Nincs értelme a hagyományoshoz hasonlítani. A hagyományost hőszigetelik alulról, és nincs benne olyan alkatrész aminek ártana a hő. Az indukciós elektronikája viszont tuti nem szereti a meleget. És ahol 6-8 kilowatt megy ki felfele, ott a félvezetőkön is lesz pár száz watt hamar. Egy pc tápban is van venti, pedig ott a veszteség sokkal kevesebb.
Az indukciós elvileg nem termel direkt hőt, mágneses mezőt csinál, ami az edényt melegíti. Szóval az alja melegedhet az indirekt hőtől, illetve a teljesítényelektronika is fűti valamennyire. Mindenesetre biztosan jóval kevesebb a veszteséghő, mint egy mezei fűtőszálas esetén.
Nálam 6 éve bosch van, rengeteget használva, nem látok szellőzőt a környéken a bútorban, de működik. A sütő/mikró torony alján viszont van szellőző, azok is működnek 6 éve gond nélkül. A mostani konyhába is ezért lett bosch (bár ez egy jóval egyszerűbb darab, de szignifikánsan kevesebbet is lesz használva)
Az enyém Teka. Olvastam róla, hogy belehal ha pl fénycső van felette. A touch gombjai infrásak. És az okos mérnökök kitalálták, hogy ugyanazon az infra vevőn keresztül lehet paraméterezni meg firware-t installálni meg ilyenek. És kedvezőtlen esetben a villogó fénytől elmegy valami spéci üzemmódba, amiből csak az áramtalanítás veszi ki.
A kollégám pár éve nekem adta a lecserélt indukciósát. Elvileg működik - kipróbáltam -, de néha eldobja magát, és olyankor resetelni kell. Évente párszor - mondta.
Bármennyi tapasztalatot szívesen megosztok, de jobban jársz kofic-el vagy másokkal, akiknek több a tapasztalata benne. Én főképp azt tudom elmesélni, hogy mit baszarintottam el :)
Az enyémben még ventillátor is van. Lekvárfőzéskor rendesen kifűti a szekrényt.
Kb mindegy hova, de valahova legyen szellőzés, tudjon cserélődni a fiókban a levegő. Oldalra a szomszéd szekrénybe, hátra a falhoz ha a hátlap és a fal között van hely.
Meló szünetében telefonról írok-számomra evidenciákat. Elnézést ha rosszul fogalmaztam. Ha valakit érdekel, keressen privátban vagy hívjon fel. Szóban jobban követhető vagyok. Yettel-5 három nulla, 7 ötvenkettő 7
Hát, pedig vízszintes a kötő (elbasztam, tudom :), nem kis meló volt kivágni. Vágok majd szellőzőt rá, köszi a tippet.
(egyébként ez nem az elsődleges konyhánk, amolyan nyári konyha féleség, de itt is főleg grillezni fogunk, szóval nem lesz agyonhasználva sem a főzőlap, sem a sütő. ettől függetlenül köszi a tippeket, csinálok majd szellőzőt)
Indukciós alá, a hátfalba. Mivrl vízszintes felső kötőd nem lehet, így azt élére állítva szokás a hatfalra lefordítani függőlegesen. Ebbe a kotőbe lehet különböző módon szellőzési lehetőségeket kialakítani. Ha bármit vágsz, fúrsz így utólag vedd ki a síneket a korpuszból mert könnyen szennyeződnek ezekkel az apró forgácsokkal. Az a köztes lap azért is jó, mert a levegő nem az edények között kavarog, hanem távozik a hátfal felé.
Vajk írta, ki kell szellőztetni, ezért kérdeztem én is. Elvileg kötelező lenne még alá egy hőtükör is. Ha gyárit nem is szerelsz be, egy 16mm-es lapot be kéne tenni a főzőlap és a fiók közé.
WZTS 1701 ALDI/WORKZONE asztali körfűrész ( 2014 ) eladó ... 10.000 Ft Az összes gyári tartozékával, és egy 24 fogú gyári/kopott lappal. ( ez még a fém házas kivitel , amelyiknél a 2 oldalán és hátul asztal toldó van rajta.
+ ajándékba elvihető vele.... Gödöllőről
1 db 48 fogú ÚJ WORKZONE lap... ( átm.250 x 3 x atm.30 )
1 db GEREX GX900 Pb szalagcsiszoló ( szalag nélkül )
Az asztali körfűrészről azt kell tudni, hogy a PÁRHUZAMvezető csak bizonyos vágási magasságban nevezhető annak....Azon kívül, már csak vezető !
A vágási magasság állító "mechanikán" állítani kéne..., ahogy arról már volt szó itt a fórumon...
Annak idején dolgozatíráskor is azt szoktam tanácsolni a diákoknak, hogyha valami nem jut eszükbe, tegyék le a tollat, bámuljanak ki az ablakon, próbálják meg kiüríteni az agyukat valami egészen más gondolatokkal. Aztán próbálják meg újra pár perc múlva. Az agy is olyan, mint a vindóz, ha újraindítod, jobban fog menni. :)
Vagy mikor nagy kínlódás árán beállítod a vízszintet-függőt és odébb kell tolni 10-20 centivel, aztán kezdheted elölről, mert ott már kicsit másképp áll a padló... :)
Köszönöm a segítséget. Kialudtam magam és olvasva a hsz-ket eszembe jutott, hogy csak úgy zsanér nélkül odatolom az ajtót a korpuszhoz, úgyis lett. Így is kajla volt. Majd a korpuszban elkezdtem nézni vízmértékkel a függőleges síkokat... nem volt függő. Egy kis rásegítéssel az lett. Voila és felfekszik teljes síkban az ajtó a korpuszra.... Nem tudom nektek szokott-e ilyen lenni de órákat szórakoztam magának a pántnak is a felszerelésével (blum használati megfejése vitt el ennyi időt, ez az első ilyen pántom), majd tetemes időt b*szakodtam azzal, hogy rájöjjek mi a hiba. Beírtam ide, aludtam egyet és 3 perc alatt javítva :D
Néha ott kell hagyni és el kell távolodni időben és térben.
Még 1x köszönet a gyors segítségért.
Egyébként egy gérvágó állomás lesz, remélem nemsokára kész, akkor rakok fel ide is képeket. Fiókgombot magam fogom esztergálni.
Első körben lekapnám a pántokat, és megnézném, mennyire sík az ajtó. A második kép alapján egyenletesnek tűnik a rés a pánt felől, míg a túloldalán a teteje eláll. Elég sok állítást engednek ezek a kivetőpántok, ha jó helyen van, akkor a pánt felöli oldalt be lehet állítani úgy, hogy ráüljön a szekrényre az ajtó lapja, vagyis minimális rés legyen. Ha ilyenkor a másik oldal teteje eláll, akkor az alsó pánton kifelé kell állítani.
Nagyon más az égetéses technikánk a képek szerint. Sajnos most nem tudok képeket csatolni, de az én virágládáim egészen feketék lettek. Igaz, én disznóperzselővel csináltam, és egészen gyorsan haladtam vele. Másrészt nem ecseteltem a tungolajat, hanem egy ronggyal kentem rá, minden oldalt legalább kétszer. Az én 4 virágládám ennek a felületnek legalább a nagyon sokszorosa, de még megvan a literes olajnak a fele.
Azt én is csak évek múlva tudom megmondani, hogy mennyire volt hatásos az én módszerem. :)
Neked szól a postom. Tavaly december környékén kezdtem faggatni az árakat akkor és idén olyan 395E Ft volt az ára a Set-nek bruttó és talán ebből okoskodni is tudok. Kizárólag fórum tagoknak.
Gábor
Hmm... utol ért a végzet. szemüveg nélkül lóf@szt se látok. Bocsánat!
Jut eszembe. Ha valaki Festool termék, eszköz, alkatrész, segédanyag... stb. Erős szándékot érez, hogy vegyen valamit és nem egy poszttal segíttette a topikot. Kérem írjon Nekem, hogy egyeztessünk árat.
A segítségeteket szeretném kérni. Mi okozhatja a csatolt fotón látható jelenséget: mégpedig azt, hogy a szekrényajtó felső részénél kb 1 cm-re "eláll" a korpusztól (az ajtó becsukott állapotában látható).
Részletek:
- 18 mm-es korpusz
- 15 mm-es ajtó
- blum 70t453t ráütődő pánt
- blum 173L6100 NI CLIP szerelőtalp (37 mm-re a korpusz szélétől helyeztem el a furatokat a szerelőtalpnak)
- 45 mm-e a korpusz szélétől helyeztem el a 10-es furatokat a pántnak
A furatok pontosan ki lettek mérve, így pontosság probléma szerintem nincs. Megjegyzem a szerelési útmutatóban nem találtam utalást arra, hogy a szerelőtalpat ilyen távoloságra kell elhelyezni.... Sajnos az állítási lehetőségekkel sem lehet "eljátszani" akkor hibát.
Az ajtó nem teljesen sík, úgymond picikét homorú , ezt egy vízmértékkel ellenőriztem, de kb 2mm-es eltérés van (tehát az ajtó közepe kb ennyivel lejjebb van), ez szabad szemmel alig látható, tehát nincs annyira elkajlulva az ajtó, hogy az nagyon látványos lenne.
Mi okozza ezt a jelenséget? Hogy lehet korrigálni?
Eddig tartott az akcióban vásárolt fúróm. Legalább is a fordulatszabályzója. Tudom már, mivel fogok játszani a munkahelyemen. Van egy PIC-es lágyindítóm, 4 síknegyedes vezérléssel. Csak egy potit kell rákötni. Meg kódolni. Meg debuggolni :)
Ez még a régebbi fajta, gondolom mosolyogva visszaadnák az árát, mind a 18 ezret.
"2./ A tung olajat ecsettel kentem fel. A majdnem fél liter a lécek kétszeres olajozásához volt elég, egy kicsi megmaradt. Az első réteg száradásához bő két nap kellett, a másodikhoz sokkal több, még négy nap múlva is olajos volt a felület."
Nem torlted vissza?
En is ecsettel szoktam felvinni az elejen figyelek ra hogy ott ahol jobban elszivja a fa az olajat potoljam (elso 5 perc max.).
20-30 perc mulva visszatorlom, minimalis olaj jon le rola.
Masnap ismetlem a kezeles, itt mar nem varok annyit a visszatorlessel, kb. 10 percet. Ilyenkor mar nem sziv el annyi olajat.
Ha tobbet varok akkor altalaban nehezze vallik a visszatorles ragados lesz az olaj.
Itt egy video erdemes megnezni, hogy kell jol csinalni:
A tung olajról szeretném megosztani a tapasztalataimat. Az "asztalos" része nem érdekes, az nem üti meg a fórum szinvonalát.
A virágládához készen vettem a gyalult lécet. A vas tartók régiek, már volt itt egy ugyanilyen virágláda, ami Xyladekorral volt kezelve és az évek során teljesen szétkorhadt. Ezért most tung olajjal kentem be és az itteni ajánlások alapján a fa felületét megpörzsöltem előtte.
1./ Egyenletesen, foltok nélkül gyakorlatilag lehetetlen pörzsölni. A pörzsölődés függ a láng nagyságától, távolságától, idejétől és a felülethez mért szögétől. A gyors, ide-oda mozgatás nem hatékony, sokkal jobban lehet pörzsölni, ha a lángot lassan, 1-2cm/s sebességgel, egyenletesen mozgatjuk a felület fölött, vigyázva a távolságra és a szögre. De így sem lesz egyenletes a felület, mert a fa minőségétől is függ, hogy milyen gyorsan pörzsölődik. A csomók környékén gyakran kétszer annyi idő kell neki, az élek pedig igen könnyen megégnek. Szerencsére sohasem gyulladt fel.
2./ A tung olajat ecsettel kentem fel. A majdnem fél liter a lécek kétszeres olajozásához volt elég, egy kicsi megmaradt. Az első réteg száradásához bő két nap kellett, a másodikhoz sokkal több, még négy nap múlva is olajos volt a felület.
Egy pár év múlva kiderül, hogy megérte-e a munka és a pénz...
A lazúr ilyen szempontból jobb, mint az olaj. De olajak között is van frankó, pl a rubio másnap már tényleg nem hagy nyomot (a rongy amivel visszatöröltem törhető volt másnap)
Viszont ezek nagyon nem a párezres kategóriák, a rubio kimondottan drága, de a tung se olcsó (annak is kell pár hét mire jó lesz). Auro dettó, nagyon-nagyon jó cucc, de drága. Szóval ha nem akarsz áldozni rá, akkor hagyd natúrnak, lehet hogy hosszabb távon olcsóbb lesz, mint ha kezelnéd (munkadíjat leszámítva természetesen :)
Na pont emiatt hogy a szalvétán is nyomot hagy nem merek lazúrt venni.Szerintem marad úgy natúrba a fenyő.Költségcsökkentett megoldás és természetes.Úgyis csak nyáron van kint 2 hónapig a napozóágy.
Sziasztok, Készítettem egy napozóágyat amelyneka váza zártszelvény a teteje fenyőfa.(a boltban 30 ezertől indulnak a műanyag szarok amire ha valaki rosszul ül rá már törik is szét:S) Kép még sajnos nincs. Ezt milyen olajjal vagy lazúrral kezelnétek? A sima lazúr szerintem nem jó, mert ha fekszük rajta és izzadunk akkor szerintem kioldódik a festék és a bőrünk olyan lesz.De szerintem más akármilyen olaj sem jó mert a bőrrel érintkezve szintén felszívódik. Esetleg valami lakk? De azt meg kisüti a nap utána meg csúnya lesz. Gondolkoztam már azon is hogy kezeletlenül hagyom.Úgy is kibír 15 évet simán még ha néha -néha meg is ázik , utána meg kicserélem a fákat. Meg ha van is valamilyen bőrbarát festék akkor annak az ára lehet 8-10 ezer ft amit lehet nem érdemes rákölteni, egyszerűbb 15 évnte kicserélni a fát.Bár így lehet sötét lesz a fa idővel a fa ha megázik és ráfolyik az izzadtség, de azon gondolkodtam hogy maximum évente átcsiszolom. Vagy lehet más fából kellett volna készítenem? De az az igazság hogy fenyőfa volt otthon, és pl egy tölgy alapanyag most horribilis összeg lenne egy napozóágyért.
Sziasztok! Mostanában igen ritkán fázok, de most úgy alakult, hogy ... nem egy Biedermeier mestermunka, de Árvai Zoli után szabadon én is csináltam a pincébe egy polcot. Gondoltam ha neki megtartja azt a "kevés" fát a csavarozott-ragasztott konzol, akkor nekem is jó lesz a félbecsapolt ragasztott változata.
