A szalagfűrész amennyire egyszerű eszköz, annyira el is lehet tévedni benne.
- ha a két tengely nem teljesen párhuzamosan fut, az sok baj forrása. Ez lehet konstrukciós hiba (nem is lehet jól beállítani), beállítási hiba, vagy pl. túl lehet húzni a szalagot, ami képes lehet a tengelyek párhuzamos futásán torzítani.
- de ferdén vágni szalagfűrésszel úgy is lehet, hogy pl. a kerekeken túl kemény a bandázs, de rajta fut a szalag, aminek a kerekek pillanatok alatt kiveszik a fog hajtogatását egyik irányban. Innen már csak ívben akar vágni az a szalag.
Nekem volt évekig saját készítésű, borzasztó rossz szalagfűrészem, szerintem minden hibát átéltem, amit ócska fűrésszel lehet.
Nagyját már elfelejtettem.
Az biztos, hogy türelem kell. És ott kezdeni, ahogy valaki már leírta: a tengelyek- kerekek párhuzamosságával.
Ha az alapbeállításokat nem csinálod meg akkor folyamatosan falakba fogsz ütközni.
Először is távolítsd el az asztalt és a két kereket síkba kell hozni. Kialakítástól függően az alsó vagy felső keréknék van rá lehetőség. Utána erre a síkra merőlegesen kell beállítani az asztalban található vezető nútot. És ezután a vezető stellert a núttal párhuzamosan. A felfogatási pontokon biztos lehet bővíteni ésszerű határokon belűl.
Amúgy nem érdekelne, de ha végigvágok egy lapot, akkor a hasítóék még belemegy a kicsit szűkebb vágásba és ha sok a leeső darab (mondjuk félbevágok), akkor eléggé szorul, úgy kell tovább tuszkolni. Ha kicsi a leeső, akkor nem számít. De így, hogy megakasztom az éket, hogy ne jöjjön ki, már teljesen jó. A profil úgyis épp csereérett volt, az újat már ezzel vágtam át.
Bevallom nem használtam még az a vékony lapot. Van valami jelentősége?? Vastagabb lapnál nincs ilyen gond a hasítóékkel. Vékonyabb lap esetéb a sín élén lévő profil előállása sem megfelelő.
Ha annyira feglalkoztat a kérdés akkor itt tenném fel:
Az új gép egy jó lappal ha erre állítod el erre szar. Ha arra akkor arra szar. ha százfelé állítod akkor százféle módon lesz szar. De annak az esélye, hogy mindig pontosan ugyanúgy lesz szar a sok állítgatás során: közel van a nullához. Míg a szar lappal mindig ugyanúgy lesz szar.
Én azt hittem ez mindenki számára alapvető következtetés.
Egy új szalagfűrésznél ami még soha nem vágott egyenesen más hibának is ugyan annyi az esélye mint a félrehajtogatott/félrélezett szalagnak. Az kétségtelen hogy egy tuti szalaggal lehet a legkönnyebben ellenőrizni. Az meg hogy százféleképpen állították nem releváns ha nem tudták hogy mit miért állítanak.
Sokkal valószínűbb az, hogy a szalag van félrehajtogatva/félreélezve, mint az hogy százféleképpen állított már mindent a gépen de mégis mindig ugyanúy vág félre.
Hát, Paco155-nak igaza van kell másik szalgfűrészlap, mert lehet rosszul van hajtogatva a mostani és vagy rosszul van élezve. De fenn áll a lehetősége, hogy keresztben áll a felső kerék az alsóval,mert olyankor is ilyen eredmény tapasztalható, de akár a másik irányba is ezért BJaca is jól írja mit kell tenni.
Minden új szalagfűrészlapot tesztelni kell egy szabadkezű egyenes vágással, hogy merre hord és hozzá állítani a stellert.
Egyrészt én is azt mondom, hogy mielőbb és alaposan hámozd meg, mert szétrágják a bogarak. Én csak a külső réteget vettem le a kéregből és néztem is bután később, mikor láttam, hogy mi van a maradék alatt. Szerencsére sikerült megmenteni a nagyját, de azóta nem vagyok nagyvonalú ha a kezemben a vonókés :-)
Ha láncfűrésszel hosszában középtájon megfelezed, akkor a két felet már lehet szeletelni asztali körfűrésszel is. Ha a kérgezéssel veszítesz az átmérőből 3-4-5 centit, akkor ez már talán működhet egy combosabb körfűrésszel - max bevágod ameddig a lap tud vágni, a maradékot meg befejezed a Tajima-val. Ha ez így még nem jó, akkor lehet nem ketté, hanem három darabra is vágni a láncossal, úgy, hogy a körfűrész tudja kezelni az eredményt. Ha túl keskenyek lesznek a lécek, akkor meg utóbb még mindig lehet táblásítani.
Egy kb 1 méter hosszú, 30-35cm átmérőjű cseresznyefa rönkből szeretnék deszkákat fűrészelni. A deszkákból falra szerelhető ruhafogast tervezek készíteni.
Több, mint 1 éve "halott" volt a fa, 2 hónapja vágtam ki, azóta szellős fészerben szárad a rönk kérgestől.
Megköszönöm, ha adtok tippeket, ti hogyan állnátok neki.
Van láncfűrész a háznál, de azzal szeletelve elég sok anyagot veszítenék. Még van egy jó Tajima is kéznél, de az meg rövid ehhez az átmérőhöz.
Szalagfűrészem nincs. Jó lenne otthon megoldani, nem vinném ezért fűrésztelepre.
Mi lenne a célszerszám és van-e valamilyen kulisszatitok a nagyjából párhuzamos síkok fűrészelésére? Kézi gyalu és excenter csiszoló is van az utómunkához.
Végső soron a láncfűrész is opció, ha nincs jobb okosmegoldás.
Merülőfűrészhez a lamináltvágó fűrészlap (olcsó...) elég vékony, 1,8 mm, vékonyabb, mint a gyári hasítóék (2 mm körül). Azt látom, hogy a gyártók gondoltak arra, hogy maradjon bent az ék, mert van oldalt ez a lyuk, de van erre valami gyári stift? Mondjuk megmarad benne egy szimpla csavar is. :)
Rögzíts egy lécet olyan szögben, mint ahogy a vágás áll (vagyis a stellerhez képest ferdén), és ha az mellett tolva egyenes lesz, akkor csak beállítás. Mindenféle szalagvezetőt távolíts el a laptól, a két keréken olyankor ugyanott kell futnia a szalagnak.
Szalagfűrész beállításában kérnék segítséget laikusként. Tehát, adott egy új szalagfűrész, ami nem akar egyenesen vágni. Akárhogy állítom, mindig balra húz. A keréken bárhova tudom állítani a szalag futását, a görgőket is hozzá tudom igazítani, és a feszítés is jónak tűnik. Néztem már pár videót a YT-on, de nem igazán változik a helyzet. Másik fűrészlappal még nem próbáltam, csak a hozzá adott gyárival.
Egyszer megszíneztem valamit "Columbus vizes fapác" teak színű változatával. Amennyire a képernyő visszaadja, kb ez a szín volt. Esetleg kevered mahagónival, ha túl pirosnak találod. Utána lakk.
Nálam egy Bosch gho 6500-as van hasonló szolgálatban, 40k-ért el lehet csípni. A kések élezhetők, alkatrészt lehet a gyártótól is rendelni cikkszám vagy robbantott ábra alapján.
Nekem egy Makita M1902 van már jó ideje ilyen feladatokra. A talpát kellett síkra állítani, azon kívül rosszat nem tudok rá mondani. Ha nem akarsz mm-eket lekapni egy lépésben (akár teljes szélességben fenyőből), elég a maga szerény 500W-ja. Kései nem rosszak, a pótlás sem egy ökör ára. Elszívással nagyon frankón dolgozik.
Kéziszerszámra gondolok, 1 kw környékén. Mint írtam nagy igényeim nincsenek, működjön. Pl kerítésléc felújításához használnám, meg ami adódik a ház körül.
Nem tudom mit értesz az "elektronyos"-on, benzines gyalut még nem láttam (de persze lehet)
Ha kéziszerszámot keresel, akkor karcolod a kínálat legalját. Alulról. Ha valami egyengető és/vagy vastagoló gyalut keresel, akkor remélem hogy EUR-ban van a keretösszeg, mert kemény magyar forintért ebből sajnos sokat nem fogsz kapni. Még a lidlis (szar) kombigyalu is 70k körül volt... Sajnos ebben a műfajban ha egy nullát hozzáraksz akkor még mindíg sehol nem vagy :(
Elektronyos gyalu beszerzésén gondolkodom hobbi célra, családi házba. Ritkán használnám, nem kell semmi extra. Olyan 30-40 e pénz lenne rászánva. Ár-érték arányban érdekelne egy viszonylag optimális választás, amihez netán lehet alkatrészt is kapni.
Én nem látok olyan képet, ahol egy anyagnak látszik. Szerintem a fotókon az alapállapot van, ehhez képest lehet kihúzni. (Mondjuk olyankor a "harmonikáknál" egy kicsit csökkennie kell a szélességnek.)
Tul rendeles miatt elado uj aluminium C profil 2db: hossza 1000 mm külső mérete: 17 mm szélesség x 11 mm magasság belső mérete: 13 mm szélesség, falvastagság 1,7 mm 6500Ft / db
De ha be van fűrészelve, akkor összecsukott állapotban hogy tud úgy kinézni, mintha egy anyag lenne? Szóval mintha szabályos léceket szorosan egymás mellé tennénk. Akkor nem hiányozna a kifűrészelt rész? Nem áll össze a fejemben.
Ez tetszik. Az egyszerűségénél fogva kiváló megoldás, különösen, mert a toldás azért ritkán kell. Érdekes, láttam pedig ezt a videót, de valahogy nem jegyeztem meg.
Egyrészt szerintem 10 liter gyanta biztosan lenne. 2x2 méteres ívet 4 cm vastagon átlag 4 cm szélességben is min. 6,5 liter jön ki, de ez nem ennyire szabályos dolog, szóval úgy gondolom, inkább 10 liter felett reális. Az mondjuk 100e Ft- persze ezzel elvileg a "munkaidő" azért sokkal kevesebb lenne, mert ezt az íves marást megcsinálni és táblásítani nem 2 perc lesz.
Meg ahhoz a sablon is csipegeti az anyagot, az sincs ingyen, de mondjuk 20e, nem 100.
Viszont sosem öntöttem ilyen gyantát, félek azért, hogy elsőre nem úgy sikerül, ahogy kellene. Ha tudnám, hogy olyan szépen és flottul megy, mint a videókon, lehet, h bekockáztatnám. Így most félek tőle.
Valamennyi gyanta kell hibák kitöltésére, de az nincs 1 l .
Az asztaltoldásra múltkor láttam egy érdekes megoldást (persze lehet, hogy csak nekem volt új). A toldalékra rácsavarozott (persze pontosan párhuzamosan) két gépépítő aluidom-darabot úgy, hogy mondjuk 40 centivel túlnyúltak a szélén. Az asztallap aljába Tessauer-anyákat tett, azokba pedig az idom hornyába illeszkedő laposfejű csavarokat. Egyszerűen csak oda kell illeszteni a toldalékot, és betolni. Mondjuk a toldalék elmozdulás elleni rögzítését a csavarok meghúzásával oldotta meg, de biztosan biztosan megoldható valami kényelmesebb módszerrel is. Csak egy ötlet, hátha... Ebben a videóban van, a 21. perctől
Ez a Bahco vésőkészlet doboza. Nem a szín az érdekes, hanem a festékanyag. A doboz az MDF, ami furnérozva van. Úgy nézem pácolás után kapott valami lakkszerű bevonatot a külső része, mert a belseje a doboznak matt, natur pác, a külső viszont csillog. De lehet hogy valami spéci festék a külső.
Ilyent is néztem, különféle "kötő elemek" felbukkannak, a csillagtól a csokornyakkendőig. Erre írtam, hogy ezt úgy vélem, nem annyira tolerálná a család, mert mindig lepotyognának a kiskanalak. A rendelkezésre álló anyag méretei miatt ráadásul 2 ilyen nagy rés lenne, nem is egy középső.
Lehet azt haladósan csinálni, csak a megfelelő hőmérséklet a titok :) Illetve én azt vettem észre, hogy a távolságot is nagyon érezni kell, nagyon nem igaz, hogy ha közel tartom, akkor a leghatékonyabb.
Nekem hagyatékból van disznó perzselőm, totál kinyitott nyomáscsökkentővel olyan 20cm az optimális távolság, úgy egész "gyorsan" lehet vele haladni.
Hát, nem a hamari emberek sportja... Lehet csak a homlokdeszkákat csinálom ilyenre, az alsók maradnak natúr.
Ha másnak elállt 40 évig, akkor nekem is.
Lehet amúgy hogy jobban jártam volna 16 mm lambériával, mert így szétszedve nem annyira egyenesek a deszkák. Átmenő csomók is vannak bőven amik gondolom majd kiesnek előbb utóbb.
A szín az érdekes? Mert én a képen vmi fadobozt látok, "valahogyan" lekezelve, de a kép azért a színen kívül nem sokat mond. (nekem .. de hátha másnak még igen)
A szín meg: mahagóni, esetleg cseresznye vékonylazúrra tippelek, ami hasonló színt ad.
Még folynak a diplomáciai egyeztetések. Én 2 méterest szeretnék, F. pedig 180-ast és "toldhatót" (brrrr....) Ez utóbbit nem vetettem el, de nem vagyok tőle boldog.
8 emberhez kell 180-200 centi hossz. Akkor azon elfér három, két oldalon hat, plusz a két végén egy-egy.
Tudom, mert én 240 centis asztalt csináltam magamnak családi ebédekhez, és annál tízen férünk el..
Egy minimum-kényelmes étkezési terítéshez egy hatvan centis félkörrel kell számolni, és kilencven centis asztalszélességgel, hogy középen a tálaláshoz legyen elég hely a két szemben levő között.
