Sziasztok! Egy kis segítségre lenne szükségem. Egy villanyóraszekrényre szeretnék ajtót készíteni! El tudná mondani valaki, hogy milyen faanyagot, pántot, zsanért, csavart, stb. vegyek hozzá? Szükségem lenne egy folyamatábrára vagy leírásra is, hogy hogyan csináljam. Szerszámokkal el vagyok látva, csak a tudás hiányzik! :-) Köszönöm előre is!
Már viszketett az ujjam,hogy megírjam milyen hanyag fotót tettél be. Deszkák, csak így-úgy egymásra dobálva. :) 83990
Aztán a 84128-as képpel helyre állt a világ! A szokásos alaposságod.
Megértem a rajzolattal kapcsolatos felvetéseidet. Egyszer tölgyből készítettem egy asztal lábait valami túlméretes padlóból 6-7 cm ? Egyszerűen elforgattam a vágást 45 fokban, mert nagyjából azonos rajzolatot akartam mindehol látni a lábakon. Tudom, ez elég perverz, de mindenkinek lehetnek bogarai ...
Egyszer az off topikban tettem fel képeket öreg fenyőkről, ott írtam, hogy 3 évgyűrű= 1mm, ott nem lennének ilyen problémák, csak az alapanyag nehezen hozzáférhető.
Számomra nincs olyan, hogy kötekedés. :) Ha vannak észérvek azok mindig érdekelnek.
Nos, koopal már nagyjából válaszolt, számomra fontosabb volt a külcsín. Két okból: összesen 21cm széles ez a faanyag amit legyártottam és 5-5db-ból táblásítottam, tehát elég sűrűn van ragasztva. Fontosabb volt, hogy nagyjából egységes legyen a mintázat (sugármetszet?), kerülni akartam az olyan húrirányú vágást, ahol rajzolat jön létre az anyagban. Árvai Zoli asztalkáin látszik ilyen, de az szélesebb anyagokból van toldva és nem hat torzónak.
Szóval, sokat forgatgattam az anyagot, arra emlékszem. És az is rémlett, amit koopal írt a forgatási alapszabálytól való eltérésről. Az biztos, hogy ha egy szélesebb asztallapot csináltam volna, akkor jobban próbálok a szabályokhoz ragaszkodni.
Ebben a táblásításban annyi önkínzás van, hogy nem látott gyalut az anyag...
Itthon van kétféle táblásított csomómentes borovi anyagom. Az egyik az olcsóbb, ez keresztben olyan hullámos, mint a Balaton. A másik rohadt drága és gyönyörű egyenes. Utóbbiban sugárirányú minden vágás és nagyon szép sűrű egyenesvonalú a tábla rajzolata, ezért viszonylag kevésé látszik maga a táblásítás.
Amit továbbra sem értek (de már tudom, hogy mire kellene figyelnem): a táblásított anyagomnál a pászták egészen sűrűn követik egymást, annál a faanyagnál, amit meg én vettem, ott nem ritka, hogy 5-6mm egy évgyűrű. És továbbra sem tudom, hogy ez mitől függ, túl azon, hogy a korai évgyűrűk szélesebbek, kifelé haladva sűrűbben váltják egymást? Fafajtája, termőhelye válogatja? Ha érdekel valakit, lefotózom együtt a különböző anyagokat.
Árthatok-e a köszörű korongnak, ha nem speciális eszközzel alakítok rajta?
Van egy kis száraz-vizes gépem, elég ritkán használom, és akkor is igyekszem egyenletesen koptatni a felületet, úgyhogy eddig csak egyszer éreztem szükségét, hogy kiigazítsam a palástot.
Mivel nincs spéci lehúzóm, fogtam egy masszívabbnak látszó ötvözetet (vagy egy kopott gyémánttárcsát, már nem emlékszem, de e kettő volt a jelöltem), és azzal simítottam ki a felületet.
