"A 750V feletti szigetelés előírása a fogy mérő utáni első mért szakaszra áll. (többek között)"
Én nem írtam felettiről. De a 750 V-osról igen, melyet az MSZ EN 50525-2-31:2011 Általános alkalmazású vezetékek. Egyerű, köpeny nélküli, hőre lágyuló PVC szigeteléssel szabvány tárgyal.
Ebben van az, hogy Cables for fixed wiring - H07... Nem pedig az, hogy első mért szakaszra.
"Vakolat alatt mehet olyan vezető, amely kettős szigeteléssel rendelkezik és gyárilag alkalmas rá."
Meg a szabvány szerint. Az MT meg nem.
"Itt van az mbcu, ami szintén 750V alatti"
Csakhogy annak a köpenyére is van villamos követelmény. Az MT köpenyére meg nincs.
A vakolat vegyi összetétele és az MT kábel köpenyének vegyi összetétele is teheti , az egymásra ráhatás végett , hogy tiltják . Nem vagyok kémikus , de én erre gondolok .
Rendben èrthetö. Csak azt nem èrtem hogy a szabvány alkotója mièrt így döntött. Sok külömbsèg nincs köztük tömör rèz illetve sodrott.De jó lenne tudni hogy mièrt nem lehet erre lennèk kiváncsi 😄
A h05vv-f iskettős szigetelésű és mégsem lehet vakolat alatt szerelni?? Ez nekem kétértelmű.Szerintem az mm falkábel sem rendelkezik akkora szigeteléssel mint az MT.
Nincs tiltva a 750V alatti kábelszerű vezeték. A H05vv-f felhasználásási utasítása nem teszi lehetővé.
A 750V feletti szigetelés előírása a fogy mérő utáni első mért szakaszra áll. (többek között)
Vakolat alatt mehet olyan vezető, amely kettős szigeteléssel rendelkezik és gyárilag alkalmas rá.
Itt van az mbcu, ami szintén 750V alatti:
YM-J kábel alkalmazhatósága, felépítése és általános adatai az alábbiak:
Alkalmazás Beltérben rögzített állapotban. Kültéren vagy földbe csak védőcsőbe húzva napsugárzástól védve kell fektetni. Betonba, vagy vakolat alá is fektethető. Többnyire ipari vagy nagy objektumok kábelezésére használatos, de lakóépületek kábelezésénél is használatos. Ipari területen azaz műszaki létesítményekben, de ide tartoznak a bevásárló központok is ahol kábeltálcákra teszik ezen kábeleket. A tömör réz vezető miatt csak rögzítve használható, flexibilis használata nem megengedett.
Kb 20 éve változott meg a szabvány szövege, most felhasználási javaslat a címe, és igen, az MT szerepe benne fénymásoló, porszívó, stb. csatlakozóvezetéke. Állandó elhelyezésre, épület berendezésére 750 V-os vezetéket javasolnak, az MT meg max 500.
A cializmusban volt 1000 V-os MT is, régen mások voltak a lehetőségek.
" Beltéren és kültéren (minimálisan időjárásálló, de védőcsőbe kell helyezni. Fontos: földben nem szabad szabadon elhelyezni), falban vakolat alatt, védőcsőbe vagy kábelcsatornába húzva rögzített szereléssel, világítási körök, dugalj körök betáplálásához vagy vezérlő kábelként akár nyirkos helységben is használható. "
Sziasztok! Tanács kellene mert eddig mindenki mást mond ès így nem tudom hogy lehet-e vagy nem. 3x2.5 Mt kábelt lehet vèdőcső nèlkül vakolat alá rakni??
Én minimális esélyt látok arra, hogy 10+ perc működés után ne a szívattyú ázzon be, mint a kötésessel legyen valami baj, de igen, kb. ennyi. Lehet elmélkedni, hogy 1 szál rézdrót kicsit kilóg, terhelés függvényében melegszik és pont csinál valami kis káoszt amikor vetemedik, de kevésbé reális, mint az, hogy valami a szívattyúban nem bírja. Ki kell próbálni, mint minden és körbejárni.
Van egy 750 w búvárszivattyúm. A villanyórától kb. 35 méternyi távolság választja el a szivattyút. Korábban 25 méter 2.5 mm2 tömör réz ment a dugaljig ahová a vezérlése van bekötve. A vezérlésben egy kondi van meg egy kapcsoló, onnét még kb. 10 méter 5 x 1.5 sodrott rézkábel futott a szivattyúig és ezen a szakaszon volt(van) egy gyantával vízhatlanított forrasztott toldás.
Már tavaly is időnként leverte a fi relét huzamosabb használat után.
Idén annyi változás történt, hogy ezt a vezérlő dobozt a szivattyútól távolabbra helyeztem át így most kb. 20 méter 2.5 mm2 tömör+ onnan 15 méter 5 x1.5 mm2 sodrott réz kábel van és az utóbbi 15 méteren most már összesen 2 db vízhatlanított, forrasztott kötés van.
Idén viszont már 10-15 perc után leveri a fi relét, sőt van hogy 10 percet sem bír ki.
A szivattyú vacakolhat, vagy a kábelezés lehet így alkalmatlanabb?
Bármit is akarsz később kezdeni a lakáselosztó korszerűsítésével vagy átrendezésével, először magadnak írd össze, hogy mi van egy kismegszakítón (áramkörön). Nem kell hozzá más, mint egy fázisceruza, és kb. egy órányi türelem. Neked is hasznos, meg a későbbi szerelőnek is jól fog jönni a tervezésnél, csoportosításnál.
Elkezded egyesével lekapcsolni a kismegszakítókat, és mindegyiknél részletesen felírod, honnan ment el az áram, pl. folyosó dugaljak + folyosó ajtó fölötti lámpa + WC lámpa. Előtte kapcsold fel mindenhol a lámpát, aztán egyenként nézd végig a fáziscerkával a dugaljakat. Időbe telik, de rá fogsz jönni hogy van benne logika, pl. egy főfalon végig minden helyiségben ugyanaz az áramkör, vagy egy helyiség egy áramkör, vagy a fal két oldala egy áramkör, stb.
Érdemes egy word doksiban megszerkeszteni hogy átlátható legyen. Én a családiakat kinyomtattam, belamináltattam és betettem a villanyóraszekrénybe, vagy fölakasztottam a lakáselosztó mellé, hogy mindig kéznél legyen. Jobb helyeken amúgy a villanyszerelő feliratozni szokta a kismegszakítókat, de azon nem biztos hogy eligazodsz, főleg ha nem ugyanazt értitek pl. a kisszoba, első szoba, utcai szoba, meg a hasonló elnevezéseken.
Egyenként kapcsolsz egy kismegszakítót a fő kismegszakító mellé . Így végig tudod ellenőrizni , hogy melyik mit véd .
Igen , egy dugaljkörön , ahol simán lehet akár 6 dugalj is , ott azért már van hibalehetőség vastagon ( kötések lazulása ) . Ezért írtam , hogy jól kell megválasztani a kismegszakító típusát ( B , C ) és áramerősségét 6A -10A -stb .
Ezzel azt feltételezed, hogy egy körben vannak mondjuk a világítások, egy másikban meg a dugaljak, stb. De erről fogalmam sincs hogy így van e, nincs kapcsolási rajzom (sajnos).
Mondjuk valahogy biztos ki lehetne mérni, de azért jó sok dugalj van mindenfelé. Ezen agyalok még.
" a kismegszakítókat is lecserélném az áramkörnek megfelelő értékűre "
A kismegszakítóknak a kiinduló vezetékeket kell megbízhatóan védeniük túláram és zárlat ellen elsősorban . Egy világítás áramkörnek minek a C16A ? A dugaljak esetében ugyanaz a kérdés . Miért nem elegendő a " B " osztály ?
Igazad van , azok a vékony erek ( 1,5 mm2-nek nézem ) rézből vannak .
Azokhoz sem jó választás a C16-os kismegszakító . Ha jól látom , a nulla sín ( jobb oldalt fent ) jobb utolsó csavarjánál is több ér van bekötve . Azt sem ártana egy N sínbe megfelelően bekötni .
A bejövő pirosat és kéket nem tudom (ezek is lehetnek alu-k, ha a fázis az, de majd megnézem).
Az összes többi bekötött vezeték réz.
"Valamint , ha jól látom , akkor a bejövő PE vezetéknél egy sorkapocs csavaros rögzítéssel van megoldva temérdek vékony ér egy csavar alatt . Azt is jó lenne szakszerűen megoldani egy PE sín segítségével."
Ez jogosnak tűnik, ezt is felírtam a tennivalókhoz.
Amúgy én arra a következtetésre jutottam (az eredeti kép alapján, mert most nem férek a dobozhoz), hogy a dobozba bejövő piros szigetelésű vezeték lehet a föld, a dobozba bejövő kék vezeték meg a nulla.
Mondjuk lehet hogy hülyeség mert nem szokták doboz előtt szétválasztani, vagy ilyesmi... Csak "szemre" most ezt mondanám.
Én a kismegszakítókat is lecserélném az áramkörnek megfelelő értékűre , mert ahogyan nézem , elég vékonyka erek vannak alumíniumból . A C16-os viszont elég hosszú ideig képes olyan magas áramot átengedni , ami kárt tehet a vezetékben . Valamint , ha jól látom , akkor a bejövő PE vezetéknél egy sorkapocs csavaros rögzítéssel van megoldva temérdek vékony ér egy csavar alatt . Azt is jó lenne szakszerűen megoldani egy PE sín segítségével .
Igen, azért néztem bele, mert kíváncsi voltam be lehetne e tenni egy Fi-relét.
Eddig úgy látom elvileg menni fog majd, még a bekötésnek kell utánanéznem. Bár ez csak egy fázis, azt hiszem igazából csak azt kell majd tudni, hogy hol kell legyen a betápja a Fi-relének.
Ahogy néztem a rajzokat csak a bejövő fázist meg a bejövő nullát kell átvinni a Fi-relén.
(Illetve most már a PEN sínnek is utána kell néznem majd :) .)
1, Rosszul állt a fáziselosztó sín a szélső kismegszakítóban (nem tudom mi a hivatalos neve; megigazítottam)
2, Egy helyen (jobb fent) a fázis és a nulla egy csokiba (újabban wago) van bekötve. Ez gányolás, az a barna vezeték is a nullát viszi csak lusták voltak behúzni egy kék vezetéket, vagy lehet ennek létjogosultsága?
3, Nem hittem a szememnek, de a bejövő fázis oldalról alumíniumnak látszik. A villanyóra (16A kismegszakítóval) és az elosztódoboz közötti fázist nem szokták felújításkor réz-re cserélni? Mi van ha ez alumínium?
Sokkal gagyibb a dugalj része, még a legrosszabb fali aljzatnál is, gyakran kilazulnak, nem érintkeznek
A hosszabbító mozog, a vezetéke a lakásban tekereg, el tud törni ott is
A folyamatosan bedugott ideoda tekergőző hosszabbító balesetveszélyes is, gyerek megrágja, macska megrágja, bútor rákerül, esetleg csak hasraesel benne, és a fejed törik be.
Elérhetőbb, és áramütés veszélyesebb mint a falakon az aljzat, egy lakás ázásba víz mehet bele, egy óvatlan mozdulattal fém lóghat bele. Ismertem olyat, akinek az aranylánca került valahogy a fázisba, az ágy melletti hosszabbítóba. Túlélte, de nem probléma nélkül.
Ez "csak" a szervizhez szükséges. Aztán van az áramtalanításhoz előírás, a villásdugó (ha van) kihúzása, a kismegszakító lekapcsolása, vagy a tiltókapcsolók alkalmazásának előírásai.
Igy már teljesen más a kérdés. Azért 6 évente célszerű átnézetni a lakás kötéseit.
A hosszabbitós üzemeltetés , talán nem akkora akadály. Persze nem a Tesco, Auchan sarki Vegyesbolt --okban venném azt a hosszabbitott hanem Villanyszerelési boltban --s nem a legolcsóbbat !
Az a túlfeszültség védelem célszerű a túlelektronizált berendezésekhez.
De az elosztóban és a klimá--ban/előtt kell beépiteni.
A lakásban az elektromos hálózat kb. 9 éve lett felújítva. A lakásba bejövő "fő" kismegszakító és a lakásban lévő kismegszakítók is 16 amperosak.
Mindenhol réz vezeték.
A falban elvileg minden rendben, de nem tudom hogy lehetne ebben valaki 100% biztos (kivéve ha maga csinálta). Ki lehet ezt mérni multiméterrel valahogy?
"Túlfeszültség védő nem erre való, de mi a cél? Azért van a lakás elosztóban kismegszakító, meg ilyesmik, hogy biztosítsa az áramkört."
A cél az, hogy ne égjen le a lakás egy hosszabbító miatt. Átfogalmazom, biztonságosan működjön a klíma.
"A dugalj és a hosszabbító közé kellene valami védelem "
Túlfeszültség védő nem erre való, de mi a cél? Azért van a lakás elosztóban kismegszakító, meg ilyesmik, hogy biztosítsa az áramkört.
"Ki hogyan oldaná meg?"