Azon agyalok, hogy ez a probléma milyen feltételek mellett jelentkezik. Mert az világos, hogy egy derékszögű éltörés illesztésénél lényeges, de szerintem egy pár fokos, nagy ívű hullámvonalnál már elhanyagolható. És az eredeti probléma valami ilyesmi volt: "táblásítani" nem egészen egyenes szélű lapokat.
Mekkora marhaság az a felvetés, hogy az egyik ívet kivágod, és azt használod sablonként a másik ívhez. Csak forgatni kell megfelelően. Vagy már megint bölcsész vagyok? :)
Meglehető nagy ív lesz, nem valami hullámvonal, de azért így sem játszanék arra, hogy összehúzatni próbáljam, pláne, ha van elérhető megoldás.
Nem lesz ez kis feladat, az biztos. A vezetőség tegnap épp kifejezte az igényét, hogy férjen el 8 ember, de ne legyen nagyobb... jöjjön is, meg ne is, hozzon is ajándékot, meg ne is... ;-)
Esetleg ha réz. A korong. Nekem még arra is figyelni kellett intenzív kézi gyalulásnál, hogy kenjem a fémtestű gyalu talpát, amúgy fekete lett tőle a tölgy.
Szerintem a 15-20 centi széles két colos pallót nem fogod abban az irányban nagyon hajlítani, főleg ilyen rövid hosszon. Persze léteznek olyan szorítók, amik táblásításnál a maradék 7% nedvességet is kinyomják a fából :)
Aha. Végeredményben a használt marókés átmérője határozza meg. Azt eddig is felfogtam, még minden video megnézése előtt, hogy emiatt kell két sablon, mert a marókésnek elvileg 0 átmérőjűnek kellene lennie ahhoz, hogy az ívek ne tolódjanak el. Arra nem volt gondolatom, hogy a fenébe' hozom létre a két, illeszkedő sablont. Egymásba csiszolgatni ezeket nem tűnt reálisnak. A videók szerint nem is az út. Így utólag ez van a Marius videón is...
Ha ezt a videót megnézed rájössz. Ha 10-es csapágyas maróval csinálod akkor a 10-es csapágyat 30-asra kell cserélni mert a másikat 10 miliméterrel arrébb kell marni. Egy kis darabon próbáld ki.
A legkisebb hiba is csúnyán meglátszana. Játszottam én is az itthon található eszközeimmel, a 0,4-es szalagfűrész-lappal sem lehet olyan vékonyat vágni, hogy eggyé lehessen rakni a két anyagot. Pedig csak egy vékony, 3mm-es mdf lapot toltam végig a fűrészen, még csak a vonalra sem figyeltem, csak úgy vágtam bele egy hullámot egyenletes tolással, és a két fél nem passzolt össze. Kell hozzá a két méretű csapágy a maróra.
Ja, különféle fémgyapot csiszoló anyagokat - arra való ötlettel, hogy az majd "kikaparja" az edényekből a festéket - azonnal el kell felejteni, mert a fémgyapot anyaga és a tölgy csersava gyilkos kombináció, szépen meg lehet velük feketíteni a tölgy felületét.
Nagyon valószínű, hogy jó lenne. Az itt emlegetett szalagfűrészemet rég eladtam, nem volt jó szerszám, nem szerettem. Speciel nincs hozzáférésem szalagfűrészhez.
A tölgy anyag szerkezete sajátos. Elég nehéz vízmentessé tenni, különösen úgy, hogy nagyon világos maradjon. Az olajok jelentős része "sárga" irányba viszi el a tölgyet, vagy sötétíti. Viaszok inkább hajlamosak világosan meghagyni, de kérdéses, mennyire lesz "vízálló". Nekem egy nagy tömör tölgy ágyam van, azt tungolajjal és viasszal kezeltem, sárga szerintem nem lett, de nem is maradt világos.
Igen, csiszolás segíthet, de valószínű, hogy sokat kell csiszolni, mert mélyen ülő, kifejezett edényei vannak, amik meg tudnak telni festékkel. Még szerencsésebb lenne talán gyalulni belőle, de valószínűleg erre nem vagy felkészülve. 40-es, 60-as papírral kezdenék, rezgőcsiszoló nem sokat fog érni itt, nagyobb anyaglehordás kell. De ezzel - gyakorlat híján - a felület síkságát is tönkre lehet tenni. Min. 180-as papírig lehet menni, de 120 felett már csak akkor érdemes, amikor eltűnt róla a nem kívánatos felületkezelés és újra el kell kezdeni a végső felületi minőség létrehozását.
Szereznék valahonnan egy tölgy deszkát, és azon próbálnék ki bármit, mielőtt élesben az asztalra mennék rá.
Ha hibásan következtetek a kérdésekből arra, hogy nincs igazán gyakorlat - ha mégsem így van, elnézést a triviális tanácsokért.
Az ipar által előállított bútorok esetén sokszor vannak nagyon világos, semleges színű tölgyek. Az ilyen szín létrehozása házilag elég nehéz lehet.
Lakkokkal talán házilag is el lehet érni - de szvsz a lakkozás nagyon meggondolandó felületkezelés természetes fánál.
Tavaly tölgy lábú állólámpát kezeltem az alábbi olajjal - a közlekedő edények fehér kiemelését szerettem volna, igen mérsékelt sikerrel. Sárga nem lett, csak kicsit sötétebb az anyag. De fehér alig. Pedig a "polar white" színnel próbálkoztam. Na, nem ilyen lett, mint a képen. Igaz, csak egy réteget nyomtam rá. Annyira nem lett fehér, hogy feleslegesnek tartottam még egyet. Lehet, hogy a kicsi, körkörös felület sem segítette a vágyott jelleg létrejöttét. El nem romlott, de nem lett "áttetsző fehéres", mint szerettem volna. A ráköltött összeg irreális volt, igaz, hogy most van 1l ilyen olaj (is) a műhelyben. Ennek az olajnak más színű verziójával igen jó eredményt értem el bükkön, amit nagyon nehéz szépen színezni (szintén amatőr keretek között értendő)
Szóval házilag elég nehéz lehet az elképzelt végeredményt létrehozni. De ha az egy tömör tölgy asztal, akkor azért lassan fogy el, lehet csiszolgatni bőven.
Esetleg ugyanazon sablon által rajzolt vonalon szalagfűrésszel vágni mindkettőt? A szalagfűrész lapjának szinte elhanyagolható a vastagsága az ív sugarához képest.
A segítségeteket szeretném kérni. Nemrég vettünk egy tömör tölgyfa asztalt, amelyre azt mondták, hogy le van olajozva, azonban amint használni kezdtük, minden folt meglátszódott rajta, nem lehetett letakarítani, a legapróbb dolog is nyomot hagyott. Ekkor gondoltam, hogy leolajozom, majd leviaszozom. Nem akartam, hogy nagyon sokat sötétítsen az asztal színén, ezért fehér pigmentes auro olajat vettem (126-90), azt hittem jó lesz, de sajnos a fehér pigmentek beleültek a fa erezetébe és nagyon csúnya lett ezáltal. :( Mit tudok tenni, hogy homogén felületet kapjak? Egyáltalán orvosolható ez valahogy, vagy fogadjam el, hogy elszúrtam? :( Csiszolás segít ezen? Ha igen, milyen érdességű papírral próbálkozzak?
Sajnos sokat sötétített is a színén, de arról már végképp lemondtam, hogy visszakapjam a szép világos színét. :(
Ma voltunk Bodméron, egy COVID-ben elhúnyt bácsi műhelyét próbálja felszámolni a testvére és az édesanyja. A sztori szomorú, mert valami családi viszály miatt nagyon gyorsan el kellene tüntetni mindent. A műhelyen látszik, hogy sok évtizeden keresztül gondos kezek használták, tartották rendben. Eszméletlen mennyiségű régi kéziszerszám, egy fémeszterga minden létező kiegészítővel, egy bazinagy szalagfűrész, kis szalagfűrész, körfűrész, egyengető/vastagoló gyalu, stb. A gépek biztosan igényelnek felújítást, de ahogy elnéztem bőven a menthető kategóriában vannak. Akad faanyag is, bár nem ipari mennyiség.
Sajnos én nem tudtam haszonsítani belőle semmit, de azt ígértem nekik, hogy feldobom ide, hátha valaki lát fantáziát bennük. A szállítást nyilván meg kell oldani, nem hiszem, hogy tudnának segíteni benne, viszont potom pénzért el lehet hozni a cuccokat, illetve gondolom a bácsi is annak örülne, ha a gépek tovább üzemelnének, és nem valami hulladékudvarban kötnének ki.
Akit érdekel dobjon egy mailt, elküldöm az elérhetőségüket. Sok infót ne várjatok telefonban, oda kell menni megnézni.
5000 db rajzi követelménynek nem megfelelő gyártású zsanér van készleten cégünknél. A kivágott fogaknál nagyobb rés keletkezett, kb. 2 mm, ez a nálunk gyártott terméknél nem megengedett. Ezeket a zsanérokat szeretnénk továbbértékesíteni. Rajz és fotók:
Ezen törtem a fejem és az érthető, hogy ezért is kell két sablon, mert a marókés átmérője miatt más íveket rajzol egy sablonnal. De teljesen nem látom át, ki kellene ezt próbálni, valószínű ki is fogom valami kevésbé fontos anyagon.
Mondjuk az én anyagomon nem lesznek ilyen kicsi kanyargások.
Nem kaptam a tetőhöz 12x10 centis gerendát, csak 15x10 centiset.
Az eredeti anyagok 12x10 centisek.
Lehet hogy meg kell majd próbálni a 300 as, 1.1 kw szalagfűrészemen eltaszigálni vhogy. A héten készülök valami asztal hosszabító támasztékot mókolni hogy ne boruljon fel az egész a 6 méteres gerendával.
Vagy meglátom mit mond majd az ács. Előre csak annyit szólt rá "majd megoldjuk"... de hogy hogyan gondolja arról nem volt szó.
Meg még mire kiszárad elreped itt ott... Idén, hogy időm lett eltüntettem kb 1.5 m3 diót amit pár éve gyűjtöttem és azóta száradt. Még folyamatban van, de alig lett pár darab értelmesebb méretű anyag belőle. Sok mindenhez jó , nem mondom, de igen munkás. Ha ingyé, vagy kivágásért van a rönk és nincs az embernek jobban fizető dolga, akkor elmegy.
Vágtam el álló szalagfűrészen 2,6 méter hosszú, olyan átmérőjű akác rönköt, amiből 16x16 cm-es sarkos oszlopot vágtunk. 3 db-ot. Hárman tettük fel a végét a fűrészre. Volt alatta egy 5x5 cm-es stafli párból szán, azon toltam az első vágásnál. Utána már azon a síkon a következőnél. De akkor 28 éves voltam. Most meg sem próbálnám ezt 50 felett. Már a fűrész sincs meg, nem volt egy jó gép egyébként. A három kapuoszlop még még megvan anyámnál.
Igen rövidebb rönkből el lehet vágni a 40 centist. Kell a masszív gépasztal meg az erő...
Szalagfűrészben a 2,2 kW az játékgép. Volt álló 700-as fűrészem, először 2 kW-os motorral, 30 cm átmérőjű rönk csak röhögött rajta. 5 kW-os motorral lett jó.
Egy barátomnak megvan azóta is az épített fektetett szalag, ha jól emlékszem 1000-es kerekekkel, 10 kW körüli motorral. Külön másik motor húzta a kocsit.
Ezzel mondjuk méter átmérőjű rönköket is szoktak vágni.
Írtam erről régebben. Házi cuccal gondolkoztam hozzád hasonló célokkal. A 6 lóerős láncfűrész birkózik erősen egy 50-60 centis cserkó vagy dió rönkkel... A 2 Kw a jobb hatásfok és a kisebb igényű szalag mellett is határeset lehet.
Szerintem amúgy még a mai árak mellett sem éri meg nagyon.
Rohadt nehéz munka rönkökkel dolgozni, fát kivágni. Egyes esetekben el sem vállalhatod ha olyan a hely vagy a fa amihez mindenképp szaktudás és gyakorlat kell. Aztán minimum utánfutó kell hozzá hogy hurcolni tudd a gépet, anyagot...de inkább kisteher. Végül is egy köbméter nyers diófa kiakaszt egy átlagos futót.
A kerti fák amikhez talán hozzá tudsz jutni olcsón, általában rövidek, görbék, betegek.
Sokan még az ilyet is drágán akarják eladni,mert azt hiszik sokat ér... Te elautózol érte, cipeled meg minden, aztán évekig tárolgatod, forgatgatod.. a végén leszélezed, kivagdalod a hibákak.. és hozzájutottál nettó 0.3 m3 rövidke anyagokhoz amiket toldozni kell. Hobbinak jó, de igazából nem nagy bolt.
Ha odafigyelsz sokszor hozzá lehet jutni több éves anyagokhoz olcsón, amikkel más valaki már szívott, te meg elhozhatod készen.