Csak nem tudom, így a szemcsék mennyire maradnak élesek, mindenesetre a lehúzás utáni első használatkor nem tapasztaltam semmi rendkívülit.
Egyébként ez egy olcsó, Angliából rendelt masina, nem túl erős, de komótosan jól használható, és ami a lényeg, ütést vagy rezonanciát nem tapasztaltam nála.
Hogy a szürke vizes kő milyen minőség, azt összehasonlítási alap híján nem tudom megállapítani, de egy-két vésőt és kést már sikerült tűrhetően rendbe tennem vele, persze nem tükrösre, de nekem megfelelt.
Ácsszekercém van, az nem ilyen, azon van szöghúzó, de ezen hol?... De ez inkább faragóbárd és a végén, amit én "bumzlinak" neveztem, az nehezéknek van bizonyára rajta. Jobb legyen a húzása...
Ha kezembe venném, bizonyára nem találnám feleslegesnek...
Szemből nekinyomod a kőnek, és mozgatod picit oldalra. Ahogy forognak a csillagok, szépen egyenesre hozzák a köved felületét. Gyakorlatlan kezekben is jobban működik mint a gyémánt.
Van körszabályzó csillagom, csak éppen nem jöttem rá, hogyan kell használni?!
S lenne is egy-két kövem, ami eléggé csámpás. Frekvenciaváltóval alacsony fordulaton próbáltam--nagyobb fordulaton nem lehetne lefogni sem-- de elég keserves, igaz van 4-5 mm benne. Örököltem, de finomszemcsés igy nem csak nehezék, használnám is...
Van úgy, hogy az esztétika felülírja a szakmai követelményeket.
Én például igyekszem a forgatást az olvasottaknak megfelelően végezni, de aztán sokszor az összkép nem elég egységes, olyankor addig variálom a darabokat, amíg a bal-jobb rend legalább nagyjából stimmel, de az összerakott felület a lehető legegységesebb.
Nekem speciel ilyesmiből még sosem volt problémám, de lehet, hogy csak szerencse dolga.
Viszont ha minden igaz, a váltott erezet-irány sem mindig kívánatos, most nem vagyok benne biztos, de talán asztallapnál ajánlják az azonos irányú elrendezést, mert a káva úgyis megakadályozza, hogy középen felpúposodjon a lap, és így legalább nem lesz hullámos a felület a későbbi alakváltozástól.
Nem vagyok biztos ebben, de éppen a napokban néztem át a külső HDD-n tárolt cuccaimat, és egy famunkákkal kapcsolatos könyvbe pont ennél a résznél lapoztam bele, és valami efféle ábrákat láttam.
Nekem is most fűrészelnek néhány kisebb dió rönköt. Szabadba, féltető alá terveztem elhelyezni, ott szárítom a nyár pallóimat is. Szerinted nem lesz jó helyen?
Erre én is kíváncsi vagyok. Volt úgy, hogy a palló egyik oldalán nagyon szép szemrevaló az erezet, a másik oldalon viszont sűrű, vastag gyantacsíkok vannak benne, ami számomra is csúnya. De nem olyan gyantásodásra gondolok , ami kifolyik onnan ahol a fának sérülése volt!!
Én úgy szoktam táblásítani az asztallapot hogy az asztallap két szélére és a közepére gyalult deszkából merevítőket rakok és szorítóval rögzítem. Ennek az a szerepe, hogy a beragasztózott deszkák ne tudjanak elcsúszni a kereszt irányú szorítás miatt. Ezután keresztben elkezdem szorítóval összehúzatni az asztallapot. Az asztallap hossza mindössze 65 cm, és három merevítés van benne. Tehát a lécek elcsúszása, ha elő is fordul minimális.