Belőlük lett:
Ő:
Közben voltak ilyenek mint forgácsgyártás (relatíve olcsó építési deszka meg palló volt az alapanyag), csapolás, ragasztás, lazúrozás:
Kis háttérsztri: valójában nem akartam én polcot gyártani ide, de fater elirigyelte az általam ~8 éve fehérre festett műhelyrészemet, és 33 év után ő is kifestette az ő részét. Namost volt ott 2 iszonyú ronda szekrény, amiben tesóm autószerelős-alkatrészes dolgai voltak, ők ott letakarva (akkor még fater makacskodott, hogy maradnak, ld később)
azokat kipateroltatta tesómmal, de meg akarta tartani őket. Mondtam neki: RONDÁK! Kifested fehérre a pincét, "rendet" akarsz és erre 2, olajos-korhadt polcos szekrénybe akarod a saját (meg részben az én) dolgaidat pakolni?? "De jók azok még fiam".... "Hát Apu, állnak még, az igaz ...."
Szerencsére az öreg (nyugdíjas) matektanár, így számokkal meggyőzhető volt. Adva van 2 szekrény, rondák ugyan de van bennük összesen 8 méternyi polc. Mivel ajtajuk nincs, ezért nem is szekrények, hanem polcok, amiknek vannak oldalai. Érdekel 8 méternyi ronda polc helyett 10 méternyi szép (de a szekrénytől biztos szebb) polc? Naná hogy érdekelte :-) Főleg hogy mondtam én állom és csinálom az egészet - csak tűnjön már el az a 2 pókfészek. A 2 szekrényt kivonszoltam a ház elé, felcímkézve hogy "elvihetők". 1 óra múlva nem voltak ott. Na így lettek ezek a polcok. Ha érdekel valakit: Anyagktsg a fával/csavarokkal együtt ~23e forint volt. 4 db 20 cm széles 5m-es colos deszka a polcoknak, és egy db 12cmx5 cm-es, 5m hosszú palló, abból lettek a konzolok. Plusz 10 db 8x100-as csavar az 5 konzolnak, a hozzávaló tiplikkel, 8x28as fakötésű alátétekkel megtámogatva. A polc hossza 5m, kétszer. Volt fél-fél doboz régről megmaradt mahagóni és cseresznye vékonylazúrom, úgy sejtettem egyikből sem jönne ki a teljes lazúrozás, ezért lett a konzol mahagónis, a polc meg cseresznyés lazúros.
60 centinként (közép) 5x10-es élére állított fenyőre raktam 18 mm OSB-t, arra laminált padlót. A fenyő stafni E gerendára volt állítva keresztben, de nem mindenhol ért hozzá, mert a stafni alatt ékekkel szinteztem.
Járáskor határozottan lehetett érezni, hogy mozog a szerkezet.
Nekem van egy kis tárolóhelyiségem a tetőtérben a szekrények mögött. Igaz, 60 centis a gerendaköz, azon vannak keresztben lapjára 40 centinként bramac lécek. Faforgács van rajta, bátran mászkálható. A faforgácsot azért hoztam fel, mert azt hittem, olcsóbb, mnt az osb. Teljesen más tészta egy ledeszkázott padlástér, ahol megengedett a padló hajlása, mint egy életvitelszerűen használt tetőtér, ahol nem illik mozognia a bútoroknak, ha valaki átmegy a szobán. A majdnem colos akác deszka 2-3 méteres fesztávon biztonságosan járható (tapasztalat). 100 centin az autó alatt sem szakad le. Rugózik, de gondolom egy olyan padlástéren, ahová néha fel kell menni, nem igazán számít.
Az én meglátásom lehet hogy rossz de ha le kell venni utána ha elfordítod a csavart 90 fokkal ujra visszarakható. Kérdés mennyire roncsolja az anyagot. Ha középen lenne a tüske akkor elég érdekes behajtó kellene a csavarhoz. Lehet rosszul gondolom.
Az amcsi rendszerben 40 centis osztásokra (amik legalább 5x15-ös pallók) raknak 22-es OSB-t, ha járófelület kell. Másik vetület, hogy OSB jóval erősebb, mint a pozdorja.
Ehhez képest a bramac léc 80-as fesztávon, 16-os pozdorjával a vicc kategória.
Én ugyanezt a problémát 18mm-es rétegelt lemezzel oldottam meg. Persze drágább, de én viszolygok az OSB-től. A gerendák oldalárara 20x20-as párnafát csavaroztam és a lemezeket a gerendák közé raktam be, a felszínük azonos magasságba került a gerendák tetejével. A lemezekbe pedig belefúrtam egy-egy 35-ös lyukat, hogy majd ki tudjam venni :-))
Meg az áruk is hasonló, azt hittem, nagyobb a különbség. Akkor OSB. A lécezés viszont nagyon megmerevítené. Ha nem akarsz magasságot veszíteni, akkor a gerendára hosszában felcsavarozol egy-egy lécet 5 csentivel a felső sík alá, és ebbe ülteted keresztbe a merevítő léceket.
Colos deszkából pedig átfedéssel szokták lerakni, 2-2 centit rálóg a szomszédra, régi parasztházakban látni ilyet.
Keress rá arra, hogy parasztfödém. Valami hasonló módon helyezkednek el a deszkák, bár lehet, hogy külön-külön hajolnak valamelyest, de 50++ éve a sok mázsa terményt (sok évig) elbírták (igaz, sárral tapasztották őket felülről). Se nút, se féder, se semmi, a padláson a helyükön gyalulták őket, ha gyalulták egyáltalán...
Kb. 16 négyzetméternyi területet kellene lefedni, akkor ahhoz kellene 44m léc.
Szerintem nem lehet vele annyit spórolni, hogy megérje a plussz munkát, ráadásul a tető széle alatt is kellene szerelni, amit szeretnék elkerülni. Annyi előnye lenne, hogy kisebb, könnyebb darabokból állna össze, könnyebb lenne a helyére emelni. Hátránya, hogy a padlástér még szűkebb lenne pár centivel.
Ha a gerendák közötti térköz 80 cm, és úgy rakám az OSB-t, hogy a hossziránya a gerendákra merőleges legyen, akkor elegendő-e a 18mm-es OSB, vagy kell legalább 22-es ahhoz, hogy felnőtt ember biztonsággal járhasson rajta?
Tudtok-e az OSB-nél gazdaságosabb, költséghatékonyabb anyagot olyan célra, hogy egy melléképületben a nyeregtető alsó szintjén lévő átkötő fagerendákra felülről rászerelve járható és valamennyire terhelhető padláspadlót hozzunk létre?
(A gerendatávolság 1m, szélességük 20cm, a belső falköz 4m.)
Elvileg a rétegelt lemez dimenzionálisan stabil, nem hiszem hogy komoly vetemedéssel kellene számolni egy ilyen ajtónál, pláne nem egy száraz, kontrollált környezetben (beltér)
Értem hogy a rátét is rétegelt, végülis egy hatalmas rétegelt tömböt épít. Létezik, hogy ezt így lehet csinálni, és ez rövid meg hosszútávon sem vetemedik meg?
Ezekre gondolsz ? Egyrészt a Sketchup rajzol ilyen vastag éleket, azért ilyen feltűnő. Másrészt úgy csinálnám, hogy előbb összerakom a keretet, majd utána marom be a falcokat, illetve a betétek helyét. Elölről nézve a betétek síkban lesznek a kerettel, így mögé még tudok tenni valamennyi szigetelést. Bár nem tudom számít-e bármit az a ~3cm. A garázs nem különálló, hanem a ház része, ott van a kazánunk (is)
Petyus is írta, hogy az alsó csapdarabnak jóval szélesebbnek kell lennie. Mindenképpen szakállas vésett csapozással rakjad össze, csak így tudsz ékelni. Az alsóba dupla szakállal szokás illeszteni.
Látványban nekem furcsa, hogy a betétek nem futnak a vállazással. Az falcolást előre is el lehet készíteni, a vállazás ugrik ennyivel befelé. Ebben az esetben már nem lesz ez az optikai furcsaság a kész ajtódon.
Egy hosszabbítóra egyszer megveszed a lengőaljzatot, és minden vágásnál 10 perc alatt újraszereled. Biztonságos lesz, akinek van flex-sze, az meg tudja csinálni :)
De most gondolj bele, elvágod a sövénnyírón. Rohadt dolog szétszedni, rohadt dolog összerakni, új kábel kell bele, meg törésgátló, stb. Én inkább a hosszabbítót vágom.
Vagy egy sima spaklival pillanatok alatt le lehet kaparni. Mondjuk nem biztos hogy szép lesz, de ezek után mindenképp érdemes lenne csiszolni + újra lazúrozni.
A gyantát szerintem az alkohol oldja és igazából semmi más (leszámítva egy-két igen drága, büdös és agresszív anyagot, amiket az elektronikai forrasztások tisztítására használnak). Persze nem kell patikai, jó a spiritusz is.
"Nekem az a tapasztalatom, hogy rövid kábeleket raknak az ilyen gépre"
Persze. A gépen lévő kábel mindig olyan rövid, hogy nem ér el a fűrészig. A sövénynyírón is hasonló. Természetesen a hosszabbítóból vágtam le mindig 0,5-1 méteres darabokat. :-))
Bocsánat, de én kicsit ellentmondanék a hosszú anya "haszontalanságának".
Én magam használok néhány saját készítésű marokanyát amibe toldóanyát (jó hosszú) tettem.
A sima anyához képest megszakíthatatlan és gyakori szerelés esetén is sokkal menetkímélőbb, hosszú távon is, sok év tapasztalata.
(lehet mivel nem egy szaladgálós orsóról van szó, hanem mindig ugyanazon szakaszon terhelődik a szorításkor, ezért elképzelhető, hogy kissé összekopik- összedeformálódik -szinkronizálódik a két menet)
Szóval ahol nagy szorítóerőre van szükség én oda már az elején toldóanyát teszek
Nem kimondottan asztalos téma, de hátha van valakinek ötlete.
Tavaly nyári vörösfenyő kerítésléceken jelentek meg ezek a foltok, gyantának tűnnek, de nem tudom, hogy jöhet-e ki így a lécből egyáltalán a benne lévő gyantatartalom. A kerítés fölött van egy fenyő, ha nem a lécekből származnak a foltok, az lenne a másik tippem, hogy abból a fenyőből szóródik, de sose láttam még ilyen "permetezős" fenyőt. Arról nem is beszélve, hogy a vasszerkezeten nincs belőle egyáltalán és az elmúlt években sem történt ilyesmi soha, legalább is nincs róla tudomásom.
Az egyik kérdésem az lenne, vajon mi lehet ez, de sokkal fontosabb lenne az, hogy miként lehetne eltávolítani a foltokat. A lécek egy réteg alapozót kaptak, majd kétszer át lettek kenve oldószeres lazúrral. Létezik olyan oldószer, ami leszedi a gyantát, de nem kezdi ki a festékréteget? Csiszolni nem hiszem, hogy túl jó ötlet lenne, mert egyrészt biztosan újra kéne festeni utána, másrészt a gyanta miatt iszonyúan enné a papírt...
Éppen szombaton jöttem át alatta, és azon elmélkedtem, kinek juthatott fejébe ennyi csavarral összefogatni. Csomópontonként vagy 50 csavar van. Úgy néz ki alul egy-egy csomópont, mint sündisznó háta a hosszú csavarokkal.
Én ünnepnapi láncfűrész használó vagyok, egy kis benzines Stihl-em van és nem tudtam nagyon elképzelni, hogy amire azt használom, oda lehetne villanyos. Akkus lehetne, de azért azzal mondjuk kemény kihúzni egy egynapos favágást az erdőn.
De értem: vannak más dimenziók.
A fűkaszám is Stihl, azzal már közel 10 éve vágok mondjuk évente 20-25 ha tiszta területet, azóta csak a benzint öntöm bele.
Tavaly óta van egy háti lombfújóm, ami ugyan egy szezont ment, de akkor 1 hétig reggeltől estig.
Nem is gondoltam, hogy ekkora az árkülönbség Stihl kárára elektromos gépnél.
Ez az ábra a normál szabványú métermenetre vonatkozik. Pl finommenetnél már más a helyzet. És ahogy 409 írta a megmunkálási pontossággal is lehet növelni a hasznos menethosszt. Fogalmam sincs hogy azon a K hídon milyen csavarok és anyák vannak, nem valószínű, hogy bementek a "nagy és nagycsavar"-hoz és levették a polcról. Így teljesen előfordulhat, hogy az oda gyártott csavarok és anyák úgy vannak megmunkálva illetve olyan profilú menetet tartalmaznak aminél a 4D is játszik. Vagy egyszerűen az anyák vannak olyan anyagból elkészítve, hogy maradandó alakváltozással húzták rá a csavarra és az összes menete fog.
Millió megoldás lehet egy ilyen speciális problémára - lentebbi esetben viszont a szabványos, boltban kapható csavarokról volt szó, amelyekre viszont a csatolt ábra érvényes.
Nekem Husquarnám volt, kivágtam vele úgy 7-8 fát és aprítottam az ágakat. Azért vettem ezt, mert ebben a motor hosszában volt elhelyezve, egy csavarkerékkel hajtotta a láncot. Így az egész gép keskenyebb volt, mint a szokásos láncfűrészek. Elvileg jobban be lehetett férni vele az ágak közé.
A fékjével volt bajom. A vészféket meg tudtam javítani, a leálló féket nem. Kikapcsoláskor még forgott egy kicsit, hozzá kellett szokni. (a kábelt persze legalább ötször elvágtam :-)))
Fűrészüzemben van olyan munkafolyamat amikor kb. percenként kell egy 5-6 másodperces vágást elvégezni. Benzines fűrész esetében vagy egész nap jár a motor, ami zárt térben elég komoly füstöt okoz, vagy pedig percenként rángatni kell a fűrészt. Elektromos esetében nyilván ezzel nem kell számolni, és még könnyebb is az eszköz (naponta pár száz alkalommal kézbe kell venni, illetve le kell tenni). Nyilván a kézi láncfűrés használata hosszú távon kerülendő, de vannak termékek vagy helyzetek, amikor gyorsabb/olcsóbb/hatékonyabb a használata, mint telepített gépnek az üzembeállítása.
Az elmúlt években elhasználtunk már pár tucat kézi láncfűrészt fűrészt, és amíg 1 Stihl árán kb. 4-5 Makitát veszel addig nem kérdés a választás. Műszaki meghibásodás között minimális az eltérés, bár többnyire mindig valami (leejtésből eredő) törés miatt kell cserélni.
Az anya hossza növelésének értelmetlenségével én is tisztában vagyok, ugyanakkor sokszor eltűnődtem azon, hogy az óbudai, un. K hídon, ami egy csavarozott híd, miért alkalmaztak legalább 4 D. hosszú anyákat a kontraanya alatt.