Mikor, hogy. Amúgy kb. tegnap volt róla szó és lement a klíma-vita, de ha a mellette lévő dugaljig amibe a hosszabbítót dugnád ott nem tudjuk milyen állapotok vannak, milyen a lakáselosztó, meddig terhelhető, akkor mit mondjunk? És ha a falban van valami kotlott kötés?
Szeretnénk beszereltetni egy 2,5 Kw-os klímát az egyik szobába.
Itt járt a klímás felmérni a helyet.
Rákérdeztem hogy mit javasol, mert a klíma közelében nem lesz dugalj. Ő azt mondta, csak tegyek be oda egy hosszabbítót (olyan 2,5-3 méterről beszélünk) és majd abba dugjuk a klímát.
Nem vagyok egy nagy szakember, de azon gondolkodtam, hogy biztonságos ez így? Nem szeretném ha leégne a lakás.
Ki hogyan oldaná meg?
Gondolom valami minőségibb hosszabbítót kéne szerezni (tudtok esetleg linkelni olyat ami megfelelne erre a célra)? A dugalj és a hosszabbító közé kellene valami védelem (ilyenek jutottak eszembe, hogy konnektorba dugható túlfeszültségvédős dugalj, vagy dugaljba dugható Fi-relé; de nem értek ezekhez, nem tudom melyik lenne célszerű, ha ugyan kell ilyen)? Melyikek ezekből a jók?
A másik ami eszembe jutott, hogy lehetne előre “gyártani” egy kábelt a klímához, amivel helyettesítenénk a gyári kábelt (kérdés ebbe belemenne e a klímás; garancia lehet ugrana ezzel), így a klíma direkt a dugaljba lenne bedugva (igaz egy hosszabb kábelen mint ami a gyárija).
Mit gondoltok? Hogy lehetne megoldani az egyik vagy másik verziót?
Végül megoldódott. Szóval a kérdéses helyen a TV olyan, hogy nem ad ki 5V-ot. Van olyan amin lehet, illetve a DVB-T kínai kódmentes felvevős vevők mind tudják ezt a lehetőséget. Kösz a +1-es választ. Régen foglalkoztam ezekkel, elfelejtődött.
1. Nem tartom jellemzőnek ,hogy egy random TV koax bemenetén, csak mert tud DVBT-t, ott lenne az 5V DC, hátha "erősítős antennát" kötsz rá.
2. Innentől ha te kötöd be a táplálást, nem az a kérdés, amivel kezded, hogy jajj 2helyről megy a táp, hanem az, hogyan jut oda a táp, az "elosztón" át.
3. Amíg ment ez a koax téma nagyon, mert csak a "koaxos tévé" létezett kb, (soros kábeltévé, AM mikró, sima antennák) léteztek DC csatolt és DC leválasztott "elosztók". De ha tudod mi az a "balun" akkor ez egy triviális dolog kellene legyen számodra.
3+1. Az 5V-ot, (de bármi DC feszültséget) úgy lehet legprimitívebb módon "levágni", hogy beteszel a koax "meleg" erébe sorba 10n kerámia kondit, azon csak az RF "jut át".
A matricát én nem tudom megnézni, mert nem az enyém se a klíma, se a probléma. Örülök, hogy végre elkezdtetek válaszolni Gasparius kérdésére, még ha közvetve - az én lebaszásomon keresztül - is.
Gasparius írta, hogy 2,5 kW-os, nem tudtam, hogy ez nem az elektromos teljesítmény. Szóval a bemenő adat volt rossz, nem a számolásom. És rajtam kívül senki sem méltóztatott válaszolni neki, szóval kicsit nézzetek magatokba.
"vagyis 10A-os kismegszakítót jó eséllyel le fogja vágni,"
Ha elolvasod a gyári ajánlást, akkor max. C10est mondanak hozzá, szóval ajánlott szakirodalom amit lassan egy átlag vásárlónak sem árt tudni az a COP és társai https://terralux.hu/scop
Akkor nem lenne gond és kérd se, ha az elosztó és az antenna közé tudnék tápot rakni kintre, de nem tudok. Így viszont az elosztók után két helyről ráadni a TV-k 5Vját nem hinném hogy jó dolog. Ha csak az egyik működik még jó is lehet, de ha mindkettő...
Nem hiszem, hogy véletlenül, vagy tévedésből írnak rá 2,5 kW-ot. És itt nem az éves fogyasztás volt a kérdés, hanem a megszakító méretezése. Szerintem eléggé óvatosan írtam, hogy "közel 11 A is lehet amikor jól beindul, vagyis 10A-os kismegszakítót jó eséllyel le fogja vágni, azt nagyobbra kell cserélni". És valszeg más fogyasztó is lesz azon az áramkörön, nem mellesleg mondva. Ez pontosan azt jelenti, hogy csúcsterheléskor le fog vágni, hiába mondogatja majd neki, hogy "türelem, mindjárt csökken". ;-)
Adott egy (valószínűleg) erősítős DVB-T antenna, 2 koax hozzávezetéssel, egyik emelet másik földszint. Jelenleg csak 1 TV van rákötve, de kettőt szeretnének, a másik koaxra is.
Ha nem kell neki a +5V akkor ugye egy sima elosztót berakok a két koax elé és mindenműködik. De ha elosztós akkor nem hinném, hogy szerencsés lenne mind a két TV-ről ráküldeni az 5V-ot... Mindenképpen az antenna és az elosztó közé kellene betenni külön tápról, de ez nej kivitelezhető az adott helyen.
A verzió, hogy kicserélem sima baluntrafóra és ha működik a vétel akkor minden szép és jó. B verzió, a földszinti koaxon jön be a jel, majd ott megtápláljuk és utána az elosztó amit valahogy bentről felvezetünk utána az emeletre.
"A lakásba 16A-es áram jön, ami után 3 lakáselosztó van berakva, egyenként 10 A-esek.
2,5 kw-os hűtő-fűtő klímát elbír ez így, vagy bővíteni kellene?"
Az, hogy kell-e bővíteni, attól függ, hogy milyen más nagyobb fogyasztók vannak a lakásban. A 2500 wattos klíma áramigénye 2500W/230V= közel 11 A is lehet amikor jól beindul, vagyis 10A-os kismegszakítót jó eséllyel le fogja vágni, azt nagyobbra kell cserélni, pl. 16A-osra. Nagyobb gond az, hogy ha összesen 16A jön be a lakásba, akkor maradt 5A (és összesen kb. max. 1150W) minden másra, pl. mosógépnek, bármilyen elektromos sütőnek, vízforralónak, stb. Ez kevésnek tűnik.
Én is akartam bővíttetni 16A-ról nagyobbra, a neten van egy rakás nyomtatvány, de rájöttem, hogy úgy van kitalálva minden, hogy meg kell bízni egy regisztrált szerelőt, aki a papírmunkát is elvégzi (nem ingyen). Írtam egy csomó környékbeli reg.szerelőnek, de senki sem válaszolt. Egy nem regisztrált szerelő rábeszélt, hogy nem is kell nekem bővíteni, mert a 3-szor 16A elég lesz. Egyelőre elég is (kicsit át lett rendezve, plusz fi-relé, stb), de nyugodtabb lettem volna, ha van még több "áramtartalék".
Háááát, én januárban kezdtem el, aztán mire regszerelőt találtam az szép történet lett. Itt szomszéd utcában van egy srác, akar is dolgozni, jött, megleste, adott csomó nyomtatványt, megbíztam, 2 nap alatt lerendezte az EONnal online. Ott jóváhagyták, kijött, megtákolta, kifizettem, most a házra várunk, mert gond van a lépcsőházzal és mindenfélével is. Összességében az első szerelő ajánlatára viszonylag sokat voltam hajlandó várni, aztán egyre kevesebbet és inkább felhajtottam másikat. Most csöppet ideiglenes a kötés, EON jött ellenőrizni és órát cserélni, 32 Amperes a mértem de nem illik terhelni. Aztán várunk.
Az én feleségem hamar megértette, az első mosógépünk ('80-as évek) volt elöltöltős, még NSZk-ban vettem. 3 kW-os fűtőtest volt benne. Még csapágyaztam is. Azóta mindig (maradjon) felültöltős mosógépünk volt otthon. Nem lehetne rábeszélni elöltöltősre, de ez annyira olcsó volt, hogy megvette. Most már nyugodtan lehajolhat berakni a ruhát, nem kell félnie semmilyen zaklatásról.
Van vastagabb vezetéket fogadó wago is. Picit kövérebb a mérete és az ára is, de neked valszeg tökéletes lenne természetesen wago pasztával telibenyomva az aludrótok miatt.
Annyit megért, de ez a keskeny elöltöltős a legszemetebb, kegtrágyább, mármint ami a használatát illeti, csak a nők ezt soha nem fogják megérteni. A legpraktikusabb a palásttöltésű (amit tévesen nevez mindenki felültöltősnek) Csak bele kell borítani a ruhákat, amikor kész simán ki lehet emelni kamuhajlongási jajgatás nélkül és felfelé seperc alatt kiszellőzik. Az elöltöltős meg egy nagy szar minden szempontból, csak azért nyomatják a marketingesek, mert arra rá lehet rakni a szárítógépet azaz azt is el tudják hozzá sózni.
Régebbi építésű házban a földelés alumínium vezetékei csak úgy "parasztosan" össze vannak csavarva a villanyóra szekrényben(5 db vezeték)lehet ezzel valamit kezdeni,(teljes vezeték csere kizárva)Wago 222-es összekötőre gondoltam Alu pasztával de a bejövő földelés 2,8mm nem fér bele.
Létezik erre valami földelősín,sorkapocs stb..?Még egy plusz földelést szeretnék bekötni az viszont réz lenne,tisztában vagyok vele hagy a réz és alu nem igazán szeretik egymást.
Külön Tracon alkonykapcsoló működtet egy LED lámpácskát, ami már alig pislákol, le kéne szerelni vagy ki kellene cserélni, de sem szétszedni, sem leszerelni nem tudom. Legalább a típusazonosítás sikerülne! Megpróbálok csatolni három képet a méretekkel, formával, és megköszönném, ha valaki segítene azonosítani, netán a szétszereléshez tanácsot adni.
Villanyverda töltése kapcsán merült fel A2 tarifa használata.
Sajnos anno elcsesztem, csak kétmérőhelyes doboz lett feltéve. Van rá értelmes, baráti árú megoldás, hogy legyen harmadik mérőórám, akár almérőként, vagy azt már buktam?
Ha jól emlékszem, valami Candy (van egyáltalán ilyen?) nevű mosógép volt. Kiszolgált 3 gyereket, azután lett levíve, volt már az is 40 éves.. Működött még most is, csak valamelyik gombját kellett kitámasztani gyufaszállal, de ezt a feleségem önállóan megoldotta. Meglátta a mosógépet 68 eFt-ért és megvette. Az otthoni gépünk mindig felültöltős, de megvette, mert ilyen olcsó és aránylag ritkán van használva.
Már az elején javasoltam egy aprócska vizsgálatot... nevezetesen, egy kb 3-5 méteres hosszabbítóval dugd át másik konnektorba, pl. az előszobába vagy a közeli szobába. Ha akkor is leveri, (szvsz le fogja) akkor egyértelműen a mosógépben keresendő a probléma.
És valóban, ahogyan a nagytudású topictársunk írta, (adtam is neki egy +t) előbb vedd meg az új gépet (majd, ha úgy döntesz) és csak ennek ismeretében hívj villanyszerelő szakembert.
De borítékolom, hogy a nagy vízpára okozza a problémát!
Az is megoldást jelenthet, ha a fiad megnősül és elköltözik otthonról... :)
Ha már veszel új mosógépet, akkor cseréld fel a sorrendet! Vedd meg az új mosógépet! Próbáld ki! A FI-reléd működik, mert leold. Azután ráérsz villanyszerelőt hívni, ha akkor is leold a FI-relé. Szerintem nem fog. Tudom, most sokan jönnek a szabvánnyal, hogy előírás a hálózat időszakos felülvizsgálata, de kérdezd meg, hogy náluk mikor volt? Ráadásul nem írták, hogy milyen tapasztalattal, tudással rendelkező villanyszerelőt hívjál.
Nálunk a feleségem intézi a bevásárlásokat, ő dönt, mit akar venni. Most vett egyet a nyaralónkba, ahol nincs nagy igénybevételnek kitéve a gép. PLD 106 EHU a rajta lévő felírat. Annyit tudok róla, hogy működik. A Sparban le volt értékelve valami 80 000 Ft-ra s a 20%-os kedvezménnyel 68 000 Ft-ért megvette. Talán egy hónapja vette.
Szóval, ne hívj villanyszerelőt, mosógépszerelőt, amíg nincs új mosógéped.
A rengeteg hozzászólás alapján a következőkre jutottam:
első körben ünnepek után hívok egy villanyszerelőt "leméretni a rendszert", bármit is jelent ez, nehogy később az új géppel, vagy majd esetleg mással is gond legyen.
(a párakérdéshez még annyit, hogy amikor a fiam zuhanyzik, ő sokáig, forrón, tehát egy szauna van utána, a csempe és a tükör tiszta pára, szinte folyik róluk a víz. Ezért gondoltam, lehet a konnektorba is lecsapódik, ez lehet gond. De mint írtam, más gépnél nem.)
