Miért nem hiszed már el, hogy van ilyen? De ha már annak sem, akinek ez a szakmája, és látott már ilyet, könyörgöm legalább az egyiptomiaknak. "A mélyedésekbe faékeket vernek, azokat meglocsolják és az így kezdett folyamatot az előző ékek lazítása nélkül ismétlik, aminek következtében a kő lereped a szikláról"
Szóval, én arra a problémára koncentrálok, hogy a fiókelőt "nem tudod áthúzni" a másik oldalra. Ragasztanék fel egy vakkeretet, mintha az lenne a fiókelő része (zöld rész) de csak a köztes rész csúszna át (sraffozott rész). A másik oldalon ugyanígy. Persze, szépen kell végződtetni, hogy ne lógjon ki a lóláb.
És ide szintetizálhatnánk Vajk ötletét, hogy csinálj, klasszikus, nem sínes fiókot és máris meg van oldva. :)
az egész történet erről az eltakarásról szól. ha ez nem lenne, akkor a mezei golyós sín is jó lenne.
ha a konstruált cuccodban az összerögzített belső csúszkákat lerövidíted, akkor valamennyit fog tudni mozdulni úgy a fiók, hogy a belső csúszka még nem kell átmenjen a fronton.
Fejben átgondoltam a dolgot: Ha egy 600-as bútorba egy 600-as teljes-kihúzhatót szerelnek, ám annak a mozgó részére nem a fiókot, hanem egy másik 600-as csúszkát, de ellenkező irányba - akkor szerintem működhet a mindkét oldalról egyformán teljesen-kihúzható fiók.
Egy bökkenőt azért látok - esztétikait: nem lehet a fiók-előlappal eltakarni a bútorba rögzített csúszka fix részét (a két oldalon) - ott mindig egy csúszkányi hézag marad az előlap és a korpusz fala közt.
Szóval a teljes kihúzású sínek általában teleszkóposak. Így azonos a szélessége mint a mezeinek, be lehet tenni a helyére.
De van olyan, ami nem teleszkópos, hanem iyen: (nézd meg nagyban, mert a bélyegképen pont a lényeg nem látszik)
Ez oldalra több helyet igényel, de a két fele nincs egymásban, szépen elcsúszik egymáson. Azt kell megnézni hogy a belső kocsi milyen hosszú benne, annyinak lesz muszáj a fiókból bent maradni a szekrényben.
király vagy! amire én goldotam azok olyan sínek ahol gyárilag van egy-egy sín a szekrényen és a fiókon, és van egy közdarab ami összeköti őket. de végülis ez pontosan az amire jutottál! két mezei golyós sín, egyik a fiókba, másik a szekrénybe marva, a belső pályájukat lerövidíteni és egymáshoz csavarozni. Hmm, nem egyértelmű hogy jó, de ki kellene próbálni.
Én is fázom ettől a megoldástól, de a megrendelő kérése szent (azért nagy erőkkel le fogom beszélni erről... :D)
Ez egy 45x90-es pultméretű előkészítő asztal lesz, aminek az egyik rövid oldala falhoz lesz állítva, tehát inkább konyhafélsziget. Az egész pedig egy kb. 3x5m-es konyha közepetáján lesz elhelyezve és részben elválasztja az étkezőrészt a mosogató, tűzhely résztől. A pult kétszárnyú ajtaja a mosogató felé nyílik majd. A koma - gondolom - azért szeretné ezt a kétirányú fiókos megoldást, hogy az étkezőasztalnál ülve is matatni tudjon az evőeszközös fiókban, ha úgy tartja kedve.
Elég jól leírtad a parkettalerakás buktatóit, de még van néhány biztosan. Egy kicsit sok a tévhit, úgy látom a parkettával, a ragasztókkal és lakkokkal kapcsolatban, ezt sajnos saját kárunkon kellett megtapasztalnom.
12 évvel ezelőtt raktunk le parkettát új házban, elég háklis és aprólékos master volt az elkövető. Először is a parkettát célszerű abban a helyiségben tárolni jó darabig, ahol majd lerakják, hogy a megfelelő páratartalmat elérje lerakás előtt. A mester megmérte számtalan helyen az aljzatbeton víztartalmát is, hogy megfefelően száraz legyen az is. Amikor ezek rendben voltak, akkor állt neki a lerakásnak. Ebből kb. ki lehet találni, mekkora jelentősége van annak, hogy a ragasztó vízzáró. Gyanítom, eleve nem lesz lekenve egészen a fal széléig, tehát legalább ott be tud szivárogni akármilyen kevés víz is. Ha egyetlen darab parketta elkezd dagadni, abban már van akkora erő, hogy felszakítja magát a ragasztótól, és a víznek már van helye folyni akár az egész felület alá.
