Széleztem vele (dió), semmi gond nem volt. TSC55 gyári lapja.
Illetve a kis kézi maki körfűrészben is ilyen vékonyka van, azzal mindenféle épületfát meg OSB-t vágtam, azzal sem volt gond. Abban is valami gyári lap van.
Az akkus kézi gépek lapjai extrém vékonyak, hogy kisebb motorteljesítménnyel elmenjenek. Tuti gyorsabban kopik, és a vágásképe sem lehet olyan szép. Viszont tempósan vág.
Amúgy érdekes. Egy erdei köbméterbe 15 darab 34cm átmérőjű rönk fér. Ha tök szabályos rönkök, akkor 0,0908m3 egy darab, és az 1,362m3 tömör fának felel meg kérgestől. 2 centis kéreggel számolva viszont már kijön az 1 köbméter. Kérdés, hogy az első erdész ezt hogy számolta ki? :)
Ha nincs más megoldás, az Obi áruházakban vannak menetes végű csövek különböző hosszúságban. Bár lehet, hogy egy csőszerelő van közelebb is, én is azzal csináltattam menetes csöveket.
Csak egy javaslat: ilyen kérdést érdemes feltenni azelőtt , mielőtt megrendeled. De mivel már úgyis megrendelted, trollként mondhatnám: majd megtudod :)
De lelövöm a poént: használhatóak. Hasonszőrű testvéreit használom már egy ideje, megelégedéssel. Vágódeszka, kisebb szekrény, gyúródeszka ... működnek.
Annyi, hogy ugye van 3/4 colos menetvágód, vagy olyan comcéd aki vág neked ilyet 3/4 colis csőre? Ja, és persze 3/4 colos csöved.
Dedede ... értem hogy érted, de Te nem hosszvágó lapot említettél, hanem hogy 5 fokos homlokszög vs asztali körfűrész, és az szerinted nem (jellemző). De mindegy, hogy kereszt- vagy hosszvágás, asztali fűrészen vágunk mindkét irányban.
Még abban sem vagyok biztos, hogy anno a gyári fűrészlapom a Metabo gérvágómhoz negatív homlokszöges lett volna. Egyszer szétcsesztem az éleit laminált parkettán, és nem vittem el élezni hanem odaadtam késanyagnak a hobbiasztalos dzsemborin, Egy griffnél. Ha jól rémlik Jacksly fórumtársnak. Ő, vagy pl Árvai Zoli vagy más, aki vett/birtokol gérvágót: ugyan nyilatkozzon már, hogy a gyári lap a gérvágójukon milyen homlokszöges. Nincs sok pénzem, de nagy összegben fogadnék, hogy a legtöbb gérvágó gyári lapjanem negatív homlokszöges.
"Szia! 10 erdei köbméter fából felfűrészelve, felhasogatva, pontosan 10 m3 (1x1x1 méter) fa lesz."
Ezen picit vitatkoznék. Az 1*1*1 métress kalodákba nem tudsz belerakni 1 m3 hasogatott fát csak akkor, ha tökéletesen összefekszik minden oldala a hasogatott fának és nincs közöttük levegő. Így viszont nem szárad megfelelően. Ha csak 10 % levegő van a felhasogatott fák között, ami nagyon kevés. allpr már nem elég 10 kaloda, hanem minimum 11 darabra lesz szükség.
Ha szépen szorosan összerakod, és megméred, akkor többet fogsz mérni, mint 10 köbméter. Aztán utána szedd szét, és rakd szellősre, hogy ne fülledjen be :)
Szia! 10 erdei köbméter fából felfűrészelve, felhasogatva, pontosan 10 m3 (1x1x1 méter) fa lesz. Az erdei köbméter azért 1,7x1x1 mert rönkbe van és kör keresztmetszete miatt szellősen tudod csak rakni. Tehát viszonylag nagy területek üresen maradnak két rönk között. A faanyagot feldolgozva, mondjuk lécekre fűrészelve, majd azokat sorba egymás tetejére rakva, pont 1 m3 fát kapunk. Szerintem!
Azért annyi megjegyzésem lenne hogy a szerkeres lapod D210 Z64 amit én nem tennék fel hosszvágónak. Különösen úgy hogy amit le akar cserélni az D210 Z24. Ezek a sűrű fogú kis fogszögű lapok nem természetes fa vágására valók inkább. Magánvélemény.
Nekem most esett le. Hogy a normál hosszvágó lap 15-20 fokos homlokszögű, és most itt attól kell tartani, hogy a csak 5fok homlokszög meglepő irányba és erővel tolja majd a munkadarabot az asztali fűrészen. Miközben amit betettem, azzal sok sok éve vidáman fűrészelek, és az mínusz!! 3fokos.
"Mert a weblap azt írja (sztem rosszul) hogy gérvágóba való az a Maki lap? "
Nem kizárólag a weblap írja ezt, hanem rá van matricázva a lapra is.
Értelmezzük a feliratokat.
Gérvágó jel: Van 165 mm lapot kívánó Makita gérvágó(akkumulátoros) gép. Igen. Van olyan merülőfűrész amibe jó a 165 mm- es átmérő. Igen van. Van olyan asztali körfűrész amibe jó a 165 mm-es lap. Nekem van.
Érdekli a merülőfűrészt hogy egy gér-vágó jel van a benne-lévő lapon. Szerintem nem.
Dolgozzatok picit kézzel és rájöttök, hogy igazam van.
Ha visszakapom a szerszámaimat akkor a sajátjaimat lefotózóm, hogy higgyetek a szemeteknek. El kell hinnetek nem a levegőbe írok, tudom, hogy milyen szerszámot mikor mire lehet vagy kell használni.
Srácok, álljunk már meg egy szóra: A gérvágókba valónaknegatív a fogszöge. Az asztali fűrészekbe valónak(de persze az is mehet gérvágóba, minnt ahogy nekem is olyan van van, sosem éreztem hogy fel akarná kapni az anyagot) meg pozitív a fogszöge. Ez így helytálló? MOst hagyjuk a fogalakot, melyik vág és mit szépen, váltó-e vagy sem, maradjunk a fogszögnél.
Akkor Gábor ajánlata mé is nem jó? Mert a weblap azt írja (sztem rosszul) hogy gérvágóba valóaz a Maki lap?
Szerinzed az asztali és kézi körfűrészgépekhez való kínálatban miért nincs +5 fokos fűrészlap? A válasz egyszerű, mert nem ezekre ideális. Itt nem arról van szó hogy lehet-e használni. Ha bútorlapot szeretnék vágni nem veszek láncfűrészt. Azzal is lehet vágni de nem ideális. Ha van kitalált formula akkor miért helyettesítenénk egy kevésbé jóval?
Amíg volt mi két térkővel súlyoztuk le, de télidőben gyakran volt beltéri szárítás, ami 1. helyet foglal - mert nekünk két pillangónk is volt, 2. Qrvára fel tudta nyomni a páratartalomt (ha már nyelvészkedünk:).
Amint a napelemek elindultak, mentünk szárítót venni. Azóta a család felnőtt lakosságának erősebb fele is belátta, hogy a teregetés nem a legjobb megoldás.
Azóta - ahogy druszám/Paco/ írta - anya is rájött, hogy a 2*30percnyi mosóprogram ruhái beférnek egyszerre a szárítóba, ami egy ilyen töltettel cca 1,5-2 óra alatt boldogul, és csontszáraz ruhákat szed ki belőle.
Mivel van 3 kiskorú szennyestermelő a családban + én van, hogy a hétvégi nagy generál során 2x is meghajtja a szárítót.
(extra: nagykabát, takaró is szárazon kerül ki a gépből.)
Nekem mindegy, te azt javasolsz amit akarsz, ő meg szintén azt rak bele amit akar. A gyártók meg csak azért kategorizálják úgy hogy "gérvégóba való" meg "asztali körfűrészbe való" mert kétszer annyi lapot szeretnének eladni.
Akkor vegyél egy földbeásós fajtát. Nekem olyan van, a teljes ruhatáram kétszer ráférne, és nincs az a szél, ami felborítaná. Na jó, biztos van, de olyankor nem a teregetéssel szoktunk szórakozni!
A lábonállót szökőévente ha egyszer kiviszem a kertbe, olyankor kell csak a tégla.
Én a Lidl-ben vettem egy alumíniumot, német, űbertuti cucc. Fixen le van ásva a hüvelye, csak egy mozdulat kitenni, és bevenni, hogy az időjárás ne rongálja.
Viszont éppen azért mert gérvágóba való, a fog élszöge olyan hogy nem magára húzza hanem eltolja magától a lapot. Fogalmazhatunk nyugodtan úgy, hogy az asztali körfűrészben soxszor olyan balesetveszélyes mint egy az asztali körfűrészbe tervezett lap (5 vs 20 fok)
Azt tisztázzuk, hogy élőfát kell vágni a homlokszög +5° nem -5° 48 fog van a lapon. Nem értem mért tolná el ha az asztali-körfűrészben van? Mi okozná az eltolást? Biztonsági felszerelés, hasítóék 2 mm pont megfelelő kicsit keresztbe kell felrakni, hogy ne tudjon rázárni a hosszában vágott anyag (vagy éket kell helyezni a vágásnyomba) és a védő-burkolat fogaja-meg a kiemelkedő faanyagot, vagy ha nincs megfelelő tolófát kell használni.
Mi meg csak egy széket szoktunk elé rakni (másik oldalon fal van), pont pofánsüti a nap, és nem is borul el, legfeljebb kétévente, ha akkora a szél. Annyit meg kibír.
Annyi szép dolgot lehet csinálni fából, én nem szeretném az időmet olyanra vesztegetni, amire nem érdemes. Hány évenként borul fel annyira, hogy szét is essen? 4-5000-ért lehet kapni, inkább veszek újat asszonypajtásnak x évenként.
Egyébként nekünk is van szárítógépünk, de ugye a nők nem mindig és nem mindenre szeretik használni, amikor teregetni is lehet. :))
Bevallom, én szkeptikus voltam, megszárad a ruha magától is mindek a szárítógép? Aztán helyproblémák miatt kellett vennem egyet és azóta nem cserélném vissza. Van annak egy enyhe bája amikor az ember előszedi a szennyest reggel, mos/szárít, és estére bent van az összes friss cucc a szekrényben. Teregetéssel ez több nap lenne mert addig nem lehet újat mosni amíg az előző meg nem száradt.
Mi gerendát szoktunk rakni alá. De van az a szél néha, ami így is felborítja, és azt rosszul viseli. Mondjuk a legolcsóbb teszkós fajta. Mármint nem a gerenda, hanem a szárító...
"Azért, mert egy gérvágóba tervezett lap-ról beszélünk"
Én meg úgy gondolom, pont ez vele a gond. ! Ahogy alább Paco is írja. Szóval esélyes hogy előbb-utóbb valamelyik léc orcán fogja csapni a felhasználót ha asztaliba teszi.
Viszont éppen azért mert gérvágóba való, a fog élszöge olyan hogy nem magára húzza hanem eltolja magától a lapot. Fogalmazhatunk nyugodtan úgy, hogy az asztali körfűrészben soxszor olyan balesetveszélyes mint egy az asztali körfűrészbe tervezett lap (5 vs 20 fok)
Megmozgattad az én fantáziám is, mert nálunk is fogyóeszköz. Bár nehezebb, mint az az olcsó csővázas, aminek asszonyka nem örülne, én meg nem akarnék teregetni...