Sosem térül meg a millió amit ilyen gépbe befektetsz. Szerintem... de igaz én mára egy pesszimista vén f.sz lettem. (aki azért sok mindent próbált már)
Sziasztok, Tanácsot szeretnék kérni azzal kapcsolatban , hogy valakinek van tapasztalata vízszintes szalagfűrésszel kapcsolatban ? Milyet érdemes venni? Igazából a neten árült összehegesztett dolgot nem akarok (noha lehet jó az is) Inkább gyárit vennék amit később el is tudnék adni ha úgy alakul (így talán értéktartóbb a dolog) .Nem fatelepet akarok nyitni, hanem ha van pl lehetőség fenyű, bükk, akác stb... vásárlására akkor azt feldarabolni magamnak otthoni felhasználásra.Talán így olcsóbban jönne ki a fa alapanyag.Persze kérdés hogy egy 1 milliós holzmann gép ér e valamit? A bemutató videón a fenyőt szépen viszi.De vajon egy keményfával is könnyen boldogul a 2,2 kw-os motor? Vagy esetleg félrevág, elhúz stb...Mert ugye ezeket igazából jóval nagyobb milliós automata gépeken szeletelik fel. Valakinek van e tapasztalata ilyen kisebb géppel? Hasznos lehet ? Illetve van e valakinek tapasztalata hogy jóval olcsóbban jön e ki így az alapanyag ? Vagy nem igazán érdemes kínlódni? Ilyen gépre gondoltam: https://www.szerszamallomas.hu/holzmann-bbs350-vizszintes-szalagfuresz-230v-9120058378492?gclid=EAIaIQobChMIrZyMuur19wIVhqyWCh0mbQtDEAQYASABEgJHqvD_BwE Megjegyzés(körfűrészt ,gyalut nem vennék a holzmanntól )
Most hozzátettél valamit, ami nekem nem jutott eszembe. Valóban, annak a középsőnek jót tenne egy ilyen mutatvány, nemcsak a feszültség miatt, hanem annak a közepén azért van egy jelentősebb bélkorhadás, ami így ki is eshetne.
Én csak azt tudom mondani, én mit szeretnék: én pedig az egyes verziót.
De én úgy sejtem, hogy azt a középeső felhasadt darabot a bél vonalában szintén ívesen fel kéne szalagfűrészen vágni, majd azt is újra marózással összetáblásítani, mert az a darab nekem olybá tűnik, hogy erősen nyílik kifelé, és nem csodálnám,ha ezt az akaratát még megtartaná évekig, ha ebben a formában marad.
Szóval, hogy ne feszítse szét a kész asztalt, én kettévágnám, majd újra összeraknám.
Ja, marni simán lehet. Csináltam pár hónapja ilyen cseresznye korongot . Ez a cserkó edényalátét is maróval lett síkolva és műgyantával kiöntve még tavaly. A kép sajna nem túl jó.
Homokkal teli edénybe fóliát tettem, arra a korongot, majd tovább feltöltöttem körbe homokkal az edény széle meg a fólia között jól bevibrálva. Utána kiöntöttem.
Így nem kellett olyan sok gyanta, bár súlyt is kellett volna rá tennem mert az aláfolyó gyanta simán megemelte, így ott elpazarolódott egy kevés.
Isten vagy! én ezt nem találtam meg. Vagyis nem teljesen lehetetlen az ötlet, bár úgy látom, rettentő pontosan kell hozzá dolgozni - de kb úgy csinálja, ahogy elképzeltem. Annyi a különbség, hogy van akkora fél colos marókésem a Tritonhoz, hogy nem feltétlenül kell két fogásban marni.
A sablonos marós megoldást jó ötletnek gondolom, én azzal próbálkoznék.
A cseresznyét amúgy is gyilkos gyalulni, nekem legalábbis alig sikerült nagyobb hibátlan felületet csinálni, kisebb nagyobb javítani való kiszakadás mindig keletkezett.
Kíváncsi vagyok a véleményetekre: már évek óta tervezgetem egy live edge jellegű ebédlő asztal készítését és lassan a tettek mezejére lépek.
Ma feltettem a körfűrész asztalra a három pallót, 52 mm vastagra vágott, szélezetlen cseresznye. Vagy két éve már nálam van, azóta fárasztom a műhelyben, előtte is már légszáraz volt.
Ezek kb 35-35 cm széles anyagok, így egyben 110 cm a szélesség, amit kiadnak, nem szeretnék ekkorát, 80-90 cm közötti szélesség kb elég lenne. A képen látható közelebbi vége az anyagnak éppen nem marad meg, kb. 40 cm leesik majd belőle. Két palló házasítása túl keskeny végeredményt adna, mindenképp kell a három.
Van két gondolatom, az egyik (ha nem mindkettő) lehet, hogy túlzottan ambiciózus, köpködjétek meg nyugodtan. Nem feltétlen megerősítésre várok.
1. Megpróbálok 5-ös rétegelt lemezből egy sablon ívet készíteni, ami kb. követné az anyag vonalát és a sablon mentén marókéssel lemarni egyforma ívre az illeszkedő széleket és azok mentén "táblásítani". Persze ehhez két, egymáshoz résmentesen illeszkedő sablon kellene, egy a "jobb" és egy a "bal" oldali anyaghoz, mert különben semmiképp sem lehet pontosan illeszkedő párokat marni (lehet, hogy így sem...). Természetesen a táblásítás előtt le kell síkolni mondjuk felsőmaróval nagy asztalon, ekkorákat elvileg egyengethetnék a 400-as gyalun, de képtelen vagyok szerintem ekkora anyagot rendesen mozgatni, rányomni a gyalu asztalára, szóval kétséges, hogy tudnék-e rendes síkot gyalulni.
Ezzel a megoldással tulajdonképpen "csalnék" (persze avatott szem azonnal rájönne, de nem ez a lényeg), mert így a szálak futása miatt olyasmi lenne a hatás, mintha egy nagy, széles rönk lett volna (mondom, akinek van szeme, azonnal látja, hogy nem, de ez nem baj). De nem tudom, mennyire reális így táblásítani. Nem láttam még ilyesmit.
2. A másik lehetséges irány, hogy elengedem ezt így, a középső anyagot egyenesre szélezem, illetve a két szélső palló belső oldalát is és "hagyományosan" egyenes mentén táblásítom. Így is kiadná kb. az elvárt szélességet.
3. Persze az lenne a harmadik, hogy hagyjam a fenébe ezt a live edge divatot, szélezzem le az anyagot rendesen és táblásítsam klasszikus asztalnak, de ezt valahogy nem akarom, ez lenne a leginkább járt és járható út.
4. Sőt, láttam a Neten olyan live edge táblákat is, ahogy nincsenek összeillesztve - táblásítva az ilyen darabok, hanem pl. nagyobb méretű nyakkendő vagy más mintájú "kapcsokkal" vannak összekötve, de amúgy végig több cm rés van közöttük. Ez nem szimpatikus, nem hiszem pl. hogy a család szeretné, ha folyton lepotyognának a kiskanalak.
Kb. 35-40 mm közötti végső vastagságot fogok kapni a síkolás-egyengetés után. A hibákat műgyantával (epoxy?) tervezem kiönteni, de nem szeretnék nagy műgyanta öntést, meg epoxy folyót, stb, egyrészt mert több 10 liter epoxyt nem locsolnék a projektbe, másrészt nem hiszem, hogy egy ilyen ötletet élesben kellene tesztelni úgy, hogy nincs műgyantás tapasztalatom, szóval csak repedések, hibák pótlására használnám a gyantát.
A BernardoPT 250 (08-1007) mennyire vállalható minőségű kombigyalu? Egy hobbistának (mint én), elég vajon? Vagy jobban járok, ha inkább ráspórolok egy Metabo HC260C/2.8 DNB-ra (+100k)?
Örök életet csak a templomban hirdetnek, és ott sem adnak garanciát rá. :)
Az alsó pallók alatt nekem bitumenlemez van a betonból feljövő víz ellen. Ezenkívül a pallót kívülről körbehúztam butilszalaggal*, 5 centi a fára, 5 a betonra ragasztva. Majd a butilszalag és a beton illeszkedését kikentem folyékony vízszigeteléssel**.
Egyelőre minden körülmények között vízzárónak tűnik, bentről meg nem jut oda víz. A kezelés meg jót tesz a rovarok ellen.
Persze, én is tervezem már régóta a melóhelyre, a privát meg céges telónak, ami jelenleg épp ugyanaz a típus. De mindig a monitor aljának támasztom őket ha fontos hogy lássam mizu van rajtuk, persze úgy hogy épphogy elérik a kávát. Ha néha megmozdítom a monitort, bukó a pozíció. Nem épp "szakszerű" ... de hosszú évek óta bénázok ezzel, elég patópálos a hozzáállással. Na, ez most motivált!
"A második képen látható állapot ... bár ácsbudapesték tuti"
Ments isten hogy kötekedjek - ez ebben a formában Paco dolga lenne :D - de most bibiii, én teszem: Ács Budapesték a 3. képen(től) látható dolgokkal foglalkoznak.Tudtommal.
Minden más csillagos ötös! Unokatesómal és tesómmal - csak minimálisan - hasonló projekteket csináltunk, de a sör része az stimmel! Szép munka, a sör mennyiségétől függetlenül, gratula!
Egyszer használtam ilyent, amikor a gyalupadom készítettem. Túl nagy és nehéz volt külön-külön a két rész, amiből fejelőléc szerű végekkel össze van rakva a teljes lap. A két felet meg tudtam gyalulni 400-as öntvény egyengetőn, de az egymás mellé állításnál néztem, hogy nem lesz-e propelleres az asztal.
Ja, a süketelésem helyett elolvashattam volna rendesen .. a magyar neve kell.
Hát passz .. de miért fontos a magyar neve? Szakdogához kell vagy itthon vennél ilyet? Ha használni kell, sajna az enyémet már nem tudom felajánlani /ld előző poszomat:(/
Poénból keresgéltem, szó szerint beírva "sík felület ellenőrzése" -t.. na most ezt tuti jó erre, de sztem nem erre a kategóriára gondoltál:
Szia, a képi ránézésre nekem is van /volt :( / ilyenem, nem a Lee Valley-től, hanem a Veritas-tól. "Strait edge"-nek is hívják, de amúgy a leírásban is benne van a lényeg
"woodworkers have been making them for years from scrap wood and using them to check the flatness of material."
Azaz régebben a "fával dolgozók" (de szerintem mások is) a "síkság" ellenőrzésére használták, mindegy miből legyen. Namost ha ezt egy kevésbé vetemető, stabil anygból csinálják (pl alumínium, a te linkeden is ebből van), és a gyártó azt mondja, hogy erre használd, hát erre használod :-)
Én őt vettem meg anno (egészen pontosan a 325006-as kódszámút):
Nekem itt sikerült tönkrevágnom, nem (csak) ellenőrzésre használtam hanem megvezetésre is:
Gondolom nem a megvezetésre való használat volt a probléma, hanem a faesztergályos képzetlenségem. A nagyon alacsony szintű képzetlenségem ..... Mindenesetre gyorsan kikukáztam szegényt :-( Szerintem ezt már nem lehet megmenteni.
Előtte a kombigyalum etető- és fogadóasztalainak a beállítására használtam. Szerencsére legalább egyszer arra használtam, amire való....
Rég jelentkeztem, de közben nagy erőkkel halad a projekt:
Elvileg jövő héten pult is lesz, meglátjuk. A legtöbbet a furnéros frontokkal szívtam...
Közben egyik barátomnál összedobtunk egy faházat is:
A második képen látható állapot elérése 2 nap volt, 4-en csináltuk. Az egyik srác látott már körfűrészt és egyéb asztalosipari szúró-vágó eszközt, a másik kettő nem igazán. Ahhoz képest nem rossz, bár ácsbudapesték tuti összedobják egy nap alatt ketten :) Mondjuk mi hétszentség hogy több sört ittunk meg közben, mint ők :)
15 évesen építőtáborban ástunk vízelvezető árkot az akkor épülő M3 mellett (ugye, hogy milyen jól elfolyik a víz?) :)) Én akkor láttam ilyet először, csak kicsit nagyobbak voltak a lécek.
Ezer éve létezik a famunkásoknál, csak a gépekkel jórészt elfelejtődött, mert elveszítette a jelentőségét. Amúgy egyszerűen lehet készíteni két egyenes lécből Sötétre kell festeni, a végeinek egyik felét fehérre. És már kész is.
Apósnál építettek egy kisházikót fából, és a tetőre nagyvonalúan használták a legvacakabb deszkákat, "felül úgyis be van fedve" - gondolom ez volt az alapelv. Alul meg nem, iszonyú sok gyanta jött ki belőle, a kinézetről nem is beszélve. Szerintem az sem előnyös egy lépcsőn (sem).
"Annyira nem szembetűnőek hogy a kültéri lépcsőm lapjainak megfeleljenek?"
Válasz:
"* „C” minőség
Az ebbe a kategóriába tartozó anyagot olyan helyekre javasoljuk, amik nem lesznek szem előtt. Itt már kéregbenövés, korhadás, rovarkárosítás is előfordulhat"
Ez volt a kérdésed:
"Ez igazából csak külalak hibát takar, tehát terhebírás, csavarodás szempontjából nem lehet különbség közöttük?"
Válasz:
"fontos azonban, hogy ezek a fa szilárdságát nem befolyásolhatják."
Az az impregnált ágyásszegély nálunk egy év alatt rohadt szét, ne nagyon bízzál benne. Minél több időt-energiát-anyagot fordítasz rá, annál tovább fogja bírni. Vagyis érdemes olajozni égetés után is. A legjobb a tungolaj lenne, de igaz, hogy az más árkategória, mint a lenolaj. Viszont tovább is tartana.
Tudnátok mutatni képet amin látszik hogy egy C minőségű alapanyagon mik azok a hibák amik előfodulhatnak?
Annyira nem szembetűnőek hogy a kültéri lépcsőm lapjainak megfeleljenek? Ez igazából csak külalak hibát takar, tehát terhebírás, csavarodás szempontjából nem lehet különbség közöttük?
Vettem volna az AB minőséget de nem daják szálban csak csomagban így a 10 méterre meg kellene vennem 16 méternyi anyagot. A "C"-ből adnak szálra.
Az íves maróm oldala függőleges, tehát nem csak egy félgömb. A jobboldali mélységgel kezdtem, aztán a baloldali mélységgel folytattam. Így lett egy függőlges, és az alján íves lett. A többit meg tisztítómaróval szedtem ki.
A tányér közepén van egy ledugózott furat a körív marásához. Az egyenesekhez meg egy lécet szorítottam az anyagra, az mellett vezettem a marót.