De mindenképp mosógépcsere lesz, mert 90%-ban azt írtátok, ő lehet a hibaforrás; meg egyébként is ha javíttatom, kitudja mennyiért lehet, és még meddig lesz alkatrész...
Öröm volt veletek lenni, örülök hogy "témát" generáltam:)
És főleg a segítőkészséget... sok mindent tanultam itt.
Abszolúte igazad vagyon! De, mint azt lejjebb írtam, szvsz a hölgy nem analizálni akart, hanem mosni!
Megint csak szvsz egy 40 éves konstrukcióval (mosógép esetében) nem érdemes sokat vacilálni egy új beszerzéséről.
Te meg én, és még itt szinte mindenki, megvizsgálná a helyzetet, mert érdekel minket. De ő egy felhasználó, minden műszaki ismeret és tapasztalat nélkül. (Legalább is ezt mondta magáról.)
A mosógépben a programkapcsolón és egyéb passzív alkatrészeken kívül az első, ami áramot kap, az a mágnesszelep (ami beengedi a vizet), ha lenne fogadás, hogy mi okozza a hibát, én erre tippelnék :)
Népszerű lettél, mert hoztál egy hálás témát, amit számtalan aspektusból ki lehet bontani, aztán meg lehet vitatkozni, hogy melyik verzió miért nem jó. :-))
Bárhogy lehet értelmezni, de ezt akkor is írtam. Lecsapja az egészet azt jelenti, hogy mind lemegy? Vagy kettő? Vagy a házban az áram? Majd ha elmondja és lerajzolja, bekarikázza, addig csak bakóba az egész.
Már az elején tök világosan elmondta, még ha nem is a megfelelő szakkifejezéseket használta is. Tizenéve elektromosan felújított házban az ezeréves mosógép áramtalanítja az egész házat, ha párás a fürdőszoba, amikor bekapcsolja. Ugyanabban a konnektorban más készülékkel nincs gond.
Meg ezt is "Nem egy kapcsolót csap le, hanem az egészet." Akkor melyiket még mit és hol pontosan? Akkor nem a bal felső megszakítót? Barkóbázhatunk még pár napig.
A nagy kék az RCCB felirattal egy áramvédő kapcsoló, (AVK, vagy a korabeli német nevéből FI relé, merthogy az elsőket az NDK-ból hozták be.) Áram-védőkapcsoló – Wikipédia
Az a dolga, hogy azt figyelje, nem folyik-e rossz irányba áram az áramkörből. Jelen esetben megóv attól, hogy a mosógép érinthető része feszültség alatt legyen, aztán ha jól megfogod, akkor megcsapjon, amikor rajtad keresztül folyik az áram a föld felé. Nyilván a mosógép a ludas, főleg ha csak az az egy készülék nyomja le. Nyilván szárazon ritkábban jelentkezik a hiba, nedvesen meg nagyobb az esély.
Ez az AVK az egész házat védi, tehát amikor lekapcsol, akkor sehol sincs áram. Gondosabb tervezésnél ezért szoktak több AVK-t betenni, hogy nem maradjon az egész ház áram nélkül, csak egy-egy része, ott ahol a hiba van. Jelen esetben tök jól működik a cucc, mert eddig megóvott attól, hogy megcsapjon a mosógép.
A kis szürkék a kismegszakítók, ezek arra szolgálnak, hogy a vezetéket ne terheld túl, mert kiolvadnak a falból, illetve rövidzárlat esetén is rögtön lekapcsolnak. Jelen esetben azért nem ezek kapcsolnak le, mert nem a túlterhelés a probléma.
A bal felső az Fi, viszont a jobb felső B10, de nem kék :)
Ha tényleg a kék megy le, akkor az a mosógépben valami. Kapcsolási rajz szerint nincs benne zavarszűrő a védővezetőre kötve, úgyhogy valami más lesz. De egy kondi van az L és N közt.
Én a bal felsőben látok kéket, és azt FI -nek látom, bár jó kicsiben tetted fel...
Szerintem nem a mosógéppel lesz gond.
Annak ott az a dolga, hogy ha bármi fals áramszivárgást észlel, leoldjon. De ez sok mindentől lehetséges. Ezért javasoltam a mosógépes topicot, mert nem tudom, hogy van-e a mosógépedben zavarszűrő kondenzátor, ami okozhat ilyen problémát. Ott viszont kapásból tudják.
Na, ennek meg lehet köze nincs a párához, csak mivel majdnem mindig pára van, rosszul kötötted össze fejbe. Egyszerűen induláskor nagyobb áramot vesz fel és a 10es biztinek megárt. Írhattad volna elején, hogy rögtön induláskor csapódik meg.
Nem, még nem indultam el tömött sorokban mosógépet keresni:), csak 2 napos hosszúműszakos voltam, nem jutottam ide.
Sajnos amiket írtatok azok szakmai részét nem értem, és tudom hozzá nem értőként én sem írtam pontos infókat.
A teljes villanyozás (csövezés-vezetékezés-konnektorok/kapcsolók, plusz a villanyóraszekrényben levő cucc) 14 éve a vett Kádárkocka teljes felújításakor cserélve lett, szakember által. Minden műszaki cucc amit konnektorba dugunk, ennél fiatalabb, csak szegény Mosi öreg. De még most is, ha nem párás a levegő, 10-ből 8x beindul, de párában lecsap. Télen, zárt ablakoknál ez fordítottan arányos.
Csináltam egy képet a villanyóráról, a jobb felső kék csapódik le néha. Programindítás után kb. 1 másodperccel. Ilyenkor kimegyek, visszalendítem, és indul a gép.
Nem tudom ebből lesz-e valami villanyprobléma hogy ezt csinálom.
De mosógépkeresésben vagyok, valami nagyon egyszerű kellene, köszönöm a linket, és köszönöm mindenkinek aki hozzászólt!
Ezt el kell mondanom. Tegnap Tesco-ban voltam, valamit kerestem, de nem találtam. Nem járok boltba, gyűlölök keresgélni és megkérdeztem a polcok között álló ázsiaitól (valóban az volt), hol találom a cukrot. Nem beszélt magyarul. Mentem vele, elvezetett a paradicsomhoz és mutatta a paradicsomot. Úgy jártam vele, mint itt a kérdező, amikor cucus hosszas analizálás után tanácsot ad a kérdezőnek.
Ha azért veri le, mert B-s, akkor ott valami teljesen más gebasz van és hülyeség Cre cserélni, meg így lakosságiban nem is illik. Klíma megkapja külön, többi átlagra B kell.
Egy komoly analízissel elkerülhető lenne a felesleges pénzkidobás. Pl. átrakná a gépet egy másik sarokba, vagy megfordítaná a mosógépet fejjel lefelé, megnézhetné a villanyoszlopon a kötéseket, vagy vehetne egy új házat.
Nyilván. Ezért csak nagy vonalakban tudunk tanácsot adni. (Nekem nem kell tanács, legfeljebb a jogi részéhez. De azért rendi vagy, hogy mindezt leírtad nekem.)
A többiről nincs fogalmunk, és ő sem tudná rá a választ.
Segíteni annak tudunk, aki valamelyest el tud igazodni a témában.
Nem feltétlenül a mosógép a hibás. Lehet egy lámpa vagy köződoboz is.
Egy haveromat a minap a következő dolog szivatta: megtörtént az alapszerelés és a helyiségek egy részében a szerelvényezés is. Közben még zajlottak a bontási, építési munkák is. Pár hete néha-néha leverte valami az ÁVK-t. A hétvégére már állandósult a dolog. Viszont egy rádió és egy aksi töltő még nem generált akkora hibaáramot, hogy leverje az ÁVK-t, amint bekapcsolták a fúrógépet már oldott is. Egy kis hibakeresés után kiderült, hogy az N és a PE a leendő konyhai pultvilágításnál összeért egy picit. Így ha a csillagok úgy akarták, akkor generálódott annyi hibaáram, hogy az ÁVK oldjon.
Itt is fent állhat az a dolog, hogy a lámpa (feltéve ha a PE be van kötve) a lecsapódó pára miatt generál akkora hibaáramot a mosógêp bekapcsolásával, hogy leoldjon az ÁVK. Nem zárnám ki a mosógépet sem, de az egyéb a fürdőszobában lévő eszközt vagy hálózatot sem.
Utánanéztem, mert érdekelt a dolog: A Hajdú Energoluxnál a jobboldali tárcsával kapcsolod ki és be. A 0 jelölésű (fehér mezőben) van kikapcsolt állásban.
Emellett persze még simán lenyomhatja az AVK-t (áramvédő kapcsoló, FI relé, stb). Ez az eszköz arra szolgál, hogy ha hibaáramot észlel (nem arra folyik az áram amerre kellene) akkor automatikusan lekapcsol. Valószínűleg elöregedhetett, vagy tönkremehetett valami szigetelés, vagy alkatrész a gépben, erre utal az is, hogy zuhizás után, párás környezetben szokott főleg probléma jelentkezni.
Az én mosógépem korszerű, energiatakarékos, stb. mégis mindig kihúzom használaton kívül. Részben mert atyám ezt tanította, részben meg akármilyen korszerű is, de én nem nagyon kedvelem a feleslegesen bedugva hagyott, áram alatt lévő fogyasztókat. Különösen nem nedves környezetben.
A használat módja viszont nagyon nem kóser! Egy mosógépnél, de mondjuk egy rádiónál, vagy TV-nél sem az a ki- bekapcsolás módja, hogy bedugjuk, vagy kihúzzuk. Nagyon régen volt valamilyen Hajdú mosógépünk, ha jól emlékszem azon is két tárcsa volt, az egyik talán a programoknak, a másik talán a hőfoknak, a fene tudja már. Ami viszont biztos, az az, hogy a programválasztó tárcsával lehetett be- és kikapcsolni, úgy hogy benyomta az ember a tárcsát, vagy kihúzta. Ha minden igaz, benyomva kapcsolt be. Azt volt a módja, hogy kikapcsolt (kihúzott) állásban betekerte az ember a kívánt állásba, aztán benyomva elindította, addig meg nem csinált semmit a gép. Nézd meg, hogy ez a megoldás működik-e a tiednél!
Ha lejár a program, akkor is világít a tetején a piros gomb, tehát valószínűleg áram alatt marad. Ha így(bedugva) indítom a következő mosást, ahogy tekerem a kézi programszabályzót, minden útbaeső programot elindít tizedmásodpercre. Ezért húzom ki, meg a világító gomb miatt.
Öreg, de jól működő gép volt,'97ben vettük, szervízt egyszer igényelt.
Sajnálom elengedni... de ebből mosógépcsere lesz:(
megnéztem mi az az ÁVK, (=Fi-relé.) Ettől nem lettem okosabb...
Van a villanyóraszekrényben (14 éves, az egész villanyozással együtt) egy nagy fehér doboz, jobbra sok kis szürke kapcsoló, mellettük balra egy nagyobb kék.
Alatta egy másik doboz, itt olvassuk le a villanyállást (2 éve cserélte az Elmü) ezen is van egy kapcsoló.
A fenti nagy kék csapódik le, az egész házban elmegy az áram.
A mosógép tényleg öreg, de eddig tökéletesen működött, egyszer volt itt szerelő egy dob mellé került zokni miatt. Két programtekerő van a tetején, azok megfelelő helyre tekerése után dugom be a konnektorba, és elindul. Vagyis mostanában néha/ritkán nem, hanem lecsapja az áramot. Ilyenkor kimegyek és felkattintom a kék gombot, és minden helyreáll, működik.
Nade aggaszt a dolog.
Érik már a mosógépcsere, hajlok is rá, de egyrészt ez fér be ide, másrészt a szerelő azt mondta, amíg lehet tartsam meg, az újakat pár évre kalibrálják.
De ha a konnektorban/áramban van a hiba, és lehet veszek újat, és azzal is ez lesz?
Bocs a hozzánemértő fogalmazásért, és köszönök minden hozzászólást, segítséget:)
Meg ha elkötötték a dugaljat meg ésvagy. Meg kell nézni mindent is, főleg ha naponta látunk csodákat. Valószínű az lesz, de itt a nyilvánvaló messze lehet. Vagy jönnek a nem triviálisak, mint jómúltkorában a szomszéd szívattyúja.
Ezt úgy mondják, hogy gazdaságtalan javítás. Tényleg, ma már könnyen hozzá lehet jutni kedvező áron új mosógéphez. Azokkal is lesz probléma, de legalább garanciális és nem mosolyognak meg vele. Amúgy pedig, az a Hajdú energolux inkább negyvenes éveiben járhat, mint a huszasban.
Egyébként volna tippem az analízisre, de teljesen fölösleges vele foglalkoznod! Gondolom mosni szeretnél, nem analízist végezni.
Média Markban simán tudsz olcsó, és megbízható gépet venni, szállítással, üzembe helyezéssel. 150 alatt is találsz megfelelőt. Kb. három év múlva meg veszel másikat.
(Mondanám, hogy rövidebb hosszabbító beiktatásával másik konnektorról próbáld meg, de minden ilyen, elektromos tanács kockázatos. Víz ne érje, földre nem kerüljön, és akkor még nem ismerjük azt a konnektort.)
