Sziasztok! Érdeklődnék,hogy van-e valakinek előfizetése a győri levéltárba? Egy adat kellene: Nagyigmánd vegyes házasságok kb 1876-1879 (sajna nem tudom pontosan,azért kellene). Szűr Mihály és Horváth Éva. Előre is köszönöm,ha valaki segíteni tud!
Zarka. Szarka. A lukafalviZarka családon kivül van még egy ily nevü családja vármegyénknek, mely a felsõ-eõri birtokadományos Zarkáktól vette eredetét, s a mult század közepén már Eõri-Szigeten, Felsõ-Patyon és egyebütt is laktak. Innen idõvel átköltöztek Veszprémvármegyébe is, a holKádártán, Hajmáskéren, Veszprémben, Nagy-Vásonyban és Pápán is laktak. Ezen veszprémvármegyei ág nemzedékrendje Istvántól, aki az1611-ik évi felsõ-eõri adománylevélben benfoglaltatik. a következõ:
Prelleg 3.Van egy születési anyakönyvi kivonatom.Dédnagyapámé.ö Zarka István néven született.1898 juli 4.én született.Ö Apukája Is Zarka János ük szülök.Elégé ki lehet olvasni a Zarka vezeték nevet.Zenészek voltak mid a ketten.
LvT 14598. sz. hozzászólásához még annyit, hogy az nem számít, hogy a faluban nem volt orvos, amit a halottkém megállapított, azt kellett beleírni az polgári anyakönyvbe. Az egyházi anyakönyveknél ez nem volt feltétel. Nem mindegyik halottkém rendelkezett orvosi képesítéssel, szóval, előfordulhatott, hogy tévedett a halál okának megállapításakor. (De én is a közvetlen halálok – alapbetegség miatti különbözőséget tartom a legvalószínűbbnek.)
A halál okának bejegyzésénél a következőket kell szem előtt tartani: Ha olyan halottkém állította ki a halottvizsgálati bizonyítványt, a ki orvos, akkor az anyakönyvbe föltétlenül az a halálok jegyzendő be, mely a halottvizsgálati bizonyítványban foglaltatik. Ha képesített (nem orvos) halottkém, avagy képesített halottkém hiányában a községi elöljáróságnak a halottkémi teendők végzésére kirendelt tagja állította ki a halottvizsgálati bizonyítványt és abba a halál oka gyanánt a 9 ·/· alatt mellékelt kimutatásban felsorolt halálokok valamelyikét jegyezte be, az anyakönyvbe is ezt a halálokot kell bejegyezni.
Ha képesített (nem orvos) halottkém, avagy a községi elöljáróságnak a halottkémi teendők végzésére kirendelt tagja által kiállított halottvizsgálati bizonyítványban a halál oka nincs megnevezve, vagy oly halálok van megnevezve, a mely a 9 ·/· alatti kimutatásban felsorolt halálokok között nem foglaltatik, végül, ha halottvizsgálati bizonyítvány nem mutatható fel, mindezen esetekben a bejelentő kikérdezése alapján kell megállapítani, hogy a 9 ·/· alatti kimutatásban felsorolt halálokok melyike idézte elő a halált és az így megállapított halálokot kell az anyakönyvbe bejegyezni. Ha a bejelentő kikérdezése által sem sikerül a halál okát megállapítani, az anyakönyvbe az jegyzendő be, hogy a halál oka ismeretlen.
(Az 31.025./1876. halottkémekről szóló BM. rendeletet a Rendeletek tárában tudod elolvasni, úgy hogy a keresőjébe beírod a „halottkémlés” szót és az első találatra rákattintasz.
Esetleg még érdekes lehet az 54.919./1895.-ös BM. rendelet is, elsősorban az orvos halottkémek miatt, mert annak a mellékletében határozták meg azt, hogy az orvosi képesítéssel rendelkező halottkémek milyen betegségeket írhattak a bizonyítványokba halálokként.)
Ezt meg nem mondom, de a mai magyar zárójelentésen is hatféle haláloki diagnózist lehet feltüntetni, melyek közül öt ténylegesen a halálhoz kötődik (egy pedig súlyosbító tényező):
- a halál közvetlen oka a klinikus szerint - kórbonctani alapbetegség - a halál közvetlen oka a kórbonctan szerint - kórbonctani kísérő betegség - megelőző ok a kórbonctan szerint - a halál alapjául szolgáló betegség a klinikus szerint
Alapvetően megkülönböztethetünk alapbetegséget és a közvetlen halálokot, mint pl. az alapbetegség a tüdőgyulladás, de a halál közvetlenoka az ennek elsúlyosodása következtében fellépő légzési elégtelenség lehetett. Plusz ezt megállapíthatja ez elsődleges diagnoszta (a klinikus, a házi orvos stb.), valamint az ezt "felülvizsgáló" másodlagos diagnoszta (pl. a kórboncnok). Ha egy ilyan zárójelentést kapna ma két anyakönyvi hivatalnok, amelynek a rögzítésére csak egyetlen rovatuk lenne, elég nagy valószínűséggel mást írnának be. — Ezzel tehát azt akarom mondani, hog ymindkét változat igaz lehet. A végelgyengülés lehet az alapbetegség, a hűlés a közvetlen halálok.
Tudja valaki, miért van sokszor eltérés a polgári és az egyházi halotti anyakönyvekben az elhalálozás okai között? Például az 1914-ben meghalt ükapám az egyházi szerint hűlésben, a polgári szerint aggkori végelgyengülésben halt meg. De olyannak is találkoztam, hogy az egyik szerint tüdőbajban, a másik anyakönyv szerint szívszélhüdésben halt meg valaki. Melyik a hihetőbb, illetve hogy működött ez valamikor? Kis falu, orvos nem volt...
A Familyn, Törökszentmiklós 1938-47 közötti polgári halotti anyakönyvei hiányoznak, pedig a tartomány 1932-53-ig van megadva. Valaki esetleg tudja miért? A megsemmisült könyvek felsorolásában nem szerepel. Feltöltési hiba lehet?
Nekem Sopron megyében (Kisfalud, Mihályi) és Vas megyében (Répcelak, Csánig, Szombathely környéke) voltak/vannak Szarka nevű felmenőim, rokonaim, de már az 1700-as években is Szarkának írták a nevüket, a Zarka változattal nem találkoztam a családunkban.
Esetleg a dédszüleid keresztelési bejegyzéseit nem találod? Habár Reszneknek nem Rédics a filiája, én mégis Rédicsen találtam egy potenciális dédanyát (a Familysearch indexelésében előfordulhatnak hibák, és talán itt is erről lehet szó, azért írták Raskónak). Lehet, hogy a bejelentő rosszul mondta az anya születési helyét és azért írtak tévesen Reszneket. A kora alapján ő lehet, és egész Zalában nincs más, aki lehetne. (Persze biztos csak akkor lehetsz benne, ha megnézed a házasságukat az anyakönyvben). https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2SX-7FS
A dédapa ő lehet: https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZ98-JVC Szarkának van írva a vezetékneve, de a Zarka – Ratkó házaspár egyik gyerekének keresztelésijénél ugyancsak a Szarka név szerepel. A település helyes és az életkor is stimmel.
A hadisír nyilvántartóra elkezdték feltenni idén az első vh.-s hősi halottakat is (hasonlóan megbízhatóak az adatok mint a Verlustliste, vagy a Nachrichten adatai). Azonban nem találok semmilyen utalást arra, hogy fent lesznek-e a dokumentumok képei, mint a II. vh-s adatbázisban, vagy egyáltalán milyen iratokat dolgoznak fel, és a feldolgozásban hol tartanak. Ti tudtok erről valamit ?
Én is csak találgatok, de a 14568-esben előkerült német Kleinhäusler jogállási név tükörfordítása is lehet. A kifejezés olyan házas zsellérre utal, akinek a házához csak kicsi, azaz negyed telken aluli mennyiségű föld tartozott.
Szerintem ez lehetett a legáltalánosabb módozat, hogy az apa után a fia vette át a jobbágytelek (vagy telekrész) művelését. Bár ennek most nem néztem utána, de úgy rémlik, ez örökölhető jog volt.
Csak találgatok! Talán ugyanazt jelenti, mint ugyanebben a korszakban az ország más részein a kisbirtokos-napszámos foglalkozás. Olyan saját földdel rendelkező személyt, akinek gazdasága önmagában nem képes eltartani az érintett családját. Kis házi gazdasága van- és mellette mezőgazdasági napszámosként is dolgozó személyre értendő szerintem.
Mennyire volt megszokott, hogy a jobbágy apa által művelt földet halála után a fia művelhette tovább? Ugyanis az az ősöm akit keresek egy 1770-ben kelt összeírásban még nincs a jobbágyok névsorában, pedig már 1756-ban, 57-ben, 58-ban stb. (a kereső szerint) gyerekei születettek és kb. 40-45 éves lehetett. Viszont egy 1787-as összeírásban már ott van a felsorolásban és 36 holdat művel, megközelítőleg annyit, mint egy azonos vezetéknevű ember 1770-ben, aki már az 1878-as összeírásban nincs megemlítve. A jobbágy helyének minősége is azonos.
Sajnos egyenlőre csak a family által kidobott adatokra tudok támaszkodni ezért vizsgálom ezt a lehetőséget.
Legvalószínűbben talán Koropec (Коропець, lengyelül Koropiec). Esetleg Koropcsik (Коропчик), mert ennek is Koropiec volt a lengyel neve. — NB. Kárpátalján van még hasonló nevű falupár: Nizsnyij Koropec (Нижній Коропець, Alsókerepec) és Verhnyij Koropec (Верхній Коропець, Felsőkerepec).
Sziasztok! Nagyapám Zarka István 1926 ban született Zalaegerszegen. Apukája Zarka István 1898 ban született.Külsősárdon.Zenész.felesége:Horváth Anna.Külsősárd Lenti Rédics térség ami Zalamegyében található a Szlovén határtól csak 5km re.
Zarka István apukája Zarka János született Istvánfalu.Felesége:Ratkó Julianna.Resznek.
Az 1895-1899 közötti házassági anyakönyvvel nem lesz gond. Ha szerencséd van, akkor megtalálod az 1910 és 1914 közötti házassági anyakönyvi bejegyzést is. Ha nem, akkor próbálj meg minél több születési anyakönyvi kivonatot magaddal vinni a polgármesteri hivatalba - szerintem azért remélhetőleg nem lesznek nagyon szigorúak - habár???
Előtte javaslom telefonon érdeklődj az Érsekújvári Járási Levéltárban - szinte biztos, hogy ott tudnak magyarul.Tel: +421 8176420398
Már csak azt nem tudom - és lehet, hogy egyszerűbb a megoldás, csak én bonyolítom túl -, hogy hogyan is tudom igazolni a rokonságot...
Udvardról elsősorban két házasság érdekelne. Az egyik nagyjából 1895 és 1899 közötti, szóval éppen kicsúszik az egyházi anyakönyvezés időszakából, de ahogy írod, illetékfizetés és kérvény kitöltése után ez viszonylag egyszerűen kutatható az Érsekújvári Járási Levéltárban. A másik házasság viszont körülbelül 1910 és 1914 között köttetett, szóval elképzelhető, hogy éppen az udvardi polgármesteri hivatalnál találom meg. Ahol ugye lehet, hogy igazolnom kell a rokonságot.
Mi kell ehhez? Viszek egy személyit vagy útlevelet, amin ott van anyám neve. Oké, de ez még semmit nem jelent, mivel az ükszüleim házasságát keresem. Tehát akkor vinnem kell a nagyanyám személyijét vagy születési anyakönyvét, ahol látható az ő szüleinek neve? És vinnem kell, ha megtalálja valahol, az ő szüleinek, tehát a dédszüleimnek az iratait is, hogy azok végre elvezessenek az ükszülőkig, akiknek a házasságát keresem? Esetleg családfát meg fényképeket is vinnem kell? :)
Bocs, ha hülyeségeket kérdezek, csak látatlanban nem tudom elképzelni, hogy egy átlagos hivatalnok hogyan és milyen részletesen vizsgálja ki az ilyen kutatási kérelmeket.
A civil adatbázisba került fel még Abaúj-Torna és Borsod megyei településekről is születési és halotti bejegyzés. Összesen közel 25 000 tétel. Ha érint még valakit...
Addendum: Feudális-falusi környezetben tehát a Hausbesitzer ’háztulajdonos’ az egyik legalacsonyabb társadalmi státuszú személy jelenthette (akinél lejjebb már csak a házatlan zsellér állhatott). — Polgári-városi környezetben pedig éppen ellenkezőleg lehetett: saját háztulajdonnal rendelkezve vagyonos embernek számíthatott. A Szász Királyság 1840. évi adójogszabályai szerint egy zsellér 2 újgroschen telekadót fizetett, egy nagyvárosi háztulajdonos pedig 2 tallért: ez 24-szeres különbség az utóbbi javára.
A 100 évnél nem régebbi anyakönyvek a helyileg illetékes Önkormányzat Anyakönyvi osztályán találhatóak. Itt valóban igazolni kell a rokoni kapcsolatot. Persze egyénileg ez változó lehet, hogy hol mennyire bürokratikusak. Külön engedélyre nincs szükség, de figyelembe kell venni a hivatalos órákat. Ez helyenként változó lehet.
A 100 évnél régebbi anyakönyvi kötetek a Járási Levéltárakban - Okresný archív - kutathatók (vagyis 1895 és 1913 között)
Kivétel kisebb községekben lehet, ahol több éven keresztül egy kötetbe jegyzik az adatokat.
A Járási Levéltárakban illetéket kell fizetni okmánybélyeg formájában, amely összege 1,50 euró kötetenként. Itt egy kutatási kérvény kitöltése után az anyakönyv szabadon kutatható.
A konkrét esetben: Udvard - mai nevén Dvory nad Žitavou - az 1914 utáni anyakönyvek a helyi polgármesteri hivatalnál, az ennél régebbiek az Érsekújvári - Nové Zámky - Járási Levéltárban találhatóak.
> Az, hogy "háztulajdonos" jogállás szempontjából jelent valamit?
Ilyen részletekben járatlan vagyok, mert én rendszerint csak a nyelvészeti szempontokig mélyedek el a dolgokban. Ezzel együtt úgy tűnik számomra, hogy helye és ideje válogatja azt, hogy mit jelenthet. Ha feudális és falusi környezetet veszünk a magyarországi úrbérrendezés után, akkor talán telek nélküli házas zsellérről lehet szó. Gondolom ezt pl. az alábbi meghatározás alapján: „Häusler: Dorfbewohner, der ein Haus ohne oder mit nur wenig Feld besitzt.”, azaz ’Zsellér: falusi lakos, akinek háza volt, de csak kis földdel vagy anélkül’. Illetve Néprajzi Lexikon: „A zsellér-fogalom egységesülése az úrbérrendezés során következett be. Ettől kezdve a hivatalos szóhasználatban és joggyakorlatban a zsellérség két csoportra: házas (lat. inquilinus) és házatlan (lat. subinquilinus) zsellérre oszlik”.
45. Kleinhäusler ’(negyed telken aluli) földes zsellér’
83. Maurer ’kőműves’
86-87. Hausbes[itzer] ’háztulajdonos’
173. Maurer ’kőműves’
---------------
Nem vagyok a gót kézírás avatott olvasója, de gyakorolni jó feladvány volt, mert szépen kiírtak a betűk. Számomra meglepő, hogy a nevek antiquával vannak írva, még a Name rovatcím is. Ez a váltás még néhol a lejegyzőt is kibicsakította, mert pl. a 34. tételnél a Wagner[in ?] jogállási nevet antiquával kezdte el írni, és csak az n-nél váltott át gót írásra.