... engem ez marási vonal érdekelne. Tudom hogy milyen marószárak vannak, és anno itt kérdezték (pl Paco) hogy a belső-alsó éleket miért nem "félköríves" maróval martam (volna meg ha sikerült volna, én akkor azt mondtam hogy nem tudok olyan szerszámpályát számítógépen generálni, ami csak ezt az "alsó-belső-kontúrt" marja meg a félköríves maróval - de valszeg csak én vagyok süket hozzá) meg, de nálad is azt látom, a kép alapján ha közelről nézem, hogy a fal egy része egyben van az aljával, a másik része (a kereszt csatlakozásai) meg nem, azk különállónak tűnnek az egész tálkatesttől. Nem bírom összerakni a folyamatot, ez zavar na :D
A belső iveket ugye nem kézzel csiszoltad ívesre? Igazából ez a kérdésem: azt hogyan? A belső kontúrt sok lépésben megmartad félköríves maróval, a belsejét meg sima "tisztítóval"?
Illetve elgondolkoztam a képed alapján, lehet ki kéne dobnom a CNC-met ... egyszerűnek tűnik ez a tálka, de annyira tán mégsem.
Valóban egyszerűbb lett volna, hogy a kerek lapot kimarom tányérnak, de utána belerakni egy keresztet, talán még nagyobb szopás lett volna belepasszítani, és a csücsöknél nem lett volna ilyen íves. (de jó, hogy visszaolvastam, mert a csücsök helyett csöcsöket írtam :) )
Na én a napokban adtam elő valami ilyesmit szalagfűrésszel, ott azért nehezebb :) Nem volt persze messze ennyire durva. Inkább csak érdekesség, hogy kellő kitartással még szalagfűrésszel is lehet, csak akarni kell :) Persze nem árt, ha hengeres a faanyag :) Forgott a kamera, meglátom, ki lehet-e hozni belőle valamit.
Az intarziához nem kellenek két méteres darabok, és azzal kezdeni a fával való foglalkozást kb olyan, mintha Forma1-es pilóta szeretnék lenni, de még buszon sem ültem. Ezért lett megkérdezve, hogy biztosan intarziára gondolsz-e.
Nagyon sajnálom hogy lekezelésként élted meg a hozzászólásomat. Csak azt próbáltam meg közölni hogy az intarziával kapcsolatban tévúton jársz. Ahoz hogy választ kapjál gondolatolvasónak és jövőbelátónak kellene lenni. Hiába írjuk hogy csinálj belőle kutyaólat ha a tizediken laksz. Nem tudni mire van szükséged. Egy kézifűrésszel csodát nem nagyon lehet létrehozni. Szerintem sokak számára értelmezhetetlen a kérdés hogy van az adott faanyagom mit csináljak belőle?
Sziasztok Szeretném megkérdezni azt, hogy.... már többször szóba került a METABO ts 254 , mint "ajánlható" asztali körfűrész... Viszont a hivatalos metabo honlapon 2 féle van fenn... AZ egyik 1700(2000) wattos motorral és 630 mm vágásszélességgel ( a sima TS 254 ) mondjuk ez "mobil" van kerék hozzá.
A másik meg 1500 wattos és 520 mm a vágásszélesség. TS 254 M ( mondjuk a TS 254 M SET -ből - amihez van láb is - 2 féle árral van fenn...) Szóval melyik is az ajánlható ? A "kicsi" is ? .... CSak mert nem emlékszem, hogy valaha is külön kiemelte volna, hogy "M".es DE lehet rosszul emlékszem...
A kedvenc dewalt mellett a metabo sxe 3150 (azt hiszem) a másik favorit. Az 150es tányérral van, talán haladósabb és a keretbe csiszolóhálóval (abranet és társai) is beleférhet (legalábbis belefért amikor én vettem 1-2 éve)
Értem. Akkor kétkezesnél maradva, szalagos vagy excenter? Nyilván jó-olcsó-gyors egyszerre nem teljesülhet a hobbi kategóriában, ennek tudatában vagyok.
Ház homlokzatán lévő fa burkolatot csiszolnám át festés előtt, de a sarokcsiszolóm kétkezes, és a magasban azért nem ártana, ha az egyik kezem a biztonság kedvéért nem lenne foglalt, szóval arra gondoltam, vennék valami egykézzel is stabilan vezethető csisszantót, amivel létrán lehet nyomulni. Excenter vagy szalagcsiszolóval járnék jobban (szalagosból van egyáltalán kisebb méretű?)? Nem ebből élek, ergo hobbigép elég lenne. Mondjuk úgy 50e-ig melyik nem ipari hulladék?
Üdv. Ne mindig csak kérdezzek, ezért megmutatnám a lassan elkészült padokat. Az asztal még tervezés alatt. Mindig csak lopott idővel tudtam haladni vele,de megvan.
Mikor nekem még nem volt, órákig csiszoltam ilyesmiket egy szalagcsiszolóval 40-es papírral. :) Nem nagyon mosolyogtam közben. Meg lehet próbálni maróval, szép nagy fejjel, erről volt már szó.
rezgaras: dió volt otthon - annak is külön története van - azért lett abból a két első. Így meg már a harmadikat sem akarom elaprózni:)
A tollal megírás megvan a másik kettőn, de ha kicsit megnőnek, akkor majd kicsiszolom, és megint szép lesz. Ezeket az asztalokat az ő gyerekeik is használhatják majd, ha lesz még igény ilyenre.
Paco: a szépség nem szempont. :) Igénytelen vagyok, ismertek :) A gyerek ágya bükk, mondjuk az pácolva van cseresznye színre. Ez még esetleg opció, de akkor színes olaj kell.
Mr.Gabson: a Tölgyfatelep-nél nézelődtem. Igen az 1200mm-ig kategória játszik. Mindegyik fánál TM A/B a tábla minőség.
Mindenképpen jelenléti vásárlást tervezek. Ennek egyetlen 'gondja', hogy látszólag rendelésre készül az anyag.
Meg egy apró logisztikai kérdés, hogy a Tölgyfatelep tőlem 250km. Viszont valószínűleg ott készletből lehet válogatni. De Zalában gyártatnak tőlem 40km-re, ahol meg nem valószínű, hogy válogathatok..... Ez még egyeztetést igényel.
nem emlekszem mar a szamokra a sulibol, jo reg volt, googlezni meg nincs kedvem. de a koris es tolgy nagyon hasonlo meretu/szovetu ronkot ad csak koris gyorsabban. a bukk talan egy picit vastagabb lesz ugyanannyi ido alatt a tolgyhoz kepest, de sztem nem jellemzo. a negy emlitett kozul egyedul a bukk a szort likacsu ezert is mas a felhasznalasa (rajzolat,repedes, csavarodas... mas), butoripar kevesbe kedveli. tovabbra is ezt gyanitom ar befolyasolo tenyezonek nem a novekedesi sebesseget
Köszi, igen, eléggé neki kell veselkednem, ha el akarom tolni (de nem áll szándékomban). A lámpával nem vackoltam sokat, szerintem összesen max. 2 óra munka van benne (mert a fali végpontban és a lámparögzítő végen is van ragasztás, amúgy ennyi idő se lett volna.
Na, úgy látom, a tiéd is egy stabil pontja lett a műhelynek, masszív bútordarab. Baromi jól néz ki a gőzölt dió.
Egy ilyesmi lámpát már én is régóta ígérgetek magamnak, csak nem jutok oda...
Létezik, hogy tavaly Te kérdeztél tőlem e-mailben valamit az asztalról, én meg nem válaszoltam rá? Most valamiért ez ugrott be, de nem vagyok benne biztos. Ha így volt, utólag is elnézésedet kérem.
Érdemes arra figyelni, hogy a menetes rész ugyan 10 mm-es, de nem a szokásos menetemelkedéssel. A lámpákhoz sűrűbb menetet használnak, de ugyanott van mindenféle toldó, cső, anya, vezetékrögzítő, ilyesmi.
1. szilárdságra a nyír rétegelt a legerősebb. A bükknél is jobb.
2. hajlításra a rétegelt tök szar. A szálak fele rossz irányban van benne.
3. a 110centi két konzollal az elég sok, ha kicsit bentebb is vannak, lesz 70centi a két támasz között. Ha telerakod uborkabefőttel vagy liszttel, be fog hajolni. Lásd (2)
Ha nem félsz a csiszolás, felületkezelés melótól, akkor is inkább 18mm táblásított fenyőt vennék. Ha meg túl akarnék lenni rajta, akkor nálam élfóliázott bútorlap van.
Mert az számít igazán. Az alapján tippeltem, hogy a telepített bükkösök tele vannak baromi magas oldalágmentes nyílegyenes bükkfákkal, a tölgy viszont nagyon másképp néz ki. Nagy esélyt látok, hogy kevesebb idő alatt termel meg egy adott terület 1m3 bükk fűrészárut, mint tölgyet.
Spájzba sínes polckészítéshez rétegelt lemez polclapokra gondoltam, 18mm vastagságban. Nyírfa megelelő lehet vagy mindenképpen keményfában kell gondolkodni?
Lapméretek: 1140mm hosszú és 230mm széles, valamint 660mm hosszú és 380mm széles.
Mindegyik lapot 2-2 konzol tartaná, a nagy lapok esetén a két konzol közötti távolság 900-1000mm körül.
Elég rég írtam, hogy műhelyasztal-építésbe kezdtem (amely Adam gyönyörű darabjának szemérmetlen és kevésbé igényes utánzata). Most végre nagyjából kész van. Kicsit öszvér, mert itt-ott gőzölt dió, máshol meg újrahasznosított rétegelt lemez, de a mai árak mellett kétszer meggondolom, hogy kidobjak vagy elégessek-e valamit. A polc-fiók arány később még változhat, egyelőre ennyi fiók is elégnek tűnt.
Ezen a képen inkább a lámpa az érdekes, ha esetleg valaki világítási ötletet keres. Három lécdarab, egy 20W-os LED-reflektor, néhány apró hulladék fadarab és pár csavar az egész. Így ha kell, fej fölül az egész asztalt világítom vele, ha meg valamit jobban akarok látni, oda tudom húzni. Meglepően jól bevált, bár lehet, hogy még egy forgáspontot beiktatok majd (igazából egy kicsi és könnyű gömbcsukló lenne a legjobb a végére, de nem tudom, olyat honnan szerezzek).
Keresgélek-keresgélek, és látom, hogy a bükk gőzölt toldásmentes lapok ára fele a tölgy, dió, kőris anyagnak.
Mekkora szívásnak nézek elébe, ha bükkből csinálom a harmadik asztalt?
Van jégre-futási lehetőség.
Méret: Íróasztal, már készült ilyen tudjuk milyen méretekre van szükség. Mivel mivel minőségben toldásmentes a választás, nem mindegy mekkora méretekkel lesz gazdaságos a szabás. Az ipar eléggé változatos hossz és szélességi méretekkel gyárt ilyet, így minél hosszabb a tábla egyre drágább. Íróasztalról van szó, nem kell hosszúnak lennie a táblának, mert kettő kisebbel lehet jobban jársz mint egy naggyal. Szabásjegyzék, sakkozás a méretekkel.
Minőség: Tehát, az tudjuk nem kell eszement hosszúnak lennie, de a felület minőségi besorolás is egy szempont. Tábla és lemezanyagokat A, B, C,... besorolással jelölik. 'A' besorolás, csomó és megmunkálási hiba mentes felület. 'B' besorolás pici csomó és vagy megmunkálásból adódó hibákat is tartalmazhat ami jó-esetben javított és Nut-Filer (tábla szín-azonos javítóanyag) jellegű anyaggal javítva lehet. 'C' egyre rosszabb és így-tovább... Bükk anyag és toldásmentes, fogószálú így az egyik-oldal szépen kontakt-csiszolt, de a kontra lehet 'B' besorolású, mivel az íróasztalnak az egy oldala látható főleg így nem kell 'A-A' besorolású extra minőségű felület, ha jól gondolom.
Ár: Tudjuk mekkora és milyen minőséget keresünk az ár is egy szempont. Mivel a kereskedő nem minden esetben felhasználó, így szemrevételezésre sort kell keríteni (megnéz, megtapogat, meg-forgat), hogy azt vegyük amire szükségünk van. Érdemes a nagy áruházakban is körül-nézni, mivel nagy tételben vásárolnak így lehet olcsóbb is ugyanaz méretű és minőségű 'bükk toldásmentes' alapanyag. (B@uhaus) Ha nincs az a méretű és minőségű anyag amit a web-en látunk akkor el-kell zarándokolni oda ahol van, mert fontos a személyes vásárlás ebben az esetben.
tolgy vagaserettsegi kora 160 ev, bukk 140(120) es meg kek tokorhadas is jatszik, dio-t nem tudom, koris 100 alatt. szoval sokkal gyorsabban nem no. mas lehet az oka. tolgy, dio, koris keselesi ronknek jo, laminalt butoranyagnam, bukkbol nem igazan csainalnak ilyet (en inkabb erre gyanakszom, mint arkulonbsegi ok
A kész táblásított gőzölt bükkel beltérben nem lesz semmi gond.
Nem igazán tudom, miért a fél ár (fűrészáruban is hasonlóan olcsóbb a bükk), illetve hát bizonyos értelemben tudni lehet, a tölgy felül értékelését a szépsége, megmunkálhatósága meg a tartóssága adja, de rengeteg-rengeteg bútor készül bükkből.
Igényes ember vagy. Kölyöknek keményfa íróasztalt? Én annak idején lamináltból készítettem, úgyis összefirkálták, és karistolták. Egyszer megnyújtottam az asztal lábát, mert a gyerek megnőtt. Aztán kidobtam az egészet. A fiókokat még átmentettem a kamrába, de már az is elmúlt.
Egyszer volt hol nem volt : https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=155871608&t=9104263 Megint elérkezett az idő, íróasztal 3.0. A harmadik porontyom is abba a korba ért, és csak ne szenvedjen már hátrányt a lányokhoz képest. Csak, most sem raktáron lévő alapanyagom, sem időm nincs.
