nekem van ilyen, egy darab conrados is (valami kétezersokszáz volt tíz éve), meg egyszer a fetis vagy valamelyik szerszámbolt kiárusított ilyeneket, az mannesmann feliratú és sokkal silányabb, pl a tekerője csak egy pálca, nem szép öntvény fogantyú, de az csak 700 volt.
mindkettőbe 3/4-edes cső kell. tuti háromnegyedes, sógorom vízszerelő, ő vágta a meneteket.
Én már vásároltam belőlük 3/4 colos cső kell hozzá, de érdemes valami vastagfalú csövet beszerezni, mert már többször sikerült a menetnél eltörni a csövet. Nagyon jó strapabíró termék.
Ha úgyis új lapot akarsz venni, akkor nem kár ezért a sérült lapért, ha elküldöd a szerkernek postán. Persze előtte beszélj velük telefonon. De akár másra is fel tudod használni ezt a sérült lapot. Nagyon jó minőségű anyagból van, mindenféle szerszámot lehet belőlük készíteni, pld kaparót, vésőt, lapos fúrót egyedi méretre, kést stb...
Akácot nem próbáltam... :-P Az enyém a fenyőt sem bírja, fene a kényes ízlését. :-/ Illetve addig jó, amíg 20-25mm-nél nem akarok többet átvágni. 50-60mm-nél 2-3méter normálisan megy, aztán hirtelen füst és oda az "erő".
Két okból. Egyrészt vékonyabb a telinél, azaz kisebb felület, másrészt a bordák közötti üres részekkel is csökken a hatásos felület ami átviszi a nyomatékot. Ergo, lényegesen nagyobb feszítés szükséges a normálisnál, hogy ne csússzon. Azt meg a csapágyak nem kedvelik. 100mm-es tárcsáról van szó, az már nem igényel bordázottat. Sajnos manapság ritka a nem bordás. :-//
A Lidiben vettem egy Forstner készletet. A 10-ből 3-nak volt megfelelő a mérete, a többi vagy vastagabb vagy vékonyabb volt. Legdurvább a névleg 15 mm átmérőjű volt a maga 13,3 mm átmérőjével, amit még javítani sem lehet némi köszörüléssel. Kínai szar mindegyik, ha szerencséd van akkor kifogsz valami szuper jót, ha meg nincs, akkor úgy jártál. Szal nem áruházfüggő ez...
Már miért is olyan rossz az a belső borda? Azok a szíjak direkt kis fordulósugárra készülnek.Ha nagyob íven fordul, akkor legfeljebb nem használod ki a jó tulajdonságát. Árban persze van kis különbség, de nem igazán jelentős.
Most vágtam fel kb. 30 mázsa tüzifát egy 300 mm átmérőjű 1,6 mm vastag CrVa Pilana lappal. A végén már kérte az élezést. A tűzifa 2-3 éves tökszáraz akác, némelyik szinte szikrázik, olyan kemény. Szóval nem olyan szar az, csak arra kell használni, amire való.
"Nem tudom miért, de az emlékeimben az rögzült, hogy az ékszíjak külső átmérője van ráírva az ékszíjra."
A méret tartalmazza azt is, hogy melyik hosszt jelenti a ráírt szám. Mikor melyiket van kedve megadni a gyártónak. Ha teheted, olyat vegyél, aminek nem bordázott a belső oldala. (szerintem 15mm-es szíj nem lesz)
Van belőle egy hossz, és egy kereszt vágó, mindkettő 300-as. Ha ~20mm-nél mélyebbet vágok bele, akkor naponta élezhetem mindkettőt. Nem egy nagydurranás.
Ott is voltam. Katasztrófa ... SEMMI nem volt ami érdekelt volna. De még a hűlt helye sem! :)
Találtam 2db Parkside légkulcsot, meg 15 hosszabbítót - ennyi volt a barkácsrészleg.
Viszont az Aldi meg tele volt jóféle barkácsgépekkel (kis flex 1200W-os 8eFt, 20V-os Li-Ion fúró ~16eFt) , csak pont nem érdekelt egyik sem mert ezek vannak itthon is.
Viszont azon nagyot néztem, hogy 6 (hat!) literes olajmentes kompresszor 34 ropi o.O Nem sok az egy kicsit?
Ha valaki az Aldiban jártában-keltében csorgatná a nyálát a Workzone-os 2.000 Ft-os fúrószár-készletre, erre ni ...
... és azt gondolja hogy a visszajáróból besunnyog a bevásárlólistába egy ilyen tételt, nos az sürgősen törölje le a szája szélét és felejtse el! Tegnap én megtettem, mondom ennyiért nem hagyom ott és lesz egy 3-10-ig terjedő teljes készletem.
Ma volt egy kis időm, folytattam a szerszámosfalamat és akkor gondoltam felavatom mindegyiket, szépen sorban:
De a 15 fúrószárból jó ha volt 5(!) ami nem járt vitustáncot. Először azt hittem megadta magát a tokmány a fúrógépen, nem igaz hogy mindegyikkel 20mm-t fúrva is szétremegi magát. De nem, öcsém Bosch fúrószárai szépen dolgoznak. De ezek .. majd szétrázták az asztali fúrómat.
Azt hiszem ezek jók lesznek vésztartaléknak ... ti ha tutira akartok menni, milyen márkát választotok?
Namégegyszer. Van a modulon egy barna, egy kék és egy fekete vezeték. Az általános ipari gyakorlat szerint a barna és a kék a betáp, a fekete a kimenő kapcsolószál. Az általad lerajzoltak szerint pont ezt a variációt nem próbáltad. A kék a közös, a barna a lámpán keresztül a bemenő betáp, a fekete a terhelés kimenő vezetéke, erre jön a másik lámpa,meg a kékre. Ha jól sejtem, akkor a modulod még nem károsodott jóvátehetetlenül. Látom, van rajta fémrész, mint írtam nem ajánlatos fogdosni.
Erre hogy sikerült rászerkesztened a 400-as lapot? A gép 5ezres fordulatszáma majdnem a duplája az ilyen lapokra megengedettnél, csoda hogy nem robbant fel. Ennél pld. 3000 a max.
No, ma reggel összeraktam a lágyindító tesztpadot és kipróbáltam a bekötéseket a hobbielektronika fórumon talált komment alapján. A tesztről tudományos jegyzeteket készítettem :)
A lényeg a lényeg : az első bekötéssel az 1. számú lámpa kb. 2 mp alatt teljes fényerőre kapcsol, majd rögtön kialszik és ez a ciklus folyamatosan ismétlődik.
A másik két bekötéssel egyik lámpa sem világít.
( A rajzok fölé írtam minek kéne történnie, mellé pedig azt ami történik )
Én úgy emlékszem ( 40+.. év távlatából ), hogy a belső hossz x profilszélesség a rendelési adat, de jobb boltokban tudják. Most vettem az SKF-nél, az adott darabon a névleges hossz szerepelt, én a belső hosszal készültem, de nekem ez nem volt fontos paraméter akkor.
Az egyébként már rajtad múlik, hogy a kimért adathoz közel eső kereskedelmi méretekből mit választasz.
Az meg még messzebb van nekem, sajnos nem tudok fél napokat autózással tölteni, nem véletlenül postáztattam. Szerintem ha javítanak is, telefonon nem fogják tudni megmondani az adott lapról, hogy javítható-e. Most úgyis az indítóval vagyok elfoglalva, kicsit gyűjtögetek pénzt egy másik lapra.
A zsinóros kimérésre én is gondoltam, de ha ezt a minimális tengelytávnál teszem meg, akkor garantáltan nem fogom tudni felrakni a szíjat mert a permen át kell tudni emelni.
Nem tudom miért, de az emlékeimben az rögzült, hogy az ékszíjak külső átmérője van ráírva az ékszíjra.
Most találtam ezt a cikket. Ha van valakinek ilyen fűrészlappal tapasztalata az megoszthatná.
A stanley mérőszalagokra most nagyon jó akció van. Nálam egy normál mérőszalag nem bír ki egy évet sem de a stanley 8 méteres mérőszalagomat immár 11 éve használom.
A leírás szerint számolt névleges hossz a névleges átmérőhöz tartozik.
A belső hossz úgy számolható, hogy ezt egy kör kerületének tekintem, kiszámolom az átmérőjét. Az átmérőt csökkentem két szíjmagassággal, és az így adódó átmérőhöz tartozó körkerület a belső hossz.
Én egyébként nem számolnám a hosszt, hanem modellezném. Ha megvannak a szíjtárcsák, akkor elhelyezném a minimális tengelytávra és a peremükön vezetett zsinórral kimérném.
Nem a Boronkaira gondoltam. A freud hivatalos forgalmazója a szerker bt. Hívd fel őket telefonon. Amikor én ott jártam náluk 2 éve, akkor azt az infót kaptam, hogy ők is javítanak lapokat. azóta persze változhatott ez, de egy telefont megér.
Még nem. Ha a Boronkay-ra gondolsz az nekem a világ másik vége. Arról nem is beszélve, hogy maga a lap anyaga is sérült 1-2 helyen, így már nem sok bizodalmam lenne egy javítgatott szerszámban.
Azért vettem ezt, mert csak egy munkához kellett, a 190-es bosch kézi nem érte át a 12 centis anyagot. Rossz döntés volt. Szerencsére az átvétel személyes volt, csak időbe került, pénzbe nem.
A kis kézivel kellett aztán befejeznem, kétoldalról bevágva.
Erről a fűrészlap dologról jut eszembe, csak úgy tanulságként : múltkori takarításnál megtaláltam azt a bizonyos csapot, amivel kivégeztem a vadi új Freud lapot, mert akkor mérgemben elhajítottam. Hát, elég rendesen beleharapott
Ez egy drága lap volt. Elmentél érte vagy kiküldték, annak is van díja. Visszaviszed vagy visszaküldöd, annak is van díja. Nem tudtál dolgozni vele sokat ezért veszteség ért. Ezeket is hozzá kell kalkulálni az árához.
Ilyen lapokat szerintem csak az vegyen aki 10 évente használja 2 percre. Aki ennél többször fogja, annak az ipari lap az ajánlott. Az nem fogja elszórni a fogait, nem megy ki az éle 2 m vágás után, nem fog füstölni és erölködni a gépe az életlen lappal. Több mint 2 éve használom a Freud lapjaimat, keményfához. A pontos árakat nem tudom, de fenyőhöz szerintem 10-15.000 között fogsz már kapni ipari lapot.
Sokat nem látok rajta, sorry. Próbáld az előzőleg írtakat, abból remélem nem lehet baj. A fémdolog meg lehet hogy csak az én paranoid szemléletem terméke, de van erre egy mondás: jobb fosni, mint befosni! Szóval amíg nem vagy totálbiztos ( halálbiztos :-)) ) abban hogy a fémakármi feszültségmentes, addig óvatosan tapogassad, abból nem lehet baj. Lassan 40 éves pályafutásom alatt megtanultam többek között azt, hogy bármi váratlan történik a kezem körül, azonnal elhajítani, gyorsan és nagyon messzire ami benne van! Ezen a beidegzett pártized másodpercen múlhat az életed.
Ezeken a fajta gépeken mindig 2 különálló asztal van. Az egyik fix, a másik állítható. Ezen a képen nem látszik amit belinkeltél, de ezen is így van.
Nekem egy hasonló einhell kombi gépem van, azon az etetőasztalt lehet állítani 0-3 mm fogásmélység között. Az elszedő asztal fix, azon semmiféle állítási lehetőség nincs.
Az etetőasztal mindig lejjebb van a beállított fogásmélységgel a fix asztalhoz képest. A marótengely kései pedig az elszedő asztal síkjáig állnak ki. Így pont nem tud billegni a munkadarab. A gyalutengely magassága sem állítható ezeknél a gépeknél, de nem is kell.
Rég írtam ide a topikra, de most segítségre lenne szükségem. Készítek egy gépet, de az ékszíj hosszát nem tudom meghatározni milyet vegyek hozzá. Az egyik tárcsa 140 mm átmérőjű a másik 95 mm átmérőjű. 15 mm-es szélességű ékszíj kell bele. A tengelytáv 450 mm a legrövidebb állásban, amikor fel van emelve a motor koppanásig. A motor súlya fogja feszíteni. Teljes felemelt állásban ha jól sejtem akkor nem lehet felrakni a szíjat mert a tárcsa peremén ugye át kell emelni, tehát annyival hosszabb szíj kell, hoyg fel is lehessen rakni.
Sajna nem értek hozzá, hogyan tudnám kikalkulálni a szíj hosszát.
No, hát nekem is meg Rahed Lee-nek (meg akad szerintem más is itt a fórumon) pont ugyanilyen van :-) Csak nekem Metabo HC 260 néven, Lee-nek meg Hyundai néven fut.
De ránézésre tökugyanaz. Electra Beckum klón.
Szóval: hidd el, ennek is csak az egyik asztalát állítod. Méghozzá a képen távolabb esőt, az az etető asztala.