Nem is tudtam, hogy a térképek között is vannak összeírások. :D Meg is találtam egyik ősömet, akinek neve, az 1770-ben ugyanarról a faluról készült összeírásban még nem szerepel, pedig akkor már kb. 40 éves lehetett. Egy 1787-es összeírásban viszont már háza, földjei vannak.
Ismét csak Skoumi olvasatát szeretném pontosítani. Szentesi Dániel kismányi szolgálattevő (azaz lelkész) által kereszteltetett meg János (a 44. számnál)
Még egy dologban ha tudnál segíteni. Az Oleacsek tudtommal Racskay Maria első férje volt, illetve minden felkutatott infó erre utal. Elképzelhető, hogy csak tévedésből írták be születési névként az Oleacseket?
Nagyon szépen köszönöm , amúgy tippem csak annyi lehet, hogy Nagynyulfalun születhetett?Sajnos nincs pontos adatom, a halálakor nem jegyezték be hol született :(
honestum Juvenem Ecsiensem Joannem Sándor catholicus
Cum desponsata sibi virgine pariter Catholica Catharina
Molnár. P'santibus Francisco Tamási, Martino Horváth et Stephano
Bádics.
Magyarul valami olyasmi, hogy Majdon Gáspár ferences rendi atya összeeskette a tiszteletreméltó katolikus vallású ifjú Sándor Jánost jegyesével, a katolikus vallású hajadon Molnár Katalinnal; Tamási Ferenc, Horváth Márton és Bádics István jelenlétében.
Mivel forrást nem adtál meg, az Ecsiensem-re még tippelni sem merem, hogy a származási/lakhely település megnevezése akar-e lenni vagy valami más - a latinom abszolút minimál-konyha és csak a családfakutatásból szedtem fel.
"Vagy ahogy Skoumi-Maestro mondotta: teljes településfeldolgozások 50 km-es körzetben. :)))))))"
Na, én pont valami ilyesmibe kezdtem bele, még ha nem is 50 km-es körzetben, de a környező településeket mindenképpen megnézve, igaz, csigalassúsággal haladva. Jó lenne, ha legalább 72 órásak lennének a napok. :)
"Az anyakönyvek pontosságáról annyit, hogy egyikben sem szabad teljes mértékben megbízni. Ezek bemondásra készültek. Legjellemzőbb (legalábbis én ezt tapasztaltam), hogy a halottinál az elhunyt egyik szülőjének utónevét tévesztették el, de már olyannal is találkoztam, hogy az anyósát írták be az anyjaként. Egy házasságinál a menyasszony keresztnevét írták el, ráadásul az aláíráshoz is ugyanazt írták. Keresztelésinél (ez egyházi példa, az előbbiek a polgári anyakönyvezés időszakából vannak) a gyermek anyjának vezetékneve helyére a nagyanyja családnevét írták. És persze van olyan eset is, amikor az ős két vezetéknevet is használ, felváltva."
Köszi, pont az ilyen tapasztalatokra vagyok kíváncsi. Bár ez is csak ahhoz elég, hogy megnyugtassa magát az ember, hogy nem feltétlenül lőtt mellé, de ez is valami. :)
Igen, de még az 1850-es években is meglehetősen információszegények voltak a házassági anyakönyvek.
Hogy egy másik ágamat hozzam példának, a Felbár (ma Horný Bar, Szlovákia) településen anyakönyvezett Nagybodakon (ma Bodíky) van egy Soós István-Vajas Ágnes szülőpár. A házasságuk megvan, de mindössze annyi infóval, hogy a vőlegény egy nagybodaki gazda fia, a menyasszony meg egy nagybodaki gazda lánya... Aztán megvan ugyan a szóban forgó Soós István halottija is, na, ott már írnak egy életkort is, de hiába pörgetem vissza ennek alapján a születésiket, abban az évtizedben legalább öt Soós István született... Szóval hiába van ott a megoldás ezekben anyakönyvekben, lehet, hogy soha nem tudom meg, az öt közül melyik az én ősöm.
"Szerintem a dédszülőkig azért illik egyeznie a családi emlékezetnek az anyakönyvekkel."
Ez azért nálunk is így van, akikről írtam, távolabbi ősök.
Szerencsém volt, hogy évekkel ezelőtt, amikor elkezdtem kutatni, három nagyszülőm is élt még, és ők sok olyasmit tudtak, ami nagyrészt biztos alapja volt a későbbi kutatásoknak.
"Szerintem nem szabad vakon hinni a családi információkban."
Igen, idős rokonoknál én is tapasztaltam, hogy nem emlékeznek a nevekre, ami normális. Akár a saját nagyszüleik nevére sem, mert mondjuk soha nem szólították nevükön őket, korán meghaltak, nem meséltek róluk a szülők.
Egy másik ágamon volt már ilyesmi: a nagyanyám úgy emlékezett, hogy az anyósa anyját (ez már ugye távolabbi kapcsolat) Mesterházy Máriának hívták, és nemesi származású volt. A nemesi származás stimmelt, a név nem: László Terézia volt a helyes megfejtés. Teljesen rendben volt, hogy keverte a keresztneveket, és a vezetéknévre is volt magyarázat, mivel az nagyapám unokatestvérének a veje és a gyerekei Mesterházy nevűek.
A Jaksa-ügy ugye azért volt érdekes, mert a haláleset bejelentője az apja szüleinek, tehát a nagyszüleinek a nevére emlékezett rosszul, de a fentiekből kiindulva biztos erre is lehet hasonló magyarázat.
Valószínűleg sohasem fog kiderülni, hogy milyen származású a család (a DNS teszteknek is megvannak a maguk korlátjai), és azzal is számolni kell, hogy a szőke haj és kerek arc eredetileg nem is a Zsuzsa család tagjainak jellemzője volt, hanem valamelyik egyértelműen magyar családnak, és csak onnantól lettek a Zsuzsák szőkék. Az anyakönyvek pontosságáról annyit, hogy egyikben sem szabad teljes mértékben megbízni. Ezek bemondásra készültek. Legjellemzőbb (legalábbis én ezt tapasztaltam), hogy a halottinál az elhunyt egyik szülőjének utónevét tévesztették el, de már olyannal is találkoztam, hogy az anyósát írták be az anyjaként. Egy házasságinál a menyasszony keresztnevét írták el, ráadásul az aláíráshoz is ugyanazt írták. Keresztelésinél (ez egyházi példa, az előbbiek a polgári anyakönyvezés időszakából vannak) a gyermek anyjának vezetékneve helyére a nagyanyja családnevét írták. És persze van olyan eset is, amikor az ős két vezetéknevet is használ, felváltva.
Tapasztalataim (se sok, se nagy) :-) szerint a házassági anyakönyvi bejegyzés remek megerősítés lehet. A gyermek születési anyakönyvi bejegyzését - nagy valószínűséggel - ugyanaz a pap írta, mint a a szülők házassági a.b.-ét, ...
Nem tudom, találkoztatok-e már olyasmivel, hogy hiába egyezik a családi emlékezet az anyakönyvekben leírtakkal, hiába lehet gyönyörűen pótolni egy születési évszámot a házassági vagy a halotti anyakönyvben szereplő életkorokból következtetve, hiába bizonyosodik be újabb anyakönyvi bejegyzések találva, hogy jók voltak a számítások, ha egyszer csak előkerül egy olyan irat, ami ellentmond az összes többinek..."
Szerintem a dédszülőkig azért illik egyeznie a családi emlékezetnek az anyakönyvekkel.
Nálunk is előfordult 1-1 apró eltérés, de azért nagy semmiképpen.
Hiány viszont volt bőven.
Pl. apai ágon a nagyszülők hamar haltak (1986 és 1994), ráadásul apám is, csak az egyetlen nővére az indormációforrás.
Nagyapa utolsó gyerek, nagymamának az egyetlen élő nővére 1987-ben elhunyt.
Tehát kizárólag apám nővére (72) aki segíthet bármiben.
A nagyszülőkről csak annyit tudtam amennyit anyám megjegyzett az apósáról és anyósáról. Születési helyek.
Időt már nem tudott, csak annyit, hogy idősek voltak már amikor jött a két gyerekük.
Fogalmam sincs hol házasodtak. Lehet ez a VIII. ker, de lehet ott is ahol születtek. (Kunmadaras vagy Szeghalom)
A két születésit megtaláltam, elég jó kizárási esélyekkel.
Sőt, a felmenők is ki lettek kutatva azóta...
... azonban ha meglenne a házassági (kb. 1940-1943), akkor akár még boríthat is mindent. :)))))
Bár nem hiszem, mert az öreg nevével 1, azaz egy tag létezett párhuzamosan, de ő 1956-ban meghalt Madarason. A nagyi nevével pedig egyetlen más lányt sem találtam.
De a megtalált házassági akár boríthatja is a dolgot. :)))))
Apám nővére arra nem emlékezett, hogy hogyan hívják a nagyszüleit. Mondtam neki 2 nevet, azt mondta "IGEN, ők voltak".
Higyjem el?
:D
Szerintem nem szabad vakon hinni a családi információkban.
Amennyiben igazolja az információt az állami anyakönyv vagy az egyházi, akkor OK. Az jó.
Egyébként, ha már megbízhatóság... amennyire tapasztaltam, a régi egyházi anyakönyvek esetében a +/- 5 év az én öseimnél simán belejátszott és a nevek természetesen a létezö összes változatban szerepelnek (pedig városi polgárok voltak, tehát adott esetben akár írástudók is lehetettek). Ezeket kb. ennyire lehet elhinni, hogy a házassági/halotti anyakönyv jó esetben kijelöl egy évtizedet, ahol van esély meglelelni egy keresztelési anyakönyvet? Vagy a keresztelés akkor nem feltétlen a születés idöpontját mutatja?
Legegyszerűbb megfejtés, hogy a bejelentő rosszul mondta (rosszul emlékezett, a gyász miatt összekavarodott, valamilyen okból nem akarta a helyes adatokat megadni, stb.). A halotti anyakönyv mindig a legkevésbé megbízható, mert hát nem kérhetjük meg a halottat, hogy töltse ki nekünk...
Nem tudom, találkoztatok-e már olyasmivel, hogy hiába egyezik a családi emlékezet az anyakönyvekben leírtakkal, hiába lehet gyönyörűen pótolni egy születési évszámot a házassági vagy a halotti anyakönyvben szereplő életkorokból következtetve, hiába bizonyosodik be újabb anyakönyvi bejegyzések találva, hogy jók voltak a számítások, ha egyszer csak előkerül egy olyan irat, ami ellentmond az összes többinek...
Dédanyám, Jaksa Erzsébet 1909-ben született a Tolna megyei Nagydorogon, szülei Jaksa Pál és Kis Katalin. A család is így emlékezik, és a halotti anyakönyv is alátámasztja ezt. Egy távoli rokonom feljegyzései szerint Jaksa Pál kb. 1867-ben született és 1945-ben halt meg. A MOL-ban a nagydorogi anyakönyveket pörgetve kutatva találtam egy Jaksa Pált, aki 1868-ban született, megtaláltam a Kis Katalinnal kötött házasságát is 1892-ben, a Family Search-ön pedig a nagydorogi polgári anyakönyveket böngészve megtaláltam a halálát 1947-ben. Eddig stimmel, plusz/mínusz egy-két év belefér. A gond csak az, hogy a születésinél Jaksa Mihály és Bozóti Éva a szülők, és a házasságinál szintén Jaksa Mihály és Boztói Éva, az 1947-es halottinál viszont Jaksa Pál és Nagy Mária... Ez a halotti bejegyzés tehát a kakukktojás. Minden más megegyezik, stimmel a házastárs neve (Kis Katalin), stimmel a vallás is (református), stimmel a státusz (uradalmi, illetve gazdasági cseléd). Az életkor (81 év) pedig azt jelenti, hogy nagyjából 1866 körül kellett születnie, de ugye a mínusz két év tévedés belefér. Még a bejelentő neve is arra utal, hogy ugyanarról a személyről van szó, mivel a bejelentő szintén Jaksa Pál nevű, és a dédanyámnak volt Jaksa Pál nevű öccse.
A kérdés tehát az, hogy lett a születésiben és a halottiban szereplő Jaksa Mihályból és Bozóki Évából Jaksa Pál és Nagy Mária. Mert az még rendben van, hogy Mihályból Pál lesz, ha a bejelentő fiú is Pál, és emiatt a hivatalnok elírja a keresztnevet, vagy esetleg maga a fiú sem emlékszik az öregapja nevére, de hogy az öreganyánál a vezeték- és a keresztnév is hibás legyen...
Amúgy az "eredeti" családfa szerinti ősnek, Jaksa Mihálynak Bozóti Éva csak az első felesége volt, halála után újranősült, de a második feleségét sem Nagy Máriának, hanem Makai Zsuzsannának hívták, harmadszor meg tudomásom szerint nem nősült, szóval nagy valószínűség szerint nem az a megfejtés, hogy a faluban rosszul emlékeztek a halott anyjának a nevére. Illetve eszembe jutott még, hogy mivel ennek a szép terebélyes Jaksa-családfának a tagjai Nagydorog mellett a környező falvakban, Tengelicen, Kajdacson, Györkönyben is megfordultak, és gyerekeik hol itt, hol ott születtek és házasodtak, akár két olyan Jaksa Pál is létezhetett, akik mindketten 1866-68 táján születtek, és teljesen véletlenül mindketten egy-egy Kis Katalin nevű hölgyet vettek feleségül, csak az egyik nem Nagydorogon születettet, legfeljebb ott nőtt fel, így mindenki nagydorogiként emlékezett rá.
ua. 11 Juni. Andreas Národa, Cothurnarius origina VZoliensis habitat in Vas-Berzentze. R?? C?? [talán az R.Cath.-nak valamilyen változata?]. Patre Mathia, matre Susanna Národa natus. Anno 34. Viduus. ua. 11 Juni. Maria Radoschinszkÿ civilis condit. 23 anno. VZoliensis. Patre Josepho., matre Susanna Radoschinszki nata. Coeleb.
A 'Zoliensis' 'Z' betűje ellőtti izé nem tudom, betű-e vagy csak cirkalom, de mindkét helyen ott van. A Zoliensis-t én ránézésre "zólyomi"-nak értelmezném, de talán lehet "zolnai" is. De hmmm: a Dvorzsák-féle helységnévtár szerint Zólyom latinul Vetusolium vagy Veterosolium, tehát valószinű, hogy tényleg "VZoliensis" van odaírva, és "zólyomi"-t jelent.
valaki tudna segíteni ennek a szövegnek a lefordításában/kibetüzésében?
Addig rendben van, hogy Andreas Naroda Cothurnatus (ha jól sejtem csizmadia) origina Zolnafy (ez megfelel a szülöhelyének Zolnának stimmt), habitat Vasberzonka (ok a lakhelye is stimmel) Patre Mathias (apja neve és tényleg Mathias) Matre Susanna (anyja Zsuzsanna, bár itt a családnevet nem tudom miböl lehet kitalálni) anno 34 ez is tiszta sor.
A gondok a kisjánnyal kezdödnek: Maria Radosinsky eddig ok, de mi van alá írva? 23 anno megint ok, és az azt követö rubrika megint teljesen homály.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 154/1994. számú törvénye AZ ANYAKÖNYVEKRŐL <- ennek a törvénynek a 18. §-a támaszt nyújthat, hogy mire is van egyáltalán joga.
Most ha megköveznek is, figyelmébe szeretném mindenkinek ajánlani a Pro Civis polgári társulást, melynek az itteni (Szlovák Köztársaság) magyarságért végzett áldozatos munkájáért nem lehet elégszer köszönetet mondani. Neki köszönhető - többek között - az említett törvény magyar fordítása is, amit http://www.onkormanyzas.sk/torvenyek-5.html <- itt talál meg. Párhuzamosan az eredetijével!!!
