Megnéztem a videót! Nagyon profi munka, igazi mesterember! Kéziszerszámokkal elkészíteni nem semmi, jó nagy munka. Nagyon tetszettek a kézi gyaluk. Érdekes, hogy régen minden mintát kitudtak gyalulni ilyen kézi gyaluval. Maga a szekrény is és természetesen maga a film is tetszett!
Már ide is ért a kis mérőszalag! Jó könnyedén jár a szalag és kis takaros az egész. Azt hittem nagyobb, de így is jó. Legalább jobban elfér a zsebben! :- ) Nagy előnye, hogy a szalag alján és tetején milliméterben tudok mérni. A Makita mérőszalagomat is szeretem, de ott az nagyon zavar, hogy a szalag tetején colban, a szalag alján milliméterben tudok mérni. Remélem ennyi pénzért sokáig tudom majd használni!
Én készséggel elfogadom az opciódat a lágyindítással kapcsolatban.
Nekem csak egy flexem olyan, de attól hülyét is kapok - persze a dekopír az más műfaj, mások a szempontok.
Ennél a Lidlis verziónál viszont számomra nagyon vonzó a munkaterület megvilágítása, illetve a porlefúvó funkciója - mert számomra a vágási-nyomvonal pontos követése mondhatni elsődleges szempont.
A fordulat-tárcsa elhelyezése révén még azt is el tudom képzelni, hogy menet közben hüvelykujjal éppenséggel lehet kezelni - bár ezt csak kézbevételkor lehet csak biztonsággal megállapítani.
Megjegyzem, hogy a mostani gépem ugyanilyen tércsáját olyan idióta helyre rakták (vízszintesen a gép oldalára), hogy csak a másik kéz segítségével lehet kezelni, de a dolgozó kézzel és menet közben - semmiképp.
Még egy adalék: ha nem fúrsz elő, hanem megdöntött géppel vágod meg az első "merülést", akkor egy nem lassan indító verziónál, szinte biztos, hogy eltöröd a lapot...
Nekem két dekopírom van (sajnos úgy hozta a sors, hogy édesapámét megörököltem) és a Kress-re sem lahat azt mondani, hogy TIPP/OKE/Budget márka lenne: nyakazott, ipari kivitel, viszont azonnal indul. Na ezzel nem is tudok előfúrás nélkül belő vágást készíteni...
Amúgy a "nyakazott" verzióval hihetetlenül pontosan lehet dolgozni, pont azért, mert szinte a lap fölött fogd gépet.
"Néha még a fúrógépnél is jól jönne, ha nem kellene még külön a ravasz pozíciójára is figyelni, hanem egy külön gombbal beállítani oszt hadd szóljon azon a fordulaton"
Öööö ... maradva a dekopírnál, de akár a fúró is jó példa: pont az általam említett rész (06:58) pl amit NAGYON nem szeretnék (most hogy már van lágyan induló dekopírom). Ha éppen olyan van hogy meg kellett állnom az anyag közepén, kihúzni nem akarom/nem tudom és onnan szeretném folytatni a vágást, és elfelejtem hogy nagy fordulaton hagytam .. nem örülnék nagyon ha így indulna el a fűrészlap.
Kifejezetten jó dolog, hogy (mondjuk legyen 5-ös fokozat - 5e löketszám, csak egy hülye példa), a ravaszt nyomva fokozatosan éred el ezt. Ha meg 3-asra van állítva (legyen 3e löketszám), akkor is.
Ha meg nem akarsz figyelni a fordulatszámra, hát istenem ... akkor nem lassan nyomod neki, hanem Rocco módra benyomod neki azonnal tövig, és máris teljes fordulaton indulsz. De szerintem jó dolog hogy dönthetsz arról, hogy egy adott max fordulatot hogy akarsz elérni. Az ilyen "ravaszú" szerszámoknál azért szokott lenni egy rögzítő pöcök (a Schnitt és általam is használt GST 90 BE is ilyen), ha hosszabbat vágsz és elsősorban a vágásvonalra akarnál koncentrálni. Jobb és baoldalról is "bepöccenhet", igen kényelmes, én is használtam már többször. És egy finom ravasznyomásra kipöccen.
Egyébként pl a GST 90 BE is olyan, hogy hiába rokkózod meg 6-os fokozaton, nem ugrik ki a kezedből, mindenképpen lágyan indít. Ez igen jó tulqajdonsága, jó .. mondjuk "cserébe" kerül is 4x annyiba mint a Lidlis dekopír. Ami egyébként így ránézésre elég szimpi kis masina, ~8 ropiért annyi mindent zsúfoltak bele amit mondjuk egy kék Boschba, 3 év garis(?), úgy néz ki mintha csak a lágyindítás hiányozna belőle.
Egyébként meg ... nyilván együtt lehet élni a lágyindítás hiányával :-) Volt nekem is a kezem alatt no-soft-start dekopír és nem vágtam le velem a kezem. De azért jó ha van, hidd el :) Akár manuális módon (ravasz fokozatos nyomása) akár automata módon.
Köszönöm mindenkinek a fűrészlapra vonatkozó válaszokat !
Akkor most a Lidl fűrész:
Valóban, nem a bekapcsoló gomb működik fordulat szabályozóként. A lassú indítás-gyorsabb vágás az alábbi módon oldható meg:
- Beállítod a fordulatszabályozót valami kisebb fokozatra, pl. 2-re.
- Elindítod a fűrészt, és a bekapcsolónál levő, két oldalról is pöckölhető reteszt benyomod, így folyamatos üzemre vált a fűrész.
- Ekkor azt állítasz a fordulatszabályozó tárcsán, ami az anyaghoz, előtoláshoz számodra legalkalmasabb - a bekapcsoló gombot nem kell folyamatosan nyomnod, így könnyen tudod a gép tetején levő tárcsát elérni ill. állítani, a gépet vezető kezed egyik ujjával.
Nekem ennek a "barkács" (zöld) verziója van meg, kb 4 éve...
Sajnos azon (úgy rémlik), hogy nincs fordulatszám állítható tárcsa, se pedig "ravasz" rögzítő fixáló gomb.
Egyébként az "érzéssel" való fordulatszám váltás hihetetlenül kényelmes - elsőre én sem hittem, milyen hatékony. Ráadásul - nem tudom, hoygan oldották meg - de az alacsony fordulaton épúgy vág, mit a magason, azaz nem "melegedésre" lopja le az áramot, hanem (érzésre) olyan, mintha tartaná a nyomatékát...
A Platform áruházban (volt fészek áruház Üllői út - Ecseri út sarka - a Lidl mellett) vettem anno domini Hilti által gyártott dekopír lapokat, amik 150 mm hosszúak voltak.
Hogy most van-e, van-e "tagságid" (mert csak belépőkártyával lehet vásárolni, de pikkpakkra megcsinálják), azt nem tudom.
A gép hátulján, a kábel felett van egy tárcsa, amivel a maximum fordulatot tudom beállítani, és a "ravasszal" ezen a tartományon belül tudok szabályozni. A ravasz útja ugyanolyan hosszú marad, nem úgy, mint a fokozattárcsával egybeépített kapcsolóknál, ahol mechanikusan reteszelik, meddig nyomhatod be.
Hosszabb vágásokhoz, illetve a bútorlap alatti vágásnál, mikor a géptestet fogom, rögzíthető a főkapcsoló.
Nagyon kényelmes megoldás, mert lehet lágyan indítani, ugyanakkor nem pörög túl, ha véleltlenül jobban rámarkolsz a fogantyúra.
"Használtál olyat, amelyik a kapcsolójával (is) szabályozható?"
Már hogy értsem, hogy "kapcsolóval"? Ravaszból, vagy hogy?
A dekopírjaim és a nagyobbik flexem tárcsásak , a fúrógépeim "ravaszos" fordulatszabályzásúak.
Az egyik fúrógépem ravaszában van egy kis előválasztó tárcsa... de sajnos az csak vicc, nem valami precíz holmi, messze nem áll vissza oda, ahova előzőleg beállítottam - pláne, több év hassználat után nem.
Szerintem az teljesen rendben van, hogy a forgótárcsával szabályozza a fordulatszámot.
Dekopírral általában hosszabb idejű melókat csinálunk egy szúrásból - egy hosszabb vágás percekig is eltarthat - ezért külön macera lenne még a fordulatot is konstanson tartani a ravaszból.
Néha még a fúrógépnél is jól jönne, ha nem kellene még külön a ravasz pozíciójára is figyelni, hanem egy külön gombbal beállítani oszt hadd szóljon azon a fordulaton.
Egyébként jó gépnek néz ki, a 800 W kifejezetten bíztató - amit a tesztelő külön kiemel az előnyök között is.
Hátrányként a következőket jelöli meg:
1) Szerinte kicsit zajos
2) Hiányolja, hogy nem tudja az 5 fokozathoz tartozó pontos fordulatszámot
3) A tartozék vágás-vezetőt teljesen haszontalannak tartja (mutatja is a tesztben hogy miért - bár ez nem Parkside-sajátosság, mind szart ér, bármilyen márka is legyen)
4) Hátránynak említi, hogy csak és kizárólag T-fejű lap megy bele, nem univerzális (ezt egyébként jómagam is káromolom - sőt, sok panaszt is hallottam a gyorsbefogó elkopásáról-meghibásodásáról)
Én viszont feltétlenül a pozitivumok közé raknám a forgácslefúvó funkciót és a munkaterület-megvilágítást.
Pontos(abb) munkáknál ezek 24 karátos aranyat érnek.
Most ez a löketszám állítás hogyan van? Egy fogótárcsával lehet korlátozni a max fordulatot, vagy az indító kapcsolóval lehet 0-tól fokozatmentesen szabályozni?
Nekem pont ilyen van, és szerintem teljesen jól használható. A fűrészlap lengetés funkció vastagabb anyag vágásakor segít, a löketszám állítás pedig pl. plexi lap vágásakor jött jól, hogy ne olvadjon rá a pengére. Kérdés: hol lehet hosszabb fűrészlapot kapni, amivel a fában 80mm vágási képessége kipróbálható lenne ?
Jól emlékszel. A Keleti pályaudvartól nem messze a Rottenbiller utcában nőttem fel. A Rózsák tere onnan 1 utcasarokra volt. A téren volt egy kicsi barkácsüzlet és mellette a pince helység lejárata ahova ingyen le lehetett menni barkácsolni. Volt ott egy nyugdíjas ezermester aki segített ha valamit nem tudtunk megcsinálni. Emlékeim szerint 1-2 évig volt ez a műhely csak nyitva, aztán valami miatt megszűnt. Párszor voltam ott lent, repülőgép modelleket csináltam balsafából, feltekert gumis motorral. Arra már nem emlékszem, hogy milyen gépek voltak a műhelyben nem is igen értettem hozzá gyerek fejjel, de arra még emlékszem, hogy nagyon sok gép volt, és gyerekként ezeket mindig mágikus áhitattal bámultam. Persze lánccal voltak lekerítve, hogy ne legyen baleset.. Lehet, hogy mostanában is vannak ilyen helyek?
ezt egy pár éve változtatták meg erre a baromságra. ha szakképesítéshez kötött dolgot csinálsz kontárként, akkor automatikusan mégis foglalkozás körében elkövetett lesz. eredetileg ez egy súlyosbító körülmény volt, most viszont kb mindig megáll. ha otthon benzint töltesz kannából és kigyullad, foglalkoztatás körében elkövetett lesz, mert az üzemanyag töltés szakképesítéshez kötött.
Valóban nem, de kocsival oda csak egy szerződés aláírása után mehetsz be például gyorsulási versenyre.
Régi kollégám imádta ezt, és ment is a saját kocsijával, de egy többoldalas szerződésben minden felelősséget hárított a Hungaroring, és azt alá kellett írnia.
Na ez kell ide is, meg a veszélyekre való felhívás, és máris minden okés.
"Ha kimész a Hungaroringre egy szabadnapon és megmurdelsz mert 200-al egyenesen nekimentél a falnak, akkor ki lesz a hibás? Elárulom nem az üzemeltető."
Részben.
Először is megnézik, hogy a pálya veszélyes szakaszai megfelelően biztosítottak voltak-e (ez jogilag a: "Megtettek-e mindent?" , hogy a beszabaduló civil-marhák ne murdeljenek meg, még ha hülyeséget is csinálnak a pályán.
Ha meg is tettek mindent, előveszik a papírokat, hogy a kuncsaft tudomásul vette-e és alá is írta "Felhívták a figyelmemet a veszélyekre és saját felelősségemre bla-bla-bla" tartalmú papír?
Minden Aqua- és kalandpark, go-kart-pályás de még sílift üzemeltető is folyamatosan fosik az esetleges balesetektől... mert bizony nekik sincsenek kellemes napjaik, ha komoly gebasz történik az intézményeikben. Még ha tők-ártatlanok is az ügyben.
Amerikában ezt meg 10x kell megszorozni ha történik valami - mert ügyvédek hada lesi a "repedést a falon", ahol az intézménybe bele lehet kötni és főleg fizetésre bírni - bármennyire is az ügyfelük volt a szarvasmarha a baleset bekövetkeztette miatt.
Otthon a saját felelősségedre vágod le a kezedet, egy ilyen műhelyben meg a műhely tulajának felelősségére.
Ezért az ilyen műhelyben jobban körbe kell bástyáznia magát a tulajnak, mint otthon magadnak, pláne annak fényében, hogy a két eset jogilag sem ugyanakkora súllyal bír a törvény előtt!
Volt már néhány ilyen "közösségi műhely" próbálkozás különböző szakmákban. Emlékeim szerint felszámolták őket. Remek dolog ez, a világ emberarcúbb részén működnek is, sajnos itt abszurdisztánban ez sem életképes. Vagy a felhasználók teszik tönkre, vagy, (ha ezt túlélik) a hivatalok/hatóságok szállnak a nyakukra.
Építő/nek szánt :-)/ kritika 2: ha már gurulós, meg mert gérvágó asztal, a fal mellé kellene rakni. Gurulás veszélye lecsökken plusz az esetleges elrepülő leeső kisebb darab se talál el senkit a műhelyben.
De ami "húdekurvajó" - az nem jeleni azt hogy tökéletes és nincs mit rajta javítani.