Ezen a videón, pont a legelején lévő képen láthatod a piros állítógombot:
Szerintem MINDEN egyengető (vagy kombinált, egyengető-vastagoló) gyalunál csak egy asztalt lehet állítani: az etető asztalt, azaz amin elkezded tolni az anyagot. A gyalukés UTÁNI asztal fix, és jó esetben egy szintben van a gyalukés legmagasabb állapotával.
Igen, pontosan így gondoltam. Azért ha van a modulon fémborítás, vagy bármilyen fémes rész, akkor ne nagyon fogdossad mert mehetsz a fodrászhoz hajvasalásra! Szinte minden effélén a kapcsolóelem hűtőzászlója lóg, amin ott lehet a hálózati 230 V. Megrázó élmény belemarkolni. :-)))
Köszönöm. Este vagy holnap összerakok egy tesztpadot lámpával, de biztos fogok még kérdezni.
Most, hogy írod ezt a lámpás próbát eszembe jutott, hogy a hobbielektronikán volt is egy ilyen lámpás tesztáramkör, de most az istennek se találom. Mondjuk a keresésben hátráltat, hogy melóban vagyok :(
Lehet, hogy már réges rég elszállt :) Olyan pofonegyszerű bekötni, hogy nincs már ötletünk egyszerűbben magyarázni. Ha a tiéd se működik nála, akkor tényleg reménytelen eset. Vigye el egy villanymotorreszelőhöz, vagy egy porszívóshoz, az 2 perc alatt beköti neki.
Ha bizonytalan dolgokat kell javítanom, akkor elsőre a készüléket egy kb. 60 W-os izzón keresztül csatlakoztatom. Ha durva zárlat van, akkor sem omlik össze egészen Paks-ig az egész villamosenergiarendszer. :-)) Próbáld meg a következőt: a kék vezeték legyen a közös pont, valamelyik másikra sorosan kösd az egyik izzót, amin keresztül táplálod. A másik vezetéket egy izzón keresztül kösd össze a kékkel. Ez lesz a terhelés. Ha jól okoskodom, akkor elvileg a két izzónak egyszerre kellene lassan megvilágosodni kb. félfényig, amikor jó a bekötés. Ha nem történik semmi, akkor értelemszerűen meg kell cserélni a két vezetéket. Ha a táplálást a terhelés oldaláról küldöd be, akkor a lágyindító elektronika nem kap tápfeszt, nincs ami vezérelje, vagyis a kapcsoló Triac zárt állapotban marad. Ilyenkor nem történik semmi. Egy próbát megér, aztán majd lehet okoskodni tovább. Elektronikához értő kollégák jelezzék, ha szerintük butaság! Lehet hogy elszáll a modul, ki tudja mi van benne, de ha úgyis feladnád, akkor sok vesztenivalód nincs.
A porszívóra kötöttek felszedik, de ott nem megy át a járókeréken. A 3000-et forgó forgácselszívók, legalábbis az üzletben vásárolhatók (meg az enyém) nem szedik fel, ahhoz kevés a 3000-es fordulat.
Ha "porszívózok" vele, kicsit megemeli, ott lebeg párcentire a padlótól amíg meg nem emelem a csövet. Akkor kiköpi. Direkt jó így, a forgács közé esett csavarokat meg lehet találni. :-)
Mágnesgyűrűs vasszűrőbetét? Alu, réz hanyagolandó, vasat azért kirántaná. Akár kínából importált ritkaföldfémekből összetákolt szélesebb közgyűrű is megtenné. Elektromágnes azért lehet jobb, mert az kikapcsolás után öntisztuló tud lenni, és leejtheti egy alatta levő kis vasgyűjtő dobozkába, ahonnan könnyen kiszedhető.
A thien baffle nagyon jó úgy ahogy van. Kell csinálni egyet az eredeti arányok szerint, és ha az megvan, lehet sk javítgatni.
Azt az egyet nem értem még mindig, hogy a baffle kivágásának a szélessége mi alapján határozódik meg. Az eredeti rajzban mindenhol arányok szerepelnek, de ott egy fix érték van, ami nem passzol nekem abba a leírásba. Ott is valami aránynak kéne szerepelnie, nem csak úgy parasztmódra kikanyarítani. A hadd szóljon csak ezerrel megoldás helyett nekem a mindig csak annyira szívjon, amennyi minimálisan szükséges a teljes eltakarításhoz, többel egy hangyányit se, mert csak kidobott pénz a fölös energia, de legfőképp értelmetlen zajongás.
Láttam olyan megoldást is a bafflénál, hogy a középső elszívócsonk egy hosszabb cső lenyúló ága, és arra volt felfogatva egy nagy korong. Körben sehol se ért a széléhez, és teljesen jól működött. A lenyúló cső oldalt volt kivágva, itt szívta ki, aztán a végére egy fadugó volt rakva amihez hozzácsavarozták a lapot.
"Én biztos olyan módszert építenék ahol a matyi nem megy át a lapátokon, hanem előtte leválasztódik, mint a porszívóban"
Ezzel maximálisan egyetértek, ez a terv nálam is. Valószínű a Thien-Baffle is leválasztja a nagyját, ha NORMÁLISAN és üzemszerűen etetem, nem pedig állat módjára :) És megy a 409-nél látott porszűrő zacsi a végére, oszt'csókolom.
A körfűrészt én is úgy érzem jónak, ahogy írod. A marónál nem kell a marótól jobbra sok hely, mert oda csak legfeljebb a vezető megy, így én azt a fűrésztől jobbra tenném be, kijjebb, mint a fűrésztől jobbra levő horony, így azt a hornyot is tudnád használni a maróhoz is.
De azt a hornyot jól gondold át, mert a túl nagy szélességnél nagyon be kell majd hajolni oldalra bizonyos munkaműveleteknél, ahol az anyagot meg kell fogni a gép után is, mivel olyankor a keskenyebbik végről nem érsz be a gép után (750mm!!). Tehát a fűrésztől jobbra levő horony ne legyen túl messze, hogy utána még a maró se legyen túl messze
A méretek kb stimmelnek is. Igen fasza kis kombinált asztal, minőségi anyagokból és sok apró hasznos kis kiegészítővel. A videó leírásában ott a link a mókus oldalára, 10 ojróért megkaphatod a részletes terveket:
Szerintem a 50/100 vonalon jó lesz a körfűrész vonala. A marót meg mindenképpen tőle jobbra küldeném, ott több a hely és majdnem "mindegy" hova teszed, merthogy amikor fűrészelsz, úgyis le lesz süllyesztve, nem lesz útba viszont elég helyed lesz hosszában, hogy kényelmesen vezess hosszabb darabokat is marásnál. Nagyon hevenyészve kb így képzelem (pirosak a nútok a szögvezetőnek, a maró párhuzamvezetőjének és a maró szögvezetőjének):
Nyilván érdemes úgy megtevezni a nútok távolságait és a párhuzamvezetőt, hogy a vezető jó legyen a körfűrészhez is, meg a maróhoz is.
Ojje, na pont a linkelt képedet akartam volna megcsináltatni veled, mint állítható impellert. Az alukat alul be kell szabdalni, és úgy már be tudod hajlítani ívbe is. Tudod állítani a lapátok beesési szögét, íveltségét, darabszámát, formáját.
Én biztos olyan módszert építenék ahol a matyi nem megy át a lapátokon, hanem előtte leválasztódik, mint a porszívóban.
Az obiban vágj hótkomoly vevőpofát, és indíttasd be velük. Mondd, hogy neked ez nagyon fontos. Lehet, hogy azt mondják, fizesd ki, vidd haza, és 3 napon belül visszahozhatod, visszaadják az árát, csak legyen tiszta, gyári állapotú. Tképpen semmit nem veszítesz azzal, ha megkéred, indítsák be. (max tényleg elhajtanak)
Előbb az asztalon működjön egy lámpával, aztán a lámpa helyére kösd be a motort, de a fékdrótok nélkül. A fékdrótokat egy külön kapcsolóra is rákötheted.
Ha végképp nem megy, akkor hagyd ki, és egy porszívóét kösd egy külső kapcsoló után, a fűrészt meg zárd egyenesre.
Igen! Ezt már néztem! Nekem is szimpatikus, bár én az alját nem így képzelem, nekem nem kellenek a rakodó részek, bár az eszközöket és kiegészítőket jó ott tartani!
Igen ez már leesett nekem is. Én meg ugye összehoztam egy meglehetősen "öszvér" megoldást. 6 bunkó lapát, fedett tetővel, leválasztóval és a finom porszűrés még meg sincs. Bár Hornberger is épített egy 6 lapátosat, szív is rendesen de cserébe van hangja annak is.
Hamarosan kiderül, mire lesz elég ezzel a mocival a finomabb/sűrűbb/karcsúbb lapát elrendezés. Mivel "ragaszkodom" a fához ("faszerű" anyaghoz), és mivel sokkal vékonyabbnak (hajlíthatónak, vagy préseléssel és ragasztással vagy gőzöléssel meghalítottnak) kell lennie, ezért muszáj lesz bemarnom a lapátok helyét. Már beszereztem egy 3 egy 4 és egy 5mm-es nútmarófejet is, még morfondírozok a lapátvastagságon. Bevonatos HDF, MDF, akármi, 3-4 mm vastagságban megteszi szerintem. Ami érdekesebbé teszi majd a bemarást: hogy nem szabályos körívű lesz a lapát, kifelé picit változik majd a sugár, ezért ilyen szabályos körívmarás nem jöhet szóba. És mivel CNC sincs a sufniban kell majd egy sablont csinálnom, és másológyűrűvel együtt kimarni az íveket.
Ez a terv. Aztán ... a végén lehet hogy elhozom azt a cuki kis Hyundai-t az OBI-ból ...
Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni egy kombinált körfűrész és maróasztal készítéséhez. Az asztallap mérete 1500*1000 mm lenne, hogy nagyobb lapokat is tudjak vágni vele. Az asztallapba szeretném beépíteni a kézi körfürészemet ás a felsőmarómat. Mindkettőt szeretném beépíteni külön helyretalán még egy dekopírt is beépítenék, de ez még nem eldöntött. A problémám az, hogy hova építsem be az eszközöket!? Az elképzelésem az, hogy a körfűrésznek jobb oldalon hagyok kb. egy métert a széles vágásokhoz, a bal oldalon így kb 50 cm marad. A fürész mindkét oldalára szeretnékhornyokat a gérvágáshoz és a daraboláshoz. A kérdés az, hogy a felsőmarót hova építsem be? jobb oldalra, vagy a baloldalra? És ott hova? Mennyi helyet érdemes hagyni a marónak jobb és bal oldalán? Lehet, hogy kicsit hülye a kérdés, de talán man valakinek tapasztalata ebben! Egy univerzálisan használható asztalt szeretnék, és nem szeretném újra építeni havonta. :) Köszi a segítséget!
Már a múltkor is akartam írni. Van két nagyon eltérő kategória. Amit a Wandel meg a Horberger építenek, az olyan hogy a propelleren max finom por megy át. Teszenek is rá sűrű rácsot, meg előtte van a leválasztó. Van egy másik dizájn, ahol a matéria komplett megy a propellerbe, onnan megy a leválasztóba. Itt ugye maga a forgács is megy a lapátokra, de ha felszívsz egy fakockát, 8as anyát, krovafejet, az is mind. Ritkább és sokkal masszívabb lapátozása van egy ilyennek.
Nos, azt hiszem feladom ezt a lágyindító bekötést. A neten semmit nem találok (kivéve az oroszt), ami van azzal nem működik. A Bosch központi szervízben tulajdonképpen elküldtek a p...ba, amikor bekötési rajz után érdeklődtem.
Én még egy dolgot kipróbálnék. Ezt a drop slot nyílást elfordítanám a rajz szerinti állasba. A beömlő csőnél még nagy sebessége van a forgácsnak így nem nagyon fog leesni. Amikor már leesne akkor meg már nincs nyílás a Tiéden. Szerintem ezért jobb ez a beállítás. Egy próbát megér.
Múlt hétvégén szülinapok, ehétvégén szülinapok, hétközben Bajnokok Ligája, ha az nem akkor a csajos, szóval: úgy van ahogy legutóbb írtam, "tervezési fázisban" :-)
Szerintem a fém+fa kombót hanyagolom. Nem azért mert rossz ötlet, csak mert a fát én magam is tudom alakítani, meg az van is itthon. A fém alakítása ... még csakcsak, mert sokat nem kell, de az nincs itthon és méretre is kellene vágatni (nincs itthon csak egy igen kicsi és csálé lemezolló).
Próbálom majd erőltetni a "csak natúr" fa verziót. Ha Matyinak/SuperMarionnak összejött, nekem is össze fog. Lesz 12 lapátja a 6 helyett, sokkal vékonyabb, kifele kicsit jobban szétnyílóbb és hajlítottabb. És ahogy írtad, a vége kicsit jobban ívelve mint a szűkebb belseje (erre írtad hogy cikloid?), szóval nem szabályos körív lesz.
Egyébként meghallgatva azóta több elszívót a youtube-on, pl Repítőét is .. ennek is van azért kis szíréna-alaphangja. Nem sokkal halkabbak az enyimnél. Szóval annyira már nem aggódok, de új lapát az mindenképpen LESZ.