Ha a felújított rendszerbe bedugott mosógép áramtalanítja a házat, akkor nyilvánvalóan a mosógéppel van probléma. Esetleg a dugaljjal, de ennek kicsi az esélye, mert akkor a gond nem csak a mosógépnél jelentkezne, hanem mindig fennállna.
A mosógépnél meg nem érdemes sokat lamentálni, ha huszonpár éves, ki kell cserélni és kész. A korszerűbb valamivel kevesebbet fog fogyasztani, meg csöndesebb lesz, meg ésszerűbb programok, ilyesmi.
Persze lehet szerelőt hívni, de szinte 100 százalék, hogy a cserét fogja mondani, a javítás helyett. De valószínűleg akkor is fizetni kell a kiszállásért.
Adott egy ház, Kádár-kocka, 14 éve teljesen felújítva (víz-villany-fűtés stb.)
meg adott egy mosógép, huszonéves Hajdu EnergoLux, ami ezidáig tökéletesen működött.
Kb. egy éve ha bedugom a konnektorba, az esetek egy részében lecsapja az áramot. Leginkább olyankor, ha előtte zuhanyoztunk, tehát párás a fürdő levegője.
Nem egy kapcsolót csap le, hanem az egészet.
Elnézést ha nem szakszerűen fogalmaztam, nem értek hozzá...
Villanyszerelőt keressek, vagy mosógépszerelőt? Mi lehet a gond?
Végül úgy döntöttem, hogy ha már a széthúzható csak bumfordi nagyban lehetséges, akkor megoldom inkább fixre. A két eret (egymástól 5 cm-re eltolva) összeforrasztottam, rájuk tettem egy-egy zsugortömlőt (ragasztós belsejűt), majd az egészre is ráhúztam egy ragasztós belsejű hosszabb zsugortömlőt. Szép lett, és hetszentség, hogy nem ázik be.
Vagy IP védett, vagy gyorsan széthúzható... Az IP védelem fontos, ha esik rá az eső, mert ha nyirkos/vizes lesz, állandóan leveri a Fi relédet ( ha van). Ha meg nincs akkor veszélyes lesz.
Szia! Feszültség szint? 12/24 V vagy 230 V? Ha törpe feszültség, akkor jó lehet az SP21 2 pólusú csatlakozója. Igaz nem egy mozdulattal lehet széthúzni, mert csavaros rögzítésű a két fél egymáshoz.
Igazából nekem elég volna a sima 101-es, nem kell váltó. Amikor beszéltem a fazonnal, eléggé nagyképűnek tűnt, ezért nem akartam tovább kérdezősködni, de pénteken beugrom hozzá.
Azt sikerült kihúznom belőle, hogy van falon kívüli is ebből.
Igazából maga a szárító is programozható. Ki is lehet kapcsolni, ekkor készenléti álapotban van. De mivel zsugori vagyok, nem akarom, hogy a készenléti állapotában fogyasszon áramot, ezért gondoltam a lekapcsolására.
De nem fogom levágni a ygári dugót, mert nincs szívem hozzá!
Mi a véleményetek arról, hogy levágnátok-e a gyári villásdugót a fürdőszobai törülköző szárítóról azért, hogy a képen láthat kapcsolós dugóval működtessük? A mosdó meg a zuhany a helység másik végében vannak.
Uhh.... Ezen ne is akarj megérteni semmit. A bejövő vezetékeket keresd meg, vedd le ezt pedig így ahogy van azonnal hajítsd ki. Ellenőrizd le a bejövőt és a villanyórát is. Ehelyett tegyél fel egy tisztességes újat relével, a lakás belső vezetékezését is cseréld ki, mindenhová védővezetővel.
Elméleti jellegű kérdésem lenne: meg lehet kötni sodrott vezetéket szabályosan egy 50x50 műa csatornában valahogy?
Most wagoval van összefogva, nem tudom, hogy az mennyire szabályos.
Össze tudnám még forrasztani is - kazán termosztátja megy róla - csak gondolom az még szabálytalanabb lenne, mint a wago.
Dobozba - csatornán kívül - nem tudom kivezetni, vagy nagyon bonyi módon (4 eres vezetékkel csinálták anno - 2 F, 1 B, 1 ZS - szerintem ilyen színkiosztású kábelt már nem is lehet kapni)
Szerintem ez már egy "felujítás" utáni állapot, nem a 60-as évek -beli (szerintem 80-as évek beli Bakony-jellegű elosztó - ilyenekkel van tele a 80-as évek beli panelok többsége, az alsó szigeteletlen közösítés "gyári") Bár itt én mindent cserélnék... Még az órától érkező vezetékeket is...
Most szembesültem a megvásárolt "szerencsére" felújítás előtt álló lakás villamos kötődoboz tartalmával. (60-as évek beli óbudai társsház, szövetborítású vezetékkel)
3 vezeték jön be. Az hagyján, hogy felül a fázis életveszélyes módob szabadon és utána kékkel hosszabbítva.
Amit nem értek, hogy ha három vezeték jön be és ezek szerin már a mérőóránál megvolt a PEN szétválasztás, akkor a dobozban miért van a bejövő Nulla és Föld vezeték közösítve a barna(L) vezetékkel?
Tudtommal PEN szétválasztás után már nem szabad ilyet csinálni.
Ne hagyd magad! Nekünk is volt amperszag az előszobában! Kihívtam őket, nagy kegyesen ki is jöttek, ott voltak kb. jó fél órát amit munkával töltöttek, aztán mondták, hogy náluk minden rendben volt. Bár azóta megszünt az amperszag... érthetetlen....
kiegett a mosokonyhank, es ora alatti bekotesi kontakt miatt, szerintem eleg gyorsan fognak valaszolni, foleg, hogy a biztositom is megterheli oket :-0
Csak ügyesen! :-)) Azért a szolgáltatót majd időben keresd meg, mert a tulajdonukban álló, feszültség alatt lévő, méretlen fővezeték babrálása mégiscsak az ő asztaluk.
Ha én járnék ilyen cipőben, eltűnődnék azon, hogy egyszerűen kihagyom mondjuk egy 40x40-es, vagy 50x50-es területen a szigetelést, és nem bolygatnám a falhorgot. A nyílászárók és főleg a környékük sokkal nagyobb hőzsilip kifelé. Esetleg a fal belső oldalára ragasztanék egy valamivel nagyobb szigetelést.
Úgynevezett "vegyi dűbeleket" javasolnék, üreges szerkezet esetén szitahüvellyel. Természetesen azért megfelelő hosszban befúrva, de így elkerülve a belső rombolást. Mi is rákényszerültünk párszor...
Abban kérnémca segítségeteket, hogy adott egy családi ház, tőle nagyjából 6 méterre az oszlop. Szigetelés miatt (ami 15 centis lesz) cserelni kell a légvezeték fali horgát amihez 3 fázisú kábel csatlakozik. A probléma ott lenne, hogy a csak metrikus menetes (átmenő) horgot találtam, ami nem opció. Ezen ok miatt is, javasolták a 400mm-es állványrögítő horgot és hozzá egy jobb fajta dűbelt és kész...
Nektek mi a véleményetek, ill. ötletetek?
Előre is köszönöm az építő jellegű, szakami hozzászólásokat!
Nekem több mint fél év után küldte az mvm a számlát. Gondoltam ha nekik ráért én sem sietem el, vagy 4 hónapjára fizettem be. Örüljenek neki, hogy kaptak pénzt, igazság szerint semmi jogalapjuk nem volt küldeni, nincs velük szerződésem! Szerződésem továbbra is az eonnal van, az mvm bűnszervezettel nincs.
Szerintetek hogyan lehet érdemben kommunikálni az eon-al meg az mvm-el?
4 hónapja nem küldenek számlát.
Az ügyfélszolgálat katasztrófa. Nyomja meg ezt a gombot, meg azt a gombot. Aztán nem történik semmi...
A honlapjuk szintén zavaros. Nem fogadja el a bejeletkezést. Ügyfélkapun keresztül sem...
Feladtam...
Már kétszer ugyan sikerült beszélnem velük ez alatt a 4 hónap alatt és mindig megnyugtattak, hogy minden rendben van. Most már odáig sem jutok el, hogy emberrel beszéljek... Köszönik a hívást, 'oszt jó napot.
ez hogy lehetseges? a 0-ason vagy a 1-es fazison kontakt hiba miatt leolvad a mero olvaso es a foldkabel kozotti osszekottetesen minden muanyagom, csak az sodrott erpar latszott ki. Kigyulladt a mosokonyham, egy lidl-es parageppel, szal forditott klimas es kompreszorrosos geppel Es meg a belso aramkoromet basztattak :-( Akkor itt kinek lehet igaza?
Közben találtam itthon úgy 20 méter MBCU-t. Az meg hajlik, mint a gyurma. Arra cseréltem ki, így legalább 1,5-ös, nem pedig 1-es, és ráadásul tömör. Igaz, kicsit morbid csatornába tenni az MBCU-t, de nem akartam vésni, mert a kamrába ez is megteszi.
Egy kollégával beszélgettük hogy hogyan kellene kialakitani egy EV töltő állomást.
Mondtam neki hogy valami vastag kolbásszal induljon el a a fogyasztasárő után közvetlenül. Legyen ott egy saját FI helyben esetleg majd a végponton esetleg egy kapcsoló, villávédő, kismegszakitó, 3F csatlakozó.
Ha a két vékonyabbat lecserélnéd egy szélesebbre a párhuzamos darabon ? Igaz egy kicsit el kell játszadozni , hogy jól legyenek a vékony listák vágva ( a továbbhaladó és a leágazó ) , hogy ne legyen szabadon a szélesebb vége a leágazásnál ( ne lehessen belelátni , vagy belenyúlni ) . Megoldható , hogy " szép " is legyen . :-)
Azt szeretném megkérdezni, hogy egy MT 3x1-es kábelt szabad-e kábelcsatornában úgy vinni, hogy közben derékszögű irányváltás is van a nyomvonalban. A csatorna 10x15-ös. Mi a véleményetek róla? Engem az zavar benne, hogy nem lehet nagy ívben vinni a csatorna miatt.
Ez csak 10 A-es kismegszakító, és tekintve az életkorát a berendezésnek (nem ismerve a műszaki állapotot) pont időszerű a felújítás is. Ez fotók alapján nem megy, kell keresni valkit aki személyeen megnézi.
A csatolt képen látható biztosítékhez hasonló van a villanyóra szekrényben. 15A-es és erről van ellátva az egész lakás. Ezt szeretném felbővíteni(kicserélni) 32 amperre. Ezt komplett mérőhely átalakítás nélkül meg lehet oldani? Családi házban kívül lévő villanyóraszekrényben van az óra. Régi falba épített.
Vagy a régi villanyóra szekrénybe be lehet építeni a jelenleg szabványos mérőóra szekrényt?
Nem szeretném ha kiállna a fal síkjából az új szekrény.
Egy PC ami otthon fellép internetre sok adatot kap "fenről" hogy működni tudjon.
A sok közül kettő az IP cim és az alhálózati maszk.
Ha a maszk utolsó száma 0 azaz 255.255.255.0 akkor ez azt jelenti hogy az ipcim utolsó számjegye azaza 10.10.10.1-254 eső eszközök egy alhálózatban vannak egymást látják közvetlenül. Csak arra kell figyelni hogy mindenkinek más legyen az utolsó szám, ne legyen IP ütközés. Ez ugye akkor erdekes ha te manuálisan manageled az egész történetet. Ha előfizetsz valami netre otthon akkor a szolgáltatód adhat kábelmodemet, GPON ONT-t, bármi hasonló eszközt ami ezt egyszeri beállítás után dinamikusan végzi neked ez a DHCP funkció. Benyomod a telón a wifi be gombot es a teló kér egy szabad IP cimet a DHCP szerveredtől és már messengerezhetsz is. De lehet ez az eszköz egy okosmérő vagy valami kalapsínes cucc a villanyóra szekrényben.
Szerintem majdnem minden valahol előfizetett ügyfélnek 255.255.255.0 a maszk van beirva a HGW-jébe (HomeGateway) azaz max 254 eszköz lehet fent a netjén otthon. Nyilván ez elméleti maxumum pár dolog csökkentheti ezt.
MASZK, IP cím jól hangzik, nekem semmit nem mondanak, de értem a példát. (legalábbis gondolom hogy értem). Működik így is meg úgy is. Olyan mint villanyszerelésben a zöld/sárga vezeték, csak PE/PEN vezető lehet, de ha a színt fázisnak és nullának meg PE-nek használják akkor is működik.
Csak a következő hibakeresésnél vagy rákötésmél kicsit több idő az áramkör kikeresése.
Nyilván figyelni kell rá de azt látom hogy az ragaszkodik annyira a szabványokhoz szabályokhoz aki a gyakorlatban nem látja a mögöttes tartalom miértjét. Nem tagadom hogy nem kellenek, de ha valaki azert csinalja igy mert ez a szabvány akkor vannak kétségeim, hogy érti-e valójában miert ugy van a szabvány.
