható görgőt is rakok.Az eredetihez hűen tölgyfa állvány kerül alá,annyit lehet még megvariálok hogy 15x15-ös gerendát is gyaluljon.Egy címet küldhetnél, hogy rendezzem az adósságom...
Ezt a gépet én is néztem, de akkor már a meglévő motor miatt nem jött számításba ez a verzió.
Szerintem a youtube-on az összes efféle videót megnéztem, aztán végül mégis teljesen saját megoldást valósítottam meg.
Nem is annyira maga a gép kivitelezése érdekelt már akkor, hanem inkább henger megoldást kerestem, de azon valahogy nagyvonalúan átugrottak a készítők.
Nekem egy tápegységem volt, nem méregettem, rákötöttem a motort, elindult, nem melegszik, ennyi elég volt.
Eszembe se jutott megmérni a motor hőmérsékletét, pedig nekem is van egy kis zsebhőmérőm, bár szerintem az elem már rég meghalt benne, majd megnézem, másból át tudok-e tenni egy mérés erejéig.
De forróságig nem jutott a motor, tippem szerint ez is olyan 40-45 fok körül stabilizálódott.
Egy címet küldhetnél, hogy rendezzem az adósságom...