Amúgy van itt fórumtárs, aki magának gyártja a lapokat (táblásít), van aki osb-t használ (én is, ha lehet és nem számít a szépség), van aki vázszerkezetnek pedig szereti a menetes szárat :D
Amúgy rétegelt lemezt is használnak, az jóval masszívabb, mint bútorlap, de drágább is. Nekünk pl bóti éjjeli szekrény rétegeltből van (talán Möbelixből, de nem esküdnék meg rá), majd 10 év után is köszöni, nincs baja, stabil nagyon, míg apámék most vettek bútorlapos csodát Yiskből, no az újonnan se stabil :D Igaz mienk az előre gyártott, nem lapraszerelt volt, s sztem elég keményen fatipli és ragasztás az összetétel módja. De van biztosan Möbelixes üveges szekrény is otthon, amit én raktam össze, az már lapraszerelt volt, bútorlapot az se látott soha, üveget még nekem kellett beragasztanom (ettől fáztam mondjuk anno) meg üvegajtót feltenni, de áll, mint a fene, szintén 8 éve, s nincs gondja. Szintén tipli + kalapácsos összerakás volt, alig látott csavart.
Szóval nagy a választék, főleg ár kérdése meddig tudsz elmenni és mennyire kell stabilnak lennie.
A fenyőnél minden csak a felületkezelésen múlik. Csináltam egy nagy párnatartó ládát, nyugágyat is fenyőből, kint ázik a teraszon, csak télre szoktuk bevinni tető alá. Néha le kell kenni, és minden ok. Nem szabad elhanyagolni.
A lapját nemesebb fából, a lábakat és a vázat fenyőből csinálnám. Karácsonyra készült két ilyen felépítésű asztal, az egyik akác, a másik császár fa lappal ( a lapok gyárilag voltak táblásítva, vastag fenyő szegélyt kaptak). Most cseresznye deszkám szárad, abból szeretnék asztal lapot jövőre. Most jut eszembe vörös fenyőből is készült asztalocska.
Én a kerti pad tartósságára leszek nagyon kíváncsi (fenyő, boróka alap majd tölgy színű vékonylazúrral). Nem lesz a legszebbek egyike, de a tartósságán van a lényegi hangsúly :) Lassan kikerül végre oszt a tél letesztelheti :D Meg a kutyák, mert egyik tutira azon fog aludni naphosszakat, másik borogatni próbálja, de ez már nehéz ahhoz, hogy csak úgy megborítsa, műanyagokat folyamatosan borítja, hogy másik ne mászhasson fel rá :D
erre nincs abszolút válasz. vannak pl történelemkönyvek. abban benne van hogy melyik korban mit miből csináltak. főleg mert az volt. aztán ha valaki korhű akar lenni, akkor ugyanazt használ, ha van jobb akkor is. aztán lehet megnézni kész bútorokat, és abból tanulni.
vannak praktikus szempontok, mérettartósság, termelékenység (milyen fából nő olyan nagy), szilárdság, súlly. Vannak esztétikai szempontok, szín, erezet. meg vannak gazdasági szempontok is.
nagyméretű bútor tömörfából ritka. műszakilag sem előnyös. persze vannak kivételek, az egy külön stílus.
De van, csak te totál általánosságban kérdeztél! :)))
Én könyvespolchoz tudom ajánlani a tölgyet, a kőrist, a diót, a gőzölt bükköt kevésbé, mert szeret még az is vetemedni, hiába gőzölik fel. Gőzöletlen bükköt ilyen táblás dolgokra inkább ne.
Ha aranyat tojó tikod van, akkor jöhet még a cseresznye és a körte is, mert gyönyörűek.
Az itthoni anyagokból ezeket.
De ha a tik mellett van még egy lúd is, akkor jöhetnek az egzóták! :)
A teak például valami eszméletlen jóféle faanyag, bármit csinálhatsz belőle, csak az a gond, hogy valami kétmillió öccáz köbmétere.
Fával dolgozva, időnként adja magát a feladat, hogy nagyobb felületeket készítenénk, ami deszkákból összeállítva nem mindig megvalósítható. Erre a célra manapság már szinte végtelen változatban készülnek anyagok, ezekből szedjük össze a fontosabbakat itt:
[...] Bővebben!Tovább »
Szia! Én magyar fűrészben még csak kiskőrösiről hallottam. Ami persze nem zárja ki h Nagykanizsán is gyártanak, de én csak fűrészlap-élezőt találtam a guglival. Nyomát sem lelem nagykanizsai szalagfűrésznek. Ami gyanús ...
körkivágóból hatalmas gyűjteményem van, este az lesz az első próba.
a letolja alatt azt értem, hogy a ferde fogakon a nyomaték az pont tengelyirányú erővé alakul. és amint eléggé kinyomta a fogat az anyagból, el is fordul.
Az ókori egyiptomiaktól a jelenkori svédekig az a rengeteg ember, aki nekifogott fából tárgyakat készíteni, csinált már a legfosabb nyírfából is széket, meg asztalt, és kurvanehéz vasfából is csónakot.
Szóval gyakorlatilag bármiből csinálhatsz bármit, nem te leszel az első, ez tuti.
De szerintem középpontos hegyes csúcsra mindenképpen szükséged van. Különben hogy illeszted az általad anyagközépnek vélt/kiszámolt/jelölt pontot a forgácspontra? Bár lehet szemre is lehet, állítgatással. De hegyes csúcs+" valamilyen karmok". Ilyen van öntvényből az esztergámon (amit mostanában nem találok).
Nemtom milyen eszközöd van a készítéshez. Köszörű? menetvágó? De ha azt mondod hogy letolja magáról az anyagot, akkor inkább az ellenoldali (mozgó szán? vagy menetes száras szorítás?) feszítőnél kutakodnék.
De a RaidX által posztolt körkivágó se lehet rossz ötlet, főleg ha van megfelelő méretben és nem kóvályog (nagyon).
Szia! Én magyar fűrészben még csak kiskőrösiről hallottam. Ami persze nem zárja ki h Nagykanizsán is gyártanak, de én csak fűrészlap-élezőt találtam a guglival. Nyomát sem lelem nagykanizsai szalagfűrésznek. Ami gyanús ...
Honna jött az infó h "elvileg" nagykanizsai gyártmány? Ha hirdetés akkor a hirdetőtől egy rozsdás de olvasható adatlapot is be kéne kérni fényképen. "Elvileg" adatokkal nehéz segíteni :-)
Azért az nem mindegy, hogy fordulatonként kétszer, vagy 3-szor terheled le, bár a tengely tömege sokat segíthet ezen. Az alacsony fordulatú motorok jóval érzékenyebbek a terhelésre mint a 2800-at forgók, kisebb fordulatszámesésre állnak meg.