Aggyisten. Ruhaszárítót szeretnék csinálni fából hisz a bolti olyan gyenge anyagból van hogy vagy leszakad vagy felborul de max egy évet bírt ki . Összecsukható ,szobába kellene . A kinti ruhaszárítómat nem tudom haszálni a kutyám mind le akarja tépni a ruhákat. Tavasszal oda is kerítst kell tegyek . Soha többet Beagle kutya nem kell .
Ha valaki csinált szívesen megnéznék képeket méreteket stb .
Ez a fotó csak figyelemfelkeltés céljából van itt.
Azért, mert egy gérvágóba tervezett lap-ról beszélünk. Tehát változatos vágosokat kell készíteni. Nem csak keresztben, de akár szélsőséges határokat feszegetve majdnem hosszában. Clean cut. Hosszában finom vágásokra egy kiváló eszköz.
Az asztali körfűrészembe szeretnék fűrészlapot venni, mert a fenyőt még szépen viszi, de a nyárfát már elég szőrösre vágja. Dewalt DT20432-QZ lap van benne gyárilag, de ilyet már sehol nem találtam beszerezhetőt.
Olvasgattam a fórumban előforduló ajánlásokat, így nézegettem kék Bosch, CMT és Pilana lapokat. A CMT és Pilana lapok ára közelebb állna a pénztárcámhoz, de nem találtam teljesen egyező méretű lapot. Pilanából nem találtam 210-es univerzális lapot (amit kereszt és hosszvágáshoz is használhatok), CMT-ből az IGM-nél van 210x30-as de 2,8 mm vastag, ez áll legközelebb az eredetihez. Az 1,8-as ultravékony CMT lapot gondolom nem használhatom együtt a gyári 2 mm-es hasítóékkel, vékonyabb hasítóéket még nem kerestem.
Keressek tovább, vagy vegyem meg az IGM-nél a 210x30x2,8-as CMT lapot?
A gyalugépem szíjtárcsájába én sem tettem reteszt. Ugyanez a kúpos szorítós tárcsa, 2kW-os motoron.
Hogy enélkül leshet a tárcsa, az csak a kereskedő hozzáértéséről ad infót. :/ Évek óta működik, nagyon durva erővel képes szorítani egy ilyen kúp.
(autókban vannak ennél sokkal nagyobb teljesítményeket átvivő hajtások minden retesz meg egyéb rögzítések nélkül, sokszor csak két lapos felület egymáshoz szorításával)
Ha domború, akkor tökmindegy mekkora a steller, mindenképpen másolni fog.
Ez így igaz de 60 év alatt nem sok olyan anyaggal találkoztam aminek az ellentétes oldalai egyformán domborúak lettek volna. Igaz hogy az első 30 évet nem ennek a tanulmányozásával töltöttem.
Javíts ki, ha tévedek, de szerintem 2x hossz plusz a marókés átmérője. Ezen kívül a marókésnek pontosan a felénél kell lennie a stellernek. Ebben az esetben, ha a stellerrel érintkező oldal sík, vagy holkeres, akkor sík lesz a mart felület. Ha domború, akkor tökmindegy mekkora a steller, mindenképpen másolni fog.
Ez így igaz. Én csak a körfűrészes hasonlatot azért kifogásoltam mert ott az általad is leírtak miatt párhuzamosan kell mozgatni a vezetőt. A másiknál pedig nem.
Viszont a gyalukés (vagy marókés) csak egy pontban érintkezik a fával, így a távolsága nem változik. A stellernek is csak azért kell párhuzamosan lennie a körfűrészlappal, hogy ne szoruljon be az anyag.
Amit rferi mutatott 219892-es hsz-ben, az pont ugyanaz, mint a körfűrész. A vezetőléchez (mint körfűrészen a stellerhez) nyomod az anyagot. Ha szabadon állna a gyalutengely, akkor is működne.
A körfűrészes hasonlat azért nem állja meg a helyét mert itt a vezetőléc egyik oldalát is lehet állítani a fogásvételhez. A körfűrésznél ez elég érdekesen nézne ki. Én azért preferálom ezt a megoldást mert mindig párhuzamos lesz az eredmény. Igaz hogy állítgatni kell a vezetőlécet de cserében tág határok között mozoghat a fogásmélység.
A 2. megoldás, amit stolaz mutatott gyakorlatilag ugyanaz, mint a gyalu.
Az rferi módszeénél viszont a távolság a vezetőléc és a szerszám közt fix, és ha a vezetőléc kétszer olyan hosszú, mint a munadarab, akkor az tuti egynes lesz. Ez a mdszer pedig igazából a körfűrészre hasonlít.
Sőt a 3 módszert is jól leírtad. Mind a 3 módszert használtam, de ahogy írtam is, már csak a linkelt videó szerint csinálom. Tehát nem használok MÁR vezetőlécet, mert azt mindig beljebb kellett állítanom. De igen, volt amikor úgy csináltam. Akkor amikor nem tudtam a maróbit utáni stellert kijjebb állítani. Most csak lazán, csak a maróbit utáni stellerhez tartom a munkadarabot, ügyelve arra, hogy ott szépen feküdjön, mindenhol hozzáérve a stellerhez, de még csak véletlenül sem nyomom a bit előtti stellerhez. Vagyis nem "billegtetem" a biten. Pont úgy, ahogy a videón csinálja a srác. Olyannyira pont úgy, hogy pont az a Kreg munkaasztalom van nekem is, pár éve a Kentech-től vettem.
De ugye jól értem ugye, hogy nem akkor szórakozol a bit utáni stellerrel, ha a munkadarabnak a marófejjel ellentétes (külső) oldalára teszed a vezetőlécet?
Úgy tűnik, itt most 3 módszer szempontjai kavarognak
1) a munkadarabra rögzítjük a vezetőt és másolómaróval dolgozunk (felsőmaró vagy asztali)
2) az asztali marógép stellerét használjuk, ekkor a maróbit utánit a fogásmélységgel kijjebb kell állítani
3) a munkadarabnak a marófejjel ellentétes oldalára teszünk (hosszú) vezetősínt (á la rferi), ekkor hagyományos értelembe vett steller a marófej oldalán nem szükséges (max munkavédelmi célból)
OK, félreértettelek. Azt hittem, a maróhoz szorítod oda. De nem, hanem Te is a tuloldalra. Ez a "vezetőléc" szó kavart meg, meg kétértelmű volt számomra. Bocs!
Én meg ponthogy nem szorítom oda. Akkor ugyanis úgy járnék, hogy a kezem vagy a szorító erejével kivenném a léc görbületét, és nem egyenesítettem semmit a lécen, csak vékonyítottam. Feri is pont erre hívta fel a figyelmet, hogy NEM a gyaluhoz kell nyomni az anyagot, hanem a vezetőléchez, ami a munkadarab tuloldalán van. Amíg nem tudtam megoldani, hogy az asztali maró maróbit utáni vezető egy hajszálnyit (0.2-0.3mm) kijjebb álljon mint a bit előtti vezető, addig meg egy 2m-es válogatott etalon vízmértéket ragasztottam a munkadarabra kétoldalas ragasztócsíkkal, és másolómaró mellett toltam végig.
De már csakis a variálható vonalzós marással egyenesítem ki a léceket.
Nem a felsőmarót vezetem. A felsőmaró asztalban van. Az anyag a vezető és a maró között halad. Az anyagot a vezetőhöz szorítva fésűs vagy kerekes szorítóval tolom. Az elv ahogy rferi lerajzolta. Asztalosmaró kicsiben.
Én asztali maróval táblásítok. Azzal tényleg síkegyenes lesz, és gyerekjáték. Az elv picit hasonló a Feri által vázolt megoldáshoz, régebben én is csináltam úgy. Pont úgy.
Hogyan vezeted meg a felsőmarót ? Felraksz egy vonalzót megfelelő távolságra az anyagra ? Vagy alatta/felette van egy referencia egyenes amin csapágyat vezetsz ? Vagy valamilyen másológyűrűs megoldás ?
Ebben a felállásban élmegmunkálás a jellemző ott nem nagyon hajlik az anyag. Persze ez megint méretfüggő. Táblásításnál én mindig így csinálom az élmegmunkálást csak nem gyalugép a szerszám hanem felsőmaró. Sokkal biztosabb a merőleges képzése mint élgyalulásnál, stabilabb a megvezetés.
Valóban, ha az etető és az elszedő oldalon is hosszabb, mint a megmunkálandó anyag, akkor tökéletesen igazad van. (feltéve, ha az anyag nem hajlik el a megmunkálás közben)
Ez pusztán az arányoktól függ. Ha a vezetőléc fél méter a megmunkálandó anyag 2 méter akkor igaz az állításod. Ha a vezetőléc 2 méter és a megmunkálandó 1 méter akkor már nem.
Ne haragudj, de még mindig nem vágom. Az ütközőléc végig ugyanott marad, vagy azt mindig kicsit közelebb tolod a gyalukéshez, mint amikor a vastagolónál emeled az asztalt?
Az anyagnak egy ütköző, és a marófej között kell átmennie. Ha az ütköző egyenes, és hosszú, akkor áttolva az anyagot, olyan egyenes lesz a lemunkált felület, mint az ütköző. Ezzel lehet a legegyenesebb lemunkálást végrehajtani.
De az ütközőnek kell nekiszorítani az anyagot, és elfelejteni a gyalunál a két vezetőfelületet.
Ha például táblásításhoz akarod az egyes deszkákat összepászítani, akkor egy ütközőlécet tegyél a megfelelő távolságra a marófejtől, és a kettő között, a lécnek szorítva tolod át az anyagot. Olyankor érdemes levenni az etetőasztalt, és kis fogásokkal közelíteni ahhoz a mérethez, amikor már végig marja az anyagot a gép. Olyan egyenes lesz az éle az anyagnak, mint a fénysugár. Utána tökéletesen lehet táblásítani belőle.
Olyanhoz lenne tippetek, hogy rönköt kéne meghosszabbítani, hogy a gatterban fel lehessen vágni. 56cm, de minimum 75 kellene. Gondoltam előről meg oldalról hozzácsavarozok deszkát így a hogy a képen. Vajon ez működne? Mert láttam hogy van azokon két kis kar ami oldalról fogja be az anyagot, vajon így meg tudja fogni? A rönknek a tetejéből kellene levágni, szóval szerintem így működne a dolog, ha be tudja fogni.
Nekem a kézi gyalugép 1-3 mm fogásra alkalmas ha jól rémlik, de eddig még mindig csak 1 mm-rd fogásokkal használtam. Nem szoktam állítgatni. Én csinálnék neki etető asztalt is. Az állíthaóra sem olyan macerás elkészíteni, csak a beállítása macerás. Így te is leszoknál a nagyobb fogásmélységről :)
Nem hinném, hogy sokkal veszélyesebb lenne, mint egy asztali, hacsak azért nem, mert rövid az etetőasztala. Én is használtam már hanyattvágva a kézi gyalut.
Ezt fabrikáltam az ünnepek alatt, mivel nincs egyengetőm.
Még nem próbáltam ki, meglátom, kisebb deszkákat, léceket elvisz-e/ hogy visz el.
A gyalugép típust azért választottam, mert ennek az oldalán vannak gyárilag menetes furatok. (Persze játszani kellett vele, mert nem teljesen derékszögű alapból a rögzítése így).
Az etetőoldalon nincs hosszabbításom, mert akkor azt is állíthatóra kell csinálni. Lakkozott rétegeltből készítettem. A túloldalon a forgácselszívásra is megmaradt a lehetőség.
Ha nem válik be, visszaállítható az eredeti állapot (garis a gép).