Van hogy a lécek tökéletesen illeszkednek, van hogy némelyik minimálisat mégis elcsúszik. Elcsúszás esetén, a deszkák közötti pontos távolságot nem tudom meghatározni, mert változó. Amikor azt mondom, hogy leheletnyi, az aszt jelenti, hogy a körmöm megakad mikor keresztbe áthúzom a deszkákon. Olyan 0,1 mm vagy 0,2 mm vagy akár 0,5 mm is lehet.
Eddig mindig szalagcsiszolót és rezgőcsiszolót használtam az asztallap felcsiszolásához. Először szalagcsiszolót használtam, ha jól emlékszem 150 papírral, a száliránynak megfelelően le fel mozgattam a gépet. Persze csak óvatosan, mert a szalagcsiszoló tud nagyot is harapni és akkor csúnyán néz ki a felület. Ott ahol az elcsúszás látható ott többször le- fel húzom a gépet és kicsit jobban is rányomom arra a deszkára amelyik egy kicsivel is feljebb van. Mikor a szalagcsiszolóval végeztem következett a rezgőcsiszoló alkalmazása. Én a rezgőcsiszolóba 80-as szemnagyságú papírt használtam. Ha elcsúszás volt a szorításnál, akkor a csiszolással próbálom eltüntetni. Természetesen , úgy ahogy írtad próbálom olyankor a gépeket finoman ugyan de kicsit erőteljesebben az asztalhoz nyomni. Az esetek többségében sikerül feltűnés nélkül eltüntetni a szorításkor keletkezett elcsúszásokat. Vagyis az elcsúszásokat mindig eltüntetem, csak nem mindig marad teljesen sík felület.
Most használtam először excenter csiszolt, itt is volt némelyik asztallapban kis elcsúszás, de ezzel a csiszolóval könnyedén eltudtam tüntetni. Ennél az 5 db. asztallap felcsiszolásánál csak az excenter csiszolót használtam, de érezhetően a felület egyenes és simább.
Mitől függ az anyag gyantatartalma? Pontosabban az miért van, hogy egyik-másik borovi pallóban nagyon erőteljes, kontrasztos az évgyűrűk rajzolata. És most nem csupán arra gondolok, hogy a gesztben sokkal erőteljesebb az őszi-tavaszi pászta, hanem, hogy egyik-másik anyagban nagyon erőteljes. Engem zavar itt-ott.
Mindig kínlódás a faanyag megvétele, mert csak otthon jövök rá, hogy mit szerettem volna elkerülni...
Sajna, így nem megy. Látnom kellene a képet az eredetiről. nekem nagyon bejött. Az összes műanyagomat ebből öntöm ki, és a bőr-műanyag egyvelegre is jó.
Most meg a gyurma kéne, ha jó alumíniumra. Azt majd a boltban megnézem.
"A táblásítások jól sikerültek itt-ott előfordult ugyan leheletnyi eltérés a deszkák között."
Meg tudnád mondani, hogy a leheletnyi az "számszakilag" mennyit jelent? mert a keletkezett por mennyisége tényleg csekély. És nem kötözködésből kérdezem csak kíváncsi vagyok, hogy amikor csiszolsz, akkor mennyire igyekszel megtartani a síkot, vagy ahol illesztési egyenetlenség van, ott kicsit jobban, hosszabban odanyomod a csiszológépet, mert a végeredményt úgysem élvonalzóval fogják ellenőrizni?
És jobb az excenterrel csinálni mint a szalagcsiszolóval? Mert én, ahol egyenletes a szálirány, inkább a szalagcsiszolót használom és legfeljebb a finom felületeknél az excentert.
Hát sajnálom. A gyurmáról sem tudok közelebbit mondani, nem ismerem ezeket a ragasztókat. Ezt a 2 komponensűt lehet, hogy megpróbálom én is. Műanyagra jó lenne valami használható ragasztó.
Nem lehetett az említett ragasztód pattex? Annak a címkéjén van fekete-piros....
Itt még dumálnak lidlisről, mindkét komponens átlátszó, de nincs címke.