Nem látom, de lehet hogy ettől fékezhető a kerék. És azért egy fűrészállomásnak illik ott maradni a vágás végén is, mint ahol elkezdték :-) Gondolj bele ... ide jöhet simán gyakorlatlan ember is. Nekiesik egy 2 colos vastag 20 centis pallónak mondjuk, vágás közben elindul az asztal, vagy általa, vagy mert valaki más (szintén tapasztalatlan) arra jár és meglöki ... folytassam a sztorit? :-)
Szerintem nem fikáztam, én a fb kommentet nem is láttam ... de ezek szerint nemcsak nekem tűnt fel. Ismétlem: jó, sőt k..vajó kezdeményezés de ezekre akkor is oda kell figyelni.
Ha a műhely üzemeltetője nem akarja börtönben végezni valami nagyonhülye miatt, aki levágja az ujját akár csak a sniccerrel abban a kócerájban, akkor bizony ezekkel a látszólag felesleges dolgokkal foglalkozni kell!
Ha ugyanazzal a géppel otthon dolgozol, akkor kaptál hozzá egy használati utasítást, amiben több oldalon csak azt szajkózzák, hogy miféle bajod eshet. Az ugyanaz! Azért írják le, hogy ne a gyár legyen a felelős, ha levágod a kezed.
Ráadásul otthon csak te vagy egyedül, de látod, mégis kell egy rakat papír, hogy mégse lehessen a gyárat támadni.
Itt meg az üzemeltetőt fogják támadni, ha valakivel baleset történik.
És, ha nem tudja bizonyítani, hogy a törvényi előírásoknak megfelelt, akkor megy a dutyiba!!!!
És ez ellen lehet ágálni, de sajna ez akkor is maga a színtiszta tényállás!
A kisklambó, mikor meghalt valami tóban a nyáron, a rádióban felhívtak valami szakjogászt, aki elmondta, hogy mivel a két tanáron kívül volt a csoporttal még három szülő is, ők együtt öten fognak bíróság elé állni, gondatlanságból , foglalkozás körében elkövetett halált okozó mittommi miatt!
És hiába a szülők csak szülők, a foglalkozás körében kitétel rájuk is vonatkozik, mert mikor vállalták, hogy mennek a csoporttal, azonnal magukra vették a tanárok felelősséghelyzetét is!!!!
Szerintem számos műhelyépítős videóban láttunk már ilyet, volt, ahol akár a kurvanagy leszabófűrész is mozgatható asztalba volt beépítve. Szóval csak attól, hogy valaki kitalált valami tök jó közösségi műhelyt, még nem kell nekiállni fikkantani mindent, amit amúgy máshol meg ajnározunk, hogy húdekurvajó...
Azért a kommentelők is megérik a pénzüket. A kedvencem az a pofa, aki leírja, hogy ilyen láncmaszk, meg lánckesztyű, meg kisfaszom, majd a végén odaírja ezt:
"Valójában munkavédelmi oktatás nélkül ilyen gépeket nem is lehetne használni, csak otthon, magáncélra."
Persze, hiszen az otthon levágott kéz az visszanő magától, ugye. :-D
Mondjuk ezt, ami egyik hozzászólásban van, azért csak jó lenne tovább "gondolni"...
"Egy asztalosműhelyben életveszélyes szerszámgépek vannak, ezeket munkavédelmi oktatás, védőfelszerelések nélkül használni nem lehet. De valószínűleg megoldják ezt, ha máshogy nem, egy formális nyilatkozat aláíratásával. Ettől persze a műhelynek meg kell felelnie a munkavédelmi előírásoknak, ami a képen látható, földön tekergőző vezetékek és a gurulós lábú gérvágófűrész esetében biztos nem sikerült."
Én mintha úgy emlékeznék, hogy egykoron (még a tervgazdálkodós világban) az Ezermester Bolt Vállalatnak volt egy ilyen (ilyesmi) kezdeményezése.
Annak idején nagynehezen hozzájutottunk az Ezermester-hez (még a fekete-fehér verzióhoz) - és mint ha ott írta volna, hogy a bolthálózat minden városban nyitna valami hasonló közösségi műhelyt - ahol a boltjaiban vásárolt anyagokat feldolgozhatják a nyájas vásárlók.
De szerintem nemigen lett belőle megvalósítás - legalábbis erről már nem értesültem.
Ez mekkora jó kezdeményezés! Ha Pesten laknék én is eljárogatnék.
Kíváncsi vagyok mennyi lesz a beugró, lesz-e "félpanziós, szerszámnélküli" jegy, aki csak betérne és beszélgetne hasonszőrű sorstársakkal ... stb...
De így elsőre igen jónak tűnik.
Amúgy nekem rémlik rosszul? Tuti nem az "én időmben" vetődött fel, mióta ide járok levegőt rontani (egy éve), de mintha keresgélés közben az archívumban akadtam volna ilyen kezdeményezésre valaki részéről, illetve legalábbis hasonló felvetésre. A lényege a szabad szerszámkapacitás hasznosítása, vagy ilyesmi volt.
Bevallom neked őszintén, festék keverésre nem gondoltam - mérőszalaggal.
De arra nemcsak gondoltam, hanem használom is, hogy egy vágás után, vagy csiszolás után mérjek vele - sőt, még olyan is van, amikor valamit szétszedtem (ami olajos, esetleg zsíros votl) és akkor is mertem mérni vele.
De mást mondok: még mérni is szoktam vele!
Ezek a ténykedések pedig azzal járnak, hogy fájdalom, de a szalag eleje használatba kerül: nem egyszer zsíros lesz a felülete, esetleg poros, sőt még meg is kopik - nagyjából 3-5 év alatt.
Ez azonban nem a szalag egészére, hanem az első, vagy max az első 2 métert érinti - ugyanis a méréseim 99,99%a ekkora hosszakra szokott vonatkozni.
Neked is azt tanácsolom, hogy festéket ne keverj vele, mert arra nem jó - e célra sokkal jobb egy 2x2-es léc, esetleg egy laposvas darab: a festék aljáról ugyanis a leülepedett anyagot fel kell cibálni.
"A ragasztót nem kímélték, emlékszem kellett rendesen vakargatnom róla, mert nem törölték le, ami kifolyt."
Szerintem mindegy mennyit kennek rá, a préselés során a felesleg kifolyik, ott nem maradhat annyi folyadék ami méretváltozást okozhatna. Egy szekrény ajtóval jártam hasonlóan, közé záródónak csináltam, kőrben fél mm hézaggal. Aztán jött az ősz, párás idő, két hét múlva nem tudtam kinyitni úgy bedagadt. A párás idő elmúltával megint nyitható lett. A fa mindig mozog.
Erről a ragasztóval bevitt nedvességről jut eszembe:
Tavaly karácsonykor csináltam a srácomnak borovi fenyőből egy ágyat. A fejtámláját 3 darabból raktam össze: 2 láb és egy nagy összekötő elem. Mindkét oldalon 3-3 köldökcsappal láttam el és ragasztottam. Ezután egy síkba csiszoltam őket, hogy ne lehessen érezni a csapolás után támadt 1-2 tizednyi lépcsőt, végül belemartam felülre egy nagy sugarú körívet.
Namost azóta büszkeségből sokat tapogatom és simogatom a művet, és észrevettem, hogy az egyik oldalon a láb és az összekötő elem, előbbi éle és utóbbi bütüje egymáson elmozdultak. Fent látszik, hogy a belemart ív kb. 1-1,5 mm-t megtörik a ragasztás síkjánál. Először azt hittem, hogy trehányul ragasztottam, de nem (csak ez lehet), mert a ragasztás alsó részénél viszont ellentétes irányú az elcsúszás!! (oda is martam egy kis kerekítést és azon is tapintható) Olyan, mintha a fejtámla összekötő eleme zsugorodott volna! (valószínűleg nem a láb nyúlt meg..) Ekkor jutott eszembe, hogy a lapszabászaton úgy adták át ezt az elemet, hogy a nagy táblából már nem jött ki egész darab és ezt utólag táblásították. A ragasztót nem kímélték, emlékszem kellett rendesen vakargatnom róla, mert nem törölték le, ami kifolyt. Valószínűleg ez okozhatta ezt az elcsúszást.
A szerkezetet most ettől függetlenül stabilnak érzem, de ha romlik a helyzet, akkor bontanom kell...
Pár napja csináltam keményfából egy 5 cm vastag, 100*86 cm-es asztallap táblásítást. A ragasztás után volt egy 1-2 tized szinteltérés a lécek között, mert amikor gyalultam, a léceket, akkor nem ellenőriztem az egyengető asztal vezetőjének derékszögességét. Persze hogy az összes lécet trapézra gyalultam, szemmel nem is volt látható az eltérés, de a táblásítás kihozta szépen az éleket az asztallap felszínére. Egy régi öreg fagyalum van, amolyan olcsó kategóriás, szépen megéleztem, borotva élesre fentem egy jó órán át, a gyalu talpát is síkra csiszoltam majd beállítottam a kést. Szépen vitte, de rendesen neki kellett feszülni a keményfának még így is. Mire mindkét oldalával végeztem az asztallapnak nem volt már erő a karomba, és úgy lihegtem, mint aki egy maratont futott le edzés nélkül.
Az asztallap csiszolását 60 grid szalagcsiszolóval kezdtem majd 80-al ismételtem, majd átváltottam excenter csiszolóra, 120, 180, 240, 320 és végül 400-as papírral csiszoltam fel a lapot ügyelve, hogy minden lépésnél eltüntessem az előző papír karcolásait. A légy seggre esik rajta olyan sima lett. A bútorlap felületénél finomabb a tapintása. Majd a felületkezelés rétegei közben is ismételni fogom a csiszolást 240, 320, és 400-as papírral csak előtte hagyom egy hetet száradni, hogy minden nedvesség távozzon amit a ragasztóval bevittem az anyagba. Izgulok is milyen lesz a végeredmény. Ja és ez egy gépnek az asztallapja lesz csak :)
A ragasztásoknál én már nem igen szoktam használni mérőszalagot. Az anyag méretre van vágva, előre be van jelölve rajta minden, akkor felesleges már méregetni. Inkább a ragasztás előtt szoktam inkább 2-3 szor is leellenőrizni a méreteket.
Azt el tudom képzelni, hogy intenzívebb használatnál először a szalag eleje (fele) kopik/koszolódik, hiszen ha egyedül mérsz ott fogod az egyik végét, ne adj isten hosszabb mérésnél arrafele tenyerelsz rá/szorítod a felületre a koszos ujjaddal.
Én a faragasztóval állok állandóan harcban: ha vékony felületen kell szétteríteni, én az ujjammal csinálom (ohne kesztyű, persze). Amit persze igyekszek letörölni azonnal (rongyba ha van kéznél, ha nincs a pank aljába :D vagy a munkásnadrágba (bummegypofon) de kis réteg mindig marad rajta (ami amúgy kva jó bőrradír :-) ), de aztán szedi össze a koszt is. Amivel aztán megfogom a mérőszalagot is. Szóval így levezetve, lehet akár koszos is az a szalag. Na majd meghesszelem az OBI-sat, mert eddig még nem figyeltem erre. De a számok még látszanak :-)
1000 Ft (Miskolcra. Én is meglepődtem, de ennyit írtak visszaigazolásnál)
Nos igen, egy ~2eFt-os cuccért azért még mindig sok lenne (bár egy uni-maxos kiszállításhoz képest "ingyen van") és csak ezt a szalagot nem rendeltem volna meg online. Szóval van még a csomagban egy s más, pl párhuzamjelölő, kombi derékszög, egy kicsi japán fűrész és ... régóta csorgattam már a nyálam egy igazán jó gyalura, talán a Stanley No. 4 nem lesz melléfogás.
Ez utóbbival nagy harcot vívtam mert ... nem olcsó. Beraktam a kosárba, visszatettem, beraktam, megint vissza. De ő nyert :-) Meg igazából az, hogy régóta szeretnék már megtanulni gyalulni, meg úgy általában kézzel is csinálni dolgokat, nemcsak a gépekre hagyatkozni. Mert így a pontosság igazából rajtad múlik, nem azon hogy milyen az emelőmechanika meg a persely meg a csapágyazás a körfűrészeden/maródon/oszlopos fúródon. Persze nem fogom egyik meglévő gépemet sem ezért kidobni, de ... mivel egy öreg indián mondta egyszer, hogy fiam, ha meg akarsz tanulni gyalulni, hát végy egy k..a gyalut, így a kosárban maradt :-)
Bár nem engem kérdeztél, de ugyanazt a választ kapnád, gondolom:1000 HUF a posta.
Rögtön kettőt is vettem ebből ugyanitt 1 hónapja, egy hevederes sarokszorító, meg egy asztalos derékszög társaságában. Pesten belül kerül ennyibe. Kifelé nem tudom.
Tudnál készíteni egy pdf-et amin van egy 15x15cm-es négyzet, egy 7,7cm sugarú kör, valamint egy egyenes vonal ami 25cm hosszú, két végén lezárással, mindent 1mm vonalvastagságban? Az egész mehet a lap közepére, egyvonalban. A kockát a lap széleivel párhuzamosan és 45 fokban elfordítva is fel kellene rá tenni, tehát 4 db rajz lenne a lapon. A pdf-nek "eredeti papírméret" kinyomtatással kellene "pontosnak" lennie.
Tök mindegy, mert neked nincs jelentősége annak, hogy az "abszolút" hossza mennyi.
Neked az kell, hogy ha méretre bemérted egy vonalzóval, hogy 25 centi, akkor ha ugyanazzal mérve 25 centi hosszú lesz a munkadarabod, akkor az pont jó lesz. Az, hogy ez a Párizsban etalonként őrzött iridium-ötvözet rúd hosszának egy ezrelékének hányszorosa, már lényegtelen.
Sőt, az is mindegy, hogy ennek a mérőszalagnak az első, vagy második, vagy akármelyik métere megfelel-e az előző méteres daraboknak: az a lényeg, hogy ha ugyanannyit vágsz, mint amit ezzel mértél, akkor az ugyanakkora lesz (akárcsak a körzővel való mérés).