Igen, egy BLDC (BrushLess Direct Current) motor általában úgy épül fel, hogy van egy elektronika, ami egyenáramról működik, és létrehoz általában 3 fázison olyan meghajtójeleket, amikkel az állandómágneses szinkronmotort tudja forgatni. A nagy teljesítménysűrűség az állandó mágnesekből fakad, mivel azt a mágneses mezőt nem kell létrehozni, mint az aszinkron kalickás, vagy soros kefés motorban. Erre tehát nem fordítódik energia. Viszont szinkronmotor, tehát elektronika nélkül el sem indítható.
Ez a két egység - az elektronika, és maga a motormechanika adja együtt a komplett motort.
Mára ez már egy nagyon kiforrott technológia, efelé halad a világ, egyre nagyobb megbízhatósági adatokkal.
Sok mindenről nem beszélhetek, de azt elmondhatom, hogy még repülőgépmotort is teszteltek a kollégák itt a melóhelyen. 90kW állandó, 120kW túlterheléssel, és az egész motor a vezérlő nélkül 27 kiló. Vezérlő mint egy biblia, és 5 kiló. Vízhűtéses. A vezérlő is. Szóval a megbízhatósága folyamatosan növekszik, mert egyre több területre tör be, egyre több a fellelhető tapasztalat. Több mint harmincöt éve használja a világ ezeket, mindenkinek volt 5 1/4 collos TEAC floppy olvasója a komputerében, annak lemezforgató motorja már ilyen volt.
Mennyi is ment tönkre? Szinte semennyi. Már akkor, a nyolcvanas években a japán RÖHM, Sony, Panasonic, Hitachi kifejlesztette ezekhez a céláramköröket, amik mellé odaraktál pár ellenállást, és kondit, és ment. Aztán a széles tartományban szabályozható CD és DVD lemezforgató motorok milliárdjai is ott vannak a világon mindenütt. Az elektronika egy tok, meg tíz passzív alkatrész.
A tekercselés nem forog, nincs kefe.
Vagyis a klasszik kefés motorban elkopik a kefe, leszakadnak a forgórészben a tekercsek kivezetései a kommutátorról, körtűz alakul ki, a nagy fordulat miatt eszi a csapágyakat, stb.
Ez a dolog már lefutott, megbízhatóságban meghaladta a soros motort a BLDC, és ezt nem fogjuk tudni visszacsinálni. Ráadásul a kötelező elektronika miatt azonnal minden szabályozott. Az árama, a fordulata, a gyorsítása, lassítása, vészfékezése, stb. És, bármennyire is azt hiszed, nem kell kötelezően processor bele. A CD motorjában sincs.
Ez is off, de úgy 10 perces ideillő élmény: ma vettük észre, hogy nem megy a központi porszívó, legalábbis a lakásból nem indítható. Ide csak drótok jönnek be, amit összeérint valamilyen egyszerű szerkezet, és erre indul a motor. A saját kapcsolójával, ami a motoron van meg működik. Szétszedtem, azt gondoltam, ebben csak egy kapcsoló van, amit 2 helyről lehet indítani. Hát nem, van benne egy 10x10 centis panel mindenféle alkatrészekkel, meg egy kisebb dobozzal. Nem gondoltam, hogy ez ennyire bonyolult, ez csak egy motor lapátokkal a végén. Szerencsére csak egy lábat kellett megforrasztani a panelen, és megint jó lett.
OFF lenne, de ide vág: az elektronikát még éppenséggel "programozni" se kell a halálra, elég lehet gyengébb minőségű alapanyagokat használni. Vagy éppen egy melegedésre hajlamos SMD ellenállás sornál megrepedezik a forrasztás... millió ilyen dolog van.
Kazánoknál látom, hogy 10-15 év körül látszólag előzmény nélkül (semmi túlfesz, semmi villám) egyszercsak tipikus hibával elkattanak vezérlő elektronikák.
Néhány műszerész már csukott szemmel tudja, mit kell cserélni, mi fáradt el.
Újaknál, pár éveseknél is vannak típus problémák. Nem is kell akarni, hogy ne legyen jó. Túl bonyolultak, nagyobb az esély a halálra.
Majd meglátjuk, a csiszolóknál mi lesz.
Van egy fekete kis parkside ütvefúró - csavarozó izém (az a 80 Nm-esnek mondott verzió). Ha megnyomom a powert és elengedem, utána még percekig sztohasztikusan indulgat magától. Leteszem az asztalra, akkor is. De csak rövid ideig, aztán abbahagyja, a power következő megnyomásáig. Új korától tudja ezt.
Fontolgatom, hogy le kéne garanciázni, de amúgy dolgozik nap mint nap. Szidom is nap mint nap....
Köszi, akkor szerintem simán van benne egy BLDC motor+ hozzá való elektronika, és azért írták azt a szöveget.
És akkor az egy figyelemre méltó berendezés, mivel a motor és annak forgása teljes kontroll alatt van, szikrázni nem szikrázik, kefeport nem gerjeszt, felfutás, lefutás vezetett.
A múltkor +10 éve foglalkoztam ilyennel, keresve az innovációt. Festool tudom felhozni példának, mert az van. (fogadjátok el ez van).
Akkoriban szempont volt a hatékony működés és elérték a határokat. Rájöttek hogy egy kefés motor hosszútávon képes üzemelni 10-12 ezres fordulaton, mert 16-20 ezres fordulat hatékony, de költséges. Könnyen leég és folyamatos karbantartást igényel a megnövelt fordulatnak és a felhasználó tudatlanságának köszönhetően. Tehát jó a technológia, de nehéz hosszú és nagy.
Mi kisebb könnyebb, hatékonyabb. A három fázisú motor.
Tehát van egy fázis és abból három fázist kell készíteni. Inverter technológia, kicsiben. Van egy szabályozónk ami egy fázisból készít három fázist és ezt szabályozzuk akárhogy bárhogy.
Maga a motor kicsi (egy 500 W-os motor alig 6 cm hosszú és 5 cm széles), De szabályoznunk kell, meg vezérelni.
Kicsit aránytalan a dolog, mert magát a motort markolod, de kicsi könnyű. A centripetális erő a markodban tartja és létrehoztunk egy könnyű jólszabályozható szerkezetet ormótlannak tűnő elektronikával amivel azt csinálsz amit programozol a vezérlőnek. Kaptunk egy szerkezetet akár több kapcsolóval, ami nem indul el ha úgy hagytad és vagy elszakadt a kábel..
Kb. ilyesmi. Csak arra akartam reagálni, hogy a gomb csak jelet ad, hogy go, de az elektronika sok választható programokra képes(vezérlő). Lehet csak az állítom be Nekem X fordulat kell és az lesz. De tudunk olyat is hogy érzékeli mekkora teljesítmény és fordulat kell.
Én attól félek, hogy Ok pici nincs szénkefe, de minden elektronikus akkor az fog be sz@rni, mert ugye azt is lehet programozni.
Nem érzékeli a vezetődrót jelét. Merthogy az is a trafóból jönne, gondolom. Remélhetőleg a gépnek nincs baja, de azóta nem tudom kipróbálni.
A fél faluban elment a zinternet, a tv és a telefonszolgáltatás is. A tv-nk sem ment tönkre teljesen, csak az a bemenet, amin a kábel-tv jele jött. Az még scart volt ebben, így nem volt javítható, a biztosító meg fizetett.
Hűű, ez tök érdekes. Ha be akarnék fogni egy villám másodlagos hatást, pont egy olyan dróthurkot csinálnék, mint ami a fűnyírókhoz van. Eddig erre nem is gondoltam.
Adok egy kis muníciót a mínuszmanónak: május 10-én egy villámcsapásnak "hála" tönkrement a Husquarna automata fűnyírónk töltője. (Meg mellesleg új tv-nk is van...) Azóta várjuk Svédországból a pótlást. Csak a győri boltban 3-4 ilyen esetről tudnak, a svédek meg minden héten tolják a szállítási határidőt a következő hétre. Én nagyot csalódtam ebben a cégben, azt gondoltam, ez simán megoldható probléma lesz. :(
vannak gyümölcsfák is de többnyire fenyő és ezek már nehezen férnek.. a srác ügyvéd , ügyes gyerek . úgy gondolom neki tök mindegy. hogy 40 vagy 70 000 persze 100.000-et biztos nem akar érte adni. hallgatok paco-ra husqvarnát fogom ajánlani mert bármi gond van azt nem biztos , hogy kitudja javítani. én pl-ul házalóktól vettem 10 .000 ért egy kínai stihl-t 4 le-s motor 50 cm penge irdatlan olaj és benzin fogyasztással. 40 cm-es cserkó rönkö 1,8 m hosszan 4 oldaláról lábon állva végig vágtam de 1 tank benzi szinte vágásonként behúzó zsinór szakadt többször meg mittudom mi bosszantó volt vele. abban bízva hogy nem lesz vele baja. ma már én is inkább a jobb cuccokat veszem. kurva szar mikor a behúzó zsinór órákra kivesz a melóból mert ponz nincs semmi amiből pótolni lehetne.
Mi használunk iparilag Stihl-t és Makitát is. A Stihl sem bírja annyival tovább, mint amennyivel drágább. Ha nem egy fél erdőt akarsz kivágni, akkor a Makita, de okosan használva akár egy Parkside is megteszi szerintem. Ja és igen, a jó lánc fontos.
Nekem eltört a rugó a kupplungban. Az összes kínaihoz lehet kapni, ehhez csak a tengellyel, fogaskerékkel együtt. Annyiért, mint egy komplett lidl fűrész lánccal mindennel.
A lidl-ös lánc szakinál megéleztetve sokkal jobb lett, mint újkorában!
attól függ mire kell. én használtam bosch-t, nem rossz, de nem örökélet, és baromi drága hozzá az alkatrész. használtam lidl-öst, nem rosszabb mint a bosch, és olcsó.
Nem. Éppen ezért fölösleges a hosszú anya, hiszen már a normál anya utolsó menete is alig fog, az anya vastagságának a növelése már csak anyagpazarlás.
Én nem voltam ennyire tudatos vásárló, viszont azt képzeltem, hogy a gép eléggé hasonlít a Festool ETS EC 150%5 EQ csiszolójára, csak annál eleve sokkal olcsóbb, valamint egy nem ismételhető okból (nem, nem lopott, rendes számlás vétel, kvázi bemutató darab volt, ment néhány órát) a bárhol látható árnál kb. 25%-al olcsóbban jutottam hozzá. Ez így együtt volt a döntés háttereé
Ezen túl egyelőre annyit tudok róla biztosan, hogy működik.
"hogy bennmaradó nyomógomb, vagy nem bennmaradó.(elektronikában a nyomógomb mindig nem bennmaradó, de a köznapi életben nem ez a válogatás alapja) .... Mert, ha nem bennmaradó, akkor elektronikát kapcsol, .... akkor szerintem simán van benne egy BLDC motor+ hozzá való elektronika .... mivel a motor és annak forgása teljes kontroll alatt van, szikrázni nem szikrázik, kefeport nem gerjeszt, felfutás, lefutás vezetett."
Hű de irigyellek Titeket (Téged Feri és a többieket) hogy ilyeneket tudtok és értitek is. No sarcasm! Én csak annyira emlékszem a sztori elejéből, hogy István vett egy jóféle excenter-csiszolót :D
Mert ahhoz, hogy annak a toldónak mind a 25menete azonos felületen felfeküdjön, mikron pontosságúra kellene készíteni az orsót és az anyát is. Az nem kicsit drágítaná.
Köszi, akkor szerintem simán van benne egy BLDC motor+ hozzá való elektronika, és azért írták azt a szöveget.
És akkor az egy figyelemre méltó berendezés, mivel a motor és annak forgása teljes kontroll alatt van, szikrázni nem szikrázik, kefeport nem gerjeszt, felfutás, lefutás vezetett.
Itt a szeletelés eredménye. Nekem nagyon tetszik a rajzolata, de itt-ott sajnos feltűnik benne egy-egy nemkívánatos furat, járat... nem lesz belőle ruhafogas.
Mondjuk nekem nagyrészt a legnagyobb henger kell. Azt fenn lehet hagyni permanensen? Vagy a gumi eldeformálódik egy idő után hogy mindig össze van nyomva?
Ez egy néphit, pedig nem. Egy normál menetes anya 5, nagyon jó esetben 7menetet képes tartani, leginkább a gyártási szórás miatt. Viszont egy hosszú anyánál jó esély van arra, hogy előbb-utóbb berágódik/megszorul. A normál menetek nem a gyakori meghúzásra/oldásra vannak kitalálva.
Ha az anya normál menetű ( M8 vagy M10 ) , akkor tegyél rá olyan hosszú anyát, amit menetes szárak toldásához árulnak.
Sokkal nagyobb felületen fog, jobban meg lehet tépni és kíméli a menetet. Pláne ha egy kicsit meg is zsírozod. Vagy ragassz a csiszolóhenger belső oldalára olyan vastagságú papírt, amivel éppen rámegy.
Rászorítottam az anyát úgy normál mértékben, de mikor odatartom az anyagot, lejön a gumiról a csiszolóhenger. Azt észrevettem, hogy ha jobban meghúzom, akkor már odafogja rendesen a gumi. Csak aggódom, hogy így egy idő múlva nem-e fogja leenni a menetet az anya, mikor fel-leveszem a hengert méretcseréhez? Vagy nézzek kicsit szűkebb hengert? Egy barátomnak a kombinált gépéhez van ilyen hengercsiszoló, de azon habgumi henger van, ezen meg tömörebb gumi, nehezebben nyomódik össze. Nem akarok oda jutni hogy egyszer meghúzom, aztán kipattan az anya, és volt menet nincs menet.
Nagyon pontos csapolás kell. Szokott olyan történni, hogy évek alatt a ragasztó nagyon-nagyon lassan, de engedi "elmászni" a súly alatt az ilyen keretet.
Ez nagyon ki van hajtogatva asztalos munkához, azért nem lett túl szép a vágásfelület. Ez inkább tűzifához, ill kanyarításhoz való. Örülök hogy boldogulsz vele.
Mivel több javaslatot is kaptam tőletek a hiba orvoslására, ezért elmondom a végkifejletet a ferdén vágó szalagfűrész ügyében:
- eleinte állítgattam minden lehetséges dolgot, amire volt lehetőség (tengelyek állását, szalagvezetőket, asztalt, feszítést), de igazából nem változott a helyzet, csupán oda jutottam, hogy az elvárt irányhoz képest szögben, de legalább egyenesen vágott a fűrész. Ha másra nem is, valamennyire megismertem a mechanikát, hogy mit és hogyan lehet állítani.
- közben rendeltem pár fűrészlapot is, hátha azzal van a gond. Amikor lejutottam a műhelybe, fel is raktam rá egyből, és láss csodát, egyből úgy vágott, ahogy kell. :-) Szóval, a gyári lap is lehet félreélezett, vagy a túlfeszített lapból a kerék simán kiveszi hajtogatást.
