Amit a képen lehet látni, az három külön darabból áll. Holnap rakom össze a tetejére való utolsó elemet.
Majd ha a végleges helyére kerül akkor összecsavarozom össze olyan helyen, ahol nem látszódik. De csak akkor rakom a helyére, ha már le van lakkozva a bútor.
Lassan kezd kialakulni a szekrényem. Már itt tartok! Az összerakás nem úgy sikerült, ahogy én szerettem volna. Az történt, hogy túl sok 8 mm-es tiplit raktam bele. A magas szekrény összesen 60 db. tiplivel lett összerakva . Első nekifutásra történő összeállításnál úgy jártam, hogy nem tudtam normálisan összerakni. A sok tipli miatt nem tudtam összeütni, összeszorítani! :- ( Gyorsan rájöttem, hogy ez így nem oké, és azonnal szét is szedtem. Kivettem a tipliket és a furatokat kibővítettem. Ezt követően újra próbáltam összeállítani. Összeállításkor szinte az összes szorítómat felhasználtam, hogy valamit kihozzak belőle. Hogy őszinte legyek már régen szenvedtem annyit mint most ennek a szekrénynek az összeállításával! Jobb lett mint volt, de ez sem az igazi! Az összeállítással dicsekedni nem fogok, az már biztos! :- ( Az össze állításkori illesztési hibákat csak akkor lehet majd látni, ha a szekrényajtót kinyitom. Kívülről nem láthatóak ezek a hibák.
Igazából nem is tudom miért raktam én ilyen sok tiplit bele. Biztos azt akartam jó erős legyen, nehogy szétessen. Mégiscsak magamnak csinálom.
A második hosszú elem összeállítása már azért jobban sikerült, kibővítettem a furatokat, és nem mindegyik furatba raktam tiplit. Még így is sok szorítóra szükség volt az összeállításhoz.
Itt láthatóak a hibák:
És a szekrény összképe. Még a tetejére lesz egy polcelem felrakva.
/itt lakik a srác velünk szemben. Apja anno repülőgépeket is tervezett, no meg ezt a masinát. Nem egy elveszett ember ... egyszer lehet át kéne mennem hozzá, meglehet hogy lenne egy-két áramlástani megjegyzése a forgácsleválasztómhoz :-) /
Adott egy 5*5-ös stafni, amit 2 méter hosszan kell használnom a végeken rögzítve. Ha a hátsó élére hozzácsavarozok 15 centinként, egy 200* 5*40 laposvasat gondolom, ez jócskán megnöveli a terhelhetőségét?
Megint kitört belőlem a statikus, elnézést kérek emiatt :) Szóval, ha a lábak középvonala alatt lenne valami átkötés, még hinnék is a komoly teherbírásnak. De így: ez egy rakás alkatrész. Mióta leszoktam a dohányzásról, és ennek 'nehézségei' deréktájon mintegy 15 kg tömegnövekedést eredményeztek, érzékenyebb vagyok arra, amire ülnöm vagy támaszkodnom kell ...
Minden gyógyászati segédeszköz ára felháborító. Az egészségügy nem üzlet, szokták mondani, és tényleg. A betegségügy, na az igen! Csak ezt nem szokták mondani.
Ez a 3.000Ft egy bevásárlóközpontos ár. Ha nem lennének ilyen figurák az ülőkén, cserébe kicsit hosszabb lenne a lába, biztosan ezt ajánlanám a suliba. Csinálni kell egy zárt tárolót nekik, hogy ne ázzanak és nyugodtan lehetne használni.
Ezekkel a gyarmatárukkal lehetetlen versenyezni... ezért nem is linkelek,5-10-15.000Ft-os kisszékeket, ülőkét, stokit, sámlit, egyebet.
A legegyszerűbb bútor, és egy tökéletes szerkezet.
Megszámoltam, lucaszéke csak úgy lehetne (13 db alkatrész), ha minden lábvégbe 2 ék menne.
És néhány kép a műhelyből:
Időközben alkalom adódott kicsit tovább gondolni a bútort.
ITT[...] Bővebben!Tovább »
Ötletes :) Mondjuk ez inkább helyszűkében szenvedő barkácsolóknak jó. Illetve ha tudod, hogy csak pár darab farudat kell csinálnod. A kék Bosch árának a töredékéből veszel egy hobbista faesztergát amivel nagyságrendekkel gyorsabb és szebb eredményt érsz el. De magáért az ötletér jár a pont.
Elméletben! A gyakorlatban még nem csináltam ilyen bútorlap fóliázást, ezt is meg kellene tanulni külön, mert ennek is vannak biztos buktatói. Például nem tudom, milyen ragasztó anyagot használnak hozzá ami a hő hatására meglágyul. Például epoxi bázisú gyanta lehet, mert az is meglágyul hőre, viszont drága. Polieszter bázisú biztos hogy nem lehet, mert az még hetek múlva is ereszti ki magából az oldószer maradványait a levegőbe. Esetleg vinileszter de akár még vizes bázisú ragasztó is lehet mert használtam már olyan vizes tapéta ragasztót ami hőre válik aktívvá azaz ragacsossá. A hőmérséklet beállítása is elég kritikus, ha pár fokkal hidegebb a kelleténél akkor nem fog belenyúlni a mélyedésekbe a fólia, ha meg túl meleg akkor meg kilyukad a kiálló részeknél, sarkoknál, az meg selejt lesz. A vákum nagyságát is az adott munkadarabhoz kell kikísérletezni, a túl nagy vákum ellapíthatja a bútorlap sarkait, széleit, a kicsi vákum meg a nem húzza be eléggé a mélyedés mintába a fóliát és levegő buborék marad alatta. Szóval nem olyan egyszerű azért ez mint ahogy a filmen látszik, nagy gyakorlat kell hozzá és sok elrontott munkadarab mire mindent kitapasztal valaki.
Nem üvegszórásos technológiára álltam rá mivel az erre alkalmatlan, hanem a vákumos technológiára amivel nagyon könnyű és nagyon erős alkatrészeket lehet gyártani. A szórós technológia a fűrdőkádak és nagy tartályok készítésénél jó megoldás, de nagyon nehéz az így készült munkadarab súlya. Ezért kell vákumozni. Ez teljesen más technológia, és nagyságrendekkel költségesebb is.
Kétüléses motoros, műrepülhető sportrepülőgépet kezdtem el építeni a saját terveim alapján teljesen kompozít technikával, sok sok üveg, karbon és kevlár felhasználásával. Természetesen minden hatósági ellenőrzés és tervek bírálata megvolt. A cél az volt, hogy egy kis sorozatgyártást indítsak be és ha beindul az üzlet akkor bővítem a vállalkozást. Sajnos nem találtam normális befektetőt aki nem az átbaszás utcából jött. Mivel számolni én is tudok, így nem dőltem be nekik. Az én pénzem meg elfogyott, pár évig még reménykedtem, de a tavalyi évben megsemmisítettem az elkészült ősmintákat. Sokat buktam rajta, de ilyen az üzlet.
