Valaki találkozott már ilyennel,hallom,hogy valami kapar vagy mi az ablakom tokjában mert ilyen fa nyillászáróm van ès közelebb menve a kereten meg láttam egy hatalmas lyukat mi lehet ez,darázs vagy mi,ès lehet e ellene tenni,meg vajon mennyire rongálhatta meg belülről a fát?Most is hallom,hogy kaparászik valami.
Nekem is pont az szúrt szemet, mintha már láttam volna valahol :) De van ugye a kicsi menet, és van a nagyobb méretű menet a régi gépekhez. Soósnál a zsinagóga mögött lehet guberálni ilyesmit.
Még annyi pluszban, hogy az a két párhuzamvezető rögzítő csavar gyakorlatilag 6-os kapupánt csavar:
Ennek besüllyesztése jóval izgalmasabb volt, mint a süllyesztett fejű talpcsavaroké. 15-ös forstner fejet a nagy gombafej süllyesztéséhez, 9-es (vagy 8-as? már nem emlékszem) fúrót a fej alatti "kocka" süllyesztéséhez és 6-os fúrót, a szárhoz is fel kellett használnom.
Szívesen. Akkor még egy kis adalék hogy te is, meg mások is jobban felkészülhessenek.
A talprögzítő csavar. M6-os, de a menete nem "normál" (nem tudom hogy nevezik), de ilyen :
/jobbra tőle egy "normál" menetest raktam, hogy egy szakértő majd nevén nevezhesse a menetet :-)/
A meneten kívül "gond" a hosszúsága, konkrétan hogy k. rövid. Ezért, hogy valamennyire (szerintem a fenti képen sárgán jelzett szintig, max) belekapjon a talpba, ennyire kellett a betétlapba süllyszteni:
És mivel ezt elég kevésnek ítéltem, úgy döntöttem hogy bevetem a párhuzamvezető rögzítésére szolgáló csavarokat is (azok ugye rugósak is, szóval nem valószínű hogy meglazulnak), a pirossal jelzett csavarok ők:
Önmagában ez a két csavar is megfogná, elég beton módon áll ha csak ők vannak akkor is, de biztos-ami-biztos alapon besüllyesztettem a 4 talpcsavart is. De azért jó lenne persze, ha a talpcsavarok nem csak pár menetet kapnának bele a talpba. Végigjártam Miskolc összes barkácsboltját, egy csavarszaküzletét, de mindenhonnan elhajtottak azzal a menettel, hogy ne is álmodjak róka. Szóval ha valaki így ránézésre megmondaná, milyen menetes az a rövidke csavar és hol lehet kapni ... azt lehet hogy megköszönném!
Volt szerencsém hosszú etapokhoz rezgő csiszolóval, téglalap és háromszög alapúval. A házunk összes belső ajtaja natúr fenyő és a tokok is :) A T.Festő úr azt mondá, hogy sajnos ő nem tudja lecsiszolni a lakkot, stb. - süket duma, kilóra. Én meg azt válaszoltam, semmi pánik, ő csak fessen, és lecsiszoltam egyiket a másik után, ajtólapot és tokot, több, mint tízet, szépen, fafelületig. Na, ekkor szereztem némi tapasztalatot - régi szép Trabantos időkre emlékeztetett, mikor 4-5 óra autókázás után még rátettem a fotelben 2-3-at :)
Magam részéről köszönöm a beszámolót. Én is szeretnék majd készíteni egy maró asztalt, de egyelőre még csak a tervezgetés nagyon kezdeti fázisában vagyok.
Jááájjj ... értem amit mondasz, (ez így eszembe se jutott) és még működne is. De az a lik ... lehet hülye vagyok de bántaná a szemem. De aludni alszok azért ötletre, és köszi!
De gondoltam erre is. De még úgy forgatva is, (szerintem) elég kevés anyagon feküdt volna fel. Az az anyag meg ugye pozdorja. Lehet hogy elbírta volna, de eléggé lekonyult a kedvem mikor kiderült, hogy ez a hülye bakelit meghajlott, és fostam (lehet hogy fölöslegesen persze) hogy kicsi lesz a perem ... szóval inkább lemondtam a könnyebb kivételről annak javára, hogy biztosabban üljön az asztalba. Aztán majd csináltatok vastagabb/nagyobb betétlapot valahol, és akkor mehet a normális kivágás/kiemelés.
Üdv az Uraknak! Egy kis Triton maró + FRT2 asztali betét együttélése update.
Pajaci kérte, hogy csináljak egy rövidke videót a maró asztallaphoz viszonyított merőlegességéről. Íme:
A merőlegességgel most nincs gond. De ... volt.
A belinkelt FRT2 asztali betéttel van 2 aprócska gond.