A másik szerencsétlen dolog, hogy valószínűleg a sín épp a fiók közepén helyezkedik el, így aztán nem tűnt fel összeszereléskor, hogy rossz irányba áll. Én akárhányszor szereltem ilyen sínt, mindig a fióktest aljához közelebb szereltem, így ki van zárva, hogy megpróbáljam fejjel lefelé a helyére tenni :)
Síne/gyártója válogatja. A "probléma" itt inkább az adott esetben, hogy a sín szemből szimmetrikus, így lehetett "fejjel lefelé" becsúsztatni a fiókot a helyére (a kép csak illusztráció).
Viszont ez esetben (szerintem) nem tudott a műanyag pöcök reteszelni rendesen, így vagy beszorult, vagy nem tudom :)
sztem csak benazas, vhog yossze is kellett rakni. menjen at ember a lakasban/hazban egy masik fiokhoz, ami jol all, szedje ki es rajon, h. kell (sin olyan elvu legyen)
Nekem most az a gondolatom támadt, hogy azért nem jön szét, mert nem húzni, hanem tolni kellene. Vagyis a fiókot ki kellene tolni a hátfalon, és arrafelé jönne szét.
Ha a szekrényoldali sínt a jobbost a jobb oldalra a balosat a bal oldalra szereli fel, de a fiókoldali sínt a jobbost a bal oldalra, és vica versa. Ekkor a sínek nem passzolnak és egymáshoz képest fejjel lefelé vannak.
Abban az esetben, ha a szekrényt feje tetjére állítja, akkor a fiók úgymond "normálisan" áll. Tehát a fiók igazából tökéletesen van a helyére tolva - ebből kifolyólag nincs olyan, hogy fordítva lett összetolva. A fiók pont úgy áll a helyén, ahogy annak állnia kell. Ezért a kivétele is pont ugyanúgy történik, ahogy azt korábban többen leírtuk.
(Ha egy olyan fényképet kapunk, amin nem látszik a háttér, a lent-fent, akkor úgy forgatjuk a képet, ahogy nekünk tetszik, és akkor tudjuk "helyes" pozícióban látni.)
Na szóval a lényeg, hogy szerintem nem lehet "fordítva" összetolni. Nincs olyan...
Fel van szerelve a szekrény belső oldalára a sín egyik fele, a másik pedig a fiók oldalára. Sikerült fejjel lefelé összeilleszteni, összetolni, most pedig nem tudják széthúzni.
De ha szépen jár ki és be, akkor a korábbi videó alapján nem tudom elképzelni, hogy mi akadálya van a széthúzásnak.
Köszönöm! Kipróbálom az Otex-et is mindkét felületen. Szintelen üveggel(Optiwhite, ClearWision stb) elkerülhető, hogy egy-két árnyalattal elviszi a színt bármerre. Lacobel nem játszik mivel nem edzett és az egybetartó fóliázás ez esetben ragasztási problémákat vethet fel(szerintem).
A cél a gyártási idő lerövidítése, költséghatékonyabbá tétele legalább egy színű üvegek esetében. Vektorkép printelés esetében persze felejtős ez a többszereplős munkaerő igény miatt, szerkesztés stb
Ragasztható legyen(természetesen a ragasztópöttyök áttűnése nélkül) mint a ráégetett festékek esetében, tartósan bírjon ki kb 30 fokot repedezés, leválás nélkül gáz/elektromos főzőlap közelében.
Harzo T-16-tal festettem egy mintadarabot pár napja, ma ránézek, hogy tapad, megkaparom vagy valami ilyesmi )) Ma csinálok akkor egy másikat is homokszórt felületre, lássam hogyan néz ki.
Homokfúvott üveg jó rá, a tikkurilanak van egy színezhető tapadóhídja, nem kell külön festék. Annyit bele kell kalkulálni, hogy az üvegnek van egy "saját" színe.
Vagy eleve veszel gyárilag színezett lacobel üveget.
Voltam olyan festőműhelyben ahol készítettek ilyet. Tapadóhíd nincs, ha egy színű, mert egy-oldalon homok-szórt felületre tapad a fedőfesték(bármilyen akármilyen gyártótól).
Kicsit bővebben írhatnál, mit is szeretnél esetleg fotóval megtámogathatnád.
"ütvecsaarozót használnak, de fúró állásba kapcsolva. Így az ütőmű nem tud dolgozni, persze így jobban le is terheli a motort, lasabban is hajtja be a csavart mint ütve. De ehhez ész is kellene"
Egyrészt az ütvecsavarozón nincs fúró állás, másrészt a videón lévő gépen nincs ütőmű, harmadrészt a sima kuplungos fúrón is a fúró állásban a leggyorsabb a behajtás, hiszen nem csúszik meg a tengely (már ha bírja nyomatékkal)
Szóval a kiindulási pont az volt, hogy Győző keverte az ütvecsavarozót a mezei behajtóval. Az axiális ütésű ütvefúrót már pacman keverte ide :)
PS: Tudom hogy tisztában vagy vele, meg pacman is, csak gondoltam leírom hogy honnan indultunk, mielőtt eljutunk a FI relékig :)
Az a baj hogy két (három) különböző dologról beszéltek.
Tfe arról, hogy a videóban látható festool eszközön nincs ütőmű*. Semmilyen. Tehát nem is kikapcsolható.
Te most arról, hogy létezik olyan akkus fúró-csavarozó aminek a nyomatékhatárolón kívül van egy ütőműve ami tengelyirányban tud ütni. Ezzel szemben az összes ütvecsavarozóban olyan ütőmű van ami húrirányban üt.
(A harmadik dolog meg az, hogy még ha az általad bemásolt gép lenne a kezében akkor sem tudná ütvecsavarozásra használni a második pont miatt)
*"Sima PDC-nek nézem a gépet, az pedig nem ütvecsavarozó"
"ha fúró állásban rakod a nyomaték szabályzót akkor kikapcsolja az ütőművet"
Csak azok nem ütvecsavarozók. Inkább ütvefrúróknak lehet mondani, bár annak is határeset. Az ütvecsavarozók - ahogy tfe is írja - körkörös irányban "ütnek", míg amit te kit tudsz kapcsolni, az a fúrás tengelyével párhuzamosan üt.
Egy jó demo videó az ütvecsavarozó mechanikájának működéséről, "felvágott" géppel, demó paddal, stb:
> A parkside, lidl, bosh gépeken ha fúró állásban rakod a nyomaték szabályzót akkor kikapcsolja az ütőművet
Ezeken a fúrókon nincs ütőmű, csak egy nyomatékhatároló kuplung (talán ez a helyes neve).
Az ütvecsavarozókban egy forgó kalapácsmű van, ami egy üllőt üt, ami a behajtó tengelyére van rögzítve. A motor többször körbe tud tekeredni, míg az üllő és így a bitfej csak egy picit mozdul (ettől lesz ütvecsavarozó)
A videóban lévő srácok pedig nem tűntek tudatlan amatőröknek, hogy ne tudnák használni a saját szerszámaikat. Egyébként a videó alapján azt mondanám, hogy a kuplung nem volt használva, simán fúró módban használták a PDC-t, mert egyrészt kitekerte a kezükből a gépet, másrészt még a legerősebb kuplung állásban sem tekerte volna be azokat a csavarokat - szerintem.
Szerintem nem. Sima PDC-nek nézem a gépet, az pedig nem ütvecsavarozó.
Bár hozzáteszem, hogy olyan ütvecsavarozót sem láttam még, amivel lehetett mezei módon fúrni, gondolom ez az überkombinált gépek sajátja lehet (ütvefúró-ütvecsavarozó), de ilyenem még sosem volt, szóval nincs vele tapasztalatom.
ütvecsaarozót használnak, de fúró állásba kapcsolva. Így az ütőmű nem tud dolgozni, persze így jobban le is terheli a motort, lasabban is hajtja be a csavart mint ütve. De ehhez ész is kellene :)
Engem az lepett meg a tető felújításos videóban, hogy a régi cserepet (palát) milyen ügyesen szabják méretre, csinálják rajta a lyukat, és azt, hogy réz szögekkel rögzítik a cserepet. Réz szöget még sohasem láttam.
Faluszépe férjhezment , próbálja tartani magát ,de tudjuk az idő a nőknek is telik . Szeretném maradjon meg emlékezetetekben ahogy volt , de mivel új év egy mostani fészbukos profilképen megmutatom utoljára , láthassátok hogy még nem hervadt el .
Bocs a képminőségért de csak ilyen van.
Minden régi és új Hobbiasztalosnak elkészült projektekben , boldogságban úszva , egészségben szeretetben gazdag ÚJ Évet Kivánok.
Sose az számít hogy mit alkottál és hogy mi van a karácsonyfa alatt hanem hogy kik állnak körülötte .
Ezen nem kell meglepődni. Mindenhol ez megy nem csak orbánisztánban hanem a ferde szeműeknél is és a rothadó nyugaton is. Én még emlékszem azokra az időkre, amikor volt normális fogyasztóvédelem, akkor ugrottak erre az ellenőrök.
Az általad linkelt lapon a Korábbi ár: 74 803 Ft, az akciósnak nevezett ár 45 500 Ft. Az Árgép árdiagramja szerint a legalacsonyabb ár az elmúlt fél évben nem ment 42e fölé. Szóval a bolt el akarja hitetni, hogy milyen jó fej, mekkora kedvezményt ad, közben pedig simán rátesz még a tényleg jó árra.
Sziasztok! Konyhabútor laminált korpuszokat M4-s bútorösszehúzó csavarokkal szeretném összefogatni. Oldalanként mennyi csavart használjak? 2 db pl. középvonalban, vagy 4 db a sarkok közelében? Mit tanácsoltok, hogy szoktátok?
Mivel nagyon kedvelem, régóta és elég sok helyen használom Ikeás Stokaryd faolajat. Többek között késnyélen, vágódeszkán és fatányéron is. Mondjuk ez utóbbiakon vékonyan, egyrétegben, és megvártam amíg megszárad/térhálósodik, illetve elmegy a szaga. Még élek, és semmilyen hatást nem vettem észre, ha volt is bennük valami csúfság, az alighanem elillanhatott a száradáskor.
Amúgy, ismerve az Ikeát, azt nyilván nem szívesen írják rá kerek-perec, hogy biztosan nem káros az egészségre. De ha előfordulhatna hogy árthat, akkor biztosan nagy lóbetűkkel jeleznék, hogy étkezési célokra nem alkalmas.
Ezt ugyanott írja, gondolom a faolaj a tung. Nem is ezekkel van gond, hanem a kémiailag kicsit sem egyértelmű "szárítóközeggel". (tekintve hogy sem a tung, sem a lenmagolaj nem szárad ki annyi idő alatt, amit erre írnak) Ott van a rubio, az a jóég tudja miből van, de van nekik EU-s foodsafe plecsniük. Gondolom ha az ikeanak lenne, akkor kiírták volna. (de van az ikea-nak is kimondottan vágódeszka kezelésre való cuccuk, az viszont nem ez a linkelt, illetve az talán a paraffinolajhoz van közelebb)
Szóval a fene tudja. A munkalap ritkán találkozik direktben kajával, oda gondolom szinte bármilyen keményolaj jó lehet.
Amikor utoljára szalagcsiszolót vettem számomra fontos szempont volt, hogy a csiszolót fejjel lefelé fel lehessen erősíteni az asztalra. Sajnos a másik fontos szempont az volt, hogy a szalag mérete 76x457-es legyen (mert az előző is ilyennel járt és maradt utána egy csomó szalag). És ez a két feltétel együtt nehezen volt teljesíthető. A felerősíthető csiszolók túlnyomó többsége 75x533-as szalagot használ.