Ezért gondolám, hogy veszek eleve táblásított anyagot.
Keresgélek-keresgélek, és látom, hogy a bükk gőzölt toldásmentes lapok ára fele a tölgy, dió, kőris anyagnak.
Mekkora szívásnak nézek elébe, ha bükkből csinálom a harmadik asztalt?
"ui: Nem személyeskedés, de a tudás előtt meg kell hajolni. Szerintem! "
Előzményeket félretéve tekintsük ezt egy új szálnak. Nem értek egyet. Nem a tudás előtt kell meghajolni hanem az azt birtokló ember előtt - azt is csak akkor ha az megérdemli. Egyik példaként lásd Armorarc nevű régi látogatónkat aki pl. tegyük fel nagy tudású ember is lehet akár. Mégsem akarja megosztani ezt a tudást senkivel. És ha akarná sem tartanám meghajolandónak mert az nem módszer, hogy nyakonbaszom az inast ha nem azt csinálja amit mondok. Én ennek az embernek a kommunikációja előtt akkor sem hajolnék meg ha bebizonyítaná, hogy valóban tényleg annyira ért a dolgokhoz ahogy magáról állítja.
Én mindenféle használt nejlonzacskót (kenyeres, budipapíros, ect) szoktam gyűjtögetni erre a célra. Az sem ragaszkodó fajta és sokszor újrahasználható...
Tegnap táblásítottam, és az asztal és a lécek közé papír helyett az asszonytól kommunizáltam némi szilikonos sütőpapírt. Olyan szépen lejött, abszolút nem ragadt a fához.
A tavaly épített asztalt auro-val olajoztam (kültéri, fene se emlékszik a számára), kicsit odatett neki az UV (de semmi dráma). Visszacsiszoltam finom papírral, és azon gondolkodom, hogy rámegyek Rubio Monocoat*-al. Csak minimális a csiszolás mértéke, az auro benne van rendesen. Mennyire jó ötlet a keményolajokat keverni ?
Ugyanitt a kérdés: Hogy lehet a port eltávolítani egy ilyen felületről ? Ez ugye nem mezei por, hanem olajos, a porszívó csak simogatja :)
* Mert ez tényleg kikeményedik emberi idő alatt (1,5 nap) és még szaga sincs utána, ellentétben az auro-val.
szimplán nem is érdekel, hol, mit dolgozol, de az, hogy tolod a sok süket rizsát templomtornyokról egy olyan lépcső kapcsán, ami a teraszról megy majd le a kertbe, szimplán röhejes nekem! :D
Nézd, engem nem érdekel, hogy ki fia borja vagy. Én úgy gondolom adjunk hálát, hogy olvassa ezt a topikot és leírja mit gondol, lát és tapasztal.
Figyi! Én asztalos vagyok, Te, ki vagy?
Gábor
ui: Nem személyeskedés, de a tudás előtt meg kell hajolni. Szerintem!
"A sánta kutyát nem érdekli, hogy Romániában az épületfelújításkor, tűzvédelmileg, tornyokba, műemlék épületekbe miféle szabályok vannak!"
Elhibáztad. Helyesen "a lőtéri sánta kutyát...." ;) Mert a kérdezőnek speciel pont van egy sánta kutyája (mondjuk igaz azt sem érdeklik a román fatornyok....)
Semmi gyűlölet nincs bennem, írigység meg még kevésbé, szimplán nem is érdekel, hol, mit dolgozol, de az, hogy tolod a sok süket rizsát templomtornyokról egy olyan lépcső kapcsán, ami a teraszról megy majd le a kertbe, szimplán röhejes nekem! :D
háromnegyede a munkáknak Magyarországon, Németországban, Hollandiában, Franciaországban van, mert mindenhol vannak magas templomtornyok, csak neked szemellenződ van a gyűlölettől és az irigységtől.
A második link tartalmaz kb. amit tudni kell a lépcsőkről.
Beltéri lépcsőknél, középületeknél, a tűzvédelem miatt, vagy 10-15 éve van egy csomó megkötés, amit be kell tartani.
Épület Felújításánál is. Ha új funkciókat kap az épület, akkor szükséges tűzvédelmi szcenárió. Beton lépcsőket nem nagyon lehet beépíteni, mert nincs hova támasztani, marad a fémlépcső- de ha műemlék is az épület, a műemlékesek is beleszólnak. Pl. egy magas templomtoronyba, amibe egy faszerkezetű lépcső volt, az már nem felel meg az előírásoknak, fém födémeket kell tervezni, azoknál megoldani a lépcső kivágásokat, nagyon nehezen jön össze a födém gerendák beépítése a tartófalakba falakba (miliméter pontosan), utána a lépcsőrámpák kivitelezése. A szerkezeti elemek nehezek, darukat nem lehet használni, a lépcső és födémburkolatokat fából kell kivitelezni, hogy valahogy kinézzen, azoknak a rögzítése a fémkonfekciókhoz- mindig komoly kihívás. A korlátok is. Vagy 15 éve folyamatosan van egy-egy ilyen munkám, nagyon lassan megy a kivitelezés, szkennelt felmérések alapján készitik a terveket, nem mindig sikerül pontosan lerajzolni a tornyot. Aztán jön az agyalás a kivitelezés közben, ki kell hívni a tervezőt, újra kell tervezni néhány részletet, stb.
A lépcsőrámpákat, csak a födémek elkészítésé után lehet megmérni és kivitelezni- mert a fokok magasága kell passzoljon. A legtöbb esetben, ha több födém van egy toronyban, az induló és a fogadószintek különbsége nem azonos.
Kellene egy nagyobb stábmarót vennem, mert a kínai sárga 15m-nyi fenyő után teljesen feladta a harcot. (eredetileg sem volt valami éles)
Na most nézegetem az árakat, és egy MT-tól a CMT jóval több mint duplájába kerül.(14/35) Még nem használtam CMT-t, de felvetődik bennem, hogy akkor kétszer jobb vele dolgozni, vagy (és) annyival tovább marad éles, esetleg a márkáért fizetek többett?
Én úgy tudom, hogy az ajánlás az egy képlet a lépcső lépésmagassága és a fokok előretolása között. Vagyis a kis lépésmagasságú lépcsőre hosszú előrelépés jön ki, a meredek lépcsőre (majdnem létra) magasabb lépés, kisebb előrelépés.
Szerintem sincs szabványban rögzítve. Azt tudom, hogy vannak minimum értékek, például hogy milyen mélynek kell lennie a lépcsőfoknak legalább. Ha rossz az arány, akkor nem tudsz folyamatosan haladni. Ha túl nagy a magasság, akkor fárasztó rajta menni. Nyílt terepen könnyebb dolga van az embernek, mert jobban lehet játszani a lépcsők számával, magasságával, és az egész hosszával. Zárt térben (lakásban, házban) ott adódik a nehézség, hogy adott hossz van, ami sok korlátot szab. Nekem is úgy lett meg a lépcsőm, hogy be tudok lépni a fokok alá 3 centit, vagy pedig ki kellett volna hagynom egy lépcsőfokot, amivel viszont a fellépési magasság nőtt volna meg.
mit jelent a szabvány szerinti fellépés? szerintem ez nincs 15 cm-ben meghatározva. az öreg pesti bérház ahol lakom 14 cm es lépcsőmagassággal épült. rendkívül kényelmes , ez akkor szabványon kívüli méret lenne?
Szabd magadra. 10 métert sétálj, megszámolod hány lépést tettél meg. Akkor tudod mekkora egy lépés hossz cm-ben(osztással). A lépcső kiosztása meg 1/2 magasság + lépcső hossz egyenlő a lépés hosszoddal. Azt már tudjuk mindegy, hogy páros vagy páratlan lépcsőszám jön ki.
A korlátra +1 szavazat. Após 70-es években épült szőlőjében 3 éve szereltem fel vagy 6méter hosszan korlátot. Azóta is mindig hálálkodnak, amikor mennek fel a pincéből, mindketten 85+.
Az ilyen macerás fáknál jó az a gyalu, ahol szinte 90 fokban áll a penge, hasonlóan a színlőpengéhez. Bár nagyon nem haladós a munka vele... De néha nagyon jól jön. De inkább egy link, Győző oldaláról: https://hobbiasztalos.com/citling-helyett-kaparo-gyalu/
Pár éve betonoztam a bejárat elé a lépcsőmet. Nekem csak 40 cm-t kellett "áthidalnom", így nem volt sok választási lehetőségem.
30 x 13 cm lett
A 30 cm praktikus, ha járólapozni fogod.
A 13 cm-es magasság nem túl szapora egy fiatal/hosszúlábú embernek (én ezt három helyett két lépéssel használom), de egy totyogós öregnek sokkal biztonságosabb, mint az átlagos 15-18 cm.
Nem panaszkodik senki, mondjuk nekünk négylábú kutyánk van. :)
Létezik a biztonságos és ergonomikus lépcső méretezésére egy képlet is, google a barátod. 150 cm-re 11 lépcsőfok biztosan kerülni fog, érdemes tutira menni a tervezésnél.
A korlátot is tervezd meg még az elején, a kutyának nem, de az időseknek legalább olyan fontos, mint a jól eltalált arányok.
Ha a felső lépcsőfok felett ajtó vagy kapu van/lesz, tervezz oda egy "pihenőt", amiről kényelmesebb nyitni-zárni. Nálam ez 60 cm, dupla járólap - elég lett.
Aztán láttam már olyat is, hogy a zsalukő magassága adta a méretet. Gondolom, valami gátfutó família lehetett... :D
Ma éppen műhelynél jártam, ami ritka, de nem dolgozni mentem, viszont tettem egy próbát így post covid 1 óra alatt.
Ez a cseresznye gonosz anyag. Kézi gyaluval belegyalultam egy "ablakot". Az egyik gyalum elég gonosz, de még én is meglepődtem, mert nem tépett ki darabkákat. A másik igen. Szóval egész jó a felületképzés. Sokkal rosszabbra számítottam.
Viszont ennek a fának valóban kevés ez. Tölgynél "üvegszerűen" sima felületet kapok így (persze a tölgy szerkezetének megfelelően), de a cseresznyénél, ahol forognak a szálak, elvágja, de mégsem kapom meg ezt a simaságot. Ujjbeggyel érezni.
Fogtam egy kis Bosch rezgőt és 240-es papírral utánamentem a gyalunak. Sokat javult.
Metabo látványosan erősebb és nagyon szépen csiszol, de kétkezes, egy kézzel kényelmetlen. Kis dolgokra dewaltot használom, kevésbé fárasztó a használata, alig remeg, metabo érezteti működését :)
Nehéz laikusnak leírni olyat, amit a gyalupad mellett kellene a gyakorlatban mekktapasztalnia jópárórás folyamatos csiszolással.
1 biztos a rezgőknél a nagyobb kör kisebb fordulat dinamikusabb előre menetelt mutat.
Gondolom a turbós excenter-rotációsoknál is így van mikor átkapcsolod a nagyobb körre a gépet.
A legjobb teszt mindig a szalagfűrészvágott csiszolandó felületeknél derül ki 60-80 papírral ( indasa ), ott elválik a szar a víztől, mindegy , hogy rezgő vagy excenter.
Nézzük a jelenlegi makitámat 9046-rezgőcsiszoló, volt 2,6mm rezgőkörű 4900 nagyobb ford. eladtam , most van 5mm rezgőkörű alacsonyabb ford. végleg megtartós.
Gyorsabban lemunkálja az anyagot és ugyanolyan szépen mint az előző, diónál, 80000ft kategóriák.
Excenternél kettős kör van és a milwaukee nagyon jól bírja , ennél átkapcsolható a kisseb kör a nagyobbra és szb. ford.
Viszont gazdaságossági szempontból-csiszolópapír nagyolásnál az 5mm makitát 9046veszem elő ( dió fűrészvágott ), finisnél fánál műanyagnál milwaukeet ros150e-2
De ettől független 180-as papírral a makitával is be lehet fejezni a csiszolt felületet , lágy és keménylombosnál egyaránt !
Volt gex150 gyenge motorral, viszont szerintem a legfinomabb csiszolt felületet adta még 80 papírral is az excenterek között ( plexi fa polírozás stb. ) de erőtlennek bizonyult hosszabb idejű fa csiszolásakor, inkább finom melóra volt jó RÖVIDEBB ideig,
Nem a napi 4-5 órás melóhoz tervezték, le a fejjel.
Kettős turbós rotációssal még nem dolgoztam, ha az eddigi gyak. tapasztalataimra alapoznék inkább bosch mint f.rotex annyival nem hinném ,hogy jobb lenne amennyivel drágább.
A videós tesztek amiket láttam a kettőről fej fej mellett nem győztek meg érdemben a f.rotex javára.
Én a szakmában vagyok rég óta , tömör fákkal melózok nem forgácslap meg mdf szarokkal , tapasztalatból írom amit és nem 20-30 perces heti használatról.
Egyébként a milwaukee-nak is mind az eddigi összes gépemnek a tányér-vagy-talp csapágyazása szokott leghamarább tönkre menni, utána a motor.
Nyilván a csiszolótalp motorkefe előbb, de ez természetes az ipari terhelésnél.
Eddigi tapasztalataim szerint a ros150e-2 a legjobb gép az excenterek között ami nem turbó fokozatos de rezgőkör váltó funkciós, abszolút terhelhető napi szinten bírja a 6órás folyamatos üzemet.
A "megélhetési" asztalos régen leszokott a kézi gyaluról, amit teljesen megértek. De ez inkább faanyagtól függ. Nálam a felületkezelés vmilyen olaj vagy viasz.
Azt készséggel elhiszem, hogy a csiszolás utáni felület jobban felveszi ezeket az anyagokat, mint a gyalult. Azért az utóbbiban az a tapasztalatom, hogy kézi gyaluval a végső simítás felfoghatatlanul vékony réteget hámoz le és nagyon szép felületet ad. És azért nem 0 olajat vesz fel. Lehet, hogy kevesebbet, mint a csiszolt, de azért felveszi.
