Mi az,hogy nehezen.....én csak szépítem a pályát és nem fáj állandóan a derekam vagy épp nem szorúltam be a kis helyekre.......:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D nálam van tér..........:D:D:D:D:D:D
Az alábbi régi pikó modellek eladók(az amerikai stílusú nem tudom milyen márka).Szinte mindegyiknek van kisebb nagyobb hibája és a dobozaik sincsenek meg. Aki lát benne fantáziát annak ajánlom és persze feltudja újítani. Részletesebb képekete-mailban küldök akit érdekel. Egyben 10000ft adom.
Az alábbi régi pikó modellek eladók(az amerikai stílusú nem tudom milyen márka).Szinte mindegyiknek van kisebb nagyobb hibája és a dobozaik sincsenek meg. Aki lát benne fantáziát annak ajánlom és persze feltudja újítani. Részletesebb képekete-mailban küldök akit érdekel. Egyben 10000ft adom.
No, kész a szerkezet. Illetve majdnem, mert néhány elektromos átkötés holnapra maradt, de már az állítás is műxik. Nem raktam bele rugót, mert szervóval lesz működtetve. A keresztezésbe is raktam vezetősínt, kifejezetten _Nyuszi kérésére (és mert eredetileg is így lett tervezve :-)).
Ilyenek voltak, igen. Megmondom őszintén, annyira régen volt már ( még kb. 20 évvel ezelőtt, amikor ismerkedtem az elektronikával, egy műszerész meglepett egy adaggal ), hogy nem emlékszem, de mintha a feszültség változtatásával lehetett volna szabályozni a villogás sebességét.
Nem engedi magát linkelni, ezért csak leírni tudom: azon az oldalon tekerj az 5028-as cikkszámú elektronikához.
Ez azt mondja ékes német nyelven, hogy egy villogtató elektronika, két darab sárga színű kis izzóval ( ezen mondjuk meglepődtem, hogy nem LED, de te is azt írod, hogy izzót szeretnél ).
Ilyenből veszel kettőt, és megvan a négy autóra.
Nem igazán kell értened hozzá, könnyű összerakni, csak rá kell kötni a 16V-os váltakozó feszültséget a trafódról, és megy is.
Köszi a linket, csakhogy ez nekem nem sokat mond, mert gőzöm sincs az elektronikához.Ilyesmi kellene csak ezekre 1-2 járművet lehet kötni szerintem, nekem pedig 3-4 jáműhöz kellene,illetve valami sárga mikro izzó a villogók helyére.
Kicsit legörgetsz, ott vannak mindenféle autóhoz tartozó villogók. Azt nem tudom, hogy pontosan mit csinálnak, de ha ez csak villog, akkor lehet, hogy a topictársak tudnak neked ajánlani jóval oclsóbb megoldást is. Pl. anno nekem volt sok-sok évvel ezelőtt jónéhány darab villogó LED-em. Ezelé semmilyen áramkör nem kellett, csak egy ellenállás, és önmagában villogott. Ha pedig sorba kötöttem vele még párLED-et, villogtak azok is. Gondolom, kapható ilyen ma is, és valószínűleg megáll 100-200 Ft-ban.
Ha ez villanó fény ( pl. másodpercenként fel-fel villan egy pillanatra ), akkor az bonyolultabb, de biztosan van olyan topictárs, aki tud rá javasolni egy áramkört, amit kis türelemmel szintén összerakhatsz olcsón.
Ma beszéltem velük , de nem tudtak ajálani semmit,csak faller járművet amibe alapból bele van építve az elektronika, ami marha drága.Esetleg valaki nem tud ilyet készíteni HÁZILAG?Nekem olyan kellene ami elbír 3-4 pár villogót.
Nekem az Erich Kästner módszer szimpatikusabb (Három ember a hóban), és ényegesen olcsóbb is, csak utána nem kapok majd enni, és nekem kell gatyát mosni, az tuti!!! :-)))
Azt még nem is említettem, hogy kispénzű és ügyetlen kezű modellvasutasként egy fiktív kétvágányos, nem biztosított állomást szeretnék megvalósítani. Ehhez 2 db nem biztosított bejárati jelző (kétfényű, V-S), és 2 db előjelző (kétfényű, Z-S) szükséges. Gondolom, ezek legyártása a hazai gyártóknak nem okozhat nagy fejfájást. :)
Gondolatban létező modulterepasztalomhoz vásárolnék valósághű MÁV fényjelzőket. Eddig a Jakó-, a Minibox- és a MyPaperWorlds-féle jelzőkön akadt meg a szemem. Ti melyiket ajánlanátok megvételre? A válaszokat előre is köszönöm!
Az elmúlt egy hétben nem sokat tudtam hozzátenni tomcat#01 kolléga cuccához, így csak ma barkácsoltam rajta. Örültem, hogy végre befejeztem a vágányzatot, akkor vettem észre, hogy az egyik angol belső csúcssínei lemaradtak! BakkeR!!! Viszont megoldást találtam a belső keresztezéseknél lévő vezetősínekre. Ide CODE 100 profil esetén nem fér be rendesen egy saját profilból készített vezetősín, mint a Tillig profil esetén, így megpróbáltam CODE 80-as profilból, ami vgabri N-es váltóiból maradt, és igen tetszetős, és főleg jól működő végeredményt kaptam!
Sajnos a kép nem túl jó, a lányom telefonjával készült, és makró sincs rajta. Majd legközelebb (remélem a végkifejlet bemutatásánál) csinálok majd makrókat is.
az a csoda történt, hogy (pedáns apámban nem csalódva) az egyik dobozban megtaláltam az eredeti leírásokat. miután ilyen kedvesen segítettetek nekem, így gondoltam még jobb minőségben beszkennelem és elérhetővé teszem az utókor számára:
Nagyon köszönöm! Ami sajnos más, hogy a váltóim egészen máshogy néznek ki és a lámpákról sem lelek semmit. Készítettem képet a váltóról és lámpáról. Ezek bekötéséhez nincs rajz valahol?
sziasztok! előkotortam apámtől örökölt vasútmodellemet így 30 év után. találok valahol esetleg egy kisokost, hogy mit hova kössek? kicsit bonyolultnak tűnik a váltók, lámpák és sorkapcsolók világa így elsőre.. :)
Nem, nincs (eBayen van több is - nem olcsón persze). Éppen hogy 1:100-as román, bolgár, bármilyen balkáni kocsit keresek, a meglévő Schicht és Sachsenmodelle hossztorzítottak mellé.
Ismereteim szerint nagyvasúton nemigen van ilyen szimetrikus 3-as váltó. A terepasztalokon leginkább helytakarékosság miatt használják. Ha beírod a gugliba, hogy "3-way turnout", ott is az asszimetrikusok jelennek meg (mondjuk pont a második nagyvasúti váltó egy szimetrikus hármas :-)).
Ha nincs is, csak nagyon fanatikus lelkű modellező alakítaná ki a magasabb vezetősínt, pont az síntisztítás miatt. Mondjuk CODE 100-as sínnél lehetne azt csinálni, hogy a vezetősín Tillig profilból lenne, ami keskenyebb, mint a valóságban, de az sem lenne magasabb.
Persze, nagyon szívesen, ha ráér február közepe táján. De...
Ragaszkodsz a szimetrikus verzióhoz? Az asszimetrikus hármas sokkal élethűbb:
Ha a szimetrikus kell, akkor viszont a PECO félét tudom megcsinálni, ahol a csúcssínek kicsit el vannak tolva egymáshoz képest, nem teljesen szimetrikusak, mint a PIKO:
Szia! Én csak csodálom a munkáidat és szeretnék gratulálni hozzá.
Terepasztal építésre adom én is a fejem N-es méretarányban PECO StreamLine Code 80 vágányból,de van egy váltó ami ebben a rendszerben nincs. Kérdésem az lenne hogy te tudnál ilyet készíteni nekem? A képen PIKO-A váltó van
Tavaly a két ünnep között voltunk bent, néztünk is bután, mit keres ott a frissen kibontott dobozban? Viszont más ágyazatos sín nem jött. Lehet, hogy valahol egy raktár mélyén találták?
Az eredeti Roco ágyazatos sín megoldásaira az akkori tulajnak szabadalma volt, amit nem adott tovább az új tulajdonosoknak. Egyébként ugyanígy volt a Roco univerzális kapcsolóval, azt sem árulták egy darabig, de aztán valahogy megegyeztek. Van egy doboz Univerzálisom, amire rá van ragasztva egy cimke, miszerint Olaszországban tilos árulni! (feltehetőleg valami miatt oda nem volt érvényes az egyezség)
Ez pontosan honnét derül ki? Mert a NEM310-ben a rajzon valóban van a sínek között egy besatírozott terület, ami szemmel láthatólag nem magasabb, mint a sínprofil magassága, de méretet nem találtam és a megjegyzések között sem említik. Ugyanúgy a NEM102-ben és a NEM110-ben. Szerintem simán lehet egy kicsit magasabbra venni! Tulajdonképpen furcsa, hogy nem említik kimondottan.
Nahát, minő véletlen, egyik topiktársunk kb. egy órája ajánlotta a figyelmembe az "egyik bolt" kínálatában szereplő íves kitérőt :) Sajnos nekem egy BWr-BWl5/6 páros kellene, a nevezett kitérő meg egy BWr9/10-es...