Én azért nagyon remélem, hogy van benne némi része a technikai vezetőségnek is, mert ha nem akkor meg azért fizethetnek kártérítést mert felázott/felpenészedett a fal a tiltott vízzárás miatt.
"Pl a kádnak az van a használatijában, hogy ha kiszilózod a csempéhez, akkor ugrik a gari. Ez konkrétan azért van, mert ha gariban cserélni kell, akkor a csere komplett a gyártó költsége, mindenestől. És nem akar fizetni a csempe javításáért, ezért inkább kiköti hogy nem szilózhatod oda. De attól még oda kell szilózni."
Hümmm... Az én kádam telepítésijében meg pont az van, hogy oda kell szilózni. :P
Nem kell, hogy bárkinek igaza legyen. Véleményekről és tapasztalatokról van szó. Akit érint az majd eldönti, számára melyik álláspont az elfogadható.
Te és pl. Paco irtóztok tőle. Nincs ezzel semmi baj, nem veszitek a kezetekbe. Más meg kipróbálja és vagy soha többé nem közelít hozzá, vagy nem érti miért kell ettől rettegni.
Jajjmár, azt oda jogászok írják. Nem azt mondjuk hogy nem veszélyes, de hogy mit írt egy jogász egy termék papírjára, az nagyon nem irányadó.
Pl a kádnak az van a használatijában, hogy ha kiszilózod a csempéhez, akkor ugrik a gari. Ez konkrétan azért van, mert ha gariban cserélni kell, akkor a csere komplett a gyártó költsége, mindenestől. És nem akar fizetni a csempe javításáért, ezért inkább kiköti hogy nem szilózhatod oda. De attól még oda kell szilózni.
Nem hiszem, hogy ezen érdemes vitatkozni. Felőlem használja, aki akarja, de javasolni senkinek sem fogom.
Illetve de.
Majd akkor, ha valamelyik sarokcsiszoló gyártó a használati utasításba nem ezt írja:
"e)Ne használjon láncfűrészt vagy fogazott fűrészlapot.Az ilyen betétszerszámok gyakran vezetnek visszacsapódáshoz vagy ahhoz, hogy a kezelőelveszítse ellenőrzését az elektromos kéziszerszám fölött"
(Metabo)
De gondolom, összeszedhetnék itt még pár hasonlót.
De ezek mind ostobák, mert csak azért írják, mert nem használták ezt a dolgot.
Ismersz, tudod milyen autóval járok, azt is meséltem már, hogy estem már le párszor az útról. Nem fosok az úttól, vagy a forgalomtól, mégis fel nem ülnék motorra az isten pénzéért sem.
Ugyanígy létezik a felsőmaró-körfűrész-gyalu, ami az "autó" kategória nálam, és van a burkolatlan borotvaéles lánc túl közel a kezemhez és semmi sincs köztük. Na nálam ez a motor.
Ez a különbség, ha valaki úgy beszél róla, hogy már látott is ilyet közelről.
Természetesen nem szilvásgombócot gyúr az ember, annak megfelelően kell vele bánni.
Egy pillanatig sem állítottam, hogy nem veszélyes szerszám, sőt le is írtam, de nagyérdemű ezt úgy könyvelte el, hogy ez egy gyilkos szerszám, aki a kezébe veszi, az biztosan feldarabolja magát. Gyakorlatilag bármelyik faipari géppel így lehet járni. Én is megdaraboltam a kezem felsőmaróval, Te meg a lábad baltával, és egyikünk sem dobta el egyiket sem, hogy ezek gyilkos eszközök. Részemről azzal is tisztában vagyok, hogy én voltam a balfék és nem a marógép.
Én használtam, van a 115-ös is, meg a nagyobb, asszem 180mm-es is.
A nagy egyszer megszorult a fában rejtőző fém miatt, simán megforgott a mag benne, az álló lánccal.
Én azt mondom, hogy ezzel a szerszámmal marha jól lehet dolgozni, de én a kisebbiket preferálom.
De:
Semmiképpen nem dogozni vele fej felett, létrán, féllábon állva, egy kézzel, és hasonló szamurájverziókban.
Két lábbal a földön állva, lehetőleg terpeszben, előrefelé tartva, két kézzel fogva, fogantyúval a gépen, és nem a hasunk, vagy a tökünk előtt tíz centire használjuk.
Én fordulatszabályzós géppel, és nem a max fordulaton szeretem használni. Szerintem a kisflex 10 000-es fordulata sok neki.
Még valamikor nézegettem ezeket, de végül nem vettem meg egyiket se. A cég elég komoly (az árai is), úgyhogy nem gondolom, hogy teljesen bóvli amit árulnak. Van olyasmi is náluk, amit te linkeltél a legelején, de szerintem amiket én linkeltem egy fokkal biztonságosabbnak néznek ki.
Nem. A Darwin díj by definition azokról az esetekről szól, amikor valaki a saját ostobasága miatt vonta ki a génkészletét a forgalomból. Teljesen mindegy hányszor próbálkozott :)
A Darwin díj az "elsőre jó ötletnek tűnt" esetekről szól, és nem arról amikor az emberek rendszeresen kísértik a sorsot. A te gondolatmeneted szerint a hegymászók is kaphatnának Darwin díjat.
Ne vitázzatok ezen a láncos korongon, mert kéziszerszám-pártiként amúgy se vagyok nagy barátja a szerszámgépeknek. Azért kérdeztem rá erre, mert azt hittem van olyan irány, amiben ha vágok vele veszélytelen: pl. ha csak szembe lefele bevágok, és nem oldalirányba. De így mindegy, mert ha ennyire megoszlanak a vélemények, úgyse használom. Eleve kevés a tapasztalatom gépekkel, ilyenekhez meg pláne. Max akkor használnám ezt, ha valahogy le lehetne ezt sérülésmentesen tesztelni, hogyha megszorul, akkor az a korong, amire rá van írva, hogy biztonságos, azon tényleg megáll a lánc. Majd használom a rázspoly korongot, nem örülök neki a por miatt de az még mindig jobb mint egy hiányzó ujj.
Amúgy mindenki a saját szerencséjének a pogácsa, úgyhogy hajrá.
A múltkor egy házépítésnél épületgépész kollégák sima fűrészkorongos kis flexxel metéltek gerendát. Mondtam is nekik, hogy már megyek is, mert nem bírom a vért.
Régóta használják, még nem történt bajuk. Elhiszem. Ez nem változtat azon, hogy kiemelkedően veszélyes a használata.
A körfűrésész használata is veszélyes, de amennyire lehet, a tervezői mérsékelték a veszélyt a gép felépítésével, biztonsági berendezéseivel.
A láncfűrész esetén ugyanígy. De ha "láncot", fűrésztárcsát teszünk egy sarokcsiszolóra, könnyű belátni, hogy annak esetében senki sem törekedett a veszély csökkentésére, mert nem erre tervezték.
Én is megfogom egy kézzel simán a 125-ös flexet, ha abban flex vágó korong, v csiszoló korong van. A csiszoló már nem szerencsés, azt egy kézzel már nehezebb tartani, de nem lehetetlen.
Volt már, hogy a kezem bőrébe vágtam, de az sose lett mély vágás, épphogy hozzáértem a bőrhöz. Ez se öröm, de elképzelni se merem, hogy mi lett volna egy fűrész tárcsával ebben az esetben.
Őszintén szólva nem nagyon hiszem, hogy valamilyen feladatra csak ez az eszköz létezzen.
A fent említett gépész kollégák a sarokcsiszolós fűrésszel bevágott gerendát betonvésővel vésegették. Ez abszolút nem veszélyes, csak arra példa, hogy nem adekvát eszköz.
A videóban amit a kolléga belinkelt (amúgy már láttuk), pontosan azt mutatja be a jutuber bácsi, hogy mi történt a kezével és az hogyan történt. Ezért csinálta ezt a plusz videót. Mivel hivatásos feltöltő ezért két kameraállásból is van felvétele az esetről. Ugyanis az is egy feltöltendő howto lett volna ezért felvette. Az ujja majdnem oda lett.
Pedig volt rajta egy vastag bőrkesztyű amiről azt hitte, hogy majd megvédi. Lóalkatrészt.
Két kézzel fogta a szerszámot, és azt gondolta meg tudja tartani. Lóalkatrészt.
A sarokcsiszolót egy pillanat alatt kidobta a keze és a gyomra felé, és ha nincs útban a keze akkor lehet, hogy a gyomrát tépi fel (szerintem azt a bőrkötényt van esély hogy ugyanúgy átvágta volna mint a bőrkesztyűt). Persze a gyomrán is csak a bőrt kaszálja meg, de akkor is.
Nem állt meg a lánc, és nem tartotta meg a gépet nemhogy egy kézzel, de kettővel sem. Időbélyeges link: https://youtu.be/A7xWHEWov8M?t=432
Nekem 60-as legyezőkorong volt a flexen. A födémgerendát csiszoltam fent a helyén. Egy kézzel, mert a másikkal azért kapaszkodni kellett, hogy stabilan álljak. Egy pillanat műve, és máris megcsiszoltam a karomat. pontosan már nem emlékszem, hogy sikerült, de kibírtam röhögés nélkül. Szerencsére csak egy horzsolás, nejemnek ki tudtam magyarázni, nem mertem megmondani, hogy a flex volt, mert még ma is szőrösek lennének a gerendák...
A normálisabb ilyen láncos tárcsák nyomaték határoltak. Ha megszorul, megáll a lánc és csak a közepe forog tovább.
Hát az lehet, hogy vannak "normálisabbak" de ha 1 nem normális van az kész katasztrófa. És nem csak 1 nem normális van...
Nincs ezekben akkora erő ami kikapkodná az ember kezéből a gépet, ha odafigyel és normálisan fogja. Pláne, ha a fogantyút is használja és két kézzel tartja.
Van benne akkora erő... és gyak kevés az alkalom ahol "normálisan fogja".
Az esetek többségében nem normálisan fogja.
Ha egyetlen esetben is bejön amit írok akkor durva dolgokra képes ez a hentelő...
Én egyáltalában nem bízok az emberek általános belátásában...
Hihetetlenül sok buta, sötét ember van csak kishazánkban is....
"...hanem kitépi magát a tartó kézből és elindul valamerre."
Hááát, bizonyára nem leszek ezzel népszerű, de szerintem ez a kérdés kicsit túl van misztifikálva.
A normálisabb ilyen láncos tárcsák nyomaték határoltak. Ha megszorul, megáll a lánc és csak a közepe forog tovább.
Ez a kitépi magát a kézből sem a mindennapos eset. Akkor fordul elő, ha nem tartja rendesen az ember. A magam részéről a 125-ös sikítót 1kézzel fogva is meg tudom tartani, ha megszorul*. Nincs ezekben akkora erő ami kikapkodná az ember kezéből a gépet, ha odafigyel és normálisan fogja. Pláne, ha a fogantyút is használja és két kézzel tartja.
Ettől eltekintve persze ez is veszélyes mint minden faipari gép. !!
* az enyém ilyenkor el sem indul amíg nem kapcsolom ki, majd újra be.
De a kérdés arra irányult, csak rosszul fejeztem ki magam, hogy bennmaradó nyomógomb, vagy nem bennmaradó.(elektronikában a nyomógomb mindig nem bennmaradó, de a köznapi életben nem ez a válogatás alapja)
Mert, ha nem bennmaradó, akkor elektronikát kapcsol, és akkor egyel több bizonyíték arra, hogy komoly elektronika, nota bene komoly motorelektronika lehet benne.
A világért se vedd kötözködésnek, de pont az ellenkezőjét tapasztaltam.
Igazad lehet. Azt azért hozzáteszem 8 éve voltam utoljára csiszolóanyagot venni és akkoriban ezeket tapasztaltam. Változik fejlődik minden, két-év és is sok a faiparban. Aki kimarad lemarad. (egy folytonos tanulás ez a szakma) Én 51 évesen az inas korba léptem.
Megvizsgálom amit írtál. Köszönöm.
Gábor
ui. Indasa csiszolóanyaggal, nem volt gond. Annó 90.- Br volt darabja, vettem próbából akkor 200.- br Abranet-ből. Ugye mások a számok.
Ja, ha van Hammer-ed, akkor nem papolok a cegrol :)
Nem lesz olyan szép a marási kép, hullámos, kirágott tud lenni. Hogy Nálad mennyire jelentkezik (fafajta, maró, technika), azt egyszerűen ki tudod próbálni a Hitachival, kis átmérőjű marófejnél letekered a sebességet.
Ez a cucc egy korongra tekert láncfűrész lánc. Semmi pénzért nem használnám, kb. a flexre tekert körfűrész lappal egyezhet a veszélyessége.
A sarokcsiszolót egyszerűen nem erre tervezték.
Ennek ellenére rendszeresen találkozom építkezéseken "csapatokkal", ahol van valamelyik, jellemzően inkább a kis körfűrész korong. A közeléből is menekülök mindig.
A sarokcsiszoló "rendes" korongjai pl. eltörnek, ha oldalról belefeszül a vágásba. Ha szétrobban egy korong, az sem jó, az is lehet veszélyes, de az idézett láncos izé nem szétrobbanni fog, hanem kitépi magát a tartó kézből és elindul valamerre. Miközben a gép mint az állat forog.
A körfűrésszel nem vág az ember a "levegőben", a kézi körfűrészen is van támasztó felület, aminek hozzá kell érni a munkadarabhoz, ez biztosítja, hogy kb síkban történhessen a vágás. Körfűrész használatánál is mindig észnél kell lenni, de azt arra használva, amire való, mérséklődik a kockázat.
De itt nagy sebességgél forgó, "nagyot harapó" vágó korong van egy olyan eszközben amit kézzel kellene tartani 3D-ben.
Néztem hogy a neten kaphatók flexbe fogatható fafaragó korongok. Nekem ív alakú mélyedéseket kellene vésni fába. Tehát az a fajta korong kellene, ami nem a rázspolyt vagy reszelőt helyettesíti, hanem a vésőt: inkább forgácsol mint szemcsét szór meg porol. Találtam is egy olyat ami elég ütősnek tűnik meg pont jó lenne, csak egy a baj vele, hogy sokan nem ajánlják, mert elvileg nagyon veszélyes. Itt van ni (gyenge idegzetűek ne nézzék!):
Az lenne a kérdésem, hogy hogy lehetne ezt biztonságosan használni? Gondoltam felveszek olyan lánckesztyűt mint ami a henteseknek van, csak lehet az se jó megoldás, mert ha megugrik beleakadhat a szemekbe. Van valami olyan masszív kesztyű amin nem vág át? Amúgy nekem az tökéletesen elég volna, ha nem mozgatnám a tárcsára oldalirányba a dolgot, hanem csak mint a második videóban van, úgy alakítanám ki az ívet: bevágnék egymás mellett vele szép sorban. Bár az talán gond lehet, hogy 5-10mm mélyre kéne lemenni, nem tudom azt lehet-e egy ilyen eszközzel pontosan tartani?