Lehet, hogy színezett felületkezelésnél már jobban kijönne a különbség, nem tudom, de olyasmit nem teszek.
De ez nagyban függ faanyagtól. Tölggyel, dióval kiválóak a tapasztalataim, de rápróbáltam a meglevő cseresznyére és azt bizony tépegeti a gyalu.
Ha tölgyből akarnám, eszembe sem jutna a csiszolás.
Ebben az esetben rubio monocoat lesz a felületen. Még sosem használtam, de azt már megvettem. Megtetszett videókon.
Nem kérdezte, hogy mit vegyen. Mindössze azt kérdezte meg, hogy mi a különbség egyazon (bármely) gyártó két változata között. Na pont erre egyáltalán nem válaszoltál azóta sem.
Köszönöm az igyekezetet, de ez volt az eredeti kérdés:
... excenter csiszolót, 100e+ os kategóriában. ....
Nem márka kérdésem lenne, hanem azon töröm a fejem, hogy pl. két hasonló (gyártó ugyanaz) készüléknél miért veszi valaki azt, aminek 2,5 mm a rezgőköre, vagy azt, aminek 5 mm? ...
Fel kéne tenni egy egyenes felületre hogy pontosan látni lehessen mi merre... Rudolf találta el szerintem jól, a zár oldali hosszú deszka dobta le magát... de egyelőre mégsem kell vele foglalkoznom szerencsére.
Ha felületkezelni is szeretnél (márpedig egy asztalnál nem árt) akkor mindenképpen csiszolni kell, ezt nem úszod meg. A gyalu önmagában kevés nem elég, mert gyalult felületen legjobb tudomásom szerint semmilyen felületkezelő anyag nem szeret tapadni.
Izé, nem tudom miért velem vitatkozol ezen, semmilyen "márkát" nem említettem. Én hiszek abban, hogy adott feladatra kell gépet választani, nincs "univerzálisan mindenre tökéletes" megoldás. Egyébként leírtam neked, hogy mit gondolok a témáról.
Gondolom "illetékes elvtárs" kollégának címezted, amit írtál.
Köszönöm Neked is. Azért kérdeztem így, mert eleve kevés szép felületet csinálok hobbistaként - legutóbb évekkel ezelőtt csináltam egy nagy ágyat, az tölgy volt, tökéletesre tudtam simítani kézi gyaluval. Csiszolni alig szoktam. Persze van szalagcsiszolóm, meg rezgő, de ezektől nem várok annyira jó eredményt, azért szoktam kézi gyalulni a legminimálisabb forgács vastagsággal. Csiszolót alig veszem elő.
De most fogok készíteni egy nagy cseresznye asztalt és szép felületet szeretnék, de a cseresznye nem szereti igazán a kézi gyalut - semmilyen kihasadásokat nem akarok a felületen. Viszont felsőmaróval fogom síkolni, mert akkora pallókból szeretném kialakítani, amiket rendesen a 400-as gyalun sem tudok eltolni.
Fontolgatom, amiket írtatok, mert ha megveszek egy újabb szerszámot, akkor persze nem árt, ha nemcsak erre tudom majd használni.
És közben most fogok majd bele egy rettentő nagy házfelújításba, ott is lesz mit csiszolni. Na de ez egyáltalán nincs pariban az előzőben leírt asztallal.
miért veszi valaki azt, aminek 2,5 mm a rezgőköre, vagy azt, aminek 5 mm?
Hát ez olyan "vallási" kérdés, de megpróbálom leírni hogy látom Én.
Igazából egy jó műhelyben mindkettő gép megtalálható, de nem ez a kérdés.
Csiszolásnál a hatékonyság az elsődleges szempont és már itt ketté kell választani a dolgokat.
1. Sokat dolgozunk élő fával és sietünk, tehát a fránya cikloisív jelen van és nagy és gyorsan kell eltüntetni 5 mm -es rezgőkör előnyös, de finomításnál szépen látható az excenter kör ív karc formájában, persze 150-es csiszolóanyagot használva már nem látható 'annyira', de haladós. Én nem használom az 5mm rezgőkört lakkozás csiszolására, mert túl durvának vélem. Lakk eltávolításra egyenesen jó választás haladós a csiszolás.
2. Finomabb munkákat vállalunk furnéros felületek, értékesebb anyagokkal dolgozunk. Precízebben beállított gépek kicsi ciklois ív. Itt jobb a 2.5-3 mm-es rezgőkör, nem kell nagy anyagot leválasztani pláne ha 0.5 mm furnérozott a munkadarab. Lakkozott felületek csiszolása(alapozó) kiváló.
Mindkettő rezgőkör használható keresztben is 1-es és 2-es esetben is, de kompromisszumot kell kötni.
Vannak Dual action excenter csiszolók, ami jó választás lehet ha nem akarunk kettő gépet venni mert azok tudják mindkettő rezgőkört:
Ellen kell min. annyit húzatni de többet! mint a csavarodás mértéke, be kell fűrészlappal vágni a plattolásnál és ki kell spándlizni-ékelni-ragasztva a réselést.
Úgy hagyod 2 napig és leveszed a szorítókat , megszüntetve az ellenhúzatást és be fog állni eredeti állapotába az ajtólap , a beragasztott ékelés-spándli nem fogja engedni a csapolás plattjánál , hogy propelleresedjen újból.
Több évszázados és bevált módszer!
Arra nincs biztosíték ha az ajtólap anyag eleve nem kellő szárazságú anyagból lett gyártva.
Keresztbe vagdosni az anyagot-írdalni NAGYON BUTA dolog lenne és amatőr, esztétikailag is helytelen.
A csapolásokat kell ilyen esetekben csavargatni fűrészelni ékelve ragasztani stb.
Aztán kell egy, amivel nehezebb elbaszarintani, finomabb felületet ad.
Első körben lehet vennék egy áttételest (rotex, bosch, asszem makinak is van). Azok brutális jószágok, de lehet velük finoman is dolgozni (de ne ezzel kezd, ki kell tapasztalni a gépet). Ha már úgy vagy vele, hogy ez kurvajó, de mégsem ezzel csiszolnál 320+-al, akkor jöhet a kis rezgőkörű finisher.
Alternatíva, hogy veszel egy 5mm-es rezgőkörű nagyobbacska (150-es), de könnyű gépet. Ez kb az átmenet a kettő között.
Mindkettővel elvégezhető mindegyik típusú munka. Csak az egyik fele hatékonyabban. Azoknak az ipari ügyfeleknek akiknek ezek az eszközök eredetileg készülnek azoknak ez fontos, és a finiselő munkaállomáson a kiskörös van, az előkészítőn meg a nagykörös. Havonta akár órákban mérhető a nyereség. Otthonra hobbistának? Az van amelyiket hasznosabbnak találja. :)
Ok, de a nagy rezgőkörösre nem tehetek finomabb papírt? És / vagy puhább "korongot" (nem biztos, hogy így hívják), amire a papír megy? Mármint a nagy rezgőkörös így sem alkalmas finom felülethez?
Az 5 mm -es rezgőkörrel nagy az anyagleválasztás haladósabb a munka. Durva papírokhoz való. A kis rezgőkörös finomabb felületet készít, de nehéz vele pl. púpból síkot csiholni.
Szeretnék beszerezni egy rendesebb excenter csiszolót, 100e+ os kategóriában. Elsődlegesen nagyobb felületekre és szeretném, ha azért nagyon jó minőségű felület lenne a végeredmény.
Nem márka kérdésem lenne, hanem azon töröm a fejem, hogy pl. két hasonló (gyártó ugyanaz) készüléknél miért veszi valaki azt, aminek 2,5 mm a rezgőköre, vagy azt, aminek 5 mm? Ettől eltekintve kb egyazon gépnek tűnnek. Több gyártónál is van ilyen pár.
"Akkor hogy lehet kinyitni azt az ajtót?" - résnyire :)
komolyabbra ferdítve, nekem is van ilyen ajtóm. Az 5cm mélységet - amennyire szét kell cseszni a falat - túlzásnak érzem, de 1-1,5 centit nálunk is bekarcol a pánt ha elforgatom. Ezért csak festés előtt passzítok az ajtón. :) Ez de jól hangzik :) A valóságban ha állítani kell az ajtón, utána festeni is ....
Nekem olyan problémám van, hogy a lakásban több ajtólap is meggörbült. Nem csoda, már 40 évesek. Egy lapot már kicseréltem, mert egy csőtörésnél az ajtólap ronggyá ment, de a feladat elég zűrös volt. Ugyanis a mai ajtók, ajtólapok mérete már egész más! A tokot pedig nem akarom kicserélni, ráadásul jószerével csak kisebbre lehetne - de a maiak nagyobbak!
Vettem egy nagyobb ajtólapot a Bauhaus-ban és alul meg a hátsó (zsanér felöli) oldalán levágtam belőle 4-5 centit. Mivel a belső, MDF keret így kiesett, arról leszedtem a faforgács lap borítást, lecsiszoltam a régi ragasztót és a keretet beragasztottam a keskenyebb ajtólapok közé. Egész jól sikerült. A járulékos feladat az volt, hogy a régi, résbe beültetett, hosszú zsanért ki kellett bányászni a keretből és egy mostani, csavaros zsanért berakni.
De ahhoz, hogy még két ilyen ajtót elkészítsek, nagyon össze kell szedni magamat.
3 ilyen ajtóm van, abból kettőnél boldogultam a zsanérok tekergetésével.
(még tegnap délelőtt)
Azok kevésbé voltak csámpások és hozzáférhetők voltak a zsanérok. Szépek azok se lettek, de legalább zárhatóak.
Ez a harmadik ennyire sz.r és ráadásul szét kéne cseszni a falat vagy 5 cm mélyen hogy tekergetni lehessen a zsanérokat. :-/
(Ha lakást vesztek és látjátok, hogy szép egyedi fa ajtók vannak réz kilincsekkel... ne érjétek be ennyivel ; becsukni is meg kell próbálni. Jó alku alap lett volna...)
A következő szöveg tele lesz szakmai zsargonokkal, de remélem megérted.
A kajszulás oka: kivitelezési-tervezési hiba.
A beveső zár meggyengítette a zár felöli frizet a nyílon. Szemre, az anslag vastagabb mind kéne. Másképp nem fért volna be a negatív lemarása a friz élének, vagyis a holker- amit látok a nyiló élén. Ezért kevés hús maradt a frízen a bevéső zárnak. Így a zár felöli friz belső lapja, a belső száraz levegőtől, befele kajszúlt. A zárfalcot mindig 25mm mélyre kell marni, mert a bevéső zár vastagsága 16mm és 18mm vastag fúróval fúrják. Az anlsag így 17mm vastag marad, ha az ajtó 42mm vastag.
A geometriailag helyesen beszerelt ajtónál, bezárt állapotba a tok és az nyíló függőleges síkja egybeesik, vagy párhuzamos.
Általában az ajtó zsanérok 3d-ben állíthatók: Le-fel, jobbra-balra, kifele -befele.
- a felső zsanért kifele csavarod a tokból (így a nyíló bal felső sarkát eltávolítod a tok síkjától)- akkor az nyíló átellenes sarka közeledni fog a tokhoz,
- az alsót befele, így a nyíló jobb felső sarka távolodni fog a tok síkjától,
- ha van középen is zsanér, azt is kifele, de kevesebbet mind a felsőt.
Így a zsanérok tengelyét kiütöd a függőlegesből, a zár felöli nyíló fríz élét visszaütöd függőlegesbe.
Azt kezdtem ezekkel, hogy keresztben a megfelelő helyen (ha eltaláltam azt a helyet) úgy 2/3-ig befűrészeltem vékony lappal, túlfeszítettem és éket ragasztottam a bevágásokba. 4-ből 3 teljesen jó lett.... 1 az kevésbé. :// Persze látszik a helye, ha valaki azt keresi.
Majd erővel "eltekerve" hozzáfeszíted az ajtólaphoz, és így rögzíted újra a falhoz.
Akár jelentősen túlbiztosítva, hogy ne próbáljon a tok "visszaállni".
Magyarul sok lemezpántolással, és nem sajnálva a habot sem...
Ez nem túl elegáns megoldás, de működhet.
Ha már a felét vissza tudod nyerni a csámpának az már egész jó kezdet... Utána meg a pántokon hozzáigazítani a záras oldalt, ha van még benne valami.
Én a saját ajtajaimat is így szereltem be a falba, igaz ekkora görbeség nem volt egyikben sem. De pl. 1cm-t minimális tokcsámpítással sikerült kompenzálnom.
A keményviasz-olajok jobban felfényezhetőek, mint a tung- vagy lenolaj. Pl Auro, OSMO. Persze a fát is jól meg kell csiszolni, esetleg az olajrétegek között is kicsit. Tung olajból jó sok réteg (4-6) közte finom csiszolás segíthet. De, ahogy a többiek írják, olajat nem a tükrös felület miatt választunk :)
Dán olajat még sosem használtam, de ennek az alapja is tung olaj, csak különböző adalékanyagokkal keverték. Talán van benne kötésgyorsító, különböző gyanták, stb...
A tung olajról annyit érdemes tudni, hogy egy teljesen természetes olaj, mely idővel kikeményedik. A fában beszívódva keményedik ki, így védi a fát. A folyamat lassú, több napig (nem ideális körülmények között több hétig is) eltarthat. Ezt használtam már, két kültéri padot ezzel kezeltem, viszont semmit nem tudok róla, hogy hogy bírja, mert a padokat azóta sem láttam! :-) Illetve most kezeltem le pár hete egy kis polcot a konyhaszekrénybe, ez kapott 3 sor olajat, mind a 3 sor között 2-3 napot vártam. Talán az még az érdekes, hogy többször vissza kellett törölnöm, mert miután szépen szárazra töröltem a polcot (tölgyfából van) kb 1 óra múlva "visszagyöngyözött egy pici olaj, így újra áttöröltem. És ezt még aznap kb 2-szer! ... Bővebb tapasztalataim 1 év múlva lesznek! :-)
Esetleg használhatod az Auro-t is, bár ez nem egy olcsó megoldás. De olajozás mehet pl a Nr126-al, majd ez után a Nr 171-es keményviaszt használod, akkor fel tudod polírozni szép selyemfényűre.