Valamelyik Topicon mintha arról olvastam volna, hogy a gumiágyazatos sínt újra kezdik gyártani ???
Ez igazából egy kérdés volt, ha jól emlékszem, mert az egyik modellboltban újra kapható volt egy íves kitérő ilyen rendszerben. Ám azóta sincs semmi, és nem találtam hírét az újragyártásnak német nyelven sem.
Pedig a Roco egyik legütőképesebb terméke volt, egy kevés nekem is volt belőle. Pont akkor kezdtem gyűjteni, amikor jött a nagy átalakítás. Az ezt pótló GeoLine egy katasztrófa, bár véleményem szerint jól illusztrálja a különséget az akkori, és a mostani Roco között.
Én nagyon örülnék neki, ha újra kapható lenne. De a régi tulaj lehet abból is megéldegélne, ha csak ezt gyártaná... :)
Igen, és ez már az arculatváltás után volt. A jelek szerint előbb voltak a fém terelősínes váltók, utána "optimalizáltak" a gyártási folyamaton, ahogy jött a válság.
Olyan szempontból lenne logikus, hogy nagyon jól sikerült konstrukció, játékra máig nem született jobb rendszer, és maga a vágányzat is elég szép (az ágyazat pedig... olyan, mint egy akármilyen "előregyártott" ágyazat). Ezt támasztja alá, hogy nyugaton még mindig keresett, a jobb állapotú példányok máig is bolti áron cserélnek gazdát.
Az ágyazat jogait viszont vitte magával a Roco eredeti tulajdonosa. Ezért a Roco ágyazattal már nem tudja gyártani (magát a vágányanyagot még igen). Helyette a játék-kategóriára megalkották a GeoLine-t, ami egy vicc - a rosszabbik fajtából.
Én a töltéses fajtából gyűjtögetek, ami már csak használtan beszerezhető - és így a gyártás ideje is ismeretlen. A váltóim kb. 3/4-énél műanyag, de hogy ezek voltak-e előbb?...
Komolyan műanyagból van már a vezetősín? Az komoly visszalépés, pedig cirka másfél éve vett váltóimon még fém (kb. a Váltógyártó-féle megoldás, sínprofil hajlított és csiszolt véggel).
Hát, ha így folytatják, sok megrendelése lesz a kollégának :)
A dupla talpfa kialakítása sajnos nem annyira egyszerű, mert a talpfák közeire, arányaira is kell figyelni. Én a talpfakiosztásnál a PECO flexi sín kiosztását vettem alapul (3mm-es talpfa, 4mm-es köz), a váltóknál is ezt próbálom tartani. Nem néz ki szépen, ha a váltó talpfáinak kiosztása nagyon eltér ettől. Ráadásul angolváltóknál az állító talpfa nagyjából oda esik, ahol a duplának kéne lenni. A szív után azért nem tudok tenni, mert megint nem jönne ki a távolság. Elég sokat sakkoztam vele, hidde el, és sok tervezés után arra jutottam, hogy a talpfák távolságának aránya fontosabb, mint a dupla talpfa. Ilyet amúgy is csak a Roco rak a váltóiba. Persze hosszabb váltókba tettem, pl. a vgabrinak épített 10°-os N-es váltókba is.
A vezetősín végek lecsiszolása nem csak esztétika, különböző gyártók keréktávolságai között akár 0,5mm is lehet az eltérés, ezeket muszáj középre terelni, ha nem csiszolom le, vagy hajtom meg, a nyomkarimák símán megakadnak a vezetősínben. A valóságban nagyvasúton ugye nem azt a profilt használják vezetősínnek, mint a tősín, külön öntvények vannak erre a célra, amik magasbbak is, mint maga a sín, de ezt megint nem lehet modellezni, mert akkor megőrülnénk a sínek tisztításakor.
Tetszik, hogy a középső keresztezésnél is következetesen megcsinálod a vezetősínt, mint ahogy a valóságban van. És ha már Rolls-Royce, a vezetősín fejének sínfelöli oldalát lereszeled, mert a valóságban ott nem teljes a sínprofil?
És az angolváltónál bizonyos helyeken dupla talpfa van. Ez a nagy hajlásszögű angolváltónál nem annyira modellezhető, de szerintem pl. a 12o-osnál már valósághűbb képet adna, ha a megfelelő helyeken dupla talpfa lenne.
Lehet, hogy ez a vezetősín reszelgetés, meg a dupla talpfa aránytalanul sok munkával járna, tehát félre ne értsd, tényleg nagyon szépek a kitérőid.
Látom, nem is akarsz te H0f váltót! Amúgy sem nagyon töröd magad, hogy a közelébe juss! Persze ezek után, ha kapsz is, azt legalább úgy elcseszem, mint a Totya hózentrógerét!!! :-)))
Azért mind a Roco, mind pedig az etalonnak tekintett Tillig Elite váltókon a vezetősín-utánzat müanyagból van! Hiába no, a Rolls-Royce-on is ami fának látszik, az fából is van! :-))
Persze, vannak sokkal szebb cuccok, mint a PIKO, én ezt tk. poénnak szántam, mert annyira csúnya szegényke! :-) Az a ROCO tényleg szép, és a PECO 12 fokosa is egész jól néz ki, csak az állítómű felfogathatósága miatt nagyon vastag talpfák nem tetszenek rajta. A volt főnököm kért egy PIKO angolt, majd egymás mellé rakom a kettőt, ha kész lesz (valamikor, ha letudom az összes kötelezettségemet :-). Bár tk. majdnem ugyanaz lesz, mint amit kisfaludy1-nek csináltam, csak az PECO Code100 profilból készült.
Na azért ha nem egy Pikohoz hasonlítjuk, hanem mondjuk egy RocoLine-hoz, már nem annyira üvöltő a különbség. Bár tény, hogy Váltógyártóé elegánsabb (és valószínűleg olcsóbb is - a linken egy használt váltó árát látjuk).
Nos, a bonyolult részeket egyszerűbb kiönteni műanyagból, mint sínből kialakítani, és a csúcssínt lemezből meghajtani, mint szögben lereszelni, és a tősínhez illeszteni.
Én csak azt nem értem, hogy ha ilyen minőségben is meg lehet csinálni, mint a Tiéd, akkor a "nagy" gyártók miért nem így csinálják? Túl drága, költséges, lassú lenne?
Nekem szükségem lenne egy hármas, fonódott váltóra, 0e, részletezzem? Azért lenne egyedi, mert a 227 mm egyenesből csak jobb oldalra ágazna ki a két kitérőág. Helyhiány miatt. Írjak emailt?
Ezt egyedi és elektromos szaküzletelben vásárolható nyomógombokkal is pótolhatod, amelyek egy lyuk kifurása után alár a modellasztal szélébe, akár egy kezelőpultba helyezhetők.
"vagy ideiglenesen bármilyen kapcsolóval megpróbálhatom? "
Vigyázz! A nyomógomb csak a váltó átállításához szükséges rövíd idejű áramimpulzust ad, a kapcsoló tartós feszültséget szolgáltat, amely végállás kapcsoló nélküli vagy hibás végállás kapcsolójú (gyakori hiba!) váltó esetében annak tönkremenetelét okozza.
egyszerű kérdésem van. régi pikó N váltók FZ1 trafóra kötve csak a szokásos kapcsolópulttal üzemeltethetők vagy ideiglenesen bármilyen kapcsolóval megpróbálhatom? a dobozon lévő rajz nem nagyon árul el semmit.
modellházakat ragasztására mi a legjobb most? (nincs hozzá)
Persze, rakok, csak tegnap este már aludtak a gyerekek, nem akartam zajongani a csiszolóval. Annyira meg sajnos elkényelmesedtem, hogy reszelövel alakítsam ki a sín végét. :-)
Ma meglepően sokat haladtam! Nagyon jól sikerült a középrész, mindkét forgózsámolyom szépen fut rajta, alig döccen a keresztezésen, és vezetősín nélkül se fut fel a szívre egyik oldalon sem.
A kengyeles kapcsolóknak van egy szabványa (H0-ban NEM 360). Tanácsos mindet a szabvány szerint beállítani, nem egymáshoz. Akkor más modellezők jármüveivel is fog kapcsolódni.
A 3. képen levő kuplunggal használatos elemből kell kihúzni a csonkokat és azok helyére kell bedugni a teljes csavarkapcsot és tömlőket imitáló műanyagot.
Az első képet a helyén van a homlokfal, a második képen rá is van rakva az ütköző lap, de ha hozzáérek leesik, tehát nem úgy néz ki mint ami odavaló. A harmadikon van a vitrindíszes és a kupplungal együtt használatos, ami az alsó. Jól láthatóan hosszabb henger alakú, és a végére pontosan illeszkedik az ütközőlap.
Mivel nem kaptam plusz ütközőt, és ami van azok pedig nem illenek, nem tudom hogy mit rontok el. A felső a harmadik képen egyértelműen a vitrindíszes, van egy műanyag nyúlvány középen, ami kitakarja az üres kupplungbefogót. Ez pedig a vontató oldal, egyértelműen hosszabb az ütköző.
A Roco féle MÁV Traxx-nak szerettem volna az egyik oldalára feltenni a vitrindíszeket, és amikor már mindent feltettem csak az ütköző lapok maradtak , akkor veszem észre hogy rövidebbek az ütközőlap tartói, és nem is passzol rá, leesik.