( Mondjuk volt egy ismerősöm aki a leirást ugy hozta hogy ha bele akarsz valamibe lépni a laptopoddal akkor állitsd a PC IP-jét mondjuk 10.10.10.23 -ra a MASZk meg legyen 255.255.255.0Igy a böngészőbe beutod hogy 10.10.10.1 akkor már csatlakozni tudsz. Modom neki hogy vagánykodjunk már legyen a PC IP-je 10.10.10.211 Ő meg problémázott hogy ezt nem lehet mert annak a végének 23-nak kell lennie oszt' slussz. Itt jöttem rá hogy fingja nincs az IPCIM és a MASZK viszonyáról ellenben szolgai módon követi a masok leírását a munka alatt.)
Szabványok szabályok azért vannak hogy a hülyébbek is tudjanak dolgozni a többinek meg ott a provident ...
Nemrég kényszerűségből egy helyen feltettem egy C16-ot B25 helyett. Az volt nálam. 3F táplálás egyik ágára. Műszaki telephely fix fogyasztas éjjel-nappal. Max. 3kW, de valójában stabilan a fele.
"Oda menni egy "vastag kolbásszal" egy lakás/konyha elosztóba majd onnan a megfelelő kismegszakitók után az eszközögbe es dugaljakba."
Nem is ezzel van baj, ha van külön konyhai elosztó ez teljesen rendben van. De sajnos van, hogy behúznak egy 6-os gerincet a konyhába, lebiztosítják 25 A-rel, és a kötődobozokbnan erről csak leágazásokat készítenek (rosszabb esetben sodrott kötésekkel) a dugaljakhoz, és egyéb gépekhez. Majd konstatálják, hogy milyen frankó, elmegy minden, és csak 3 vezeték kellett lám-lám, minek annyi áramkör...
Ebben nem is kezdenék vitába, mármint az egyszerűségben, de azért a kedves villamos kivitelező kollégák figyelmét felhívnám az MSZ HD 60364-4-43:2010 szabványra, biztonság, túláramvédelem témakörben.
"A túlterhelésvédelmi eszközt azon a ponton kell elhelyezni, ahol a keresztmetszet csökkenése, a vezeték anyagának, szerelési módjának vagy szerkezetének a megváltozása a kábel vagy vezeték terhelhetőségében csökkenést okoz,..."
Ez csak egy gondolat a sok közül belőle, ugye ezen előírások betartása védi a kivitelezőt, ha baj van. Akinek ez felesleges, és az egyszerűbb megoldásra szavaz, nyilván azzal vitatkozni kár, hiszen végűl is a gáztűzhelyet is lehet fél colos zöld locsolótömlővel rákötni a gázra, az is egyszerű...
Szia! Köszönöm a válaszokat. Sajnos nekem konkrétan a linkelt alkatrészekre van szükségem. A linkelt webshopot magam is megtaláltam, ott nincs ilyen fűtőszál, az egyedi legyártatás meg nem működik, senki sem vállal 1 db terméket (vagy ha netán igen, nagyon drágán).
Tulajdonképpen a ház betápja adja, hogy mekkora keresztmetszetet célszerű választani, 16 A-os betápnál ne vegyen senki vill. főzőlapot. Láttam olyan helyet, ahol a sütő villamos volt, a főzőrész viszont gáz. Soha nem panaszkodtak, hogy leveri a kismegszakítót, vagy megszokták, hogy sütéskor nem nagyon használnak más fogyasztót.
Arról volt szó, hogy egy fázis esetén milyen keresztmetszetre van szükség, tehát ezt kell bekötni a főzőlapnál. Aztán hogy hányast visz az elosztóba, amelyről táplálja a többi fogyasztót, az már egy újabb feladat.
Mára a konyha olyan fogyasztó lett mint egy "lakatosműhely".
Gondolj bele!
Amcsi konyhákban a mosó es szaritógép is ott is lehet a pult alatt ha nincs mosókonyha.
Nálunk azert ez nem jellemző dolog szerintem.
Van ertelme "kilóméterektől" behuzogatni számtalan vezetéket ?
Nagyon nincs.
Ha lehetséges akkor erdemes egy vastaggal megoldani. Nekem sincs igy mert nem akartam szetverni uj csovezéssel a házat.
Már csak azert is erdemes mert nem kell annyira figyelni az "együttállás vagy pontosabban az egyszerre menést" sokkal könnyebb kezelni egy castagabb betápvezetékkel.
Amikor a Legrand és a Schneider Cedar között vacilláltam, a Cedar mellett döntöttem. A Legrand valahogy fapadosabb volt, a Cedar jobban kidolgozott. Pl. a Cedar dupla dugaljnál gyárilag benn van az átkötés, a Legrandnál meg neked kell megoldani, stb. Nem bántam meg, tökre élveztem a szerelést vele. Talán csak egy dolog babrás kicsit: ha 2,5 mm-es tömör vezetéket kötsz be a dugaljba. Ahhoz kicsit szűk a hely, pontosan kell mérni, mert nehéz behajtogatni a ráhagyást.
Sziasztok, fedett kültéri helyiségébe szeretnék IP44 falon kívüli szerelvényeket. Legrand forix vagy schneider cedar a tartósabb /szerelhetőbb /megbízhatóbb?
Azért nem kell elkeseredni, csak igazodni kell a lehetőségekhez. Nekem is van lakótelepi lakásom, ami 16 A-rel van biztosítva. Igaz, gázzal történik a főzés. Van nyaraló, ahol villanyról megy a meleg víz és a főzés (32A-es betáp), a házam 3 fázisról megy ahol a fűtés, meleg víz gázzal működik, minden más villanyról. Egyik helyen se kell figyelni arra, hogy mit használunk.
A klímáról még nem is beszéltünk. Tehát minden megoldható.
Nem érdekel. Nem tartalak egy korrekt embernek, trükköztél te már itt reklámból idemásolt kapcsolóval, amihez hazug szöveget komponáltál. Még volt sok más hasonló eset.
Ez szuper, és ott ahol a keresztmetszet csökken, mondjuk leágaznak a 6-os MKH-ról egy 2,5 mm2-es dugaljnak, akkor oda is épít be külön túláramvédelmet? Vagy a dugaljak le lesznek biztosítva 25 A-rel, mert azt elviszi a 6-os? Természetesen nem mondom hogy nem működhet, csak azt, hogy nem szabványos...
Nekem jelenleg 3*16 A van "nappalin" és 3*16 A B tarifán. Nos a B tarifa egyáltalán nincs kihasználva... De még valamelyik előző tulaj így köttette be.
Elvileg lehet kérelmezni különböző órák között az amper újra osztást. Így viszonylag kis fájdalommal lehetne 3*32 A + 1*13 A.
Bár most még nem érzem égető szükségét a 3*32 A-nak.
Vagy a B tarifát teljesen elfelejtem és H tarifa lesz a helyén. Igazság szerint napkollektorral simán meg lehet oldani a melegvíz kérdést az év 9 hónapjában. A téli időszakban pedig meg tudná csinálni a vegyes kazán is.
Az egyik helyen a helyben fogyasztás maximalizálása miatt (napelemes 1F rendszer, bruttó elszámolás). Én is átraktam a legtöbb dolgot az L1-re, a többi fázis legtöbbször nincs kihasználva.
A màsik helyen nem akartak teljesítményt bővíteni, a 3x10A viszont semmire sem jó, minden leveri. Lett 1x32A.
Praktikusabb, ha lehetne kérni 1x40-50A-t én is azt választanám màr mai fejjel, de már késő, szépen elosztottam mindent 3f-on.
Jó esetben van még hely a csőben és akkor be lehet még húzni plusz 2 nullát.
Én mondjuk nem értem, hogy miért jó az valakinek, hogy vissza áll 3 fázisról 1 fázisra... Főleg, ha már le van szerelve a ház 3 fázis szerint. Nem egyszer előfordult már, hogy csak 1 fázison volt éppen áramszünet. Olyankor se estünk kétségbe, meg lettek táplálva valamelyik működő fázisról az éppen használni kívánt eszközök. Pl.ha hétvégére esett, akkor a mosógép, sütő, stb.
Mivel 1 fázisú áramkörökről beszélünk, minden fázisvezetőhöz ugyanolyan keresztmetszetű nullavezető jár. Sütőnek is saját nullavezető a meglévő 5 eres kábel nullavezetője nem használható közösen. A főzőlaphoz sem elég. Itt felejtős az 5 eres kábel, Át kellene húzni 3×4 vagy 3×6-ra...
"De ha mindhárom fázis, egyfázisú rendszerben van,"
Nem láttatok még olyan rendszert, hogy a villanyszerelő kialakítja az elosztót 3 fázisra, a tűzhelyet is, majd meggondolja magát az építtető, és marad az 1×32 A, mert elég. Ezért is írtam hogy "egyfázisú rendszer" itt bizony 48 Amper kérszkedik rá a 2,5-ös nullára...
Ja, csak itt nem erről lehet szó, bár a költő majd megmondja, mire gondolt:)
De ha van egy alapból 3 fázisúra szerelt főzőlap, ahol az L1-L2-L3-ra ugyanaz az egyetlen L fázis kerül, mert maga a hálózat egyfázisú, akkor a nullán értelemszerűen 3*L áram fog folyni. Már ha minden lap megy egyszerre.
De ha mindhárom fázis, egyfázisú rendszerben van, akkor adjuk csak össze, L1-L2-L3 fázis, 3×16 Amper 1 fázison (hiába van 3 kismegszakító párhuzamosan kapcsolva (3×16 A) ez semmiben nem különbözik, mintha 1 fázis 48 Amperen menne. Na most ha itt is folyik mindhárom vezetőn a 16 Amper, akkor a nullán 48 Amper akar átmenni.
Azért ezt gondoljuk át. Ha ez a három, "függetlenül használt" fázis egy rendszerhez tartozik, ugyanazt a nulla potenciált használják (tehat nem IT), akkor bizony a fázisok között 120 fok faziseltolódas van, és ha teljesen mindegy ki hasznalja külön külön a 16 ampert, a külön az egy-egy fázishoz vitt nullavezetőn ugyan 16 amper fog folyni, az egyesitett nullán (pontosabban, amiből a 3 külön nullát leagaztatták, abban bizony 0 (nulla) amper.
"PEN vezető legkisebb keresztmetszete 10 mm2 és minden esetben minimum annyi, mint a fázisvezető keresztmetszete."
Akkor egészítsük ki annyival, hogy a PEN vezető legkisebb keresztmetszete réznél 10, alunál 16 mm2, és réznél 16-os, alunál 25-ös keresztmetszetig minden esetben minimum annyi, mint a fázisvezető keresztmetszete. De az MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány 524..2.3. feltételeinek teljesülésénél előfordulhat, hogy kisebbre váélasztható a nullavezető az iménti keresztmetszethatárok felett.
Azért különböztessünk meg dolgokat! Ha 3 különböző fázisod van (L1-L2-L3) akkor ha mindhárom fázist kiterheled (mondjuk egy tűzhelynél) a példa kedvéért 3×16 Amperrel, akkor a nullavezetőn nem fog folyni áram. (na jó, valami kevés biztosan). De ha mindhárom fázis, egyfázisú rendszerben van, akkor adjuk csak össze, L1-L2-L3 fázis, 3×16 Amper 1 fázison (hiába van 3 kismegszakító párhuzamosan kapcsolva (3×16 A) ez semmiben nem különbözik, mintha 1 fázis 48 Amperen menne. Na most ha itt is folyik mindhárom vezetőn a 16 Amper, akkor a nullán 48 Amper akar átmenni. Ez kicsivel több mint a 3 különböző fázis. Tehát ha 2,5 mm2 fázisvezetőid vannak itt, akkor bizony 7,5 mm2, azaz 10 mm2 nullavezető kellene. De olvass vissza, 16 mm2 alatt, szóba sem jöhet a kisebb nullavezető...
a 3x1 fázis biztosítását az össz nullán visszafolyó áramra kell állítani, azaz ha pl 5x2,5 a kábel és mondjuk 20A a terhelhetősége, akkor 6A biztivel kell védeni a fázist. azaz 3x6A
Tehát egy 3x16 os kismegszakítóról a főzőlaphoz 5x10 eset, ami hülyeség, vagy akármilyen 2,5 eset és mellé egy 10 es kéket.
Ez furcsa.
Merthogy így kisebb a nullvezető, mind a három egynemű fázisvezető összege.
Az MSZ HD 60364-4-43:2010 már magyar nyelvű, abban találjátok. Kis ízelítő belőle:
"Ha a nullavezető keresztmetszete kisebb, mint a fázis- vagy pólusvezető keresztmetszete, akkor a nullavezetőben szükség van a keresztmetszetének megfelelő túláram-érzékelésre, és ennek le kell kapcsolnia a fázis- és pólusvezetékeket, de a nullavezetőt nem szükségszerűen. A nullavezetőt mind két esetben védeni kell a zárlati árammal szemben. MEGJEGYZÉS: Ezt a védelmet biztosítani lehet a fázis- vagy pólusvezetőkben elhelyezett túláramvédelmi eszközökkel. Ebben az esetben a nullavezetőben nincs szükség túláramvédelem vagy lekapcsolóeszköz alkalmazására. Ha a nullavezetőben folyó áram értéke várhatóan meghaladja a fázis- vagy pólusvezetőkben folyó áram értékét, a 431.2.3. szakaszt kell figyelembe venni. A lekapcsolásra vonatkozók kivételével a nullavezetőre vonatkozó követelmények a PEN-vezetőre is érvényesek."