Fene tudja. Nézegettem már én is. Ha egy 15x15-ös kockát kinyomtat, és az kocka, vagy egy kört, és az kör, akkor legalább arányosan nyomtat, és innen feltételezhetően pontosan is. A lézer inkább, mint a tintás. Egynek az is jó, illetve a nyomtató pontossága legalább letesztelhető.
OK, de akkor azt is vedd figyelembe, hogy a "kidurdorodás" miatt olyan anyag"növekmény" keletkezik, amit csak az oldal "homorításával" lehet kompenzálni - azaz az pedig nem fog felfeküdni az eredeti felületen.
Sőt, menjünk akkor még tovább és vegyük a rugalmasságnak azt a részét is figyelembe, hogy a terhelt és terheletlen szíjágak közötti ágerők különbsége az, ami az átvitt nyomatékhoz adja az erő komponenst, ez pedig azt jelenti, hogy a két ágban nem egyformán nyúlik a szalag. Ez vezet oda, hogy a szíjban állandóan lesz egy "rugózás", amiből pedig csúszás lesz - amit a lapos szíjhajtásokban szlip néven szoktak nevezni - ékszíjak esetén elhanyagolják, de a jelenség megvan. Ha pedig ilyen "bolha tökén a pattanás" szintjén vizsgálgatjuk, hogy "kitüremkedik, avagy sem", akkor már ez a jelenség sem elhanyagolható. Valamilyen szinten a szíjban fellépő "hosszirányú lengések" szintén erre vezethetők vissza - ami az elsődleges oka a melegedésnek (nem pedig a dudorodás). A két ág erőkülönbsége (és az adott szakasz mikronyúlása) miatt a két ág más és más átmérőn fog futni (ez folyamatosan változik) azaz az ékszíj oldala folyamatosan csúszni fog az ékszíjtárcsa oldalán - ez szintén melegít. A nagyobb ágerő "mélyebbre" húzza a szíjat, a kisebb pedig nagyobb átmérőn hagyja. Miközben a kisebbről a nagyobbra lép át akozben mikrocsúszások lesznek - és ez még az 1:1 áttételnél is gaz, nemhogy a nagyobbnál.
Lapos szíjaknál a szlip a szíjtárcsa palástján, itt pedig az ékprofil oldalán lép fel.
Ezzel együtt, hangsúlyozom, hogy ezt a méretezésnél (mint ahogy a dudorodást sem) vesszük figyelemebe - de ettől még létező dolgokról beszélünk. Az ékszíjhajtás méretezése empirikus eljárás, azaz a tapasztalati értékeket vették figyelembe és nem "elméleti", tisztán laborkörülmények közötti adatokat extrapoláltak. Többek között ezért is cvélszerű, egy adott gyártó, adott méretezési eljárását (diagramját, nomogramját) alapul venni az adott ékszíj típus meghatározásánál, mert erre általános érvényű eljárások csak a benne foglalt "tényezők" tág határok közötti kiválasztásával határozhatók meg.
Hogyan lehetne valami etalont gyártani? Etalon derékszöget ugye körző segítségével lehet a legpontosabban, de hosszt? Talán csak sok sok mérőszalagot, vonalzót összegyűjtve, és onnan összehasonlítgatva, beleértve a szgépen szerkesztett, kinyomtatottal.
Ha valaki készítene a jelenlévők közül egy olyan pdf-et, ami A4-es lapon, "eredeti papírméretre" kinyomtatva elvileg pontos 25 cm-t ad, az talán már kiadja, ha van durva eltérés.
Ezzel együtt kiemelek, illetve emlékeztetnék egy nagyon fontos dologra (valahol még videó is van róla):
Nevezetesen egy projekt csak egyféle mérőszalag legyen! Tehát, ha "pirossal" kezdtélel felmérni, qakkor a műhelyben is azzal mérjél és még típuson belül se cserélgesd. Érdemes emgnézni egy boltban, hoyg kézbe veszel egyazon típusból 2-3 darabot, és kihúzod - mondjuk - egy méterre és egymás mellé teszed ezeket: nézd meg, hogy hol fog egyezni.
Döbbenetes lesz a vége - általában 20 centi alatt már eltérést fog találni - nem kicsit, nagyot!
És ugyanez igaz az asztali körfűrész centijére, a fúróéra és sok minden egyébre - beleértve a sublereket is (talán a mikrométerek azok, amik kevésbé pontatlanok...)
Mérőszalagból a pennys 5 méteres "fx tools" sokkal jobb. Olcsóbb is, önrögzítős is, és van rajta inch is, ami a mai összevissza import-export világban nagyon jól jön. Van úgy, hogy azzal lehet pontosan mérni :)
" A súrlódási erő ugyanis nem függ a súrlódó felületek nagyságától, csak a felület "milyenségétől" és a súrlódó felületek anyagától és a felületeket összeszorító erőtől."
Ez kb a gimnáziumi szintű fizikai modell szintjén van így. A valóság azért cizelláltabb, nemkicsit. Ott van pl a melegedés. A kisebb felületen érintkező, kisebb tömegű cucc tuti jobban melegszik, az meg nem a hosszú élet meg a szakítószilárdság titka. Tán még a tapadást is befolyásolja. Vagy ottvan az, hogy a tömör szíj a belső oldalon muszáj kiszélesedjen amikor karikára hajtod, ezzel plusz erő nyomja a tárcsa felületéhez.
Hajópadlózás előtt állunk és még nem teljesen világos hogyan legyen a felület kezelve.
Először gondoltam, hogy valami jó vizes bázisú parkettalakkal lekenem 4 rétegben, de ahogy nézek utána egyre többféle dolog kerül elő és már nem tudok eligazodni: speciális, spaklizható alapozó gél, oldószeres-vizesbázisú lakk dilemma, stb. A vizesbázisú lakkokat ismerem, azokkal jó dolgozni, de sok réteg kell a rendes felülethez. Érdemes másban gondolkodni?
Nagyjából két évente dobok ki egyet, nem azért, mert leszakadt, vagy egyebek, hanem mert a kezdő fél méteres része annyira elkoszolódik. Ez szerintem az egyik "tuti" termékük.
(Ha szétszeded, akkor asztalba építetendő mércének, meg minden egyéb, helyhez kötött távolság mérőnek még mindig jó lesz...
A másik a sniccerük -most már 399 (ha jól rémlik), de én még 299ért vettem. Fém pengevezetős, automatikus pengerögzítéses, és kapsz hozzá a tokba rejtve még 3 pengét.
Mire azt is kicseréled, már nem is tudod, mire kellett... :-)
Ismét csak azt tudom mondani, hogy szép dolog az elmélet, kár, hogy a gyakorlat ezt nem igazolja.
Mióta a bordás szíjak vannak, folyton visítanak és szakadnak. A teli szíjak lényegesen kisebb feszítőerő mellett sem teszik ezt és 3-4-szer hosszabb az élettartamuk.
Van ennek egy "durvább" változata is, amivel "faszobrászkodnak"...
Nem közvetlenül a gépnél van a tárcsa, hanem egy hosszabbítóval lehet csesztetni a felületet. Nem tudom mi a neve, de valami rendsezres hírlveélben kaptam az értesítőjét és pont azon gondolkodtam, hoyg akárki, akármit is mond, ez azért tuti, hogy életveszélyes...
Egyrészt vékonyabb a telinél, azaz kisebb felület, másrészt a bordák közötti üres részekkel is csökken a hatásos felület ami átviszi a nyomatékot. Ergo, lényegesen nagyobb feszítés szükséges a normálisnál, hogy ne csússzon.
..."
Ebben nem biztos, hogy igazad van. A felület csökkenésével megnő a felületi nyomás (ugyanakkora tengelyhúzást feltételezve), és bármilyen röhej is, de kijjebb kerül a nyomaték szempontjából lényeges "középátmérő" is - ergo a szíj keresztmetszetének csökkentésével - azonos szakítóerőt feltételezve(nem szilárdásgot!) - megnő az átvihető nyomaték. A súrlódási erő ugyanis nem függ a súrlódó felületek nagyságától, csak a felület "milyenségétől" és a súrlódó felületek anyagától és a felületeket összeszorító erőtől.
Tehát a bordázott ékszíjaknak igazából csak annyi a hátrányuk, hogy a bordázással csökkentették a szíj hatásos keresztmetszetét (ami a szakítóerővel függ össze), azonban jobb anyagokat használnak és a szakítószilárdásuk nagyobb, mint volt a régi teliszíjaké. A másik következmény, hogy a szíjak tömeg csökkent, ezáltal a szíjakra ható "röperő" is - azaz a forgásból származó "elemelő erő" is kisebb lett.
Brutál módon szed ez az abraboro cucc is, mondjuk nekem már a lamellás csiszolókorong is kihívás volt.
Felraktam a flexre egy ilyet, hogy a munkaasztalom egyik oldalát kicsit már összerakás után meg kellett volna szedni, 2-3 mm-t. Hozzáérintettem a 60-as lamellást, majd ugyanolyan gyorsan le is tettem mert alig értem hozzá, már belemart vagy fél centit o.O
Nyilván ezzel is meg kell tanulni dolgozni, VAGY nem ezzel kell síkba csiszolni.
Nemnem, ahogy Feri is írta meg a hivatalos oldalon meg a maroszerszam oldalán is látható, az csak a "háttér" ami ebben az esetben nem úgy fénylik ahogy a másik kettő.
Ez egy olyan korong, amiből kiáll a keményfém vágóél és előtte likak vannak, gondolom a jobb forgácseltakarítás/hűtés/mittomén mi miatt.
Ok, de mennyi mm kívül? A conrad ugye azt írja, hogy 19mm-es (3/4"-os) cső kell hozzá. Na most a 19mm az valóban 3/4", de nem csőméretben. Viszont a 1/2"-os vízcső sem 19mm kívül, a 3/4"-os meg valahol 27mm környéki.
Írtam nekik anno, hogy akkor melyik az igaz, de csak mellébeszéltek, hogy ott a leírás, ezt adja meg a gyár, ez egyértelmű, biztosan 19mm. Megmérni nem tudják, és azt sem tudják, hogy kúpos menet van-e benne.
nekem van ilyen, egy darab conrados is (valami kétezersokszáz volt tíz éve), meg egyszer a fetis vagy valamelyik szerszámbolt kiárusított ilyeneket, az mannesmann feliratú és sokkal silányabb, pl a tekerője csak egy pálca, nem szép öntvény fogantyú, de az csak 700 volt.
mindkettőbe 3/4-edes cső kell. tuti háromnegyedes, sógorom vízszerelő, ő vágta a meneteket.
Én már vásároltam belőlük 3/4 colos cső kell hozzá, de érdemes valami vastagfalú csövet beszerezni, mert már többször sikerült a menetnél eltörni a csövet. Nagyon jó strapabíró termék.
Ha úgyis új lapot akarsz venni, akkor nem kár ezért a sérült lapért, ha elküldöd a szerkernek postán. Persze előtte beszélj velük telefonon. De akár másra is fel tudod használni ezt a sérült lapot. Nagyon jó minőségű anyagból van, mindenféle szerszámot lehet belőlük készíteni, pld kaparót, vésőt, lapos fúrót egyedi méretre, kést stb...
Akácot nem próbáltam... :-P Az enyém a fenyőt sem bírja, fene a kényes ízlését. :-/ Illetve addig jó, amíg 20-25mm-nél nem akarok többet átvágni. 50-60mm-nél 2-3méter normálisan megy, aztán hirtelen füst és oda az "erő".
Két okból. Egyrészt vékonyabb a telinél, azaz kisebb felület, másrészt a bordák közötti üres részekkel is csökken a hatásos felület ami átviszi a nyomatékot. Ergo, lényegesen nagyobb feszítés szükséges a normálisnál, hogy ne csússzon. Azt meg a csapágyak nem kedvelik. 100mm-es tárcsáról van szó, az már nem igényel bordázottat. Sajnos manapság ritka a nem bordás. :-//
A Lidiben vettem egy Forstner készletet. A 10-ből 3-nak volt megfelelő a mérete, a többi vagy vastagabb vagy vékonyabb volt. Legdurvább a névleg 15 mm átmérőjű volt a maga 13,3 mm átmérőjével, amit még javítani sem lehet némi köszörüléssel. Kínai szar mindegyik, ha szerencséd van akkor kifogsz valami szuper jót, ha meg nincs, akkor úgy jártál. Szal nem áruházfüggő ez...
Már miért is olyan rossz az a belső borda? Azok a szíjak direkt kis fordulósugárra készülnek.Ha nagyob íven fordul, akkor legfeljebb nem használod ki a jó tulajdonságát. Árban persze van kis különbség, de nem igazán jelentős.
Most vágtam fel kb. 30 mázsa tüzifát egy 300 mm átmérőjű 1,6 mm vastag CrVa Pilana lappal. A végén már kérte az élezést. A tűzifa 2-3 éves tökszáraz akác, némelyik szinte szikrázik, olyan kemény. Szóval nem olyan szar az, csak arra kell használni, amire való.
"Nem tudom miért, de az emlékeimben az rögzült, hogy az ékszíjak külső átmérője van ráírva az ékszíjra."
A méret tartalmazza azt is, hogy melyik hosszt jelenti a ráírt szám. Mikor melyiket van kedve megadni a gyártónak. Ha teheted, olyat vegyél, aminek nem bordázott a belső oldala. (szerintem 15mm-es szíj nem lesz)
Van belőle egy hossz, és egy kereszt vágó, mindkettő 300-as. Ha ~20mm-nél mélyebbet vágok bele, akkor naponta élezhetem mindkettőt. Nem egy nagydurranás.
Ott is voltam. Katasztrófa ... SEMMI nem volt ami érdekelt volna. De még a hűlt helye sem! :)
Találtam 2db Parkside légkulcsot, meg 15 hosszabbítót - ennyi volt a barkácsrészleg.
Viszont az Aldi meg tele volt jóféle barkácsgépekkel (kis flex 1200W-os 8eFt, 20V-os Li-Ion fúró ~16eFt) , csak pont nem érdekelt egyik sem mert ezek vannak itthon is.
Viszont azon nagyot néztem, hogy 6 (hat!) literes olajmentes kompresszor 34 ropi o.O Nem sok az egy kicsit?
Ha valaki az Aldiban jártában-keltében csorgatná a nyálát a Workzone-os 2.000 Ft-os fúrószár-készletre, erre ni ...