És még mindig ott figyel egy Hyundai elszívó kicsomagolva az OBI közepén, azt is meghallgatnám szívesen milyen hangja van. De gondolom az eladók elhajtanának a pi**ba ha ilyet kérnék ...
Gyalulni sokat kell, faanyát csinálni meg ritkán. Ebből adódóan egyszerűbb, és főleg pontosabb kiesztergáltatni mint bűvészkedni vele. Ha sok kell, akkor persze az más. Nem írtam olyat, hogy nem tetszik, sőt, azt mondtam, hogy jópofa.
Ez úgy készül, hogy előbb megvan esztergán a menetfúró, + bevagdossák. Ezzel kifúrják a keményfát, majd picit megmoddolják a lyuk előtt egy menetprofilú vésőeszköz ráaplikálásával? Így tutira párban lesznek.
Jól hiszed, és azért kisebb áramú a segédfázis, mert az a segédfázis. :)))
Annak csak annyi szerepe van, hogy egyáltalán el tudjon indulni a motor, és mindig ugyanarra felé.
Egy egyfázisú motorban ugyanis nem tudsz forgó mágneses mezőt kialakítani. Az abban levő mágneses mező csak lüktet. A két lüktetés között a forgórész lendületből fordul át a holtponton, és ezt a lendületet a legelején az indítófázis adja meg.
Ha ilyen a motor mint ez, akkor a segédfázis nem csak a legelején, hanem menet közben is rá-rá dolgozik a lendítésre, ezért kicsit jobban terhelhető a moci ugyanakkora kubatúrában, mint ha csak indítófázisos volna. A kondi csak 90 fokot tud max tolni az áramon, ezért még itt is sánta a mező belül, és muszály a segédfázis okozta részmezőnek gyengébbnek lennie, hogy a sántaság ellenére forogni tudjon
Van egy pár (csak dísznek) jó állítható vezetővel rendelkező gyalum (nincs kedvem idomkéseket köszörülni hozz, egyszerűbb felsőmaróval profilt csinálni...), amikbe új csavarokat kéne tenni.
Ez a "csaplehúzó" valójában táblásító =(tokszorító) prés alkatrész-csomag. Kell még hozzá egy I gerenda és arra kell ezeket szép sorjában feloltni. Amiben lánc van, a végelem: az I-n lévő lukakba bedugd a pöckét és így tudod állítani a szorítandó méretet.
Ha gyalupadhoz kell satu, ezzel sokkal jobban jársz (ráadásul most akciós):
Neked nem tetszik nekem igen. Nem káposztás hordót akarok készíteni hanem az ötlet tetszett hiába bonyolult. Na de ez a kádár dolog. Legközelebb majd én is azt válaszolom egy gyalulós kérdésre minek gyalulni az asztalosnak van gyaluja is hozzá.
ha fordítva kötöd be, akkor jobban fog melegedni és esélyes hogy leég. ha fordítva kellene forogjon, akkor szét kell szedni, és ahol bent össze van kötve a két tekercs vége, azt szét kell szedni.
Megszólalt (mármint elcsendesült) a motor és forog!
Köszönöm szépen a tanácsokat!
Kapott új kondit, új csapágyakat és ihaj!
Már csak egy kérdé: ahogy írtátok, a "főfázis" a 81 ohmos, a mellékfázis a 121 - gobndolom ez abból addik, hogy 1:1,5 a tekercsek száma. MI történik, ha fordítva kötöm be? Kisebb lesz a teljesítménye, vagy lassabb a forgása, vagy melegszik és öngyújtó lesz belőle?
Szüleim műanyag hordóba pakolják a káposztát, rá valamilyen tálcát, vagy karika alakú fedőt (közte talán van még valami szövet, vagy ilyesmi) és arra meg pakolnak 1-2 jókora járdalapot. Isteni jó a savanyú káposztájuk :)
Full fából tuti jobban néz ki ez az egész, meg természetközelibb, az igaz, de hát akkor is...
Ez a fajta menetkészítés már nálam a nagyon ráérő hobbiasztalos kategóriában van, amiben én sose leszek.
Ijjj-ejj .... a 38mm-es 72 ojró, szállítással/VAT-tal cuzámmen. Emmá' fájdalomküszöb feletti kicsit.
/Bár ... lehet karácsonyra kérek ilyet, dobják össze a tesók/ősök. Úgyis mindig kérdezik: minek örülnél? OBI utalványnak. Erre kapok ruhát (merhogy öltözni utálok), de se szorító, se gyalu ... se kuffantás :D/
Eddig egyetlen szóval sem említetted, hogy káposztás dézsát akarnál készíteni. Így meg nem értem, hogy mire ez stílus, felháborodás. ??
Betettél egy videót amiben egy évszázadok óta megoldott folyamat van túlbonyolítottan megoldva, ami ügyes, meg jópofa, csak (szerintem) tök felesleges.
Káposztás dézsát több száz éve készítenek, nem gondolnám, hogy felsőmaróval pilickázták ki a menetet. Pláne, hogy akkoriban se villanyáram, se felsőmaró.
A gyalupadi satu azért JOBB fából, mert nem lesz fokhagyma-szaga attól, hogy fél napig tekerd, amíg az 50 mm közt behajtod (vagy 100-at). Normál, metrikus, Tr, vagy lapos menetnél max 2-3 mm lenne a menetemelkedés, a fából készült kütyüknél pedig, hála az 50-60 mm átmérőjű csavaroknak, simán lehet10-12-15 is. Ezzel is biztosítják, hogy a menettő elég "vastag" legyen, azaz kellő szilárdsággal rendelkezzen.
Ekkora méretben már nem menetmetszővel, hanem (nem tudom a pontos nevét, sőt, most még a videot sem tudom megnézni, mert valahogy keresztbe feküdtek itt bent neki) speciális szerszámmal készítik a menetet, mint ahogy a csavart oszlopokat is. Számos ilyen megoldás van a shopnotes-okban, de a felsőmarókkal foglalkozó (letölthető) kézikönyvekben is. A lényeg, hogy adott egy felsőmaró szerszám, ami önmagában forog - és adott egy eszterga, ami a menetezendő munkadarabot forgatja. A munkadarab forgatása vezérli a felsőmaró elmozdulását egy vezérorsón keresztül - azaz a munkadarab meghatározott szögelfordulásához maghatározott felsőmaró elmozdulás tartozik. Ez nagyjából ugyanaz, mintzha vezérorsóval vágnál menetet esztergán fémbe - csak itt egy menetben elkészül az egész egy profilozott felsőmaró szerszámmal. Ha az Tr profilú, akkor olyat, ha éles menetes, akkor olyan "vág" a fára.
Az anyamenetet pedig ugyanúgy vágják, ahogy a fémbe fúrjuk, csak sokkal nagyobb , általában kúpos kialakítású szerszámmal úgy, hoyg egyszerre csak keveset fogjon és a sok tekeréssel alakítsa ki a menetet.
Kisebb méretekben (seprűnyél átmérőig) lehet kapni (általában csak aranyáron) olyan szerszámpárosokat, amik anyamenetet és apamenetet vágnak. A famenetek általában nincsenek szabványosítva (bár lehetne...), ezért ezeket érdemes párban tartani.
Végül, hogy miért nem fémből? Azért, mert nincs szükség olyan szorítóerőre, amit egy ilyen nagy menetemelkedésű (nagy átmérőjű) fémcsavar tudna - vigyázat: kisebb átmérőben, nagy menetemelkedésnél el tud veszni az önzárás! Azaz meghúzod a csavart, majd visszapörög... Tehát az arányokat meg kell tartani - azaz a nagy 10-15 mm menetemlekedéshez böszme nagy átmérő társul, ez pedig baromi nehéz szerkezetet eredményezne. A fém szorítóknál azzal váltják ki a sok tekerést, hoyg az asztalos szorító feje mozgatható - így elég a szorításhoz a szokásos Tr 12-14 mmes menet.
Teljesen tudatlanul haltam volna meg ha nem világosítasz föl. Nem azért vagyok hobbiasztalos hogy kádárokat keresgessek hanem hogy megoldjam a problémát.
Szerintem a ragasztás sem hülyeség. Ha megvan a menetes szár akkor rátekered a darabokat ragasztósan. Összeszorítod a darabokat és kihajtod a menetes részt. Más is csinált már ilyet. Láttam már ilyen videót.
Példa. Fából készült káposzta savanyító "füles" hordó. Itt a fülekbe akasztod bele ezt a belső menetes
padló darabot és ennél fogva préseled a káposztát. Ezt még fémből nem láttam csinálva. Igaz ez sem trapéz menet de ez már csak szerszám kérdése. Mivel ez elég nagy átmérő ez is alkalmas lehet rá. Szár hosszabbítóval a hossz is növelhető.
Óafrancba ... tényleg.... Pedig jövő nyári projektnek már beleéltem magam. És több kisebb menetet egymás után, "menetszinkronban" ragsztani? Jó, vicc volt ... :D
Ez nagyon ügyes :) Igaz, ha már 2 egymás melletti oldalt levágott, utána a kaloda nem is kellene.
Amire az emberke nem gondolt, ezzel a technikával 6 vagy akárhány szögletűre le lehetne egyből vágni. Háromszögűre is. Nagyon sokszög után pedig kerek oszlopot is ki lehet ebből hozni akár a fűrész fölött, szépen körbeforgatva, ide-oda tologatva, vagy egy router alatt forgatva.
Függönykarnison kívül még sehol máshol nem láttam, de azon meg gyárilag olyan rövid menetet vágnak, hogy szeret megtörni, ragasztóval pedig senki nem rakja össze. A koloniálok kora is lejárt (szerencsére, ritka giccses porfogók)
Ugyan nem vagyok Kamelot, de nekem lenne ötletem: amit írtam korábban is, asztalos gyalupad satuja.
Egy biztos: olcsóbb nem lenne fémből :-) Max tartósabb, de elnézve egy-két régi gyalupadot ... amennyit én még aktívan élni fogok, simán kibírná, főleg nem napi használat mellett. És rögtön kell ugye kettő ilyen is, mármint egy rendes gyalupadra.
Nem tudok erre a fából készült csavarmenetre egyszerűbb megoldást.
A megjegyzésem arra vonatkozott, hogy maga a bemutatott eljárás a csavarmenet létrehozására bonyolult és sok előkészítést, anyagot és szerszámot igényel önmagában.
Ha pedig azt nézzük, hogy fából készült csavarmenetet nem nagyon tudunk a gyakorlatban felhasználni (van rá olcsóbb, praktikusabb alternatíva pl fémből), akkor meg pláne bonyolult :)
Az érdekelne, hogy pl. Te mire használnád ezt a fából készült menetet és valóban rááldoznád-e az anyagot, időt, pénzt, hogy fából csináld? El tudom képzelni, hogy van ilyen, de példát nem tudok mondani így hirtelen.
Látszó fafödém gerendáira is ezt javasolta az egyik fűrésztelepes ismerős, csak ott láncfűrész volt a "horony" kivitelezési eszköze. Ebben az esetben az volt a lényeg, hogy a belet kell átvágni. Nem is tekeredett meg az általa mutatott 20x20-as friss vágású gerenda.
Hűűdeprofi! Mondjuk a sarki OBI-ban nem kapni ilyen marószárat :-) (alibaba/ebay rulez, gondolom)
Ha valaki nekiállna ilyen trapézmenetnek, milyen fából kellene csinálni? Régi békebeli gyalupadokon látni famenetes satukat, amik még - gondolom - ma is működnek.
Keményfa, az OK de ... (gőzölt) bükk? Tölgy? Akácot írta valaki egyszer, hogy holtában is többet virgonckodik mint a többi keményfa-fajta, azt ezek szerint lapozni illik egy ilyen munkánál.
Ok, akkor, holnap valahogyan kiműtöm a helyéről, és megejtem a vágásokat, majd hagyom száradni ezt is és a falat is. Gondolom lesúlyozhatom, hátha szépen visszaállna az eredeti vízszintes alakjára. Thx mindenkinek.
Száliránnyal párhuzamosan kajszul, azzal párhuzamosan tudod kivenni belőle a feszítőerőt azzal, hogy csinálsz helyet a táguló anyagnak. Tágulhat a hornyok terébe
Én még egy apróságra figyelnék: a párkány hosszirányában hagynék egy kis rést a vége és a fal között, hogy tágulás esetén ne feszüljön be. Továbbá, szerintem a hosszirányú bevágások helyett keresztirányban követném el a vágásokat, mert arra az irányra merőleges a gátolt alakváltozás. Ennek (is) eredménye a púposodás.
Vedd ki a deszkát, mert úgy hamarabb szárad minden
A deszka elég gyorsan vissza fog lapulni, talán nem egészen addig, mint ahol volt, de ennél sokkal jobb lesz.
Azután, ha visszaegyenesedett, körfűrésszel vágjál az aljába hosszában 3-4 olyan hornyot, ami nem kell, hogy kifusson a végéig, és a horony mélysége legyen kb a faanyagvastagság fele.
Ezzel megelőzöd a jövőbeni hasonló baleseteket, a hornyok amúgysem látszanak.