Nem tudom mit rontottam el, a másik homlokfalon látszik hogy nem a vitrines részhez van, több ütközőlapot pedig nem kaptam hozzá.
A Roco a mozdonyokhoz ad egy "egység csomag"-ot, amiknek egyik része egy bizonyos típusú mozdonyokra nem kell. Adnak hozzá útmutatót, hogy mit, hogyan, merre. Láttam már 1044-est is égnek meredező tömlőkkel...
Ezek a jóöreg kengyeles kapcsolók valóban mindenféle magasságban léteznek. Nyilván el is görbültek a használat során.
Legdurvább a Prefo Bi33(Einheiswagen) széria, azokon annyira felfelé állnak a kapcsolók, hogy síneken egymásra tolva nem akadnak össze. Na majd nekik is ellátom a bajukat ;))
Az "ellentétes görbe sínek", vasutasnyelven az ellenív az ellenségük, ahogy megtapasztaltad. Meg a pálya egyenetlensége, azt is ellenőrizd. Igen, össze kell hangolni a kuplungokat (de csak finoman, ne nagy fogóval). És néha még ez is kevés, így nálam pl. némely mozdonynak rugós kengyeles kapcsolója van. Ezt a régi kocsikon nemigen lehet használni, sajnos.
A dobozban kell lennie egy leírásnak, abban kell, hogy szerepeljen. A Roconál gyakran van választási lehetőséged, hogy az élethű kotrót tedd fel( ekkor ezen az oldalon nem tudsz vontatni), vagy az áttörtet. Mindkettőhöz külön ad alkatrészeket. Ez általában azt jelenti, hogy az egyik gyárilag fel van szerelve, a másik opcióhoz való alkatrészek, pedig mellékelve. Egy vagy-vagy választás előtt állsz. Valószínűleg emiatt nem tudsz/kell minden alkatrészt felszerelni.
Sziasztok!
Vettem egy ROCO Taurust, van hozzá egy pár kiegészítő (pl. Fűtőkábel) amit fogalmam sincs, hogy hova kellene felrakni.
Segítségeteket előre is köszönöm! :)
A napokban vásároltam egy Tillig 15234 cikkszámú (kifutott termék) mávos tehervagont , viszont új kuplunggal szállították ki.
Azt szeretném kérdezni, hogy a kuplungját hogyan lehet kengyelesre cserélni? Azért merült fel a kérdés, mert láttam, hogy kengyeles verzióban is lehetett kapni.
Amit e94 oldaláról töltöttem le, az 15,3-15,5mm-t ír. De már a 0,4mm eltérés is nagyon sok. Így nem csoda, hogy a szélesebb nyomtávú cuccok felugrálnak a szívdarabra.
Persze, de ha az ember beszűkíti a vezetősín hézagját, akkor pedig a NEM szabványos kerekekkel gyűlik meg a baja.
Én azt csinálom, hogy az angol kerékpárokat szűkebbre veszem, csak olyan 15,9-16,0mm nyomtávra. Így egy kicsit kígyózik a sínen, de könnyebben átmegy a váltókon. Persze ezt nem lehet megtenni egy MicroMetakit modellel ;-))) (azokon is angol kerék van)
Egyetértek veled, az első, amit meg kell nézi, az a kerékpár beállítása.
Gondolkoztam azon is, hogy a Tillig vezetősín utánzatra ráragasztok egy 0,3mm vastag alpakka csíkot. Az tart csak vissza, hogy elég pepecselős tevékenységnek ígérkezik... Valamint nem vagyok biztos abban, hogy egy ilyen ragasztás tartós lesz.
Az angol kerékpárokon pedig igazából ez sem segít. :-((
Nos.. ha még mindig nem vettem volna észre, akkor sokat segítettél volna :-)
Sok szenvedés után megakadt a szemem az útmutatón , hogy csak a második lépéssel kezdtem, hát jó hogy nem jött le.
Abból indultam ki, hogy a startos Herkulesnek 5 másodperc volt lepattintani, itt meg próbálgathatom napestig.
Én is sokat szenvedtem vele, míg rájöttem, kompletten ütközőkkel együtt kell kihuzni mindkét oldalán azt az elemet, és ekkor próbálgasd csak a kasztnit. Ne feszegesd, menni fog.
Minden mozdonyhoz adnak egy füzetet, amiben le van írva, hogy hogyan lehet szétszedni. Nekem nincs traxxom, de ha jól tudom az ütközők környékén kell valamit még kiszedni, hogy a "szokásos" módon le lehessen venni a kasznit!
Szeretném a segítségeteket kérni! Ma hoztam el az üzletből a Roco traciós Traxx-át, és sehogy sem sikerül leszedni a kasztnit!
Kb. a vezetőállás oldali ablaka alatt kell széthúzni. Nem finomkodtam mégsem akar lepattanni (elég kicsi hely van, még a kisujjam is alig fér oda), kárt pedig nem szeretnék a friss modellben tenni.
Valaki tudna segíteni? Akár tapasztalatból, akár valami jó tanáccsal.
Most megnéztem a sajátjaimat, és náluk az a rész rendben van, csak egy kicsit lötyög. Egyébként gyanítom, hogy nem sikerülnek egyformára a lemezből hajlított gyökök, és így gyakorlatilag lutri, hogy mit fog ki az ember. :S
Szia, volt ilyen módon javítható hiba is, azt megoldottam szintén csiszolással, de az említett kitérő-hiba az alábbi képen látható "rögzítésnél" jelentkezik: Ez egy lemezes széthajlítás, ami lityeg-lötyög - pedig új.
Szia! Itt is érdemes lehet körülnézned kapcsolópult + relés vezérlés témakörben:
Nálam is van ledes visszajelzés az irányítópulton, igaz, én a jelzőkhöz és a haladási irány jelzésére építettem ki.
Valaki javasolta a kétáramkörű kapcsolót, magam is azt használok + még jelzőnként (vagy ha tetszik, "állomási vágány + haladási irány" opciónként) 1-1 relét. Ezzel már bonyolultabb kapcsolásokat, primer-szekunder befolyásolást és visszacsatolást is ki lehet építeni, nemcsak jelzőkhöz, hanem váltók visszajelzéséhez is.
Nekem ugyanez volt a gondom: az ujonnan vasarolt Piko A valtokon (foleg az iveseken) rendre siklottak a 4 es 6 tengelyes mozdonyok (ugyanaz volt a gond, nem passzol ossze rendesen a 2 darab. Nekem az egyik kedves topiktars segitetett (meg kepekkel es reszletes magyarazattal is ellatott, hogy lehet ezeket javitani). Miota megszakertette a valtoimat (lassan egy eve), nincs siklas.
Én Tillig Elite váltókat gyűjtök, (még nem építettem be) de én is tapasztaltam, hogy a szívdarabnál elég sok kocsinak és mozdonynak a kereke megszorult. Én elsősorban a kerekek nyomtávján állítottam egy erre a célra kialakított facsipesszel és egy satuval.
De szívtam a Tillig síma 3-as váltójával is, mert annál meg az egyik mozgó sínszál valamiért alacsonyabb volt és a kerék beszorult a két szélső sínszál közé, mert így nem tudott a futófelület felkapaszkodni a sínszálra. (remélem ki lehet bogozni, h mit is akarok mondani :) )
Szóval a nyomtávok és a nyomkarimák vastagságának szórása tud problémát okozni. És nem hiszem, hogy van ideális vágánytípus, amelyiken minden vonat (kerék) elmegy. Én inkább kerekeket cserélek vagy utánállítok. A Vaterán, de a börze topikon is árul egy srác kerekeket (valami TT van a nevében....), azok hibátlanul működnek a váltóimon minden beavatkozás nélkül.
Van egy Fleischmann kezdőkészletem és a váltónak csak egy pici karja van, amivel lehet váltani. Keresnék olyasmit, amivel úgy lehetne váltani, mint igaziból (kézi megoldással) a kisfiam jobban élvezné. Elektromosra egyelőre nem gondoltam, még csak most ismerkedünk vele.
Ezért szoktam én a váltóimat egy ezeréves ütött kopott piko és egy lima kerekes forgózsámollyal tesztelni. Ha a szívdarabnál oldalra feszítem, és nem akad el egyik sem, akkor jó. Ha nem, akkor finomhangolom a cuccot! :-)
Na látod! A Tilligben nincs a csúcssínnek külön mozgó és álló része... :-)))
De valóban, lehet vele probléma. Amennyire meg tudom itélni, abból ered, hogy a vezetősín (amiből kettő van, kétoldalt a szívdarabbal szemben, műanyag sín-utánzat) és a szívdarab sínjeinek kicsit túl nagy a távolsága. A szabvány a kerékpárok belső méretére 14,3-14,5mm-t ír elő. A vezetősín külső éle és a szemben lévő sín belső éle (az adott esetben a szívdarab) közé ennek megfelelően legalább 15,2mm-t., amiből ha levonjuk a nyomkarima 0,7-0,9mm-es szélességét, megkapjuk nagyjából a fenti méretet. A Tillignél viszont ez kisebb, legalább egy fél mm-rel! Így a vezetősín valójában nem vezet, megengedi, hogy a nyomkarima felmásszon a szívdarabra. De a helyedben megnézném a BR52-kerekét is, hogy nem túl nagy-e a nyomtáv.