... és azt gondolja hogy a visszajáróból besunnyog a bevásárlólistába egy ilyen tételt, nos az sürgősen törölje le a szája szélét és felejtse el! Tegnap én megtettem, mondom ennyiért nem hagyom ott és lesz egy 3-10-ig terjedő teljes készletem.
Ma volt egy kis időm, folytattam a szerszámosfalamat és akkor gondoltam felavatom mindegyiket, szépen sorban:
De a 15 fúrószárból jó ha volt 5(!) ami nem járt vitustáncot. Először azt hittem megadta magát a tokmány a fúrógépen, nem igaz hogy mindegyikkel 20mm-t fúrva is szétremegi magát. De nem, öcsém Bosch fúrószárai szépen dolgoznak. De ezek .. majd szétrázták az asztali fúrómat.
Azt hiszem ezek jók lesznek vésztartaléknak ... ti ha tutira akartok menni, milyen márkát választotok?
Namégegyszer. Van a modulon egy barna, egy kék és egy fekete vezeték. Az általános ipari gyakorlat szerint a barna és a kék a betáp, a fekete a kimenő kapcsolószál. Az általad lerajzoltak szerint pont ezt a variációt nem próbáltad. A kék a közös, a barna a lámpán keresztül a bemenő betáp, a fekete a terhelés kimenő vezetéke, erre jön a másik lámpa,meg a kékre. Ha jól sejtem, akkor a modulod még nem károsodott jóvátehetetlenül. Látom, van rajta fémrész, mint írtam nem ajánlatos fogdosni.
Erre hogy sikerült rászerkesztened a 400-as lapot? A gép 5ezres fordulatszáma majdnem a duplája az ilyen lapokra megengedettnél, csoda hogy nem robbant fel. Ennél pld. 3000 a max.
No, ma reggel összeraktam a lágyindító tesztpadot és kipróbáltam a bekötéseket a hobbielektronika fórumon talált komment alapján. A tesztről tudományos jegyzeteket készítettem :)
A lényeg a lényeg : az első bekötéssel az 1. számú lámpa kb. 2 mp alatt teljes fényerőre kapcsol, majd rögtön kialszik és ez a ciklus folyamatosan ismétlődik.
A másik két bekötéssel egyik lámpa sem világít.
( A rajzok fölé írtam minek kéne történnie, mellé pedig azt ami történik )
Én úgy emlékszem ( 40+.. év távlatából ), hogy a belső hossz x profilszélesség a rendelési adat, de jobb boltokban tudják. Most vettem az SKF-nél, az adott darabon a névleges hossz szerepelt, én a belső hosszal készültem, de nekem ez nem volt fontos paraméter akkor.
Az egyébként már rajtad múlik, hogy a kimért adathoz közel eső kereskedelmi méretekből mit választasz.
Az meg még messzebb van nekem, sajnos nem tudok fél napokat autózással tölteni, nem véletlenül postáztattam. Szerintem ha javítanak is, telefonon nem fogják tudni megmondani az adott lapról, hogy javítható-e. Most úgyis az indítóval vagyok elfoglalva, kicsit gyűjtögetek pénzt egy másik lapra.
A zsinóros kimérésre én is gondoltam, de ha ezt a minimális tengelytávnál teszem meg, akkor garantáltan nem fogom tudni felrakni a szíjat mert a permen át kell tudni emelni.
Nem tudom miért, de az emlékeimben az rögzült, hogy az ékszíjak külső átmérője van ráírva az ékszíjra.
Most találtam ezt a cikket. Ha van valakinek ilyen fűrészlappal tapasztalata az megoszthatná.
A stanley mérőszalagokra most nagyon jó akció van. Nálam egy normál mérőszalag nem bír ki egy évet sem de a stanley 8 méteres mérőszalagomat immár 11 éve használom.
A leírás szerint számolt névleges hossz a névleges átmérőhöz tartozik.
A belső hossz úgy számolható, hogy ezt egy kör kerületének tekintem, kiszámolom az átmérőjét. Az átmérőt csökkentem két szíjmagassággal, és az így adódó átmérőhöz tartozó körkerület a belső hossz.
Én egyébként nem számolnám a hosszt, hanem modellezném. Ha megvannak a szíjtárcsák, akkor elhelyezném a minimális tengelytávra és a peremükön vezetett zsinórral kimérném.
Nem a Boronkaira gondoltam. A freud hivatalos forgalmazója a szerker bt. Hívd fel őket telefonon. Amikor én ott jártam náluk 2 éve, akkor azt az infót kaptam, hogy ők is javítanak lapokat. azóta persze változhatott ez, de egy telefont megér.
Még nem. Ha a Boronkay-ra gondolsz az nekem a világ másik vége. Arról nem is beszélve, hogy maga a lap anyaga is sérült 1-2 helyen, így már nem sok bizodalmam lenne egy javítgatott szerszámban.
Azért vettem ezt, mert csak egy munkához kellett, a 190-es bosch kézi nem érte át a 12 centis anyagot. Rossz döntés volt. Szerencsére az átvétel személyes volt, csak időbe került, pénzbe nem.
A kis kézivel kellett aztán befejeznem, kétoldalról bevágva.
Erről a fűrészlap dologról jut eszembe, csak úgy tanulságként : múltkori takarításnál megtaláltam azt a bizonyos csapot, amivel kivégeztem a vadi új Freud lapot, mert akkor mérgemben elhajítottam. Hát, elég rendesen beleharapott
Ez egy drága lap volt. Elmentél érte vagy kiküldték, annak is van díja. Visszaviszed vagy visszaküldöd, annak is van díja. Nem tudtál dolgozni vele sokat ezért veszteség ért. Ezeket is hozzá kell kalkulálni az árához.
Ilyen lapokat szerintem csak az vegyen aki 10 évente használja 2 percre. Aki ennél többször fogja, annak az ipari lap az ajánlott. Az nem fogja elszórni a fogait, nem megy ki az éle 2 m vágás után, nem fog füstölni és erölködni a gépe az életlen lappal. Több mint 2 éve használom a Freud lapjaimat, keményfához. A pontos árakat nem tudom, de fenyőhöz szerintem 10-15.000 között fogsz már kapni ipari lapot.
Sokat nem látok rajta, sorry. Próbáld az előzőleg írtakat, abból remélem nem lehet baj. A fémdolog meg lehet hogy csak az én paranoid szemléletem terméke, de van erre egy mondás: jobb fosni, mint befosni! Szóval amíg nem vagy totálbiztos ( halálbiztos :-)) ) abban hogy a fémakármi feszültségmentes, addig óvatosan tapogassad, abból nem lehet baj. Lassan 40 éves pályafutásom alatt megtanultam többek között azt, hogy bármi váratlan történik a kezem körül, azonnal elhajítani, gyorsan és nagyon messzire ami benne van! Ezen a beidegzett pártized másodpercen múlhat az életed.
Ezeken a fajta gépeken mindig 2 különálló asztal van. Az egyik fix, a másik állítható. Ezen a képen nem látszik amit belinkeltél, de ezen is így van.
Nekem egy hasonló einhell kombi gépem van, azon az etetőasztalt lehet állítani 0-3 mm fogásmélység között. Az elszedő asztal fix, azon semmiféle állítási lehetőség nincs.
Az etetőasztal mindig lejjebb van a beállított fogásmélységgel a fix asztalhoz képest. A marótengely kései pedig az elszedő asztal síkjáig állnak ki. Így pont nem tud billegni a munkadarab. A gyalutengely magassága sem állítható ezeknél a gépeknél, de nem is kell.
Rég írtam ide a topikra, de most segítségre lenne szükségem. Készítek egy gépet, de az ékszíj hosszát nem tudom meghatározni milyet vegyek hozzá. Az egyik tárcsa 140 mm átmérőjű a másik 95 mm átmérőjű. 15 mm-es szélességű ékszíj kell bele. A tengelytáv 450 mm a legrövidebb állásban, amikor fel van emelve a motor koppanásig. A motor súlya fogja feszíteni. Teljes felemelt állásban ha jól sejtem akkor nem lehet felrakni a szíjat mert a tárcsa peremén ugye át kell emelni, tehát annyival hosszabb szíj kell, hoyg fel is lehessen rakni.
Sajna nem értek hozzá, hogyan tudnám kikalkulálni a szíj hosszát.
No, hát nekem is meg Rahed Lee-nek (meg akad szerintem más is itt a fórumon) pont ugyanilyen van :-) Csak nekem Metabo HC 260 néven, Lee-nek meg Hyundai néven fut.
De ránézésre tökugyanaz. Electra Beckum klón.
Szóval: hidd el, ennek is csak az egyik asztalát állítod. Méghozzá a képen távolabb esőt, az az etető asztala.
Ezen a videón, pont a legelején lévő képen láthatod a piros állítógombot:
Szerintem MINDEN egyengető (vagy kombinált, egyengető-vastagoló) gyalunál csak egy asztalt lehet állítani: az etető asztalt, azaz amin elkezded tolni az anyagot. A gyalukés UTÁNI asztal fix, és jó esetben egy szintben van a gyalukés legmagasabb állapotával.
Igen, pontosan így gondoltam. Azért ha van a modulon fémborítás, vagy bármilyen fémes rész, akkor ne nagyon fogdossad mert mehetsz a fodrászhoz hajvasalásra! Szinte minden effélén a kapcsolóelem hűtőzászlója lóg, amin ott lehet a hálózati 230 V. Megrázó élmény belemarkolni. :-)))
Köszönöm. Este vagy holnap összerakok egy tesztpadot lámpával, de biztos fogok még kérdezni.
Most, hogy írod ezt a lámpás próbát eszembe jutott, hogy a hobbielektronikán volt is egy ilyen lámpás tesztáramkör, de most az istennek se találom. Mondjuk a keresésben hátráltat, hogy melóban vagyok :(
Lehet, hogy már réges rég elszállt :) Olyan pofonegyszerű bekötni, hogy nincs már ötletünk egyszerűbben magyarázni. Ha a tiéd se működik nála, akkor tényleg reménytelen eset. Vigye el egy villanymotorreszelőhöz, vagy egy porszívóshoz, az 2 perc alatt beköti neki.
Ha bizonytalan dolgokat kell javítanom, akkor elsőre a készüléket egy kb. 60 W-os izzón keresztül csatlakoztatom. Ha durva zárlat van, akkor sem omlik össze egészen Paks-ig az egész villamosenergiarendszer. :-)) Próbáld meg a következőt: a kék vezeték legyen a közös pont, valamelyik másikra sorosan kösd az egyik izzót, amin keresztül táplálod. A másik vezetéket egy izzón keresztül kösd össze a kékkel. Ez lesz a terhelés. Ha jól okoskodom, akkor elvileg a két izzónak egyszerre kellene lassan megvilágosodni kb. félfényig, amikor jó a bekötés. Ha nem történik semmi, akkor értelemszerűen meg kell cserélni a két vezetéket. Ha a táplálást a terhelés oldaláról küldöd be, akkor a lágyindító elektronika nem kap tápfeszt, nincs ami vezérelje, vagyis a kapcsoló Triac zárt állapotban marad. Ilyenkor nem történik semmi. Egy próbát megér, aztán majd lehet okoskodni tovább. Elektronikához értő kollégák jelezzék, ha szerintük butaság! Lehet hogy elszáll a modul, ki tudja mi van benne, de ha úgyis feladnád, akkor sok vesztenivalód nincs.
A porszívóra kötöttek felszedik, de ott nem megy át a járókeréken. A 3000-et forgó forgácselszívók, legalábbis az üzletben vásárolhatók (meg az enyém) nem szedik fel, ahhoz kevés a 3000-es fordulat.
Ha "porszívózok" vele, kicsit megemeli, ott lebeg párcentire a padlótól amíg meg nem emelem a csövet. Akkor kiköpi. Direkt jó így, a forgács közé esett csavarokat meg lehet találni. :-)
Mágnesgyűrűs vasszűrőbetét? Alu, réz hanyagolandó, vasat azért kirántaná. Akár kínából importált ritkaföldfémekből összetákolt szélesebb közgyűrű is megtenné. Elektromágnes azért lehet jobb, mert az kikapcsolás után öntisztuló tud lenni, és leejtheti egy alatta levő kis vasgyűjtő dobozkába, ahonnan könnyen kiszedhető.
A thien baffle nagyon jó úgy ahogy van. Kell csinálni egyet az eredeti arányok szerint, és ha az megvan, lehet sk javítgatni.
Azt az egyet nem értem még mindig, hogy a baffle kivágásának a szélessége mi alapján határozódik meg. Az eredeti rajzban mindenhol arányok szerepelnek, de ott egy fix érték van, ami nem passzol nekem abba a leírásba. Ott is valami aránynak kéne szerepelnie, nem csak úgy parasztmódra kikanyarítani. A hadd szóljon csak ezerrel megoldás helyett nekem a mindig csak annyira szívjon, amennyi minimálisan szükséges a teljes eltakarításhoz, többel egy hangyányit se, mert csak kidobott pénz a fölös energia, de legfőképp értelmetlen zajongás.
Láttam olyan megoldást is a bafflénál, hogy a középső elszívócsonk egy hosszabb cső lenyúló ága, és arra volt felfogatva egy nagy korong. Körben sehol se ért a széléhez, és teljesen jól működött. A lenyúló cső oldalt volt kivágva, itt szívta ki, aztán a végére egy fadugó volt rakva amihez hozzácsavarozták a lapot.
"Én biztos olyan módszert építenék ahol a matyi nem megy át a lapátokon, hanem előtte leválasztódik, mint a porszívóban"
Ezzel maximálisan egyetértek, ez a terv nálam is. Valószínű a Thien-Baffle is leválasztja a nagyját, ha NORMÁLISAN és üzemszerűen etetem, nem pedig állat módjára :) És megy a 409-nél látott porszűrő zacsi a végére, oszt'csókolom.
A körfűrészt én is úgy érzem jónak, ahogy írod. A marónál nem kell a marótól jobbra sok hely, mert oda csak legfeljebb a vezető megy, így én azt a fűrésztől jobbra tenném be, kijjebb, mint a fűrésztől jobbra levő horony, így azt a hornyot is tudnád használni a maróhoz is.
