A bútorlap fehér felét kend össze kis ragasztóval. Másnap próbáld meg leszedni. Elárulom simán lekaparható. Nem tud beszívódni. Ugyan az mint ha csempére kennéd.
Ebben a vákuumos videóban láttam, hogy a srác simán a bútorlap fehér felületéhez ragasztotta faragasztóval a léc fűrészelt felületét. Ez így elég erős kötést ad?
Az 1-es elvén működő spirálkészítő masinát mutatott be a Woodwork magazin valamikor az ezredforduló környékén. Az annyiban volt más, hogy a fadarab forgása össze volt mechanikusan kötve a körfűrész haladásával. A körfűrészt egy menetes orsó vonta, az meg bizonyos áttételekkel a munkadarabot forgatta, a menetes orsót kézi kurblival hajtotta. Eszméletlen jópofa oszlopokat drehált a pasas a módszerrel. Használt olyan fogaskerékpárokat az áttételrendszerben, amik nem kör alakúak, és emiatt a szöghiba haladási "rendellenességgé" alakult, így a normál spirál helyett mindenféle "részeg" spirálok jöttek ki.
itt, ha jól sejtem az volt az écesz hogy a nagyon vékony levágott darab "felugrását" akadályozza meg a vákuum (amellett persze elszívja a port is). nagyobb daraboknál jó a tolófa.
Én most csináltam gurulós szekrényt a körfűrész alá. Volt ilyen szürke szobai gumis kerekem, gondoltam a beton megeszi. Lett neki fehér PA kereke. A nem tükörsima betonon simán eltolom... Faéket szoktam alátenni.
De ha bemutatott három variáció közül kell választani, én mindegyiket ketté vágnám. Két külön gép azonos magasságban. Nálam rendszeres, hogy a szépen levágott gyalult, mart alkatrészek összeszerelése közben derül ki, hogy valamelyiket újra kell gyártanom. Még be van állítva a fűrészen a staller, a vastagoló nincs elállítva, a marón is jó az utolsó beállítás, szóval könnyebben készül egy pótlás. Nem kell a marás miatt elállítani a fűrészt, és fordítva. Ha kell a nagy felület egymásmellé tolom a két gépet.
amíg nem volt kerek, ütötte ugye nagyon, nem is erőltettem. de amikor már kerek, és le kell venni egy centit az átmérőből, nagyon haladós. szép tükrös felületet adott.
Amúgy jópofa, ilyesmi is tervben van csak a ruszki hiperszuper gyalu/körfűrész/"hosszlyukfúrós" csodamasinából kimentett aszinkron mociból. 380W, 2800rpm, kicsit lassítani kell majd de erre jó lesz. De a következő projekt egy tárcsacsiszoló lesz.
Nem tudom jól értem-e ...Kézigyaluval gyalulni (fa?)esztergán? Hááttt ... érdekes 5let :) Nagyon kis fogással. Mondjuk fosnék kissé h mikor tépi ki a kezemből a gyalut, de talán a kis fogás a kulcs. Mindenesetre ezt legépelted, szóval nagy baj nem lehetett. De hosszútávon nem erőltetném :-) Rendes gyalukést akkor veszed el az anyagtól amikor akarod. Ez a kézigyalu meg ... így fejben végigjátsszva ... nem szorította oda hirtelen az anyaghoz? Főleg mikor kezdett kialakulni a hengeres alak.
Az ilyen gurulós munkaasztalok viccesek (is) tudnak lenni. Tolod a hosszú anyagot a fűrésznek és közben valamerre mozog (leginkább távolodik) az asztal. Vagy a rajta lévő munkadarabra rányomod a kézi szalagcsiszolót és kigurul alóla az egész cucc, stb, stb... :-)))
"Primitív=műanyag lap, sarkok kerekítve, perem lecsiszolva, hogy ne legyen éles+ két, levehető szivacshenger. Ha lenne megfelelő szerszámom és alapanyagom, valószínűleg én is el tudnám készíteni. Hajlításról, Logitech minőségről szó sem volt."
Ha ennyire egyszerű az elképzelésed, akkor miért nem oldod meg magad?
Alapanyagnak tudnám javasolni a textilbakelit lemezt. Ez nem lágyul hőre, a hővezetése is rosszabb mint a műanyagoknak, viszont nem hajlítható - de mint látom nem is kell.
Jobb színesfém kereskedésben kapható különböző vastagságban és szerintem méretre is vágják, vagy vadászhatsz például a neten az aukciós oldalakon megfelelő darabokat.
Ha esetleg vágni kell, akkor veszel egy 100 Ft-os fémfűrészlapot, egyik végét ronggyal betekered, hogy "kényelmes" fogása legyen és ügyeskedsz vele.
A tábla sarkait és éleit egy darab csiszolópapírral némi testmozgás keretében le tudod rendezni, majd ráfabrikálod (levehetőre!) a kiválasztott szivacshengereket és már kész is...
Minek ehhez mester, műhely és extra felszerelés???