És alapszabály: lehetőleg a deszka mindkét oldalán végezzük el ugyanazokat a bevonási lépéseket, szóval majd ha kiszáradt, alul is kezeld le azzal, amivel felül
És csak pár hét fűtéssel eltelt idő után tedd vissza, addig jól kiszárad a falazat is
Sziasztok. Volna egy apróbb problémám, kellene egy kis segítség. 2 hete egy belső ablakot kiszedtem (tokostól-vonóstól) a helyét pedig bejavítottam, bevakoltam. Ide készítettem a múlt hét végén egy díszkerítést és egy belső párkányt. Szép is lett, egészen keddig.
Kedden azonban azt vettem észre, hogy a párkány "külső" széle óriási mértékben elmozdult felfelé, vagyis szépen elhajolt.
A párkány 2,4-es gyári ragasztott táblásított fenyő anyagból készült, az anyag már április óta a műhelyben volt, ott nem volt vele baj. Tökéletesen sík volt mikor kivágtam és lepácoltam. Csak a felső oldala kapott pácot, alul nem.
Így utólag persze már okosabb vagyok, a friss, egy hetes (elég vastag, 6-8 centi) vakolás még rengeteg viszet tartalmazhatott így a párolgás egyenesen bejutott alul a párkányba, így szépen felpöndörödött az anyag. Gondolom legalábbis én! :-)
Szóval a kérdés az, hogy csinálhatok új párkányt, vagy idővel a nedvesség távozásával visszahúzódik a sík, esetleg kiszedve van valami módszer a javításra? A síktól való elmozdulás egyébként több mint egy centi!
Bár a kiszedés sem lesz egyszerű, mert persze okosan le is tragasztottam pattex fix-el! :-)
Belenéztem a videóba. Főként a második felében azért jó minőségű állományban ténykedik a gép. Szerintem itt a 30-40cm-es tartományba esik a tőrönkök csúcsátmérőjének a zöme. Hogy el tudjátok képzelni az arányokat, a darun lévő fej kb. embermagasságú a talpára állítva.
A vékonyabb és esetlegesen gyengébb minőségű fenyő rönk anyagból általában építő minőségű collos deszkát meg cseréplécet vágnak. (Mi 20 cm csúcsátmérőtől termelünk rönköt). A csúcsi része pedig forgácslap, meg papír alapanyag lesz.
Igen, a fogpiszkálót (meg a gyufát) lágylombos fafajokból érdemes készíteni. Képzeld el, mi lenne ha a fogad közé szorult mócsingot még fixálnád egy kis gyantával is! :)
Retarder ... hát perszehogy tudom :D Minden nap hallom ezt a szót. Igaz a kollégáktól, amikor megijesztem őket. De értem én. Kiskoromban mindig is érdekelt, milyen lenne arra a forgó bigyóra ott a teherautók alatt felmászni, szóval ha feltekeredek rá, nemcsak retardált, hanem retarder is lehetek. (nyilván lassítanám a tengelyt). Értem én :D
NEMSZAR a kapcsolóm! :D Csak én vagyok hülye a kapcsolási rajzhoz/motorfékhez :)
És remélem feketefelh-é sem az és összehozza a lágyindítóját a PTS10-zel.
Te, ha szar a kapcsolód, és az a két fekete mindig össze van kötve, akkor űberfasza volt a bekötés, ugyanis féküzemben hajtod a motort :) Olyan mintha a retarderre rányomnád a gázt. (tudod, ami a buszokon a kardántengelyen át lassítja a hajtásláncot, és nem a féktárcsán)
Ha már itt vagyunk: egy könyvet vagy hasonlót keresek a különböző fafajták tulajdonságairól, elsősorban asztalos szemmel. Főleg a hazai fajok érdekelnének természetesen, de jó lenne némi kitekintés más tájakra is.
Tudom, hogy a blogon vannak információk, de az igazi valamilyen szélesebb körű kiadvány lenne, színes képekkel, és a számítógépen is olvasható formátumban.
Harvesternek hívják, rendkívül termelékeny gép. Erdőállománytól függően, akár egy 20 fős fakitermelő brigádot is felülmúl, mindössze egyetlen gépkezelővel. Hazánkban is egyre elterjedtebb, hirtelen tudnék legalább tíz vállalkozót, aki üzemeltet ilyet. Természetesen a java német és osztrák használt gép, de vannak olyan merész emberek akik erős banki segítséggel új gépeket vesznek, pedig 100-120 millión kerül egy újonnan.
Mi is alkalmazunk minden évben kb. hét-nyolc éve, kizárólag fenyő termelésekben harvestert. 4-5000 m3-t levág másfél-két hónap alatt, ez a teljesítmény minimum duplája, a legütőképesebb, legtermelékenyebb fakitermelő csapatunknak.
Na ez alapján viszont jól van akkor bekötve. Csak eddig ezt nem láttam :-) Én másképp képzeltem (másképp logikus) a tüskék számozását, "ráforgatva" a rajzot a tüskék felé. Azt hittem egymás mellett vannak, nem egymással szemben.
Szóval 13/23 a bejövő áram, ez OK.
Akkor viszont sajna passz, miért nem nyikkan a moci :(
Néhány másodpercre kapcsoltam (volna) be. Bekapcsolt állapotban semmilyen jelét nem adja, hogy kapna áramot a motor : nem búg, nem moccan egy picit sem, semmi, zéró - bár ez lehet, hogy csak az én hozzánemértésemnek meglepetés :)
Kicsit belemászva a részletekbe fellapoztam a Bosch katalógust :
Az én gépemnek a típusszáma : 3 603 L03 200 ( 230V / EU )
a motor száma : 1 600 A00 0C1
a kapcsoló : 1 609 203 P50
a kapcsoló-motor közötti kábel : 1 609 203 P52
Létezik egy 3 603 L03 201 ( 230V / EU ) típusszámú verzió is, ami már tartalmazza a lágyindító modult, ezt rendeltem én is
a motor száma : 1 600 A00 0C1
a kapcsoló : 1 609 203 P50
a kapcsoló-motor közötti kábel : 1 609 203 P52
Amint látod minden elektromos alkatrész megegyezik a két gépben, egyetlen különbség a lágyindítás.
Itt pedig a motor robbantott ábrája látható, én nem ismerek fel rajta olyan alkatrészt, ami fékként funkcionálna. Esetleg nem itt kell keresni?
És ha van rajta mechanikus fék, akkor tudnám kézzel forgatni a lapot kikapcsolt állapotban?
attól tartok van benne fék. és a lágyindítóson külön elektromos féket csináltak, hogy el tudjon lassan indulni. a tieden meg mechanikus fék van, ami x fordulat alatt fékez. ezért csak lórugással lehet elindítani, ami feltépi a féket. ha finoman próbálkozol, akkor nem bír elindulni.
Egyébként a fecskefarkast sima "ládához" nem szokták használni, mert ennek pont az a lényege, hogy egy meghatározott irányban húzóterhelést is fel tud venni (például ezért készítik a fikókat ilyen illesztéssel, csapolással) Ha csak egy láda kell, ahhoz sima "lapos" csapozás is jó, azt pedig szinte fűrésszel meg tudod csinálni.
Nekem olyan csapozó sablonok van felsőmaróhoz, amivel csak félig takart fecskefészek illesztést lehet készíteni.
Hogy kinek mi a megfizethető elég tág határok között mozog. Szerintem tíz emberből legalább nyolcnak más a megfizethető. A lottó ötösre is van annyi esélyed mint itt a válaszra. Sok sikert.
Ha megnézed a képet, a zöld sárga rá van kötve a motor testére - miután fingom sem volt, hogy miként lehetett az eredeti bekötés, kínomban én mindint összemértem, még a zöldsárgát is mindennel.
Nem azért mert gondoltam rá, hanem azért, hogy nincs-e zárlat - fütyülni nem fütyült. Ennek valóságtartalma mondjuk a fenti adatok után (80 és 125 ohm) azért kérdéses, mert szerintem ezek az ellenállások pont azt mutatják, hgy nincs szakadás... Megmérem az ellenállást és köszönöm a tippet.
nem akarok előítéletes lenni nagyon. de azt ugye tudod hogy amiket látsz képen, azok cnc-vel készültek. (robotok csinálták) egy szaki kézzel amit csinál az nem lesz olyan tökéletes. meg lehet csinálni kézzel tökéletesre, de nagyon kevesek képesek rá, pláne keveseknek megy rutinból.
Ezen a fórumon új vagyok , és mindjárt egy kérdéssel is kezdek : esetleg tudna valaki segítenni abban , hogy hol találok egy megfizethető fekvő szalagfűrészt ?
Pár napja vágtam fel táblásításhoz egy pár darab szélezetlen 5 cm-es pallót. Az egyik háncsos szél levágásánál elkezdett kinyílni a vágás, 1 m vágás után már kb 5 cm volt a rés a két anyag között a végen. Ugyan annak az anyagnak a másik szélezésénél nem jelentkezett ez a hiba. A szélezettlen anyag jó 50 cm széles volt. Csak arra tudok tippelni, hogy a fa északi vagy déli irányba néző oldala másként nőhetett és emiatt lett benne féloldalas a feszültség. Még frissen lett felvágva pallónak, és a 3. éve szárad rakatban az anyag. A többi anyagnál nem volt jelentős a szél levágásánál a megnyílás.
Azért azt is illene megmérned, hogy az egyes vezetékek és a gép fém teste között tudsz e ellenállást mérni. Megaohm nagyságrendű eredménynél nincs testzárlat. Ezt ellenőrizni kell az állórészen és a forgórészen is ha a forgórészen van tekercselés. Ha csak pár ohm-ot mérsz valahol a vezeték és a test között akkor testzárlat van, ilyenkor életveszélyes a gép mert a fázis kikerülhet a gép testére ami agyon is csaphat. Szóval az ilyen mérés is nemcsak hogy javasolt, hanem a saját érdekedben kötelező.
"Nútmarásnál ha az anyagba belépő él a steller felé nyomja az anyagot, akkor egyenes lesz.". (pajaci)
Tehát akkor merre van az afelé, meg efelé?
Én speciel a felsőmarót nemcsak nyomni, hanem húzni is szoktam és a stellert, pont ahogy 409 írta, a kritikus helyeken a maró mindkét oldala mellé odateszem - az egyik shopnotes-ban volt egy ilyen kütyü leírav - a leényeg, hoyg csinálsz egy kétoldala "vályút", aminek alja is van (6os HDF/farost lemez) és két vezető oldala (2 cms gyalult léc ráragasztva). Ez rögzítem úgy, hogy a két HDF "éle" között lesz az a horony, amit kimarok. Itt nincs kecmec, ez pontos lesz. Ha normál, merőleges falú horony kell, akkor a két HDF él közé beteszed a lapodat (vagy annak csap részét) és így rögzíted. A maró ugyanis mindig ezt a szélességet marja ki.
Pont ezért látom én értelmét ezeknek a "vitáknak". Te is leírod szerinted mit-miért, és mi alapján gondolod/tudod ezt, meg más is a saját megerősítő vagy ellenvéleményét. Így cserélődik helyet a tudás.
- ezért a csapos oldalt a fecskefarokkal csak a kúposság mértékében marnám meg, így a nyakszélesség a lehető legnagyobb
A kitárgyalt fecskefarok alakú csapolást a klasszikus asztalos szakmában két dologra használják leginkább:
- deszka-deszka merőleges kötésénél, ahol a saroktól valamilyen okból beljebb kell merőlegesen rögzíteni egymáshoz a két deszkát. Pl. fiók, láda belső elválasztó, osztó. Speciális esete az én fiókom, mert ha nem állítom hamarabb össze a vázat, ki tudtam volna alakítani a fiókvasalat helyét, és lehetett volna teljes szélességű a fiók. De elbasztam, így kénytelen voltam alkalmazni ezt a megoldást :-)))
Ennél a kötésnél a szakirodalomban és az általam látott öreg bútorokon a csap nyaka kb. egy harmada a deszka vastagságának, a nút mélysége kb. fele. Gondolom azért, mert a csap nyakánál a két oldali váll fontos a merőlegesség tartása miatt, és az egyharmad anyagvastagság bőven elég a terhelésekre.
- a másik a hevederléc. Tipikus esete: a széles asztallapok, ikontáblák, hombárok teteje. A vetemedés elkerülésére alkalmazzák. Na itt van jelentősége annak, hogy milyen széles a csap nyaka, legtöbbször a merevítendő anyag vastagságának a kétszerese, vagy még több, a váll rész elenyésző. Szerintem. (lásd a belinkelt pdf 22.oldalát)
Nem akarok én senkit oktatni, félre ne értsetek, csak mindig keresem a kezem alatt átment sok-sok régi bútoron alkalmazott megoldások miértjét. Sajnos egyre kevesebb az olyan öreg asztalos, aki elmagyarázza hogy mit miért úgy csináltak évszázadokon keresztül.
Nem is olyan régen még mahagóni vállfa volt a sláger az Armanihoz. Most meg kiderült, hogy nem is kell ezt annyira ragozni, aztán mégis kész a műalkotás. :)
Az egyik afelé nyomja, a másik "elfelé". A felsőmaró (többnyire) kétélű szerszámmal mar nútot - kivéve az elővágó, egyélű szerszámokat (nekem egy 5-ös, vagy 6os ilyenem van, de szinte sohasem használtam).