Nálam az angol kerékpárokkal szokott meggyűlni a baja, azoknak ugyanis lényegesen keskenyebb a nyomkarimája, így persze még annyira sem vezeti őket a vezetősín.
Szia, ilyen hibával én is összefutottam az asztalom építésekor, én egy miniflex-el szépen becsiszoltam a problémás felületeket, így azóta nincsenek problémáim. Egyébként nekem háromszor voltak Piko-A váltóim terepasztalon: először, most, és utoljára. Helyettük javaslom a PECO-t, illetve a Roco-t.
Az utóbbi napok termése elszomorít, mert látom másnál is gondok vannak...akkor most cseréljem le a Piko A kitérőimet? Akkor ezért siklanak ki a mozdonyok, főleg a hosszabbak?
Jelenség: Nem tudom a nevét, elnézést: a kitérő mozgó sínszála és ennek fix folytatásának találkozása nem pontos, ezért arra egyes kerekek felfutnak, döccennek és siklást okoznak. Javítható ez? Az angol váltón meg a Roco diesel simán "kitér" egyenes állásban is, de a kapcsolt vagonok mennek egyenesen... :( (íves és egyenes kitérőnél is előfordul, Lilliput és Roco mozdonyokkal)
Kuka?
Helyette milyen MEGBÍZHATÓ és nem ronda vágányzatot javasolnátok? A tilliget már próbáltam, szép, de annak az íves kitérőjével is gondok voltak (új BR52 folyamatosan utálta).
Esetleg: Váltógyártó úr vállal ilyesféle javítást Bp-en? ( nyilván nem ingyen)
Közben megértettem talán a kérdésed lényegét is: szóval ezt én kizárólag a szakaszolásnak szánom, kitérőállításhoz sima nyomógomb, mindenféle led visszajelzés nélkül. Ennyire nem akarom bonyolítani. Bár ki tudja :)
És mi történik, ha be van kapcsolva, és mi történik, ha ki van kapcsolva? Ha be van kapcsolva, világít, és a váltó kitérőben van, különben alapállásban? %)
Az enyém is ilyen, csak itt a kapcsoló és a led külön lesz. Ha már egyszer ledes visszajelzést csinálok (persze, ha megoldható), akkor ez is legyen ott és ne külön. :)
Igen, bár a magamét ettől függetlenül majdan így szeretném megvalósítani. Ha be van kapcsolva a nyomókapcsoló, akkor világít és akkor látom hogy be van kapcsolva :-D
Ha jól látom, a Piko váltóhajtóművek nem rendelkeznek visszajelzéssel, így a dolog nem annyira egyszerű.
Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, a Tillig kapcsolópultok impulzusokat adnak (események), és a váltók beállnak a megfelelő irányba (állapotukkal követik a nyomkodást). De a váltók állapotáról nincs visszajelzés, ezért egy olyan áramkört kell felépítened, amely ugyanúgy elcsípi a pulton történő eseményeket, és a váltók működésével párhuzamosan eltárolja az állapotokat.
A fentiekre valamiféle speciális bistabil jelfogó lenne megfelelő, ezekből egész egyszerűen fel kellene építeni a vágányhálózatot.
Alternatív megoldás az öntartó áramkörös.
Mindkét esetben fennáll a veszélye annak, hogy a jelfogók (pult kijelzése) és a váltók kiesnek szinkronból, első sorban akkor, ha valaki kézzel belepiszkál a rendszerbe, nem nyomod elég hosszú ideig a gombot, vagy áramszünet után. Ezért aztán a váltókat lehetne kötni a jelfogókra is, de ehhez az kell, hogy a váltók rendelkezzenek végálláskapcsolókkal, különben leégnek.
(Én a mai agyammal lehet, hogy valami kétgombos-vágányutas cuccot raknék össze, ekkora méretben talán még lehet bírni relékkel, és egy csapásra megoldódna a jelzőkezelés is. De ez pusztán elmélet : )
Ezt még nem tapasztaltam. Sőt egy kedves barátomnak is Piko A van és Ő sem panaszkodott. Nálam ment Roco, Heljan Nohab, M 62, régi Piko Br 86, Limit Bobo, Dácia, Rivarossi Buvár, stb. Milyen mozdony akad el?
Szeretnék készíteni az asztalomhoz egy kapcsolópultot. Sima PIKO (55271) elektromos állítóműveim vannak, amiket analóg rendszerben működtetnék (az asztal ezen részét nem akarom a későbbiekben sem digitalizálni). A váltók kapcsolásához a jól bevált Tillig kapcsolópultokat szeretném használni, a szakaszolásokéhoz pedig 2 állású billenőkapcsolókat.
Gyorsan dobtam össze pár vázlatot, hogy hogy szeretném kapcsolni őket:
Mindegyik irányhoz a 'szakaszolás visszajelzőig tartozzanak a ledek. Például ha az "I." váltót "B" irányba, a "II." váltót "A" irányba kapcsolom, akkor a ledek is ennek megfelelően világítsanak.
A fent felsorolt eszközökkel meg lehet valósítani ezt az ötletet? És ha igen, akkor hogy?! Kapcsolási rajzot esetleg tudtok hozzá adni/csinálni?
És annak valami megfoghatatlan okból 22.5°-osak a váltói (mondjuk én ennek most valamennyire örültem, mert így sikerült normálisabban megcsinálnom a bővítést. Most egyik szemem sír, a másik nevet.)
Azért felejtős mert nem szeretném újraépíteni a sínpályát főleg hogy ennyit dolgoztam és áldoztam rá csak sajna nem a megfelelőt választottam.Önnek is BUÉK!
Ahogy mások is irták előttem ,elakadnak rajta a mozdonyok számtalanszor kisiklanak és még döcögnek is .Egyszerűen silány minőségű. A geolineon ilyet sosem tapasztaltam csak sajna az meg számomra nem esztétikus.BUÉK
Látom még nem múlt el a szilveszteri mámor? Persze a gazdaságos üzem: Csak rá kell tölteni!! Hogy hivnak, akarom kérdezni mi a nick neved??? Ha téged kérdeznek válaszolj.
Igen tudom, hogy jó helyen van, de lehetne egy kicsit jobb helyen is :)
Mondjuk egy tized mm-el odébb. Akkor is el tudna az ívben haladni, és nem pont a sníszeg felett haladna. Igen itt az ívek miatt kell a lötyögés a nyomtávban.
Végülis lemondtam a tillig elite sínről, mert a modell sín olcsóbb, és a színezése is sikerült, valamint ez biztosan üzembiztos :)
Már amekkora forgalom itt lesz nálam, ha lesz majd :))
Csak zárójelben: jó helyen van a másik kerék is. Ha nem így lenne, akkor ívben befeszülne a kerékpár. A kúposság pedig amiatt kell, hogy a jármű ne koptassa folyamatosan a nyomkarimáit, hanem átlagolva egy ˝középállásban˝ tartsa a kerékpárt. Persze ez így csak a jéghegy csúcsa...
Igazából teljesen rendben van ez így. Ha a keréktávolság (nyomtávolság) megegyezne a pályád nyomtávolságával, ívben biztosan, de még talán egyenesben is szorulna a szerelvényed. Ami itt az érdekes lehet a probléma szempontjából, az a nyomkarima magassága. Valószínűleg ez a vágány nem olyan kerékprofilhoz lett kitalálva, mint amilyen a kocsijaidban megtalálható (hanem alacsonyabb karimájúhoz pl.). De igazából csak zajt csap, az üzembiztosságot szerintem nem befolyásolja.
Az egy tengelyen levő két kerék távja. Vagy hogymondjam :)
Igen keréktáv, csak éppen lányos zavaromban nem találtam a megfelelő szót. :))
Tehát az egyik kerék jó helyen van, a másik viszont a rövidebb keréktáv miatt pont a sínszeg felett leledzik, és mivel a kerék (azon része mely a sínen gurul) ferde, és nem merőleges, így a nyomkarima lejjebb kerül.
Na, talán így már érthető vagyok :) a lényeg, hogy beleüt, az egyik oldal.... szemmel is látható, és érezhető is :(
Vannak belül is sínszegek! Egy picit kiállnak a talpfa lerögzítő szemekről. Képen pirossal jelezve.
Van olyan szerencsétlen tengelytáv (majdnem mindegyik az nálam...), ahol az egyik nyomkarima simán a szeg és a mellette a mélyedésben megy, azaz nem üt, de vele szemben a másik oldalon levő tengely nyomkarimája amely éppen pont ezen szegek felett megy.... Na ez üt bele, mivel a futófelülete a keréknek ferde, így lejjebb kerül egypicit az amúgy is necces nyomkarima. Ezt kimértem, egy tized mm-en múlik a boldogságom :) Nem sok, de ezmiatt inkább a modellsín marad.
Ettől függetlenül próbálok olyan szép színt rávarázsolni a modellsínre, mint a tillig Elite.... egyenlőre próbálkozom, néha már szép is lesz :)
Sz.tem nem ezzel van a gond, hanem a már meglévő régebbi 2,5-ös sínekhez nehezen illeszthető. A régi Roco, Lima, Pilz sínek talpfástól 4,5 mm magasak, a Tillig pedig ~4,1mm. Lehet kapni ilyen átalakító papucsot, de akkor meg kell emelni a váltót, méghozzá elég pontosan 0,4 mm-rel.