Szóval lehet kisebb, de szigorú feltételek mellett...
A PEN vezető az PE és N vezető is, tehát meg kell felelnie a keresztmetszetek tekintetében mindkét vezetőre vonatkozólag. PE vezetőt ismerjük, 16 mm2-ig azonos, bla...bla. De mi a helyzet a nullavezetővel?
"524.2.3 For polyphase circuits where the cross-sectional area of line conductors is greater than 16 mm2 copper or 25 mm2 aluminium, the cross-sectional area of the neutral conductor may be lower than the cross-sectional area of the line conductors if the following conditions are fulfilled simultaneously: – the load carried by the circuit in normal service is balanced between the phases and the third harmonic and odd multiples of third harmonics currents do not exceed 15 % of the line conductor current; NOTE Usually, the reduced neutral cross-sectional area is not lower than 50 % of the line conductor crosssectional area. – the neutral conductor is protected against overcurrents according to 431.2; – the cross-sectional area of the neutral conductor is not less than 16 mm2 copper or 25 mm2 aluminium."
Tavaly vettünk egy külterületi ingatlant, és a villanyorat elnezve, 2010ben volt cserélve utoljára.. maga az ora 2009es gyártás, de 10ben cserélték a cetli szerint ha jól olvasom...
Ezt már 5 éve újra kellett volna cserélni nem? Mi a teendő ilyenkor? Elvileg talán júniusban lesz leolvasas. Hogy korábban mi volt nemtudom, evekig nem volt használva a haz. A szerzodest atirattuk, és diktalom havonta.
Köszönöm! Ezt a fogót eddig nem is ismertem, de számomra ez nem sokabn különbözik ettől:
amit ugyan használok, s van amikor jó, de pl. amit említettem MKH, MBCu, vagy akár az MM fal kábelekhez nem jó. És valóban most inkább autómatát keresek, de minden opció érdekel, ahogy a korábban említett Knipex ergostrip.🙂
A bekötése pedig úgy lenne, hogy nem megy bele nulla, hanem mind a két billentőhöz egy-egy fázis külön, egyik a lápához, másik a ventihez adja a kapcsolt fázist, remélem jól értem
Vagy, ha függetlenül szeretné őket kapcsolni (azaz két billenőt szeretne, mint ahogy a csillárkapcsolón is van), akkor a dupla alternatív is szóba jöhet. A 106+6 számú.
A rajzot, illetve a venti bekötését a korábbi fotón názve láthatod, hogy a ventilátorból jön egy fázis, egy nulla és egy fehér vezeték, amin szintén fázis jön.
Na, nekem ezt a másik fázist kell tudnom a kapcsolóval kapcsolgatni.
Ez ki van próbálva, működik, ez 1000%.
Nem létezik olyan kapcsoló, amibe be lehet vinni két teljesen külön kört és egymástól függetlenül lehet kapcsolni? Valahogy így:
Köszi, most megpróbálom lefordítani a saját hülye módomon.
Tehát, ha jól értem:
A fázist beviszem a csillárkapcsolóba.
Az egyik fázis felkapcsolt állapotban adja a direkt fázist a ventinek? (de akkor nem tud automatán bekapcsolni a ventilátor, csak ha a kapcsolója be van kapcsolva nem?)
Az másik kimenő ágon a fázis megy tovább, a lámpa felé? (ezt mondjuk értem)
Nem tudok variálni a vezetékekkel, mert úgy van bent a vezeték, ahogy a rajzoltam, (tehát a fehér vezetéken jövő fázist tudom engedni, vagy megszakítani a venti felé)
Ezzel egyet értek. Végig lehet fűzni a lakást egy PE gerinccel is, ha a mért értékeknek is megfelel.
Nekem itthon külön ÁVK-n és KMSZ-en van a világítás és nem csak egy ilyen független kör van a lakásban. Így ha valami leveri a dugaljak áramkörét (és nem az óránál), akkor is marad fény a házban.
Viszont annyi spórolást megengedtem magamnak (és mint írtad a szabvány is lehetővé teszi), hogy a szobákban lévő kötődobozhoz csak 1 PE vezetővel álltam be. Aminek a keresztmetszete a legnagyobb fázis vezető keresztmetszetével azonos. Ez általában 2,5 mm². Nyilván a lámpákhoz már csak 1,5 mm²-es vezeték megy.
Ahol nagyobb keresztmetszet került alkalmazásra az a tűzhely előkészítés, ami mellett ott a sütő is. Így adta magát, hogy a PE közös legyen. Illetve a kazánházba került be kicsit nagyobb keresztmetszet, hogy ha lesz napelem, akkor a puffer tartály kaphasson cekászokat. A puffer tartály eddig 4 helyen van fémesen leföldelve. 3 szivattyú és 1 csőtermosztát. Nem mondanám fémes kapcsolatnak, de a házi vízműn és a bojleren keresztül is földelve van. Egyszer mértem csak azoknak az értékét. Olyan 1 kΩ környéke volt, ha jól emlékszem. Itt leginkább a víz vezetőképessége játszik, mert a csövek a falban műanyagok, cserébe viszont jó vasas a vizem.
Konkrétan azt mondja a passzus szabad fordításban, hogy nem kell minden elmenő áramkörhöz külön PE vezető. Elég egy is, ha az a legnagyobb fázisvezető metszetével azonos, de min 2,5mm2.
A sütőnél pont ez van, hiszen több áramkör megy a sütőhöz és az egy ohmikus fogyasztó. Persze 1 fázis esetén.
A nulla már más kérdés, ott folyhat visszafelé 25A nál több is. Éppen ezért ha ilyen 1 fázisú táplálás van, az 5x4 es kábel a tui.
Komolyan érdekel, hogy mely általános esetekben lehet kisebb a PEN keresztmetszete szerinted, mint a legnagyobb keresztmetszetű fázisvezető keresztmetszete.
Ezt csak azért mondtam, mert amit mondasz, abból nekem az jön le, hogy így manuálisan kapcsolnám a ventit, holott nem az a cél, hanem a fehér megszakításával-összekötésével a manuális beavatkozás a venti automata folyamatába.
Kapcsolónál az egyik feketét kinevezed "bejövő fázisnak" a két fehér lehet az elmenő kapcsolt szál. Kötödobozban a kapcsolóhoz menő fázist elvezeted a ventihez is. Ez a direkt fázis a ventinek. Kapcsolóból az egyik fehér a lámpa, másik meg a venti kapcsoltja.
Köszönöm válaszodat! Rákerestem és valóban jó, bár ebből a fajtából a Parkside-osat egyszer vettem és nem vált be. Jobban szeretem az automata blankolókat. Mint pl.:
Van neki doboz, én csináltam neki az alapján, ahogy be volt kötve...Burkolás előtt és utána is kipróbáltam kapcsoló nélkül, összeérintve, működött a lámpa és működött a venti is külön-külön, ezért jöhetett a burkolás....
Egyszerűen csak egymástól független két kapcsolós kapcsoló kellene, de ezt csak gondolom, mert a tapasztalat ezt mutatja.
Kb. úgymintha két függőkapcsoló lenne egymás mellett....remélem létezik ilyen...
Ennek a ventilátornak kell egy állandó fázis és egy kapcsolt fázis. Ha felkapcsolod a lámpát akkor elindul a venti, ha lekapcsolod akkor a beállított ideig működik. A páratartalom érzékelő meg a beállított értékig működteti a ventilátort, ha fel van kapcsolva a lámpa vagy nincs.
Képek alapján a sorkapocsba csak a kapcsolt fázis megy és a nulla.
A fotókon talán látszik a dolog, az egyiken a kapcsolón lévő kötés rajza, a másik kettőn a ventillátor bekötése és a vezetékek, melyek közül a fekete hozza be a fázist a ventillátorhoz, és fehéret szakítaná meg a kapcsoló, (mint ahogy eddig)
A kicsit hosszabb, hogy igen jól érezted, hogy oda karcsú lesz az N és a PE. Ha egy 3f kismegszakítót használsz (abból is a 3 pólusút), akkor külön külön nézi, hogy az egyes csatlakozásokon hány amper halad át. Jelöljük az egyes kimeneteket sorban L1, L2 és L3-nak. Ha egy fázis van csak, akkor a nullán ezek az áramok skalárisan összeadódnak. Azaz a nullán folyó áram L1+L2+L3 lesz. 3 fázis esetén ezek vektoriálisan adódnak össze. Az matematikailag bizonyítható, hogy a nullán minden esetben maximum annyi áram fog folyni, amennyi a legnagyobb fázis áram. (Oké, a valóságban ez sem állja meg 100%-ban a helyét, ha hozzá vesszük az LC elemek miatt az eltolódást..., de most ettől tekintsünk el). Szóval 3 fázis esetében azért lesz elég az 5G2,5 vezeték, mert ott maximum 16A fog menni egy-egy vezetéken. Míg ha csak egy fázist használsz, akkor ott mondjuk mehet 32A is (nyilván ez főzőlap függő). Az pedig már nem annyira egészséges egy 2,5 mm2-es vezetéknek. A nullát úgy kell méretezni, hogy az megegyezzen a legnagyobb keresztmetszetű fázisvezetővel. Míg a PE-nek 16 mm2-ig meg kell egyeznie a fázisvezető keresztmetszetével. 16 mm2 és 25 mm2 között elég a 16 mm2-es, míg a felett elegendő a fázisvezető keresztmetszetének minimum fele. PEN vezető legkisebb keresztmetszete 10 mm2 és minden esetben minimum annyi, mint a fázisvezető keresztmetszete.
Csillár kapcsolónál bemegy egy darab fázis és az egyik kapcsoló az egyik érintkezőre kapcsolja azt, míg a másik a másikra. A nullát a lámpa pedig direktben kapja.
Sziasztok! villany tűzhely bekötésben kérnék segítséget. A leírás szerint egy fázis esetén 3*6-os kábel kell 3 fázis esetén 5*2,5-ös. Olyat csinálhatok 1 fázis esetén soroló sínnel berakok egy 3 fázisú kismegszakítót (3*16A) abba bekötöm a 5*2,5-ős kábel 3 fázisát és így megyek a tűzhelyhez? Tudom hogy ez nem valós 3 fázis, de jó lehet ez így? Ami zavar hogy a 0 meg a PE így csak 2,5-ös.
Teljesen amatőr vagyok, de itthon nem riadok vissza, ha kapcsolót, vagy aljzatot kell beszerelnem.
Most viszont problémám lett, amiben szeretnék segítséget kérni.
Alaphelyzet:
Van egy fürdőszobai lámpa, aminek kell egy külön kapcsoló.
Van egy ventillátor, amibe megy egy nulla, egy fázis és még egy szál, ami a fázishoz van kötve, ezt lehet megszakítani, vagy összekapcsolni, olyankor a ventillátor vagy leáll, vagy megindul, a következő kapcsolásig.
Ezt a kettőt egy dupla kapcsolóval szeretném működtetni úgy, hogy természetesen egymástól függetlenek.
vettem is egy jót, de csillárkapcsoló, aminél ahogy látom egy helyen bejön a nulla és kimegy két fázis, amiket a kapcsolók megszakítanak.
6 hónapot vártam az ajánlatra, aztán még ennyi lett volna mire nekilátunk. Én meg akkor úgy voltam, hogy autószerelő is túszul ejtette a kocsit, oszt mondom ha most itt mindenki laza, kér valami előleget aztán vagy kamuznak még 2 évig, mert az ELMŰ baszakodik vagy nem így mindenkit hagytam a fenébe és még hatszor elkezdtem előről.
Lehet, de most már mindegy. Remélem egy darabig nem lesz szükség semmi ilyesmire, vagy a mittomén. És akkor haverok még villanyos főzőlapot is emlegettek, hátpersze.
Pest megyében úgy néz ki találtam végre egy normálisat, most adom le a papírmunkákat. Kíváncsi leszek mire jutsz, vagy csak nekem nem volt olyan szerencsém. Napi pro tipp: azt véletlenül se mondjad egyiknek, hogy nem annyira sürgős.
Ti eligazodtok ezen az oldalon? Regisztrált szerelőt keresnék, ezt ajánlotta az EON ügyfélszolgálata, hogy ezen keressek valakit, de nem megyek sokra vele.
Szétszedtem a főzőlapot. Az egész úgy van összepattintgatva. A vezérlő panel szépen néz ki, ránézésre nincs annak semmi baja. A főzőlapok nem szakadtak. Szerintem a panelon lévő relék egy része nem adhat át, max. 2 relét kellene kicserélni. A két leggyakrabban használt főzőlapé. Nincs nagy kedvem vele foglalkozni, már működik az új. Azt hiszem(tudom), kiviszem a gyűjtőhelyre és leadom. Régebben azért megpróbáltam volna. Szerintem 4 ezer forintból javítható lenne.