Udvardnak 62%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek, úgyhogy, mindenkinek jogában áll magyarul is "ügyintézni", bár, arra a vidékre nem jellemző, hogy ez gondot okozzon. Az anyakönyvi hivatalokban a betekintés ingyenes, kivonat készítése illetékköteles, azt hiszem 5,- €. Több módozata van a kivonatnak (a törvény taglalja), de ha magyarul akarja, ezt külön kell kérnie, egyébként államnyelven kapja. A levéltárak esete már más kérdés, itt a betekintésért is kérhetnek illetéket, ami általában jelképes, és levéltáranként változó. Ha bármi másban segíthetek, azt szívesen teszem, ha időm és egészségem engedi. :-)
Nincs személyes kutatási tapasztalatom kint, szerencsére eddig minden megoldódott a mormonokon keresztül - még.
Kint 100 év a kutatási korlát, mindenre. Azok a kötetek, amik tartalmaznak 100 évnél fiatalabb és idősebb adatokat is, nem kutathatók.
Ami kutatható azért pénzt kérnek. Nem tudom mennyit. Régen mintha 50 korona lett volna, de hogy /nap vagy / kötet, nem tudom.
Egyébként minden kérdésre készséggel válaszolnak egyébként, ha emailben érdeklődsz. Nincs nagyobb bürökrácia, mint nálunk. Lehetőleg ne magyarul írj - angol vagy német és Google szlovák, ha nem beszélsz szlovákul - mert sok helyen nem beszélik, vagy egyszerűen nem válaszolnak rá, sajnos.
Választ nagy valószínűséggel szlovákul kapsz, mert "az az államnyelv"... Esetleg a másik nyelven, ha külön kéred.
Kutatnak ők is, ha megkéred őket - elég borsos díjért. De ezt is leírják, ha kéred.
Hegyimajomnak adott válaszomat kiegészíteném még: de ez nem hirdetési felület...
Nem rég kezdtem a kutatást, és érdeklődni szeretnék, hogy Leányvár(Péter család), vagy Úny(Péter-Balázs család) kapcsán kutat valaki? Egyelőre ezt az ágat kutatom, és utána Pilisvörösvár (Scheller) ágat szeretném.
És ez hogy működik? Hosszas egyeztetés, levelezés és telefonálás, bürokrácia sűrű erdeje, igazolványok és engedélyek? Mennyire jófejek? Ha már egyeztettünk, simán csak odamegyek mondjuk Udvardra az önkormányzathoz, és magyar állampolgárként kutakodhatok az 1910-es évek iratai között, mondván, hogy az ükapám meg az ükanyám házassági anyakönyvét keresem? Bárkitől kérdezem itt a topikban, hogy van-e szlovákiai állami anyakönyvek kutatásában személyes tapasztalata - próbáltam visszakeresni a korábbi 14 424 hozzászólás közül, de ez nem könnyű...
(Amúgy a FamilySearch-ön találtam olyan felvidéki, konkrétabban csallóközi anyakönyveket, amik 1895 utániak. A Felbár/Horný Bar településhez tartozó Nagybodak/Bodíky anyakönyvei például 1910-ig vannak fent. Odavalósi az egyik ágam, bár régen elszakadtak onnan, és inkább a sokat emlegetett Udvard lenne fontos, de pechemre ott 1895-nél későbbi cuccok nincsenek fent.)
A Tolna-megyei Levéltár rendelkezett anyakönyvek, papír alapú dokumentációk mikrofilmre viteléhez szükséges felszereléssel, laborral. Így az ország több megyéjének anyakönyveit itt fotózták mikrofilmre.
Kedves marharépa; a parlamenti tájékoztató szolgálat szívesen elküldi a vonatkozó törvényt.Először egy forma levelet küldenek,és néhány nap múlva magát a törvény szövegét.(Teljesen érthető nyelvezet,nem kell félni.Nem is hosszú.)
"Magyarország, a katolikus egyház Records, 1636-1895," index, FamilySearch (https://familysearch.org/pal:/MM9.1.1/XCY1-QL5: érhetők március 1, 2015), Mathias ... , február 15, 1798, a keresztség; hivatkozva Jánoshida, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Magyarország, Tolna Megyei Levéltár, Budapest [National Archives, Budapest]; FHL mikrofilm 688.193.
Mit keres Tolna megyében egy JNKSZ megyei anyakönyv? Messzebb nem tudtám volna vinni? Nem tudok oda elmenni. Közelebbi lehetőség nincs?
A még egy kérdésedre a válasz: ennek csak Isten és a mormonok a tudói....
De úgy tudom, hogy a mormonoknak nincsenek felvidéki polgári anyakönyveik felvételezve, csak egyháziak - így familysearch-ön egy jó darabig nem kell keresni ezeket nagy valószínűséggel.
de nagy valószínűséggel, ha azokban szeretnél kutatni, jóval kevesebbet fogsz tudni kézbe venni, mint amit a FS-ön elérsz jelenleg. Ennek oka: a tavaly életbe lépett új anyakönyvi törvény által bevezetett új korlátozások, amit ráadásul egyes levéltárak még meg is fejelnek.
Ami pedig az anyakönyvek adattartalmát illeti - mindegy, hogy egyházi vagy állami, elírások, tévedések mindegyikben lehetnek.
Nekem az a kérdésem, hogy a FamilySearch-ön fent lévő másodpéldányok eredetije hol van?
Fizikailag, maga a könyv. :)
Én Borsod- és Hajdú megyét kutatom, de minden tekercset a hódmezővásárhelyi levéltárban filmeztek.
Ráadásul találtam eltérést a helyi lelkészi hivatalban lévő anyakönyv és a fs-ön megtekintett másodpéldány között (még ha oda is írják minden év végén, hogy "az első példánnyal való megegyezés hiteléül"), ha ha.
Érdeklődöm, hogy kutatja-e valaki közületek / ismerős-e valakinek ez a vonal?
Ha valaki hasonlóan ezt a vonalat kutatja, nagyon örülnék, ha felvenné velem a kapcsolatot. Kiterjedt ősfánál járok, és a legtöbb benne szereplőről van személyes információm, de még mindig vannak sokan, akikről csak a nevüket tudom, ill. vannak hézagok is a fában.
Szabolcs megye és a Felvidék:
Nyíregyháza, Ófehértó, Demecser, Székely, Vasmegyer, településein élő
Nyírbogdány, Sényő települések és környéke (Érhát??)
Márton, Ács, Balogh családok.
((római kat.))
Felvidék: Barcza, Kosice, Gňazdá településeken élő
Matirko, Schlachta családok.
Az Ignéczi Ferencz - Bakos Eszter (Demecser? Várpalota??) házasság leszármazottai különösen nagyon érdekelnének, mert Ignéczi Ferencz (sz: 1914) egyik (fél)testvére még él!!!!!!!!
A Petneházán nevelkedett/született (?) Ujlaky Otilia - Pethő József kemecsei nemesi családok szintén nagyon érdekelnének!!!!!!
Ha bárki kutatja ezeket a családok, vagy akár érintőleg is, de találkoztak ezekkel a nevekkel, tegye már meg legyen szíves, hogy felveszi velem a kapcsolatot.
"Family Search-re érdemes regisztrálni? Én nagyon sok ágat kutatok, elég terebélyes mindegyik, ezért időigényes és fárasztó böngészni, egyenként lementeni az oldalakat meg méginkább. Ha már lementettem, egyrészt nem veszhet el, és bármikor újra megnézhetem, másrészt a saját gépemről könnyebb is böngészni, na de egy közepes méretű falu többezer oldalas anyagát lementeni meglehetősen lélekölő. Szóval van valami előnye a regisztrációnak?"
Vannak gyűjtemények, amelyeket csak regisztrációval nézhetsz meg. Tehát már csak azért is érdemes.
Ha jól rémlik, a horvát egyházi is ilyen. Már amennyiben érint az az oldal. :)
Ha regisztrálsz akkor GEDCOM-file is feltölthető, és amennyiben keresel, akkor másokéban is mutatja a találatot. (Pedigree-adatbázis?)
De... online "kellene" magát a fát összepakolni? Azt kétlem.
Szerintem erre sokkal jobb egy komoly(abb) szoftver, és később az azzal előállított adatbázist/fát feltölteni az FS-re.
Még a szoftverek is nyögvenyelősek, hát még az FS beépített rendszere.
Bár számomra nem a szoftverek rosszak, hanem inkább a megjelenítés szegényes.
1. Ha ott készítesz családfát, hozzá tudod szúrni az anyakönyv képét.
2. Ha névre keresel, baromi gyorsan találhatsz testvéreket is, szerintem ez egy nagy előny. Beírod a szülők nevét, és lehet, hogy találsz olyan testvéreket is, akiket sok-sok átlapozás után, kvázi a szerencsével találnál csak meg.
3. Otthonról, kényelmesen megy, nekem ez elég nagy segítség. Végig tudom gondolni nyugodtan, lehet-e rokon, vagy kizárhatok egy-egy ágat, sokkal felkészültebben lehet esetleg majd mikrofilmezni.
4. Találkozol sok-sok névváltozattal.
5. Ha találsz valakit a keresztleveleknél, rögtön látod a filmszámot, oldalt, sort, hogy hol keress majd rá az "igazi" levéltárban.
Hátrányai:
1. Amiket leírtál, tényleg elég macerás lapozgatni, megvárni, míg betölt, de monitorhoz méretezéssel és egy helyben tartott mutatóval közben filmet is tudsz nézni kis ablakban. :)
2. Én pl. a görög katolikusokkal kicsit meg vagyok lőve.
Ha regelsz, tarts egy .txt-t kéznél, hogy felírd, melyik adagot nézted már végig, mert nem "jegyződik" meg.
Family Search-re érdemes regisztrálni? Én nagyon sok ágat kutatok, elég terebélyes mindegyik, ezért időigényes és fárasztó böngészni, egyenként lementeni az oldalakat meg méginkább. Ha már lementettem, egyrészt nem veszhet el, és bármikor újra megnézhetem, másrészt a saját gépemről könnyebb is böngészni, na de egy közepes méretű falu többezer oldalas anyagát lementeni meglehetősen lélekölő. Szóval van valami előnye a regisztrációnak?
És még egy kérdés a Felvidékkel kapcsolatban: az 1895 utáni, polgári anyakönyvek fent vannak, fent lesznek valahol, valamikor a neten, vagy ezeknek a kutatásához ki kell utazni?
Akkor már csak 1 esélyem van, hogy a Nagynyulfalui r.k. papi jegyzésnél ,születésénél , esetleg bejegyezték , hol nősült, ezt sok helyen láttam.Ha nem akkor eddig jutottam :)
olyan kérdésem lenne felétek, hogy a 1800-as években polgári halotti anyakönyvi kivonat lehetett e? lehet hogy hülye kérdés, de a papit megtaláltam, én Tényőn kutatok, elég jól állok, csak picit megtorpantam, felmenőm Sándor János , 1809 júliusában meghalt, csak sajnos nincs ott hol született, korából ugye kiderült hogy 1734ben született, s Nagynyulfalun meg is találtam egy ilyen , 1734 júliusában, Joanned Sandál, valszeg ő volt az első aki megváltoztatta a nevét Sándorral , de ez csak akkor derül ki ha megtudom hol született, esküvője 1770ben volt Tényőn, felesége Molnár Chatarina, Kajárpécen meg is találtam a születését 1750ben, s halálát 1795ben tényőn, szal akkor hogyan is tovább?kell a születése :)
Köszönöm a választ, sajnos én az evangélikus egyházhoz tartozó családomat kutatom, főleg Szarvas területén, a róm. kat. vonal Törökszentmiklós, Csépa terület. A fő vonalam a Búzás, Juhos családok.
Igen, tényleg magyar vezetéknevűek voltak a házastársak. Ez egy olyan ellenérv, ami egyenértékű az én ezer sebből vérző érveim bármelyikével - ahogy te is, úgy én is csak ötletelek, találgatok.
Azért különösen érdekes számomra a családfámnak ez az ága, mert egy idős Zsuzsa vezetéknevű rokonom is kutatta, már amennyire lehetőségei engedték (távoli országba szakadt), és valahogy ő is úgy van ezzel a családnévvel, mint a viccben az állatkertbe tévedt székely bácsi a zsiráffal: "ilyen állat márpedig nincs". Ő talált egyszer egy másik Zsuzsa nevű családot, Zsuzsa Mihály énekes (az egyetlen, valamennyire ismert Zsuzsa) családját, akik Nógrád megyéből származnak, illetve később én találtam rá a már említett Békés megyei Zsuzsákra. Több családról nem tudunk, és a rendelkezésre álló infók alapján egyikkel sem vagyunk rokonok, legfeljebb bizonyos családtagok bizonyos vonásai hasonlítanak, de ez csak a mítosz (mármint hogy minden Zsuzsa rokon) táplálásához elég, és nem bizonyít semmit.
A szláv eredet nemcsak a szőke haj meg a jellegzetes kerek arc, illetve a felvidéki származás miatt ütött szöget a fejembe, hanem a többi udvardi, szlávos vezetéknevű felmenőm (Gubo, Kondicz, Maczko, Zatyko), illetve az Udvardon élő többi szlovák, a magyarokkal persze keveredő, többé-kevésbé asszimilálódott család miatt. Udvardra, ahogy sok más magyar településre, a török pusztítás után érkeztek cseh, morva és más nemzetiségű telepesek, mivel a magyar lakosság egy része elpusztult vagy elmenekült. Maradtak persze magyarok is, sőt érkeztek újak, és ahogy írtam is, a település magyar többségű volt, sőt ma is az. Én is úgy gondolom, hogy a Zsuzsa egy magyar család, vagy ahogy te is felvetetted, elmagyarosodott. A mi családi emlékezetünkben amúgy sincs benne semmiféle szláv identitás, senki nem emlékszik szláv felmenőkre, sőt még egyfajta halk gyűlölet is van a szlovákok iránt Trianon meg az azóta eltelt időszak bűnei miatt. Ehhez képest vicces, amikor "csehszlovák" (amúgy magyar nyelvű, magyar identitású) rokonokról beszélnek, de hát nálunk néha a székelyeket is románnak nevezik.
Van az a vicc, hogy "a szlovákok azok a csehek, akik beszélnek magyarul". Az én fiatal felvidéki magyar ismerőseim egy részének is szlovákos hangzású neve van. Tudathasadásos állapot lehet, hogy szlovák állampolgárok, beszélnek szlovákul és magyarul is, szlovákos családnevük van magyar keresztnévvel, és magyar identitással rendelkeznek. Persze nekünk, magyarországi magyaroknak nehéz megérteni, mit jelenthet szlováknak vagy felvidéki magyarnak lenni. Amúgy is érdekes, hogy a cseh, a szlovák és a lengyel nyelv között kevesebb a különbség, mint mondjuk a saját országgal nem rendelkező katalánok és pláne a baszkok nyelve és a spanyol között. Ez a terület, ahol Udvard is található, korábban Morvaország része volt, aztán ezer évig Magyarországhoz tartozott, ki tudja, milyen nemzettudattal rendelkeztek az ott élők, és mi különböztette meg őket a csehektől vagy a morváktól. Mivel sem történész, sem nyelvész nem vagyok, ez nekem ugyanúgy nem kristálytiszta, mint hogy mi a különbség kasubok és lengyelek, ruszinok és ukránok, sokácok és horvátok, vagy éppen székelyek és magyarok között. Mármint miért és hogyan váltak külön vagy éppen olvadtak egymásba, és melyikük hogyan őrzi vagy éppen nem őrzi identitását. Az logikus, hogy anno a Nagy-Magyarország északi vármegyéiben élő szlovákok egy része beházasodott, beleolvadt a magyarságba, másik részük pedig őrizte nyelvét, és tudatában maradt származásának, mint ahogy most a felvidéki magyarsággal is ez történik.