Még ez a két kiszemeltem, volna, mondjuk az egyik az ráspoly, de lehet még azzal be tudnám érni:
A Makita 120Ft/papir áron mozog, a többi 180-220 között szór. (legalábbis én ennyiért vettem őket)
Nagyjából 10-15x akkora felületet csiszolok meg bármelyik "drágával", mint a makitával, mielőtt a kukában landolna, mondhatnám úgy is, hogy zongorázni lehet a különbséget. Mondhatjuk, hogy a "drága papír" kevesebb mint ötöd annyiba kerül, mint az "olcsó" makita. Elszívás kell mindegyikhez, illetve egy gép, aminek nincs elcseszve az elszívása. (Szerintem a flex nem lesz rossz ebből a szempontból, bár nincs vele személyes tapasztalatom) Illetve amióta hálót kezdtem el használni, nincs ingerem visszatérni a papírra.
A használatról pedig csak annyit, hogy bármit megcsiszolok vele, ami szembejön, ha glettelt falat kell, akkor azt, ha sötétdiót, akkor azt. Ha már egyszer ipari gépet vesz az ember, akkor bírja már ki a hobbi felhasználást :)
Nekem hammer gyalum van, meg vagyok elégedve eddig.Igen scm,robland , hammer kb egy árban vannak és szerintem a minőség is nagyjából.
Amikor a gyalut vettem az scm üzletkötő azzal hívott hogy jaj ez jó gyalu a főnökömnek is ilyen van.Mondom magamban hagyjuk már majd a nagyfőnököd éppen otthon gyalulgat, a nagy lófaszt, marketingduma:DD
Hammernek teszik az ellátottsága, webshop árakkal (nem kell üzletkötőt hívnod aki nyomul), nekem szimpatikus lett a márka, de nem mondom scm, robland is jó.
Hammer üzletkötők is mondtak hülyeséget vagy épp tájékozatlanok voltak de a lényeg hogy a gép legyen jó.
Sajnos hammernál is mennek fel az árak, gyengül a forint stb.... de amúgy értéktartóak is, mert 5-10-20 év múlva is lesz értékük.HA széthajtom őket akkor meg úgyis behozza az árát:D
Nem mostanra volt betervezve egy körfűrész maró vásárlás hanem későbbre ezért írtam hogy nem utaznék annyit , de amúgy meg ha jó akkor megérne ennyit Igen amúgy kereskedő lehet mert tegnap még csak egy lapszabász gépet árult, ma meg még két plusz dolgot.
Sokat számít a hitachi 20 ezres fordulata szemben ennek a maximum 10 ezres fordulatával szemben?
Nekem tetszik hogy a felder/hammer maróba belemegy a 30-as szerszám és a 12mm-es is, mert azért valljuk be egy hitachi asztali házilag épített maró nem biztos hogy annyira pontos lesz ha megépíti az ember.
Az az igazság hogy egy ilyen körfűrész maró kombóval helyet is spórolnék mert valljuk be ma a műhely m2 építés rohadt drága dolog:SS
Amúgy kereskedőktől is elviszik ezeket a gépeket szerintem 1-2 hónapon belül ha jó ha nem, pedig aki megveszi biztos nem tűzifát aprít vele.Érdekes hogy eladnak mindent.
Egyébként, ha már valaki Hammerben kezd gondolkodni, akkor érdemes azért körbeneznie más gyártónál is. A Robland, SCM és az SCM-hez tartozó Cassadei is rendelkezik belépö szintü gépekkel kb hasonló áron és azok azért felette vannak a Hammernek
De azt hiszem, hogy hobbista rétegproblémárol beszélünk/beszélek.
Az Abranetet nagyobb asztalos projekthez gondoltam (most pl. konkrét asztal), de mindenféle házfelújítós munkákhoz persze olcsóbb papírokat is beszerzek.
de most nincs kedvem utazni 400 km-t megnézni hogy jó e
Akkor Te nem akarod igazán ezt a gépet.
Valószínűleg a maróra sincs valójában szükséged. (Arra is gondolj, hogy egy ilyen 30-as maróra minden fej kb. 10x annyi lenne, mint a beépített felsőmaróra. Tudom, adapter, de az viszont csak 10e-t forog, a Hitachi a dupláját.)
Egy 180-asat vettem, körbevágtam a 125-ös gépre, a maradékból meg a proxxon multicsiszolóra csináltam kis korongot. Olyan felületet csinál, mintha le lenne olajozva. Igen, a sarkok meg tudják tépázni, így nagyobb odafigyelést kíván, viszont a felület miatt megéri.
Hát a hammer új körfűrész maró 2,2 milla.Nyilván a fenti ha jó a gép megérne annyit , de most nincs kedvem utazni 400 km-t megnézni hogy jó e.Illetve ott sem lehet 100%-osan felmérni a pontosságot, kopottságot.
Az lesz hogy egyenlőre lehet csinálok asztali marót hitachi mvm 12 felsőmaróból.Hammer meg majd lesz egyszer...
Jó választásnak tűnik. Gratulálok! (még nem dolgoztam ilyennel)
Javaslom, hogy egy automata porszívó, kellene sürgősen.
Abranet, teljesen jó, csak a sarkokban el akad és szakad (én így tapasztaltam 10 éve és nem veszem többet, valamint drága).
Javaslom a Makita akciós puck beszerzését, vagy a fűszerboltos d150-es csiszolóanyagot (próbálgatni a határokat) 3M csiszolóanyag felejtő utca 72. 800-tól használható, de az polírozás előkészítésre való.
Amennyiben az eladó kereskedő, akkor nyilván keresni akar rajta. Ami azt jelenti, hogy a meghirdetett ár alatt szerezte be. Namármost, aki annyiért szerez be egy gépet, hogy megéri az új ár feléért eladni, az már gyanút keltő.
Sziasztok, Van egy felder körfűrész marógép eladó.Gondolkodtam a megvételén mert olcsóbb lenne mint az új, mert az hobbi célra drága lenne.Az új ár feléért van.Persze még nem tudni hány éves és mennyi ment.Szerintetek jó vétel lehet ? Mert mi van ha mondjuk 10 évig napi 12 órát használták ? Akkor a bolti ár feléért már nem is olyan olcsó. Viszont ha jó akkor elnne egy jó körfűrészem és marógépem .A marógépbe lehet tenni elvileg patront is így 12mm -es marószár is befogható meg ugye a 30-as tengely.Már elkezdtem csinálni asztalt egy Hitachi felsőmarónak (119 eft csak a maró de még nem vettem meg). Most gondolkodok ennek a felder körfűrész-marónak a megvételén mert amúgy meg ha nem jön be ennyiért szerintem továbbadható.Viszont mi van ah napi 12 órát ment és simán ki lehet kopva a trapézmenetes tengely meg a csúszóasztal meg ilyenek, így a pontossága is elmehet (mintha autót vennék 500 ezer km-el) .Viszont ha jó a gép és keveset használt akkor talán megérné mert mondhatni majdnem örök élet lenne hobby célra.És még saját részre ajtót ablakot is lehetne vele csinálni, ráadásul értéktartó is . Nektek mi a véleményetek ? Bele lehet futni rossz gépbe? (sajnos messze van hogy csak leugorjak megnézni).
És sok a szélhámos kereskedő aki akár behozza külföldről a 15 éves napi 16 órát nyúzott gépet.De lehet épp olyan is aki abbahagyja vagy cserélni akar és teljesen korrekt.
Sajnos nem annyira ritka, szerintem a nagy farontólepke hernyója. Nekem a gesztenyefámat rágták szét, pont amikor már teremni is kezdett. Volt benne vagy 8-10db ilyen nagy hernyó.
Valami magas integráltságú elektronikából szerintem elfér.
400 watt az két amper se (mert az egyenirányított hálózat 315 volt). A modern IGBT félvezetőkkel alig van rajta disszipáció, túl sok hűtőfelület és tokozási méret nem kell.
Újra bútorépítésre szántam rá magam. Nem lábakon áll, hanem a bútorlap ér a földig. Ezt a részt nem fóliáztattam ezért gondoltam, hogy régi szőnyegből ragasztok rá csúszótalpat. A sima faragasztóval múködhet? vagy valami spéci szövetragasztó kell hozzá?
Ára alapján lehet benne egy komplett elektronika is, BLDC motorhoz, és a 400 watthoz. Flexék sosem vicceltek azzal, ha valami újat akartak csinálni.
(Audiban mi 400db kézi fúrót és sarokcsiszolót szereltünk fel frekiváltókkal, mert 400Hz-es delejről mentek maximum - hogy ne kelljen kefe. De ez egy majd 20 éves történet.)
Kíváncsi lennék arra a bekapcsoló gombra is!
Nem lennék meglepve, ha egy nyomógomb lenne, egy nyomás - indul, még egy nyomás - leáll. Ha így van, akkor komolyabb elektronika van benne mindenképpen.
Valami nekem nem stimt a leírásában. 220V váltóáramú táplálás és szénkefementes motor? Mert az indukciós motor ugyan nem tartalmaz szénkefét, de az nem ekkora és nem nevezik "szénkefementes"-nek. Vagy van benne egy egyenirányító?
- de mégis lehessen vele hatékonyan nagyobb felületeket csiszolni
- a kialakítása miatt be tudjam vetni esetleg lakásfelújításhoz szélesebb feladatkörben (csúnya dolog, de mégiscsak)
- a nagyobb és kisebb rezgőkörről írtakat figyelembe véve bekockáztattam a nagyobbat
Egyebet nem írok róla egyelőre, mert egyrészt nincs összehasonlítási alapom, másrészt csak egy kopott 150-es korongom volt hozzá. Rendeltem abranet hálókat, majd élesben asztalkészítés után beszámolok, ha érdemes lesz.
Ilyen padot és asztalt csinálok éppen. Az éleket élmaróval csinálnám,de nem ismerem a működését és hogy milyen gépet érdemes venni hobby szinten. Kérhetem a segítségeteket?
Eleddig azt hittem, hogy a szép anyagért mindent is vállaltok, még a zasszony rosszallását is.
- szerintem 70 fokon nem lesz oly rettenet büdös.
- lehet mellé a sütőbe vizet is tenni, növelve a párát, hogy ne repedjen be az anyag.
Az hót ziher, hogy kenhetsz rá bármit, a fában lévő károsító kiröhögi. Ezek a rákenős cuccok a bent lévő lárvák ellen nem védenek csak a bogár ellen, ami bepetézni akar
Egyik télen sikerült egy tök szép fadarabra bukkannom tűzifa hasogatás közben, egyenesebb szálút tán rajzolni se lehetne. Kifűrészeltem belőle egy darabot, meggyalultam, bevittem megmutatni a kiscsaládnak. Mindenki ámult-bámult milyen szép, majd valakinek az a remek ötlete támadt, hogy ráteszi a radiátorra. Nem kellett egy órácska, 3-4 cm-t berepedt a vége...
Köszi. Igazából már megfizettem inkább egy profit (nem volt drága ) és most jó a lámpám, de ha már itt van a polírozógép jobb volna ha tudnám jól használni.
Csak egy ötlet: https://www.supralux.hu/termekek/supralux-xylamon-szuoloszer Ruha tárolásra szánt bútorhoz nem ajánlja, a fogas ilyen szempontból határeset. Még jó helyzetben vagy, mert át tudod kenni minden oldalról jó alaposan a deszkákat.
Olvastam olyat, hogy ugyanezzel a módszerrel kénlapot (vö. borászok) kell égetni a zacskóban, és az tényleg megoldás. Nem tudom, én mennyire bíznék benne.
A japán égetéses technika egy jó kis disznóperzselővel viszont biztosan megoldja a problémát. :) Az a minta és szín is tetszik sokaknak, csak rá kell beszélni asszonypajtást.
Átrágják. De ha a belsejében nincs bogár, akkor tedd bele egy nagy zsákba, és egy lyukakkal ellátott dobozba egy nedencetisztító tablettát. A doboz azért kell, hogy ne érjen a fához. 3 napig hagyd a zsákba. Semmi hatása nem lesz, de a nejed meg tudod nyugtatni vele...
Köszönöm a tanácsokat, kukucs, és mr York és mrGabson kollégáknak is.
Lekérgeztem. Voltak bogarak, megfeleztem láncfűrésszel. Itt tartok.
Vannak benne puhább évgyűrű rétegek, amiktől szerintem klasszul néz ki a metszlapja, de nem tudom, mi lesz vele, ha feldolgozom.
A gond, hogy az asszony elkezdett aggodalmaskodni, hogyha ebben bogár van, akkor ne csináljak belőle kisbútort beltérre, mert átmásznak másik bútorokba és azokat is megrágják :)
Szerintem ez nem reális veszély, de az asszony aggodalmai átkokhoz hasonlóan viselkednek :)
Nem akarok kényeskedőnek tűnni, de sajnos nekem most Hatvan is kiesik a szórásból, mert Egerben lakok. Ha csak erről a darabról lenne szó, akkor elvinném, de én folyamatosan veszek régi szerszámokat, soknak ilyen réz alkatrészei vannak, jobban járok ha találok erre magamnak megoldást, mert az úgy már bonyolult, hogy mindig vigyem messzire ha tisztogatni kell egyiket másikat. De köszönöm a felajánlást! Ha helyben lennék ez akkor érné meg nekem.
Autót nem tudom hogyan kell polírozni, még sosem políroztam.
A plexi az trükkös, mert pillanatok alatt olvad meg, és akkor baxhatod, azonnal olyan borzolt lesz, mintha egy negyvenes papírral mentél volna át rajta.
Fater nagyon értette a plexi polírozását, szakmányban csinált színes plexiből mindenféle asztali cuccot. Tolltartó-tintatartó kombót, fényképtartót, cigarettatartót stb. Mindenféle rajzokkal díszítette ezeket.
Plexipolírozásban Repülőgépépítő a full profi. Nagy gyakorlata van, mert elmondása szerint rengeteget kell repülőkön ilyet javítania.
Ahogy én tudom, lassú járású géppel csinálja.
Szivacskorong szerintem plexihez nem jó. Olyan kéne, ami mint a Teddymackó anyaga, az a bolyhos, műszálas cucc, amit kapni lehet az autópolírozógépekre
megcsináltam már, ezzel a kúpos izével meg drotkefével. Nem lett fényes, csak matt, de jól van az. De nem jó ez a fej se, túl kemény a filc. Rongyból lenne jó kicsi. Vagy talán szivacs. Majd rendelek az ebay-ről.
Próbálj meg darabka krumplit rajtahagyni egy-két napig. Talán utána elég lesz egy ronggyal átdörgölni. Az ezüstnél működik, szépen lejön róla az ezüst-szulfid, hátha a réznél is beválik.