De azt a hornyot jól gondold át, mert a túl nagy szélességnél nagyon be kell majd hajolni oldalra bizonyos munkaműveleteknél, ahol az anyagot meg kell fogni a gép után is, mivel olyankor a keskenyebbik végről nem érsz be a gép után (750mm!!). Tehát a fűrésztől jobbra levő horony ne legyen túl messze, hogy utána még a maró se legyen túl messze
A méretek kb stimmelnek is. Igen fasza kis kombinált asztal, minőségi anyagokból és sok apró hasznos kis kiegészítővel. A videó leírásában ott a link a mókus oldalára, 10 ojróért megkaphatod a részletes terveket:
Szerintem a 50/100 vonalon jó lesz a körfűrész vonala. A marót meg mindenképpen tőle jobbra küldeném, ott több a hely és majdnem "mindegy" hova teszed, merthogy amikor fűrészelsz, úgyis le lesz süllyesztve, nem lesz útba viszont elég helyed lesz hosszában, hogy kényelmesen vezess hosszabb darabokat is marásnál. Nagyon hevenyészve kb így képzelem (pirosak a nútok a szögvezetőnek, a maró párhuzamvezetőjének és a maró szögvezetőjének):
Nyilván érdemes úgy megtevezni a nútok távolságait és a párhuzamvezetőt, hogy a vezető jó legyen a körfűrészhez is, meg a maróhoz is.
Ojje, na pont a linkelt képedet akartam volna megcsináltatni veled, mint állítható impellert. Az alukat alul be kell szabdalni, és úgy már be tudod hajlítani ívbe is. Tudod állítani a lapátok beesési szögét, íveltségét, darabszámát, formáját.
Én biztos olyan módszert építenék ahol a matyi nem megy át a lapátokon, hanem előtte leválasztódik, mint a porszívóban.
Az obiban vágj hótkomoly vevőpofát, és indíttasd be velük. Mondd, hogy neked ez nagyon fontos. Lehet, hogy azt mondják, fizesd ki, vidd haza, és 3 napon belül visszahozhatod, visszaadják az árát, csak legyen tiszta, gyári állapotú. Tképpen semmit nem veszítesz azzal, ha megkéred, indítsák be. (max tényleg elhajtanak)
Előbb az asztalon működjön egy lámpával, aztán a lámpa helyére kösd be a motort, de a fékdrótok nélkül. A fékdrótokat egy külön kapcsolóra is rákötheted.
Ha végképp nem megy, akkor hagyd ki, és egy porszívóét kösd egy külső kapcsoló után, a fűrészt meg zárd egyenesre.
Igen! Ezt már néztem! Nekem is szimpatikus, bár én az alját nem így képzelem, nekem nem kellenek a rakodó részek, bár az eszközöket és kiegészítőket jó ott tartani!
Igen ez már leesett nekem is. Én meg ugye összehoztam egy meglehetősen "öszvér" megoldást. 6 bunkó lapát, fedett tetővel, leválasztóval és a finom porszűrés még meg sincs. Bár Hornberger is épített egy 6 lapátosat, szív is rendesen de cserébe van hangja annak is.
Hamarosan kiderül, mire lesz elég ezzel a mocival a finomabb/sűrűbb/karcsúbb lapát elrendezés. Mivel "ragaszkodom" a fához ("faszerű" anyaghoz), és mivel sokkal vékonyabbnak (hajlíthatónak, vagy préseléssel és ragasztással vagy gőzöléssel meghalítottnak) kell lennie, ezért muszáj lesz bemarnom a lapátok helyét. Már beszereztem egy 3 egy 4 és egy 5mm-es nútmarófejet is, még morfondírozok a lapátvastagságon. Bevonatos HDF, MDF, akármi, 3-4 mm vastagságban megteszi szerintem. Ami érdekesebbé teszi majd a bemarást: hogy nem szabályos körívű lesz a lapát, kifelé picit változik majd a sugár, ezért ilyen szabályos körívmarás nem jöhet szóba. És mivel CNC sincs a sufniban kell majd egy sablont csinálnom, és másológyűrűvel együtt kimarni az íveket.
Ez a terv. Aztán ... a végén lehet hogy elhozom azt a cuki kis Hyundai-t az OBI-ból ...
Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni egy kombinált körfűrész és maróasztal készítéséhez. Az asztallap mérete 1500*1000 mm lenne, hogy nagyobb lapokat is tudjak vágni vele. Az asztallapba szeretném beépíteni a kézi körfürészemet ás a felsőmarómat. Mindkettőt szeretném beépíteni külön helyretalán még egy dekopírt is beépítenék, de ez még nem eldöntött. A problémám az, hogy hova építsem be az eszközöket!? Az elképzelésem az, hogy a körfűrésznek jobb oldalon hagyok kb. egy métert a széles vágásokhoz, a bal oldalon így kb 50 cm marad. A fürész mindkét oldalára szeretnékhornyokat a gérvágáshoz és a daraboláshoz. A kérdés az, hogy a felsőmarót hova építsem be? jobb oldalra, vagy a baloldalra? És ott hova? Mennyi helyet érdemes hagyni a marónak jobb és bal oldalán? Lehet, hogy kicsit hülye a kérdés, de talán man valakinek tapasztalata ebben! Egy univerzálisan használható asztalt szeretnék, és nem szeretném újra építeni havonta. :) Köszi a segítséget!
Már a múltkor is akartam írni. Van két nagyon eltérő kategória. Amit a Wandel meg a Horberger építenek, az olyan hogy a propelleren max finom por megy át. Teszenek is rá sűrű rácsot, meg előtte van a leválasztó. Van egy másik dizájn, ahol a matéria komplett megy a propellerbe, onnan megy a leválasztóba. Itt ugye maga a forgács is megy a lapátokra, de ha felszívsz egy fakockát, 8as anyát, krovafejet, az is mind. Ritkább és sokkal masszívabb lapátozása van egy ilyennek.
Nos, azt hiszem feladom ezt a lágyindító bekötést. A neten semmit nem találok (kivéve az oroszt), ami van azzal nem működik. A Bosch központi szervízben tulajdonképpen elküldtek a p...ba, amikor bekötési rajz után érdeklődtem.
Én még egy dolgot kipróbálnék. Ezt a drop slot nyílást elfordítanám a rajz szerinti állasba. A beömlő csőnél még nagy sebessége van a forgácsnak így nem nagyon fog leesni. Amikor már leesne akkor meg már nincs nyílás a Tiéden. Szerintem ezért jobb ez a beállítás. Egy próbát megér.
Múlt hétvégén szülinapok, ehétvégén szülinapok, hétközben Bajnokok Ligája, ha az nem akkor a csajos, szóval: úgy van ahogy legutóbb írtam, "tervezési fázisban" :-)
Szerintem a fém+fa kombót hanyagolom. Nem azért mert rossz ötlet, csak mert a fát én magam is tudom alakítani, meg az van is itthon. A fém alakítása ... még csakcsak, mert sokat nem kell, de az nincs itthon és méretre is kellene vágatni (nincs itthon csak egy igen kicsi és csálé lemezolló).
Próbálom majd erőltetni a "csak natúr" fa verziót. Ha Matyinak/SuperMarionnak összejött, nekem is össze fog. Lesz 12 lapátja a 6 helyett, sokkal vékonyabb, kifele kicsit jobban szétnyílóbb és hajlítottabb. És ahogy írtad, a vége kicsit jobban ívelve mint a szűkebb belseje (erre írtad hogy cikloid?), szóval nem szabályos körív lesz.
Egyébként meghallgatva azóta több elszívót a youtube-on, pl Repítőét is .. ennek is van azért kis szíréna-alaphangja. Nem sokkal halkabbak az enyimnél. Szóval annyira már nem aggódok, de új lapát az mindenképpen LESZ.
És még mindig ott figyel egy Hyundai elszívó kicsomagolva az OBI közepén, azt is meghallgatnám szívesen milyen hangja van. De gondolom az eladók elhajtanának a pi**ba ha ilyet kérnék ...
Gyalulni sokat kell, faanyát csinálni meg ritkán. Ebből adódóan egyszerűbb, és főleg pontosabb kiesztergáltatni mint bűvészkedni vele. Ha sok kell, akkor persze az más. Nem írtam olyat, hogy nem tetszik, sőt, azt mondtam, hogy jópofa.
Ez úgy készül, hogy előbb megvan esztergán a menetfúró, + bevagdossák. Ezzel kifúrják a keményfát, majd picit megmoddolják a lyuk előtt egy menetprofilú vésőeszköz ráaplikálásával? Így tutira párban lesznek.
Jól hiszed, és azért kisebb áramú a segédfázis, mert az a segédfázis. :)))
Annak csak annyi szerepe van, hogy egyáltalán el tudjon indulni a motor, és mindig ugyanarra felé.
Egy egyfázisú motorban ugyanis nem tudsz forgó mágneses mezőt kialakítani. Az abban levő mágneses mező csak lüktet. A két lüktetés között a forgórész lendületből fordul át a holtponton, és ezt a lendületet a legelején az indítófázis adja meg.
Ha ilyen a motor mint ez, akkor a segédfázis nem csak a legelején, hanem menet közben is rá-rá dolgozik a lendítésre, ezért kicsit jobban terhelhető a moci ugyanakkora kubatúrában, mint ha csak indítófázisos volna. A kondi csak 90 fokot tud max tolni az áramon, ezért még itt is sánta a mező belül, és muszály a segédfázis okozta részmezőnek gyengébbnek lennie, hogy a sántaság ellenére forogni tudjon
Van egy pár (csak dísznek) jó állítható vezetővel rendelkező gyalum (nincs kedvem idomkéseket köszörülni hozz, egyszerűbb felsőmaróval profilt csinálni...), amikbe új csavarokat kéne tenni.
Ez a "csaplehúzó" valójában táblásító =(tokszorító) prés alkatrész-csomag. Kell még hozzá egy I gerenda és arra kell ezeket szép sorjában feloltni. Amiben lánc van, a végelem: az I-n lévő lukakba bedugd a pöckét és így tudod állítani a szorítandó méretet.
Ha gyalupadhoz kell satu, ezzel sokkal jobban jársz (ráadásul most akciós):
Neked nem tetszik nekem igen. Nem káposztás hordót akarok készíteni hanem az ötlet tetszett hiába bonyolult. Na de ez a kádár dolog. Legközelebb majd én is azt válaszolom egy gyalulós kérdésre minek gyalulni az asztalosnak van gyaluja is hozzá.
ha fordítva kötöd be, akkor jobban fog melegedni és esélyes hogy leég. ha fordítva kellene forogjon, akkor szét kell szedni, és ahol bent össze van kötve a két tekercs vége, azt szét kell szedni.
Megszólalt (mármint elcsendesült) a motor és forog!
Köszönöm szépen a tanácsokat!
Kapott új kondit, új csapágyakat és ihaj!
Már csak egy kérdé: ahogy írtátok, a "főfázis" a 81 ohmos, a mellékfázis a 121 - gobndolom ez abból addik, hogy 1:1,5 a tekercsek száma. MI történik, ha fordítva kötöm be? Kisebb lesz a teljesítménye, vagy lassabb a forgása, vagy melegszik és öngyújtó lesz belőle?
Szüleim műanyag hordóba pakolják a káposztát, rá valamilyen tálcát, vagy karika alakú fedőt (közte talán van még valami szövet, vagy ilyesmi) és arra meg pakolnak 1-2 jókora járdalapot. Isteni jó a savanyú káposztájuk :)
Full fából tuti jobban néz ki ez az egész, meg természetközelibb, az igaz, de hát akkor is...
Ez a fajta menetkészítés már nálam a nagyon ráérő hobbiasztalos kategóriában van, amiben én sose leszek.
Ijjj-ejj .... a 38mm-es 72 ojró, szállítással/VAT-tal cuzámmen. Emmá' fájdalomküszöb feletti kicsit.
/Bár ... lehet karácsonyra kérek ilyet, dobják össze a tesók/ősök. Úgyis mindig kérdezik: minek örülnél? OBI utalványnak. Erre kapok ruhát (merhogy öltözni utálok), de se szorító, se gyalu ... se kuffantás :D/
Eddig egyetlen szóval sem említetted, hogy káposztás dézsát akarnál készíteni. Így meg nem értem, hogy mire ez stílus, felháborodás. ??
Betettél egy videót amiben egy évszázadok óta megoldott folyamat van túlbonyolítottan megoldva, ami ügyes, meg jópofa, csak (szerintem) tök felesleges.
Káposztás dézsát több száz éve készítenek, nem gondolnám, hogy felsőmaróval pilickázták ki a menetet. Pláne, hogy akkoriban se villanyáram, se felsőmaró.
A gyalupadi satu azért JOBB fából, mert nem lesz fokhagyma-szaga attól, hogy fél napig tekerd, amíg az 50 mm közt behajtod (vagy 100-at). Normál, metrikus, Tr, vagy lapos menetnél max 2-3 mm lenne a menetemelkedés, a fából készült kütyüknél pedig, hála az 50-60 mm átmérőjű csavaroknak, simán lehet10-12-15 is. Ezzel is biztosítják, hogy a menettő elég "vastag" legyen, azaz kellő szilárdsággal rendelkezzen.
Ekkora méretben már nem menetmetszővel, hanem (nem tudom a pontos nevét, sőt, most még a videot sem tudom megnézni, mert valahogy keresztbe feküdtek itt bent neki) speciális szerszámmal készítik a menetet, mint ahogy a csavart oszlopokat is. Számos ilyen megoldás van a shopnotes-okban, de a felsőmarókkal foglalkozó (letölthető) kézikönyvekben is. A lényeg, hogy adott egy felsőmaró szerszám, ami önmagában forog - és adott egy eszterga, ami a menetezendő munkadarabot forgatja. A munkadarab forgatása vezérli a felsőmaró elmozdulását egy vezérorsón keresztül - azaz a munkadarab meghatározott szögelfordulásához maghatározott felsőmaró elmozdulás tartozik. Ez nagyjából ugyanaz, mintzha vezérorsóval vágnál menetet esztergán fémbe - csak itt egy menetben elkészül az egész egy profilozott felsőmaró szerszámmal. Ha az Tr profilú, akkor olyat, ha éles menetes, akkor olyan "vág" a fára.