Visszatérve az eredeti témára: a Zsuzsa simán lehet magyar név, zsinórban legalább öt generációnyi Zsuzsa nevű felmenőm élt Udvardon, magyar feleségeik voltak, valószínűleg mindannyian magyarul is beszéltek, legfeljebb a nagyon távoli múltban szakadhatott ki valamelyikük egy szláv, vagy ki tudja, milyen közegből. Egyébként éppen a fent emlegetett idős rokonom pendítette meg egyszer azt is, hogy az ő nagyapjának, az én dédapámnak, aki marhakereskedő volt, és állítólag remek üzleti érzékkel rendelkezett, talán zsidó vér is csörgedezhetett az ereiben. Ez megint csak olyan feltételezés, amit nehéz lenne bizonyítani úgy, hogy az 1700-as évek végégi ellátva kizárólag katolikus ősöket találunk az anyakönyvekben. Zsidó identitásnak amúgy szintén nincs semmi nyoma a családban, ugyanúgy, ahogy szlávnak sincs - persze ennek oka a "sikeres" asszimiláció is lehet.
(A családom egy másik ága Jaksa vezetéknevű, ahogy régebben szintén írtam erről a topikban, és ott hasonló a helyzet. Szűkebb családi körben nálunk senki nem mondaná magáról, hogy mondjuk szerb származású, de a Facebookon találtam cseh, lengyel, szlovén, szerb, horvát és montenegrói Jaksákat, ami meg a magyar találatokat illeti, a többség dél-alföldi és dél-dunántúli. Az én Jaksa felmenőim történetesen Tolna megyeiek, leveleztem is odavalósi Jaksákkal, sőt évekkel ezelőtt szerencsésen meg is találtam a rokonságom egy részét. Az egyik lány mondta, hogy valószínűleg délszláv, talán rác vagy szlovén eredetű a név. Volt olyan Jaksa nevű távoli rokonunk, aki az 1920-as években Jánoshalmira magyarosította a nevét, ami szintén nem bizonyít semmit, de érdekes adalék.)
Megnézve az udvardi Zsuzsák házastársainak nevét, nekem főként magyar hangzásúnak tűnnek, ami alapján én azt mondanám, hogy magyar, vagy legalábbis elmagyarosodott családról beszélhetünk. Ugyan nem tudok szlovákul, és a nevek eredetének kutatója sem vagyok, de ha jól tudom a szlovák š betűt s-nek ejtik. Ez alapján tehát elvárható lenne, hogy egynél (ennyit találtam a keresztelésiben) több Susa-t, Suska-t találjunk az anyakönyvekben. (Persze ez nem több ötletelgetésnél.)
Én nem fogadnám el azt az érvet, hogy azért lennének szlovákok, mert Békéscsabán és a környékén sok szlovák lakott, és élt ott egy Zsuzsa család is. Még ha ki is derülne valahogyan, hogy rokonok vagytok, és ugyancsak a mai Szlovákia területéről származtak el, akkor sem lenne bizonyított, hogy szlovák a család, mert miért ne vándorolhatott volna be a szlovák családokkal egy-kettő (több) magyar, német, izraelita stb. család is?
Csupán arról lehet szó, hogy a korai időszakban a névváltozatok közül még nem állandósult a Zsuzsa. Hogy melyik volt az eredeti azt nem tudom, mindenesetre már a Zsuzsa-Balla házasságkor a férjet, mint Zsuzsa-t jegyezték be. (János nevű fiúk keresztelésénél (1798) az apa vezetékneve Zuzza, majd a gyerek a házasságkötésekor, mint Zuska szerepel, 1877-es halálakor, már mint Zsuzsa íratott be.)
egyháziból csak a r.kat és ref. keresztelések egy része van fent és elenyésző zsidó.
de vannak hiányok - akár adott településen belül is. tudok olyan létezőanyakönyvről, ami nem lett lemikrofilmezve sem - valamiért kimaradt a szórásból, és nem a nagyon rossz állapota miatt.
illetve sok anyakönyv megsemmisült - erről a wikipédián van lista
Ebben nagyon tudatlan vagyok, de érdemes lesz utána néznem, mivel eddig nemesi címre nem gondoltam, mivel eddig papok és kereskedők kerültek az utamba.
A kutatási területem Ausztria (Graz, Bécs, ) Lichtenstein, Pozsony.
Még egyszer köszönöm, hiszen ez az info máris továbblendített.
Hasonló gondolataim voltak, csak az elképzelhető, hogy valaki 1840-ben született és így használta a nevét? Kapni lehetett ezt a névhasználatot vagy öröklődött? A férfi egyébként ezredesi rangban volt.
Nyilván ezt az tudja aki a katonai dolgokban járatosabb mint én.
A levéltári anyakönyvi adatok nem mind föl vannak téve?
Ami anyakönyvről készült mikrofilmet eddig láttam még,arról az adatok fönt voltak.Jó,lehet,hogy nem egészen pontosan olvasva,esetleg félrenézve,de nem hagyták ki a könyv elején levőket,ami az 1600as kell hogy legyen.
Mindegy,úgyis terveztem az átnézést.
vagy az egyház nem adta oda az összes anyakönyvet,és az egyházi levéltárban lehet az eleje?Ki tudja.
Egy kis segítséget kérnék. Szerintetek mit jelent a következő névforma: EDLER RITTER VON TALLHAIM ALEXANDER THALMEINER - direkt írtam nagybetűkkel, mert a pontos helyesírást nem ismerem, és nem tudom, hogy a pirossal jelzett rész a név része, vagy valamilyen rangot, poziciót jelent. Találkozott már valaki ilyen névformával?
Régóta kutatom a felvidéki Udvard településről (szlovákul Dvory nad Žitavou) származó Zsuzsa-családot, itt is többször említettem. Nagy bosszúság volt, amikor a szlovák állam letiltotta az anyakönyvek egy részét, és egy idő után nem tudtam őket kutatni a MOL-ban, de most a neten (FamilySearch.org) megtaláltam ugyanazokat az anyakönyveket.
Amit eddig tudtam: a család öt generációig visszamenően úgy írta a nevét, mint most (tehát Zsuzsa), a sokáig ismert legrégebbi ősöm pedig úgy, hogy Zsuska. Vallásukat tekintve katolikusok, a foglalkozásuk meg elég vegyes: volt köztük katona, cipész, marhakereskedő, illetve a szántóföldtől a bányáig mindenfelé dolgozó napszámos.
Most plusz egy generációt sikerült visszamennem az időben, és találtam egy Zusa nevű feltételezett őst. Feltételezett, mert ugye az 1800-as évek elején a házassági bejegyzéseknél még nem írták oda a szülők nevét, de kisebb településnél és ritkább névnél jók az esélyek. A település Udvard, a titulus szolga (úgy tudom, a famulus szó ezt jelenti), a feleség családneve Balla, és több információ, ahogy ez ilyenkor lenni szokott nincs. Tehát se nyelv, se vallás, bár régi katolikus családról és katolikus anyakönyvről van szó.
A családneves topikban a Zsuzsa és a Zsuska név eredetére is rákérdeztem korábban, és azt a választ kaptam, hogy biztosan magyar eredetűek, mivel Udvard magyar többségű település volt, sőt még ma is az, illetve mindkét változat a Zsuzsanna név beceneve, családnévként anyanév, vagyis egy nőnemű családtagról kapta a nevét. Kizártuk a környéken fellelhető német/zsidó Susmann magyarosítását, a lengyel/szlovák/ruszin nyelvterületen honos Šuškával való rokonságot viszont nem vetettük el.
Nekem régóta gyanús ez a Zsuzsa/Zsuska családnév, és leginkább a szláv eredetet tudom elképzelni.
Egyrészt hiába magyar többségű Udvard, az anyakönyvek már a vizsgált évszázadban, az 1800-as években is tele voltak szláv hangzású nevekkel. Hogy mást ne mondjak, az én további udvardi felmenőim között is van Gubo, Maczkó és Zatykó vezetéknevű, de az enyém mellett szintén udvardi család a Balasko, a Chovanecz, a Dvorák, a Hadina, a Hlavenka, a Hornyák, a Jankovics, a Klasnik, a Králik, a Moravcsik, a Petrás, a Recska, a Repka, a Sztanko, a Závorszky vagy a Zelenka, és még sorolhatnám.
Másrészt a szép emlékű Iwiw-korszakban felvettem a kapcsolatot egy másik Zsuzsa-családdal, akik Békéscsabán, Telekgerendáson élnek, és az a terület is köztudottan tót fészek volt. Anno kaptam is tőlük egy családfát, és azon is olyan nevek voltak a Zsuzsa mellett, mint a Bencsik, a Gajdács, a Knyihár, a Malatyinszky, az Oryszcsák, a Potocska, a Sipicki vagy a Susánszky. Ennek a Zsuzsa-családnak egy része, úgy tudom, Szlovákiába költözött, de az is lehet, hogy a lakosságcsere során telepítették őket vissza. Az enyémmel egyébként nem találtunk rokonságot.
Harmadrészt az én Zsuzsa nevű dédapám beszélt csehül/szlovákul, bár állítólag csak a seregben kellett megtanulnia. És akkor ott vannak még olyan apróságok, hogy szláv arcvonásokkal rendelkezett, de ez már belemagyarázás is lehet a részemről.
Szóval a kérdésem az volna, hogyan lett a Zusából Zsuska, a Zsuskából meg Zsuzsa, és a fent leírtak alapján szerintetek milyen eredetű családról lehet szó?
Mostanában a szlovák anyakönyveket nézegetem, és elég sok van olyan amit kidob a FS találatnak születési anyakönyvben fényképpel de az oldalon nincs meg az adott község anyakönyve. Na kicsit okoskodtam és mire nem jöttem rá: beírtam a keresőbe a megadott nevet, időszakot /ami nincs fenn az anyakönyvek között/ kidobta a találatot. Na most katt a névre: előjönnek az adatok és az alján egy többjegyű szám a digitális könyvtár száma katt a számra majd beírod a keresett évszámokat. Na most jön egy kis játszadozás de megéri, /mivel nem kell a levéltárba menni/ szóval szépen letudtam tölteni az összes hiányzó évet a gépemre. Lehet hogy ezt már más is tudja ez csak azoknak akik még szenvednek vele. Ödv.
Szia. Elég régen voltam fenn az oldalon, szóval úgy kéne működni a dolognak, hogy a Smart Matches találatoknál kidobja az azonos neveket ott a sor végen van olyan hogy műveletek- egyezés áttekintése-további műveletek ide katt és ott van a kapcsolat felvétele. Rémélem segített.
Érdeklődnék ki jártas a myheritage nevű oldalon mert rábukkantam egy személyre kivel közös ismerősünk van és szeretném vele felvenni a kapcsolatot csak nemtudom hogy lehetne ezt megoldani . Az illető Brunczvik Éva
"Jamroskievics József, Kurinszky Pál, Rocforte Bálint személyleírása..."
"Minden bizonnyal Kurinszky Pál [az], akit a május 20-i látogatás alkalmával Galiciában elfogtak..."
"Kb. negyven [éves], magas termetű, széles vállú, fekete...; arca fekete (sötét bőrű?), hosszúkás, kék szemű, rövid/kis és vastag orrú, ... [itt a ruházat leírása jön, amiből utolsó a: ] csizma; lengyelül beszél, belorusz(?) akcentussal és valamennyit németül"
Latin szöveget le tudna nekem fordítani valaki? 2 bejegyzést írok le latinul.
Ez az ősöm Lengyelországból költözött ide az 1770es években.
Néhány évvel későbbi bejegyzés megemlíti,hogy Németországból,Lengyelországból "menekültek" ide emberek.
Egyébként Lengyelország ekkor veszítette el a függetlenségét. Az osztrákok-németek és oroszok felosztották egymás közt az országot.
Latin szöveg:" Perfonales Defcriptiones Josephi Jamroskievics,Paulus Kurinszky,Valentini Rocforte, per Regium Gubernicum Gallicia Occidentalis communicatas Praetitulatis Dominationibus veftris fine currentationis,& ordinandae interceptionis in advoluto communicari. De Dato 6.Octobris 1775."
2.rész:" Certi Pauli Kurinszky,qui Occafione vifitationis die 20.Maji a.c. in Gallicia peretae interceptus,aft fubin e Civico Brzeskenfi Arefto profugit:
A Győri Egyházmegye (online) könyvei között nem szerepel jó néhány település, pl. Máriakálnok, Barbacs, Valla, Kimle, a teljesség igénye nélkül. A fondjegyzékben szerepelnek (acta_parochialia), szépen dobozokra lebontva Ennek mi lehet az oka?
Úgy tűnik, hogy vannak pozsonyi felmenőim is (Püspöki, Vereknye). Nagyon szépen olvasható könyvek vannak ott, amiket az FS-ből lehet elérni. De, a házassági bejegyzéseknél nem írták be a szülőket, csak a házasulandókat és tanukat :( Milyen más forrásból lehetne adatot nyerni a szülőkről? Végül is az lenne a lényeg, mert így tudnék továbbjutni.
A geni.com-ot használom a családfám építéshez, de újabban az FS "képek" - amik úgy működnek, hogy linket kell beszúrni ami az FS oldalon lévő eredeti anyakönyvet tölti be - nem jelennek meg se kis, se nagy méretben. A régebben felvittek viszont igen. Ez, így első olvasatra kicsit zavaros, de aki használja az oldalt talán érti mi a gond. Szóval miért lehet ez?
Az 1809-es és 13-as nemesi összeírásokat néztem ma meg a levéltárban.
Itt már szerepel a családnév,de az ősöm nincs benne.Lehet hogy a testvére az ősömnek.
Majd holnap a falu összes leírását átnézem az 1800as évek elejéről.
Sokszor nem is úgy írják le a családnevet ahogy kiejtjük (pl: Csenge~Tsenge)
Köszönöm ezt az információt a sárosi faluról.
Igazából megtaláltam a falu anyakönyvében az adott illetőt,de az a baj,hogy májusban és novemberben is született olyan nevű ember.Van ott egy latin nyelvű bejegyzés 1853-ból de nem tudtam kiolvasni.
1855-ben,pedig több családtaggal Borsodba jöttek és elvett egy helybéli lányt.
Azt nem tudom,hogy maradtak-e ott rokonok,mert már eléggé "régi" ez az ág.
Talán a nagyanyám tudna valamit róla,de ő már nagyon öreg (95éves)
Tegnap még voltam a "faluban" ahova odaköltöztek a Sáros megyei őseim,de a faluban csak 1810-től anyakönyveztek a görög katolikusok,szóval ennél visszább már nem tudok menni.
Azt nem tudom megmondani neked, hogy miért nem szerepelt a család a borsodi
nemesi listán, de vsz. nem azért mert "hét szilvafások" voltak. Legalább is az
enyéimnél azt tapasztaltam, hogy ez nem kizáró ok. Találkoztam én olyan esettel is,
ahol gulyás ( vagy csordás?) foglakozású volt a nemes ember.
Közelebb jutsz talán, ha a település viszonyait jobban megismered, hogy a királyi
uradalomból, a majorsági földekből mikor és miért kaphattak ezek a családok
külön telkeket. És kitől? Még valamelyik nagybérlő idejében, a káptalan idejében?