Ilyen filckorongot sikerült szereznem. Csak azt nem tudom, hogy ezt is meg kell tépetni használat előtt. Valami olyasmi rémlik nekem, hogy a rongykorongot mielőtt elkezdtem használni, egy finom fűrész fogát forgás közben odaérintettem hozzá, hogy kiborzolódjon. Nem tudom ennél kell ilyet csinálni?
A " kosz" az réz korrózió. Ha vöröses akkor egyértékű rézoxid, ha kétértékű akkor fekete. Illetve a kéntartalmu levegőn rézszulfid alakul ami szintén a barnától a feketéig terjedhet.
Eltávolítható. Barna színű polírpasztám van hozzá - vagy minek hívják ezt a hasábot - meg egy kb 8-10 cm átmérőjű rongykorong. De akárhogy nyomom oda, akármilyen irányból, nem szedi le ami mélyebben van.
Közben néztem én is, hogy dremmelfejből van a neten ilyen pici kúpos filc kialakítású, majd nézek olyat. Ha nincs idehaza, rendelek a netről, megvárom. Mert lenne még plussz 4 ilyen gomb. Meg találtam sima fúróba fogatható kúpos fejet is, csak az is netes rendelés lenne. De ha mást nem megrendelem, mert lesz még ilyen gondom.
Ha egy fehéres fátyol van rajta akkor szerintem azt a bögrét a túl sok öblítő viselte meg, én is jártam így egy csomó üvegpoharammal. Visszavettem az öblítő mennyiségéből, és fél év alatt helyrejött.
Köszi! Na most jól meghoztad a kedvemet! :)) Lehet, hogy ezt a projektet elrakom nyugdíjas napjaimra (ha lesz még nyugdíj addigra), mikor már az összes többi tervemet megvalósítottam. Ez olyan 50 év. :)
Ez ugyanaz a feladat, mintha csillagászati tükröt akarnál tükrösíteni. Szerintem a technológia is ugyanaz.
Én elfelejteném....
Legelőbb meg kell csinálnod a polírozandó felület ellendarabját valami puha anyagból, ami magába tudja némileg fogadni a polírozóanyagot (tükörnél konkrétan szurkot használnak, benne centinként késsel hasítanak egy hornyot, hogy az hordozza a polírmasszát), ami vagy cérium-oxid por, vagy a sokkal több mocskot okozó vasoxid. A porból tejfölnél sűrűbb masszát kell vízzel keverni, felhordani a felületre, rátapasztani az üveget, és csiszatolni. Itt a polírkorong géppel forgatása nem lesz jó, mert pillanatok alatt kicsapná a fordulat a masszát a felületről.
Ahhoz, hogy az üveg újra átlátszó, üvegszerű legyen, kábé 15000-20000 finomságnak megfelelő polírozóanyaggal kell dolgoznod. Ennek felelnek meg a fenti poranyagok.
Fémpolírozás nagyságrenddel durvább módon is fényes felületet ad. És sokkal puhább is.
Ha már szóba került: asszonypajtásnak van egy kedvenc üvegbögréje, amit a mosogatás erősen megviselt. Gondoltam, hogy megpróbálom polírozni, találtam is erre való polírozó anyagot, de a technológiához kérek egy kis tanácsot. Mindenféle áztatásokon már túl vagyok, az nem elég.
Igen, a polírozó gépek is olyan 1000-4000 között forognak általában, ez tiszta is.
A kis Dermel fordulatszáma viszont 5-10000 között van, engem lehet ez kutyul össze, mert nagy átmérőjű korongban gondolkodom, ha polírozásról van szó :)
Elektromos fogkefe? Rezgőcsiszó csiszolóanyagára ragasztott fogkefe-fej? :D
Bencuc, lehet feleslegesen kérdem meg: de az a gomb nem távolítható el a helyéről? Ránézésre tökolyan mintha vmi furnérozott felületbe lenne beágyazva. Szóval ha nem távolítható el a helyéről, gondolom arról gondoskodsz, hogy a furnér vagy a környezet ne sérüljön, ne kapjon a polírozásból. Na de ha igen, van pár módszer.
"Polírkoronggal tisztítottam"
Milyen polírkoronggal, milyen polírozóanyaggal próbálkoztál?
Emlegetted a Dremelt, nekem tavaly lett egy jó keződszett (már régen is volt, a 3000-es, de megmakkant). Igen, ő és hasonszőrű társai meg ilyen kis polírkorong meg polírpaszta igen hatékony tud lenni. Szerintem a kis polírkorong (a képen a zacsiban azok a kis hengeresek) simán be tudna nyúlni azokba a mélyedésekbe is. Pasztával együtt sztem megugraná.
Vehetsz külön kis polírfejeket. Az "eredeti" Dremelért a vesédet is el kell add, itthon (is) pofátlan áron van szinte minden Dremel kieg. Én szétnéznék pl. Aliexpresszen. Ilyen, olyan, amolyan fejeket lehet kapni, mint látod pl vékony kúpos fejűeket is, az már tuti benéz a mélyedésekbe is. És ha nincs Dremel vagy vmi klón társa, marad a fúróba fogás, de azt max fordulaton - ezek a kis "mutigépek " egyrészt azért jobbak polírra, mert lehet magasabb fordulaton is pörgetni. Másrészt és utolsósorban: kis dolgokra sokkal kényelmesebb használni, lehet jól irányítani, ellentétben egy nagy fúrógéppel. Vagy beruházol egy Dremel-klónra, ha az origoi Dremel sok lenne, pl ez a Handy is volt nekem, még ma is működik csak tesómnak adtam. Ezért az árért jár hozzá egy flexi szár is, ami további könnyebbség kis dolgokhoz.
Polírkoronggal tisztítottam ilyen rézgombokat, de ennél mivel a belseje süllyesztett, sehogy nem hozta le a korong középről a koszt. Kb, 3 centi átmérőjű. Mivel lehetne ezt így felpolírozni? Dremmellel csak, vagy létezik valami normál fúrófejbe fogatható kis korong?
A szalagfűrész amennyire egyszerű eszköz, annyira el is lehet tévedni benne.
- ha a két tengely nem teljesen párhuzamosan fut, az sok baj forrása. Ez lehet konstrukciós hiba (nem is lehet jól beállítani), beállítási hiba, vagy pl. túl lehet húzni a szalagot, ami képes lehet a tengelyek párhuzamos futásán torzítani.
- de ferdén vágni szalagfűrésszel úgy is lehet, hogy pl. a kerekeken túl kemény a bandázs, de rajta fut a szalag, aminek a kerekek pillanatok alatt kiveszik a fog hajtogatását egyik irányban. Innen már csak ívben akar vágni az a szalag.
Nekem volt évekig saját készítésű, borzasztó rossz szalagfűrészem, szerintem minden hibát átéltem, amit ócska fűrésszel lehet.
Nagyját már elfelejtettem.
Az biztos, hogy türelem kell. És ott kezdeni, ahogy valaki már leírta: a tengelyek- kerekek párhuzamosságával.
Ha az alapbeállításokat nem csinálod meg akkor folyamatosan falakba fogsz ütközni.
Először is távolítsd el az asztalt és a két kereket síkba kell hozni. Kialakítástól függően az alsó vagy felső keréknék van rá lehetőség. Utána erre a síkra merőlegesen kell beállítani az asztalban található vezető nútot. És ezután a vezető stellert a núttal párhuzamosan. A felfogatási pontokon biztos lehet bővíteni ésszerű határokon belűl.
Amúgy nem érdekelne, de ha végigvágok egy lapot, akkor a hasítóék még belemegy a kicsit szűkebb vágásba és ha sok a leeső darab (mondjuk félbevágok), akkor eléggé szorul, úgy kell tovább tuszkolni. Ha kicsi a leeső, akkor nem számít. De így, hogy megakasztom az éket, hogy ne jöjjön ki, már teljesen jó. A profil úgyis épp csereérett volt, az újat már ezzel vágtam át.
Bevallom nem használtam még az a vékony lapot. Van valami jelentősége?? Vastagabb lapnál nincs ilyen gond a hasítóékkel. Vékonyabb lap esetéb a sín élén lévő profil előállása sem megfelelő.
Ha annyira feglalkoztat a kérdés akkor itt tenném fel:
Az új gép egy jó lappal ha erre állítod el erre szar. Ha arra akkor arra szar. ha százfelé állítod akkor százféle módon lesz szar. De annak az esélye, hogy mindig pontosan ugyanúgy lesz szar a sok állítgatás során: közel van a nullához. Míg a szar lappal mindig ugyanúgy lesz szar.
Én azt hittem ez mindenki számára alapvető következtetés.
Egy új szalagfűrésznél ami még soha nem vágott egyenesen más hibának is ugyan annyi az esélye mint a félrehajtogatott/félrélezett szalagnak. Az kétségtelen hogy egy tuti szalaggal lehet a legkönnyebben ellenőrizni. Az meg hogy százféleképpen állították nem releváns ha nem tudták hogy mit miért állítanak.
Sokkal valószínűbb az, hogy a szalag van félrehajtogatva/félreélezve, mint az hogy százféleképpen állított már mindent a gépen de mégis mindig ugyanúy vág félre.
Hát, Paco155-nak igaza van kell másik szalgfűrészlap, mert lehet rosszul van hajtogatva a mostani és vagy rosszul van élezve. De fenn áll a lehetősége, hogy keresztben áll a felső kerék az alsóval,mert olyankor is ilyen eredmény tapasztalható, de akár a másik irányba is ezért BJaca is jól írja mit kell tenni.
Minden új szalagfűrészlapot tesztelni kell egy szabadkezű egyenes vágással, hogy merre hord és hozzá állítani a stellert.
Egyrészt én is azt mondom, hogy mielőbb és alaposan hámozd meg, mert szétrágják a bogarak. Én csak a külső réteget vettem le a kéregből és néztem is bután később, mikor láttam, hogy mi van a maradék alatt. Szerencsére sikerült megmenteni a nagyját, de azóta nem vagyok nagyvonalú ha a kezemben a vonókés :-)
Ha láncfűrésszel hosszában középtájon megfelezed, akkor a két felet már lehet szeletelni asztali körfűrésszel is. Ha a kérgezéssel veszítesz az átmérőből 3-4-5 centit, akkor ez már talán működhet egy combosabb körfűrésszel - max bevágod ameddig a lap tud vágni, a maradékot meg befejezed a Tajima-val. Ha ez így még nem jó, akkor lehet nem ketté, hanem három darabra is vágni a láncossal, úgy, hogy a körfűrész tudja kezelni az eredményt. Ha túl keskenyek lesznek a lécek, akkor meg utóbb még mindig lehet táblásítani.
Egy kb 1 méter hosszú, 30-35cm átmérőjű cseresznyefa rönkből szeretnék deszkákat fűrészelni. A deszkákból falra szerelhető ruhafogast tervezek készíteni.
Több, mint 1 éve "halott" volt a fa, 2 hónapja vágtam ki, azóta szellős fészerben szárad a rönk kérgestől.
Megköszönöm, ha adtok tippeket, ti hogyan állnátok neki.
Van láncfűrész a háznál, de azzal szeletelve elég sok anyagot veszítenék. Még van egy jó Tajima is kéznél, de az meg rövid ehhez az átmérőhöz.
Szalagfűrészem nincs. Jó lenne otthon megoldani, nem vinném ezért fűrésztelepre.
Mi lenne a célszerszám és van-e valamilyen kulisszatitok a nagyjából párhuzamos síkok fűrészelésére? Kézi gyalu és excenter csiszoló is van az utómunkához.
Végső soron a láncfűrész is opció, ha nincs jobb okosmegoldás.
Merülőfűrészhez a lamináltvágó fűrészlap (olcsó...) elég vékony, 1,8 mm, vékonyabb, mint a gyári hasítóék (2 mm körül). Azt látom, hogy a gyártók gondoltak arra, hogy maradjon bent az ék, mert van oldalt ez a lyuk, de van erre valami gyári stift? Mondjuk megmarad benne egy szimpla csavar is. :)
Rögzíts egy lécet olyan szögben, mint ahogy a vágás áll (vagyis a stellerhez képest ferdén), és ha az mellett tolva egyenes lesz, akkor csak beállítás. Mindenféle szalagvezetőt távolíts el a laptól, a két keréken olyankor ugyanott kell futnia a szalagnak.
Szalagfűrész beállításában kérnék segítséget laikusként. Tehát, adott egy új szalagfűrész, ami nem akar egyenesen vágni. Akárhogy állítom, mindig balra húz. A keréken bárhova tudom állítani a szalag futását, a görgőket is hozzá tudom igazítani, és a feszítés is jónak tűnik. Néztem már pár videót a YT-on, de nem igazán változik a helyzet. Másik fűrészlappal még nem próbáltam, csak a hozzá adott gyárival.
Egyszer megszíneztem valamit "Columbus vizes fapác" teak színű változatával. Amennyire a képernyő visszaadja, kb ez a szín volt. Esetleg kevered mahagónival, ha túl pirosnak találod. Utána lakk.
Nálam egy Bosch gho 6500-as van hasonló szolgálatban, 40k-ért el lehet csípni. A kések élezhetők, alkatrészt lehet a gyártótól is rendelni cikkszám vagy robbantott ábra alapján.
Nekem egy Makita M1902 van már jó ideje ilyen feladatokra. A talpát kellett síkra állítani, azon kívül rosszat nem tudok rá mondani. Ha nem akarsz mm-eket lekapni egy lépésben (akár teljes szélességben fenyőből), elég a maga szerény 500W-ja. Kései nem rosszak, a pótlás sem egy ökör ára. Elszívással nagyon frankón dolgozik.
Kéziszerszámra gondolok, 1 kw környékén. Mint írtam nagy igényeim nincsenek, működjön. Pl kerítésléc felújításához használnám, meg ami adódik a ház körül.
Nem tudom mit értesz az "elektronyos"-on, benzines gyalut még nem láttam (de persze lehet)
Ha kéziszerszámot keresel, akkor karcolod a kínálat legalját. Alulról. Ha valami egyengető és/vagy vastagoló gyalut keresel, akkor remélem hogy EUR-ban van a keretösszeg, mert kemény magyar forintért ebből sajnos sokat nem fogsz kapni. Még a lidlis (szar) kombigyalu is 70k körül volt... Sajnos ebben a műfajban ha egy nullát hozzáraksz akkor még mindíg sehol nem vagy :(
Elektronyos gyalu beszerzésén gondolkodom hobbi célra, családi házba. Ritkán használnám, nem kell semmi extra. Olyan 30-40 e pénz lenne rászánva. Ár-érték arányban érdekelne egy viszonylag optimális választás, amihez netán lehet alkatrészt is kapni.
Én nem látok olyan képet, ahol egy anyagnak látszik. Szerintem a fotókon az alapállapot van, ehhez képest lehet kihúzni. (Mondjuk olyankor a "harmonikáknál" egy kicsit csökkennie kell a szélességnek.)