Hát, én is falon kívülit tettem fel. A családot pedig meggyőztem.
(Mondjuk nekem a műhelyem teljes áramellátása is mágneskapcsolóra van kötve. Ha áramszünet lenne, nem kapcsol vissza. A forrasztóállomas meg időkapcsolóról kap tápot. Utóbbi nem paranoia - égettem már ki fűtőbetétet )
Elég körülményes lenne nálunk leválasztó kapcsoló feltétele, csempebontás nélkül nem menne. Gyerek nincs de a feleségem sem jelent kisebb veszélyt. Még a vizet is le tudja égetni. Mitől kapcsolgatná a kacsolót?
"az elektromos sütőnél, hogy 4 mm2 vezetékkeresztmetszet, külön biztosított körre kötve."
Ja, meg a főzőlap és kérdés mekkora az a sütő, mert éppen 1-2 hete írtam néhány sort a kérdéskörömről meg a kálváriáról, de ha dugvillás akkor az a kérdés a 4est meg a sorkapcsába sem biztos, hogy értelmesen be tudod kötni. De akkor mi legyen?
Mert engem éppen azzal győzködtek, hogy 10-12 Ampernél többet nem zabál de azt is csak akkor rövid időre, míg felfűt meg a jó ég tudja milyen tanácsokat kaptam. Igazából most nézem idehaza, fogalmam sincs, hogy csúcson mennyit zabálna a főzőlap, mosógép, szárítógép és át kellene építeni 1-2 dolgot, mert halad a világ. Oszt családban is rajt lógott 1.5-es vezetéken a dugvilla, ahol nem ezzel volt a baj hanem a duglaj égett meg, de rendszeresen.
Én annak idején csak azt a részt olvastam el az elektromos sütőnél, hogy 4 mm2 vezetékkeresztmetszet, külön biztosított körre kötve.
Viszont amit nagyon ajánlok: leválasztó kapcsoló a tűzhely mellé, plusz jelzőlámpa, ami mutatja, ha feszültség alatt van.
Én a véletlenül bekapcsolva hagyott / gyerek által bekapcsolt sütőtől és lakastűztől jobban félek, mint a garanciaidőben bekövetkező meghibásodastól. :)
Ezt el is felejtettem. A boltban 1000 Ft-ért segít a raktáros az autóba betenni a készüléket. Most nem az 1000 Ft-ot sokallom, hanem azt, ahogy bejelentik.
Kíváncsiságból lehet, hogy holnap megnézem, mi a baja a réginek. Feleségem szerint hol fűt, hol nem. Nem vagyok nagy használója a készüléknek, de nálam mindig működött. Amire emlékszem, egy szegmens nem világított. A sütővel is van baja. Ha jó kedvem lesz, akkor megnézem.
Kombi tűzhelyem villany sutője szarakodik/szarakodott és hivtam egyszerelőt. Néha leveri a FI relét de mostanság nem.
Tipikus hiba amikor az izzószál szigetelése elkezd "gyengülni".
6-7 éves készülékre ami tényleg patika állaporban van, hurkát kolbászt, zsiros dolgokat a régi készülékkel sutjuk kint a mellékben azt mondta szererő hogy dobjam ki.
Legközelebb magam fogom azt is javitani mert csak félbolondokat lehet elérni szerelőknél is ...
Az esetemben a baj ott kezdődhet, ha a termék hibás, ami szerintem gyakran előfordul. Jártam így mosógéppel, TV-vel, számítógéppel. Vásárlásnál arra figyelni kell, hogy bontatlan készüléket kell venni. Ami bosszantó volt a villanytűzhely vásárlásnál, hogy az eladók második mondata az volt, hogy a gépek életartama max. 5 év. Több boltban is voltam és mindenhol ezt mondták. Persze, lehet, hogy csak plusz garanciaidőt akartak velem vetetni.
Nem az volt a célom, hogy a szakmához nem értőket arra ösztönözzek, hogy oldják meg saját maguk az ilyen jellegű munkákat.
Csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy itt bátran tanácsokat adók a saját problémáikat sem képesek otthon megoldani. Villanyszerelőt kell hívnia a FI-relé bekötéséhez a bojler elé. Egy átlagos villanyszerelőnek nem lehet ez gond, de erre képtelen és adja a tanácsokat a villanyszerelés bármelyik területéhez.
Egy villamos gép, eszköz hálózatra való csatlakoztatása üzembe helyezésnek minősül. Vannak a dugvillával ellátott készülékek és a fixen beköthetőek vagy dugvilla nélküliek. Az üzembe helyezéskor a csatlakoztatott hálózat megfelelőségét is vizsgálni szükséges. Vezeték keresztmetszet, védelmek beállítása, megléte, túlfeszültség-levezetők,stb.
A termékeknél a gyártó vállalja a megfelelőséget, a hálózatról nyílván nem tudnak semmit, ezért írják elő a villamos szakember általi bekötést.
Ezen nehogy kiakadjál. Ez az a szivárványos fajta.
Semmit nem jelent a mínusz, kb annyit mint a guglin az értékelések. Azt hazudnak amit akarnak. Ott legalább van amelyik le meri írni a véleményét, itt meg kiélheti magát indoklás nélkül.
Nyilván nem baj ha ert az ember valamihez, pontosabban összeszedi a legtöbb információt a ténykedése előtt.
Az első kazánomat egy barom szerelő helyezte üzembe es szétugrasztotta benne a vizcsövet. Elázott az egész kazán. Amikor hazaértem ott száritgatta az elektronikát benne. Akkor döntöttem el hogy csak ha nagyon muszály akkor engeder a portára bárkit is dolgozni.
Amennyire tudom - persze lehet hogy tévedek - nem kell arra "specializálódott" villanyszerelő (ergó szervizes), elég ha papírod van róla hogy szerelhetsz villanyt. Én is magamnak kötöm, még egyszer sem kötekedett a szerviz. (ez speciel Bosch szerviz volt, nem tudom a többi milyen)
De nyilván ha szarul kötöd be és emiatt tönkremegy, és ez még látszik is rajta, akkor jogosan utasítják el a garanciális ügyeket.
Az én esetemben a kockázat annyi, hogy hibás terméket vásárolok. Mondjuk ez nem először fordulna elő. Vettem TV-t, mosógépet, kávéfőzőt amit nem szabadott volna forgalomba hozni, de azért abszurd dolog, hogy én fizessek azért, hogy ezt egy "specializált" villanyszerelő megállapítsa.
Egy kicsit komolyabban. Valóban le kellett cserélnem a villanytűzhelyet. Gondolom, hogy nevetséges lenne, ha valaki azért jönne el hozzám, hogy bekössön egy koszos tűzhelyt. Mekkora a kockázata, hogy valami baj történjen? Miért vesztené el a garanciáját, ha én kötöm be? Mitől tudná jobban bekötni egy villanytűzhelyre "specializálódott" villanyszerelő? Azt is tudom, hogy ez a garancia feltétele, de akkor sem hívok szerelőt.
Nagyot léptem előre, csak az a baj, hogy 5 ér van odavíve és nekem 4 ér kellene. Húzzam vissza az ötödiket, nehogy feszültség indukálódjon ott feleslegesen?
Ami simán ment, az a sütő, csak be kell dugni a konnektorba. Van amihez én is értek.
Hátvaze, ha azt nézem, hogy főzőlap és sütő, nekem meg csak a sütő éppen csak belefér és most van tervezés alatt, hogy 500ezerbe beleférnek, akkor erős ja. Ennek egy részét úgy úszom meg, hogy én csinálom, de a kötelező sallang így sem kevés ha nem tudjuk mi áll rendelkezésre.
Csinálsz neki egy szabványos, méretezett betápot mcu, mkh, vagy nym-j vel- Utána bekötöd tace-pao alapján. 3x1 vagy 1x3 fázisra. Utána egy ellenőrző vizsgálat. Majd pecsét a garjegyre.
Ha ez a kérdés, akkor villanyszerelő, meg persze a garancia is ezzel jár. Falum csoportja másról sem szól, csak keverik az 1 és 3 fázist, nem megy, jajj mi legyen, költöztünk, bekötöttem és füstölt...
Sziasztok! Elég meredek a kérdés, de légyszi ne oltsatok le. Házgyári lakást újítunk és már ki lett festve, raktam volna vissza a konnektort amikor az alu MMfal 0 letört síkba a fallal. Nem szívesen vésném a frissen festett falat. Ezért arra gondoltam hogy a földet átrakom nullának ha már a lakáselosztóban úgyis közösítve van. Igaz így ez a konnektor föld nélkül maradna. Megoldható ez? Vagy nagyon nagy hibát követek el? Így az ugyan abban a helységben lévő konnektorok földje el fogja látni a feladatát? Köszönöm előre is!
Mezei 3-as karos wago kell neked, egy OBO dobozba belerakva minden kötést, bőven elfér a konyhaszekrény tetején. Wago-t bármilyen szakboltban kapsz, bár a kínai klónokat én kerülném. A kollégák már feszegették a PE kérdését illetve lehet tényleg egyszerűbb lenne az élet, ha keresnél odavaló kisfesz spot lámpát.
Ha nincs rákötve a PE, akkor baleset veszélyes is lehet, ha valahogy rákerül a fázis.
A kötések dobozolásáról pedig nem szabad megfeledkezni. Azok nem lehetnek szabadon a konyhaszekrény tetején sem. Az egyszeresen szigetelt vezeték szakasz pedig nem lóghat ki a dobozból.
Illetve ha már konyha, akkor illik megfelelő IP védettségű lámpákat használni.
Köszi. Ilyenre gondolok. Bemeneti részen 1x fázis és 1x nulla, másik oldalon, a kimenete 2x fázis és 2x nulla beköthetőség kell.
Kettős PVC szigetelésű sodrott réz kábel, lapos kivitelű 2 x 0,75 vagy 2 x 1,5 mm vezetékkel lenne a tervezett.
Konyhabútor felső részén a beépíthető 12V-os lámpákat (kb. 8 cm átmérő és 5 db van belőlük) szeretném lecserélni LED-esekre. Ezek már 220 V-ról üzemelnek és a kapcsolótól el kell mindegyikhez vinnem a fázist és a nullát. Ezért keresek ilyen "párhuzamosítót".
WEBS-ben kérdeztem, de igen bután néztek rám, ezért kérdeztem meg itt mertén bár gyengeáramú műszerész vagyok, de ebben nem vagyok képben.
Én itthon amúgy Shelly-t használok. A még fel nem újított részen úgy van beprogramozva, hogy a jelszint változásra kapacsoljon. Azaz maradhattak a régi kapcsolók fent. A felújított részen pedig impulzusra kapcsol, így oda nyomógombos kapcsolókat szereltem már fel. Azok WIFI képesek, így telefonról is lehet őket kapcsolni.
Kell egy pár Sonoff Mini R3, ha egy kötődobozban van L és N is és onnan indulnak a lámpákhoz a vezetékek, akkor elég egy darab (feltéve, ha a bekapcsolási és a folyamatos terhelés ezt lehetővé teszi). Ha nem így van, akkor minden egyes falikarhoz kell egy darab.
Ha meg már felújítás és nincs ott a PE vezető a falikaroknál, akkor illene azt is megcsináltatni a villanyszerelővel, nem csak a lámpák átkötését távirányítósra.
Van egy folyosó 6 darab falikar amit kűlön-kűlön kellene kapcsolni de a hagyományos kapcsolót ki kelett iktatni felújitás végett. Vásároltam egy SONOFF R5W RF-kapcsolót ezzel meg lehet oldani mit kell még vásárolni vagy valamilyen más megoldás a lényeg a kapcsoló vezeték nélkűli kell hogy legyen. A lámpáknál direkt fázis-null van.
Keresek olyan szerelési anyagot, hasonló mint a csokiszorító, de mégsem az. Olyan kellene, aminek az egyik oldalán bekötök egy-egy szál vezetéket (fázis és nulla) a másik oldalon a fázis és a nulla párhuzamosítva jön ki, azaz kettő - kettő kimenet lenne. Elnézést a szakszerűtlen leírásért, de nem tudom pontosabban körbe írni.
Ez gyakorlatilag ugyanazon MSZ HD 60364-5-54:2012 szabványban felsorolt három variáció egyike, a szabvány 54.1.c ábrája szerinti lehetőség. Csak éppen ebben a félmondatban
a bejövő nullát és a földelést először egy különálló sorkapocsra vezetik
a bejövő az funkcióját tekintve nem csak nulla, hanem PEN is.
Kicsit ez a nulla és földelés összekötve megzavart :) Egy másik fórumon azt olvastam, hogy létezik olyan szabvány, ahol a bejövő nullát és a földelést először egy különálló sorkapocsra vezetik, és a két sorkapocs egy vezetékkel össze van kötve. A nulla sorkapocsból egy a vezeték az ÁVK-ba, míg a földelés sorkapocsból egy kábel a földelés elosztó sínre. Ilyen szabvány tényleg létezik?
Fázis nulla bejön akkor az ÁVK-ba elsöröz, ÁVK-bol a nulla kimegy a nulla elosztó sínre, a bejövő földelés meg egyértelműen a fölélés elosztó sínre,ÁVK-bol meg a fázis összekötve a kismegszakítókkal sorolósín segítségével.