Az anyamenetet pedig ugyanúgy vágják, ahogy a fémbe fúrjuk, csak sokkal nagyobb , általában kúpos kialakítású szerszámmal úgy, hoyg egyszerre csak keveset fogjon és a sok tekeréssel alakítsa ki a menetet.
Kisebb méretekben (seprűnyél átmérőig) lehet kapni (általában csak aranyáron) olyan szerszámpárosokat, amik anyamenetet és apamenetet vágnak. A famenetek általában nincsenek szabványosítva (bár lehetne...), ezért ezeket érdemes párban tartani.
Végül, hogy miért nem fémből? Azért, mert nincs szükség olyan szorítóerőre, amit egy ilyen nagy menetemelkedésű (nagy átmérőjű) fémcsavar tudna - vigyázat: kisebb átmérőben, nagy menetemelkedésnél el tud veszni az önzárás! Azaz meghúzod a csavart, majd visszapörög... Tehát az arányokat meg kell tartani - azaz a nagy 10-15 mm menetemlekedéshez böszme nagy átmérő társul, ez pedig baromi nehéz szerkezetet eredményezne. A fém szorítóknál azzal váltják ki a sok tekerést, hoyg az asztalos szorító feje mozgatható - így elég a szorításhoz a szokásos Tr 12-14 mmes menet.
Teljesen tudatlanul haltam volna meg ha nem világosítasz föl. Nem azért vagyok hobbiasztalos hogy kádárokat keresgessek hanem hogy megoldjam a problémát.
Szerintem a ragasztás sem hülyeség. Ha megvan a menetes szár akkor rátekered a darabokat ragasztósan. Összeszorítod a darabokat és kihajtod a menetes részt. Más is csinált már ilyet. Láttam már ilyen videót.
Példa. Fából készült káposzta savanyító "füles" hordó. Itt a fülekbe akasztod bele ezt a belső menetes
padló darabot és ennél fogva préseled a káposztát. Ezt még fémből nem láttam csinálva. Igaz ez sem trapéz menet de ez már csak szerszám kérdése. Mivel ez elég nagy átmérő ez is alkalmas lehet rá. Szár hosszabbítóval a hossz is növelhető.
Óafrancba ... tényleg.... Pedig jövő nyári projektnek már beleéltem magam. És több kisebb menetet egymás után, "menetszinkronban" ragsztani? Jó, vicc volt ... :D
Ez nagyon ügyes :) Igaz, ha már 2 egymás melletti oldalt levágott, utána a kaloda nem is kellene.
Amire az emberke nem gondolt, ezzel a technikával 6 vagy akárhány szögletűre le lehetne egyből vágni. Háromszögűre is. Nagyon sokszög után pedig kerek oszlopot is ki lehet ebből hozni akár a fűrész fölött, szépen körbeforgatva, ide-oda tologatva, vagy egy router alatt forgatva.
Függönykarnison kívül még sehol máshol nem láttam, de azon meg gyárilag olyan rövid menetet vágnak, hogy szeret megtörni, ragasztóval pedig senki nem rakja össze. A koloniálok kora is lejárt (szerencsére, ritka giccses porfogók)
Ugyan nem vagyok Kamelot, de nekem lenne ötletem: amit írtam korábban is, asztalos gyalupad satuja.
Egy biztos: olcsóbb nem lenne fémből :-) Max tartósabb, de elnézve egy-két régi gyalupadot ... amennyit én még aktívan élni fogok, simán kibírná, főleg nem napi használat mellett. És rögtön kell ugye kettő ilyen is, mármint egy rendes gyalupadra.
Nem tudok erre a fából készült csavarmenetre egyszerűbb megoldást.
A megjegyzésem arra vonatkozott, hogy maga a bemutatott eljárás a csavarmenet létrehozására bonyolult és sok előkészítést, anyagot és szerszámot igényel önmagában.
Ha pedig azt nézzük, hogy fából készült csavarmenetet nem nagyon tudunk a gyakorlatban felhasználni (van rá olcsóbb, praktikusabb alternatíva pl fémből), akkor meg pláne bonyolult :)
Az érdekelne, hogy pl. Te mire használnád ezt a fából készült menetet és valóban rááldoznád-e az anyagot, időt, pénzt, hogy fából csináld? El tudom képzelni, hogy van ilyen, de példát nem tudok mondani így hirtelen.
Látszó fafödém gerendáira is ezt javasolta az egyik fűrésztelepes ismerős, csak ott láncfűrész volt a "horony" kivitelezési eszköze. Ebben az esetben az volt a lényeg, hogy a belet kell átvágni. Nem is tekeredett meg az általa mutatott 20x20-as friss vágású gerenda.
Hűűdeprofi! Mondjuk a sarki OBI-ban nem kapni ilyen marószárat :-) (alibaba/ebay rulez, gondolom)
Ha valaki nekiállna ilyen trapézmenetnek, milyen fából kellene csinálni? Régi békebeli gyalupadokon látni famenetes satukat, amik még - gondolom - ma is működnek.
Keményfa, az OK de ... (gőzölt) bükk? Tölgy? Akácot írta valaki egyszer, hogy holtában is többet virgonckodik mint a többi keményfa-fajta, azt ezek szerint lapozni illik egy ilyen munkánál.
Ok, akkor, holnap valahogyan kiműtöm a helyéről, és megejtem a vágásokat, majd hagyom száradni ezt is és a falat is. Gondolom lesúlyozhatom, hátha szépen visszaállna az eredeti vízszintes alakjára. Thx mindenkinek.
Száliránnyal párhuzamosan kajszul, azzal párhuzamosan tudod kivenni belőle a feszítőerőt azzal, hogy csinálsz helyet a táguló anyagnak. Tágulhat a hornyok terébe
Én még egy apróságra figyelnék: a párkány hosszirányában hagynék egy kis rést a vége és a fal között, hogy tágulás esetén ne feszüljön be. Továbbá, szerintem a hosszirányú bevágások helyett keresztirányban követném el a vágásokat, mert arra az irányra merőleges a gátolt alakváltozás. Ennek (is) eredménye a púposodás.
Vedd ki a deszkát, mert úgy hamarabb szárad minden
A deszka elég gyorsan vissza fog lapulni, talán nem egészen addig, mint ahol volt, de ennél sokkal jobb lesz.
Azután, ha visszaegyenesedett, körfűrésszel vágjál az aljába hosszában 3-4 olyan hornyot, ami nem kell, hogy kifusson a végéig, és a horony mélysége legyen kb a faanyagvastagság fele.
Ezzel megelőzöd a jövőbeni hasonló baleseteket, a hornyok amúgysem látszanak.
És alapszabály: lehetőleg a deszka mindkét oldalán végezzük el ugyanazokat a bevonási lépéseket, szóval majd ha kiszáradt, alul is kezeld le azzal, amivel felül
És csak pár hét fűtéssel eltelt idő után tedd vissza, addig jól kiszárad a falazat is
Sziasztok. Volna egy apróbb problémám, kellene egy kis segítség. 2 hete egy belső ablakot kiszedtem (tokostól-vonóstól) a helyét pedig bejavítottam, bevakoltam. Ide készítettem a múlt hét végén egy díszkerítést és egy belső párkányt. Szép is lett, egészen keddig.
Kedden azonban azt vettem észre, hogy a párkány "külső" széle óriási mértékben elmozdult felfelé, vagyis szépen elhajolt.
A párkány 2,4-es gyári ragasztott táblásított fenyő anyagból készült, az anyag már április óta a műhelyben volt, ott nem volt vele baj. Tökéletesen sík volt mikor kivágtam és lepácoltam. Csak a felső oldala kapott pácot, alul nem.
Így utólag persze már okosabb vagyok, a friss, egy hetes (elég vastag, 6-8 centi) vakolás még rengeteg viszet tartalmazhatott így a párolgás egyenesen bejutott alul a párkányba, így szépen felpöndörödött az anyag. Gondolom legalábbis én! :-)
Szóval a kérdés az, hogy csinálhatok új párkányt, vagy idővel a nedvesség távozásával visszahúzódik a sík, esetleg kiszedve van valami módszer a javításra? A síktól való elmozdulás egyébként több mint egy centi!
Bár a kiszedés sem lesz egyszerű, mert persze okosan le is tragasztottam pattex fix-el! :-)
Belenéztem a videóba. Főként a második felében azért jó minőségű állományban ténykedik a gép. Szerintem itt a 30-40cm-es tartományba esik a tőrönkök csúcsátmérőjének a zöme. Hogy el tudjátok képzelni az arányokat, a darun lévő fej kb. embermagasságú a talpára állítva.
A vékonyabb és esetlegesen gyengébb minőségű fenyő rönk anyagból általában építő minőségű collos deszkát meg cseréplécet vágnak. (Mi 20 cm csúcsátmérőtől termelünk rönköt). A csúcsi része pedig forgácslap, meg papír alapanyag lesz.
Igen, a fogpiszkálót (meg a gyufát) lágylombos fafajokból érdemes készíteni. Képzeld el, mi lenne ha a fogad közé szorult mócsingot még fixálnád egy kis gyantával is! :)
Retarder ... hát perszehogy tudom :D Minden nap hallom ezt a szót. Igaz a kollégáktól, amikor megijesztem őket. De értem én. Kiskoromban mindig is érdekelt, milyen lenne arra a forgó bigyóra ott a teherautók alatt felmászni, szóval ha feltekeredek rá, nemcsak retardált, hanem retarder is lehetek. (nyilván lassítanám a tengelyt). Értem én :D
NEMSZAR a kapcsolóm! :D Csak én vagyok hülye a kapcsolási rajzhoz/motorfékhez :)
És remélem feketefelh-é sem az és összehozza a lágyindítóját a PTS10-zel.
Te, ha szar a kapcsolód, és az a két fekete mindig össze van kötve, akkor űberfasza volt a bekötés, ugyanis féküzemben hajtod a motort :) Olyan mintha a retarderre rányomnád a gázt. (tudod, ami a buszokon a kardántengelyen át lassítja a hajtásláncot, és nem a féktárcsán)
Ha már itt vagyunk: egy könyvet vagy hasonlót keresek a különböző fafajták tulajdonságairól, elsősorban asztalos szemmel. Főleg a hazai fajok érdekelnének természetesen, de jó lenne némi kitekintés más tájakra is.
Tudom, hogy a blogon vannak információk, de az igazi valamilyen szélesebb körű kiadvány lenne, színes képekkel, és a számítógépen is olvasható formátumban.
Harvesternek hívják, rendkívül termelékeny gép. Erdőállománytól függően, akár egy 20 fős fakitermelő brigádot is felülmúl, mindössze egyetlen gépkezelővel. Hazánkban is egyre elterjedtebb, hirtelen tudnék legalább tíz vállalkozót, aki üzemeltet ilyet. Természetesen a java német és osztrák használt gép, de vannak olyan merész emberek akik erős banki segítséggel új gépeket vesznek, pedig 100-120 millión kerül egy újonnan.
Mi is alkalmazunk minden évben kb. hét-nyolc éve, kizárólag fenyő termelésekben harvestert. 4-5000 m3-t levág másfél-két hónap alatt, ez a teljesítmény minimum duplája, a legütőképesebb, legtermelékenyebb fakitermelő csapatunknak.
Na ez alapján viszont jól van akkor bekötve. Csak eddig ezt nem láttam :-) Én másképp képzeltem (másképp logikus) a tüskék számozását, "ráforgatva" a rajzot a tüskék felé. Azt hittem egymás mellett vannak, nem egymással szemben.
Szóval 13/23 a bejövő áram, ez OK.
Akkor viszont sajna passz, miért nem nyikkan a moci :(
Néhány másodpercre kapcsoltam (volna) be. Bekapcsolt állapotban semmilyen jelét nem adja, hogy kapna áramot a motor : nem búg, nem moccan egy picit sem, semmi, zéró - bár ez lehet, hogy csak az én hozzánemértésemnek meglepetés :)
Kicsit belemászva a részletekbe fellapoztam a Bosch katalógust :
Az én gépemnek a típusszáma : 3 603 L03 200 ( 230V / EU )
a motor száma : 1 600 A00 0C1
a kapcsoló : 1 609 203 P50
a kapcsoló-motor közötti kábel : 1 609 203 P52
Létezik egy 3 603 L03 201 ( 230V / EU ) típusszámú verzió is, ami már tartalmazza a lágyindító modult, ezt rendeltem én is
a motor száma : 1 600 A00 0C1
a kapcsoló : 1 609 203 P50
a kapcsoló-motor közötti kábel : 1 609 203 P52
Amint látod minden elektromos alkatrész megegyezik a két gépben, egyetlen különbség a lágyindítás.
Itt pedig a motor robbantott ábrája látható, én nem ismerek fel rajta olyan alkatrészt, ami fékként funkcionálna. Esetleg nem itt kell keresni?
És ha van rajta mechanikus fék, akkor tudnám kézzel forgatni a lapot kikapcsolt állapotban?
attól tartok van benne fék. és a lágyindítóson külön elektromos féket csináltak, hogy el tudjon lassan indulni. a tieden meg mechanikus fék van, ami x fordulat alatt fékez. ezért csak lórugással lehet elindítani, ami feltépi a féket. ha finoman próbálkozol, akkor nem bír elindulni.
Egyébként a fecskefarkast sima "ládához" nem szokták használni, mert ennek pont az a lényege, hogy egy meghatározott irányban húzóterhelést is fel tud venni (például ezért készítik a fikókat ilyen illesztéssel, csapolással) Ha csak egy láda kell, ahhoz sima "lapos" csapozás is jó, azt pedig szinte fűrésszel meg tudod csinálni.
Nekem olyan csapozó sablonok van felsőmaróhoz, amivel csak félig takart fecskefészek illesztést lehet készíteni.
Hogy kinek mi a megfizethető elég tág határok között mozog. Szerintem tíz emberből legalább nyolcnak más a megfizethető. A lottó ötösre is van annyi esélyed mint itt a válaszra. Sok sikert.
Ha megnézed a képet, a zöld sárga rá van kötve a motor testére - miután fingom sem volt, hogy miként lehetett az eredeti bekötés, kínomban én mindint összemértem, még a zöldsárgát is mindennel.