1. ugyanolyan széles, mint a Triton a fogantyúinál. Ebből az következik, hogy az életben nem építed be úgy, hogy a betétlappal együtt emeled ki a marót. Hiszen akkor ugyanolyan lukat kellene vágni az asztalba, mint a betétlap, de akkor mi tartja az asztalban a betétlapot ugye .. Én mikor ezt észrevettem, hát .. nem ugráltam örömömben, és így mekkelek üzemmód ON: a betétlap beül, rögzít majd maró alulról, a párhuzamvezető csavarjait is felhasználva szintén rögzít a betétlaphoz. Teljesen átvágva pedig nyilván csak a maró talpa szélességében lett az asztal. (ahogy azt a korábbi videón láthattátok is). Ez még nem olyan nagy bosszúság, csak kicsit macerásabb a kivétel/visszaépítés. Kb 2 perces művelet így.
2. sajna nem állja meg a helyét az az állításom (illetve akkor még csak véleményem) amit torony78-nak küldtem privátban, hogy ez a bakelit (?) betét nem hajlik meg a maró súlya alatt. Sajna de. Amikor ezt írtam, akkor csak szemre állapítottam meg. Így most nyilvánosan is: Bocsi torony, remélem nem rendeltél még ilyen betétet! És azért írom mindenkinek le, hogy tudjatok róla.
Úgy derült ki a dolog, hogy mikor pajaci kérte a merőlegesség tesztet, befogtam a videón is látható párhuzamvezető 8 mm-es rúdját, melléraktam egyik oldalról a derékszöget, picit alul rés volt. Mondom fasza, nem merőleges. 90 fokot elforgatva, ugyanúgy alul kis rés, itt sem merőleges. Akkor ebből kiindulva még 90 fokot vándorolva, fent kéne kinyílnia. Melléraktam oda is, ott is alul volt a nyílás o.O Még 90 fokot elfordulva, megint alul volt a nyílás. Mivan?? Na ekkor esett le, hogy nem a TALP és a MARÓSZÁR egymáshoz viszonyított (nem)merőlegessége lesz a bűnös, hanem ez a betétlap bizony "behorpadt"! Ráraktam egy vízmértéket, és nem nagy, max fél mm, de ennyi hasa volt minden irányból a betétnek. Kittttűnő, nem bírja a Triton súlyát :(
Akkor jogos a kérdés: a videón hogy lett jó a derékszög? Nos úgy oldottam meg, hogy (ezt most nem fényképeztem le), hogy a betétlap és a kimart felület közé, a lefogató csavarok mellé közvetlenül beraktam 4 db, egy rozsdás snitzer pengéjéből letört darabokat. Kvázi alátétként, és így húztam le a sarkoknál található rögzítőcsavarokkal. Elég tré megoldás, de így most "sík" a betétlap és látható módon derékszöget zár be a befogott rúd vele. Ha nem érthető ez a snitzeres-alátétes megoldás, és van Triton tulaj, akit ennek ellenére érdekel ez a betétlap, annak küldök több fényképet.
Tehát: aki ilyen betétlapot tervez vásárolni, az kicsit jobban gondolja át (jobban mint én). Főleg úgy, hogy mintha valaki pont ilyen árat írt volna 10-es aluból (acélból?) egyedileg készíttetett betétlapra (10e HUF környéke?).
Működik a dolog ezzel is, de ezzel az elég mekkelek módszerrel :( azt hiszem egyelőre maradok így, de hosszabb távra csináltatok azt hiszem én is egy betétlapot. Már csak azért is, mert jó lenne több méretben is szűkíteni, az FRT2-höz adott 2 gyűrűvel összesen 3 különböző átmérőt tudok csak produkálni.
Röhögni/lesajnálni: ér :-) Megérdemlem, már megint kapkodtam. Mondjuk ezt a horpadást nem láthattam előre, de ha csak annak nézek utána, hogy milyen széles a maró, és milyen a betétlap, már akkor el kellett volna gondolkodnom ...
Nos, köszönöm szépen mindenkinek a választ igazán annyi érkezett, hogy alig tudom kinek válaszoljak. Annyit mindenesetre sikerült leszűrnöm, hogy igazából rosszul egyikkel se járhatok valaki az egyiket valaki inkább a másikat tanácsolja. Talán az excentercsiszoló univerzálisabb.
Közben szereztem mára egyet kölcsönbe (excentrikus csiszolót), tényleg rendesen bele lehet harapni vele a fába ha nem figyel rá az ember, ezt ott ahol mélyebb karcolások benyomódások voltak a szálítástól ott jól ki lehetett használni
pacman123: Ez a 60euró már az a hozzádobott +20euró és így még +20-at kéne hozzá, talán valamikor de mindenképp változtatható fordulatszámút fogok, jobb gyártótól (a thai csajokat is kipróbállom :) ). Illetve találtam egy használt Metabo SXE425-öt, elnézést a nyelvezetért azt írja kevésszer, évente háromszor használta, ezt még meggondolom.
