Hátuljáról pontosan bejelölöd a leszedhető műanyag talp segítségével a furathelyeket, onnan megfúrod, "színéről" meg süllyesztesz. Bakelit anyag, de a sima OBI-s kínai (tán' még nem is HSS) süllyesztő szépen megette. Csak óvatosan kell neki tolni. Oszlopossal könnyebb óvatosnak lenni.
"Onnantól vagy legalább minimális tapasztalattal rendelkező hobbiasztalos, ha a kedvenc jelölőceruzád mindig nálad van. És nem ingázol érte folyamatosan a pince és az emelet között ..."
...vagy van egy "jól felszerelt" tacskó-kutyád - amelyiknek a "kabátzsebeiben" ott van minden gyakran használatos szerszámod és amelyik követi minden lépésedet bármit-bárhol is csinálsz :-))))
Én a hátfalat három részből , osb lapból csináltam, a közepe elölről van csavarozva. Négy fehér műanyag takarja el a csavarokat .Osb lapra sziloplaszttal ragasztottam fel a csempét és fugáztam ki. Mai fejemmel az osb lapra még egy gipszkartont is rácsavaroznék és úgy rá a csempe, az alsó és felső belülről van csavarozva és sziloplaszttal kinyomva oldalt. A régi vas keretre erősítettem párnafát és úgy megy rá a három elem.Csempe nincs mennyezetig (jobb lett volna) kb. háromnegyede után üvegszálas tapéta van (talán nem annyira érzékeny mint a festett fal,nem hólyagosodik kisebb ázásra, mennyezeten is az van).
Valamire rájöttem. Onnantól vagy legalább minimális tapasztalattal rendelkező hobbiasztalos, ha a kedvenc jelölőceruzád mindig nálad van. És nem ingázol érte folyamatosan a pince és az emelet között ...
Látom képben vagy. :) Ezeket tapasztalom én is, vigyázni kell hova nyúlok s mivel. Lassan, finoman
kell szétbarmolni mindent.
Hungarocell és cementeszsák-maradványos tömítés a konyhában volt a gázcsőnél. Ott is kibányásztam, kicsit körberaktam hungarocellel a csövet és visszadolgoztam, szintén padlósíkba. Így már nem kong, sima, de nincs is közvetlen körbeöntve (ráadásul védőcső is van rajta)
A heggesztett csövek itt még egyben vannak, de úgy szeretném megcsinálni, hogy szükség esetén hozzá lehessen férni, illetve lebarmolás után vissza lehessen építeni.
Azért az se semmi, hogy a strangborítások a legnedvszívóbb pozdorjából voltak gyárilag, mindenféle festék nélkül a sötét oldalon. Gipszkartont tervezek a wc-re, és bár ott nem valószínű, kitaláltam, hogy vízlefolyatóssá teszem. Lefestettem a sötét oldalát alapozóval, ami frankón ráment a kartonra, majd megy még rá fedő zománcfesték is. Eddig úgy tűnik jó lesz a homemade vízzáróssá tett sötét oldali gipszkarton. Ha jönne valami zuhi lefolyik az oldalán s nem szívja be semennyire.
Beszámolnék egy svéd viasz nevű termékről. Kültéri ácsmunkákra való (Pigrol, Tikkurila)- nem szükség előtte csíszolni, gyalúlt felületre is mehet, a rétegek között sem kell. Színezhető is.
Elég kiadós, egy 2.5 literes kiszereléssel két rétegbe elég 18-2o nm kezeléséhez (jó vastagon rétegenként -ecsettel felvíve). Vizes alapú, fenyőre kitünő. Az ára se vészes.
Három éve használom és nagyon jól bírja az UV sugárzást. Szinte semmit nem változott a színe a déli oldalon. Jobb mind a vastag lazúr.
Nálunk régen c16-ól (lehet c20) alapból vízzáró a frakciózottan kevert beton, legalábbis egy laboros így mondta . Persze a szállítón ha ráírták ugyanarra betonra egyből +500 volt a vz2 minősítés.