Vicces a Makitának a "Korábbi ára", különösen más ajánlatok tükrében.
Nekem egyébként ilyen Makitám van, és kedvelem. Az állítható szalagsebesség nekem bejött. Egyedüli hátránya az volt, hogy a porszívó csatlakozáshoz kellett venni egy pár száz forintos átalakítót.
Szóval ha a fiók mindkét oldalán egyszerre le vagy fel nyomott pöckök ellenére nem tudjátok kihúzni a fiókot, akkor (ne legyen igazam) jó eséllyel sikerült összenyomni a vékony lemezkéből présel golyósor "kosarat".
Itt van egy jó videó az elméleti összerakásról, illetve hogy mit nem szabad csinálni.
A legkönnyebb így elrontani, hogy ferdén (fel-le vagy oldalirányban billegtetve is) próbálja az ember beerőltetni. A lemez enged, begyűrődik, onnantól kuka.
Mindenképp ki kell szedni a helyéről, ha a pöckök megfelelő irányba vannak billentve, akkor ki kell jöjjön, lehet erőszakot kell alkalmazni.
Hagyományosan kezeletlenül hagyják. Én végül beeresztettem paraffin olajjal.
Sokszor vissza kellett törölni, mert a paraffin nem szárad meg. Az első használatok után aztán elmúlik róla a picit olajos tapintás. Egészségre nem ártalmas (ha élelmiszer/gyógyszertári minőségű), a kenyérnek sem árt, úgy tűnik.
Ez akkor működik, ha nem fordítva vannak összerakva a sínek. De mivel most szarul állnak egymáshoz képest a kioldó pöckök, így nem olyan egyszerű. Legjobb kiszerelni sínnel együtt a szekrényből, jobban hozzáférhető. Csak annyira kell széthúzni, amíg a fekete izék nem gabalyodnak egymásba. Akkor kell a fekete izét felhúzni és akkor elég nagy erővel elvileg szét lehet húzni.
Ha szemben állsz a fiókkal, húzd ki teljesen, ütközésig. Ekkor mindkét oldalon látszik az a kis fekete kar. Most markold meg a fiókot mindkét oldalon, úgy, hogy a tenyered eltakarja azt a kis fekete kart. Egyik kezed hüvelykújjával nyomd lefelé a kart, és ugyanekkor a másik kezed mutatóujjával húzd felfelé a másik oldali kart. Ezt mindkét kezeddel igen erősen kell tenned, ütközésig mozdítsd el a karokat. De egyiket lefelé, a másikat felfelé. Amikor ez megvan, akkor húzd kifelé a fiókot, de közben mindvégig feszítsd a karokat az ütközési pozíciójukhoz.
Hogy melyik kezeddel kell lefelé, és melyik kezeddel felfelé, azt tapasztald ki. Erre most nem emlékszem.
A jó gyertyán nagyon ritka. Nekem pár darab 120 cm hosszú kb 40-50 cm átmérőjű rönköm szárad évek óta. Nagyon nehezen jutottam hozzá. Egyszerűen vétek tüzelőnek használni. Kerti asztalnak, széknek, padnak nagyon jó és tartós fa, kerítés oszlopnak is de szerszámnyélnek is kiváló mert szárazon is rugalmas maradd. Balta, fejsze, kalapácsnyélnek használják a jobb helyeken, de a hosszabbakból kiváló kaszanyelet lehet készíteni. A fűtőértéke is jó, bár gyengébb mint az akác, és kicsit gyorsan is ég el ezért nem olyan jó a hatásfoka fűtésre. Szárazon szinte lehetettlen hasítani, csak nyersen frissen kivágva lehet. A szárazba a fejsze inkább beleszorul és kínlódás kiszedni belőle annyira képes megfogni a szerszámot. Fűrészelni viszont pont szárazon jó.
Azok is drágák :) Amúgy jó fa fűtésre. (és van történelmi érdekessége is, régen a kalózok gyertyánból faragtak műlábat, mert az nem nyilallot, ha szelesre fordult az idő.)
Elvileg az a kis pöcök oldja ki a fióksínt, hogy ki lehessen húzni. Próbáld meg mindkét oldalon átbillenteni és közben húzni a fiókot lehet, hogy csak lejjebb (feljebb) kell nyomni vagy kicsit kijjebb....
Sarokcsiszolóval én úgy jártam, igaz a tépőzáras gumitárcsa Lidl-ből volt, hogy 10perc csiszolás után leolvadt a ragasztása, na akkor vettem egy szalagcsiszolót.
Gyertyán fűtésre kiváló csak legyen aki felhasogatja ,mert az küzdelmes tud lenni
Gyermekem összerakott egy Tv szekrényt a fiókot viszont fordítva rakta bele fejjel lefelé.
A fióksínt viszont fogalmunk nincs, hogy lehetne kiszedni hogy meg tudjuk fordítani. Én megmondom őszintén még nem is láttam eddig ilyen sínt amit össze kel csúsztatni.
Összeszerelési ábrácska
A márkajelzés ha esetleg segít a sínen
Ez lesz szerintem az ördöglakat nyitja csak fogalmam nincs mit csináljak ezzel a műanyag pöcökkel, na meg lehet most fejjel lefelé van így nem is működik esetleg?
Nem ártana tudni, hogy mit értesz egyenes vágás alatt. Pl. a hosszból kell vágni a falhoz, ahol vízvető takarja, vagy sarok, ami munkalap fordítóval takarva van, vagy két darab összeeresztéséről van szó egy sarokban 45 fokos vágással, vagy összemarással? Ha csak egy tiszta egyenes vágás kell, ami a színéről látszik, akkor elég egy bármilyen körfűrész, meg egy nem túl kopott lap. Ha nem a színéről vágod, akkor elég egy leszorított vezető a körfűrészhez, a színe szép lesz, a másik oldal ki fog kicsit szakadni, de az ugye nem fog látszani. Amíg nem volt merülőm, addig néha én vágtam a méretnél 3mm-el nagyobbat dekopírral, aztán felsőmaróval meghúztam szépre. Ha mindenképpen a színéről kell vágni, akkor inkább egy profi merülőfűrész, profi lappal a megoldás, azzal lehet "elővágást" is csinálni, így hibátlan lehet a vágás.
Merülőfűrész kellene, sín* mellett. Vagy kimondott bútorlap vágó lappal, vagy teljesen friss gyárival.
Az "egyenes" vágás milyen lesz ? Ha csak a hosszából kell lecsípni, akkor ok, de azt illene élzárni, mert különben az első pár csepp víztől fel fog púposodni. Ha viszont L alakban kell összeilleszteni őket, akkor az egy teljesen más kávéház, oda sablon és maró kell, illetve némi gyakorlat a használatukban. Ha nem akarod mégegyszer megvenni a pultot, akkor inkább keress egy asztalost vagy lapszabászatot a környéken, aki megcsinálja neked.
* ha nincs merülőd, síned, opcionálisan maród és sablonod viszont szép eredményt akarsz, akkor _sokkal_ olcsóbb lesz megcsináltatni valahol. Nagyon alsó hangon is 200k+ beruházásról beszélünk, és ez még csak a fűrész... :)
Ha fűrész akkor sín nélkül nélkül nem lesz egyenes, szóval merülőfűrész, vagy valamilyen univerzális sín a körfűrészhez erősen javallt. Szúrófűrésszel (helytelenül használt nevén dekopírfűrész) pedig még sínnel sem lesz egyenes....
Igazából marni szokták sablonban, mert akkor a laminálást oldalról nyírja a kés és nem töredezik össze. De ha mindenképpen vágni akarod, akkor fordítsd a hátára és onnan vágd, úgy kisebb a kipattogzás a látszó felületen. Az is segít pluszban valamennyit ha még vágás előtt egy erősebb papírszalaggal leragasztod a vágási vonalat.
Én sokat többet is vágtam Makita merülővel, a hozzá kapott általános gyári lappal. Az tökéletesen bevált. Jobbat persze nyilván lehet kapni, általában drágábban, mind lapot, mint gépet. Ennél alacsonyabb kategóriás géppel/lappal én nem mernék nekiállni látható felületnek. dekopírral főleg nem.
Köszönöm mindenki véleményét a lépcső felületkezelés ügyben. Ma festékboltban jártam és rákérdeztem a problémára. (Egy jó eladó mindenre tud megoldást, még ha nincs , akkor is) elmondta, hogy a MILESI-nek van terasz lazúr néven fa járófelületre kitalált festéke. Lehet, hogy nem sokkal több , mint a "semmi", de mivel a MILESI-vel jó tapasztalataim voltak eddig, mégiscsak megvettem. Majd pár év múlva beszámolok...
Az ében nem ilyen, az sötétfekete, legalábbis amiket én láttam eddig. Pont ébent akartam venni a múltkor a zatikban, sakktáblához. Mondta a csávó, hogy az drága lesz... 24 milla köbmétere (legalábbis ott).
Volt egy régi ígéretem, hogy ha elkészülök a konyhabútorommal amit csináltam akkor megosztom veletek. Elég sokáig tartott a rengeteg fényképből kiválogatni egy pár tucatot, és összekötő szöveget is írni hozzá az építés menetéről. De végre elkészült az írott anyag a személyes honlapomon.
Elég bőséges az anyag, így csak 4 fejezetbe fért bele.
Van körülbelül 100 órányi videóm is az építésről, ennek megszerkesztése, és kb1 órába tömörítése még hátra van, ennek nem volt időm még nekikezdeni.
A konyhabútor építésről a leírást itt találjátok meg 4 bejegyzésben. :
"Szóval még nyitott a kérdés." - pedig erre a kérdésre én is a "semmit" válaszolnám. Most lehet azt hiszed motoros meg én is lusták vagyunk - pedig nem. Igen, az akác kezeletlenül is eláll több tíz évet odakint. Nekünk a 25 év után lecserélt kerítésoszlopoknak még volt amelyiknek megvolt a fölben lévő hegyesre faragott vége.
Mivel kezelnéd le?
1. beívódó "valamivel". A baj az hogy - ahogy 409 is rávilágított - nemigen iszik be semmit. Igen nehezen. Ezzel hidd el nem védenéd jelentősebben, x év után ugyanúgy beszürkül.
2. fedő kezelés. Festék, lakk, stb. De erre te magad is rávilágítottál most, hogy rossz ötlet, hiszen évente ismételhetned meg. Azonkívül ezt nemcsak az időjárás is eszi, hanem maga a járás is. Hacsak nem díszlépcső... a fent említett kerítésoszlopaink emlékszem vmi vastaglazúrral voltak átfesteve, hát ha bírt 2 évet sokat mondok, pedig azon nem jártunk, plusz függőleges felület, az időjárás is sokkal kevésbé eszi mint egy vízszintes lépcsőlapot.
Ha nem hagytam ki semmit, akkor sztem sok tuti tippet nem fogsz kapni. Én fedőkezelést semmiképpen, vmi olajat épp kaphat, pl kültéri teakfa olaj, annyira nem drága az OBI-ban, vagy tungolaj, ami drágább kicsit de ha a kínaiaknak bevált hajóra ... csak mondom, az akác vajmi keveset szív be ezekből, fizikai plusz védelmet nem sokat ad hozzá (35 év helyett 48 ev múlva cserélsz lapot?) , és az esztétikai védelem se tart sokáig Esetleg meg lehetne vmi vákumos módszerrel segíteni a beívódást.
De én a helyedben nem fektetnék bele túl sok plusz anyagi és fizikai energiát ...