A bírtok per-anyagban is valahogy úgy írják, hogy " akik nemeseknek tartják magukat". Nyilván okkal tartották magukat nemesnek, mert ahogy olvashattad
te is a falu történetében, nemes Bihari István hadnagy említve van adókönyvben,
ill. a Lengyel család nemesi levele fenn is maradt. Vélhetőleg a többiek sem ok nélkül
voltak az anyakönyvekben nemesek. Adatokat kellene felkutatni a tieidre is.
Nemesi összeírás több soron, több alkalommal volt a vármegyékben. Ezek nem egyforma mélységűek voltak. Kimondottan a település anyaga között is kellene keresgetned a tieid után. Nem is írtak össze minden nemest, - minden esetben.
Meg sokféle más okmányban, perben, nemesség igazoláskor stb. szerepelhet a családod.
Ha jól értelmeztem az adatokat, akkor ezek a nemes családok a földterület kb
1/4-ét bírták a faluban, ami a népesség létszámához képest nem kevés.
Zsanett, ha aktuális még neked Mucza Mátyásné, Gál Mária halálozása, akkor írj egy emailt az nklacus kukac gmail pont com címre, Nagy Kovács Lászlónak.
A leányvári svábokat kutatva rátaláltam egyik ősömre Partl Andrásra kinek a felesége Mauchner Katalin volt. P. András 1776-ban született. Később feleségével és családjával elköltöztek Rákoscsabára és ott született még pár gyerek. Azonban Leányváron volt még egy Partl András ki szintén 1776-ban született (neki van pontos adat hónap, nap) és a felesége Hofner Borbála. Az lehet hogy ez egy személy? Mert Rákoscsabán 1811-ben született egy Partl Anna kinek szülei Partl András és Hofner Katalin! Tudtommal csak az én Partl családom költözött Rákoscsabára és azelőtt nem élt ott Partl.
Nagyon egyezőek a két András dátumai: házasság, születés, nem tudom eldönteni most ez egy személy?
Voltam a megyei levéltárban és a nemesi őseimre akartam rákeresni a nemesi összeírásokban.
(Egy könyvben vannak beírva a megyei nemesek.)
Azonban az én nemesi családom nem szerepel ebben a könyvben.
Vajon miért nem?
A falu honlapján viszont ráakadtam a családra,több más nemesi családdal együtt.
Ezt írják:"
1735. óta vezetett, illetve meglévő egyházi anyakönyvben is nemes előnévvel vannak bejelölve egyes családok, mint Ns Bihari, Ns Horváth, Ns Csenge, Ns Kun, Ns Lengyel, és Ns Fegyverneki családok. Valószinű, hogy valamikor fegyveres szolgálataikért kaphatták meg a majorsági földekből kihasított telket és jogot a megkülönböztető előnévre.
Lehet hogy csak "hét szilvafás" nemesek voltak,ezért nem szerepelnek az összeírásban?
Az anyakönyvekben sok ilyen vezetéknevű embert találtam,szóval nem is lehet mondani hogy kevesen voltak.
Az lehetséges hogy más megyéből származnak,ezért nem szerepelnek a nyilvántartásban?
Kerestem a hadtörténeti levéltár segítségével, semmi adat. abban bízok azt nagyapám, aki a II. világháborút végig katonáskodta, mondta volna. sajna elég szűkszavú volt amikor a háborús téma előjött. az érdekesség még, hogy a dédapám felesége Mosonmagyaróváron van eltemetve a három gyerekével. lehet, hogy fehérvár és óvár közt volt még egy állomás amiről nem tud sem az apám sem az öccse. azért köszi az eddigi segítségeket
Hát ez a bökkenő! nem tudom hol halt meg. a fehérvári belvárosit megnéztem a fehérvári levéltárban. nagyapám még 1916-ban megtalálható a belvárosiban meg előtte egészen 1737-ig mindenki a belvárosiban. lakhelyük egy egészen jól körülhatárolható terület fehérváron. aztán fekete folt 1933-ban meg már mosonmagyaróváron laknak. dédapám nélkül
sikerült már valakinek a familysearc-on a halotti anyakönyvekből infót nyerni? dédapám Székesfehérváron született 1882. január 22-én, de nem találom, mikor halt meg. 1934-ben felesége már, mint özv A. Jánosné-ként írja alá nagyapám tanoncszerződését
na akkor újra, mert egyrészt elb...tam, másrészt nem frissítettem, mielőtt válaszoltam, s így még nem láttam az időközben érkezett választ
"LINDWURM (LINDVURM), Sebastian (rk) Geboren um 1730. Zeuge bei: Johann "Michael" STROHMAYER und Eva OTT (am 16.02.1773 bei der Kirchl. Heir.); bei "Stefan" Rex ENGLERT und Theresia ZIEHRER (am 18.01.1774 bei der Kirchl. Heir.) Kirchl.Heirat am 04.08.1761 in Schorokschar.
mit SCHILLING (SCHIRLING), Dorothea (rk) - Eltern: S., Johann Adam u. NN, Anna Maria Geboren errech. 1726. Wohnort: 1759 in Sankt Martin auf der Insel. Gestorben am 01.05.1801 in Schorokschar. "
Lindwurm Sebestyén (r.k.) 1730 körül született. Tanú: Strohmayer János "Mihály" és Ott Éva 1773 február 16-i egyházi esküvőjén; Englert "Stefan" Rex (gyanítom, hogy Szent István király utáni névadásra utal a Rex) és Zierher Terézia 1774. január 18-i egyházi esküvőjénél
Schilling (Schirling) Dorottya (r.k.)
Szülei: S. János Ádám és ismeretlen Anna Mária (vagy Annamária) (Vissza)számolva 1726-ban született. Lakhelye: 1759-ben Szentmárton a szigeten. Meghalt 1802. május 1-én Soroksáron
Kis segítség kéne egy német szövegben! Az évszámokat tudom halál házasság stb..
de a többit nem tudom!
"LINDWURM (LINDVURM), Sebastian (rk) Geboren um 1730. Zeuge bei: Johann "Michael" STROHMAYER und Eva OTT (am 16.02.1773 bei der Kirchl. Heir.); bei "Stefan" Rex ENGLERT und Theresia ZIEHRER (am 18.01.1774 bei der Kirchl. Heir.) Kirchl.Heirat am 04.08.1761 in Schorokschar.
mit SCHILLING (SCHIRLING), Dorothea (rk) - Eltern: S., Johann Adam u. NN, Anna Maria Geboren errech. 1726. Wohnort: 1759 in Sankt Martin auf der Insel. Gestorben am 01.05.1801 in Schorokschar. "
A nemesség bejegyzésénél a keltezésre is érdemes figyelni: 1848 után tulajdonképpen teljesen tárgytalanná vált, és már előtte is majdnem mindegy volt -- a telekadó alóli felmentés a falusi cipésznek vagy kovácsnak nem sokat jelentett. Én mindenhol azt tapasztaltam eddig, hogy nagy összevisszaság volt a beírása körül, egyik lelkész sem volt igazán következetes. (Néha bosszantó: a faluban két Bíró István élt, egykorúak, az egyik nemesi származású, a másik nem -- de nem lehet ennek alapján megkülönböztetni az anyakönyvi bejegyzéseket, mert a titulus hiánya nem jelent semmit.)
ha minden összejön (leginkább a munkahelyemen a szabadság), a 23-i héten lehetőségem lesz arra, hogy kiutazzak Romániába 3 napra, levéltárakban kutatni. Két útvonal van megfontolás alatt:
Nekem is voltak ilyen eseteim. Én összevetettem a megye nemesi összeírásaiban
az adott falura vonatkoztatott nemesi neveket, és az anyakönyvben nemes
címmel szerepeltetett neveket. Egyeztek. Inkább az volt a jellemző, hogy az
anyakönyvekben nem mindenkinél szerepelt a cím. Még talán a felénél- harmadánál sem. Majd az adott faluban eltűntek ezek a korábbi bejegyzések, és később már
ezek nélkül jelentek meg ugyanazon nevek, családok.
Szeretnélek megkérni arra, hogy - ha időd engedi, s utad arra visz - hogy az aradi levéltárban nézz utána bizonyos őseimnek. Természetesen vállalom az általad megjelölt költségeket és tiszteletdíjat. Annyit kérek, hogy valamiféle tájékoztatót adj arról, hogy mindez hozzávetőlegesen mennyit kóstálna? E-mail címem: simon.zolibacsi@gmail.com.
Keresem nagyszüleim testvéreinek-, gyerekeinek leszármazottait. Nagyapám Krizsán Mihály családja felvidéki származású (ő Eperjesen született 1862-ben, szülei: Krizsán György és Iván Anna), nagymamám Takáts Mária (Maglódon született 1876-ban, szülei: Takács Mihály és Kovács Anna), 1900-ban, Maglódon közöttek házasságot. Tizenkét gyerekük született, életük végéig Pestszentlőrincen laktak. Unokatestvéreim leszármazottainak jelentkezését is örömmel venném, illetve mindenkiét, aki tud róluk valamit.
Nagyon klassz anyagot találtál. Így azért könnyebb olvasni, mint azt a kéziratot. Ezt nem ismertem.( meg még sokmindent :(( ) Azon agyalok, hogy ez az ember katolikus, vagy protestáns volt-e. A Pfarrer lelkészt jelent, a katolikusok nem használják ezt a kifejezést csak a protestánsok. Vagy nem? Ha katolikus pap volt, akkor nincsenek leszármazottai így zsákútcába futottam? : ((
Na jó, kicsit optimista vagyok! :)) Még sok időm van a nyugdíjig, pedig szívesen utazgatnék a helyszínekre és keresgélnék Pl. Liechtenstein szép kis hely lehet. Gondolom a profi kutatók így csinálják és nem arra várnak, hogy valaki valamikor digitalizál egy izgalmas dokumentumot.
szbildiko: + két település: Skalis és alatta meg talán St. Martin bei Skalis ?
A papíron említett könyv PDF-ben itt letölthető: Ignaz Orožen: Das Bisthum und die Diozöse Lavant: http://www.dlib.si/details/URN:NBN:SI:doc-RLXJ837X/284., 462. és 472. oldalak (valamint 95. és 501.? oldalak)
Azima: Annyit még kiegészítésül skoumi hozzászólásához, hogy a linken, amit megadtál Babus János és Gas (?) reformátusok voltak, és én a katolikus anyakönyvet linkeltem. A református anyakönyvek képei azért nincsenek fenn, mert a mikrofilmen van 100 éven belüli adat is. https://familysearch.org/search/catalog/results?count=20&query=%2Bfilm_number%3A2288479
Egy kis része azért kutatható, mert az már egy másik mikrofilmen van rajta: ITT
Azima ezekre nézzél rá, itt vannak képek is, kb. 10 km-es sugarú körön belül vannak a települések. A Kis vezetéknevüt sem zárnám teljesen ki, de ennél sajna nincs kép.
Fantasztikusak vagytok. Bármelyik értelmezés beleillik a képbe. Hiába Ti már sokkal gyakorlottabbak vagytok. Így már ma éjszaka tudok aludni és nem agyalok rajta. Mégegyszer köszönöm! :))))) Igaz nagyon az elején járok a dolognak, de a szerencse eddig mellém állt. Igen ritka név a Thalmeiner amit kutatok, de már nagyon sok anyagom van. Igaz a puzzle még nem állt össze csak részben. Kb. egy-két év és készen lesz. Köszönöm!
"...előjön egy adatlap, de kép nem elérhető. Ez azt jelenti, hogy nincs becsatolva, vagy pontosabban mit?"
Ha az adatlapon, ami megnyílik, a jobb oldalon azt olvasod, hogy No image available, az azt jelenti, hogy a az anyakönyv adott lapjának képe valamilyen oknál fogva nincs feltöltve. Az ok általában jogi - az eredeti forrás tulajdonosával kötött megállapodás szabályozza, hogy mi jelenhet meg, és mi nem.
A felvidéki anyakönyvek esetében van olyan, aminél megtekinthető a kép. Így gondolom az oldal programozásánál default-ba berakták az ezt jelző fényképezőgép ikont, ugyanakkor a kiválasztott személy adatlapján látod csak, hogy elérhető (Download image), vagy sem (No image available).
A másik kérdésedre:
A hivatkozott könyv borítóján láthatod (https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-23397-21343-81?cc=1554443&wc=9P3Y-1XM:107654301,107715901,161768701,161773201) milyen települések vannak benne. Hubó nincs benne, tehát vagy önálló anyakönyve volt, vagy más település filiájaként funkcionált.
Mellesleg jegyzem meg: a FS-ön lévő "születési" dátumok NEM születési dátumok, hanem keresztelésiek. Hogy mikor született, arra csak az anyakönyv adhat választ (nyilván amíg nem vezették a két eseményt külön rubrikában, a keresztelés napját tekintjük a születés napjának is - tekintve, hogy egyéb adat nem áll rendelkezésünkre a születés idejét illetően.
Reméltem, hogy ezt nem kérdezed meg, mert fogalmam sincs :) Mondjuk sokadik olvasatra Geistlinger, de az is egy név. Beleláttam még Geißt-ot (Geisst) is, de sajnos nem vagyok németes.
Köszönöm a gyors segítséget. Mindegyik helységnév létezik és azon a környéken, ahol én most kutatgatok. Ha nem vagyok nagyon udvariatlan, megkérnélek, hogy a név után lévő szót nézd már meg légyszíves. A mai napom a szótárazással telt, próbáltam hasonló írásképű szavakat keresni, de nagyon nem jártam sikerrel.
Lassan azért összeáll a szöveg, így már tudom kiről van szó nagyjából.
Szia. Kérnék még egy kis segítséget. Az alábbi linken a nevek alatt látok fényképező ikont (képet, mindegy). Szóval ha rákattintok bármely névre, előjön egy adatlap, de kép nem elérhető. Ez azt jelenti, hogy nincs becsatolva, vagy pontosabban mit?
A másik kérdésem, hogy amit az adatlapon látok szül. dátumot, az alapján kerestem az általad megadott linken a személyt. De nem találom.
Értsd pl: Babus János 1810 ápr. 18. Fullra nem találtam. Illetve Babus Gus (ez milyen név lehet, mit írhattak el?) 1814. dec. 31 Ő sincs meg.
Aki viszont fullra eltűnt. Babus Imre (Emericius) Az ő szülei u.a. mint János és Gus? -é. Illetve ami biztos Hubón született. Mivel 1837-ben házasodott, valahol 1810 körül kelett születnie. Minden segítséget, előre is nagyon köszönök.
Még eddig nem írtam a fórumba, de mivel én is foglalkozom a családfám kutatásával, nagyon sok hasznos infot tanultam eddig tőletek. Ha valaki ráérne és segítene megfejteni a következő kéziratot, nagy segítség lenne számomra. Sajnos csak részben tudtam elolvasni a szöveget. Főleg a települések nevét nem tudom mindegyiket beazonosítani. Nem hagy nyugodni a dolog, már százszor nekikezdtem, de nem megy. Gondolom van köztetek aki tapasztaltabb nálam, vagy Ausztria, Lichtenstein településeit már kutatta. Köszönöm előre is!
Szoktam kijárni kutatni - ha van rá igény és térítik az ezzel járó költségeket. Ez nyilván nem két forint (utazás, szállás, levéltári költség, kutatás), de mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy saját maga küzd meg az elemekkel kint, vagy megfizeti azt, akinek van már rutinja. :)
Ha itt nincs egy keresett felekezet egy keresett településen, akkor valószínű máshol anyakönyvezték - vagy határon túli települések esetében olyan település is lehet, aminek nincs itthon kópiája.
Hátha még valakinek jól jöhet. Részlet a Száz magyar falu sorozat Nyíracsád kötetéből.