Födém áttörésnél vigyázz ahol a csövek átmennek,hungarocell darabokat szoktak befeszíteni és rádobtak pár lapát földnedves betont régi panel lakásokban.Gyorsan be lehet nézni a szomszédhoz. Sőtt egy laza padloponozással is le lehet áztatni a szomszédot. Régi lakásom másik gyenge pontja a régen hegesztett szennyíz csövek hegesztés mellett szoktak eltörni és szép óvatosan áztat mindenkit. Mikor baj van senki nem akarja leverni a csempét a wc mögött mert pl. ott mennek a csövek és a hátfal természetesen nem bontható.
Erre nincs szükség. Ha anno nem 2-3 centis dudorral plafonolták volna meg a rátaknyolóművészek és a gányerfestők a kérdéses részt, és nem többréteges váltott meszes-diszperzites festést csináltak volna, nem bontottam volna le.
Ami a fúrószár befogóját illeti, amikor megvettem a (legszokványosabb, 800 W-os, áruházi általános-klón) gépemet - akkor attól tartottam, hogy nem a fúrók fognak hamar kopni, hanem a befogó-rész nútjai.
Illetve - rosszabb esetben - a gép tokmánya.
Erre az történt, hogy az egyik 8-as SDS fúrómat tényleg a szarrá-kopásig használtam, már a lapka azonos átmérőjű a szintén tönkre-kopott spirál-szárral...vagyis a fúró teljes mértékben elhasználódott...
....de a befogó-része (a nútok) még újszerű állapotban vannak.
Volt egy olyan érzésem, hogy a befogó-vége a fúróknak keményebbre vannak edzve még a munka-végnél is :-))))
Nekem kőműves a szakmám, de nem emlékszem arra, hogy a betonhoz vízzáró adalékanyagot lehet keverni. Az is igaz nagyon régen jártam iskolába! A beton a hozzáadott cement mennyiségétől lesz vízzáró! Egyébként ez is enged át vizet, de csak annyit amennyit a levegővel érintkező felületen el is tud párologtatni. Persze a vízzáró réteghez fontos szempont a betonfal vastagsága, az abban beépített vasanyag, és talán a legfontosabb a beton tömörítése. Csak a zsaluban megfelelően tömörített beton lesz vízzáró. A vízzáró betonba azért raknak vasat, hogy ne tudjon eltörni, elrepedni. Mert ha elreped a beton, akkor a beton ugyan vízzáró, de a repedésen keresztül befolyik a víz!
Pár hónapja vettem a Homasita-nál egy 12V-os 'kerékkulcsot'. Az ára 16 500 Ft volt, a kibírható kategória. Ezzel tudtam leszedni a hátsó fékkengyelt tartó, berohadt 17-es csavarokat, és a kerekeket is ezzel szerelem azóta, ha kell. Lényeges tulajdonsága, hogy be lehet rajta állítani a meghúzási nyomatékot, amit viszont MINDIG a laza állapottól indítva kell érteni. Aki derék problémákkal küzd, nagyon jó, hogy csak fel kell emelni az autó oldalát - erre egy krodil emelő pont jó - és előzetes meglazítás nélkül ki lehet oldani a kerékcsavarokat.
Kioldási képesség: véletlenül, a már egyszer meghúzott kerékcsavarra ráhúztam még kb. 120 Nm-t. Kis nyűglődés után szépen kicsavarta :)
Egy SDS+ fúrógép űtési energiája 1,8Joule körül mozog (65oW nominalis motorteljesítménynél), az SDS MAx 5,9Joule (1o5oW).
A fúrószár átmérője az én esetenben ugyanaz volt, csak a SDS Max befogatású sokkal szívosabb anyagból van készítve.
És persze 5x drágább is és quadra vágóéle van.
Az SDS+ kalapácsának van egy colos méretű dugattyúja, a SDS MAX-nak két colos.
A MAX-nak általában függőleges motorja van, amihez egy kúpos fogaskerékkel kapcsolódik a mechanikai rész és mindenképpen van rajta egy kulplung is (Hall szenzor a motoron vagy mechanikus a kapcsolószekrényben).
A joule egy 1oo grammos kalapács űtési energiáját jelenti 1 méter magastól elejtve.
Egy SDS másodperceként kb. 5o-et űt.
A befogótokmány a SDS-nek átmérőben kb. a fele mind a MAX-nak (és van egy hosszanti kanális is, nem csak az a szar gólyós -bajonettes mechanika).