Az a "semmivel" az szerintem arra irányult, hogy az akácot nem egyszerű felület kezelni úgy, hogy az hosszútávon rajta is maradjon. Az a lényeg, hogy rajta, mert az akácba nem igazán szívódik bele semmi felületkezelő anyag. A lépcsőnél ez pláne macerás.
A legjobban az tetszett, hogy "semmivel", mivel az a legolcsóbb, és munka se sok van vele. A fa kültéri felületkezelése úgy általában megoldott probléma, itt a lényeg a járófelület kezelése lenne. Ezt a lépcsőt már egyszer megcsináltam (vagy húsz éve) akkor festettem Tikkurillával (Valti Color), de egy év múlva már csúnya volt. Az kőrisből volt (van), ami szintén nem rossz anyag. Most újra gyártom a lépcsőlapokat. Az akác persze tartós, de a felületét azért eszi az idő, ezt szeretném valamelyest késleltetni. Szóval még nyitott a kérdés.
A tető nem rossz ötlet, csak az a baj, hogy akkor már nem kültéri. :)
Játszogattam az asztali dekopírfűrésszel. 3-4 centis tölgyhöz a proxxon lapok nem igazán jók. Olyan viszi is meg nem is. 10, 18 és 25 TPI-s lapjaim vannak hozzá.
Aztán gondoltam egy nagyot, a 18-asból kiköszörültem pár fogat. jobbos után egy balost meg egy jobbost, aztán maradt egy balos. Szóval a váltott fogazás megmaradt, csak olyan lett, mint nagyapám, ritka fogakkal. Na, az egész jól viselkedett.
A másik ötletem, hogy volt egy törött Forestill kanyarintó szalagom, abból vágtam 13 centis darabot, fúrtam a két végére lyukat (egész könnyen lehetett) kis szeget tettem bele, és befogható lett, majd elköszörültem 3mm-esre az egész lapot. Na, az nem kérdez, brutálisan vág, igaz, durva a vágásképe.
A lényeg szerintem az volt hogy akác és kültérben van, de nem lépcsőlap. azt is hozzátettem, ha az ablakhoz jó volt akkor lépcsőhöz is lehet találni valami felületkezelő bevonatot. egyébként a tikkurila volt a festék fehérben. van 20 akáckaróm paradicsomhoz azt a közkedvelt kínai olajjal kentem le, köszöni az is jól van. az viszont igaz, hogy akácba kevesebb szívódik be mint mondjuk a fenyőbe.
Szerintem az akácot is le lehet festeni és így aztán egyéb felületvédő anyagot is elbír. Vannak kültéri felületkezelő anyagok. a googl is hasznos segítség lehet. Nekem 26. éve van lefestve egy gerébtokos ablak azon része amire /hez a külső ablakszárnyak csukódnak. ( nem tudom a nevét)és köszöni jól van. Gondolom ez is kültérnek számít.
De nem ússzátok meg ennyivel, kérdeznék is valamit. Kültéri falépcső járófelületét hogyan kellene felületkezelni? Valami olajos, viaszos technikára gondolok de nincs tapasztalatom ez ügyben. Esetleg létezik olyan festék ami bírja az igénybevételt és pár év után is kinéz valahogy? Itt nemrég szó volt arról, hogy az anyag mindkét oldalát azonos módon kell felületkezelni, ez itt is fontos lehet? Eredetileg arra gondoltam, hogy a többi oldalát simán lefestem és csak a járófelületet kezelném másként. Egyébként akácfáról van szó.
Délelőtt még gyorsan megjárattam a karácsonyi előajándékomat, a Hikoki forstnert. Vitte a keményfát, mint a vajat, a negyedik furatnál lett csak forró, de toltam is neki, nem kíméltem. Gyönyörűen szórta ki a forgácsot. Végül nem vettem meg a teljes készletet, csak pár darabot próbára.
Nem ragasztanám, mert ha le kell valamikor szedni akkor nagy szopás levakarni a maradékot a plafonról. 40-60 mm szögek a párnafákba, oldalról aláüte simán megtartják a hungarocell súlyát. A szög kiálló részét annyira felhajlítod, hogy ne zavarjon a fóliázáskor vagy a lambéria felrakásákor. Persze a párnafákat már eleve úgy raknám fel, hogy passzentosan menjen közé a hungarocel. Lehet kapni szigetelés vágó kést, arról lehet megismerni, hogy hullámos az éle, ezzel nagyon szépen és pontosan lehet vágni a hungarocelt vagy kőzetgyapotot. Nem drága, szerintem ennyit megér. A szigetelés és a párnafa közé a sarokba nyomhatsz akár valami olcsóbb szilikon pasztát is, hogy jobban légzárjon és fogja a hungarocelt is. De akár ragszalaggal is lezárhatod a réseket.
Az aljára próbáltam PVAC ragasztóval ragasztani fát, de nem az igazi. Ott maradt ugyan, de az első nem túl nagy erőre lesett*. Az oldalára szerintem attól függ, hogy mennyi a műgyanta benne.
* nem a "papír" szakadt szét, simán leesett róla. Aztán megeshet, hogy többféle alsó papírfedés van, ki kell próbálni.
Bár furnért még soha, de dekort ezerszer ragasztottam, mindig kontaktragasztóval. Amióta léteznek a fújósak, azóta nem kell szopni a palmatex féle szarokkal. Az olcsóbbak közül én az Illbruck CT600-at vagy a zöld Hranifixet merem ajánlani, a Zettexet inkább kerülöm. Egyenletesen befújod mindkét oldalt, vársz kicsit, aztán összenyomod, préseled, kalapálod, vagy amid van.:) Aztán lehet szintbe marni.
Ha üveggyapotot akarsz rakni azt nem tarom jó ötletnek párás helységbe. Lehetne alá rakni párazáró fóliát, össze ragasztva szalaggal a toldásoknál és a falra is felragasztva, úgy nem fog összeesni a párától az üveggyapot, ha tökéletesen elszigeteled. Én még így is félnék a párás helységbe üveggyapotot rakni ami köztudottan imádja magába szívni a párát.
Köszi, így érthető! Akkor is raknál fel hungarocellt, ha felette beépített tetőtér van? (így födémáttörés is, lépcsőház...) Maradt még 5cm-es üveggyapotom, az is jó lehet akár betömködve, vagy az a kis réseken fogja hullajtani magát?
Nekem az emeleten 270 m2 lambéria van a régi vastagabb fajtából. Mindkét oldala 3 rétegben lakkozva. 30 éve van a fejem felett, még hozzá nem kellett nyúlnom, kivétel a porhálózást.
A garázsom oldala is lambéria, de ott csak a külső oldala van lekenve zöldre. Vetemedik is rendesen amikor párás az idő. Rendesen látni, hogy helyenként felpúposodik pár mm-t. Amikor meg nyáron kánikula van akkor meg majdnem belátni a lambériák között úgy össze tud aszalódni.
Én is azt javaslom, hogy ugyanazzal az anyaggal kend le a hátulját. Gondolj arra is, hogy habár nagyon vékony rétegben kerülne rá a lakk, de annak más a tágulási együtthatója mint a lazúrnak. Ez hosszú távon vetemedést okozhat. Szerintem is érdemes lekenni a hátulját lazurral, de ha már párnafákat raksz fel akkor a párnafák közé érdemes lenne olyan vastag hungarocelt is rakni ami pont elfér még. A legtöbb hő a menyezeten keresztül tud távozni.
Szakmailag alap az, hogy ha a fa egyik oldalát kezeled valamivel azt a másik oldalon is meg kell tenni.
De...
Én még nem láttam olyan lambériázást ahol a belső felét kente volna bárki is valamivel :)
Nyilván, ha egy spéci helyre kerül a dolog (akár ilyen lehet egy fürdőszoba plafonja is, már csak a páraterhelés okán), akkor meg kell fontolni a hátoldal kezelését is.
Ugyanazzal az anyaggal érdemes felületkezelni, pontosan azért, hogy egyenletesen vegye fel/adja le a nedvességet a fa. A lazúr és a lakk teljesen máshogy zárja a felületet. Ez a "lélegzés" marhaság, el fog vetemedni a lambéria.
A penésznek táptalaj kell, a lakk és a lazúr nem az.
hát, gondoltam, h felesleges a nem látható oldalt ugyanazzal a drága lazúrral lekenni, a pórusok lezárásához gondoltam, hogy egy egyszerű lakk is megfelelő.
a kontra érvek: többször is hallottam olyat, hogy azert nem kenik le a lambéria túloldalát, hogy "hadd lélegezzen" a fa... amit nem igazán értek.
ami még esetleg szóba jöhet ellenérvként, hogy a lakkozott túloldalon esetleg inkább megtapadhat a penész, gomba ( alamberia és a vakolt mennyezet között),míg a nyers fán kevésbé..
Laminált konyhai munkalap darabot szeretnék befurnérozni. A laminált felét, vagyis a tetejét nem, csak a vágott oldalát és a papírmasé alját. Menni fog sima PVAC ragasztóval szerintetek?
Fürdőszoba, illetve konyha plafonjára, tetőlecekre fogatva tennék fel lambériát, álmennyezet jellegget. A kérdés:
Érdemes/kell/szabad lelakkozni a lambéria hátulját? (a lambéria 12mm vastag, a lefelé néző fele 2 rétegban, vastaglazúrral van kezelve) Vetemedés megelőzése miatt kezelném a hátsó, azaz felfelé néző, még natúr oldalát a lambériának.
Esetleg az én hengercsiszolóm is megnézhetnéd, a blogom első bejegyzései az építéséről szólnak, majd van egy későbbi bejegyzés is amikor átépítettem futószalagosra. Talán segít ez is.
Volt régebben valami trükk a youtube filmek letöltésére, valami betüket kellett írni a youtube link végére és akkor le lehetett tölteni, de hiába keresem itt a fórumon nem találom. Nem emlékeztek erre?
"keresd meg Pacmant, ha nincs meg a száma ...... és tudom hogy nem haragszik meg érte"
Köszi Paco, közben Stolazzal futottunk egy-két kört, ha a projekt odaér szerintem ő is beszámol majd az érdemes fejleményekről. Most épp számolgatás (átmérő, áttétel, kisizé, satöbbi) megy. De én is örülnék ha a működő hengercsiszolójáról majd beszámolna itt, mindenki okulására . Annak idején én csak egy képriporttal jelentkeztem.
És dehogy, nemcsak Stolaz de más esetében sem haragszok ha megadod a számomat: tartalak annyira értelmes embernek hogy tudod, kinek adod meg a számomat -> milyen ügyben -> win-win -> remélhetőleg :)
Na, épp elkészült karácsony előtt a nagyméretű gyúródeszka, mely kapcsán már kérdezgettem itt. Hosszabb képriport következik, erős idegzetűeknek.
Az 55x90-es deszkát vékony, 15mm-es táblából készítettem, hogy megemelhető tömegű maradjon (így is 6kg lett). Tettem rá fejelőlécet, hogy ne kajszuljon. Ezt nem ragasztottam telibe, hanem dominókból készítettem olyan megoldást, hogy a fejelőléc és a deszka el tudjon mozdulni egymáshoz képest, de csak 1 dimenzióban, vagyis a fejelőcéc ne tudjon kihajolni. A megoldás a korábban linkelt WoodWhisperer videóban is benne van, de - mint ahogy a híres szovjet tudósok - vele egyidőben, de tőle függetlenül én magam is "feltaláltam".