"A falun kívülre mutató exogám házassági kapcsolatok a XVIII. század végén, a XIX. század elején az alacsonyabb lélekszámú reformátusságra voltak jellemzőek. Ez az arány ebben az időben az anyakönyvi adatok alapján ötven százalékot meghaladó volt, míg a görög katolikusoké nem érte el a húsz százalékot sem. A reformátusok főként a közeli Vámospérccsel, Ábránnyal, néhány érmelléki településsel, a debreceni tanyavilággal, majd a megnövekedő református lakosságú Mártonfalvával álltak házassági kapcsolatban, a görög katolikusok pedig Lugossal, Körtvélyessel, Penészlekkel, Béltekkel, majd a XX. század elejétől (Nyír)Ábránnyal, valamint (Nyír)Mártonfalvával, Nyíradonnyal. Az 1900-as évek elején a helybeli felek közötti házasságkötések a dominánsak, bár a vőlegények mintegy egyharmada más településről származott, s ekkor már főként a görög katolikusok körében.
Míg a XX. század elején a lányok túlnyomó többsége 18-22 évesen kötött házasságot, de nem volt ritka a 15-16 éves menyasszony sem, addig a legények 23-27 éves korukban, a katonaidő letöltése után. Ennél fiatalabb korban házasuló legényt szinte alig találni ebben az időben."
"Nyíracsád a nagycsaládos települések sorába tartozott. Igen általános volt még a XX. század első évtizedeiben is, hogy az asszonyok hat-tizenkét gyermeket szültek, sőt nemritkán ennél is többet. A Központi Statisztikai Hivatal 1960-ban készített jelentése szerint a település 1218 házas asszonya közül 107 szült öt gyereket, 198-an hat-kilencet, 44-en tíz-tizenötöt, hárman pedig tizenhatot vagy annál is többet. A négy gyereket vagy annál többet szülők aránya 36,8 százalék volt.
A bő gyermekáldást azonban - a település lakóinak nagy szegénysége, az elmaradott egészségügyi viszonyok következtében - tragikusan magas csecsemő- és gyermekhalandóság kísérte a múltban. Mértéke a XVIII-XIX. század fordulóján gyakran a hetven százalékot is meghaladta, sőt még 1948-ban is arról számolt be a község szociálpolitikai bizottsága, hogy ez az arány harmincszázalékos."
Nálam is van ilyesmi, de nem ebben az esetben. Itt valószínű, tényleg a kora miatt írtak be kevesebbet. Igaz 100%-ig csak akkor lehetek benne biztos, ha megtaláltam minden iratot.
Segítséget szeretnék kérni, mivel a családfa kutatás során kiderült, hogy Erdélyben Temesvár megyében, Gattaian és Dettán éltek az Öseim. Akit Keresek Kácsor, Hallai, Telek és Kovács nevűek. Római katolikus vallásúak voltak.
Nálam is van ugyanattól a szülőpártól (ill. kettő párnál is előfordul) két ugyanolyan keresztnevű gyerek 10 év különbséggel, az a tippem, hogy az elsőszülött lány meghalt gyerekként, x évvel később újra ugyanazt a nevet adták egy másik kislánynak (még nem láttam az anyakönyveket hozzájuk). Nekem nagyon furcsa, de nyilván nem egy korban éltünk/élünk. Úgy vettem észre, mindkettőnél a szülők keresztnevét kapták.
Elnézést, nem vettem észre, hogy 1814-ből kellenének adatok. Uzapanyiton akkor még nem vezettek katolikus anyakönyvet (vagy arról az időről nincsen meg, mert elveszett). Dobóczai anyakönyvek 1814-ből is vannak.
A keresztelésiek nem végig lapozhatóak, csak 1866-ig, onnan az indexben lehet keresni, ami megmutatja a képeket 1895-ig. A házassági és halotti anyakönyveket 1867-ig, illetve 1830-ig lehet lapozni, indexelt változat nincsen. A GOMOR33 dobócai úrbéri iratok, nem anyakönyvek.
Szóval ha ebben a keresőben nem találom: http://193.224.149.3:8080/mol/fond akkor vagy nem kutatható, vagy nincs meg a MOL-nak? Akkor merre érdemes tovább kutatnom? (1814 és e körüli adatokat keresek).
Annyit már tanultam tőletek, hogy az életkort nagyon lazán kezelték, de az tényleg lehetséges, hogy valakinek a keresztlevelén 1814-es születési dátum van, az 1837-es házassági kivonatán pedig 18 évesnek írták? (Leányról van szó). A Legény, azaz a férj 22 évesnek van írva, és az ő születési évét keresem. (azaz keresném). De így melyik évben? Gondolom 1800-tól...
Illetve mellékelve egy házassági kivonat részlete. A leány születéi helyét el tudom olvasni, de a legényét nem. Ti mire tippeltek? (én KUBO-t olvasok, de olyan helységnevet nem találtam Magyarország helységnévtárában azaz itt kerestem: http://konyvtar.ksh.hu/inc/kb_statisztika/helysegnevtar/1882/index.html
Hogy a MNL-nek mi van, azt megtalálod a keresőjükben.
De ha egy "film" korlátos adatokat tartalmaz (felvidéki filmek esetében ha 100 évnél fiatalabb adatok is vannak rajta) nem kutathatod, hiába van meg nekik és hiába tartalmaz 100 évnél idősebb adatokat... A "külföldi" anyagok kutathatóságánál az anyagot eredetiben birtokló ország kutatási szabályai érvényesek az MNL-ben esetlegesen tárolt másolatokra is.
Ok, a FS-t még értém (fogjuk rá), de a MOL honlapján nincs filmtekercs ezekről a falukról? Vagy keressem a Rimaszombatiak között? Dobócát mondom megtaláltam GOMOR 33. De Alsóbalogot már nem, ill. Uzapanyit filmtekercse sincs a MOL-ban? A levéltárban szeretném a mikrofilmet végigböngészni. :)
Igazad van, fotózva ennyi van, ezt még a levéltárban másolták nekem évekkel ezelőtt, ez még a viszonylag jobb minőségűek közül van. Szkennelni tudom majd esetleg. Nyíracsáddal kicsit meg vagyok lőve, ill. a család József ágával.
Sajnos el vagyok akadva egy ággal, és már kezdem azt hinni, hogy nem jól olvasom a nevet. A tippem a hölgyre: Doroghi Anna, de már semmiben sem vagyok biztos. Szerintetek is ez a név van odaírva?
Kedves kutatók. Segítségeteket kérem. A MOL fond jegyzékében 3 falu anyagát keresem (itt: http://193.224.149.3:8080/mol/fond) Dobócát megtaláltam (GOMOR33). Viszont Alsóbalog-ot és Uzapanyitot nem. Az egyik szépapám e helysége közül valamelyikében született. Akkor mely tekercseket kéne átkutatnom? Remélem érthetően írtam le a kérdésem.
Szerintem törvénytelen gyerek volt, csak a keresztelési anyakönyvbe beírták az apa nevét. Ezért van az, hogy az házassági bejegyzésből hiányzik az apa, és a testvérei kereszteléseinél sem szerepel a neve: ITT
Nézd meg Ödönt a keresztelési anyakönyvben. Hátha ott feltüntették Sz. Adolf származási helyét, mert szinte teljesen biztos, hogy nem budapesti születésű volt. A Szeivard név ritka, de a Szeivald már nem annyira, Szevaldból pedig sokkal több van.
Én nem régóta foglalkozom a családkutatással és nem is vagyok profi benne, mint itt sokan. Az eredményeim áganként is nagyon eltérőek. A legkorábbi, - az éppen névadó ágam - anyakönyvi adata 1714-es. Ők történetesen reformátusok.
Más forrásból származó adattal itt még visszamentem 1707-ig. Egyenlőre ez a legtávolabbi évszámom. De van olyan ág is, ahol megrekedtem a 19. század elején.
A többségükben pedig a 18. század közepéről- utolsó harmadáról van adatom.
Van még mit keresgetni. De ez évben szeretnék sokat haladni! :)
Ükapám 66 évesen házasodott újra. Szépapám is újranősült és 62 évesen lánya született. :)
Ezek az újranősülések be is kavartak mert a halotti anyakönyvbe már a második feleség nevét írták. S mivel ismertem az első feleségek neveit így azt hittem, hogy egy azonos nevű és korú egyénről van szó. Sokat segített a tisztázásban bejelentők neve és a lakcím is.
A névelírásokról tudnék én is mesélni attól függ éppen hogyan vezették az anyakönyvet /latinul, magyarul sőt nálam még szlovákul is/ na és az életkorral kapcsoltban szintén sok a pontatlanság de azért ki lehet igazodni. Feltéve ha az adott faluban nem volt 10 család ugyanazzal a vezeték névvel.
Esetleg többet megtudhatok a családról ha személyesen keresem fel a falu templomát.
Mindenesetre ez a Pejol-t is úgy tudtam meg,hogy a gyereke 67 évesen újraházasodott,mivel meghalt a felesége. (Mondjuk ezen meglepődtem hogy 67 évesen újraházasodott,de az egy másik világ volt,úgy látszik)
Az életkorok szempontjából is sok elírást találtam,például a halotti anyakönyvben 15 évvel idősebbnek írták be.
Neked egyébként meddig sikerült felkutatnod a családfádat?
Azért ez a Pejol-Pejoly kérdés szerintem még nem lezárt, hiszen az első az, ami
időben megelőzi a másik változatot. És ha tényleg a Pejol lenne bizonyítottan az eredeti alakja a névnek, akkor akár még a francia-vallon tájról való származása sem elképzelhetetlen a családnak. Vannak ilyenek a környéken, de ezt te is tudod.
A görög katolikusság kapcsán csak azt akartam erősíteni, hogy talán nem minden szlovák esetében volt ilyenkor törvényszerűen ruszin ős, aki hozta , majd örökítette ezt a vallást. Szert tehettek erre más módon is.
Én is tapasztaltam más tájon is, hogy meglepően hosszú ideig éltek a korábban
kialakult kapcsolatok. Sok-sok tíz évig nyoma van akár házasságoknak is, oda - vissza. Bár olvastam olyan dunai svábról is, aki az első felesége halála után
az óhazában nősült újra, majd tért vissza ismét Magyarországra.
Neki azért többet kellett utaznia. :)
Azzal, hogy megtaláltad néhány ősöd kiindulási helyét, sokat megtudhatsz még
róluk, származásukról. Az eredeti települések története is sokat segíthet.
Több fajta módon próbáltam már a famsearc-en,de a Pejoly változattal talán közelebb kerültem a helyes névhez.
Talán reálisabb ez a Pejoly hisz a férjét Kurinski-nak hívták és ez a családnév elterjedt a Felvidéken ill. Lengyelországban is.
A gyermekük Tibolddarócon élt,de ez nem zárja ki hogy Cserépfalból költöztek oda.
Néha a leggondosabb utánjárással sem sikerült pontosan megállapítani, hogy egy-egy név melyik szláv nyelvből származik.
A dél-borsodi falvakba betelepített tótok (kisebb részben ruszinok) hamar asszimilálódtak,azonban például a görömbölyi szlovákok még az 1940-es években is megőrizték az őseik nyelvét.
Talán az eltérő görög katolikus vallás akadályozhatta az asszimilációt?
Némi támpontot nyújthat a vallás. Ez pl. Szabolcs megye névanyagában evidens, de Borsodba katolikus szlovákokat, illetve németeket telepítettek - így a vallás nem utal a nemzetiségre, legfeljebb a katolizálásra, de ez már nem nyelvészeti kérdés.
A görömbölyi őseimről azóta megtudtam hogy néhányan a Sáros vármegyei Gribó-ról illetve Livóhutáról származnak.Tehát az itteni faluba még az 1800-as évekbe is költöztek jobbágyok Sáros megyéből.
Pedig a falut az 1700as évek elején telepítették újra Sáros megyei jobbágyokkal.
Úgy látszik szoros kapcsolatot ápoltak a sárosiakkal.
Sztupa Ödönt Szeivard Ödönként anyakönyvezték. Anyja Sztupa Katalin, apja Szeivard Adolf. Mégis Sztupa Ödönként vette le Bokor (Busch) Annát 1899. február 5-én Hercegfalván. A másik két testvére viszont Sztupaként lett anyakönyvezve. (Bár az egyik testvére Széplakira kért és kapott névváltoztatást.) Szeivard nincs is több a Familysearch-ön, csak egy Elisabetha 1814-ből Tatáról. Seivard rengeteg van, de amerikaiak. Merre keressem a Szeivardokat?
Ahogy máshol már írták neked, a helyesírás változások is magyarázhatják a
Pejol családnév ezen formájának ritka előfordulását Magyarországon, és a név
máskénti lejegyzéssel bujkálhat még egyenlőre.
A FS. egy-egy betűcsere esetén sok hasonló nevet hoz, amelyek közül némelyik családilag talán lehet közös gyökerű a te Pejoloddal. Itt sok elírás lehetséges.
Mivel Borsodban találtad a nevet, ( Cserépfalu?) hozzá földrajzilag közel, bár időben
kissé távolabb van néhány Pejoly változat, ami szerintem egyezhet a te neveddel.
A 19. században Borsodban a Bükk túlsó oldalán Csernelyen van ilyen, illetve kissé feljebb, Abaúj -Tornában : Szögligeten, (Torna)Szentjakabon. /magyar FS./
A szlovák FS. szerint Pejoly van Tornaújfaluban, és Pjoly név Torna városkában.
Szerintem a neved igen alkalmas "elírásra", így elég sok változatát lenne célszerű
megvizsgálnod a tieidet keresve.
-----------------------------------------
Még korábban váltottunk szót a görög katolikus szlovákok kapcsán.
Őket a szakirodalom elszlovákosodott nyelvű ruszinoknak tartja, ami vsz. igaz
is a többségükre, és az asszimiláció egy szintjeként is értékelik .
De olvasgattam a témában, és nekem az az egyéni véleményem, hogy egy részük
talán nem ebbe a kategóriába tartozik.
Analógiaként felhozva a Felső-Bodrogközben bizonyos időszakban vizsgált 6-8000 fős
görög katolikus magyarságot, amelyről azt mondják a szakemberek, hogy teljesen kizárt, hogy ilyen létszámban, ezen a tájon elmagyarosodott ruszinokból jött volna létre. Pedig valahogy létrejött.
Továbbá léteztek református szlovákok is, akik talán nem elszlovákosodott magyarokból lettek, illetve voltak evangélikus magyar közösségek is.
( A reformátust általában nem tarjuk a szlovákok vallásának, az evangélikust pedig
a magyarokénak.)
Nemrégiben olvastam egy lengyel nemesi eredetű görög katolikus családról, amely több ilyen papot is adott. ( A lengyeleket általában római katolikusnak tartjuk.)
A megoldás talán az , - amire utal a szakirodalom is,- hogy ezek az "általánostól eltérő esetek" még a korábbi ," amilyen vallású a földesúr, olyan a nép is " elv érvényesülésére mehetnek vissza.
Azt persze nem állítom, hogy Tapolcán-Görömbölyön a görög katolikus egyház
tulajdonlása miatt alakult csak ki a görög katolikus vallású, de egy idő után talán
már szlovák nyelvjárást beszélőlakosság, mint a te rokonaid. Azért ez bonyolultabb ettől.
Hiába áll egymástól távol a nyugati szlávként meghatározott mai szlovák nyelv és a
köztes nyelvként, vagy máshol keleti szláv nyelvként meghatározott ruszin nyelv,
ennek ellenére a keleti szlovák nyelvnek/ nyelvjárásnak ( Kniezsa szerint :
a keleti tótnak) voltak olyan nyelvjárásai, és a ruszinnak is, amelyek az adott korban " szinte észrevétlenül mentek át egymásba."