Én csak a szakirodalomban leírtakat osztottam meg...
A nút körfűrészes elővágása, tény és való, hogy elég rendesen rásegít a pontosságra, főként, ha ha olyat vágunk elő, ami mind a két oldalon "támpontot" ad.
Törpöltem ezen a maróasztal készítéshez maróasztal kell/ene/ elgondoláson, és nem látom miért. Az első maróasztalomat értelemszerűen maróasztal nélkül csináltam. A most készülthöz egyáltalán nem használtam a már meglévőt. Amihez mégis szükséges volt, ahhoz már az újat vettem igénybe.
A fecskefarkaláshoz visszatérve, az a nút előfűrészelése tetszik, magamtól nem jutott a fejembe. :-)
Ez szerintem a felsőmarás alapvetései közé tartozó, "merre forogjon a maró éle és merre legyen az előtolás" kérdése miatt van.
Ha a szerszám szélességében marsz hornyot, az biztosan ökörféle lesz - mert az előtolás és a maróélének mozgása azonos irányú kell hogy legyen, ekkor tudsz "egyenes" (vezetett) kontúrt marni. (Tisztító marásnál lehet ellentétes is, de ez másik kérdés...)
Ha telibe marsz hornyot, akkor a horony két széle - a szerszám forgása miatt - más irányú vágási sebességvektorral készül, így más lesz a minősége. Ezért van 409 igaza, hogy a hornyot két menetben kell elkészíteni: először az egyik lesz pontos, utána, másik irányú megmunkálással a másik... Ez azonban azt jelenti, hogy a csap nem lehet marószerszám méretű, csak annál nagyobb - ami igazából, a legtöbb esetben nem is baj...
Szerintem az, hogy megvitatjuk, hogy hogyan érdemes egy-egy műveletet csinálni, hogy az eredmény szép, erős, és kívánatos legyen abszolút ontopik, ezenkívül teljesen jogos hogy vitákat kavar.
Mindegyik megoldásnak van előnye, hátránya, kinek így esik kézre, kinek úgy.
Én pl az egész beszélgetésből rengeteg apróságot lestem el (igaz csak elméletben).
Pl ahogy én csinálnám a vita alapján:
- nem rossz ötlet vékony fűrésszel a szálakat keresztben elvágni a csapos oldalon
- a nútot igazítanám a csapos deszka vastagságához, és nem fordítva
- ezért a csapos oldalt a fecskefarokkal csak a kúposság mértékében marnám meg, így a nyakszélesség a lehető legnagyobb
- a nútot hosszában bevagdosnám körfűrésszel, hogy az anyag nagy részét eltávolítsam a maró útjából (max a nyak szélességéig, de inkább kevesebb
- és azután két fogással (a két oldali háromszögeket) kimarnám a csap méretére
- ha még szorul benne akkor a csapból vennék le a maróval egy-két tizedeket
Sokszor van itt az asztalos topikban vihar a biliben :-) De ez legalább fával kapcsolatos :-)
Igazad van, mindenki próbálja ki, és döntse el maga hogy csinálja. Én szívesen végig fotózom, ahogy megcsináltam, próbálja ki más is ezt a fecskefarok csapolást, és ossza meg a tapasztalatait.
Tudom, nem ér rá senki ilyen baromságokra, de azért kíváncsi lennék a mások tapasztalatára.
Van akinek félig tele a pohár van akinek félig üres.
Az hogy a szerszám méretével meghatározod a hornyot ez nem mindig így van. Attól függ mekkora a szerszámod. Egy kisebb szerszámmal is lehet szélesebb hornyot csinálni. Ez néha terhelés szempontjából elengedhetetlen. A megfelelő mennyiségű anyagot el kell távolítani. Ha többet távolítasz el akkor az mindegy hogy azt milyen sorrendben teszed. Így sem úgy sem lesz jó.
Az üzemi állandóan rajta van, az indító csak amíg felpörög a motor. Ehhez kell egy kapcsoló is ami lekapcsolja. Az indító nem bírja a folyamatos üzemet.
Lehet hogy nektek mindennapos dolog ilyen kütyüket berhelni, nekem nem az...
Igazából soha nem érdekelt - ami igen, abban képben vagyok, ez kiesett. Lehet, hogy bárhol lehet ilyet kapni, de mivel soha nem kerestem, bocsáttassék meg őszülő fejemnek, hogy lövésem sincs hozzá.
Alapvetően az a kiindulás, hogy a csap nyakát maró méretűre kell-e csinálni. A dr úr azt mondja igen, én meg azt, hogy nem, mert úgy gyenge lesz/lehet.(ez is helyzet függő)
De mint írtam, ízlések és pofonok, azaz egyik megoldás sem kötelező.
Bevallom, a befűrészelést elsőre félreértettem, azt gondoltam, hogy hosszában fűrészeli, hogy vékonyabb legyen.
A csap marásánál nem kell átállni, ugyanazzal a beállítással kell marni, csak meg kell fordítani a deszkát. (vagy itt valamit félreértek) A hornyot meg muszáj két lépésben marni, ha erősebbre akarod a csap nyakát hagyni. A szélesebbre mart nút esetében is lehet először a nútot majd utána a csapot csinálni.
Elsőre is feltűnt a képen, hogy vékonyra van marva a csap nyaka, de nem jutott fejembe ezt szóvá tenni, míg nem jött az a kijelentés, hogy ezt így kellcsinálni. Lehet így is, de nem kell.
Pajaci már megadta a választ. Ha jól választod meg a szálirányt, és figyeled hogy a rönk melyik részéből van, akkor nincs gond a vetemedéssel (lásd a valamelyik nap belinkelt "Fakötések.." pdf anyagot)
A másik dolog nálam ennél a diófa előlapnál: az anyag már vagy 20 éve fel van vágva 6-7 centis pallónak, abból van, és 22 mm vastag. Ez már nem fog kajszulni. Persze kell valami felületkezelés, mert a nedvesség, pára a fánál "csodákra" képes :-)
Amúgy rögtön észre veszem amikor a nagy szalagfűrésszel szeletelem a pallót. Ha feszültség van a fában, a szalag után vagy nyílik vagy zárul a rés.
ez egy máskor is előjövő probléma és megoldás. ujjmaróval nehéz olyan hornyot marni, ami mm alatti szinten nem ökörhugyozás alakú. megfelelő megvezetéssel lehet, de nehéz. Egyszer martam bútorlapba vezető mellett 4-es hornyot. 4.0-nak mutatta a subler. A 3.7-3.8mm üveget csak nagyon sok csiszolgatás (a hornyot csiszoltuk) után lehetett beletenni.
Elnézést kívánok, hogy belevau, életben nem csináltam még ilyen csapozást.
A ráhagyás kérdés viszont a műjanyagiparban is jelen van.
Mivel a hornyot a szerszám méretével meghatározod, a csapon meg két irányból mindenképpen rá kell állni, ezért célszerű a csapot a horonyhoz illeszteni.
Szerintem.
OK, hogy a hornyot is lehet két oldalon marni, de az plusz művelet, plusz gond, plusz elbaxási lehetőség.
No persze ha már menteni kell amit még lehet, akkor ezt a plusz művelet kell megcsinálni. Valószínűleg olcsóbb mint komplett új darabot készíteni.
Lehet. Amúgy photoshoppal én is olyan illesztéseket tudok marni, hogy az csak na :-) Az asztalba primítív módon belebarkácsolt felsőmarómmal már nem mindig sikerül egyből. Már rég óta tervezem, hogy csinálok egy profi maróasztalt, de ez a 22-es csapdája. Ahhoz kellene egy jó maróasztal, pont az, amit csinálni akarok :-)
De még egyszer:
- azért vágtam be körfűrésszel egy picit, hogy megadja a csap hosszát, és a körfűrész asztalán tolva lapjával a deszkát az hajszál pontos, egyenes lesz
- másodsorban azért, hogy a marókés kevesebb anyagot marjon, fenyőnél gyakran kiszakad a rost, ha nagyot fogsz. itt főleg, mert bütüt marsz
Amúgy meg nálam adva volt a vastagság, a dió és a fenyő is 22 mm-re volt vastagolva.
Nekem egy olyan, akár butának tűnő kérdésem lenne a diófa előlappal kapcsolatban, hogy:
A másik képen jól látszik, hogy ez egy darabból van kivágva, ami igen szépen mutat mintázat szempontjából. De ez nem fog így vetemedni? A diófa kevésbé hajlamos erre? A kérdés akár így is hangozhatna: van olyan fafajta, ami táblásítás nélkül is jól viselkedik? (gondolom megfelelő felületkezelés rájuk is kell)
Milyen villanyos boltban? De most komolyan... Keravillban nincs, villanyszerelési (konnektorbolt)ban szintén, akkor hol? Pesti vagyok, errefelé ilyen általános "hardware-store" típusú boltot nem tudok...
Ami nekem van, ott se a hosszú, se a rövid oldal nincs "talpasítva", mindössze egy L betű. Annyi a nyitja, hogy meg kell dönteni, és akkor hosszan felfekszik.
Amúgy pedig, ha "talpalás" kell, akkor bátran szoríts hozzá a kért oldalhoz egy szinelő lécet - akár kétoldalról is és csavarral szorítsd rá a vezető oldaladra és kész is vagy.
Ehhez csak olyan szerszámok kellenek, amik bizonyosan elöl vannak... :-)
Más:
Megmértem a tekercseket: a kék és a piros drót között 81 ohm, a kék és sárga között 125 ohm az ellenállás - tehát nicns szakadás.
Berántani nem sikerült, mert az egy csapágyat nem tudtam, nem akartam terhelni - de a fentiek alapján szinte bizonyos, hogy kondihiba lesz.
Rákerestem a neten, de csak olyan helyeket találtam, ahonnan 2-3 nap és DHL szállítással hoznának egy kondit - ami lássuk be, nem a legjobb megoldás... :-)
Nincs valami tuti helyetek, ahol egy 450V/6uF indítókondit (ez van a képen is) lehetne venni?
Nem muszáj a csap nyakát bevágni. Úgy is lehet csinálni hogy a csap alsó része megegyezik a deszka szélességével. Akkor a csap fészket kell illeszteni a csaphoz.
Azért én akkor is fordítva csinálom, és kétszer tolom a nútot. Csináltam már 160cm hosszúakat is, és össze tudtam tolni. Szóval, nem kötelező a csap nyakának maró méretűnek lennie.
Ez nem ízlés kérdése. Azért vágtam be a csap nyakánál, hogy az tuti egyenes legyen, persze csak 6 mm-t, a csap nyaka 8 mm. A csap nyaka sem lehet "lényegesen vastagabb". Annak pont annyinak kell lenni, mint a nút keskeny része. Ha ugyan azzal a maróval csinálod mindkettőt. Próbáltam sokszor, nem elméleteket írok. Hogy miért a núthoz igazítom a csapot:
- a csapos hosszú (a fiók oldala) darabot a bütüjén kell tolni az asztalba szerelt marón, nagyon pontosan kell tartani, könnyen bemozdul (nekem nincs semmi féle hókuszpókusz a maróasztalon, csak egy steller)
- ha adva van az egy tolásból kimart, marószerszám méretű nút, azt már finomítani esetleg ha szorul pl. csiszolópapírral lehetetlen, nem férsz hozzá. A csapon ezt megteheted, akár még finom ráspollyal is.
Nem fűrészelném be a csapot, abból annyit kellene kimarni, hogy a tetejéből ne is vegyen ki semmit a maró. Így lényegesen vastagabb "hús" maradna a tövében. Ebből adódóan én előbb a csapot csinálom és utána a nútot. (de ízlések és pofonok.... :-) )
Nem ördöngösség ez, csak mindig a nútot kell marni előbb. Azt is úgy, hogy a közepét lesüllyesztett körfűrésszel kiszeded, aztán neki engedni a fecskefarok marókést. Pedig ha látnád ahogy a felsőmaróm az asztalba van kókányolva, sírva fakadnál :-) Be se merném ide tenni a fotóját. Nincs azon semmi, csak egy 3 centi magas léc, azt használom stellernek, a két végét szorítóval rögzítem, oszt annyi. Már három éve készülök, hogy csinálok egy rendes asztalt. A csap részét is úgy jó, ha kétoldalt bevágod körfűrésszel, és utána kis fogásokkal kimarod ugyan azzal a késsel mint a nútot, állandóan ellenőrizve. Közben nem szabad emelni a késen, ha picit hosszabb lesz a csap, pár tizedet le lehet tolni körfűrésszel.
Ez érdekes, mert nekem 10-es laopt is csináltak már nem is egyszer, igaz szívták a fogukat rendesen, meg én is amikor fizetni kellett. A 200-as szalagfűrészemen ezeket a lapokat használom.
Igen, én is így rajzoltam, így látni a fószer fényképein.
De én nem azt emelném ki, hogy a kapcsolótól jövő kékkel vagy barnával barát, hanem hogy ki van a motorral, ki van csak a kondi valamelyik lábával összekötve.