A táblásítással nem untatom a fórumot. A táblára és a fejelőlécre 10cm-ként feljelöltem a dominók helyét és mindkettőt kimartam, de úgy, hogy a táblába passzentos marást, a lécbe a középső kivételével a szélesebbet martam. A táblába be is ragasztottam a csapokat.
A fejelőlécet átfúrtam az egyes marásoknak megfelelően.
Közben elkészítettem a 6-os tipliket dióból. Ehhez laposacélból készíteni kellett tiplikészítő eszközt :)
A táblát jól összeütöttem és átjelöltem a dominókra a furatok helyét.
Átfúrtam a dominókat is, úgy, hogy a középsőbe normál furat, a többibe széles került.
A fejelőlécet csak a középső dominó környékén ragasztottam, a teljes hosszában csak a tiplik húzzák oda a táblához. A tipliket elég macera volt úgy beragasztani, hogy csak a fejelőléc legyen ragasztós, a dominó ne. A beütött, beragasztott tiplik kilógó végeit ledolgoztam. A táblát felcsiszoltam, végül egy dió inzertes , egymáshoz képest negatív mintába mart elcsúszás gátló lécet dominóztam a hosszabb oldalakra. Ennek sem szabad a fejelőléc fölé eső részeit beragasztózni.
Végül oda döntöttem, hogy paraffin olajjal kezelem a gyúródeszkát. Nagy részben kozmetikai okokból, reméltem, optikailag szebb lesz a kezelt fafelület. Az eredmény ebből a szempontból csalódás lett, csúnyán besárgult a fa, a vörös tölgy elvesztette az eredeti lazacos, rózsaszínes, fehéres árnyalatát. A fotóhoz rátett fedélke - mely az ántik sótartóra gyenge két év után készült el végre - OSMO keményviasz olajat kapott, annak sokkal jobban tetszik a színe.
A módszer működik, de irtó macerás. Ha van valakinek használható csap- és horonymarója, jobban jár, ha a klasszik megoldást választja. Nekem ilyen vékony anyaghoz nem volt. A 4mm-es lapos fogú fűrészlapommal el tudtam volna készíteni, de egyrészt 6 fogásból kellett volna marni, másrészt bátorságom sem volt a fűrészlapot befogni a marógépbe :)
600mm-es munkalap esetén az alsó korpuszokat (ha ennyire borzalom a fal) csak 520mm mélyre csináld, abba még elfér az 500-as fiók, de mögötte marad 30mm-ed ha "csalni" kell.
A felső szekrényeket meg csináld nútos hátfalra, akkor ha rossz a falad, marad a hátfalig ~16mm-ed ami szintén hasznos tud lenni.
A teljes korpusz szélesség -3mm-el szoktam számolni, az egy elég régi sztenderd.
Ha megnézed a széria gyártású fóliás MDF frontok méreteit (régen azokat is csak sztenderd méretekben lehetett rendelni) mindegyik 7-re végződik. 600mm széles korpusznál 597mm a front szélessége 1 ajtó, 297mm 2 ajtó esetén.
Az is lényeges, hogy a szabászaton milyen méretet kérnek. Nálunk (Kecskemét és környéke) mostanában már kivétel nélkül a készméretet kell megadni, azaz az ABS-el együtt kérik a méreteket. Régen még a szabászméretet kérték, akkor még vissza kellett számolni mindent.
Amióta bejöttek az előmarós élzárók, az ő dolguk is egyszerűbb lett, így élzárás esetén elég a gépet az élzáró vastagságára állítani. Szebb lett az élzárás is, mert a maró eltünteti már 0,4mm vastag ABS esetén is az elővágó nyomát, vastagabb élzáró esetén meg az esetleges kipattanásokat.
Ja és ez az első munkám, saját részre készül. Lesz vele gondom, mert L alakú, a falak nem derékszögek, falsíkból kiugró kémény, alul fűtéscső, felül belógó gázcső, köztes kisablak stb. Nem is tudtam mindent pontosan lemérni, persze a lényeges részeket igen.
És majd improvizálok, 2 munkalapból az egyiket hosszban is vágni illeszteni kell, de gondoltam először majd osb-ből leszabom, ha kell módosítok és csak utána vágom majd a munkalapot.
Igen így van. Már idénre bezártak, valamikor januárra ígérték, szerintem még neki sem álltak, így van esélyem módosítást kérni. Ha netán mégse, akkor marad és kénytelen leszek azzal a 2 millivel gazdálkodni. A munkalap alatt pedig 5mm-t hagytam.Be tudom állítani, de valamennyi idő után ha előfordulnak kis lazulások, lógások, azért nem árt egy megfelelő hézag.
2-3 mm-t. Az 1 azért problémás mert vért fogsz izzadni mire úgy beállítod, hogy ne legyen csálés és sehol se érjen egymásba. Nem beállíthatatlan, csak erős kihívás.
Megpróbálkozok egy konyhabútor készítésével bútorlapból. Ajtók ráütődő blum ,csillapítással, fiókok fds sínnel. Ajtóknál és a fiók előknél úgy terveztem, hogy korpusztól körben 2mm-el kisebbek. Festett mdf-t terveztem, így adtam le a méreteket. Aztán csak mdf lett belőle...1mm abs elvédővel, sajna az 1mm-s élvédőt elfelejtettem számolni.
Így kissé kevesebb rés marad... Ajtóelők állíthatók, pántok is, de nem lesz ez így kicsit necces?
Nekem van ilyenem, bár a színe, meg a neve más. Az a fekete műanyag a kifújó ami a kép szerint a tetején van, ahogy BözsiBözsi és rferi is írta, a kifújt levegő irányát lehet állítani. Szerintem nem a por miatt, hanem hogy ne fújja az ember képébe az olajos (vizes) levegőt. Amikor új volt, egyszer körbe forgattam, de azóta is úgy van ahogy a gyárból kijött, meg ahogy a kép is mutatja, "előre". Nálam még nem volt olyan helyzet, hogy értelme lett volna más irányba fordítani.
Arra majd figyelj, bár biztosan hamar rá is jönnél, hogy határozottan szorítsd le az elejét és tartsd úgy amíg a "ravaszt" el nem engeded. A beütés ellenhatása képes fellökni ha nincs elég erősen leszorítva és ilyenkor a leírás ellenére újra "elsül", sőt szeret gépkarabélyt játszani. ://
Lehetne akár lényeges is. Amíg ki nem találjuk, mi ez, addig nem tudhatjuk.
És revideálom magam, mert gondolkodtam közben.
Nekem ugyan még nem volt olyan, hogy poros cuccot szegeztem volna, emiatt azt sem tudom, az enyémen merre fújódik a levegő. De, ha mondjuk valami nagy, meg bonyolult izét szegeznék, fejem felett, meg mittomén, és jól szembefújna ez a vacak, lehet, hogy örülnék neki, hogy el lehet forgatni.
(mindig mérgelődök, amikor a dekopíromat kézbe veszem, mert jobbkezes a szentem, Miért? Mert jobb oldalra hajtja a levegőt ki a gépvázból, én meg balkezes vagyok, tehát nekem pont az arcomba fújja a forgácsos levegőt. Mindig úgy néz ki a fejem vágás után, mintha a fejemre öntöttem volna egy vödör fűrészport. Mindig megfogadom, hogy egyszer szétszedem, és megfordítom a forgásirányt benne, de valahogy mindig elmarad)
Szerintem a dugattyúblokk tetején levő fekete műanyag basz lehet ez, amin a levegő távozik munkavégzés után, és ezt lehet irányítani, hogy merre fújjon. Szvsz nem egy lényeges fícsör....
Ha ugyanaz mint a bostitchen akkor a gép hátulján a használtlevegő fúvókáról van szó amit arra állítasz amerre szeretnél, hogy ne fújja a szemedbe a port .
Amikor az ember tervez, megnéz minden videót, de azért súlyozza az információkat. Ennek a srácnak már éppen működik, de még semmi igazi tapasztalata nincs vele. Leutánozni mindenben, és utánna ugyanazokat megszívni mint ő, elég nagy hiba lenne. Ezért írtam, hogy a gyári megoldásokból kiindulni mindig jobb, a youtuber skac is tuti azt csinálta.
Egy biztos: nem csinálnám a hengert pvcből. Ha tartósan használod, tuti felmelegszik annyira, hogy kilágyul.
Keresd meg Pacmant, ha nincs meg a száma akkor én meg tudom neked adni privátban és tudom hogy nem haragszik meg érte. Amikor ő dobcsiszolót épített akkor megcsinálta ezeket a számításokat és biztosan segít.
A motor teljesítmény a szélességből jön. Bolti dobcsiszolókból lehet kiindulni, centinként kb 34W jön ki.
A sebességet is lehetne a bolti gépből, vagy egy szalagcsiszolóból számolni. 13cm hengerhez 1550es fordulatot találtam, az kb 10m/s, kézi szalagcsiszolók szerintem ez alatt vannak valamivel.
Szeretném megépíteni ezt a dobcsiszolót, de nem tudom milyen motor kell hozzá. Teljesítmény, fordulat? Azt sem tudom mekkora fordulat kell a csiszolóhengernek, hogy ki tudjam számítani a motor áttételét.
Ha modulméret, és nincs mese, 50centinként egy szék, akkor egyszerű. De ha van egy 3méteres asztalod, azt hiszed, hogy a 3méteres oldalra tehetsz 4 tányért vagy 5 tányért vagy akár 6 tányért is. Viszont ha van két lába, akkor még nem biztos hogy normálisan kiadja mindegyik osztással.
Esetleg C alakú lábak? A térdet nem zavarja, kellő tartást ad, de fából nehéz kivitelezni. De egy lakodalomban a 80X100-as 4 lábú asztalok sorban sem zavaróak azért.
Egy étkezőasztalnak a lába a leginkább utálatos része. Mindig útban van, legjobb lenne ha nem is lenne. Az ideális étkezőasztal az, aminek egy lába van középen, vagy kettő, de mindkettő bent az asztal közepe alatt. Ehhez képest egy nyolclábú étkezőasztalhoz ültetni külön macerásnak tűnik.
A klasszik megoldásnál, ahol a rendes lap alól lehet kétfele kihúzni egy-egy kisebbet, ami felemelkedik síkba, is az a baja, hogy a szép hosszú oldalon lesz két láb, ami bekorlátozza hogy hova tehetsz tányért és hova nem.
Amikor kinyitott állapotban is maradnak a lábak a sarkakon, az egy igen jó helyzet!
Ha kihúzod a felső lap alól a toldásokat, a felső lap lesüllyed a toldás szintjére. Ilyen van a műhelyemben. Annyi, hogy a kihúzható részek szélére is teszel lábat. Egy 180-as asztal tömzsi lábakkal nem rémisztő látvány.
tovabbra se ertem miert kell ennyire elbonyolitani. a csuszo lapnak csak 60cm-t kell oldalankent kilogni, h. a kozepebe 1-1 toldas beferjen. a csuszo lap egy Z-lemezzel van szerelve, ennek egyik vizszintes resze laphoz csavarozva, masik meg az asztal vazban talalhato nutban csuszik. ket esetben lehet leboritani a levest, ha a Z-lemez teherbirasanal nagyobb erovel konyokol vki (vastagabb lemez kell) v. ha a 3m-es asztalt hosszaban magara boritja
A mienk így néz ki. 140 átmérőjű kör az alap, egy dupla sínrendszer van benne. 3 db toldót lehet tenni a közepébe, mindegyik 60centis. Ezeket külön tároljuk a padláson, csak néha kell. Ültünk már 14-en is körülötte, teljesen kihúzva 3méternél nagyobb, és elég széles a vége is a körrel.
A lába kettéválik, és kis kerekek vannak a mozgó lábak végén.