Még gyakran az érintettek is nehezen határozták meg a nyelvüket.
Lényegében a korábban általam vélelmezett : "a felmenőid között jó eséllyel lehetnek elszlovákosodott ruszinok " kijelentést azért tartom, de árnyalni igyekeztem a képet a leírtakkal. Történhetett ez másképpen is.
A végkövetkeztetés is marad, mint legutóbb: részletes család- és helytörténeti kutatás adhat a kérdésedre pontos választ.
Az egyik levelezőlistán kaptam az alábbi információkat: "Az 1828-as összeírások cc 80%-át már korábban beszkennelték, de sajnos a hozzáférést az anyakönyvekhez hasonlóan (kutathatóság Óbudán) nem tervezik. Olyan elképzeléseik vannak, hogy ennek indexelésére mozgalmat indítanak a családfakutatók társadalmában."
Az 1948-as hadisír összeírás csak a második, vagy az első világháborús hadisírokat is összeírta?
Ha esetleg úgy döntenék, hogy regisztrálok az arcanumos Adtplusra http://adtplus.arcanum.hu/hu/ akkor a regisztrációnál elegendő egy nicknevet megadni?
Valaki volt a december 17-i MNL OL konferencián? Lehet tudni arról valamit, hogy mikor lesz elérhető Interneten keresztül az 1828-as összeírás?
Nem sértettek felséget, csak állandóan hűtlenkedtek (perpetua infidelitat). Felségsértésnél jó eséllyel a birtokon kívül a fejüktől is búcsúzniuk kellett volna.
Hát igen, a kettős királyság alatt sokan többször is ingáztak a két uralkodó közt, itt elvettek tőlük valamit, ott kaptak mást. Hiába, a politika akkor sem volt egyszerű dolog :o)
Köszönöm a választ zerfer, tehát a Tharnóczy stb.-ék birtokait adományozták oda a felsorolt újaknak. "Jó fej" volt ez az I. Ferdinánd, gondolom a János Zsigmond oldalára áltak, akik felségárulást követtek el úgy mond. Az egyikőjük (birtokától megfosztott) esetlegesen felmenőm.
Valaki meg tudná mondani, hogy a kataszteri térképeket számmal jelölt telkek tulajdonosainak nevét honnan lehet megtudni? Konkrétan Pest megye, azon belül Üllő és Monor érdekelne.
Pest megye történetének okleveles emlékei 395. oldalán ezt írták erről a dokumentumról: "1556 szeptember 17, Bécs. I. Ferdinánd k. a nógrád-megyei Kezy, Mihel, Geregye, Nagbaran, Legénd, a lieves-és pestmegyei Erdewthelek, Bod, Chewrewhaza, Fogach, Alathyan, Wezeken, Zarank, Wach, Kwnhegyes, Kenderes és Sagh birtokokat, elvevén a hűtelenné lett Tharnoczy Sebestyén és András, Body másként Bornemyzza Imre,Legendy Péter és Kedwesi Lőrinctől, Nagh Bálintnak, Nemory Imré-nek, Apátí'alwa-i Chohov Andrásnak adja. (A III. sz. királyi könyvben.)" Azonban nekem nem egyértelmű a latin szöveget olvasva, mert Donatio Honorum-mal kezdődik és először vannak felsorolva Tharnoczy Sebestyén és András, Body másként Bornemyzza Imre,Legendy Péter és Kedwesi Lőrinc személyek. Előre is köszönöm a segítséget! Szép napot!
Csatlakozom kis várday-hoz, szerintem is előfordulhatott, hogy a különböző felekezetek papjai/lelkészei szükség esetén segítették egymást.
Konkrét esetet is tudok. Egy Balaton melletti faluban évekig nem volt református lelkész, közben a katolikus plébános keresztelte a gyerkőcöket. A halotti bejegyzéseket nem néztem még át, de szerintem az elhúnytaknál is ez lehetett a helyzet.
Szükség esetén biztosan. Gondolok itt olyan esetekre, amikor betegség, halál esetén a saját vallás képviselője nem volt. De akkor ezt jelezték az anyakönyvben.
Olyannal nemrég találkoztam, hogy katolikus pap temetett reformátust. Akkor szerintem fordítva is lehetett.
Köszönöm, de megtaláltam közben hogy a gép is ki tudja magának menteni az ilyen "nem letölthető" oldalakat. Ezt a programot megpróbálom azért majd. Köszönöm a segítséged!!!
Abban az időben a tanító /a reformátusoknál/ egyedül is temetett, a katolikusoknál pedig a pap melleti énekes, kántori feladatokat is ellátta. Kántor-tanítónak is nevezték. A jegyzői aláírás valószínűleg valamilyen iraton szerepelhetett. Akkor még nagyon sokan nem tudtak írni-olvasni, és ezért a tanult emberek ilyen jellegű segítséget is nyújtottak a falvakban, kisebb városokban.
Nem, akkoriban már öreg embernek számított, 60 felé járt. A gyerekek nagyok voltak.
A te eseted izgalmasabb. Bár olyat találtam a saját kutatásaimban is, ahol szinte a szülés után azonnal fogant a mama (ami eleve ritkaság), az egyik gyerek februárban született, a következő október végén. Végül is belefér... És nálam nem volt kétség, a szülők egyeztek, korrekten vezette az anyakönyvet a plébános úr.
Hiába, nincs az a detektívmunka, ami felérne egy jó kis családfakutatással! :o)
Esetleg, ha volt kisgyermek, az indokolhatta a gyors házasságkötést...
No igen, csak esetemben nemcsak a szokás, a biológia is korlátoz ;-)
Elírás nem valószínű, rendes sorrendben volt mindkét bejegyzés.
Nyilván a második gyerek meghalt - sőt igazából, ha már az első születése után azonnal megfogant is (ami képtelenség), akkor is olyan koraszülött volt, hogy csoda, hogy élve született (kapott nevet!), de mivel nincs megjegyezve semmi, ezért nyilván nem halt meg azonnal, vagy hamarost...
Viszont van egy kiút: az első gyereket a leányanya, a második gyereket - feltehetőleg - az özvegy nagymama jelentette be...
vadász2: Némileg hasonló dolgon rágódok két hét óta... találtam egy férfit (N.N.), akinek Karácsony előtt meghalt a felesége. Aztán egy özvegy N.N. január első napjaiban megnősült. Jójó, csak úri családokban volt szokás a gyászév, de azért ilyen gyorsan, kb. két hét múlva... Sajnos semmi utalás arra, hogy kihirdették-e őket vagy sem, a férfi kora (vagy két férfi kora?) sem egyértelműen meghatározható. De kis falu, nem túl gyakori névvel.
MCA-001: Jelen esetben tökéletes az átfedés, u.i. kántortanító volt. Régen a tanítóképzőbe járók (a "prepák") zenei képzést is kaptak, és végzés után egy faluba elkerülve a "mester úr" hét közben a nebulókat oktatta, vasárnap, ünnepnap, temetéseken pedig orgonált, énekelt stb. Egy embert is nehezen tartott el a falu, azt is főleg természetben gabona, tüzifa, stb. fizették. (Gárdonyi Géza több remek novellájában emlékezik meg azokról az időkról, amikor ő is ezt a foglalkozást űzte).
Ennek a kombinált foglalkozásnak a negyvenes évek végén vetettek véget, egy tanár ugyanis nem lehetett vallásos a kommunista elvek szerint, a templom környékére se mehetett, nemhogy be...
A jegyző már más kérdés, iskolázott ember lévén nyilván később lett az.
Sziasztok.
Mennyi átfedés volt az 1850-es években az anyakönyvekbe írt szakmák között?
Egyik felmenőm kántorként és tanítóként is szerepel az anyakönyvekben.
Van olyan dokumentum is amit később jegyzőként írt alá.
Köszönöm
Van egy ingyenes program a GIMP, amivel tudsz a képernyőről képet készíteni és nem kell fényképet készítened külső eszközzel. Ez elsősorban akkor jó ha az oldal nem engedi, hogy letöltsd a képet. JPG be elmented, megvágod és nyomtathatod.
Mennyire jellemző az, hogy egy leányanya április 15-én egészséges leánynak (73 évet él) ad életet, majd ugyanaz év november 20-án ismét szül egy leányt, aki feltehetőleg nem hat meg azonnal (nincs a megjegyzés rovatban semmi)? Kicsit rövidnek tartom a két szülés közötti intervallumot...
Az egyik ősöm nevét az 1770-ben íródott úrbéri iratban nem találom, holott az adott falu plébániáján vannak bejegyezve az 1756-1776 között született gyermekei. Konkrétan Jánoshidáról van szó. Hogyan lehetséges ez? A feleségének az apját megtaláltam.
Bircu: inquilini proprias domos habentes - saját házzal rendelkező lakók
Az inquilinust inkább lakóra fordítottam zsellér helyett, mivel mesteremberek lehettek (a tisler szerintem is asztalos), a zsellér szó meg mai értelemben félrevezető lehet. Azt ne kérdezd meg, hogy a foglalkozást miért nem latinul írták be... :o)
Sziasztok! Szeretnék egy kis segítséget kérni! az 1767 es nép számlálás dokumentumon szereplő Bárány István, és Bárány György neve mellett (TISLER, vagy FISLER?) illetve előtte (MIG?) és a felette olvasható Latin mondat Fordításához! Mi lehet a MIG rövidítés jelentése???? Köszönöm szépen!
Német genealógiai adatok elég sok helyen hozzáférhetők (Google). Ha tudsz németül, akkor esetleg javaslom az ahnenforschung.net -et, mivel ott van egy fórum is, talán valaki találkozott a keresett névvel.
Elkeseredésemben már mindenhová fordultam, a Probate Research nézett utána, megtalálták a Diakovári anyakönyvekben, hogy az ükszülő 1843. augusztusában született Diakováron, de több adatot nem találtak erről a családról az ottani anyakönyvekben. A családnév nem igazán szokványos (Fingenauer). Németnek tippelem, szerintem a horvát kizárt. Biztos, hogy Németországból indultak. Pár napja írtam a Diakovári-Eszéki Püspökségnek, ott Beer Gergely a püspök. Most várom a válaszát.
Köszönöm, ma is tanultam valamit! Hiába, nekem a gimnáziumban oroszt tanítottak latin helyett. Az eredmény: kb. annyit tudok oroszul, mint latinul... :o)
Georgius Ladislaus Berka H?an?i?.... Magdalena sov... Judi Malin Subditi Monastery
első sor: a Copulati gondolom egyértelmű. A sunt. (?) valószinűleg az magyar "ifjú legény"-nek felel meg, azaz nőtlen (talán a solutus rövidítése) második sor: Berka, Borka vagy Barka? A végén levő szóval kora reggel tessék jönni, mert én már mindennek olvastam :o) Felteszem, hogy falunév. harmadik sor: a Magdalena utáni szó passz, a Judi=?, a végén levő Malin biztosan helységnév. negyedik sor: kolostorhoz tartozó? Talán ott keresztelték? vagy a birtokukon volt jobbágy?
Bizosan lesz még nálunk profibb, aki tud segíteni a továbbiakban (ill. korrigálja, ha marhaságot olvastam ki).
Magyarország
Magyarországi anyakönyvek (1895-1980)
(ugyanitt felvidéki és több magyar helység, európai és más kontinensek anyakönyvei is)
Magyarország (és néhány elcsatolt rész) indexelt római kat. anyakönyvei (1895-ig)
M agyarország (és néhány elcsatolt[...] Bővebben!Tovább »
Kérdés, hogy mikortájt? Ha mondjuk katona volt és ott szolgált, akkor lehet akár a bécsi Kriegsarchivben, vagy a zágrábiban érdeklődni: http://www.daz.hr/web/
vica999: Belenézve az MNL anyakönyvi katalógusába sajnos úgy tűnik, hogy a MNL-ben nincsenek diakovári anyakönyvi másodpédányok. Az FS horvát gyűjteménye meg szinte a nullával egyenlő.
Ahogy nézem csak az a lehetőség marad, hogy Horvátországban kellene körülnézned (pl. plébánia, esetleg a diakovári püspökségi levéltár) - feltéve persze, hogy katolikusok voltak a felmenők.
Köszönöm. Nekünk is hasonló tippünk volt. A név Carolina Lehossy. Talán nővér volt? Rájuk használhatták-e ezt az elnevezést?
Mert keresve a születési anyakönyvét nem Carolina hanem Aloysia Lehossy néven találtam rá. A családban az volt a szokás, hogy a gyerek harmadik névként az anya nevét kapta. Az ő lányának pedi ...,..., Luisa a neve.
Ha kiderült, hogy az üknagyapátok Diakováron, (ma Horvátország) született, de a családról ott nincs több infó az anyakönyvekben, (szerintem Németországból kerültek Horvátországba), akkor, hogyan keresnétek tovább? Nagyon elakadtam, pedig a legfontosabb infó lenne, hogy honnan is származnak. Az üknagyapa Budapestre jött, onnan már tiszta a kép, de visszafele sajnos nem.
Tud nekem valaki segíteni,anyakönyvben a vallás r.c offi... rövidítés mit jelenthet. Az r.c az egyértelmű de mi lehet a harmadik szó. Az egyik szülő mellett fel van tüntetve viszont a másiknál nem. Talán ez a kis plusz tudna tovább vinni.
Kedves Prelleg! Köszönöm a válaszodat. Utánanézek, hogy az anyuka nem halt-e meg hamar a házasságkötés utn. Az apa biztosan élt még később is.1890 után is
Ja, az amúgy valószínűleg azért nincs lefilmezve, mert súlyosan rongálódott. Ha jól emlékszem a budavári voltak elég nagy hiányok, 20-30 oldalon keresztül hiányzik a lapokból egy-egy darab is hasonló. Valami tűz vagy beázás eredménye lehetetett.
Djurika: Nyár elején voltam utoljára levéltárban, akkor még nem vezették be ezt az új rendszert. Akkor most mindenhol egységesen a 130 éves szabályt veszik figyelembe, vagy van ahol a 100 éveset?
kisvárday: Az anyuka meddig élt az esküvő után? Közben jobban utánanéztem, és a háromszori kihirdetés alól akkor is feloldozást kaptak a házasulandók, ha az egyikük halálos beteg volt. Alispáni feloldozást a protestánsok kaphattak a háromszori kihirdetés alól http://www.kislexikon.hu/kihirdetes.html (Ha tudod nézd meg az anyakönyv fejlécét, de szinte biztos, hogy a háromszori kihirdetés alóli feloldozásról volt szó.) Hogy miért csak a gyerekek születése után házasodtak össze, nem tudok rájönni, de nem példa nélküli, mert a néprajzi lexikonban is megemlítik, de nem indokolják meg. http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1093.html
MCA-001: A billiongraves.com-nak az a legnagyobb problémája, hogy nagyon kevés (legalábbis magyar nyelvű) indexelője van. A rákospalotai temetőnél indexelve lett 326 fő és indexelésre vár 27500 kép.
bz248: „Ha egy adott anyakönyvi másodpéldányra már nem érvényes a védőidő … akkor az ember besétál a levéltárba, elkéri az adott másodpéldányt és bogarászik benne, vagy alapos indok és konkrét információ kell hozzá?”
Nem egészen. Előbb érdemes egy e-mailt írni (vagy akár személyesen is befáradhatsz), és kikérni a védelmi időn kívül eső anyakönyveket. Ehhez (ha e-mailen keresztül kéred őket) találsz segítséget a levéltárak oldalain, ahol meg tudod nézni, hogy hány darab kötete van a településnek.