Nálunk a frissen lerakott parketta 1-2 hónap után elkezdett felpúposodni két helyen, egymástól 4-5 méterre. Ma sem tudjuk igazából bizonyítottan, hogy mi történt. Elméletem van: a betonban mennek a fűtés- és vízcsövek műanyag védőcsőben. A védőcsövek azonban néhol rövidek, akkor ott toldás van. A csövek csatlakozói az elosztóban nem voltak jól meghúzva, és a cső mellett kevés víz láthatatlanul szivárgott a cső mentén, és ahol a védőcső nem zárt a föld alatt, ott a beton átnedvesedett. Legalábbis ezeken a helyeken lehetett kissé nedvesebb betont mérni az eset után, más jelet nem tudtunk feltárni. Néhány hónapig pár m2 parketta fel volt szedve, száradt a beton, aztán vissza lehetett ragasztani. Azóta is úgy van (eltekintve a húsvéti balesettől, amit leírtam az offtopicban).
Vagyis elég az is a púposodáshoz, ha az aljzatbetonban megjelenjen a víz, vízzáró lakk és ragasztó ide vagy oda. A parketta nagyon kényes jószág ebből a szempontból, és az is biztos, hogy a dagadó fának nagyon nagy ereje van.
1. egy sziget széles, általában több mint 60 centi. Egy ilyen hatalmas fiókot teljesen kihúzni kényelmetlen, meg sok helyet is igényel. Ha meg úgysincs teljesen kihúzva, a hátuljában levő cuccokat a másik oldalról használják, akkor simán lehetne két fiók és kész.
2. olyan teljes kihúzású sín kell, aminék a két fele nem lóg egymásba, csak egy kocsi van közöttük ami mindkettőbe belelóg.
lehet, h rosszul látom - hisz semmilyen ismeretem nincs a helyszínről, tervekről -, de elgondolkodtam 20 mp-et arról, hogy mi az értelme ennek
azt gondolom, h attól, hogy egy konyhaszigetre van megálmodva, szerintem nem egyszer egyik oldalán dolgozik az ember, máskor meg a másik oldalán, mert, nyilván befolyásolja, hogy hol van a tűzhely (nyilván nem mind a 2 oldalán), hol a csap, a hűtő, milyen kezes, honnan jön a fény (persze jöhet felülről), szóval szerintem végiggondolva kéne választani egy oldalt, aztán kész :)
a kések meg mondjuk a pulton egy késtartóban, akkor bárhonnan el lehet venni
Sajnos eddig én is csak katalógusban láttam. Találtam már teljes kihúzásút is, de az meg nem a kívánt méretben. Az Accuride-ban van Hold in (center) funkcio felteszem ez azt takarja hogy behúzza magát középre és ott benntartja. Gondolom:-)
Én láttam ilyen két oldalra kihúzható fiókcsúszót, no nem a valóságban hanem katalógusban potom százezer felett volt az ára. Igaz azok teljes kihúzásúak voltak. Csak azt nem értem hogy betoláskor hol lesz a végállás határolás? Minden betoláskor nekem kell figyelni hogy ne toljam át a másik oldalra? Egy idő után szerintem meg fogják bánni ezt a módszert. Azok amiket linkeltél azok részleges kihúzásúak mind. Elég nagy lesz a hátsó nehezen hozzáférhető rész.
Na hallod nekem van olyen csövem,16-18 mm es a fala,ha te azt eltöröd kézzel akkor te vagy Jesse a földönkivüli!Szerintem nem egyfajta csőről beszélünk mert az enyémnk nagyon jó tartása van!
Nagyon nagyon jó ötlet ,em is gondoltam volna rá,pedig nekem is vn itthon ilyen csövem,mondjuk én nem akarok henger csiszolót épiteni de mostmár egyre jobban gondolkozok rajta :) :)
Fogalmam sincs mennyi a páratartalom a műhelyben csak azt tudom, hogy a fa nedvességmérővel megmérem az évek óta a műhelyben tárolt faanyag max 14%-ot mutat de inkább a 10-12% a tipikus.