Nem azért mert gondoltam rá, hanem azért, hogy nincs-e zárlat - fütyülni nem fütyült. Ennek valóságtartalma mondjuk a fenti adatok után (80 és 125 ohm) azért kérdéses, mert szerintem ezek az ellenállások pont azt mutatják, hgy nincs szakadás... Megmérem az ellenállást és köszönöm a tippet.
nem akarok előítéletes lenni nagyon. de azt ugye tudod hogy amiket látsz képen, azok cnc-vel készültek. (robotok csinálták) egy szaki kézzel amit csinál az nem lesz olyan tökéletes. meg lehet csinálni kézzel tökéletesre, de nagyon kevesek képesek rá, pláne keveseknek megy rutinból.
Ezen a fórumon új vagyok , és mindjárt egy kérdéssel is kezdek : esetleg tudna valaki segítenni abban , hogy hol találok egy megfizethető fekvő szalagfűrészt ?
Pár napja vágtam fel táblásításhoz egy pár darab szélezetlen 5 cm-es pallót. Az egyik háncsos szél levágásánál elkezdett kinyílni a vágás, 1 m vágás után már kb 5 cm volt a rés a két anyag között a végen. Ugyan annak az anyagnak a másik szélezésénél nem jelentkezett ez a hiba. A szélezettlen anyag jó 50 cm széles volt. Csak arra tudok tippelni, hogy a fa északi vagy déli irányba néző oldala másként nőhetett és emiatt lett benne féloldalas a feszültség. Még frissen lett felvágva pallónak, és a 3. éve szárad rakatban az anyag. A többi anyagnál nem volt jelentős a szél levágásánál a megnyílás.
Azért azt is illene megmérned, hogy az egyes vezetékek és a gép fém teste között tudsz e ellenállást mérni. Megaohm nagyságrendű eredménynél nincs testzárlat. Ezt ellenőrizni kell az állórészen és a forgórészen is ha a forgórészen van tekercselés. Ha csak pár ohm-ot mérsz valahol a vezeték és a test között akkor testzárlat van, ilyenkor életveszélyes a gép mert a fázis kikerülhet a gép testére ami agyon is csaphat. Szóval az ilyen mérés is nemcsak hogy javasolt, hanem a saját érdekedben kötelező.
"Nútmarásnál ha az anyagba belépő él a steller felé nyomja az anyagot, akkor egyenes lesz.". (pajaci)
Tehát akkor merre van az afelé, meg efelé?
Én speciel a felsőmarót nemcsak nyomni, hanem húzni is szoktam és a stellert, pont ahogy 409 írta, a kritikus helyeken a maró mindkét oldala mellé odateszem - az egyik shopnotes-ban volt egy ilyen kütyü leírav - a leényeg, hoyg csinálsz egy kétoldala "vályút", aminek alja is van (6os HDF/farost lemez) és két vezető oldala (2 cms gyalult léc ráragasztva). Ez rögzítem úgy, hogy a két HDF "éle" között lesz az a horony, amit kimarok. Itt nincs kecmec, ez pontos lesz. Ha normál, merőleges falú horony kell, akkor a két HDF él közé beteszed a lapodat (vagy annak csap részét) és így rögzíted. A maró ugyanis mindig ezt a szélességet marja ki.
Pont ezért látom én értelmét ezeknek a "vitáknak". Te is leírod szerinted mit-miért, és mi alapján gondolod/tudod ezt, meg más is a saját megerősítő vagy ellenvéleményét. Így cserélődik helyet a tudás.
- ezért a csapos oldalt a fecskefarokkal csak a kúposság mértékében marnám meg, így a nyakszélesség a lehető legnagyobb
A kitárgyalt fecskefarok alakú csapolást a klasszikus asztalos szakmában két dologra használják leginkább:
- deszka-deszka merőleges kötésénél, ahol a saroktól valamilyen okból beljebb kell merőlegesen rögzíteni egymáshoz a két deszkát. Pl. fiók, láda belső elválasztó, osztó. Speciális esete az én fiókom, mert ha nem állítom hamarabb össze a vázat, ki tudtam volna alakítani a fiókvasalat helyét, és lehetett volna teljes szélességű a fiók. De elbasztam, így kénytelen voltam alkalmazni ezt a megoldást :-)))
Ennél a kötésnél a szakirodalomban és az általam látott öreg bútorokon a csap nyaka kb. egy harmada a deszka vastagságának, a nút mélysége kb. fele. Gondolom azért, mert a csap nyakánál a két oldali váll fontos a merőlegesség tartása miatt, és az egyharmad anyagvastagság bőven elég a terhelésekre.
- a másik a hevederléc. Tipikus esete: a széles asztallapok, ikontáblák, hombárok teteje. A vetemedés elkerülésére alkalmazzák. Na itt van jelentősége annak, hogy milyen széles a csap nyaka, legtöbbször a merevítendő anyag vastagságának a kétszerese, vagy még több, a váll rész elenyésző. Szerintem. (lásd a belinkelt pdf 22.oldalát)
Nem akarok én senkit oktatni, félre ne értsetek, csak mindig keresem a kezem alatt átment sok-sok régi bútoron alkalmazott megoldások miértjét. Sajnos egyre kevesebb az olyan öreg asztalos, aki elmagyarázza hogy mit miért úgy csináltak évszázadokon keresztül.
Nem is olyan régen még mahagóni vállfa volt a sláger az Armanihoz. Most meg kiderült, hogy nem is kell ezt annyira ragozni, aztán mégis kész a műalkotás. :)
Az egyik afelé nyomja, a másik "elfelé". A felsőmaró (többnyire) kétélű szerszámmal mar nútot - kivéve az elővágó, egyélű szerszámokat (nekem egy 5-ös, vagy 6os ilyenem van, de szinte sohasem használtam).
Én csak a szakirodalomban leírtakat osztottam meg...
A nút körfűrészes elővágása, tény és való, hogy elég rendesen rásegít a pontosságra, főként, ha ha olyat vágunk elő, ami mind a két oldalon "támpontot" ad.
Törpöltem ezen a maróasztal készítéshez maróasztal kell/ene/ elgondoláson, és nem látom miért. Az első maróasztalomat értelemszerűen maróasztal nélkül csináltam. A most készülthöz egyáltalán nem használtam a már meglévőt. Amihez mégis szükséges volt, ahhoz már az újat vettem igénybe.
A fecskefarkaláshoz visszatérve, az a nút előfűrészelése tetszik, magamtól nem jutott a fejembe. :-)
Ez szerintem a felsőmarás alapvetései közé tartozó, "merre forogjon a maró éle és merre legyen az előtolás" kérdése miatt van.
Ha a szerszám szélességében marsz hornyot, az biztosan ökörféle lesz - mert az előtolás és a maróélének mozgása azonos irányú kell hogy legyen, ekkor tudsz "egyenes" (vezetett) kontúrt marni. (Tisztító marásnál lehet ellentétes is, de ez másik kérdés...)
Ha telibe marsz hornyot, akkor a horony két széle - a szerszám forgása miatt - más irányú vágási sebességvektorral készül, így más lesz a minősége. Ezért van 409 igaza, hogy a hornyot két menetben kell elkészíteni: először az egyik lesz pontos, utána, másik irányú megmunkálással a másik... Ez azonban azt jelenti, hogy a csap nem lehet marószerszám méretű, csak annál nagyobb - ami igazából, a legtöbb esetben nem is baj...
Szerintem az, hogy megvitatjuk, hogy hogyan érdemes egy-egy műveletet csinálni, hogy az eredmény szép, erős, és kívánatos legyen abszolút ontopik, ezenkívül teljesen jogos hogy vitákat kavar.
Mindegyik megoldásnak van előnye, hátránya, kinek így esik kézre, kinek úgy.
Én pl az egész beszélgetésből rengeteg apróságot lestem el (igaz csak elméletben).
Pl ahogy én csinálnám a vita alapján:
- nem rossz ötlet vékony fűrésszel a szálakat keresztben elvágni a csapos oldalon
- a nútot igazítanám a csapos deszka vastagságához, és nem fordítva
- ezért a csapos oldalt a fecskefarokkal csak a kúposság mértékében marnám meg, így a nyakszélesség a lehető legnagyobb
- a nútot hosszában bevagdosnám körfűrésszel, hogy az anyag nagy részét eltávolítsam a maró útjából (max a nyak szélességéig, de inkább kevesebb
- és azután két fogással (a két oldali háromszögeket) kimarnám a csap méretére
- ha még szorul benne akkor a csapból vennék le a maróval egy-két tizedeket
Sokszor van itt az asztalos topikban vihar a biliben :-) De ez legalább fával kapcsolatos :-)
Igazad van, mindenki próbálja ki, és döntse el maga hogy csinálja. Én szívesen végig fotózom, ahogy megcsináltam, próbálja ki más is ezt a fecskefarok csapolást, és ossza meg a tapasztalatait.
Tudom, nem ér rá senki ilyen baromságokra, de azért kíváncsi lennék a mások tapasztalatára.
Van akinek félig tele a pohár van akinek félig üres.
Az hogy a szerszám méretével meghatározod a hornyot ez nem mindig így van. Attól függ mekkora a szerszámod. Egy kisebb szerszámmal is lehet szélesebb hornyot csinálni. Ez néha terhelés szempontjából elengedhetetlen. A megfelelő mennyiségű anyagot el kell távolítani. Ha többet távolítasz el akkor az mindegy hogy azt milyen sorrendben teszed. Így sem úgy sem lesz jó.
Az üzemi állandóan rajta van, az indító csak amíg felpörög a motor. Ehhez kell egy kapcsoló is ami lekapcsolja. Az indító nem bírja a folyamatos üzemet.
Lehet hogy nektek mindennapos dolog ilyen kütyüket berhelni, nekem nem az...
Igazából soha nem érdekelt - ami igen, abban képben vagyok, ez kiesett. Lehet, hogy bárhol lehet ilyet kapni, de mivel soha nem kerestem, bocsáttassék meg őszülő fejemnek, hogy lövésem sincs hozzá.
Alapvetően az a kiindulás, hogy a csap nyakát maró méretűre kell-e csinálni. A dr úr azt mondja igen, én meg azt, hogy nem, mert úgy gyenge lesz/lehet.(ez is helyzet függő)
De mint írtam, ízlések és pofonok, azaz egyik megoldás sem kötelező.
Bevallom, a befűrészelést elsőre félreértettem, azt gondoltam, hogy hosszában fűrészeli, hogy vékonyabb legyen.
A csap marásánál nem kell átállni, ugyanazzal a beállítással kell marni, csak meg kell fordítani a deszkát. (vagy itt valamit félreértek) A hornyot meg muszáj két lépésben marni, ha erősebbre akarod a csap nyakát hagyni. A szélesebbre mart nút esetében is lehet először a nútot majd utána a csapot csinálni.
Elsőre is feltűnt a képen, hogy vékonyra van marva a csap nyaka, de nem jutott fejembe ezt szóvá tenni, míg nem jött az a kijelentés, hogy ezt így kellcsinálni. Lehet így is, de nem kell.
Pajaci már megadta a választ. Ha jól választod meg a szálirányt, és figyeled hogy a rönk melyik részéből van, akkor nincs gond a vetemedéssel (lásd a valamelyik nap belinkelt "Fakötések.." pdf anyagot)
A másik dolog nálam ennél a diófa előlapnál: az anyag már vagy 20 éve fel van vágva 6-7 centis pallónak, abból van, és 22 mm vastag. Ez már nem fog kajszulni. Persze kell valami felületkezelés, mert a nedvesség, pára a fánál "csodákra" képes :-)
Amúgy rögtön észre veszem amikor a nagy szalagfűrésszel szeletelem a pallót. Ha feszültség van a fában, a szalag után vagy nyílik vagy zárul a rés.
ez egy máskor is előjövő probléma és megoldás. ujjmaróval nehéz olyan hornyot marni, ami mm alatti szinten nem ökörhugyozás alakú. megfelelő megvezetéssel lehet, de nehéz. Egyszer martam bútorlapba vezető mellett 4-es hornyot. 4.0-nak mutatta a subler. A 3.7-3.8mm üveget csak nagyon sok csiszolgatás (a hornyot csiszoltuk) után lehetett beletenni.
Elnézést kívánok, hogy belevau, életben nem csináltam még ilyen csapozást.
A ráhagyás kérdés viszont a műjanyagiparban is jelen van.
Mivel a hornyot a szerszám méretével meghatározod, a csapon meg két irányból mindenképpen rá kell állni, ezért célszerű a csapot a horonyhoz illeszteni.
Szerintem.
OK, hogy a hornyot is lehet két oldalon marni, de az plusz művelet, plusz gond, plusz elbaxási lehetőség.
No persze ha már menteni kell amit még lehet, akkor ezt a plusz művelet kell megcsinálni. Valószínűleg olcsóbb mint komplett új darabot készíteni.
Lehet. Amúgy photoshoppal én is olyan illesztéseket tudok marni, hogy az csak na :-) Az asztalba primítív módon belebarkácsolt felsőmarómmal már nem mindig sikerül egyből. Már rég óta tervezem, hogy csinálok egy profi maróasztalt, de ez a 22-es csapdája. Ahhoz kellene egy jó maróasztal, pont az, amit csinálni akarok :-)
De még egyszer:
- azért vágtam be körfűrésszel egy picit, hogy megadja a csap hosszát, és a körfűrész asztalán tolva lapjával a deszkát az hajszál pontos, egyenes lesz
- másodsorban azért, hogy a marókés kevesebb anyagot marjon, fenyőnél gyakran kiszakad a rost, ha nagyot fogsz. itt főleg, mert bütüt marsz
Amúgy meg nálam adva volt a vastagság, a dió és a fenyő is 22 mm-re volt vastagolva.
Nekem egy olyan, akár butának tűnő kérdésem lenne a diófa előlappal kapcsolatban, hogy:
A másik képen jól látszik, hogy ez egy darabból van kivágva, ami igen szépen mutat mintázat szempontjából. De ez nem fog így vetemedni? A diófa kevésbé hajlamos erre? A kérdés akár így is hangozhatna: van olyan fafajta, ami táblásítás nélkül is jól viselkedik? (gondolom megfelelő felületkezelés rájuk is kell)
Milyen villanyos boltban? De most komolyan... Keravillban nincs, villanyszerelési (konnektorbolt)ban szintén, akkor hol? Pesti vagyok, errefelé ilyen általános "hardware-store" típusú boltot nem tudok...