A profil is keskenyebb, a teteje ~0,2mm-rel, a talpa ~0,4mm-rel, mint a régebbi, megközelítőleg CODE 100 profiloknak.
Na a téma lezárásaképpen több helyen is megmértem. A Tillig Elite síneken a sínprofil teteje és a síncsavar-utánzatok teteje között a távolság mindenütt >1,3mm (legtöbbször 1,32mm és 1,35mm közötti értékeket mértem). Tehát a régi, NEM310 szabványos max. 1,2mm-es nyomkarima mindenütt el kell, hogy menjen rajta. Az egész régi, ennél nagyobb nyomkarima persze nem.
Csak 2,07mm magas a sínprofil. Ha magad építed a vágányzatot, akkor is drágább, mint a PECO flexi. Én PECO párti vagyok, bár az igaz, hogy az CODE 100-as profil, kicsit bumfordibb, mint a TILLIG.
Sziasztok, nincs tapasztalata valakinek Hornby mozdonyokkal kapcsolatosan? Az lenne a kerdesm, hogy a Honrby kuplungok kicserelhetoek valahogyan, hogy a Piko kocsik is kapcsolhatoak legyenek? A jelenlegi Hornby fele horogra is raakaszthatoak, de nagyon konnyen leakadnak a kocsik. Koszonom szepen.
Nálam nem (csak) ez volt a gond, hogy elemeli a platform a kereket.
Ha jobban megnézed a Piko A váltóját a futófelületen egymás után 2 kiszigetelt műanyag szakasz is van.
Pont olyan távolságra amilyen a 3 tengelyes gőzöseim két tengely közti távolsága.
Tehát egy oldalon a 3 kerékből 2, egyszerre műanyagon fog áthaladni, ez lassúmenetnél megtorpanást okoz, egy kerék áramszedésére nem lehet stabilan alapozni.
Nem, mert a könyöksín túl messze van a szívől, nem látja el a feladatát. Azt is közelebb kéne vinni. Ez úgy lett kitalálva, hogy minden vacak elmenjen rajta, csak az elv nem mindíg igazolja a gyakorlatot. A PIKO A játszani jó a szőnyegen, de aki komoly terepasztalt akar építeni, az kerülje!
Elkészült a szerkezet! Holnap talpfaragasztás és festés. Nem akartam vezetősínt a középrészbe építeni, de a végén csak beleraktam, üzembiztonsági szempontokat figyelembe véve. V.színűleg soha nem lett volna gond, de a kis teszt forgózsámolyomat oldalra feszítve néha siklott, úgyhogy inkább nem kockáztattam.
Sajnos semmivel! A PIKO 15 fokos átmenőköríves váltókat használ, 2,5mm-es magassággal, de keskeny profillal. A PECO nem csinál 15 fokos váltót Ráadásul a váltói CODE 100, ill. CODE 75 profilokból készülnek. A ROCO és a TILLIG gyárt 15 fokosat, de az előbbi 2,1mm-es profilt használ, az utóbbi 2,07mm-est. A gyártók egyébkéntkínosan ügyelnek arra, hogy ne legyenek csereszabatosak a cuccaik. Persze az ő szempontjukból ebben van logika.
Miután nem te vagy az első, aki PIKO váltók iránt érdeklődik, elgondolkoztam azon, hogy legyártok egy próbaszériát PIKO méretre.
Nem éppen modellezésben szeretném,a segítségeteket kérni. Azt kérdezném,hogy tudja-e Valaki,az Indóház mely számában írnak a DR BR 01-es kazán robbanásáról? A válaszokat előre is köszönöm szépen,és kívánok MINDENKINEK Békés Boldog Új Évet!
Topiktársunk elkészítette a minta mintáját (Viessmann az eredeti, de azzal ellentétben nem fa-, hanem betonoszloppal, peronra), és mondhatom, tényleg szép lett. A többit sem fogja elnagyolni, ahogy ismerem. :-)
Tisztelettel megkérdezném a topiktársakat, hogy van-e valaki, aki vállalna DR-s állomási lámpák elkészítését? Olyan jelentkezzen, aki nem csak szövegel, hanem el is készíti. Én nem hagyom magam, szívesen zaklatom, de van az a szint ahol az ember feladja.
Nekem a tapasztalatom az, hogy sík terepen meglepően jól boldogul még Piko R1-nek megfelelő íven is. Viszont az emelkedőben a kelleténél nagyobb törés esetén R3-on is megfeszül. Az új asztalomnál pont ezért teszteltem halbival ezeket a pontokat, mert néha látszat alapján nem érzékelni.
A Piko szabályzóban lévő nyomógombot a forgatógomb kapcsolja egy lejtős "pálya" segítségével. Ha leemeled azt a piros tekerőt és megfordítod máris láthatod. Idővel a nyomógomb rugója elfárad, a pálya megkopik és emiatt bizonytalanná válik a működés. A megoldás: a pálya felületére körben fel kell ragasztani egy kb. 0,3-0,5mm vastag csíkot.
Köszi a segítséget, gyárilag kengyeles kuplunggal adták ki a kocsikat, ezek hamar szét is akadnak.
Holnap megpróbálom a Roco kocsikból a rövid kuplungokat kivenni és kipróbálom megszűnik-e a probléma. Remélem meg, mert nem szeretném eladni a vagonokat, hiszen azért vettem mert tetszik és nem azért hogy továbbadjam valakinek egy kis buktával.
Mivel egyszerre hármat is vettem így tetemes lenne a bukta.
A digit topikban már válaszoltam, de azóta eszembe jutott még egy dolog. A Tillig (Sachsenmodelle) kocsik küzelkapcsoló-kinematikások. A közelkapcsoló-kinematika előnyös, ha az ember közelkapcsolásra alkalmas kapcsolót tesz bele (pl. Roco kurzkupplung), de kengyeles kuplungokkal több hátránya is van.
Ha a Tillig kocsikat kengyeles kapcsolóval használjuk, az ívekben nincs mi kitérítse a közelkapcsoló-kinematikát, így a kinematika rugójának ellenében a forgóváz fogja kifordítani azt. A kinematika pedig nyomja vissza a forgóvázat. Emiatt tényleg szorulhatnak a kocsik a szűkebb ívekben.
Ez nem csak a Tillig sajátossága.
Közelkapcsolásra alkalmas kapcsolót használva elvileg nem kellene a probléma jelentkezzen. Nekem van pár Tillig (Sachsenmodelle) kocsim, gond nélkül lehet velük tolatni is Rocoline R2-es íveken.
Érdeklődnék, hogy valakinek van-e tapasztalata Tillig 74745 Halberstadt tipusú személyvagonal?
A problémám az, hogy Roco geoline síneim vannak viszont ez a vagon R2-es íven megszorul, nehezen gurul, enyhén érezhető R3-on is. Szét is kapcsolódnak menet közben és néha ki is siklik. Az összes többi vagonom, pl: ugyanilyen méretű Roco simán gurul bármelyik íven.
Kereket kellene cserélni, egy tiszta új vagonban??? Sehol nem volt jelezve, hogy R2 nem bírja! Más 5let a megoldásra?
Érdekes, nekem is időszakosan jelentkezik, néha magától megjavul. Az enyém nem FZ-1-es, hanem a Piko startszetthez való 55003/SC4.1 számú trafó és szabályozó. Ha rájövök a hiba okára, beírom.
Ha szétkapod az FZ1-est, akkor találhatsz benne egy elég sajátosan kialakított kapcsolószerkezetet, ami a szabályozógomb kitérésének függvényében kapcsol ide-oda négy váltókapcsolót. A négy kapcsoló tulajdonképpen négy rézlemez és hét, a fegyverzetek szerepét betöltő rúd. Az ábrán közvetlenül a tekerentyű fölött megfigyelheted a 7 tengely kivezetéseit a rájuk forrasztott drótokkal (a zöld szigetelőkartonon), azok fölött pedig a négy élére állított rézlemezt, ami a középső nagy fehér műanyagból áll ki lefelé. Itt szokott a kontakthiba előjönni (oxidáció, koszolódás, törés), ilyenkor csak egyik irányban jelenik meg feszültség a kiementein.
Az én FZ1-esemben még a '90-es évek közepén eltörött az egyik ilyen rézlemez (nem esett ki, hanem bent maradt a helyén, néha érintkezett is). Így kikaptam a 4-ből 3 lemezt, a 4. lemezre pedig rákötöttem egy 4 áramkörös relét.
Az én Fz1 trafóm is csinálta ezt. Szét nem szedtem, viszont vettem egy irányváltó kapcsolót, amit aztán még nem kellett beépíteni, mert elmúlt a hiba. Azóta egyszer-egyszer jelentkezik egy bizonyos állásnál, de akkor egy kíméletes oldalbaütés segít. Kontakthibára gyanakszom. Ha megtalálod a hiba okát, jó lenne, ha megosztanád.
Bocs a primitív kérdésért,de mi van elromolva, ha a mozdony csak egyik irányba hajlandó menni a pályán? A mozdony hibáját kizárnám, mert másik mozdony is ezt csinálja. Légyszi segítsetek.
Én első körben megkérném a Jézuskát, hogy garanciában cserélje ki az egész mozdonyt, vagy a komplett készletet. Talán a Mikulásgyárban többet is gyártottak mint amit kihordott a Jézuska:-))
A Jézuska hozott gyermekeimnek egy új piko h0 57040 Western-Express hobby készletet. A mozdonyból hiányzik a motor részéről valamilyen erőátviteli eszköz. Tiszteletteljes kérdésem: mit és hol vehetek bele? Dunakeszi és Pest környéke jöhet szóba.
