Nem akartam okoskának tűnni, ezért nem kérdeztem meg, miért kellett emeletes szelvény ? :) Én épp most próbálok utánagondolni egy olyan tolókának, amely a vezető tetejére ráültetve, mindamellett jól használhatóan szolgálná a fa áttolását a fűrészlapon túl is. Ha a tolófa nincs megtámasztva, akkor mindig fennáll a fűrészlapba billenés veszélye. Gyermekkoromban láttam egy-két csúnya vérzéssel járó műhelybalesetet asztalos műhelyben, és a múlt év vége felé én is kaptam egy kis ízelítőt ... Szerencsére inkább látványos volt, mint veszélyes, 3-4 öltés az ujjbegyen, ujjhossz és darabszám változatlan maradt :)
Nagy, hosszú daraboknál nem elég ha csak a fűrészlapig van a vezető. Kézzel történik az előtolás, ha kicsit ferdén nyomja az ember, akkor 2m hosszon lehet akár 5mm kanyart is vágni.
Mindenképpen rögzíteni kell a túlsó oldalt is, a gyakorlat azt mutatja. A vezetőben átmenő rúdon már én is gondoltam, az mozgatná a túloldali leszorító excentert az elsővel összekötve.
Nyilván megpróbálom az egyoldali vezetést, két oldali leszorítással.
a befogás lényege, hogy a kocsi a sínhez három ponton ér hozzá. így nem tud lötyögni. a szokásos a kettő fix és egy excenteres. lehet két excenter, de akkor a fix kell egyedül legyen, és a derékszök jusztírozása az excenternél kell történjen ami macerás. a klasszik dizájnban az a szép, hogy a két fix csúszónál tudod állítani a derékszöget.
Ha ekkora asztalod van, akkor biztosan elfér szélesebb rögzítő (mondjuk 300-400 mm-es) amit esetleg egy dupla excenterrel a két végén szorítasz meg, nem eggyel középen. Ha tartósínnek 40x60-as vagy 60x80-as vastagfalú zártszelvényt használsz, nem tudom elképzelni hogy lötyögjön a túlsó végén. A vezető egyébként is a pontos indításhoz kell. Ha a fűrészlap után még eltolja az anyag a vezetőt akkor ott valami nagy beállítási hiba van. De láttam már valahol mindkét végén rögzítettet is. A túlsó oldalit egy átmenő menetes rúddal működtette. Szerintem felesleges túlbonyolítani ezt az alkatrészt. De hát kinek mi tetszik. Én megpróbálnám egy erősített kivitelben, aztán ha nem tetszik, akkor törpölnék valami más megoldással.
A sínen futó alkatrészről írnál még bővebben (+a készítéséről néhány fotó ha van)? Ott mintha csapágyazás látszódna és az aluprofilhoz is úgy illeszkedik, mintha hozzá gyártották volna.
Ez a süketek és vakok párbeszéde. Az egyik fél elmondja hogy egy azaz egy darab motorról beszél és mond véleményt. A másik fél pedig állítja hogy ez kettő azaz kettő db motor. Akkor mi ez ha nem a süketek és vakok párbeszéde?
traktoros kereste a motort, ő találta a nagy fordulatút is, és neki nem tetszett a nagy áttétel mert nagyobb lenne az ékszíjtárcsa mint a csiszolóhenger.
Melyik felsőmaróról van szó? Melyik csúszkál 12mm-es rúdon(tengelyen)? Eddig ,hogy volt megoldva? Hobbi szinten fúróval nem lehet olyan fészket(furtot)készíteni ami a perselyt befogadja(0.02század az illesztés). A perselyfészek nagyon precíz megmunkálást igényel. A zsugorbronzperselyeket nem igazán szabad dörzsárazni. Persze ,mivel itt nincs fordulat egye fene. Ezek a műszéntermelő által gyártott perselyek arra jók, hogy a kopott helyett újat tegyünk.
hat ez egy 15mm hosszú, 15mm külső és 12mm belső átmérőjű szinterbronz csődarab. porózus, gyárilag felitatva olajjal.
ki kellene fúrni valahol 15mm-re egyvonalba az alu testet, belepréselni a perselyeket, és vonalba dörzsárazni a furatot hogy szépen csússzon az oszlopon.