Ami tuti, hogy minden kötés a kapcsoló után van. Ez mondjuk jó hír, mert nem kell a saruzással szarakodnom :) Csokim meg van (édes, kerek, lukas, ét, lapos, szögletes, mogyorós, mindenféle )
Csak hogy jól értem-é :
- a modul fekete szála stimmel, kapcsolótól jövő kékkel barát
- a modul kék szála erősen valószínű, hogy közvetlenül a motor kék szálára megy
- a modul barna szála a duplacsoki kapcsolótól jövő barnájával barát
Köszönöm az elismerést! Igen ez is Túrkevéről van, borovi fenyő. Természetesen ebben is van csomó, csak nem olyan sok és ami van azt én kivágom belőle.
Na és lerajzolva, szerintem így van bekötve Szergejnél:
És amit az előző posztban is írtam, hogy nem tudom, csak sejtem: mindegy hogy a dupla csokiból jövő kék vagy barna megy 14/24-re (hiszen a fázis is ismeretlen szálon jön be). De ez lehet hogy kapitális marhaság és igenis számít .... valaki?
Ti is voltatok már úgy ezekkel az ún. ácsderékszögekkel, hogy mintha a farok csóválná a kutyát?
Mer hogy ezek ugye kvázi talpas derékszögek, a talpuk kb 15-20cm hosszú, ehhez társul kb 45-50cm szár.
Na ja, csakhogy éppen ácsolási teendőknél ez a két méret fordítva lenne jó!
40-50 centit ritkán kell derékszögben jelölni egy pallón, vagy gerendán (keresztben ugye, mer hogy hosszában nem ezzel jelölsz), ellenben mivel palló, meg gerenda, és a széle az sosem egy lénia minőség, a 15 centis talppal hiába állok rá, a hossztengellyel olyan csálémerőlegest tudok csak húzni, hogy ihaj!
Ellenben ha hosszabb távon támaszthatnám meg a talpat az egyenetlen oldalon, akkor az kvázi kiátlagolná az eltéréseket, pontosabb lenne a derékszögem.
Gávárítye pá ruszki? :-) Ha igen lehet van hasznos infó is orosz barátunk posztjában. Én már csak a hetesi jelentést tudom felmondani :-) (de akkor is ugyanazt, mint amikor a fél osztály hiányzott sárgalázzal)
Te .... ahol ezt találtad, van ám ott beszédesebb kép is :-)
A kép alján lófráló kék+barna vezetékek a bejövő 220. Ezeket dugod rá ugye 13 és 23 csatikra.
Látszik, hogy a lágyindító kék vezetéke a motorból jövő kék vezetékkel jön össze, egy egyes csokin keresztül. Ezzel ez kilőve.
A fekete és a barna pedig úgy látszik, hogy egy dupla csoki egyik végébe megy (a barna egyedül csatalkozik be, a fekete pedig a motorból jövő barnával lehet csak, ez ezen a képen látszik). A csoki másik oldalán pedig van ugye a kondi két lába, ill pluszban a lágyindító barnájával a visszajövő barna van párban, a lágyindító feketéjével+a motor barnájával a visszamenő kék vezeték van párban.
És most jön az amihez megerősítés kellene: mivel a bejövő 220 bármelyik vezetékén jöhet be a fázis (így is, úgy is bedughatod a konnektort), ezért szerintem mindegy, hogy a dupla csokiból visszajövő kék vagy a barna vezeték megy 14-re vagy 24-re.
Tegye fel a kezét, akinek van 11-12 cm-t átvágni képes körfűrésze!!!
..."
$székelymód ON
Szerintem mindenkinek van: csak nem vastagságában, hanem széltében... :-) Bocsánat (tudom, kevesebbért is vertek már meg embert...)
$székelymód OFF
Komolyra fordítva: szerintem, ha két oldalról egy komolyabb, mondjuk 65 mm vágásmélységű (és ezt a 185ös kézi körfűrészek tudják) bemetszést ejtünk, akkor a kettő közötti részt már egy keretes fűrésszel (kicsit kifordított pengével) némi erőnléti edzés keretében végig lehet vágni.
Egy régebbi vásárlóm azzal keresett meg, hogy a gyermekeire játszik a nagymama, aki arra panaszkodott hogy számára kényelmetlen a gyerekszéken ülni. Ezért szeretné ha készítenék neki két gyerekszék méretű hokedlit. Ezen a hokedlin a nagymama kényelmesen tud majd ülni, amikor a gyerekekkel játszik.
El is készítettem a hokedlit. Nagyon mutatós lett, pár kép a remekműröl!
Milyen körfűrésszel éred át egy ekkora rönk szélét is akár?
Ha négyzetet akarsz belőle kihozni, akkor annak átlója lesz a kisebbik, vagy mondjuk a középső méret.
Ebből adódik /gyökkettővel a négyzet oldala. Ha a középméretet vesszük a fejbenszámolás miatt, akkor pont 10 cm lesz az oldala, de elsőre ennél többet is kell vágni, mert alul rajta van még a későbbi széldeszka.
Tegye fel a kezét, akinek van 11-12 cm-t átvágni képes körfűrésze!!!
a két deszkán akár végig lehet tolni egy kézi körfűrészt kétoldalt. csak akkor nem elég ha az élük egysíkban van, kell az is hogy a lapjuk parallel legyen.
A segédberendezés bonyolultsága kábé annyi, mint azon a videón a vizsgálati módszer.
Két élére állított deszka kétoldalt, és valami két szálanyag keresztben, hogy a gyalut vezesse, a két élére állított deszkán. Valami menetes szál, nyolcas, tizes rúdanyag, ilyesmi.
Ügyes módszer, a csavarodás ellenőrzésére, köszönöm. Akkor nem úszom meg a gyalulást, pedig a körfűrésszel azért egyszerűbb lett volna :-) De tartok tőle, hogy sajnos a 250-es koronggal nem fog menni, mert tényleg nem éri át.
emlékszem már. a két deszka között szemre leveszed a gyalugéppel szerintem teljesen meg fog felelni. baromi sok forgácsod lesz, lesz mit takarítani. előtte szeg ellen, meg por ellen takarítsd meg. amikor a második deszkát felteszed, nézz bele hogy ne legyen csavarodva rajta.
kb a negyedik perctől látszik hogyan nézi meg a két lécdarabbal belenézve hogy propeller-e.
Egy deszka kell csak. Rácsavarozod a rönköt úgy, hogy egyik oldalt ne érjen ki a deszka széléig, azt tolod a steller mellett, a másik a deszkáról lelógót meg vágod. Utána megismétled elforgatva 90fokban, ekkor a már egyenesre vágott felület fekszik fel a deszkára. A következő két oldalhoz már nem kell segéd deszka, csak eltolod a stell mellett.
1. el kell induljon. lehet kicsit lassú lesz meg erőtlen, de forogni fog. sokáig nem kell így járatni.
2. el kell higyjük hogy a bekötés jó, azt nem piszkálnám. ezek a kondik nem örök életek. ha áram alatt nem forrósodik fél perc alatt, akkor a tekercselés esélyes hogy jó. (és búg, tehát nem szakadt)
Az ajtók szélére is szép erezett diófa takaróléc lesz, mint a másikon. A teteje tiszta diófa lesz, most válogatom hozzá az anyagot.
A bigézett hossztoldást nem én csináltam, ez az egész bútor újra hasznosított, ragasztott faszerkezetből van kivágva, bontásból vettem. Az egyik képen a fiók alatt látszik, 16 cm vastag.
Neked is köszönöm a tanácsot. A hasadás már megtörtént, valamikor az elmúlt ötven évben. A hatvanas években építették be a tetőbe ezeket a gerendákat, ezt a bontott anyagot hasznosítom újra. Nem bútor lesz, hanem ácsszerkezet, és a felhasználás jellege miatt (nyitott fészer) nem zavaró a repedés.
Leszedem a kondit, berántózsinór felteker, feszültség alá helyezni, aztán berántani. Ha beindul (leáll valamikr? Vagy ha megindult, akkor forogni fog?), akkor rossz a kondi- vagy csak a bekötés?
Amit 409 mond, az a tuti: hogy elvileg meg kéne keresni a közösítő drótot, arra megy a 220 egyik vég, a másik pedig a nagyobbik tekercsre - a kisebbikre pedig a kondi?
Találtam nagyapám hagyatékából (valami TVs, vagy rádiós kondikat) 350 V / 50+50 mikrofarád (ezt se értem...) feliratúakat. Ez jó, vagy ettől csak nagy terhelés alatt indul el és melegszik?
ha csak egy kell, akkor simán megoldod. két oldalára csavarozol egy-egy egyenes párhuzamos élű deszkát. utánna a szabad oldalait ledolgozod hogy síkban legyen a deszkával. ha kész, átteszed a deszkákat a már sík oldalakra, és elölről.
viszont így benne lesz a közepe, mindenképpen be fog hasadozni hosszában idővel. ha a végén a szalagfűrésszel négybe tudnád vágni és kifordítva összeragasztani, egy nagyon szép és tartós gerendát kapnál. és ehhez nem kell teljesen kockára vágni előtte, nem baj ha a sarkai kerekek maradnak.
Elb..tt csapágyazása volt: egymás mellett két csapágy - ebből az elülső állt be, azt levágtam flex-szel, mert nem volt hely lehúzni. Így megmaradt a hátsóbb - plusz csapágyat csak akkor rakok bele, ha lesz értelme - ezért is akartam kipróbálni...
Így egy csapágy volt benne, nem is használni, csak kipróbálni akartam: kézzel meg lehet forgatni, de ahogy írtam, "feszültség" alatt nem...
Én a gyalugéppel esnék neki, esetleg eszkábálnék arra a gépre valami keresztben kiálló tartókat, a rönk köré meg hosszában fekvő ütközőt, és a tartók megakadályoznák, hogy az ütközőknél lejjebb lemenjen a gyalu, így kvázi mobil abrikterré válna az egész.A tartók csúsznának a hosszában fekvő ütközőkön a gyalulás legvégén.
Ha már az első oldal le van síkolva, akkor már könnyen tolható akár a körfűrészen is a másik három oldal kialakításához.
Két kérdésem lenne, az egyik ontopic, a másik nem annyira.
Az ontopic:
13-15 cm átmérőjű (a két vége nem egyenlő átmérőjű), kör keresztmetszetű fenyőgerendából gyalugép és szalagfűrész nélkül lehet-e négyszög keresztmetszetű, vagy legalább két oldalán sík végeredményt produkálni? Ami rendelkezésre áll: Einhell asztali körfűrész, elektromos láncfűrész, esetleg apósomtól el tudom kérni a "zöldséges bolti" kézi gyalugépét. És persze van véső+kalapács, meg egy öreg, fából készült kézi gyalu, de az utóbbiakkal elég sokáig tartana egy 3 méteres gerenda megmunkálása.
A magam esze alapján az asztali körfűrésszel csinálnám, valahogy megoldom, hogy ne forduljon el a munkadarab (pl. ideiglenesen rárögzítek egy tetőlécet, vagy colos deszkát az egyik oldalára). Azért teszem fel a kérdést, mert ti nagyságrendekkel többet dolgoztok fával, bár nyilván velem ellentétben van is hozzá szerszámotok, de hátha tudtok nekem "barkács" megoldást javasolni.
A nem teljesen ontopic:
Három év alatt sikerült elnyüstölnöm két olcsó ütvefúrót (egy Hyundai-t és egy Skil-t), ezért elhatároztam, hogy inkább veszek egy rendes gépet. Alkalomszerűen használok fúrógépet, ezért nem tervezek túl nagy teljesítményűt. Ezt a két gépet néztem: Makita HP1640 és Bosch GSB 13 RE. Ebből melyiket érdemes, illetve van-e ezeknél jobb ilyen áron?
A felsőmaró és a sarokcsiszoló alternatív használata (dekopír is lehetséges)
Valaki csinált már hasonló dolgokat gipszkartonnal? Oké, nem ilyen űbermeins cuccal, hanem csak simán kézben, vagy vezetőléc mellett, komótosan vezetve, esetleg asztali körfűrész tolóasztalán irdalgatva? De ilyen űbermeinst se nehéz összehozni, csak pár alurúd kell hozzá, ez nem olyan nehéz szerkezet mint egy lapszabász vágó.
Tud valaki online elérhető áruházat/gyártót ahonnan lehet _jó minőségű_ , ritka fogazású fűrészszalagot rendelni ? Tudom, hogy van az A-lap Kft, őket már próbáltam. 15 vagy 20 mm széles, 0,4-0,5 vastag szalagot szerettem volna legalább 8-10 fogosztással, de tájékoztattak telefonon hogy ilyen nem volt, nincs és nem is lesz (ami lett volna : 5-ös fogosztás vagy 0,6mm vastagság úgyhogy köszi). Vagyis a honlapjukon található ajánlatkérőnek és a lapozható katalógusnak a valósághoz semmi köze nincs.
Amit Vajk ír, az egyszer jó, és én se tudom most, milyen csapágy van benne, lehet be van állva?
Ha 2800-as motor, akkor az egyfázisú kivtelben elég erőteljes rántást igényel, hogy elinduljon, ha nem megy a segédfázis - amit a kondinak kell meghajtania.