Nincs, analógban ugyanazt csinálta, visszaraktam az eredeti motort (jó irányban) és működik a világítás, és megy is szépen, gyak ciripel elég rendesen. Ez egy elég öreg 1014--es, a cseremotor szerintem 10 évvel fiatalabb, ránézésre ugyanolyan, méretben is stimmel, lehet mégis valamit változtatott ennyi idő alatt a Roco.
Lehet, hogy nagyon alapvető lesz a kérdésem. Az Auhagen fűtőházakhoz adott lap matricalap, vagy csak ki kel vágni és úgy felragasztani? Kinek mi a tapasztalata?
Tényleg megjavult a világítás, viszont most fertelmesek lettek a menettulajdonságai, zajos, lassú, és nem úgy reagál ahogy kellene (hiába reseteltem a dekódert).
Van egy Roco 1014-esem, kicseréltem a motorját, mert túl hangosnak találtam a régit (majd szénkeféket kell cserélni valószínűleg), kitakarítottam a forgóvázakat, és kipróbálásnál egy fura jelenséget produkált: minden tökéletesen működik, de a világítás fordítva működik, előre világít vörösen és hátra a fehéren, analógban és digitális üzemben is ezt csinálja, visszacseréltem a motort, de semmi, elvileg elkötni nem nagyon lehet semmit.
Közepes sebességen fél órát az egyik, fél órát a másik irányban. Legalábbis én ilyent olvastam egyszer az egyik mozdonyomhoz kapott lapon. Meg esetlegesen olajozni is ajánlja itt-ott a forgó részeket, bár én ezt nem szoktam új gépeknél bevallom töredelmesen.
Sziasztok, kaptunk egy uj gozmozdonyt. Eddig mindig hasznalt gepek kerultek hozzam, s nem kellett bejaratni oket. Uj mozdonyokrol olvastam par eve, hogy be kellene jaratni oket hasznalat elott. Sajnos nem talaltam a cikket errol. Arra emlekszem, hogy mindket iranyba kell futnia egy ideig, de nem emlekszem sem az iranyonkenti futas idotartamara, sem pedig az ajanlott sebessegre. Nem tudna segiteni valaki esetleg ebben? Nagyon szepen koszonom elore is.
A Roco kivételével továbbra sincs senkinek 2013-as katalógusa? Megnéztem a Piko, Brawa, Tillig oldalát, de sehol semmi. Pedig ilyenkor már tényleg csorgatni szoktuk a nyálunkat.
Gyerekek, én egy ilyen elektromos szereléshez használatos csupaszoló fogóval szedtem le a rossz motorról a csigát: http://www.conrad.hu/pic.php?pid=823258&image=1Motort a satuba, azt hórukk és lent a csiga.
A tengelyt a kutyát sem érdekelte, hisz a motor a kukába landolt.
Új motor Szilvia papirba becsomagolva, nylon zacsiba a mélyhűtőbe pár percre. Szerelés elött a csigát mécses fölött felhevítettem, majd a jéghideg tengelyre gyors mozdulattal ráhúztam. Ennyi.
A vas líneáris hőtágulási együtthatója 0,0000117 /oC. A sárgaréz líneáris hőtágulási együtthatója 0,0000184 /oC. (forrás: Függvénytáblázatok, Matematikai és fizikai összefüggések, Tankönyvkiadó 1968). Tehát ha a 2,0000mm átmérőjü vastengelyt 20 fokról 80 fokra melegítjük, az átmérője 2,001404mm lesz. A sárgaréz csigában a 2,0000mm átmérőjü furat 2,002208mm lesz. A kettő között a különbség még egy ezred mm sincs! Ez kevés a boldogsághoz.
Nem is oktattál ki, mert - elnézést - magyarázatodból egy szót sem értek, ill. mintha inkább ellentmondást tartalmazna. Másrészt nem valószínű, hogy egy vasútmodellező rendelkezik 'műszerész csapágy lehúzóval', vagy egy alkalmi munkához megérné neki egy ilyet vásárolni.
Nem szeretnélek kioktatni a vas, acél hő tágulásáról a rézhez képest sokkal rosszabb, a technológia a vizet felmelegíteni a kívánt hőmérsékletre a hevítendő tárgyat és csak az bele helyezni és utána gyorsan lehúzni. A lehúzást erre a célra alkalmas műszerész csapágy lehúzót kell használni.
Nekem már görbült el motortengely az ütögetéstől (ez aztán kuka), azért írtam, hogy óvatosan kell eljárni. Vannak motorok edzett acél tengellyel, de vannak távol keleti példányok szarvasból. Emellett bizonyára túl béna vagyok az ilyesmihez.
"ez általam sokszor alkalmazott és bevált módszer." amint írtam, máskülönben nem is tanácsoltam volna. Kazettás magnók motorjairól ugyan ezen a módon húzom le a szíjtárcsát. A lényeg a rővíd időtartamú melegítés és a gyors lehúzás. Valószínűleg a gázlángnál könnyen túlmelegedés és hőátadás (a tengelyre) következik be.
Próbáltad is, vagy csak elméleti a javaslat? Én ugyanis próbáltam, de nem jött be. Pedig gázlánggal is próbáltam! Mivel a csiga fel van szorulva a tengelyre, azonnal átmelegíti a tengelyt is. Fordítva megy a dolog, felhúzás előtt lehet melegíteni a csigát lánggal, akkor könyebben felmegy, de gyorsan kell tevékenykedni. De azt mondom, itt a nyers erő többet ér :-))
Akkor nem csak én voltam, aki nem értette. A réz az egyik legjobb hővezető, másrészt fém és víz nem a legjobb párosítás. Modellvasútnál még inkább igaz ez.
1. A 60-70 C fokra melegítésnél a hőtágulás nem elegendő.
2. A vízbemerítés esetén a tengely is is melegedni fog, így a hőtágulás annál is jelentkezik,
vagyis átmérője növekszik.
3. A hangsúlyozottan rövid időtartamú (pákával történő) melegítésnél csak a csiga melegszik át és semmiféle sérülés nem történik, ez általam sokszor alkalmazott és bevált módszer.
A forrasztó pákával történő melegítést nem javaslom, inkább edénybe tenni vizet és azt 60-70 fokra melegíteni a csigahajtással. Mert ez jobban szabályozható és mérhető a melegítés mivel nem mindegy, hogy milyen típusú a réz mert a víz körbeveszi és így jobban átmelegíti és nem sérül, hatásosabb.
A csiga lehúzása rézgaras kolléga ajánlása szerint lehetséges, de mind a lehúzás, mind pedig a másik motortengelyre történő ráhúzás sokkal könnyebb, ha a csigát rövíd ideig egy kb. 50W-os forrasztópákával felmelegíted. Ezt nem kell túlzásba vinni, nehogy a motor (vagy csapágya) károsodjon.
Természetesen ezt a módszert a lendítősúly esetében is ajánlatos alkalmazni.
Persze, a legtöbbet le lehet húzni és átrakni. Láttam ugyan olyat is, aminél a tengely végét elnyomták, ott ezt a részt le kellett csiszolni, csak úgy lehetett leszedni.
A leszedés viszont nem triviális. Egy kiütővel vagy a tengelynél valamivel kisebb átmérőjü acélrúddal lehet óvatosan kiütni. De a csigát, lendkereket közben alá kell valahogy támasztani! Egy ilyen "célszerszám" nagyon hasznos lehet.
A felhúzásnál vigyázni kell, hogy a tengely el ne görbüljön. A lendkereket szinte lehetetlen úgy felhúzni, hogy utána legalább egy kicsit ne üssön. Még esztergával, lassan forgatva is üt.
Van egy Liliput BR18as mozdonyom Bühler motorral szerelve, az lenne a kérdésem hogy a csigát és a lendítősúlyt át lehet e szerelni egy új motorra mert a régi menthetetlen.
Gondolom a gyárin préselve van ezért nem tudom hogy meg lehet e oldani.
Aki tud ebben segíteni kérem keressen meg a kkong@freemail.hu email címen vagy akár itt is elfogadok bármilyen ötletet!
Beteszek egy képet a motorról hátha van valakinek ötlete.
Bár nem írtad, valószínű, hogy vagy az első, vagy hátsó futókerék-pár siklik, nem pedig a hajtott, csatolt kerekek. Ennek nem a Piko A Gleis lehet az oka.
A futókerekek elől, hátul kulisszában mozognak, megfelelő rugónyomás mellett. Elképzelhetően ezen kulisszában szorulhat a mozgás, pl. kicsit sorjásak a szélei. Finom reszelés-csiszolással könnyen mozgóvá kell igazítani, én egy "éppenhogycsak" olajjal is segítettem.
Mindemellett nem árt szemügyre venni azt a pontot, ahol siklik. Ha kicsi sugarú ívben ( 420mm környéke ) a legkisebb törés is van, sok gép lemászik a pályáról.
A karácsonyi nagytakarítás eredménye ez a készlet, ami eladó lett: Vollmer 3509 Maxzell vasútállomás HO léptékben. A doboza megsínylette az elmúlt éveket, de hiánytalan és sértetlen a műanyag. Az ára 3000+posta, szerintem ez nagyon baráti...
d.nashkukacfreemailponthu vagy axe8299kukacgmailcom címeken keressetek.