Esélyes, de talán ki lehet mókolni, hogy ne legyen az. A vendéglapokat hosszában simán be lehetne tenni a videós verzióban is a két fa sín közötti térbe, a pótláb fölé - hosszában.
Nyitott és csukott állapotban ugyanannyira zavaró. Nem tudom mennyire. Ha nem 80széles, hanem mondjuk 90 vagy több, akkor talán egyáltalán nincs útban.
A betéteket egyszerűen a szekrény mögött szokás tárolni, ezek az asztalok nem a mostani szűk lakásokba készültek, ahol számít hogy kompaktan tárolható.
először fejjel lefelé teszi fel a sablont és fúrja ki a lyukakat. 3:37 és 3:40 között átugranak a lyukak más helyre. De látszik, hogy a görcsök is más helyre kerülnek, tehát vagy új kávát csinált vagy a hátoldalon újrakezdte. Nem, nem az asztalt fordította fejjel lefelé szerelés közben.
Gratulálok, hogy kiszúrtad! meg kellet néznem vagy 10x, hogy mire gondolhatsz :)
Nem tudom, erre gondolsz-e, de az asztalnak időnként van lapja, időnként meg csak a váza van meg. Ez többször is változik szerelés közben. Nyilván nem egy menetben lett felvéve, más sorrendben, mint amit látsz.
Megnéztem ezt a videót. 6 perc, nem vészes végignézni. De muszáj volt sokszor visszatekernem, is kikockázni, mert valamit nagyon értettem. Az úgy, ahogy csinálta, nem működhet. Aztán rájöttem, hogy ő is rájött, és csalt.... na így már működhet
Kíváncsi vagyok, ti észreveszitek-e a csalást? Ha mindent pontosan úgy csinálnék 3 percig, mint ahogy ő, akkor nem működne. A csalás ezután jön. Meg tudjátok-e mondani, pontosan mikor?
Ezek publikus képek. A felpítmény csak a falhoz van rögzítve, így a későbbiekban két lábbal kiegészítve akár normál asztal is lehet, a munkalap meg sértetlenül használható.Ennél lényegesen szélesebb szerkezet is kialakítható. Egyszemélyes háztartás, fiatal, nem akarta a helyet foglalni egy külön asztallal. A lap nem megy végig, a falnál van egy vályú olajnak, ecetnekek, borsörlőnek, sótartónak stb.
A fronton a sütő alsó élénél az nem elcseszés. Már elkészültem a fronttal, feldaraboltam, beragasztottam a fogantyúkat, amikor kiderült, hogy nem szabvány 60x60-as sütő kerül beépítésre. Ebben van mikro is, így azt külön nem kell a pulton nézegetni. Hogy a sütő alsó éle fusson, újra kellett volna a frontokat gyártani. Így csak egy fiókelőt kellett készítenem.
Csütörtökön megyek vendégségbe, oda 10x éve készítettem egy széthúzható asztalt nagyon hasonló vasalattal. Ha gondolod tudok fényképezni, videózni, illetve van elfekvőben egy szinkronos széthúzható vasalatom. amit szívesen lefotóznék. Az enyém a középen vendéglapos fajta, ezek LÉNYEGESEN olcsóbbak. Az is igaz, hogy a káva és a lábak távolsága változatlan, a konzolos túlnyúlás nem annyira stabil.
Szerintem a 4,1 méterben akár pár cm is lehetett. Igazából akkor volt feltűnő amikor rá volt rakva a szállító kocsira élére állítva, szóval nem lapjára állítva lógott a két vége...
Ez lett a 31 kilós munkalapból. Persze nem valódi "hobbiasztalos" tevékenység, hiszen mindenki ki tudja vágni dekopír fűrésszel a főzőlap és a mosogató lyukját. Sajnos nincs műhelyem, mindent a konyhaasztalon kellett elvégezni. (az ajtókat nem én készítettem, méretre lett gyártatva.)
A vadonat új munkalap is felhajlott, mindkét végén 1-1,5cm-t. Oda lett csavarozva a végein a konyhabútorhoz, az lehúzta vízszintesre. A fénykép egyben bemutatja, hogy lehet legfelső sor szekrényt elhelyezni.
Ha laminált forgácslapról van szó, akkor szerintem pár mm hajlás simán korrigálható. Ha több darab illesztése is porondon van, akkor az lehet okoz némi nehézséget.
Ellenpélda: 30-as rétegelt asztallappal jártunk már úgy a cégnél, hogy 8-as állványcsavar feje is leszakadt, de a hajlást (10mm körüli) nem tudtuk normálisan, vállalhatóan kihúzni belőle, cserélni kellett.
Bementem az OBI-ba munkalapot nézegetni, ott méterre is adnak...
Megfigyeltem, hogy a tábla mindegyike hosszban kissé meghajolt. Kérdeztem az ott dolgozó kollégát, hogy nem gond?
Azt mondta nem, amikor gyártották a lamináció húzta kissé meg mert csak az egyik oldalán van. És majd mikor hozzácsavarozom a szerényhez az visszahúzza?
Ok ez így és tényleg ennyit simán visszahúz a csavarozás? Vagy csak kamu volt? :-)
Pár hete járt nálunk egy parkettás. Mutatott egy tárcsát, ami leginkább ahhoz hasonlított, ami a mosogatószivacsok durvább felén van, csak sokkal nagyobb léptékű volt rajta minden. Mintha valamilyen műanyag szálak lennének összeolvasztva. Biztosan van erre is szakkifejezés, én nem tudom. Azt jósolta, hogy a régi csiszolószalagok és tárcsák az ő szakmájában el fognak tűnni, és ezek lépnek majd a helyébe. Hát, nem tudom, majd kiderül.
Nekünk 20 éve üzemel egy asztal, ami ezeket a paramétereket tudja. Ennek is dupla lába van némi csavarral, és fémből leginkább csak a csavarok vannak benne. 140-es átmérőjű körasztal, amit mindkét oldalról ki lehet húzni, és 3 toldást lehet belerakni. Egy asztalos álmodta meg, és rakta össze annak idején. Ha gondolod, csinálok pár képet világosban, de ha eljössz szívesen meg is mutatom. Gondolatébresztőnek biztosan jó.
Nálam az ácsok a szarufavégeket meg hasonlókat nem gyalulták, hanem fibertárcsával csiszolták. Azt mondták haladósabb, meg nem kell a forgáccsal szenvedni. Persze nagyflexxel és 230mm tárcsával, 40es papírral kezdve.
Most azon morfondírozom, hogy van nekem egy halom - több tucat - olyan dupla golyósoros fiókvasalatom, ami Compaq szerverekhez való. Annak kihúzása valahol hatvan centi körül van, teherbírása ötven kiló minimum. Talán egyik végnek jó lenne megoldásnak, és ha jó, akkor mindkét végen húzva megvan a méret.
Amúgy is olyat szeretnék, amit külön-külön húzható.
Ha a hozzátartozó képeket megnézed ( főleg az utolsót) akkor az jön ki, hogy 1000-ről 2350 re nyit. De az is látszuik a hozzátartozó asztalkialakításból, hogy szinte terhelhetetlen*, csak a pozíciómegtartást segíti.
*45 kg terhelés 675 mm hosszon az kb annyi hogy Józsi rákönyököl az asztal szélére. Ha Ilonka is rátehénkedik akkor már törik, borul, vagy miafene lesz.
Amúgy a szinkron működésű az külön cucc. Szóval két irányba nyílnak, az tuti, csak van olyan, ami szinkron, az _egyszerre_ nyílik kétfelé, míg a másik nem egyszerre, hanem külön-külön.
Iker asztalt nem csinálni kell, azt simán meg lehet venni. Vesznek két egyformát, és kész.
Arra minek gyúrjak?
De amúgy nővéreméknél azzal szórakozunk mindig, hogy rakosgatjuk az asztalokat, aztán a végeknél a lábak mindig útban vannak, kényelmetlen, pakolgatni kell, én olyat nem kívánok az unokahugoméknak.
Nekem úgy tűnik. Viszont 1000 mm-ből 1350-et nyitni csak úgy lehetséges ha mindkét irányba tolódik. Ez oda is van írva az áraknál, hogy /s azaz szinkron működésű.
Vannak vasalatok, amik atomstabilak, nekünk is egy ilyen vasalattal összerakott asztalunk van az ebédlőben, de annak a nyílása is 60-70cm, nem 120. Ha érdekes, akkor előbányászom a típust, az tuti, hogy schachermayeres, alu profilos cucc, iszonyat robosztus, de elbaszott drága.
Miért nem csinálsz iker asztalokat ? Egy 180-as és egy 120-as ? A kicsit lehet használni alapból egyéb célokra, ha pedig kell, akkor egymás mellé lehet rakni őket.
Ez sajnos csak kiindulásnak jó, mert egy-az-egyben nem az.
Volt ilyenünk, a 60-70 centire kihúzott véghez odaültettünk három oldalról három embert, és volt olyan, hogy majdnem felborították az asztalt, mert messze bent van a láb. A pia, a leves borult.
nekunk ilyen van osszetolva 8 szemely ket kozepso plusz lappal 12 szemely a lapok olyan 50cm szelesek az asztal osszecsukva kb. 200*100 kinyitva 300*100. labak nem mozognak a 100*100-as lapok csusznak ki a szelre a betetek maradnak kozepen. szoval kb azt tudja, amit csinalni szeretnel es faek egyszeru mefgoldas
"Én valószínűleg nem erőltetném a "tisztán fa" koncepciót, hanem a vízszintes szerkezeti elemeket fémből csinálnám."
Én sem erőltetném. Fa asztallap, fa lábak, és fa káva. A többi lehet bármi felőlem, úgysem látszik.
"A méretek eléggé problémásak."
Egyértelműen. :(
"Ha az eredeti méretet háromra szeretnél bővíteni akkor 100-120 cm pluszra van szükség. Amennyiben ez "feltámasztásos" akkor a 180 cm-es esetben tegyük fel 150 cm marad a lábak között aminek széthúzva 120 cm-et kell áthidalnia azaz 15-15 cm marad kétoldalt az eredeti nútban a merevség megtartásához. Nagyon pontosra kell csinálni és nagyon erős anyagból. Két vastagabb szerkezeti elem helyett lehet, hogy inkább 4 kisebbet alkalmaznék."
Igen, hasonlót számoltam én is.
Az jutott eszembe, mi van, ha a lábak úgy néznek ki, hogy kint vannak a sarkokon, és mindegyik valójában dupla láb, szorosan egymás mellett. Az asztal közepe felé levő négy marad helyben, és a széle felé eső kettő-kettő kicsúszik a kihúzott résszel együtt. Így a növeléskor kétfelé húzzuk ki az asztalt, mindkettő külön-külön mondjuk 60-80 centi. Hatvan centibe már éppen be tudunk ültetni egy embert, elfér a lába az asztallábak közt.
És akkor a csukott asztal 180 centi, elfér mellette nyolc ember, egyik végét kihúzva 10 fős - és van hat lába, másikat is kihúzva 12 fős - és van nyolc lába.
Azt számolgattam még, hogy ha a csukott asztalt kisebbre akarom venni, hogy mondjuk csak hat emberes legyen, akkor az olyan 140-150 cm hosszú, és akkor 75-75 centit kell kihúzni oldalanként. De akkor nem lehet a lábakat a sarokra rakni, mert nem jön ki az emberosztás.
Egy emberre hatvan centit kell számolni egy ilyen zsúfolt felállásban, tehát vagy bent van a láb középvonalban, vagy ha kint van szélen/sarkon, akkor tartani kell ezt az osztást, hogy a lábak közé ülhessen a delikvens.