Szóval olyankor azt szoktuk annó apámmal csinálni, hogy egy fél méter cukorspárgát feltekerünk úgy a tengelyre, hogy a kezdővégét alátesszük a meneteknek, feltekerjük, áram a mocira, majd zsineget lehúzzuk erőből.
Ha azzal se indul, akkor csak az lehet, hogy a főfázis is, meg a segédfázis is ugyanazt a delejt kapja, és a segédfázis nem engedi el a tengelyt.
Az pedig csak úgy lehet, ha az alapvetés a motor három kivezetéséről hibás.Tehát nem úgy és oda kell kötni a 230-at, ahova kötöd.
Ahogy olvasgatom a különböző indexes fórumokat, rendszeresen előjön ez a képfeltöltési probléma, hogy miért az még nem derült ki számomra. Nekem annyi egyértelmű, hogy gép és környezet függő.
Én is próbáltam az IE-t, de nekem most azzal sem volt hajlandó feltölteni a képeket, pedig régebben azzal ment.
Egy ilyen villanyossal - a Lidl-ben vettem, hol máshol:) - a faházam deszkáit lazúroztam.
Gyorsabb volt mint ecsettel az biztos. De a gépet elraktam, mert bútor lakkozásra nem fogom használni. Egyszer köpköd, máskor nem szór eleget, azán hirtelen sokat szór,ezért megfolyik.A faház úgy lett valamennyire jó, hogy minden szórás után ecsettel elegyengettem a lazúrt.
Ja és nem vékony lazúr volt (Casati Casa Legno védőszeres cucc). Kb olyan állagú mint a vizes lakk.
Nem tudom mi a bánat van, itt a cégnél meg rendben van a képfeltöltés, pedig ez is Chrome...
Készül a párja. Felül egy nagy fiók lesz benne, középen elválasztva belül. Prózai oka van: csak egy pár profi golyós fióksínt találtam itthon. Az ajtó hézag beállítására a műanyag pántolószalag a legjobb
:-)
Van még vele munka, majd ha kész, teszek fel képeket.
Ha valami okból odacsapod neki az anyagot, simán eltörik, és annyi neki.
Amúgy minden másban jó, mert csúszik rajta az anyag, nem fogja meg, merev, nem rozsdásodik.Ráadásul jóval könnyebb a vasnál, mert csak 3 körül van a sűrűsége a vas 8-ához képest
Persze, ha olyan asztalt csinálsz, mint itt nekünk a CNC gépé, ami 25cm vastag, és négy tonna, akkor nincs gond a törékenységgel
Kapisgálom már. De azt hiszem nekem is végig kell járnom a kudarcok iskoláját, hogy tudjam, mik a buktatók, mi a jelentősége a különféle beállításnak, és mennyire zavaró, ha ez vagy az a hangolás hiányzik. Lehet, hogy egyáltalán, de lehet, hogy elfogadhatatlan.
Fater előkapart valahonnan egy vadiúj, kis Wagnert. Meglátjuk, mit tud, aztán ha gáz, akkor jöhet az upgrade.
Ha vasból nézzük, mekkora asztal jön ki ebből, és veszünk csak 1,5cm átlagvastagságot, ami egy jó adat, mert legalább 1 cm a lapja, plusz a bordák, akkor 10/1,5=kb. 6,5dm2 a max felület.
vagyis kb 20x30cm lesz a lapja, és máris kifogytál a kilókból, se motor, se szerkezet.
ALuból jobba a helyzeted, mert ott egy ekkora asztalhoz már hozzá jöhet a motor is, meg a szerkezet is, és éppen kijöttél a 80 kilóból.
Mire elég 20x30cm lap? sok mindenre, például az már elég egy függőleges tengelyű oszcillálós hengercsiszolónak.
"Ha a kék és a piros végre kötöm a 220at, akkor búg, de nem forog. Ha a kék és a sárga végére kötöm, ugyanez. A sárga - kék - piros között bárhogy is mérem, mindenhol szakadás van"
Ez így nekem ellentmondás. Ha búg, akkor ott áramfelvétel is van, akkor meg ellenállásnak is lennie kell.
???
Elvileg a kéknek kellene lennie a két tekercs közös kivezetésének, ide kell kötni a az egyik betápszálat, a másikat meg a kisebb ellenállású* tekercs másik végére. A kondi a sorba kötött két tekercs két végén van. (gondolom magából a motorból is ennyi drót jön ki)
Az is lehet .... vagy egyszerűen tele lett a t*ke a Chrome-nak. Én azt használok és miután ugyanez volt mint Doktor Úrnak, gyorsan átváltottam IE-re, aztán egy policy miatt a gépem amúgy is újraindult -> utána "megjavult" Chrome alatt is...
Ilyet nekem is csinált Firefox alatt. Felinstalláltam a Comodo böngészőt és abból már engedte a feltöltést. Úgy rémlik, hogy valami flash vagy biztonsági mizéria van a háttérben és böngésző függő.
Amikor a kondit kikötöm, akkor mindkét részre tegyek 220-at, vagy csak a kondi helyére?
HA egy kicsit más kapacitású kondim van (nagyobb, olyan 10-15 mikrofarádos) akkor azt ha beteszem, akkor az jó lehet, vagy sem? Mit jelent, mit okoz a másik kapacitás?
Kiegészítésképp javasolnám, hogy a kondi egyik végét kösd le, és a piros-sárgára is kösd be egy pillanatra a villanyt. Ha így is búg, a kondi kuka.
Alternatív vizsgálati módszer, hogy kék-sárga vagy kék-piros közé villany, és mikor búg, a tengelyt pörgesd meg kézzel valamelyik irányba. Ha. elkezd önerőből forogni, szintén a kondi házatáján keresném a hibát.
Volt egy köszörűm, ami hasonlóan viselkedett, bekapcsoláskor búgott, de ha megpörgettem a korongot, elindult. Ott is kondicsere volt a megoldás végül.
Bocsánat a szófosásért: ha megvan a szerkezeted, akkor a csapágyházak furata máris adja, hyg milyen külső gyűrű méreteid lesznek. A tengelyed megadja a (ugye megvan?) a belső gyűrű furat méretét és innan már csak a csapágy szélessége játszik...
Egyszer már végigvettük, de legyen ismét: az önbeállós csapágynak "önmagában" semmi értlme: ha mindkét végére teszel ilyet, akkor van. Alapvetően a konstrukció mondja meg, hogy milyen legyen az ágyazás: a legszokványosabb megoldás az, hogy Xbe ágyaznak, azaz a tengelyen lévő két vállon fekszik fel a két csapágy belső gyűrűje. A csapágyak külső gyűrűjét pedig a házban támasztják meg egy-egy fedéllel. Ez a legegyszerűbb konstrukciós megoldás. Ennél az ágyazás hatásvonala olyan, hogy fedélváll - külső gyűrű - gördülőelem - belső gyűrű - tengelyváll - tengelyváll - belső gyűrű - gördülőelem - külső gyűrű - fedélen lévő váll.
A másik lehetőség amikor Oba ágyaznak, azaz a csapágyak külső gyűrűjét nem fedél, hanem hanem a házban lévő váll támasztja meg, és a tengelyen egy-egy tengelyanya feszíti meg vagy seeger-gyűrű). Ekkor a csapágyak "hatásvonala" olyan, hogy tengelyanya/seeger - belső-gyűrű - gördülőelem - külső gyűrű - házban lévő váll - külső gyűrű - gördülőelem - belső gyűrű - ismét tengelyváll.
Ha lerajzolod megérted.
A harmadik megoldás az,amikor van egy vezető csapágy és mellette egy szabad csapágy. A vezető csapágy olyan, hogy mind a tengelyhez, mind a házhoz mindkét axiális irányban megvan kötve. A szabvad csapágy pedig vagy csak a tengelyhez, vagy csak a házhoz van kötve - a másik elemen axiálisan (tengelyirányban) szabad mozog. (Ha a szabad csapágy hengergörgős, akkor éppúgy meg kell kötni,mert az axiális kiegyenlítést a gördülőelemen kell megvalósítani...)
Vezetőcsapágyas ágyazás csak nagy támaszközre és viszonylag nagyobb "hőtágulásos" helyzetekre szoktak használni. Az, hogy melyik helyre milyen csapágyfajta kerül (mélyhornyú, kétsoros, ferdehatásvonalú golyós, kúpgörgős, hengergörgős, vagy netán beálló golyós, vagy görgős) kerül, megint másik kérdés: alapvetően csapágyméretezés (és konstrukció) kérdése. A beálló csapágyakat elsősorban nem a tengelydeformációk kiküszöbölésre használják (leginkább nagyon karcsú tengelyek esetén) hanem a különálló csapágyházak szerelési pontatlanságának kivédésére.
Ennek kifejtése már jócskán túl van az itt kifejthető mennyiségnek - ez egy féléves tananyag volt a BMEn...
A te számodra egy szimpla X-be (keresztágyazott) megoldás bőven elég lesz - semmi szükség se kétsoros, se beálló csapágyra. A csapágyak mérete elvileg számítás kérdése, de a "szép" golyóscsapágy bőven meg fog felelni: szép alatt az olyat értem, ahol a csapágy szélessége gyakorlatilag megegyezik a külső és belső gyűrű sugarának a különbségével, azaz a csapágy keresztmetszete négyzet alakú és "arányos": se nem túl széles, se nem túl keskeny. A javasolt 6205, ha jó a tengely mérete, nagy valószínűséggel jó lesz.
Beszart a szivattyúm - értsd beállt az első csapágya, de hihetetlen módon, ezt kellett (volna) cserélni. Az RS vs Z csapágy kérdés is innen jött.
Amikor szétszedtem a szivattyút, akkor a fedél lehúzásakor, sajnos szétszakadtak a kötések, így nem tudom, mit hova kellene visszakötnöm, ebben szeretnék egy kis segítséget kérni:
A piros és a sárga között van a kondi. Ha a kék és a piros végre kötöm a 220at, akkor búg, de nem forog. Ha a kék és a sárga végére kötöm, ugyanez. A sárga - kék - piros között bárhogy is mérem, mindenhol szakadás van (a motor kondis, zárt forgórészű motor) ez akkor állórész szakadást jelent, azaz, újra kéne tekercselni az egészet? A kondit hogyan tudom kimérni, hogy jó-e?
Ha állórész szakadás, akkor kuka, mert gazdasági totálkár.
Semmi képpen ne hasznáj C3-as csapágyat. Annak nagyobb a kotyogása hidegen, egyenetlenül fog gyalulni. Berezonál majd a gép is, mert tökéletesen kiegyensúlyozott tengely nem létezik, a nagyobb kotyogással nagyon erős vibrációt fog okozni. A nagyobb zajról nem is beszélve.
egy tunning simson max szerintem 12.000-et forog és abba c3-ast szokrak rakni, sőőt a gyári simsonokba is c3 van, én ezekből az alapismereteimből gondoltam, hogy ide c3 kell....
egyébként gondolom van 1 olyan fordulat amitől már nem javul az elvégzett munka minősége a gyaluknál sem... de viszont 1 bizonyos fordulat felett, túlságosan hangos lesz és csökken az élettartalma a dolgoknak feleselgessen, ezért is megy az agyalás hogy ne 2x kelljen ékszíjtárcsát csináltatnom, meg kb ennyiszer motort cserélnem.....
az enyémre 9000 van írva. hogy valójában mennyi, azt tulképp nem tudom. hmm. ez csak 47mm? akkor lehet tényleg elég lenne a 6500. és akkor az 1400as motor egy 4szeres áttétellel még reális is.
plusz infóként: én nem méricskéltem, a Metabo HC 260 gyári adatlapja szerint a 2.2kW-os egyfázisú moci 6500-at pörget a 63mm-es, két késes gyalutengelyen (260mm széles).
Gondolom az sem mindegy, hány kés mar a cuccba egy fordulat alatt. Itt pl a Holzmann 75mm-es tengely fordulata 4000-re van megadva, de 3 késes.
Vajk képlete szerint kb 7600-at kellene pörögnie (az alsó 30m/s határral számolva), de gondolom a plusz egy kés "besegít".
Na így már kezdek megvilágosodni :) Köszönöm a türelmed!!! :)
most már csak azon agyalok, hogy lóerőt áldozzak be a fordulatért vagy fordulatot a lóerőért, a végeredménybe melyik motorral lenne az igazi 1,5kw 2800-on vagy 2,2kw 1400-on
A FAG mindenképpen, a teflon biztosan jó, de a lemezkosaras hangját sem fogod kihallani a többi zajból. A C3 viszont nem lesz jó, az egy növelt hézagú csapágy, melegüzemre való.
a kés kell 30-40méter/sec-el menjen. számoljunk 30-al. az 1800méter/perc. egy fordulat az 68mm*3.14=213mm azaz 0.213 méter. Az 1800 méterhez 1800/0.213=8450-el kell forogjon.
az én kínai gépemnek is hasonló a tengelye, és 9000 körül pörög.
ez eddig értem, de halalosztó szerint mivel kicsi a késtaró hengerem átmérője így nem elég az 5 ezres fordulat, bevallom őszintén ezt így az esti órákba nem értem miért, de mivel ti értetek hozzá én meg nem, ezért elhiszem.... gondolom van rá valami képlet....van 2800-as fordulatú motorom itthon, de az 1,1kw-os csak 230v-os, esetleg talán van 400v-os ami 1,5kw csak nem tudom, hogy melyik a jobb, hogy egy 1,5kw-ost 2800-as motor fordulatát duplázom, vagy egy 1400-asét mondjuk 4x-ezem nyilván itt nyomatékot veszít a motor csak azt lenne jó tudni mellyikkel lenne jobb a gép...