Azt szeretném kérdezni,hogy a mozdonyok kenésénél(Roco),a kis csapot,amire a fogaskereket lehet,feltenni,érdemes-e zsírozni,vagy elég csak a fogaskerék fogait kenni? Remélem kitudjátok hámozni,hogy mit szeretnék kérdezni. A válaszokat előre is köszönöm szépen,és ezúton is szeretnék minden topik társnak,és családjának Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánni!
Parkettalakk hígitó ez oldja a tampon festéket, de mivel a kaszni is tamponfestékkel van festve, és festék-tamponozás közt nincs más réteg, ezért ezt is oldja.
Tud valaki konkrét tippet adni kocsiról tamponozott pályaszám eltüntetésére? A festésnek maradnia kéne alatta. Konkrétan egy mai ROCO, meg egy kb. tíz éves Sachsen kocsiról volna szó. Olvastam vissza, 2010 táján elhangzott eléggé bizonytalanul a denszesz, körömlaklemosó, fogkrémes polírozás.
Hát nem hiszem, hogy egy ilyen gyenge konstrukción, mint a Limáé, a lötyögő kerekek segítenének... :) (A gyenge konstrukciót a leírásod alapján következtettem, nekem nincs Lima kocsim.)
Még egyszer hangsúlyozom: a Brawa Halbik RP25-ös kerekekkel vannak szerelve, jó pálya kell nekik. Szerintem nagyrészt ez lehet az oka, ha siklanak. Ez nem hátrány, ez "így van". Ugyanúgy, ahogy az sem hátrány, hogy telepakolták a kocsik alját mindenféle apró mütyürrel, amik könnyen törnek.
Alternatíva van: Tillig. Nagyobb nyomkarimák, kevesebb letörhető kütyü :)
Egyébként kb. egy hete vettem egy A.C.M.E. T2S hálót. Néztem is, hogy nahát, milyen szép kerekei vannak (és látszanak is, mert csak belül féktuskósak), míg rá nem jöttem az okára: azok is RP25-ösek. Különös...
"nem lötyögnek jobbra-balra, mint a hasonló kocsik 90%-ánál..." ...ami ezek szerint bizonyos esetben mégis hátrány, ahogy mások megtapasztalták. :-)
Épp tegnap dühöngtem egy jót az utólag értelmetlennek látszó küzdelemmel összeszedett francia szerelvényem aljas viselkedésén - azokon a kitérőkön, ahol eddig még minden szépen átsuhant, ez siklik.
Hogy mi a baja? A Jouef mozdonynak semmi, egy forgóvázas hajtásával simán felviszi a 36 ezrelékes emelkedén a négy kocsit. A mögötte lévő Roco 1. osztályú, poggyászrészes pont úgy viselkedik, mint egy Roco vagon: kifogásolhatatlanul. Még a következő, Jouef gyártmányú büfékocsi is elmegy, noha rendesen leeresztettem a túl magas kocsiszekrényt a forgóvázra, ami utóbbi elfordulását korlátozza (ezen kívül belső berendezést is kapott - ez már az őrültség kategóriája, tudom :-), továbbá közelkapcsoló-kinematikát is kapott. De bezzeg a két Lima a szerelvény végén: a forgóváz csapja annak középpontjától messze el van tolva, hogy odaférjen a kinematika. A természetellenes szögben kitérő zsámoly (benne az oldalirányban moccanatlan kerekekkel), a túl merev kuplungtartó aztán szépen kiemeli a kocsit bizonyos kitérőkön. Ezt semmilyen tesztpályán nem próbálták a tervezés után, attól tartok.
1.) A Brawáknak van áramszedése, amit a forgóváz és a szekrény közé iktatott rugókkal visznek fel a szekrényre. Ez azért van így, mert így a csúszóérintkező kiküszöbölhető. Mindazonáltal a forgóvázak szűkebb ívekben annyira kifordulnak, hogy a rugók ugyanúgy elcsúsznak az erre a célra kialakított lemezeken, mintha csúszóérintkezők volnának; emiatt bizonyos szög fölött mindenképpen kissé nehezebben fordulnak ki a forgóvázak (ez csak olyan kis íveknél jelentkezik, ahol már egyébként sem mutat szépen egy Halbi).
2.) A Brawa valamilyen rejtélyes okból RP25 szerinti kerekekkel szerelte a Halbikat. Ez azt jelenti, hogy szépek a kerekek (már amennyi látszik belőlük), de kell nekik a jó pálya. Az én Rocoline szőnyegvasútamon R4-3(-2) íveken kifogástalanul futnak.
Én a fenti két tény közül egyiket sem sorolnám a "hátrány"-kategóriába (legfeljebb azt a tényt, hogy az RP25-ös kerekek miatt jobban döcögnek a kocsik a NEM szerinti váltókon).
Mindenképpen előny viszont, hogy a Tillig-féle lötyögős, faék-egyszerűségű forgóvázak-kerekekhez képest a Brawa kocsik azon ritkaságok közé tartoznak, amelyikeknél a kerekeknek megvan a helyük a forgóvázban, nem lötyögnek jobbra-balra, mint a hasonló kocsik 90%-ánál.
Egy ismerősömnek van Brawa halbija, nekem Tilliges halbihaim vannak. Szűkebb íveken, ahol a Tilligek simán elmentek, a Brawák folymatosan leugrottak a sínről, valószínű nem fordult akkorát a forgózsámolyuk.
Méretet nem írtál, gondolom a H0 érdekes Számodra.
Tillig:
régebbi tervezés, alapja a DR kocsija, az, amit még a '70-es évek végén teveztek Halberstadt-ban. Ergo, az akkori állapotoknak felel meg leginkább. Minden más festési variáció. Legjobban az tűnik fel, hogy akkor a DR ilyen kocsijainak összes ablaka osztott, nyitható volt, a modell is ezt hozza.
Brawa:
na ezt most tervezték. Gyári áramszdés, mind a 8 kereke részt vesz az áramszedésben, áram felvezetése megoldva, zárfényekhez adnak külön fényvezető prizmát (viszont csak egyet, és ugye kettő kéne). Részletesebb a modell, de sokkal kényesebb is ebből kifolyólag. Viszont figyelembe vették, hogy az egykori DR kocsikat Potsdam-ban 1992-től átépítették, és csak minden második ablak lett nyitható.
Ha DR IV. korszakor modellezel, akkor azt vedd meg, amelyikhez ocsóbban jutsz hozzá. Ha MÁV vagy GySEV a téma, akkor a Brawa a nyerő választás.
Ha más megoldást nem találsz, próbáld meg a foszforbonz rugódarabokat vékony árnyékolt kábelről lehúzott vörösréz árnyékolóharrisnya darabokra cserélni. Lehúzás után el kell lapítani és rögzítendő részét forrasztó ónnal átitatni, így ott lemezszerűvé válik (meg is fúrható). A kerékkel érintkező vég szálai igen kis mértékben fékezik a kerék forgását.
2 tengelyes kocsiba építettem világítást. A beépített kondenzátorok mellett is törekszem a stabil áramszedésre, pláne, hogy digitális rendszer működik nálam. Ehhez szerintem mind a 4 kerékről kell gyűjteni a delejt.
Kérdés, hogy ezt hogy lehet megoldani, de elkerülve a kocsi "non-stop fékezőkocsivá" válását?
Amin eddig gondolkodtam, kipróbáltam:
Roco esetében jól működik az osztott tengelyes kerék + világítás-készletből a tengelyvég-érintkező felhasználása. A módszer egyik jelentős hátránya az ára. A kerekek sem olcsók, a világítás-készlet pláne nem és ennek a jelentős része megmarad, ha nem a gyári világítótesteket használom. Másik problémája a korlátozott kompatibilitás: pl. Piko kocsihoz tudtommal nem is lehet osztott kereket kapni, a tengelyhossz eltérés miatt pedig a Roco kerék nem-, vagy csak rossz eredménnyel használható.
Készítettem bronzcsíkból áramszedőt minden kerékhez. Az áramszedést jól ellátja, de rövid és kicsi a rugalmassága (korlátozott a hely), ezért időnként erősen nyikorog és fékez. Nem jó, át kell alakítanom.
Van közöttünk, akinek jó tippje van a problémára? Esetleg gyárt valaki tengelyvég-áramszedőt külön?
Előre is kösz, üdv,
Pikoman
U.I.: nálam működik a világvége, reggelre megadta magát a cirkó :-)))
Attól tartok, sehogyan. Látható a "profi" termékeken is.
Ha tényleg szépen akarod elkészíteni, akkor össze lehet állítani sarkosan, mögé forrasztani egy réz négyszög profilt, majd kerekre reszelni.
A tábla alap mintázata az igaziban is nagyon apró, úgy 2-3mm-es kis négyzetekből állhat. Ezt nem lehet modellezni, hiszen H0-ban 0.05mm lenne, ez nem látható. Viszont maga a maratás matt felületet ad, ez szerintem jól modellezi az igazi tábla mintázatát. Így.
Hogyan lehet megcsinálni olyan kerekítéseket, mint amilyen az M40-es vagy M44-es orra, hogy minden sarok lekerekített?