Most még azt kell eldöntenem, hogy egy 180 hosszú asztal elfér-e az unokahugoméknál majd az új házban. Elég sok falat kivertek, nagynak tűnik a majd rendelkezésre álló tér, elképzelhető, hogy elfér.
Az ideális lenne, mert duplájára kihúzni egy ilyen asztalt már komolyan problémás dolog.
Én valószínűleg nem erőltetném a "tisztán fa" koncepciót, hanem a vízszintes szerkezeti elemeket fémből csinálnám. Egymásban csúszó zártszelvények vagy csövek segítségével. Az ötödik láb csak a kihúzott állapotot tartaná, összetolt állapotban fel lenne hajtva a lap alá. A lábak lehetnek fából, a vízszintes fémszerkezet amúhy is rejtve lesz az asztallap által, ha nem néz alá valaki akkor nem látszik.
A méretek eléggé problémásak. Ha az eredeti méretet háromra szeretnél bővíteni akkor 100-120 cm pluszra van szükség. Amennyiben ez "feltámasztásos" akkor a 180 cm-es esetben tegyük fel 150 cm marad a lábak között aminek széthúzva 120 cm-et kell áthidalnia azaz 15-15 cm marad kétoldalt az eredeti nútban a merevség megtartásához. Nagyon pontosra kell csinálni és nagyon erős anyagból. Két vastagabb szerkezeti elem helyett lehet, hogy inkább 4 kisebbet alkalmaznék.
Fogalmam sincs, hogy mire kell neked ez a kettesével növekvő sor, de ha tényleg csak ennyi akkor kevesebb mint 2000 forint/db. Persze még meg kell majd venned a 15 /25 is de úgy sem lesz sokkal több.
Ha tényleg szükséged van rá akkor nincs mese, úgyis meg kell venni ennél csak drágábbat találsz. Ha gyűjtögetni akarsz akkor nagyon helyes, hogy elkezdted átgondolni. Ha viszont nem gyűjtögetni akarsz akkor szerintem inkább fogadd meg Bözsi tanácsát.
Tegyük fel, hogy nekilátnék egy olyan étkezőasztal készítésének, ami:
- széthúzható, de nem csak az asztal lapja, hanem viszi magával a lábat is, hogy stabil maradjon
- összetolva kb. 160-180 cm hosszú, széthúzva 300 centi (3 méter!!!), hogy egy tucat ember elférjen körülötte.
- esetleg a hosszában középen lenne egy "gördülő" lába, ami jól megtámasztja a hatalmas asztal közepét, amikor ki van húzva. Végülis 3 méternyi hosszon rengeteg terhelés éri, és nem csak a rápakolt eszcájg, meg kaja, hanem a rákönyöklő emberek is.
Olyat szeretnék - ha már nekilátok -, ami nem nyaklik össze-vissza, hanem masszívan állja a családi összejöveteleket.
Na, a kérdés:
Ki, hogyan állna neki a lábrendszernek, illetve a kihúzó-rendszernek?
Az asztal lapja annyira nem nagy téma - szerintem. Amin áll, vagy bukik a dolog, az a vázrendszer a lábakkal.
Simán, csak a megfelelő szerszám kell hozzá. És türelem. Gondold el, amikor egy már öreg, és valaha lakkozott parkettát csiszolnak fel, az első feladat, leszedni róla a régi lakkot. És sikerül.
De mivel? Egy dögnagy dobcsiszolóval, és kábé olyan 16-25-ös üvegpapírral. Utána kezdenek neki a finomabb papírokkal való tulajdonképpeni felcsiszolásnak. Ha tudsz valamit, amire fel lehet tenni ennyire durva papírt, és van benne kraft is, nem csak receg, hanem keményen forog és/vagy halad benne a papír, akkor azzal végülis megoldod.
Én azt gondolom, flexbe fogható, kemény kartonon levő csiszolóval talán sikerül. Az leszedi a festéket.
Fiber/vulkánfíber tárcsának hívják.
Acélhoz szokott lenni nagyon durva, talán azzal lehet próbálni
Kellene egy egész készlet, nem csak az 5 darabos, hanem 10-30-ig kettesével. A hikokiból összeszedtem, és 31 ezerre jött ki. Keményfém lapkás lehet, hogy örök élet, de egy bő százast nem akarok kiadni rá.
Mindegyik csiszoló másra való, más célt szolgál. Ha nem így lenne akkor az ami "fölösleges" már régen kiesett volna a kínálatból mert senki sem venné meg.
Azt kell magadnak eldöntened hogy arra amire használni szeretnéd melyik fajta a legalkalmasabb. Ha csak a kerítésdeszkákról a régi festék és lakk eltávolítása, de nem akarsz síkot csiszolni vagy szép felületet elérni akkor a szalagcsiszoló tökéletesen alkalmas eszköz.
Mint ahogy megoldható sarokcsiszoló +fibertárcsával, vagy az excentercsiszolóval is, csak akkor más lesz a felülete, illetve más ideig tart a munka. Sarokcsiszolóval hullámos felületet kapsz sokkal rövidebb idő alatt, excenterrel pedig egyenesebb felületet 5-10 x annyi idő alatt.
Mindkettő "rajongó". Az egyik állandó, kb 10-11 órakor végigmegy az összes hozzászólásomon. A másik alkalmi és innen való, mert csak néhány naponta jelenik meg és mindössze egy-két oldalt mínuszol vissza főleg itt a hobbiasztalosban és az offtopikban.
A milwaukee forstnerfúrókon kívül mi az, ami még jó, és nem egy ökör ára? Ebből az 5-ös készlet 10-15 ezer körül mozog, darabonként meg 1500-tól 2500-ig méretfüggően.
"Akkor végülis, mire érdemes használni a szalagcsiszolót? "
Nagyon gyors anyag eltávolításra. Erre kiváló. Főleg akkor ha a szálirányra merőlegesen használod az elején. Nagyjából lehet vele síkot is csinálni de ahhoz sok gyakorlás kell. A bütü csiszolásánál is jól lehet használni. Ha még nincs gyakorlatod a géppel, akkor nagyon el tudod rontani a síkot, mert hirtelen nagyon sok anyagot tud lecsiszolni egy helyről. Nagy és viszonylag gyors mozdulatokkal lehet csökkenteni azt, hogy egy helyen mélyedést csiszoljon. A szálra húzásban viszont verhetetlen finom papírral.
Némi gyakorlás után egészen használható lett a felület. Még a síkot is lehetett tartani. A régi akác pallóimat is ilyen lappal csiszoltam fel, hogy eltűnjön róla a poros, szőrös felület.
Azért kérdezek, mert nem csináltam még ilyet. Flexel csiszoltam már le gyalulatlan pallót, deszkákat. Nem lett szép, de nem is volt elvárás, csak ne legyen szőrös, szálkás.
Akkor legyalúlva veszem meg a pallókat.
Akkor végülis, mire érdemes használni a szalagcsiszolót?
Saccra az első palló felénél fogod sűrű anyázások közben megkeresni az első helyet, ahol vállalnak gyalulást. Rettentő sok meló, és a festék el fogja tömíteni a csiszolópapírt, ami miatt még sokkal macerásabb (és drágább) lesz a buli.
Ja, és ne számíts igazán szép végeredményre, síkot nem a csiszolóval képzünk. Ha pedig nem sík, akkor nem is lesz (annyira) szép a végeredmény.
Pallóbol szeretnék padokat, asztalt csinálni. Régebben festett, lazúrozott kerítés lécet, deszkákat, csiszolni. Esetleg nem lenne a palló legyalúlva, akkor is meg lehet viszonylag szépen csiszolni?
A hammer behúzóhengerét hogy szoktátok tisztítani ? Nőgyőgyászatilag alulról, vagy leszeditek a védőburkolatot ? Lehet ezt valahogy kikapcsolt állapotban forgatni ? (nem próbáltam izomból, de finoman nem akar elforogni, még akkor sem, ha ki van kapcsolva az előtolás)
Köszi, igazából újítok fel egy FG-1-es gépet, vannak hiányai, mint pl. ékszíjtárcsák, amihez igazából az eredeti méretek kellenének, hiányzik a 3 ékléc, de ezt meg fogom oldani.
Nem tudok segíteni ékszíjtárcsa gyári méret ügyben, de a tapasztalat azt mondja, hogy a késtengely átmérőtől kisebb az igazi (mert még a burkolatnak is el kell férnie). A késtengely fordulata 4500-5000-nál percenként, ne legyen több mert a csapágyazás kb. ennyit tolerál hosszú távon. Én 8-10mm-es ékszíjat terveznék (1db olyan 1.5 kW teljesítmény tud átadni).
Ha egy ékléc hiányzik akkor 3 db egyformát készítenék ékléc magasság állítási lehetőséggel.
Köszi, igazából újítok fel egy FG-1-es gépet, vannak hiányai, mint pl. ékszíjtárcsák, amihez igazából az eredeti méretek kellenének, hiányzik a 3 ékléc, de ezt meg fogom oldani.
Igen, a közvélemény az, hogy a műanyag a higiénikus, pedig a világszerte lefolytatott tesztek/vizsgálatok az ellenkezőjét állapították meg. A fa többnyire antibakteriális hatású.
Mailt még nem próbáltam küldeni, nem is tudom, hogy az enyém látható-e. Szabolcsban lakom, még Hajdú-Bihar is jó. Messzebbre nem éri meg elmennem. Az új 42-45000 körül van.
Szeretnék egy szalagcsiszolót venni itthonra. Eddig sarokcsiszolót használtam gumi lappal, de az csak durvázni jó. A Makita 9911-et néztem ki, szerintetek jó gép, meg szabad venni?
Akinek viszont újdonság volt, az nem igazán érthette meg, mert az előzményeket nem ismerhette, hiszen új tag. Hacsak akkoriban éppen nem olvasta és csak most látta meg.
Napi általános használatra bőven megteszi a sima deszkaforma.
Az, hogy elvágod a szálakat, és ezért kiteknősödik idő után az meg házi használatban ritkán fordul elő, és ha elő is fordul 5-10 éves használat után akkor is mi történik?
Előveszed a csiszológépet, és kb. 20 perces melóval (mindent beleszámolva..) újabb 10 évet kapsz a deszkától...
A tisztíthatóságban sehol nincs a fa vágódeszka a műanyaghoz képest.
Nem véletlen, hogy egy rakás országban pl. az éttermekben kifejezetten tiltott a fa vágódeszka használata. Kimondottan műanyag kell, vagy márvány.
Azt nemtom, hogy a márvány miért jó, de az a hír járja, hogy a spéci helyeken azt használják.
Ez annyiból lehet érdekes, hogy én úgy tudom, hogy a márvány nedvszívó (igaz puhának minősül a kövek közt..) így gondolom felveszi a különböző alapanyagokból kifolyó löttyöket...
"*** Lassan ideje lenne felidézni azt a legendás hozzászólást, deWan valaki aki be tudja linkelni ? :)"
Bár tudom mire gondolsz de csakazértis félreértem... Szóval erre gondolsz:
"A legtöbb ember nem az igazságot keresi, csak a maga igazát.
- Karinthy Frigyes"
Vagy erre?:
"Az emberek kezdenek büszkék lenni rá, hogy nem szoktak gondolkodni. Egy ismerősöm olyan fölénnyel és lenézéssel bizonyítgatta nekem, hogy ő nem ért engem, mintha ez reám nézve volna megszégyenítő és nem őrá nézve.