És akkor a nulla és a földelés összekötő kábelt ugye ki kel szedni?
Végén akkor meg az összes konnektort végig tesztelni, van ilyen konnektorba dugható Home SMATESTER teszterem.
Mivel eddig nem volt FI relé --ez igy természetes. Könnyen beköthető , ha van némi elektromos ismereted ! Ha nincs célszerű egy villany szerelő ismerőst megkérni.
A földelés értékét célszerű megmérni --10 Ohm alatti az elfogadható .
A bekötés után minden dugaljat lellenőrizni, kiprób
álni lekapcsol-e?
A kapcsolók fázist kapcsolnak-e , lámpatesteken megvan-e a védővezető.
A bekötése ennyi --7 szál vezetéket kell mozgatni.
Nemrég vásároltam egy 90-es években épült ingatlant, és a közeljövőben szeretném a villamos hálózatot is felújíttatni. A villanyóránál leszedtem az elosztószekrény borítását, és kíváncsi lennék, hogy normális-e, ha a földelés és a nulla össze van kötve? Nem az ÁVK előtt szokták szétválasztani egy sorkacsban a a nullát és a földet? De olyan mint ha a földelő szondától is jönne be egy külön kábel. Ősszel tervezzük a komplett villamos hálózatot felújítását, esetleg ide valahogy be lehetne rakni egy ÁVK-t addig, mert egy kicsit megzavart most hogy miért van összekötve a nulla és a föld. Előre is köszönöm a segítséget!
Régi a történet de igaz. Felhívtak, hogy egyik korábbi munkámnál a FI relé lekapcsol. Próbáltam távvezérléssel megoldani. Odáig jutottunk, hogy a villanyóránál lévő kismegszakitók lekpacsolása után se lehet felnyomni a FI-t. Oké magamhoz vettem egy új FI-t és kicseréltem. De ez sem maradt fent. Kb félórás fejvakarás után eszembe jutott, hogy van egy csatlakozás egy régi kútszivattyúhoz, ami különben nincs használatba. Kikötöttem , és lám a FI fent maradt. A szomszédnak egy ásott kuúja ott volt mellette, és vett egy új orosz búvárszivattyút. Az hozta be a vízen keresztül a potenciált.
Tulajdonképpen ezen 8 van, és ezekkel szabadon lehet formázni a "tűzlángot" az adott edény formájához mérten. Ránézésre, meg tömegre jó kis cucc, csak most valamiért csak a bal oldali 4 müködik....🤷🏻♂️
"Egész egyszerűen azért, mert azokat munkaviszony esetén kell betartani és betartatni."
Ezzel szemben ha baj van, a bírósági gyakorlat az, hogy nézzük meg, a szervezett munkavégzésben védekeznek-e, és hogyan, mert ha igen, akkor az minősül széles körben elfogadott szakmai viselkedési szabálynak.
5.2.3.4. Általában meg lehet engedni az egyszemélyes kezelést...
5.2.3.5. Minden esetben szükséges második, vagy szükség szerint további kezelő személyek jelenléte azoknál a kezelési műveleteknél, ahol...
5.2.4.1. Minden esetben munkahelyi felügyeletről kell gondoskodni, ha...
Ezek a 8/2001-ben találhatóak, ahol előled elbújtak.
A második személy lehet segítő is és felügyelő is, a lényeg az egyszemélyes munkavégző tévesztésének megelőzése és/vagy segítségnyújtás, ha mégis valami gikszer történt.
Ne keverjük sehová a FAM-ot, amely egy zárt rendszer, feltételei csak a FAM-ra érvényesek, nem alkalmazandóak nem FAM-ra. Noha most sajnos lett ellentmondás az új FAM rendelet és az MSZ 1585 között, de az új FAM rendelet megjelenése előtt világos volt a helyzet, volt az MSZ 1585 szerinti feszültség alatti munkavégzés, és volt a FAM.
Munkavédelmi törvény: ha egyéni vállalkozó vagy vagy társas vállalkozó tulajdonosa/ügyvezetője vagy és a jogviszonyod nem munkaviszony, akkor a legtöbb munkavédelmi szabály alól mentesülsz. Egész egyszerűen azért, mert azokat munkaviszony esetén kell betartani és betartatni. Nyilván ha van alkalmazottad vagy a jogviszonyod munkaviszony, akkor be kell tartani a munkavédelem szabályait. Amik alól nincs felmentés semmilyen esetben sem, amikor nem magadat óvod, hanem a környezetedben tartózkodókat.
Megint más a helyzet, ha külsős vállalkozóként dolgozol egy cégnek. Ilyenkor ők megkövetelhetnek tőled dolgokat. Legyen szó akár társas munkavégzésről, akár ESD lábbeliről. Fenn állhat az a helyzet, hogy a gyárba csak akkor léphetsz be, ha ESD cipő van rajtad. Ami villanyszerelési szempontból nem kívánatos. Ilyenkor elmész az ESD cipődben a munkaterületre és ott veszed át a villanyszerelő bakancsodat.
Kér is enni 32 Ampert, azannyát. Engem meg most győzköd haver, hogy nincs az annyi és hülye vagyok mert gázfőzőlapot szeretnék. Aztán ennek mégis kell.
Asszony így is 3 lángon főz egyszerre, egyelőre a gáz ott van és olcsó, villanyom meg majd egyszer talán lesz.
Hát én most épp elmegyek hazulról, így csak röviden: A mit és a hol az a nem mindegy. Félkész házban csövezni villamos veszélyességi szempontból lehet egyedül is. Feszültség alatti vagy feszültség közelében végzett munkához kell a felügyelő. Erről az MSZ 1585-ben bőven esik szó, jelentősen csodálkozom, hogy nem találtál ilyeneket. Itt van például egy mondat:
6.3.8.1.103. Épületvillamossági berendezésben feszültség alatti munkavégzés esetében a berendezés kezelője nem köteles szerelési felügyelőt kijelölni. Ebben az esetben a szerelési felügyelő feladatait az idegen munkáltató munkavezetője köteles ellátni.
Kapcsolásokat akkor lehet egyedül végezni, magyarul, ha a megfelelő tokozott berendezés megóv helytelen művelet esetén is a sérüléstől. Satöbbi.
Egy jogszabályi kérdésem lenne. Meg tudja valaki mondani, mely törvény , rendelet akármi szabályozza azt, hogy egy villanyszerelőnek mikor lehet, nem lehet tilos egyedül dolgoznia? Illetve mikor kötelező nem egyedül dolgoznia?
Két rendeletet néztem ár eddig, a MSZ 1585:2016 Villamos berendezések üzemeltetése (EN 50110-1:2013 és nemzeti kiegészítései) szabványt illetve a 8/2001. (III. 30.) GM rendelet és a 3/1981. (V. 6.) IpM–MüM együttes rendeletet. Ezek sokmindent tartalmaznak (jogosultságok, végzettségek, stb ), de ezzel kapcsolatban semmit.
Lehet valamilyen munkavédelmi szabályzat, törvény rendelet írja ezt elő?
alkalmi vétel keretében szereztem egy erős modellt, de hónapokkal később felújítást követően derült ki hogy ez bizony 3 fázisú. A lakásban meg egy van. Namármost nyilván annak tudatában kötöttük be, hogy ha mind a 8 zónát egyszerre maxon próbáljuk használni a biztosíték le fog verni.
Viszont az van, hogy jelenleg a főzölap 8 zónájából 4 működik, a másik négy meg nem...
Nem tudom mire gyanakodjak, szar a főzőlap vagy a 3 fázis hiánya, esetleg a rossz bekötés okozza -e.
Megoldtam a bekötést az öt szál tévesztett meg mert a motorban el van kötve a inditó-munka tekercs és onnan van kihozva egy vezeték azért van öt szál és a nulla ellenálásu vég a két kék szál a PTC kontakt végei. Utána már egyszerű a bekötés.
Mindenkit kiparancsolsz az ingatlanról, a földelőtől feljövő vezetéket lekötöd bárhonnan - a földelőtől feljövő vezeték szabadon álljon), először védővezető folytonosságot mérsz (a földelőn és földelővezetőn) majd utána a szonda bekötése után zavarófeszültséget mérsz a műszer kezelési utasítása szerint (szonda is az utasítás szerint elhelyezve és bekötve), majd földelési ellenállást mérsz a műszer kezelési utasítása szerint. Ezután el nem felejteni a megbontott kötéseket helyreállítani, majd az érintésvédelem hatásosságát ellenőrizni pár készüléknél-aljzatnál. Az elején meg a végén korrekciós tényezőt is kell mérni, és azzal szorozni a kapott eredményt.
Egy kertes családi ház földelőszondáját szeretném megmérni, sima TNC-S rendszerű Kádár kockáról van szó, ami 1983-ban épült. Sok reményt nem fűzök a szondához, mert szerintem már rég elkorrodálódott, de kíváncsi vagyok mit mutatna. Ha meg rossz, akkor újat ütnék le, azt is szeretném ellenőrizni.
A képeken látható motort ilyen állapotban hozták bekötésre mivel meg akarták forditani a forgásirányt és ezt hozták ki belöle.A motorból 5 vezeték jön ki két-két tekercsvég plusz még egy szál. Van egy 50mikrós kondenzátor és egy 15mikrós. Nem kaptam bekötési rajzot a motor vadi új és nem akartam kisérletezni a bekötéssel.Valaki tudna segiteni? Köszönöm
Nem jól gondolod. Földelési ellenállás mérésnél van egy földelésed, azt méred. Szétszedni legfeljebb ezen földelés összeköttetését lehet ez esetben, hogy a földelés "magában", mindenféle más bármihez való villamos összeköttetés nélkül legyen. A mérés elve az eddigiekben illusztrált "földelésen áthajtasz áramot, és a feszültségemelkedést a szondához képest méred"
Amennyiben bármiféle szétszedés nélkül a PEN vezetőhöz érinted a 0-0' vezetéket, akkor hurokellenállást mérsz.
Tulajdonképpen milyen mérést és milyen hálózaton akarsz végezni?
Igen, ezért kérdeztem… Az én logikám szerint szét kell szedni, és a műszer 0 és 0’ kapcsait a PEN vezetőre, a szondát pedig az SZ csatlakozóra kell kötni. Jól gondolom?
A szaggatott vonal azt jelzi, hogy a földön keresztül összeköttetés van a csillagpont földelésével.
Általában amikor TT esetén mérés kell, nincs olyan, hogy "a hálózat földelője". A fogyasztónak van földelője, vagy csatlakozási pontonként egy, vagy esetleg villamos kütyüként egy (gazdaságtalan meg bonyolult lenne).
Na de a földelőszondánk a TN rendszer miatt össze van kötve a PEN vezetővel, így ha nem bontod meg, akkor az egész hálózatot mérni fogod, nem csak az egyedi földelőd.
Nem kell megbontani, hiszen a "gépnek" a földelőjét szeretnéd mérni, valóságban a hálózat földelőjét méred a rajz szerint.
Rajz alapján úgy is vehetjük hogy a motornak van egy földelője és a hálózati földelőt lekötjük (szaggatott vonal) akkor a gép különálló földelőjét méred.
Köszönöm szépen, akkor ha jól értelmezem a földelés mérésnél nem kell megbontani a szonda és a földelés vezetékét, az SZ-kapocsra meg egy segedföldet kell csatlakoztatni.
Hát, nézd, fel lehet tételezni, hogy egy ilyen veterán műszernél az ember megbízhat a kezelési utasításban. Ennek hiányában a manual végén levő kapcsolási rajzot kell kiherélni úgy, hogy világosan látsszon, az adott kapcsolóállásoknál melyik kívülről csatlakozó vezeték hová megy, és azt értékelni. Ami a két konkrét mérést illeti:
1. a földelési ellenállás mérése a klasszikus 3-4 pontos mérési elrendezésen alapul, a linkelt képen a potenciálgörbe is látható:
Az sz szonda az a gyakorlatilag földpotenciál kell, hogy legyen (írja is, hogy hová kell elhelyezni, és miket kell ellenőrizni), és ahhoz képest méri a gépezet a mérendő földelésen áthajtott áram hatására fellépő feszültségemelkedést, melyet mindjárt ohmban skáláz.
2. A kérdésre a rövid válasz az, hogy ezzel leginkább sehogy
Kaptam egy régi ÉVÉ-Univerzál műszert, és lenne két dolog ami nem egészen egyértelmű vele kapcsolatban, első a szigetelés ellenállás mérés, hogyan kell vele például egy vezetéket megmérni? mert a rajz nem egyértelmű... A másik a földelési ellenállás mérés, itt sem egyértelmű a rajz, mert a földelőszonda kapcsára nem az épület földelőszondáját kell kötni, hanem egy másikat? A rajzon a 0 és a PE össze van kötve, ide megy rá a 0' és a 0 kapocs, de így hogyan tudom megmérni a szonda ellenállását, ahhoz nem kellene az összekötést megszünteni? Előre is köszönöm a segítséget!
(Nem vagyok felülvizsgáló, nemrég végeztem Villanyszerelőként, a műszerrel csak itthon akarok méregetni amolyan hobbiból)