Tul rendeles miatt elado uj aluminium C profil 2db: hossza 1000 mm külső mérete: 17 mm szélesség x 11 mm magasság belső mérete: 13 mm szélesség, falvastagság 1,7 mm 6500Ft / db
De ha be van fűrészelve, akkor összecsukott állapotban hogy tud úgy kinézni, mintha egy anyag lenne? Szóval mintha szabályos léceket szorosan egymás mellé tennénk. Akkor nem hiányozna a kifűrészelt rész? Nem áll össze a fejemben.
Ez tetszik. Az egyszerűségénél fogva kiváló megoldás, különösen, mert a toldás azért ritkán kell. Érdekes, láttam pedig ezt a videót, de valahogy nem jegyeztem meg.
Egyrészt szerintem 10 liter gyanta biztosan lenne. 2x2 méteres ívet 4 cm vastagon átlag 4 cm szélességben is min. 6,5 liter jön ki, de ez nem ennyire szabályos dolog, szóval úgy gondolom, inkább 10 liter felett reális. Az mondjuk 100e Ft- persze ezzel elvileg a "munkaidő" azért sokkal kevesebb lenne, mert ezt az íves marást megcsinálni és táblásítani nem 2 perc lesz.
Meg ahhoz a sablon is csipegeti az anyagot, az sincs ingyen, de mondjuk 20e, nem 100.
Viszont sosem öntöttem ilyen gyantát, félek azért, hogy elsőre nem úgy sikerül, ahogy kellene. Ha tudnám, hogy olyan szépen és flottul megy, mint a videókon, lehet, h bekockáztatnám. Így most félek tőle.
Valamennyi gyanta kell hibák kitöltésére, de az nincs 1 l .
Az asztaltoldásra múltkor láttam egy érdekes megoldást (persze lehet, hogy csak nekem volt új). A toldalékra rácsavarozott (persze pontosan párhuzamosan) két gépépítő aluidom-darabot úgy, hogy mondjuk 40 centivel túlnyúltak a szélén. Az asztallap aljába Tessauer-anyákat tett, azokba pedig az idom hornyába illeszkedő laposfejű csavarokat. Egyszerűen csak oda kell illeszteni a toldalékot, és betolni. Mondjuk a toldalék elmozdulás elleni rögzítését a csavarok meghúzásával oldotta meg, de biztosan biztosan megoldható valami kényelmesebb módszerrel is. Csak egy ötlet, hátha... Ebben a videóban van, a 21. perctől
Ez a Bahco vésőkészlet doboza. Nem a szín az érdekes, hanem a festékanyag. A doboz az MDF, ami furnérozva van. Úgy nézem pácolás után kapott valami lakkszerű bevonatot a külső része, mert a belseje a doboznak matt, natur pác, a külső viszont csillog. De lehet hogy valami spéci festék a külső.
Ilyent is néztem, különféle "kötő elemek" felbukkannak, a csillagtól a csokornyakkendőig. Erre írtam, hogy ezt úgy vélem, nem annyira tolerálná a család, mert mindig lepotyognának a kiskanalak. A rendelkezésre álló anyag méretei miatt ráadásul 2 ilyen nagy rés lenne, nem is egy középső.
Lehet azt haladósan csinálni, csak a megfelelő hőmérséklet a titok :) Illetve én azt vettem észre, hogy a távolságot is nagyon érezni kell, nagyon nem igaz, hogy ha közel tartom, akkor a leghatékonyabb.
Nekem hagyatékból van disznó perzselőm, totál kinyitott nyomáscsökkentővel olyan 20cm az optimális távolság, úgy egész "gyorsan" lehet vele haladni.
Hát, nem a hamari emberek sportja... Lehet csak a homlokdeszkákat csinálom ilyenre, az alsók maradnak natúr.
Ha másnak elállt 40 évig, akkor nekem is.
Lehet amúgy hogy jobban jártam volna 16 mm lambériával, mert így szétszedve nem annyira egyenesek a deszkák. Átmenő csomók is vannak bőven amik gondolom majd kiesnek előbb utóbb.
A szín az érdekes? Mert én a képen vmi fadobozt látok, "valahogyan" lekezelve, de a kép azért a színen kívül nem sokat mond. (nekem .. de hátha másnak még igen)
A szín meg: mahagóni, esetleg cseresznye vékonylazúrra tippelek, ami hasonló színt ad.
Még folynak a diplomáciai egyeztetések. Én 2 méterest szeretnék, F. pedig 180-ast és "toldhatót" (brrrr....) Ez utóbbit nem vetettem el, de nem vagyok tőle boldog.
8 emberhez kell 180-200 centi hossz. Akkor azon elfér három, két oldalon hat, plusz a két végén egy-egy.
Tudom, mert én 240 centis asztalt csináltam magamnak családi ebédekhez, és annál tízen férünk el..
Egy minimum-kényelmes étkezési terítéshez egy hatvan centis félkörrel kell számolni, és kilencven centis asztalszélességgel, hogy középen a tálaláshoz legyen elég hely a két szemben levő között.
Azon agyalok, hogy ez a probléma milyen feltételek mellett jelentkezik. Mert az világos, hogy egy derékszögű éltörés illesztésénél lényeges, de szerintem egy pár fokos, nagy ívű hullámvonalnál már elhanyagolható. És az eredeti probléma valami ilyesmi volt: "táblásítani" nem egészen egyenes szélű lapokat.
Mekkora marhaság az a felvetés, hogy az egyik ívet kivágod, és azt használod sablonként a másik ívhez. Csak forgatni kell megfelelően. Vagy már megint bölcsész vagyok? :)
Meglehető nagy ív lesz, nem valami hullámvonal, de azért így sem játszanék arra, hogy összehúzatni próbáljam, pláne, ha van elérhető megoldás.
Nem lesz ez kis feladat, az biztos. A vezetőség tegnap épp kifejezte az igényét, hogy férjen el 8 ember, de ne legyen nagyobb... jöjjön is, meg ne is, hozzon is ajándékot, meg ne is... ;-)
Esetleg ha réz. A korong. Nekem még arra is figyelni kellett intenzív kézi gyalulásnál, hogy kenjem a fémtestű gyalu talpát, amúgy fekete lett tőle a tölgy.
Szerintem a 15-20 centi széles két colos pallót nem fogod abban az irányban nagyon hajlítani, főleg ilyen rövid hosszon. Persze léteznek olyan szorítók, amik táblásításnál a maradék 7% nedvességet is kinyomják a fából :)
Aha. Végeredményben a használt marókés átmérője határozza meg. Azt eddig is felfogtam, még minden video megnézése előtt, hogy emiatt kell két sablon, mert a marókésnek elvileg 0 átmérőjűnek kellene lennie ahhoz, hogy az ívek ne tolódjanak el. Arra nem volt gondolatom, hogy a fenébe' hozom létre a két, illeszkedő sablont. Egymásba csiszolgatni ezeket nem tűnt reálisnak. A videók szerint nem is az út. Így utólag ez van a Marius videón is...
Ha ezt a videót megnézed rájössz. Ha 10-es csapágyas maróval csinálod akkor a 10-es csapágyat 30-asra kell cserélni mert a másikat 10 miliméterrel arrébb kell marni. Egy kis darabon próbáld ki.
A legkisebb hiba is csúnyán meglátszana. Játszottam én is az itthon található eszközeimmel, a 0,4-es szalagfűrész-lappal sem lehet olyan vékonyat vágni, hogy eggyé lehessen rakni a két anyagot. Pedig csak egy vékony, 3mm-es mdf lapot toltam végig a fűrészen, még csak a vonalra sem figyeltem, csak úgy vágtam bele egy hullámot egyenletes tolással, és a két fél nem passzolt össze. Kell hozzá a két méretű csapágy a maróra.
Ja, különféle fémgyapot csiszoló anyagokat - arra való ötlettel, hogy az majd "kikaparja" az edényekből a festéket - azonnal el kell felejteni, mert a fémgyapot anyaga és a tölgy csersava gyilkos kombináció, szépen meg lehet velük feketíteni a tölgy felületét.
Nagyon valószínű, hogy jó lenne. Az itt emlegetett szalagfűrészemet rég eladtam, nem volt jó szerszám, nem szerettem. Speciel nincs hozzáférésem szalagfűrészhez.
A tölgy anyag szerkezete sajátos. Elég nehéz vízmentessé tenni, különösen úgy, hogy nagyon világos maradjon. Az olajok jelentős része "sárga" irányba viszi el a tölgyet, vagy sötétíti. Viaszok inkább hajlamosak világosan meghagyni, de kérdéses, mennyire lesz "vízálló". Nekem egy nagy tömör tölgy ágyam van, azt tungolajjal és viasszal kezeltem, sárga szerintem nem lett, de nem is maradt világos.
Igen, csiszolás segíthet, de valószínű, hogy sokat kell csiszolni, mert mélyen ülő, kifejezett edényei vannak, amik meg tudnak telni festékkel. Még szerencsésebb lenne talán gyalulni belőle, de valószínűleg erre nem vagy felkészülve. 40-es, 60-as papírral kezdenék, rezgőcsiszoló nem sokat fog érni itt, nagyobb anyaglehordás kell. De ezzel - gyakorlat híján - a felület síkságát is tönkre lehet tenni. Min. 180-as papírig lehet menni, de 120 felett már csak akkor érdemes, amikor eltűnt róla a nem kívánatos felületkezelés és újra el kell kezdeni a végső felületi minőség létrehozását.
Szereznék valahonnan egy tölgy deszkát, és azon próbálnék ki bármit, mielőtt élesben az asztalra mennék rá.
Ha hibásan következtetek a kérdésekből arra, hogy nincs igazán gyakorlat - ha mégsem így van, elnézést a triviális tanácsokért.
Az ipar által előállított bútorok esetén sokszor vannak nagyon világos, semleges színű tölgyek. Az ilyen szín létrehozása házilag elég nehéz lehet.
Lakkokkal talán házilag is el lehet érni - de szvsz a lakkozás nagyon meggondolandó felületkezelés természetes fánál.
Tavaly tölgy lábú állólámpát kezeltem az alábbi olajjal - a közlekedő edények fehér kiemelését szerettem volna, igen mérsékelt sikerrel. Sárga nem lett, csak kicsit sötétebb az anyag. De fehér alig. Pedig a "polar white" színnel próbálkoztam. Na, nem ilyen lett, mint a képen. Igaz, csak egy réteget nyomtam rá. Annyira nem lett fehér, hogy feleslegesnek tartottam még egyet. Lehet, hogy a kicsi, körkörös felület sem segítette a vágyott jelleg létrejöttét. El nem romlott, de nem lett "áttetsző fehéres", mint szerettem volna. A ráköltött összeg irreális volt, igaz, hogy most van 1l ilyen olaj (is) a műhelyben. Ennek az olajnak más színű verziójával igen jó eredményt értem el bükkön, amit nagyon nehéz szépen színezni (szintén amatőr keretek között értendő)
Szóval házilag elég nehéz lehet az elképzelt végeredményt létrehozni. De ha az egy tömör tölgy asztal, akkor azért lassan fogy el, lehet csiszolgatni bőven.
Esetleg ugyanazon sablon által rajzolt vonalon szalagfűrésszel vágni mindkettőt? A szalagfűrész lapjának szinte elhanyagolható a vastagsága az ív sugarához képest.
A segítségeteket szeretném kérni. Nemrég vettünk egy tömör tölgyfa asztalt, amelyre azt mondták, hogy le van olajozva, azonban amint használni kezdtük, minden folt meglátszódott rajta, nem lehetett letakarítani, a legapróbb dolog is nyomot hagyott. Ekkor gondoltam, hogy leolajozom, majd leviaszozom. Nem akartam, hogy nagyon sokat sötétítsen az asztal színén, ezért fehér pigmentes auro olajat vettem (126-90), azt hittem jó lesz, de sajnos a fehér pigmentek beleültek a fa erezetébe és nagyon csúnya lett ezáltal. :( Mit tudok tenni, hogy homogén felületet kapjak? Egyáltalán orvosolható ez valahogy, vagy fogadjam el, hogy elszúrtam? :( Csiszolás segít ezen? Ha igen, milyen érdességű papírral próbálkozzak?
Sajnos sokat sötétített is a színén, de arról már végképp lemondtam, hogy visszakapjam a szép világos színét. :(
Ma voltunk Bodméron, egy COVID-ben elhúnyt bácsi műhelyét próbálja felszámolni a testvére és az édesanyja. A sztori szomorú, mert valami családi viszály miatt nagyon gyorsan el kellene tüntetni mindent. A műhelyen látszik, hogy sok évtizeden keresztül gondos kezek használták, tartották rendben. Eszméletlen mennyiségű régi kéziszerszám, egy fémeszterga minden létező kiegészítővel, egy bazinagy szalagfűrész, kis szalagfűrész, körfűrész, egyengető/vastagoló gyalu, stb. A gépek biztosan igényelnek felújítást, de ahogy elnéztem bőven a menthető kategóriában vannak. Akad faanyag is, bár nem ipari mennyiség.
Sajnos én nem tudtam haszonsítani belőle semmit, de azt ígértem nekik, hogy feldobom ide, hátha valaki lát fantáziát bennük. A szállítást nyilván meg kell oldani, nem hiszem, hogy tudnának segíteni benne, viszont potom pénzért el lehet hozni a cuccokat, illetve gondolom a bácsi is annak örülne, ha a gépek tovább üzemelnének, és nem valami hulladékudvarban kötnének ki.
Akit érdekel dobjon egy mailt, elküldöm az elérhetőségüket. Sok infót ne várjatok telefonban, oda kell menni megnézni.
5000 db rajzi követelménynek nem megfelelő gyártású zsanér van készleten cégünknél. A kivágott fogaknál nagyobb rés keletkezett, kb. 2 mm, ez a nálunk gyártott terméknél nem megengedett. Ezeket a zsanérokat szeretnénk továbbértékesíteni. Rajz és fotók:
Ezen törtem a fejem és az érthető, hogy ezért is kell két sablon, mert a marókés átmérője miatt más íveket rajzol egy sablonnal. De teljesen nem látom át, ki kellene ezt próbálni, valószínű ki is fogom valami kevésbé fontos anyagon.
Mondjuk az én anyagomon nem lesznek ilyen kicsi kanyargások.
Nem kaptam a tetőhöz 12x10 centis gerendát, csak 15x10 centiset.
Az eredeti anyagok 12x10 centisek.
Lehet hogy meg kell majd próbálni a 300 as, 1.1 kw szalagfűrészemen eltaszigálni vhogy. A héten készülök valami asztal hosszabító támasztékot mókolni hogy ne boruljon fel az egész a 6 méteres gerendával.
Vagy meglátom mit mond majd az ács. Előre csak annyit szólt rá "majd megoldjuk"... de hogy hogyan gondolja arról nem volt szó.