Bár hogy őszinte legyek .. én ha olaj+méhviaszozok, pont nem a fényes felület a kívánatos, nekem sokkal jobban bejön a matt/selymes felület, nem akarom az arcomat viszontlátni :) De ez már persze ízlés, egyéni preferencia kérdése, és így nem is lehet vita tárgya.
Használata : egy puha rongy darabbal kenjünk egy keveset a felületre és dörzsöljük bele mindenhol. Hagyjuk száradni 10 percet, majd puha ruhával fényesítsük át a felületet. Ha melegen kened fel a vágódeszkára akkor könnyebben beszívódik és mélyebbre a felületbe. Ilyenkor nem fogod tudni felfényesíteni a deszkát. Ezt úgy tudod megtenni, hogy miután kihűlt a keverék és cipőpaszta állagú lett ezzel ismételd meg a bekenést, majd hagy beszívódni 10 percet és utána már tudod fényesíteni.
Sziasztok! Sokszor kezelek fát olajjal és méhviasszal, de amint beszívódik a fába nem hagy fényes felületet. Mit rontok el? Lenolajat használok és sima méhviaszt. De a k ébe nem fénylik. Milyen olaj lenne jó szerintetek? Lakkozni nem akarom.
"Sajnos ez az utolsó levél amit kapsz tőlünk, mert úgy döntöttünk, bezárjuk a Sziget-szer kft.-t. Befejezzük a szalagfűrészlapok gyártását, élezését és forgalmazását."
A sütőbe rakást fa késnyelekkel én is csináltam. Tramontina recés kések. Mostmár lassan két éve, hogy sütőben tungolajoztam. Annyira működik, hogy mostanában gondoltam, meg kell ismételni, a penge felőli bütü részen látszik kis fakulás a fa színében, amúgy tökéletesen bírja a használatot, mosogatást.
Nekem Bari- mondta, hogy a bütüs vágódeszkát még sütőbe is betette néha, és úgy paraffin+méhviaszozta, mert úgy sokkal jobban beitta a keveréket, kevésbé dermedt meg, mintha csak a hideg deszkába hőlégfúvózta volna. OK, ez mondjuk kerítésdeszkánál nem játszik.
Ahogy te! Hőlégfúvóval kicsit megmelegítettem a fát. És a keverékem sem volt még teljesen kihűlve! Bár jobb lett volna ha Siva 4 vagy 6 keze van nekem is! :-)
Azt hogy csináltad, hogy nem fagyott rá a deszkára? Én ahogy rákenzem, a hideg deszkán rögtön megkeményedett. Egyik kezemben a hőlégfűvó, másik kezemben a rongy, amivel kentem, és a harmadik kezemben a deszka. A végén már kézzel kentem, szép sima lett tőle a bőröm :)
Az volt az elődje, de elég rövid használat után (úgy 1év) elkezdett rázkódni a gép munka közben. Fárasztó volt használni, és éreztem hogy valami nem kóser. Kótyavetyére bocsájtottam, és gyorsan el is ment. Nálam ha egy gép nem teljesít jól, már adok is túl rajta. :-)
Én egy Gexet vettem annak idején. 125-öst akartam, de a boltban néztek rám nagy szemekkel ugyanezzel a kérdéssel, amit feltettél. :) Ugyanaz a géptest ott is, csak a tárcsa kisebb, egyetlen "előnye", hogy talán 2 dekával könnyebb az a változat. Így aztán 150-es gépem lett.
Igazából a nagy felületek csiszolása a szakterülete ezeknek. Az egész gépet erre találták ki. A 125-öst nem tudom ilyen géptesttel minek gyártják, de biztos van értelme a 150-es mellett, csak én nem látom.
Aha. Aszondod, nagy kalapáccsal se lehet mindig kicsit is ütni... Ebből a Boschból van 125-ös is, bár az se sokkal kisebb.
Nekem sose volt excenterem, szalag- és rezgő van. De most részben elkezdek egy komolyabb házfelújítást, aminél szerintem lesz jó pár csiszolási feladat.
Illetve érik egy nagy-nagy cseresznye asztal és a cseresznyét nem merem kézi gyaluval simítani, mert nagyon magas felület minőséget szeretnék. Tölgyet, diót ilyen szemlélettel simán kézi gyalultam, nagyon szép végeredménnyel, de a cseresznyénél tartok az apró szakadásoktól.
Én a Bosch-t vettem. Nagy felületekre, amire gyártották, tényleg jó. Az elszívása az nagyon kitalált, abszolúte nincs kiporzás utána, mondjuk én ennek érdekében hálóval használom. A turbó módban harap, a széleknél oda kell figyelni mert könnyen legömbölyítheted vele. Az géptest alakjából kifolyólag jó a fogása, irányíthatósága a gépnek. Ez nem egy félkezes gép! Hamar kifárad a kéz, ha megpróbálod ilyenképp használni. Sajna nekem túl nagy, mióta megvettem a kicsi Dewaltot, azóta a dobozában pihen, jó ha egy órát ment. De hátha majd egyszer szükség lesz rá. Ha nem, akkor eladom, és az eredeti elgondolásom szerint veszek egy Mirkát. :-)
Nekem a Makita "kettős" lehetősége tetszett meg virtuálisan, de sose fogtam a kezembe. Illetve találtam összehasonlító izét, amiben a Boscht favorizálták az "egyensúlya" miatt.
A következő hónapokban fogok csiszolni pár dolgot attól tartok, azért gondolok ilyen kategóriájú gépre.
És hogy ráfolyik a fára és látszik? Hát lehet. Nekem laposacélból hegesztett nagy szorítóim vannak, igaz, ritkán használom, de ilyen bajom még nem volt.
Elmentem vaskereskedesbe, vettem megfelelo meretu, vastagfalu csovet es egy sima satuban ravagtam a meneteket magamnak, nem volt nagy mutatvany, komolyan.
Annyi, hogy a csovet ugy fogtam a satuba, hogy beagyaztam ket lucfenyo darab koze es jol raszoritottam a pofakat. A luc mivel puha "rafolyt" a csore es jol megfogta. Azert egyszer-ketszer elforgott. Ja es nem lehet kapasbol ravagni az egesz menetet, hanem jobbra balra forgatva, mindig egy kicsit es menni fog.
Nekem az 1:1 paraffinolaj - méhviasz elég kemény lett, kicsit nagyobb hígítás jobban bejött (1:2 - 1:4). Lehet kísérletezgetni az arányokkal, elrontani nem lehet, újraolvasztva bármikor sűríthető-hígítható.
És nem kell patikában kuncsorogni a paraffin olajért, ott nem mindig adnak ki szívesen több litert (már, ha annyi kell). Az élelmiszer-iparban nagy mennyiségben használják (pl. borászat), egy csomó webshop is nagyobb kiszerelésben , akár kicsit olcsóbban tart paraffin olajat.
6/4 az már mókás volt, mikor a fűtésemet csináltuk, létrán állva a helyén kellett metszenem párat. Volt, hogy teljes testsúllyal (oké, az csak szűk 70 kg...) lógtam rajta :)
"Méhészektől lehet vásárolni tisztított méhviaszt, pár deka kell csak belőle. Ezt felmelegítem egy kisebb fém edénykében, például egy pixisben, csak annyira, hogy hígfolyós legyen. Ha túlmelegíted akkor be tud gyulladni, úgyhogy csak figyelmesen csináld. A meleg méhviaszhoz 1:1 arányban adok patikai tisztaságú parafin olajat, (amit patikában lehet megvenni, )elkeverem, átöntöm az egészet egy zárható tetejű műanyag dobozkába, például kisebb, zárható fedelü ételhordóba, majd hagyom kihűlni. Ez a keverék a világ végéig el fog állni, sohasem romlik meg, nem avasodik, és a méhviasznak köszönhetően FERTŐTLENÍTI a vágódeszkát vagy a fa konyhapultot amire rákenjük. A dobozra írd rá mi van benne és mire használható. A spájzban addig tárolhatod amíg a műanyag ételhordó szét nem porlad." / https://hobbiasztalos.com/a_vagodeszka_helyes_kezelese/ /
Én ezt használtam, kamrában van, úgyhogy használat előtt, mindig át kell vinni egy "meleg" szobába, mert anélkül eléggé kemény.
Csigagyár projekt megoldva. Van az a Parkside lapom, ami szép szögletes hornyot vág. Azt beállítottam 45 fokba, és épp csak kidugtam az asztalból. 3mm-emként húztam vele egy csikot. Ilyenkor lehet értékelni a fogasléces, tekerős stellert a DW-n. Parafinolajos méhviaszos kezelést kap, mindkettő van itthon, de nem tudom, milyen arányban és hogyan keverjem, vagy ne keverjem. Segítenétek pár tanáccsal?
Igen, mind ilyen. Egyik fele fix, ezért csavaros. Keress egy vízvezetékszerelőt a közeledben, nekik biztosan van menetmetszőjük. Pár perc alatt rávágja a menetet. Vagy egy lakatos. És ha van csöved több is, akkor érdemes egy rövidebbet és egy hosszabbat is csináltatni, mert soxor a rövidebbet veszed elő, mert az bőven elég, de néha-néha bizony szükség lehet a hosszabbra is, akkor jó ha van, és csak a szorítót kell pikk-pakk átrakni a hosszú csőre. Nekem is van 90 cm körüli és 1,5 m -es csövem is. Illetve még elrakva van 2 m feletti is.
Most vettem a lidl-ben egy pár csőre szerelhető szorítót, ehhez hasonlót: https://www.protechshop.hu/asztalos-szoritok/csavaros-asztalos-csoszorito-34-09468/ Korábban nem használtam még ilyet, most szembesültem vele, hogy az egyik végét rá kell csavarni a csőre, tehát a cső végén kell legyen menet. Aki használ hasonlót: a többi gyártó terméke is ilyen? Azt hittem ezek rászorulnak a csőre - az itthon lévő csövek végén nincs menet.
Pár napja vettem egy Dewalt excentercsiszolót, most néztem egy szétszedős videót. Az a kis átlátszó, damilszerű ékszíj mi célt szolgál, más excentercsiszolónál nem láttam olyat. 13perctől látszik a videóban. https://www.youtube.com/watch?v=huH3sspCoxA
Nekem sincs disznóm, apósomnak viszont vannak mangalicái, így a disznóperzselőt tőle kértem kölcsön.
A gázos forrasztó is jó, csak nekem arra a nagy felületre nem lett volna kifizetődő... ettől függetlenül azt is használtam a végén, mikor 1-2 helyen még kellett égetni, de a disznóperzselőt már visszaadtam, szóval kis felületre az is teljesen jó!
Most szeget ütöttetek a fejembe. Én is most tervezem ezt a technikát, de nekem se disznóm, se disznópörzsölőm nincs. Gázos forrasztólámpára gondoltam. Azt hiszem, a hőlégfúvó nem elég meleg, de azt is meg lehet próbálni. Mindenesetre oda fogok készíteni egy vödör vizet... :-(( Leginkább attól tartok, hogy nem sikerül valamennyire egyenletesre a pörzsölés. Az világos, hogy mindenképpen foltos lesz, de azért valamennyire elviselhetőt szeretnék. Virágládának lesz erkélyre.
Nem, disznóperzselővel csináltam. :) Ezzel nagyon sokáig tartana biztosan, no meg aldis gép, szét is égne. Ez csak az olajozáshoz használom, kicsit melegítve a fát és/vagy az olajat jobban beszívódik (elméletileg).
Én az obison kívül mindet használtam már. Beltéri ajtónak én azt mondom nagyjából mindegy. Én az enyéimet Lazuránnal kezeltem, abból is valami zselé állagúval. Nem tudatos vásárlás volt, vittem magammal színmintát, az hasonlított hozzá legjobban. Az nagyon tetszett. Azt írják nem csöpög, az hazugság, csöpög, de lehet vele szépen dolgozni. Egyetlen óriási előnyét tapasztaltam: leesett a bakról, ki a térkőre. Mivel zselé, így nem folyt szét, nagy része menthető volt.
Az alábbi oldószeres vastag lazúokból, melyiket használjátok, vagy ajánljátok? Xyladecor, Lazurán, Sadolin, Köber, Boróka, vagy Obi saját márkás. Beltéri ajtóra kellene, már évekkel ezelőtt kapott 2réteget.
Egy időben a Maktec a Makita olcsó verziója volt állítólag ugyanazzal a belsővel de narancs külsővel. Több ismerősöm a megjelenéskor szerzett be belőlük és tényleg nem volt velük baj, aztán valahogy nem került be igazán a piac fő sodrásába.
A fordulatszám szabályozó azért jó amit már többen is írtak, hogy ne harapjon hirtelen, mert ez pikk pakk sok milliméteres gödröt ás magának. Az M9400-on nincs és állandóan a gombbal játszok ehhez.
A 100-as szélesség, pedig egyrészt gerendák miatt jó, más részt táblásított dolgok síkba nagyolásához excenter előtt. Az M9400 valóban dög nehéz gép, nem is kell nyomni, csak szépen vezetni a felületen.
Előtte egy Skil 76mm gépem volt erre, de forgórész hibás lett és akkor épp gödörben volt az M9400 ára ezért lecsaptam rá.