Végülis az ár végett döntenék a rezgőcsiszoló melett mivel 60 euró környékén már kapható Makita vagy Bosch is, pl. ilyen. És RepülőgépÉpítő szerint finomabb szebb eredményt érhetek el vele, bár ellenvélemény is van miszerint a toldásoknál ahol változik az erezet lesz rossz. Egyébként az ajtók után a fal lambériaborítását is ezzel fogom csinálni.
Ahogy a beszélgetésből leszűrtem az utolsó lakrétegek felvétele közt jobb kézzel csiszolni. Illetve ez itt nem teljesen világos. Így csinállom: -csiszolás 120as papírral -lakkozás hengerrel -csiszolás 220-as papírral -lakkozás hengerrel -csiszolás 220-as papírral -lakkozás hengerrel -és a végén felviszek mégegy réteget
Illetve már pontosan nem tudom hányszor lakkoztam és csiszoltam még sose csináltam ilyet ezért próbáltam minél többször. De olvastam hogy valaki szerint a két réteg közt nem is fontos csiszolni. Szóval ez itt nem világos vagy a fa simaságától fuggően kell eldönteni hogy csiszolni vagy nem csiszolni? halaloszto valamit elkezdett mondani hogy 300-ig kéne végigmeni, kifejtenéd bővebben? Köszi. A lakk dobozára ez a 220as papír volt írva azért használom ezt.
Csiszolóapír: Ma vettem a kölcsönkapott excentrikus csiszolóhoz, két helyen voltam az egyik helyen 19centért adták darabját(120-ast és 220ast vettem) a másik helyen 55centért(csak 120ast vettem). Mindekttőre ugyanaz a márka van írva az egyikre feketével(az olcsóbbra) a másikra zöldel(a drágábbra). Az üzletekben is kéreztem de nem tudtak meggyőző választ adni erre az árkülönbségre. A drágább mintha könyebben hajtogatható lenne. Biztos van valakinek tapasztalat ezzel kapcsolatban is. Köszi. Berakok két képet úgy átláthatóbb.
Végül azt már nem is gondoltam volna hogy még a csapolásnál levő cikk-cakk toldás is lehetne más illetve hogy azt így csinálják. Külön köszönet rferinek érte.
Persze hogy káros a futás nem embernek való. Fussanak az állatok az életükért :) A térdizületeket tönkreteszi a futás. Nekem is ezért kellett abbahagynom.
Úszás? az nedves! és meg is lehet fulladni, tehát ez is káros
A séta is káros, mert utolérnek a rossz fiúk és meggyepálnak azért mert utolértek :)
Minden monoton mozgás káros, a csapágyaska kis mikromotor egész napos használata után is remegni fog a kezed. Ínhüvelygyulladáshoz elég például az egeret nyomkodni.
Tartós, erős rezgésterhelés már nem csak alkalmi zsibbadással és izomlázzal jár sajnos, hanem komolyabb problémákat is okozhat (Raynaud jelenség, Carpal-tunel szindróma). Ez mondjuk építőiparban (beton, kő, acél megmunkálás) kertészetben (fűnyíró) gyakoribb, de el tudom képzelni, hogy gyenge minőségű csiszológépek tartós használata mellett is előjöhet.
Ott neked nem a levegős csiszológépeddel volt a baj, hanem a kompresszorod nem bírta szuflával. Ezek a levegős excenter csiszológépek kérik a legtöbb levegőt az összes levegős szerszám közül. A 80 liter/perc az alsó határ, ott még éppen használható, de akár 400 l/perc levegőt is megesznek, na akkor ott már nagyon hatékonyan lehet csiszolni.
Természetesen van élettani hatása is. A rezgéstől elzsibbad az ember keze. Ha még nyomni is kell közben akkor az egész karja elzsibbad több órás használatnál. A kisebb rezgőkörű gépek nem annyira fárasztóak sok órás üzemben. Az egykezes tenyér gépek ebből a szempontból is a legjobbak, hiszen az ember tenyere "párnázott" és mivel nem kell erővel nyomni, kevesebb rezgés is jut át a gépről.
Régen az ablakpolírozó gépünk egy nyeles elketromos excenter gép volt. A függőlegesen álló plexi ablakokat kellett vele csiszolnunk 12 órás műszakban. Egy ilyen műszak után napokig alig bírtam felemelni a karom az izomláztól. Nemrég kaptunk levegős egykezes gépet, azzal gond nélkül lehet egész műszakban csiszolni tólagos izomláz nélkül is.