Ennyire még nem túrtam bele, de majd holnap délután feltérképezem én is az enyémet. Jobban megnézve az 5-6 pontnak tényleg nincs köze a modulhoz, szóval remélem volt értelme megvenni (bár még nem szóltak, hogy megérkezett volna)
Dehogy kötekszek én :-) Csak próbálom kitalálni mi a fontosabb. Plusz írtad a "túlárazást": ezt sem árt tisztázni, te mit tartasz annak. Mondjuk linkelj egy konkrét modellt árral, mi az ami már túl van a fájdalomküszöbödön.
De akkor a békebeli, teljesen öntvény (gépváz, asztal) cuccokat hanyagolod gondolom, a nagy súlyuk miatt. Már ha tényleg egyedül kell padlásra felcipelni.
Nos, maradva a gyalunál: ha asztali alatt értjük mondjuk a Hyundai vagy az Einhell hobbigyaluját, akkor a már említett Metabo ezekhez képest masszívabbnak tűnik jóval. Igaz, újárban is messzebb van tőlük.
Viszont ki lehet fogni használtan ilyesmi kategóriás gyalut is, csak keresgélni kell. ld. Rahed Lee kb ugyanazt vette mint én, csak Hyundai és kevesebb mint féláron :-) Tettem fel egy rövidke videót a Metabóról használat közben, eddig ez volt a legnagyobb munkája. és ez is lehet "asztali", ha leszeded a lábát.
Szóval ha ódzkodsz a teljesen lemezvázas gyalutól, akkor egy ilyen Metabo/Electra Beckum/nagyobb Hyundai jó alternatíva lehet, főleg használtan. De azért kérdezz rá az Einhell/kis Hyundait használókra is, mert ezeket itt többen megelégedéssel használják, keress rá a fórumban. Itt van pl Repülőgépépítő egy tuningja az Einhell BT-SP 1300-ra: a vastagoló asztal nagyobbítása. Nekem nagyon tetszik.
ezen nincs mit hinni. én abból csinálnám, ez egy tény. nem kell szabni, mert méretre lehet csinálni. ez a fő előny. ha vasalt (és miért ne lenne az), akkor sokkal nehezebb eltörni.
ha felteszem hogy a késtartó átmérőd az igaziból 68mm, akkor nem lenne rossz ha pörögne 8000/percet. Ehhez az 1440-es motort 5.5 szörösére kell gyorsítani. jó nagy tárcsa fog kelleni rá. nem lett volna rosszabb ha 2800as a motor.
A régebbi gépemen az előtoló motor egy 300 W-os mosogépmotor csigás lassítással. A főmotor 1~ 2,2Kw-os 2800-as fordulatú kétszeres gyorsítással. 95mm-es késtengely átmérővel.
Nemrégiben vásároltam egy többfunkciós gyalugépet. Egyengető és vastagoló, motorok nélkül. Házi gyártmány de elég jónak tűnik, szeretném a motorokat felszerelni, de az áttétel helyes megválasztásában segítségre lenne szükségem... kinek mi a tapasztalata milyen késtartótengely fordulattal érdemes dolgozni?
Sajnos, öntik a festéket, mint egy elszakadt kerti slag ... A szükséges levegő mennyisége a kiszórandó festék konzisztenciájától és a festék kibocsátó nyílás átmérőjétől függ alapvetően. Nekem, mikor szépen terített a PFS 55, akkor mindent beterített, mikor sűrűbb festékkel próbáltam, akkor köpködött.
Egyértelműen a levegő mennyiség szabályozhatatlansága volt a probléma oka.
A kérdésre: a kis villanyosok tolják az anyagot, lényegében szabályozhatatlanul. Ez épp elég. A szóráskúp alakját tudod csak állítani, a geometriáját (átmérőjét) a levegőmennyiséggel (is) szabályozhatod.
"A festékmennyiségen és a szóráskúpon kívül mi mást kell állítani?"
Nézzük csak mi jut eszembe. Amit pl egy rendes pisztolyon lehet:
Mondjuk a szórási nyomást. A levegő/festék arányt. A festék átömlési keresztmetszetet. A festék porlasztási keresztmetszetet (ez utóbbit csak a düzni cseréjével, nem folyamatosan a festés közben)
Pisztollyal lehet 2K oldószeres festéket és/vagy lakkot fújni. Ezzel csak vízbázisút, és azt sem mindet.
A festékmennyiségen és a szóráskúpon kívül mi mást kell állítani?
Azt írod, hogy a levegő mennyiségét. Azzal a finomszórást lehet szabályozni, vagyis ettől lehet finomabban dolgozni vele. A kis villanyosokkal ezt a finomságot nem lehet elérni, vagy azokkal csak finoman lehet dolgozni és nagyobb felületeken körülményesebb?
Hát először is nézzük ne az árat, hanem a súlyhatárodat :-)
A masszív, "időtálló" cuccokat nem te fogod felvinni a padlásra, hanem egy daru. A "régi" öntvényvázas/öntényasztalos asztalos cuccok mázsa alatt nemigen vannak. Inkább kettő vagy több.
Én pár hónapja vettem egy ~80 kilós kombinált gyalut. Egy része lemez, egy része öntvény. Leírás szerint csak 71 kiló, de én nem tudom azt hogy vinném fel a padlásra, tetőbontás nélkül ... milyen feljáratod van a padlásra? :-)
Vaterán/külföldi használtcuccos helyeken ki lehet fogni igen szép darabokat, de azt egyiket sem te fogod felcipelni, az tuti :-)
Nem értek a festékszórókhoz, ennek ellenére dolgoztam már egy keveset velük. A PFS 55 és hasonló, Wagner társai felejtésre vannak ítélve. Ok: csak és kizárólag a festék mennyiségét és a szórás(kúp) alakját tudod beállítani. Ez nagyon kevés.
Ha most vennék, akkor olyat, amelyiknél a levegő mennyisége szabályozható. Van HVLP-s szórófejem (Lidl), erről írtam korábban, hogy egy kb. 70liter/perc-es kompresszorral és ezzel a fejjel végigfestettem - többször is - 22 m kerítést. Itt pl. a Bosch PFS 55 símán elvérzett, mert tolta mindenhova a festéket, lényegében szabályozhatatlanul.
Nekem Wagner 867 rendszerem van, és ehhez vettem még egy finom szórást lehetővé tevő fejet, mintegy 7000 Ft-ért. Valami hasonlót javasolnék neked is, azaz:
- ha lehet, hozzá illesztett szórófejet (BOSCH PFS 105 ?)
Felejtsd el a demó felvételeken bemutatott szórásokat, ha egy helyiségben szórsz, akkor sajnos mindenütt megjelenik a festékköd, és minden kap belőle, ami nincs letakarva.
A méretei helyett inkább azt írom, hogy max 80kg legyen (akkor még felcipelem egyedül is a padlásra :D )
Asztali körfűrész, állítható dőlésszögű lappal.
Mindegyik esetben masszív, időtálló cuccot szeretnék venni.
Persze tisztában vagyok vele, hogy vannak túlárazott cuccok is, ezért kérem a véleményeteket, hátha vki. tisztában van a piaci helyzettel ár/érték arányban....mert én nagyon nem..
A sablonnak van egy olyan funkciója, hogy át tudod vele másolni a befúrt csap pozícóját a másik deszkára. Ehhez az alján lévő nútokat használja, amiből a 6mm-es betétnél 6-os, a 10-esnél 10-es szélességű van a műanyag anyagából kialakítva. Ezeket nem módosítod a perselycserével, másoláshoz kénytelen vagy a gyári 8-as lyukat használni. Az élbe fúráshoz oké a cserélt persely is.
Bővebben? Hmmm..... ha azt én le tudnám zongorázni ma frakkban járnám a világot. :D
A 10x időt egymáshoz képest saccoltam. Hogy ecsethez képest melyik mennyi az nagymértékben függ attól, hányszor volt már festve, mennyire tagolt a felület, mekkora az ecset, mennyire sima felületet szeretnél.... :P
A nem használatos méret helyett olyat kell beletenni ami használatos. 10-es helyett is 8-ast. 6-os helyett is 8-ast, így lesz 3 db 8-as lyukad 1 felújítással. A másik kettőt úgyse fogod használni soha, csak parasztvakításnak van ott, üzletpolitikai okból.
Most megpróbálom egy kicsit elterelni a figyelmet a csapágyakról, bár azok is fontosak.
Komolyan foglalkoztat a fából készült cuccok otthon/műhelyben végezhető szórásos festése (polcok, kisbútorok, kb. 10m2 összfelület alatt), de nincs helyem már a fater műhelyében egy kompresszornak, meg az egyéb sallangnak.
Ez a barkácseszköz mennyi kompromisszummal járhat a nagy, puffertartályos-kompresszoros rendszerekkel szemben?
Vannak még itt nagyobb testvérek, de azok már külső egységgel vannak ellátva. Lehet, hogy ez is kompresszorral működik, csak mivel össze vannak gyógyítva, másra nem használható a kompi?
Itt van egy promó összevetés, amiből csak az derül ki, hogy széket a kicsivel festi, a garázsajtót, meg a legnagyobbal, de miért nem jó a kicsi is a garázsajtóra?
A "Z"-s az porvédőlemezes, ami nem zárt csapágy. Mindig van valamennyi rés a porvédőlemezt és a belső futógyűrű között. Véleményem szerint, faipari gépekhez, pláne csiszolóhoz alkalmatlan.
Az "RS" az gyakorlatilag szimeringgel zárt csapágy, nincs rés, nem megy bele a por.
Nahh időközben pajaci már rávilágított. Azon én is néztem egyet, hogy ha az RS a "jobb" akkor miért a Z-s kell :-) Gondolom elgépelted.
Ha majd éppen nem unatkozok, én is hasonlóban gondolkozok csak nekem a villanymotorból kiesett 2 RS csapágy (erre még sztem jók lesznek), meg az orosz csodából kiesett villanymotor lesz a főszereplő. Mondjuk nem akciófilmben, max romatikus limonádéban: talán egy kicsi hengercsiszolót, jó nagy áttétellel még meghajt egy 370W-os motor.
Akkor melyik a jobb, ami jobban zár, vagy amelyik kevésbé? Nekem egy pornak kitett (zsírral feltöltött) csapágynál az a jobb, amelyik kevésbé engedi be a port, ki a zsírt - azaz, amelyik jobban zár.
Ha minél "finomabb", könnyedebb futást szeretnék, akkor természetesen az orsóolajos ködkenéses tömítőtárcsa nélküli csapágyat választanám - de ez msot valahogy még azonos földrészen sincs a csiszológépemmel... :-)
A falunkban van egy esztergályos akinél meg tudom csináltatni az ilyen melókat, jó nagy gépe van. Csak az a probléma, hogy ha józan az illető akkor teljesen megbízhatatlan, heteket kell várni és piszkálni őt, hogy végre igyon már meg egy pár liter bort. Ha van benne rendesen, akkor pillanatok alatt elkészít mindent és álom szépen. Sajna az utóbbi időben kevés van benne. Lassan egy hónapja van nála egy apró munkám amit meg kénye csinálnia.
Én is féltem, hogy megfogja majd a faanyagot, az elején meg is fogta, de ahogy eloxálódott a felület, úgy egyre kevésbé hagy nyomot. Sajnos az alu nem csúszik eléggé, ezzel számolni kell az anyag kiválasztásánál. Coracél lemez lenne az ideális, erős is menetet is lehet bele vágni, jól csúszik.
Biztos, hogy a lyuk kotyogós? Nekem is ilyen tipliző van, elég kemény acélból van a perselye. Nem lehet, hogy a 8-as fúród élszalagját ette meg? Dugd bele a 8-as fúró szárát a perselybe, ahol még szabályos kör keresztmetszetű, és nézd meg, hogy az mennyire lötyög benne.
Most miért? Neki olyan kell ami hamarabb megy tönkre, bizonyára el tudja dönteni. :-D :-P A gyártók sem véletlenül teszik a 2Z-t. Pörgetni kell a javító és az alkatrész szektort is. :-/
simán kijön a persely, már nem emlékszem merre, de tán még válla sincs. esztergán percek kérdése az új, az enyémet meg is recézték kívül hogy jobban szoruljon.
Ezt a drop slot nyílást elfordítanám a rajz szerinti állasba. A beömlő csőnél még nagy sebessége van a forgácsnak így nem nagyon fog leesni. Amikor már leesne akkor meg már nincs nyílás a Tiéden. Szerintem ezért jobb ez a beállítás. Egy próbát megér.
Ha a feltehetően "acél" persely elkopott, akkor a bronz meddig fogja bírni? Hetente csere?