Értem amit irsz és igazad van,oda kell figyelni ilyenekre mert az ember könnyen rossz döntést hoz és utánna csak mérgelődik,jelen esetben (felsőmaró) nincs fogaskerék szóval nem kell félni az általad emlitett zsugorkötésű fogaskerekektől,sarokcsiszolóknál már inkább,bár a mult héten tettem rendbe egy Bosch kisflexet,(kúp és tányérfogaskerék csere),ott sem talállkoztam zsugor kötéssel,amit viszont furcsáltam hogy a forgórész végén a hajtó kúpfogskerék csak egy M7-es anyával van rögzitve,se ék s semmi,meghúztam és jó,természetesen azért forgásiránnyal ellenkező a menet irány igy nem tud lelazulni.Visszatérve a felsőmaróra ha netán a csapágy fészle lenne ki arra is vannak megoldások bár nem hinném hogy az lenne ki.Körfűrésszel kapcsolatban pedig nem igazán van gyáriakkal tapasztalatom,de sok esetben tényleg sokkak strapabiróbbat csinál az ember otthon!Na meg a gyalugéped is meg sok minden más,vigyázni kell ezekkel a kinai dolgokkal "gépekkel" mert kicsit silányabb a minőségük mint gondolná az ember.
A púposodó parketta (rendkívüli erejét a kinyomott oldalfalak több helyen bizonyították már) elszakad az aljzattól és ez legtöbbször az aljzatkiegyenlítés és a ...
Igen, ezen filózok én is, hogy elég ez a kézi műszer. :)
Hát, hogy mennyire haladós majd kiderül...főleg mert idén már segítségem se lesz. Kb. 170centi magas lesz a kerítés, úgyhogy ismét 70-80centi mély gödrök kellenek majd. Az aljára megy majd 1pici beton, rá a föld, oszt jóvan. :)
Hát nem is lenne neki hagyományos fiókelője, pontosabban pont odáig érne a széleken mindkét kifelé néző (előre és hátra néző) oldal, mint a fiók oldalfala, így nem ütközik semmibe.
Ritkaság az ilyen, nem nagyon van rá igény gondolom, de a cimbora ezt álmodta meg. Szerintem hülyén fog kinézni, mert ez a kisbútor egy konyhai előkészítő pult lesz, egy kétirányba nyíló fiókkal, alul meg (csak az egyik oldalon nyíló) kétszárnyú ajtóval. Úgy nézne még ez ki valahogy, ha oldalt takarólemezes lenne és az ajtókivetők közézáródók lennének, így a fiók se lenne olyan bamba. Amit találtam eddig, az oldalfalra szerelhető 9mm széles fiókcsúszó, csak beszerezhetetlen a számomra szükséges méretben.
Netán a Szaharában van a műhelyed? Mert nálunk Magyarisztánban átlagosan 60-70 % a relatív páratartalom. A famunka poros, így érthető a megszomjazás, de ez nem a túl száraz levegőtől van. :-)))
Én sem szeretném a végtelenségig ezt a témát boncolgatni - de az elképzelésed akkor lenne működőképes, ha
- az aljzat végtelen szilárdságú lenne, legalább nyírásra;
- ha a ragasztás homogén lenne, és nyírószilárdsága közelítené az aljzatét;
- ha a lécek anyagának nyírószilárdsága az előző kettőhöz mérhető lenne; (így biztosítható, hogy együtt dolgoznak, sérülésmentesen, tetszőleges erőre)
- a lécek illesztése teljesen hézagmentes lenne; még csap-horony illesztésnél is;
- a lakk tapadása és szilárdsága teljesen homogén a felületen;
- az alakváltozások mind benne maradnak a teljes rendszert tekintve a rugalmas tartományban;
- végül, de nem utolsósorban, a fa dagadása csak és kizárólag az aljzat síkjával párhuzamosan zajlana, vagy valamilyen kényszer, pl. függőleges terhelés ezt biztosítaná.
A fentiek fennállása esetén feltehető, hogy a lakkréteg az általad feltételezett viselkedést adná elő, azaz, hosszú ideig repedésmentes maradna.
Egy műhely asztal lapjánál magasról letojom, hogy kiegyensúlyozott e vagy nem Nem fogom pörgetni a téglalap alakú asztal lapot sokezres fordulattal, hidd el nekem. :) A műhelyem meg olyan száraz, hogy én is megszomjazom egy két sörre ha ott vagyok :)