Ha teheted, fordulatszámszabályzósat vegyél, szerintem. Persze, nem tudom, hogy a fix az milyen sebességű, de a fordulatszabályzósat én a legritkább esetben pörgetem max. sebességen. És minél nagyobb, szélesebb gépet veszel, annál biztonságosabban tudod használni. A szalagcsiszoló, ha nem jó a súlyelosztása és túl nagy a rezonanciája, akkor lehet bizonytalan az ember kezében, de azért némi gyakorlattal kiküszöbölhető, hogy egyenetlenségeket hagyjon maga után. Viszont ezzel tudod a leghatékonyabban megmunkálni a felületet. Sokkal hatékonyabban mint egy excentercsiszolóval.
Nincsenek a képek a prototípusról, ez a szöveg a másik asztalos fórumról származik. Viszont a te szempontodból talán mindegy is, nem a kinézet miatt javasoltam az égetéses-tungolajas eljárást. A tavalyi láda minden esetre tartja magát. Azért teszek fel képet. Elég rendesen megégettem, állítólag azzal is lehet játszani, meg az sem mindegy, hogy ki milyen erős kefével keféli le. Lehet világosabb és sötétebb változatot csinálni belőle. A prototípus és az olajozás előtti változat.
Sokan ajánlották annak idején a legnagyobb Makita szalagcsiszolót. Nagy felületet jól csiszol, örökélet +1 napig is akár. Nem kell vele semmit csinálni, a súlya maga megoldja a gyors csiszolást.
Nekem vagy 20 évig volt egy kis Stihl csiszolóm, és amikor tönkrement, inkább egy 9911-es Makitát vettem, aminek a legkisebb a szalagja. Szerintem az alapján kell választani, hogy kinek milyen feladatokra kell a csiszoló. Nekem ez a kicsi bőven jó, de nagyobb felületekre vagy nagyobb feladatokra biztosan a nagyot választanám. Ezzel együtt amikor még nem volt gyalum, 40-es szalaggal "gyalulásra" is ezt használtam. Viszont mióta megvan a Bosch GEX excenterem, nagyon ritkán veszem elő. Jó dolog a szalagcsiszoló, ha nagy anyagleválasztásra van szükség, sokkal hatékonyabb az excenternél.
ezzel én is szemeztem. a nagyot egyszer fogtam a kezembe bekapcsolás után kiugrott a kezemből és nagyon beleharapott az anyagba. a kicsi talán szelídebb. de én nem vagyok szakértő. a szalagcsiszoló nem excenter. kell először gyakorolni vele. gyalu helyett nem ezt kell használni hanem a gyalut. az anyagleválasztása nagyobb mint az excenteré. azt nem tudom, hogy mennyire lehet vele egyenletes nagyobb felületet készíteni. szerintem vedd meg a kicsit és ha bele jössz és kevés akkor eltudod talán adni és veszed a nagyot. majd eldöntöd. a tanulópénz megfizetését te sem tudod elkerülni, ha kicsit is belemerülsz a hobbizásba és a gép vásárlásba.
nem akarok bele vauzni, de a 100mm széles szalagcsiszoló talán inkább ácsoknak való és nem asztalosoknak. lesznek itt okosabbak akik esetleg kifejtik melyik mire való.
Lehet hogy a homlokdeszkákat elég volna kezelni , a többi meg maradna natúr, vagy csak perzselt és drótkefézett.Azokat igazából alig érné közvetlenül az idő.
Ezen azért nem érdemes vitatkozni, mert sokféle körülmény befolyásolja a fűtés számlát. Nemcsak az ablak, különösen nem egy körbefűtött lakásban. Én is ilyenben lakom (egyelőre), de más lenne a helyzet, ha önálló családi házban laknék, jelentősebb ablakfelülettel.
Nálunk is ilyen "felújított" ablakok vannak és attól még ócskák. Rossz már a fájuk, 5 évente újra kellene mázolni és akármit csinálok velük, akkor is húz rajtuk a hideg. De ide csúnya ordenáré lenne a műanyag, újonnan legyártva a stílus azonos fa ablakért meg oda kellene adni a vesémet.
A penészedésről annyit, hogy ezek az utólagos szigetelések zömmel kétféle problémát szülnek:
- egyenetlen a szigetelés, komoly hőmérséklet különbségű hőhidak jönnek létre emiatt, ott lecsapódik a pára
- lezárja a légmozgást, ami a hagyományos ablakokon NAGYON jelentős, több 10 m3 óránként.
Már ez is épp elég drága. Mármint idáig eljutni. Viszont kétségtelen, hogy eddig volt egy "önszabályozás" a lég- és páramennyiség terén, ezután szellőztetni és párátlanítani kell. Namost ezt lehet gépesíteni... vagy szellőzőnyílást tenni az ablakra (akkor meg minek cseréltük...). Ördögi körök.
Mindez azonban nem változtat azon, hogy a régi gerébtokos ablakok rosszak és nem is lehet igazán szépre-jóra megcsinálni. (Gondolom ezt én, elismerve, hogy lehet ezzel ellentétes vélemény...)
nekem erről kicsit más a véleményem. bp belvárosában lakom 1908-ban épült házban. ablakokat ajtókat bő 25 éve újjá varázsoltam. a gitt helyett léceket tettem az üvegek rögzítésére. régi festéket leégettem. olyan jól sikerült a festése, hogy többen megjegyezték ilyen szép müa ablakokat még nem láttak. nincs hőszigetelt üveg és nincs gumi meg egyéb karafittymadár sem be vagy ráépítve. a fűtésszámlámon én nem látom a hiányát. főzés, fűtés, meleg víz 13.000-ért havi átalány mellett. cserébe nem penészednek a falak sehol és nincs kórosan elhasznált levegő a lakásban. igaz 3.80 a belmagasság.
Fogalmam sincs, nem próbáltam meg hajlítgatni a fát! :-) De viccet félretéve, kikeményedik száradás alatt, de hogy mennyire rugalmas azt nem tudom. Az viszont biztos, hogy több éve állnak azok a deszkák a kerítésen amit mutattam a fényképen, és a felső bütüknek semmi bajuk, azaz valamennyire rugalmasnak kell lennie.
Csak a deszkavégeken alkalmazható vagy esetleg a fa többi felületein lévő sérülések, repedések, göcsök körüli rések lezárására (tömítésére) is?
Nem csak a végeken alkalmazható, bárhol a fa felületén, de szerintem kifejezetten a bütüre fejleszthették. Viszont nem tömítőanyag, tehát ahol anyaghiány van ott marad is! Tehát résekbe, repedésekbe be lehet juttatni, de ettől még a rés ottmarad. És adott esetben simán repedni fog tovább. Ez csak egyszerűen beivódik a szálak közé és ott "köt" meg, ott kikeményedik. Szerintem arra jó amire kitalálták, a deszkák alsó és felső bütüjét kell vele lekezelni, azt a részt ami a legtöbb nedvességet venné fel enélkül....
apám 1960-ban épített egy hétvégi házat. a vörösfenyő ereszalja azóta nem volt cserélve és soha nem kapott kezelést. köszöni jól van, szép sötétbarnára érett a színe. nem szúvas és nem korhadt
Én ezt most nem értem. :-) Nekem azt írta, hogy lesz, és gondolom nem 1 napon belül. De ha már van akkor bocsi, akkor a felettem levő tagoknak egyelőre.
Idén ereszdeszka, homlokdeszka csere... Sikerült rendelnem gyalult vörösfenyőt erre a célra nem sokkal többért, mint amennyiért manapság a borovit, lucot árulják. Még el kell hoznom Szolnokról. Szabálytalan leszek, vagy le fog lógni a futóról, vagy nagyobb lesz a futó, mint amit húzhatnék. Még vacillálok melyiket válasszam.
Aztán még arra gondoltam, hogy perzselem és olajozom is. Ellenben dobtam egy bukfencet amikor megtudtam, hogy mostan 5 liter (hígított) faolaj 30 ezer+áfa a Pannon protectnél.... Mit tennétek? Hagynátok pucéran, mondván a vörös úgyis bírja, vagy csak égetnétek, vagy valami olcsóbb olajat tennétek rá, vagy már mit számít az a 40 ezer plusz forint?
Nem hiszem, hogy szakmailag annyira közismerten hibás megoldás lenne. Volt az OKJ-s osztályomban egy rendes asztalos mester, komoly céggel, nagy gyakorlattal. Amikor a Kaesz Gy. faipari technikumba volt gyakorlatunk, akkor ő is azt mondta, hogy mindig az asztallapon vezeti, az a tuti. A Kaeszes asztalos oktató pedig bólogatott, hogy persze, az is jó. Szóval nem hiszem, hogy kikukázom ezt a bevált módszert :), nem tudom, Hauch mire gondolt.
Ja, azt nem írtam, hogy más védelmet nem kapott, és csak egyszer kentem le, de akkor jó vastagon, nem sajnáltam. Az égetéssel (amit persze ledrótkeféztem utána) együtt elég kell, hogy legyen. Ausztria tele van olyan fészerekkel, amit csak égetéssel "konzerváltak", és már vagy 80-100 éve állnak...
Igen, belülre tettem geotextilt, hogy a föld ne közvetlenül érintkezzen az égetett és a teak olajjal kezelt fával. Alulra pedig tettem vakondhálót, hogy a kis "rohadékok" nehogy kárt tudjanak okozni a palántákban. Felülre is tettem geotextilt, hogy a gaz ne keljen ki a földben/ből. Arra már csak egy vékony (1-2 cm) földréteget tettem, hogy azért a geotextil ne látszódjon, ill. hogy a szél ne vigye le a tetejéről.
Érdekesség: a teak olaj ezen az égetett felületen amolyan katonai zöld színű lett, de őszintén, nekem így még jobban is tetszik. ;-)
"Üzenetét nem sikerült kézbesíteni a(z) ******* címre, mert a(z) **** domain nem található. Ellenőrizze, hogy nem gépelte-e el, esetleg nem írt-e bele felesleges szóközt, és próbálja újra."
Nem tudom mi a bibi, kimásoltam, beillesztettem, nincs felesleges szóköz... :)
Felülről egyben, egy festet alulemezből hajlított vagy acél U profillal szeretném majd lezárni a léceket, hasonlóan, mint HUN-12214 megoldása, de a BJaca által ajánlott ferde vágásos megoldás a lécek alsó részénél jó lehet. Hamarabb elcseppen egy ilyen élről a lefolyó csapadék, mintha derékszögben lenne levágva a deszkák vége. Igaz, így nagyobb felületen fog folyni, és az elvékonyítás miatt sérülékenyebb is lesz a lécek vége, alja.
Gondolom, az ilyen ferde vágású végeket is ellenállóbakká lehet tenni a többiek által javasolt bütüvédő anyagokkal.
A deszkákat egy fedett teraszon tudnám elhelyezni a megmunkálásig. Burkolat nélküli betonozott felületen. A terasz szellőzése jó, csapadék biztosan nem éri, de a terasz fedése részben polikarbonát, amin az UV védelmi réteg ellenére azért tisztességesen átsüt a nap. Gondolom a szűrt napfény nem okozna gondot a fában.
Egy ilyen elhelyezés esetén is szükséges lenne felülről takarni?
Szép a teraszkerítésed HUN-12214. A lekerekített hosszú élek saját kézi munka eredményei?
Szerintem nem nagyon van lehetőség arra, hogy egy átlagos fatelepen csak "állóévgyűrűs vágású" anyagot vegyek. Már a válogatási lehetőségekkel kapcsolatban is azt mondták, hogy csak +20% felár ellenében működhet a dolog. Ez van.
Szép a kerítésed. Milyen vastag lambériából építetted?
Régebben -még bőven az áremelkedések előtt- én is gondolkodtam a tiédhez hasonló tömör kerítésen. Vízkivetős faházprofil, hajópadló, vastag lambéria ... de aztán kivettem a kezemet a biliből. Amikor utoljára felvetődött a tömör megoldás, lényegesen olcsóbbnak tűnt famintázatú T8 profilos lemezkerítést építeni, de idén már ebből is nagyon elszaladtak az árak.
Nálunk már adott a fém fogadószerkezet. Így építettük. Nincs lehetőség L profilok közé fogni a deszkázatot. Már nem is gondolkodunk teljesen tömör kerítésben, csak függőleges lécezésben. A lécek szélességétől függően 5-8 cm-es közökkel. (Nem tudom, hogy esztétikailag vagy bármi szempontból van-e valamilyen javasolt arány a deszka szélességekre és a közökre vonatkozóan.)
Az előzőek miatt a kapupánt csavaros rögzítés is adott. Természetesen rögzítés előtt a lécekben fúrt lyukaknál is lekezelném a fa felületét. A furaton belül is. Erre jó lehet a bütüfesték?
Mutatnál képeket (linket) az égetéses technikával készített magaságyásodról? Az égetésen és a teak olajas kezelésen kívül más védelmet nem kapott? Hányszor kezelted az olajjal? A belső, földes oldalon közvetlenül érintkezik a földdel vagy van a faszerkezet és a föld között valamilyen vízzáró anyag?
Impulzusvásárló ifjúságom emlékeként megmaradt egy bontatlan Wolfcraft tiplizőkészülék. Ha valaki vágyik rá, szívesen odaadom. Az ára egy "Köszönöm" vagy két "köszi" :) (Bp., XVII. kerület).
Igen én úgy csinálom, a gép talpa adja a magasságot.
Én ha az élbe marok akkor az asztalra fektetem a lapot és a gépet is azon csúsztatom, ha a lapba marok akkor egy függőleges táblához szorítózom a lapot és a gép az asztalon csúszik.
A steller nélküli lamellózás az az asztallapon csúsztatás lenne? Próbálom dekódolni, miről beszéltek, már a videóba is belenéztem , de lassan alakul a puzzle :)
Van még egy sor legyártandó spalettám sima bütüs véggel. Lehet, rápróbálok a módszerre. Vagy esetleg egy réteg lazúrt áthúzni a bütün egy kis jól felvizezett pvac ragasztóval? Ilyesmit próbált már valaki? (Szép a kerítés, a vörösfenyő nagy kedvencem :)