Ami nekem van, ott se a hosszú, se a rövid oldal nincs "talpasítva", mindössze egy L betű. Annyi a nyitja, hogy meg kell dönteni, és akkor hosszan felfekszik.
Amúgy pedig, ha "talpalás" kell, akkor bátran szoríts hozzá a kért oldalhoz egy szinelő lécet - akár kétoldalról is és csavarral szorítsd rá a vezető oldaladra és kész is vagy.
Ehhez csak olyan szerszámok kellenek, amik bizonyosan elöl vannak... :-)
Más:
Megmértem a tekercseket: a kék és a piros drót között 81 ohm, a kék és sárga között 125 ohm az ellenállás - tehát nicns szakadás.
Berántani nem sikerült, mert az egy csapágyat nem tudtam, nem akartam terhelni - de a fentiek alapján szinte bizonyos, hogy kondihiba lesz.
Rákerestem a neten, de csak olyan helyeket találtam, ahonnan 2-3 nap és DHL szállítással hoznának egy kondit - ami lássuk be, nem a legjobb megoldás... :-)
Nincs valami tuti helyetek, ahol egy 450V/6uF indítókondit (ez van a képen is) lehetne venni?
Nem muszáj a csap nyakát bevágni. Úgy is lehet csinálni hogy a csap alsó része megegyezik a deszka szélességével. Akkor a csap fészket kell illeszteni a csaphoz.
Azért én akkor is fordítva csinálom, és kétszer tolom a nútot. Csináltam már 160cm hosszúakat is, és össze tudtam tolni. Szóval, nem kötelező a csap nyakának maró méretűnek lennie.
Ez nem ízlés kérdése. Azért vágtam be a csap nyakánál, hogy az tuti egyenes legyen, persze csak 6 mm-t, a csap nyaka 8 mm. A csap nyaka sem lehet "lényegesen vastagabb". Annak pont annyinak kell lenni, mint a nút keskeny része. Ha ugyan azzal a maróval csinálod mindkettőt. Próbáltam sokszor, nem elméleteket írok. Hogy miért a núthoz igazítom a csapot:
- a csapos hosszú (a fiók oldala) darabot a bütüjén kell tolni az asztalba szerelt marón, nagyon pontosan kell tartani, könnyen bemozdul (nekem nincs semmi féle hókuszpókusz a maróasztalon, csak egy steller)
- ha adva van az egy tolásból kimart, marószerszám méretű nút, azt már finomítani esetleg ha szorul pl. csiszolópapírral lehetetlen, nem férsz hozzá. A csapon ezt megteheted, akár még finom ráspollyal is.
Nem fűrészelném be a csapot, abból annyit kellene kimarni, hogy a tetejéből ne is vegyen ki semmit a maró. Így lényegesen vastagabb "hús" maradna a tövében. Ebből adódóan én előbb a csapot csinálom és utána a nútot. (de ízlések és pofonok.... :-) )
Nem ördöngösség ez, csak mindig a nútot kell marni előbb. Azt is úgy, hogy a közepét lesüllyesztett körfűrésszel kiszeded, aztán neki engedni a fecskefarok marókést. Pedig ha látnád ahogy a felsőmaróm az asztalba van kókányolva, sírva fakadnál :-) Be se merném ide tenni a fotóját. Nincs azon semmi, csak egy 3 centi magas léc, azt használom stellernek, a két végét szorítóval rögzítem, oszt annyi. Már három éve készülök, hogy csinálok egy rendes asztalt. A csap részét is úgy jó, ha kétoldalt bevágod körfűrésszel, és utána kis fogásokkal kimarod ugyan azzal a késsel mint a nútot, állandóan ellenőrizve. Közben nem szabad emelni a késen, ha picit hosszabb lesz a csap, pár tizedet le lehet tolni körfűrésszel.
Ez érdekes, mert nekem 10-es laopt is csináltak már nem is egyszer, igaz szívták a fogukat rendesen, meg én is amikor fizetni kellett. A 200-as szalagfűrészemen ezeket a lapokat használom.
Igen, én is így rajzoltam, így látni a fószer fényképein.
De én nem azt emelném ki, hogy a kapcsolótól jövő kékkel vagy barnával barát, hanem hogy ki van a motorral, ki van csak a kondi valamelyik lábával összekötve.
Ami tuti, hogy minden kötés a kapcsoló után van. Ez mondjuk jó hír, mert nem kell a saruzással szarakodnom :) Csokim meg van (édes, kerek, lukas, ét, lapos, szögletes, mogyorós, mindenféle )
Csak hogy jól értem-é :
- a modul fekete szála stimmel, kapcsolótól jövő kékkel barát
- a modul kék szála erősen valószínű, hogy közvetlenül a motor kék szálára megy
- a modul barna szála a duplacsoki kapcsolótól jövő barnájával barát
Köszönöm az elismerést! Igen ez is Túrkevéről van, borovi fenyő. Természetesen ebben is van csomó, csak nem olyan sok és ami van azt én kivágom belőle.
Na és lerajzolva, szerintem így van bekötve Szergejnél:
És amit az előző posztban is írtam, hogy nem tudom, csak sejtem: mindegy hogy a dupla csokiból jövő kék vagy barna megy 14/24-re (hiszen a fázis is ismeretlen szálon jön be). De ez lehet hogy kapitális marhaság és igenis számít .... valaki?
Ti is voltatok már úgy ezekkel az ún. ácsderékszögekkel, hogy mintha a farok csóválná a kutyát?
Mer hogy ezek ugye kvázi talpas derékszögek, a talpuk kb 15-20cm hosszú, ehhez társul kb 45-50cm szár.
Na ja, csakhogy éppen ácsolási teendőknél ez a két méret fordítva lenne jó!
40-50 centit ritkán kell derékszögben jelölni egy pallón, vagy gerendán (keresztben ugye, mer hogy hosszában nem ezzel jelölsz), ellenben mivel palló, meg gerenda, és a széle az sosem egy lénia minőség, a 15 centis talppal hiába állok rá, a hossztengellyel olyan csálémerőlegest tudok csak húzni, hogy ihaj!
Ellenben ha hosszabb távon támaszthatnám meg a talpat az egyenetlen oldalon, akkor az kvázi kiátlagolná az eltéréseket, pontosabb lenne a derékszögem.
Gávárítye pá ruszki? :-) Ha igen lehet van hasznos infó is orosz barátunk posztjában. Én már csak a hetesi jelentést tudom felmondani :-) (de akkor is ugyanazt, mint amikor a fél osztály hiányzott sárgalázzal)
Te .... ahol ezt találtad, van ám ott beszédesebb kép is :-)
A kép alján lófráló kék+barna vezetékek a bejövő 220. Ezeket dugod rá ugye 13 és 23 csatikra.
Látszik, hogy a lágyindító kék vezetéke a motorból jövő kék vezetékkel jön össze, egy egyes csokin keresztül. Ezzel ez kilőve.
A fekete és a barna pedig úgy látszik, hogy egy dupla csoki egyik végébe megy (a barna egyedül csatalkozik be, a fekete pedig a motorból jövő barnával lehet csak, ez ezen a képen látszik). A csoki másik oldalán pedig van ugye a kondi két lába, ill pluszban a lágyindító barnájával a visszajövő barna van párban, a lágyindító feketéjével+a motor barnájával a visszamenő kék vezeték van párban.
És most jön az amihez megerősítés kellene: mivel a bejövő 220 bármelyik vezetékén jöhet be a fázis (így is, úgy is bedughatod a konnektort), ezért szerintem mindegy, hogy a dupla csokiból visszajövő kék vagy a barna vezeték megy 14-re vagy 24-re.
Tegye fel a kezét, akinek van 11-12 cm-t átvágni képes körfűrésze!!!
..."
$székelymód ON
Szerintem mindenkinek van: csak nem vastagságában, hanem széltében... :-) Bocsánat (tudom, kevesebbért is vertek már meg embert...)
$székelymód OFF
Komolyra fordítva: szerintem, ha két oldalról egy komolyabb, mondjuk 65 mm vágásmélységű (és ezt a 185ös kézi körfűrészek tudják) bemetszést ejtünk, akkor a kettő közötti részt már egy keretes fűrésszel (kicsit kifordított pengével) némi erőnléti edzés keretében végig lehet vágni.
Egy régebbi vásárlóm azzal keresett meg, hogy a gyermekeire játszik a nagymama, aki arra panaszkodott hogy számára kényelmetlen a gyerekszéken ülni. Ezért szeretné ha készítenék neki két gyerekszék méretű hokedlit. Ezen a hokedlin a nagymama kényelmesen tud majd ülni, amikor a gyerekekkel játszik.
El is készítettem a hokedlit. Nagyon mutatós lett, pár kép a remekműröl!
Milyen körfűrésszel éred át egy ekkora rönk szélét is akár?
Ha négyzetet akarsz belőle kihozni, akkor annak átlója lesz a kisebbik, vagy mondjuk a középső méret.
Ebből adódik /gyökkettővel a négyzet oldala. Ha a középméretet vesszük a fejbenszámolás miatt, akkor pont 10 cm lesz az oldala, de elsőre ennél többet is kell vágni, mert alul rajta van még a későbbi széldeszka.
Tegye fel a kezét, akinek van 11-12 cm-t átvágni képes körfűrésze!!!
a két deszkán akár végig lehet tolni egy kézi körfűrészt kétoldalt. csak akkor nem elég ha az élük egysíkban van, kell az is hogy a lapjuk parallel legyen.
A segédberendezés bonyolultsága kábé annyi, mint azon a videón a vizsgálati módszer.
Két élére állított deszka kétoldalt, és valami két szálanyag keresztben, hogy a gyalut vezesse, a két élére állított deszkán. Valami menetes szál, nyolcas, tizes rúdanyag, ilyesmi.
Ügyes módszer, a csavarodás ellenőrzésére, köszönöm. Akkor nem úszom meg a gyalulást, pedig a körfűrésszel azért egyszerűbb lett volna :-) De tartok tőle, hogy sajnos a 250-es koronggal nem fog menni, mert tényleg nem éri át.
emlékszem már. a két deszka között szemre leveszed a gyalugéppel szerintem teljesen meg fog felelni. baromi sok forgácsod lesz, lesz mit takarítani. előtte szeg ellen, meg por ellen takarítsd meg. amikor a második deszkát felteszed, nézz bele hogy ne legyen csavarodva rajta.
kb a negyedik perctől látszik hogyan nézi meg a két lécdarabbal belenézve hogy propeller-e.
Egy deszka kell csak. Rácsavarozod a rönköt úgy, hogy egyik oldalt ne érjen ki a deszka széléig, azt tolod a steller mellett, a másik a deszkáról lelógót meg vágod. Utána megismétled elforgatva 90fokban, ekkor a már egyenesre vágott felület fekszik fel a deszkára. A következő két oldalhoz már nem kell segéd deszka, csak eltolod a stell mellett.
1. el kell induljon. lehet kicsit lassú lesz meg erőtlen, de forogni fog. sokáig nem kell így járatni.
2. el kell higyjük hogy a bekötés jó, azt nem piszkálnám. ezek a kondik nem örök életek. ha áram alatt nem forrósodik fél perc alatt, akkor a tekercselés esélyes hogy jó. (és búg, tehát nem szakadt)
Az ajtók szélére is szép erezett diófa takaróléc lesz, mint a másikon. A teteje tiszta diófa lesz, most válogatom hozzá az anyagot.
A bigézett hossztoldást nem én csináltam, ez az egész bútor újra hasznosított, ragasztott faszerkezetből van kivágva, bontásból vettem. Az egyik képen a fiók alatt látszik, 16 cm vastag.
Neked is köszönöm a tanácsot. A hasadás már megtörtént, valamikor az elmúlt ötven évben. A hatvanas években építették be a tetőbe ezeket a gerendákat, ezt a bontott anyagot hasznosítom újra. Nem bútor lesz, hanem ácsszerkezet, és a felhasználás jellege miatt (nyitott fészer) nem zavaró a repedés.
Leszedem a kondit, berántózsinór felteker, feszültség alá helyezni, aztán berántani. Ha beindul (leáll valamikr? Vagy ha megindult, akkor forogni fog?), akkor rossz a kondi- vagy csak a bekötés?
Amit 409 mond, az a tuti: hogy elvileg meg kéne keresni a közösítő drótot, arra megy a 220 egyik vég, a másik pedig a nagyobbik tekercsre - a kisebbikre pedig a kondi?
Találtam nagyapám hagyatékából (valami TVs, vagy rádiós kondikat) 350 V / 50+50 mikrofarád (ezt se értem...) feliratúakat. Ez jó, vagy ettől csak nagy terhelés alatt indul el és melegszik?
ha csak egy kell, akkor simán megoldod. két oldalára csavarozol egy-egy egyenes párhuzamos élű deszkát. utánna a szabad oldalait ledolgozod hogy síkban legyen a deszkával. ha kész, átteszed a deszkákat a már sík oldalakra, és elölről.
viszont így benne lesz a közepe, mindenképpen be fog hasadozni hosszában idővel. ha a végén a szalagfűrésszel négybe tudnád vágni és kifordítva összeragasztani, egy nagyon szép és tartós gerendát kapnál. és ehhez nem kell teljesen kockára vágni előtte, nem baj ha a sarkai kerekek maradnak.
Elb..tt csapágyazása volt: egymás mellett két csapágy - ebből az elülső állt be, azt levágtam flex-szel, mert nem volt hely lehúzni. Így megmaradt a hátsóbb - plusz csapágyat csak akkor rakok bele, ha lesz értelme - ezért is akartam kipróbálni...
Így egy csapágy volt benne, nem is használni, csak kipróbálni akartam: kézzel meg lehet forgatni, de ahogy írtam, "feszültség" alatt nem...
Ezt a drop slot nyílást elfordítanám a rajz szerinti állasba. A beömlő csőnél még nagy sebessége van a forgácsnak így nem nagyon fog leesni. Amikor már leesne akkor meg már nincs nyílás a Tiéden. Szerintem ezért jobb ez a beállítás. Egy próbát megér.
