Az utolsó 2-3, a cső vége felé eső menetnél átrepedt a cső, és leszakadt, tehát a szorítóban maradt egy 2-3 menetet tartalmazó rész. Ennél pontosabban nem tudom leírni.
A uni-max - ról rendeltem korábban 1/2 collos csőre szerelhető szorítót. Lehet, hogy nem jó csövet vettem, de többször fordult elő, hogy a cső végén az utolsó 2-3 menet egyszerűen leszakadt. Van valami speciális anyagú (jelű) cső, amit vennem kéne ?
Köszönöm az ötletbörzét Vajk és B.medve! Ha egy egyszerű dolgot ìgy meg kell bonyolítani, abból jó nem lesz. Ez így nem lesz szép, max ha ajtó mögé teszem a fiókot de úgy meg plusz két mozdulat...
- Először is, gratulálok a film megtalálásához, örömet okozott a megnézése, köszönöm !
- Kapcsolatok, csomópontok: sajnos, a helyszíni beton (B200) és házgyári beton (B400) együttdolgozása, különösen egy lapátos tömörítés után nem lesz 100%-os. Azaz, 'öszvér' szerkezetként fog a rendszer dolgozni, mint az acélgerendákra fektetett vasbeton pályalemezes híd.
- Elég komoly, adott esetben több centiméteres a kapcsolati tűrésmező, amely később, a mikromozgások és terhelési differenciák miatt, kellő erőhatás megjelenésére érvényesül(het). A kitöltő betonnak a teherviseléshez a fent leírtak miatt nem sok köze van, marad a néhány taknyolás a vasakon ... Biztosan látott - hallott már mindenki a panelek illesztési réseinek megnyílásáról, ahol símán ki tudja dugni a kezét.
- Az együttdolgozás - merevségi gyűtőpontok szép példája volt a József Attila úti lakótelep, ahol a metró építésnél a résfalak miatt a fogadószint elmozdult, és pincétől a tetőszintig végigrepedt a homlokzat. (Sajnos, akkor még nem volt fényképezőgépem, és épp egy acélcsarnok építésében segédkeztem, szakmai gyakorlaton.) A repedés a házakon - ha jól emlékszem - több centiméter szélesre nyílt. Oka: a fogadószint süllyedés különbsége. A repedés nem az illesztések megnyílása volt, hanem, jellemzően átlós irányú.
na, erre írtam, hogy a te ötleted volt a hagyományos fiók, ezzel kell kombinálni
én ezt úgy értelmezem a "hagyományos" szót, hogy nincs sín, hanem pl egy belső fa szúszón siklik, tehát csak egy téglatest jár ki be, ami az én rajzomon a sraffozott rész
(mellesleg, hogy az a sikló micsoda, akár lehet egy L idom és a fiók alján van valami görgős rásegítés...)
gondolj bele, ha a korpuszhoz ragasztod az ekvivalens azzal mintha a sínt a korpuszba marnád. és az a szokásos sínnel nemjó, mert kétoldalt kelleni fog a kivágás hogy kijöjjön a sín ahogy húzod a fiókot.
egy ideje az van, hogy a bélyeg az négyzet és croppol. a mobilok megjelenésével teljesen elfogadottá vált a jelzés nélküli crop. ha megnézed nagyban, akkor látszani fognaka hiányzó részek. de az sem biztos, mert ha pl magasabb mint a képernyőd, akkor teljes nézetben is levágja az alját és nem tesz scrollbart.
nem tudom megmondani miért, de ez nem jó. az általad hozzáadott vakkeret mozog? ha nem mozog, akkor akár a korpuszhoz is ragaszthatom, és akkor oda jutottam ahonnan indultam.
Miért nem hiszed már el, hogy van ilyen? De ha már annak sem, akinek ez a szakmája, és látott már ilyet, könyörgöm legalább az egyiptomiaknak. "A mélyedésekbe faékeket vernek, azokat meglocsolják és az így kezdett folyamatot az előző ékek lazítása nélkül ismétlik, aminek következtében a kő lereped a szikláról"
Szóval, én arra a problémára koncentrálok, hogy a fiókelőt "nem tudod áthúzni" a másik oldalra. Ragasztanék fel egy vakkeretet, mintha az lenne a fiókelő része (zöld rész) de csak a köztes rész csúszna át (sraffozott rész). A másik oldalon ugyanígy. Persze, szépen kell végződtetni, hogy ne lógjon ki a lóláb.
És ide szintetizálhatnánk Vajk ötletét, hogy csinálj, klasszikus, nem sínes fiókot és máris meg van oldva. :)
az egész történet erről az eltakarásról szól. ha ez nem lenne, akkor a mezei golyós sín is jó lenne.
ha a konstruált cuccodban az összerögzített belső csúszkákat lerövidíted, akkor valamennyit fog tudni mozdulni úgy a fiók, hogy a belső csúszka még nem kell átmenjen a fronton.
Fejben átgondoltam a dolgot: Ha egy 600-as bútorba egy 600-as teljes-kihúzhatót szerelnek, ám annak a mozgó részére nem a fiókot, hanem egy másik 600-as csúszkát, de ellenkező irányba - akkor szerintem működhet a mindkét oldalról egyformán teljesen-kihúzható fiók.
Egy bökkenőt azért látok - esztétikait: nem lehet a fiók-előlappal eltakarni a bútorba rögzített csúszka fix részét (a két oldalon) - ott mindig egy csúszkányi hézag marad az előlap és a korpusz fala közt.
Szóval a teljes kihúzású sínek általában teleszkóposak. Így azonos a szélessége mint a mezeinek, be lehet tenni a helyére.
De van olyan, ami nem teleszkópos, hanem iyen: (nézd meg nagyban, mert a bélyegképen pont a lényeg nem látszik)
Ez oldalra több helyet igényel, de a két fele nincs egymásban, szépen elcsúszik egymáson. Azt kell megnézni hogy a belső kocsi milyen hosszú benne, annyinak lesz muszáj a fiókból bent maradni a szekrényben.
király vagy! amire én goldotam azok olyan sínek ahol gyárilag van egy-egy sín a szekrényen és a fiókon, és van egy közdarab ami összeköti őket. de végülis ez pontosan az amire jutottál! két mezei golyós sín, egyik a fiókba, másik a szekrénybe marva, a belső pályájukat lerövidíteni és egymáshoz csavarozni. Hmm, nem egyértelmű hogy jó, de ki kellene próbálni.