Illetve azt hogyan lehet megcsinálni, mint egyes gyári tábláknál láttam, gőzösöknél, hogy a táblának van a kerete benne a számok, és a keret között pedig mintázat van a tábla síkjában?
A kerekeket benzinnel, a rész áramszedőket benzinnel és polirpapírral pucoltam meg. A fokaskerekek fém-fém csatlakozásai műszer olajat, a fokaskerekek szilikon spray-t kaptak. Most nincs itthon zsírom, később azt is alkalmazok.
Festékboltos foltbenzint szokta mondani Csíkos MesTTer, de csakis az aromás szénhidrohéntől menteset. Az állítólag tök olcsó.
Szilikon sprayt nem ismerem, olajozni/zsírozni szoktuk a gépeket, az nem árt nekik ha módjával tesszük. Varrógépolaj, finomműszerolaj kell. Célszerű egy drótot belemártani az olajosedénybe, és arról csöpögtetni a fogaskerekekre, csapágyazásokra.
Pedig én letudtam előző életemből megmaradt utolsó informatikai kötelezettségemet, és mostantól testem és lelkem másodállásban csak a váltókészítésé! :-)
A CV8-as tartalmazza a gyártó kódját. A gyártók listáját itt találod. A gyártó honlapján valahol megvan a dekóder (firmware) kódja is, amit a CV7-ből olvashatsz ki.
Amit leírtál, annak örülök, sajnos sok katona (és volt katona) ismerősömre ez nem jellemző, és ha nem remélnék, már évekkel ezelőtt letettem volna a vállapot! (illetve most már parolit)
Kábítószert nem fogyasztok, az alkoholtartalmú italoknak még a szagát sem bírom elviselni. Magát az alkoholt sem, ezért tisztítom a vágányokat féktisztítóval.
A jobb jövőben reménykedni kell. Nem szabad feladni!
Rövíd ismertésed jól sikerült, de azért a digitális rendszer vezérléséhez szükséges egységek költségét nem szabad kifelejteni, amelyeknek ára (megbízható gyártmányok esetében) nem elhanyagolható.
- a mozdonyok olcsóbbak elsőre (nem kell dekóder), ugyanakkor szűkebb lehetőségek (limitált füstölés, hang csak speciális esetekben, az is limitáltan)
- a kocsivilágítások az aktuális feszültségszintnek megfelelően világítanak, ha gyorsabb megy a mozdony, akkor jobban, ha lassabban, akkor halványabban
- a pályát megfelelően szakaszolni, árammal ellátni bonyolultabb mint egy hasonló digitális pályát összerakni
Digitális:
- minden mozdonyhoz hozzá kell számolni 7-10e Ft-ot a dekóder miatt (ha hangdekóder, akkor minimum plusz 25e, de lehet 35e is!), füstölő plusz 4-5e, utána viszont a mozdony már rendben lesz, a füstölő álló helyzetben is füstöl, esetleg sebességarányosan füstöl (ha gyorsabb a mozdony, akkor jobban füstöl)ha hangdekóderről van szó, akkor a mozdony szituáció-érzékeny hangokat ad (indulásnál, fékezésnél, speciális hangok, stb.)
- a kocsivilágítások egyformán és szépen világítanak (esetleg világítás-dekóderrel külön is lehet kapcsolni a kocsivilágításokat, egy kocsin belül többféle módon is)
Összességében, hosszabbtávon érdemes digitálisba fektetni, jobb lesz a felhasználói élmény...
Sajnos a 18.000 Ft-os mozdony általában a Hobby kategóriába tartozik (tisztelet a kisszámú kivételnek)... egy darab jobb féle személykocsi kerül ennyibe, de még az is lehet drágább.
Sziasztok, azt áruljátok el nekem - laikusnak, hogy mi kerül 1 mozdonyon 180000 Ftba, amikor már digitális kezdő készletet lehet venni 40000 Ftért (amiben digitális mozdony is van).
"Hát ez a baj, " hogy......."Kompromisszumokat ügyesen kell kötni" (920249), ill. muszáj, mert a nagyvasútat teljes élethűségében lemodellezni lehetetlen.
Igazából ez nem baj, csak utána fogadja el a kritikát :)
(Találkoztam olyannal, hogy amikor szóvá tettem egy pályás szempontból aggályos dolgot, akkor kioktattak, hogy de ne mondjam már, mert annak idején a burgaszi strand melletti iparvágány közelében látott ilyet, na az pont olyan, mint a MÁV-nál - illetve nem pont így, ezekkel a szavakkal, de a lényeg kb. ennyi :) ).
Erre céloztam én is. A mellékelt Tófenyvesen az 1. és 2. vágányokról ki lehet járni kitérőben is, oda mindenképpen kell a 4 fény (kivéve bizonyos speciális eseteket, pl. ha a köv. jelző nem tud Vmaxot - de ennek lemodellezése már túl lenne az ésszerűség határain). A 3. vágányról csak egyenesben lehet kijárni, így legalábbis emiatt a körülmény miatt nem kell oda a 4. optika (persze itt is lennének kivételek, amiknek a lemodellezése úgyszintén túl lenne az ésszerűség határain:)
A fényjelzők világa egy különleges világ - vékony jég ez :) A fényjelzőké is külön világ. A biztosítóberendezésé is. A váltóké is. A nyomvonaltervezésé is. A gördülőállományé is. A menetrendtervezésé is. A talpfáké is. A vasútmodellező meg csak köti a kompromisszumokat.
És a kiállítások megtelnek olyan terepasztalokkal, amelyeken a vonatokat söröző szolgálattevők passzolják át a szomszéd állomásnak jelentés nélkül, megy a "nem látod, hogy tele van az állomás?" típusú hőzöngés; telje sebességgel száguldoznak ki-be a vonatok kitérőben; a mozdonyokat a 12V lekapcsolásával állítják meg; jó, ha a vörös-zöld működik a jelzőkön (már ha vannak jelzők), mert úgysem látszik; fehéren villogó útátjárók előtt száguldoznak keresztül-kasul a RailJetek (esetleg még egy BigBoy is előkerül RoLával).
És ugyanezen modellezők hőzöngnek, hogy a Piko Teknő gagyi, mert ráöntött korlátok vannak rajta, bezzeg a Roco...
Ó, előjött a régi kis gyűjtemény, klassz dolog az ilyen, főleg, ha működik :) Az E11 elég érzékeny darab, csoda hogy ennyi év után működik! Az enyémet a Csíkos műhelyben javították meg, azóta büszkén rója a köröket, és... nagyon szeretem!!! :)
Ha mennek, akkor nem kell birizgálni a gépeket.
Amúgy meg aromás szénhidrogénektől mentes foltbenzinnel lejön az összes dzsuva.
A síneknek a két kis hullámos érintkezőjét szét kell húzni egymástól, meg a síneket a talpfákba erősítő fülek, ha kilazultak, egy csavarhúzóval visszahajthatók, így jobb lesz az érintkezés.
1. BR80-as kis gőzőst ha szétszedem, akkor mit tisztítsak ki benne? Kell valamivel kenni valahol? A réz érintkezőket, amik a kerekekhez érnek szabad e polír papírral csiszolni? magukat a kerekeket szabad e szintén polír papírral kezelni?
2. E11-esemnek megnéztem a kereit és szintén korrodáltnak tünnek. Ennek a kerekeit mivel szabad tisztítani?
3. Van e valami trükk arra, hogy a régi PIKO sínek közötti érintekezés jobb legyen?
A mozdonyok kb 20 éve nem futottak, ahoz képest ma előszedtem őket és gyerekek nagy örömére elég jól teljesítettek :-) .
A fényjelzők világa egy különleges világ .Nagyon szerteágazó és különleges rendszerből épűlnek fel a jelzési képek . A terepasztalokon elég nehéz az F1-es jelzési útasitásnak megfelelő jelzési képet .rendszert kiépiteni. Én még az alakjelzős világban keztem a vasútat és 1998-tól épitették ki a 10-es vonal egy részén a fényjelzőket .Én még úgy tanultam ,hogy az egyvágányú pálya állomási átmenő fővágánya / melyre általában egyenesen halad be és egyenes hald ki a vonat /mellé kijárati jelzőre három fény van épitve ,ha utánna nincs kiágazási váltó,vágány .Pl. Győr-Szabadhegy állomás is ilyen kiépitésű és ott a harmadik az átmenő és az első,második,negyedik,ötödik vágány négylámpás ,mert onnan a vonat már kitérő állású váltón megy ki .Ott már van szerepe a négy fénynek a kihaladásra utaló sebességszabályzásra.
Elnézést a nagyon gyenge kérdésért, a trafókat nézegettem és mindegyikhez csak a 220V-os hálózati kábelt adják, hogy vezetem a sínhez az áramot, 2 sima szigetelt dróttal? :D
Szerintem nem is nagyon lehet terepasztalt eladni. Mert mi abban a jó, ha veszel egy készet? Persze bele lehet szerelmesedni egy készbe is. Én pld. A Paksinuti régi asztalával voltam így! De akkor is az építés az igazi öröm.
Ez pedig a vontató oldal, egyértelműen hosszabb az ütköző.
Mindegyik irányhoz a 'szakaszolás visszajelzőig tartozzanak a ledek. Például ha az "I." váltót "B" irányba, a "II." váltót "A" irányba kapcsolom, akkor a ledek is ennek megfelelően világítsanak.
.