Meg még mire kiszárad elreped itt ott... Idén, hogy időm lett eltüntettem kb 1.5 m3 diót amit pár éve gyűjtöttem és azóta száradt. Még folyamatban van, de alig lett pár darab értelmesebb méretű anyag belőle. Sok mindenhez jó , nem mondom, de igen munkás. Ha ingyé, vagy kivágásért van a rönk és nincs az embernek jobban fizető dolga, akkor elmegy.
Vágtam el álló szalagfűrészen 2,6 méter hosszú, olyan átmérőjű akác rönköt, amiből 16x16 cm-es sarkos oszlopot vágtunk. 3 db-ot. Hárman tettük fel a végét a fűrészre. Volt alatta egy 5x5 cm-es stafli párból szán, azon toltam az első vágásnál. Utána már azon a síkon a következőnél. De akkor 28 éves voltam. Most meg sem próbálnám ezt 50 felett. Már a fűrész sincs meg, nem volt egy jó gép egyébként. A három kapuoszlop még még megvan anyámnál.
Igen rövidebb rönkből el lehet vágni a 40 centist. Kell a masszív gépasztal meg az erő...
Szalagfűrészben a 2,2 kW az játékgép. Volt álló 700-as fűrészem, először 2 kW-os motorral, 30 cm átmérőjű rönk csak röhögött rajta. 5 kW-os motorral lett jó.
Egy barátomnak megvan azóta is az épített fektetett szalag, ha jól emlékszem 1000-es kerekekkel, 10 kW körüli motorral. Külön másik motor húzta a kocsit.
Ezzel mondjuk méter átmérőjű rönköket is szoktak vágni.
Írtam erről régebben. Házi cuccal gondolkoztam hozzád hasonló célokkal. A 6 lóerős láncfűrész birkózik erősen egy 50-60 centis cserkó vagy dió rönkkel... A 2 Kw a jobb hatásfok és a kisebb igényű szalag mellett is határeset lehet.
Szerintem amúgy még a mai árak mellett sem éri meg nagyon.
Rohadt nehéz munka rönkökkel dolgozni, fát kivágni. Egyes esetekben el sem vállalhatod ha olyan a hely vagy a fa amihez mindenképp szaktudás és gyakorlat kell. Aztán minimum utánfutó kell hozzá hogy hurcolni tudd a gépet, anyagot...de inkább kisteher. Végül is egy köbméter nyers diófa kiakaszt egy átlagos futót.
A kerti fák amikhez talán hozzá tudsz jutni olcsón, általában rövidek, görbék, betegek.
Sokan még az ilyet is drágán akarják eladni,mert azt hiszik sokat ér... Te elautózol érte, cipeled meg minden, aztán évekig tárolgatod, forgatgatod.. a végén leszélezed, kivagdalod a hibákak.. és hozzájutottál nettó 0.3 m3 rövidke anyagokhoz amiket toldozni kell. Hobbinak jó, de igazából nem nagy bolt.
Ha odafigyelsz sokszor hozzá lehet jutni több éves anyagokhoz olcsón, amikkel más valaki már szívott, te meg elhozhatod készen.
Sosem térül meg a millió amit ilyen gépbe befektetsz. Szerintem... de igaz én mára egy pesszimista vén f.sz lettem. (aki azért sok mindent próbált már)
Sziasztok, Tanácsot szeretnék kérni azzal kapcsolatban , hogy valakinek van tapasztalata vízszintes szalagfűrésszel kapcsolatban ? Milyet érdemes venni? Igazából a neten árült összehegesztett dolgot nem akarok (noha lehet jó az is) Inkább gyárit vennék amit később el is tudnék adni ha úgy alakul (így talán értéktartóbb a dolog) .Nem fatelepet akarok nyitni, hanem ha van pl lehetőség fenyű, bükk, akác stb... vásárlására akkor azt feldarabolni magamnak otthoni felhasználásra.Talán így olcsóbban jönne ki a fa alapanyag.Persze kérdés hogy egy 1 milliós holzmann gép ér e valamit? A bemutató videón a fenyőt szépen viszi.De vajon egy keményfával is könnyen boldogul a 2,2 kw-os motor? Vagy esetleg félrevág, elhúz stb...Mert ugye ezeket igazából jóval nagyobb milliós automata gépeken szeletelik fel. Valakinek van e tapasztalata ilyen kisebb géppel? Hasznos lehet ? Illetve van e valakinek tapasztalata hogy jóval olcsóbban jön e ki így az alapanyag ? Vagy nem igazán érdemes kínlódni? Ilyen gépre gondoltam: https://www.szerszamallomas.hu/holzmann-bbs350-vizszintes-szalagfuresz-230v-9120058378492?gclid=EAIaIQobChMIrZyMuur19wIVhqyWCh0mbQtDEAQYASABEgJHqvD_BwE Megjegyzés(körfűrészt ,gyalut nem vennék a holzmanntól )
Most hozzátettél valamit, ami nekem nem jutott eszembe. Valóban, annak a középsőnek jót tenne egy ilyen mutatvány, nemcsak a feszültség miatt, hanem annak a közepén azért van egy jelentősebb bélkorhadás, ami így ki is eshetne.
Én csak azt tudom mondani, én mit szeretnék: én pedig az egyes verziót.
De én úgy sejtem, hogy azt a középeső felhasadt darabot a bél vonalában szintén ívesen fel kéne szalagfűrészen vágni, majd azt is újra marózással összetáblásítani, mert az a darab nekem olybá tűnik, hogy erősen nyílik kifelé, és nem csodálnám,ha ezt az akaratát még megtartaná évekig, ha ebben a formában marad.
Szóval, hogy ne feszítse szét a kész asztalt, én kettévágnám, majd újra összeraknám.
Ja, marni simán lehet. Csináltam pár hónapja ilyen cseresznye korongot . Ez a cserkó edényalátét is maróval lett síkolva és műgyantával kiöntve még tavaly. A kép sajna nem túl jó.
Homokkal teli edénybe fóliát tettem, arra a korongot, majd tovább feltöltöttem körbe homokkal az edény széle meg a fólia között jól bevibrálva. Utána kiöntöttem.
Így nem kellett olyan sok gyanta, bár súlyt is kellett volna rá tennem mert az aláfolyó gyanta simán megemelte, így ott elpazarolódott egy kevés.
Isten vagy! én ezt nem találtam meg. Vagyis nem teljesen lehetetlen az ötlet, bár úgy látom, rettentő pontosan kell hozzá dolgozni - de kb úgy csinálja, ahogy elképzeltem. Annyi a különbség, hogy van akkora fél colos marókésem a Tritonhoz, hogy nem feltétlenül kell két fogásban marni.
A sablonos marós megoldást jó ötletnek gondolom, én azzal próbálkoznék.
A cseresznyét amúgy is gyilkos gyalulni, nekem legalábbis alig sikerült nagyobb hibátlan felületet csinálni, kisebb nagyobb javítani való kiszakadás mindig keletkezett.
Kíváncsi vagyok a véleményetekre: már évek óta tervezgetem egy live edge jellegű ebédlő asztal készítését és lassan a tettek mezejére lépek.
Ma feltettem a körfűrész asztalra a három pallót, 52 mm vastagra vágott, szélezetlen cseresznye. Vagy két éve már nálam van, azóta fárasztom a műhelyben, előtte is már légszáraz volt.
Ezek kb 35-35 cm széles anyagok, így egyben 110 cm a szélesség, amit kiadnak, nem szeretnék ekkorát, 80-90 cm közötti szélesség kb elég lenne. A képen látható közelebbi vége az anyagnak éppen nem marad meg, kb. 40 cm leesik majd belőle. Két palló házasítása túl keskeny végeredményt adna, mindenképp kell a három.
Van két gondolatom, az egyik (ha nem mindkettő) lehet, hogy túlzottan ambiciózus, köpködjétek meg nyugodtan. Nem feltétlen megerősítésre várok.
1. Megpróbálok 5-ös rétegelt lemezből egy sablon ívet készíteni, ami kb. követné az anyag vonalát és a sablon mentén marókéssel lemarni egyforma ívre az illeszkedő széleket és azok mentén "táblásítani". Persze ehhez két, egymáshoz résmentesen illeszkedő sablon kellene, egy a "jobb" és egy a "bal" oldali anyaghoz, mert különben semmiképp sem lehet pontosan illeszkedő párokat marni (lehet, hogy így sem...). Természetesen a táblásítás előtt le kell síkolni mondjuk felsőmaróval nagy asztalon, ekkorákat elvileg egyengethetnék a 400-as gyalun, de képtelen vagyok szerintem ekkora anyagot rendesen mozgatni, rányomni a gyalu asztalára, szóval kétséges, hogy tudnék-e rendes síkot gyalulni.
Ezzel a megoldással tulajdonképpen "csalnék" (persze avatott szem azonnal rájönne, de nem ez a lényeg), mert így a szálak futása miatt olyasmi lenne a hatás, mintha egy nagy, széles rönk lett volna (mondom, akinek van szeme, azonnal látja, hogy nem, de ez nem baj). De nem tudom, mennyire reális így táblásítani. Nem láttam még ilyesmit.
2. A másik lehetséges irány, hogy elengedem ezt így, a középső anyagot egyenesre szélezem, illetve a két szélső palló belső oldalát is és "hagyományosan" egyenes mentén táblásítom. Így is kiadná kb. az elvárt szélességet.
3. Persze az lenne a harmadik, hogy hagyjam a fenébe ezt a live edge divatot, szélezzem le az anyagot rendesen és táblásítsam klasszikus asztalnak, de ezt valahogy nem akarom, ez lenne a leginkább járt és járható út.
4. Sőt, láttam a Neten olyan live edge táblákat is, ahogy nincsenek összeillesztve - táblásítva az ilyen darabok, hanem pl. nagyobb méretű nyakkendő vagy más mintájú "kapcsokkal" vannak összekötve, de amúgy végig több cm rés van közöttük. Ez nem szimpatikus, nem hiszem pl. hogy a család szeretné, ha folyton lepotyognának a kiskanalak.
Kb. 35-40 mm közötti végső vastagságot fogok kapni a síkolás-egyengetés után. A hibákat műgyantával (epoxy?) tervezem kiönteni, de nem szeretnék nagy műgyanta öntést, meg epoxy folyót, stb, egyrészt mert több 10 liter epoxyt nem locsolnék a projektbe, másrészt nem hiszem, hogy egy ilyen ötletet élesben kellene tesztelni úgy, hogy nincs műgyantás tapasztalatom, szóval csak repedések, hibák pótlására használnám a gyantát.
A BernardoPT 250 (08-1007) mennyire vállalható minőségű kombigyalu? Egy hobbistának (mint én), elég vajon? Vagy jobban járok, ha inkább ráspórolok egy Metabo HC260C/2.8 DNB-ra (+100k)?
Örök életet csak a templomban hirdetnek, és ott sem adnak garanciát rá. :)
Az alsó pallók alatt nekem bitumenlemez van a betonból feljövő víz ellen. Ezenkívül a pallót kívülről körbehúztam butilszalaggal*, 5 centi a fára, 5 a betonra ragasztva. Majd a butilszalag és a beton illeszkedését kikentem folyékony vízszigeteléssel**.
Egyelőre minden körülmények között vízzárónak tűnik, bentről meg nem jut oda víz. A kezelés meg jót tesz a rovarok ellen.
Persze, én is tervezem már régóta a melóhelyre, a privát meg céges telónak, ami jelenleg épp ugyanaz a típus. De mindig a monitor aljának támasztom őket ha fontos hogy lássam mizu van rajtuk, persze úgy hogy épphogy elérik a kávát. Ha néha megmozdítom a monitort, bukó a pozíció. Nem épp "szakszerű" ... de hosszú évek óta bénázok ezzel, elég patópálos a hozzáállással. Na, ez most motivált!
"A második képen látható állapot ... bár ácsbudapesték tuti"
Ments isten hogy kötekedjek - ez ebben a formában Paco dolga lenne :D - de most bibiii, én teszem: Ács Budapesték a 3. képen(től) látható dolgokkal foglalkoznak.Tudtommal.
Minden más csillagos ötös! Unokatesómal és tesómmal - csak minimálisan - hasonló projekteket csináltunk, de a sör része az stimmel! Szép munka, a sör mennyiségétől függetlenül, gratula!
Egyszer használtam ilyent, amikor a gyalupadom készítettem. Túl nagy és nehéz volt külön-külön a két rész, amiből fejelőléc szerű végekkel össze van rakva a teljes lap. A két felet meg tudtam gyalulni 400-as öntvény egyengetőn, de az egymás mellé állításnál néztem, hogy nem lesz-e propelleres az asztal.
Ja, a süketelésem helyett elolvashattam volna rendesen .. a magyar neve kell.
Hát passz .. de miért fontos a magyar neve? Szakdogához kell vagy itthon vennél ilyet? Ha használni kell, sajna az enyémet már nem tudom felajánlani /ld előző poszomat:(/
Poénból keresgéltem, szó szerint beírva "sík felület ellenőrzése" -t.. na most ezt tuti jó erre, de sztem nem erre a kategóriára gondoltál:
Szia, a képi ránézésre nekem is van /volt :( / ilyenem, nem a Lee Valley-től, hanem a Veritas-tól. "Strait edge"-nek is hívják, de amúgy a leírásban is benne van a lényeg
"woodworkers have been making them for years from scrap wood and using them to check the flatness of material."
Azaz régebben a "fával dolgozók" (de szerintem mások is) a "síkság" ellenőrzésére használták, mindegy miből legyen. Namost ha ezt egy kevésbé vetemető, stabil anygból csinálják (pl alumínium, a te linkeden is ebből van), és a gyártó azt mondja, hogy erre használd, hát erre használod :-)
Én őt vettem meg anno (egészen pontosan a 325006-as kódszámút):
Nekem itt sikerült tönkrevágnom, nem (csak) ellenőrzésre használtam hanem megvezetésre is:
Gondolom nem a megvezetésre való használat volt a probléma, hanem a faesztergályos képzetlenségem. A nagyon alacsony szintű képzetlenségem ..... Mindenesetre gyorsan kikukáztam szegényt :-( Szerintem ezt már nem lehet megmenteni.
Előtte a kombigyalum etető- és fogadóasztalainak a beállítására használtam. Szerencsére legalább egyszer arra használtam, amire való....
Rég jelentkeztem, de közben nagy erőkkel halad a projekt:
Elvileg jövő héten pult is lesz, meglátjuk. A legtöbbet a furnéros frontokkal szívtam...
Közben egyik barátomnál összedobtunk egy faházat is:
A második képen látható állapot elérése 2 nap volt, 4-en csináltuk. Az egyik srác látott már körfűrészt és egyéb asztalosipari szúró-vágó eszközt, a másik kettő nem igazán. Ahhoz képest nem rossz, bár ácsbudapesték tuti összedobják egy nap alatt ketten :) Mondjuk mi hétszentség hogy több sört ittunk meg közben, mint ők :)