Ha személyesen mész be, természetesen segíteni fognak kitölteni. Összesen 10 kötetet lehet kikérni egyszerre. Egyből nem kapod meg, néhány napot várakozni kell, majd bemész és már kutathatsz is. De fényképezni, szkennelni, vagy bármilyen más módon az anyakönyvi másodpéldányokról másolatot készíteni nem lehet. Amikor először mész a levéltárba, be is kell iratkoznod, ez ingyenes.
mamu66: A „copulati sunt”-ot gondolom érted, a „Hanrin” nem tudom mi, a „subditi monasterii”-t pedig a Latinul beszélők ide fórumon talán le tudják neked értelmesen fordítani. Szerintem valami olyasmit jelenthet, hogy a templomnak dolgoztak (subditus: alattvaló).
Az 1689 és 1715 közti időszak házasságai érdekelnének, csak indexelve van meg mikrofilmen. Megkérdezném, hátha megvan nekik, csak nem fényképezték le valamiért annak idején.
1910 és 1899 és valahol Borsod (vagyis 1908 után már az FS-n sincs fent), a legidösebb gyerek 1929-es születésü, szóval a házasság 1925-1929 mondjuk. De akkor ez nem kutatható. Kedves écsannyát mindenkinek.
Mármint 1884 utáni születésekre gondoltam, egészen pontosan.
Attól függ mikor születtek, házasodtak, haltak meg. Ennek ismerete nélkül nem tudom megmondani. 1895-ös születések várhatóan 2026-tól kutathatók. (Mégegyszer gratula annak, aki ez a törvényt meghozta, még párszor fogom emlegetni a családfáját).
FS-en még 1920-ig bezárólag talán tudsz nézni születéseket és kb. 1950-ig házasságokat, amíg le nem veszik.
"Mellesleg, tavaly a születés kutathatósága 130 év lett (köszönjük, kormányunk), így lehet hogy az 1884 utáni adatokat a magyar jog szerint még nem lehet közreadni."
Hoppá, akkor ezek szerint mind bünözök vagyunk. :D
Komolyabb kérdés... az egyik dédszülö párral kapcsolatban nincsenek semmi adatom, csak kb.-re tudom belöni öket (a házasság +/- 3 év és két lehetséges helyszín). Ezek szerint esélytelen bármit is megtudnom róluk, mert ezek még védett adatok és csak akkor kapnék kivonatot, ha pontosan be tudom mondani, hogy erröl a napról szeretnék és igen ök a felmenöim? :(
Passz, de van egy olyan érzésem, hogy egyes plébániák szeretnek pénzt szedni az adatokért. Míg egy nagy budai katolikusnál odaadják és lapozhatod az anyakönyveket, egy pestinél már csak 2000Ft-ért hajlandók adatot kiadni kivonat formájában (bele nem nézhetsz), a keresés is ennyi, ha megtalálják, ha nem. Vidéken is van olyan katolikus plébánia, aki kérésre megnézi és bemondja, de van, aki azt mondja, hogy 2000 ft, sorry. Reformátusoknál eddig még csak ingyen nyújtott segítséget tapasztaltam, de lehet hogy ott is van olyan, aki pénzért adja. Mellesleg, tavaly a születés kutathatósága 130 év lett (köszönjük, kormányunk), így lehet hogy az 1884 utáni adatokat a magyar jog szerint még nem lehet közreadni. Bár nem értem, hogy hány 130 éves szaladgál ebben az országban, akinek az adatait védeni kell... Mondjuk ha azt mondják, hogy legyen 110, mert száz felettiek még élnek, akkor azt még talán el is tudnám fogadni. Halottaknál is értelmetlen a 30 év, elég lenne 5-10, bár az 1980 utániakat amúgy sem lehet már kutatni.
Amúgy van valami (jogi) oka annak, hogy magyarországi egyházi anyakönyvekröl nincsenek képek csak indexek szemben a szlovák egyházakhoz tartozóakkal? Vagy ez csak így alakult és kész?
Az az értelme, hogy aki kezdö annak könnyen lesz sikerélménye... gyakorolhat, hogy milyen adatokat érdemes még figyelni, plusz lehet hétvégén, este, külföldröl keresni. Aztán kialakul egy szép adatgyüjtemény, amelyikben esetleg már az is látszik, hogy hol és mit kell még keresni.
Legalábbis így kb. a századik névnél a saját családfám/rokonsági hálón így látom. De javítsanak ki a nálam tapasztaltabbak. :)
Az elírások engem is elbizonytalanítottak. Pl. a Balbóczky vezetéknév a keresztelési könyvről készült mutatók szerint több alakban is előfordul. Ferenc keresztelésénél Balgoczky, halálakor, a halotti anyakönyvben viszont a Balgóczi név olvasható. István keresztelésénél Balboczi, halálakor valamint Erzsébet keresztelésekor a Balbóczki név szerepel. Ez a vezetéknév az iratokról készült mutatóban, János és Mátyás keresztelésekor a Balgoczai, Borbála keresztelési bejegyzésekor pedig Balgacs alakban olvasható.
Szerintem ezeket teljesen esetlegesen töltik fel, éppen amilyen kedvük van. Mindenesetre korrekt lenne tőlük legalább egy olyan tájékoztatás hogy "a mo-i adatbázis előreláthatólag 2030-ig nem fog frissülni, a feltöltések teljes befejezése várhatóan 2090."Én úgy saccolom, hogy idén sem lesz frissítés.
Mindenkinek jobb és gyorsabb, ha levéltárban kutat személyesen, ott még elkeverve sincsenek az adatok. FS-en pl. Rákóczifalvát Varsány név alatt találod (mert valaha a helyén volt egy ilyen falu, ami évszázadokkal ezelőtt elpusztult), random évek hiányoznak mindenhonnan ill. csak egy-két évből van vannak adatok feltöltve, halottak között valahol Somogyban pl. 1950-es évekbeli születéseket találtam, aztán van ami duplán van fenn, van ahol egy évet írnak csak, de 20 év is szerepel ott valójában. Szóval a logikát sem érdemes keresni benne. De legalább rendszerezhetnék már azt, ami fenn van, mert ha valami téves név alatt szerepel vagy mást találsz helyette, az még rosszabb, mintha egyáltalán nem lenne semmi. Inkább legyen fenn csak 20 falu, de teljesen, mint 200 hiányosan. (Igen, tudom, telhetetlen követelőző maximalista vagyok, akinek semmi sem jó.)
A másik az, hogy az indexelt, név alapján kereshető adatok között is nagyon sok (!) az elírás. Értékelem, hogy FS-en külföldiek is szeretnének segíteni, de ha valaki nem ismeri a magyar család és keresztneveket az több kárt csinál mint hasznot. A katolikus kereszteléseknél van mondjuk 15 millió név és ha abból a csak az ötöde el van írva, akkor gyakorlatilag van 3 millió használhatatlan, kereshetetlen adat, ami szinte lehetetlen megtalálni... A magyar polgári anyakönyvek feldolgozásánál is tucatszám jeleztem elírást több alkalommal is, azóta sem kerültek javításra. Nem értem, hogy így mi értelme van? A több ezer rosszat meg nem találja meg az ember, max. szórészletre történő kereséssel, de sokszor még úgy sem.
A kör tágításával próbálkozok/tam (egyelöre van elég friss nyom a többi helyen, így ha valahol nem megy találok könnyebb sikerélményt*). Illetve ha már házasságok, ez nem tudom mennyire tendencia, de egy másik Zólyom környékéröl származó ágnál a házasság nem a konkrét parókián kötötték, amelyikhez a falu tartozott hanem magában Zólyom városában. Igaz ott nem földmüves vagy juhász, hanem csizmadia illetve mészáros volt a férj tehát elvileg jobban futhatta a "fényüzésre". :) Nade mennyire tipikus az ilyen eset, hogy a keresztelö a faluban, de a házasság már a városban zajlik?
*viszont elöbb-utóbb elfogynak az interneten fellelhetö információk (pl. Borsod megyéröl csak elég kevés van fent) és azt hiszem kénytelen leszek személyesen utánamenni a levéltári adatoknak. Hogy müködik ez a gyakorlatban? Ha egy adott anyakönyvi másodpéldányra már nem érvényes a védöidö (mondjuk 1940 elötti házassági anyakönyv) akkor az ember besétál a levéltárba, elkéri az adott másodpéldányt és bogarászik benne, vagy alapos indok és konkrét információ kell hozzá?
A vőlegény nőtlen volt. A menyasszonynál nincs semmi beírva, de ez gyakran előfordult olyan esetekben, amikor a gyerek miatt nem írhatták, hogy hajadon, de asszony se volt, se özvegy. Tudtommal neki se volt előző házassága, mert akkor a településen kellett volna lenni, mivel ez volt a lány lakhelye. Ezt végignéztem és nem volt.
A pap 1862-ben került ebbe a faluba. Ez volt az első helye, és 1890-es évekig itt is volt.
1862-ben a leányzó csak 12 éves volt, a fiatalember pedig 29. "Kis korától" ismerhette.
Mindkettőjük szülei 1870-1874 közt meghaltak. Tehát, ha esetleg a szülők tiltották volna őket egymástól, már ez az akadály is megszűnt volna előbb.
1886. júniusban volt az esküvő. Se böjt nem volt. A legkisebb gyerek 3 éves volt. A legnagyobb élő gyermek pedig 16-17 éves. Utána már nem született gyerek.
Mindegyik gyermek törvénytelennek volt írva az születéskor. Utána javították ki (ki volt radírozva!) Az elsőhöz: "saját magam által nemzetnek elismerem, a nevem alá kívánom venni, evégből az anyával törvényes házasságra léptem" Szó szerint így volt írva. A többihez viszont csak a hivatalos: hogy a megkötött esküvő folytán törvényesítve.
Ezek az infók, amiket még hozzá tudok tenni.
Az alispáni feloldozás milyen esetekre vonatkozott abban az időben??? Ezt lenne jó tudni.
bz248: Tapasztalatom szerint, ha a két házasulandó különböző helyről származott, általában a menyasszony lakhelyén kötötték meg az esküvőt. Úgy látom, hogy Osgyán és Guszona közel van egymáshoz, szóval érdemes lenne átnézni a többi környékbeli település házassági anyakönyvét is. Előfordulhatott olyan gyerek is a „törvénytelen” korszakból, akinek csak az anyját írták be az anyakönyvbe, a szülő rovatba. És ha ő(k) egy harmadik településen született (vagy születtek) akkor annak a falunak az anyakönyveit is nézd át. (Végül egy kis helyesbítés: a polgári anyakönyvek másodpéldányainak bejegyzései nem azonosak az anyakönyvi kivonatokkal.)
kis várday: Azt lehet tudni, hogy a menyasszony állapotaként (hajadon, özvegy, elvált stb.) mit tüntettek fel? Lehet, hogy ő volt „problémás”, és azért kellett az alispáni engedély. Számomra az sem világos, hogy miért kellett alispáni feloldozás. Ha a háromszori kihirdetés elhagyásáról van szó, akkor eddig kétféle esettel találkoztam. Az egyik, mikor a közeledő böjt miatt kérték azt, a másik pedig, amikor az anya már várandós volt, és sürgető volt az esküvő minél előbbi megtartása. Olyannal is találkoztam már, amikor a családtagok közt tényleges, vagy egy korábbi házasság által létrejött rokoni kapcsolat állt fenn, és ezért kellett a feloldozás. A több gyermek után történt házasság megkötésére nincsen ötletem. Olvastam olyanról, hogy anyagi okok miatt húzódott vagy maradt el az esküvő a szülők között, de nem hiszem, hogy a lelkész nem tudott volna finanszírozni egy esküvőt. Arra is csak egy halvány esélyt láttok (nagyon nem tartom valószínűnek), hogy az anya házasságot kötött egy másik emberrel, és azért nem a férjezett neve került be az anyakönyvbe (pl.: Kovács András Gézáné Szabó Borbála), mert ott szerepel a természetes apa, aki nem volt más, mint a lelkész, aki vezette az anyakönyvet.
toberci98: Ugyan én még sohasem kutattam Ukrajnában, de összeszedtem néhány infót, ami talán egy kicsit segíthet. Az 1907-es helységnévtár szerint, a görög katolikus anyakönyveket helyben vezették, míg az államiakat Polenán (Polyana cirill betűkkel: Поляна).
Kisani: A toberci98-hoz írtakhoz még annyit, hogy Nagymuzsaly reformátusait helyben, római és görög katolikusait Beregszászon, anyakönyvezték, és helyben történt a polgári anyakönyvezés is.
voszi: Valószínűleg nem engedélyezte a Pest Megyei Levéltár a mormonoknak, hogy feltegyék az anyakönyveket a familysearch.org-ra, legalábbis, ha jól olvastam a másik problémás megyénél (Zemplén, sátoraljaújhelyi levéltár) ilyesmi volt a probléma. Ha van rá lehetőséged, inkább menj el a levéltárba kutatni (Budapest, 1097. Vágóhíd utca 7. http://www.pestmlev.hu/) jobban jársz vele, mintha (talán évekig is) várakozol.
Maryke50: Ecser: római katolikusokat helyben, izraelitákat Gödöllőn és Monoron (Kálniczky szerint 1840-1880, az adatbazisokonline.hu szerint 1869-1883), reformátusokat Budapest-Rákoscsabán (1895)
Maglód: Az evangélikusokat helyben, a római katolikusokat Ecseren (1738-1880, az 1892-es helységnévtár szerint később is itt), reformátusokat Gyömrőn az izraelitákat pedig Gödöllőn majd Monoron.
Sziasztok, gyakorlottabbak segítségét szeretném kérni: tudja-e valaki, hol vezették Ecser ill. Maglód anyakönyveit a 19. század második felében? Előre is köszönöm, üdv.!
A segítségeteket szeretném kérni, mert kutatásaim során az alábbi, számomra megoldhatatlan rejtéllyel találkoztam. Hátha van valamilyn ötletetek a probléma feloldására.Nem tudom mi lehetett az a házassági akadály, mely alispáni feloldozással volt csak megszűntethető.Szóval ez a Szaniszló Pál református lelkészként került erre a településre.(1862-ben)29 éves volt és nőtlen.Itt 1870-1881 között, 6 törvénytelen gyermeke született ugyanattól a 15 évvel fiatalabb nőtől. (itt se találtam házasság nyomát!) Földműves családból származott.Csak 1886-ban házasodtak össze!!! MIÉRT??? És ekkor az apa, az akkor élő gyermekeket elismerte, nevére vette, törvényesítette.Ez egy kis borsodi falu, ahol mindenki ismer mindenkit. A pap a falu első emberei közt volt. Abban az időben a törvénytelen gyereket nagyon megbélyegezték!Mi lehetett akkor az oka, hogy nem házasodtak össze korábban??????????? Pláne: alispáni feloldozás volt szükséges a házassághoz?Válaszotokat nagyon várom.
A konkrét esetben, az egyik dédszülö születési anyakönyvi kivonatát megtaláltam 1898 Salgótarján, szép állami születési anyakönyvi kivonat szerepelt benne a szülei születési helye és éltkora is. Az apa Perse (Füleksávoly parókia, a Familysearchben losonci járás) 1871 az anya Ozsgyán (ez meg rimaszombati járás) 1880 még ök is meglettek minden gond nélkül, mert a mai szlovák területen elég sok digitalizált egyházi anyakönyvi kivonat létezik. 1895-98-ból nincs állami házassági anyakönyvi kivonatom Salgótarjánból.
Innentöl az apai ágon találtam még egy gyereket 1877-ben Ozsgyánban. Vagyis feltételezhetö, hogy a családok egy faluba költöztel és az ükszülök így ismerték meg egymást. Az anyai ágon meg két törvényes gyerek (a korábbi 1878-ban Ozsgyán a késöbbi 1882) illetve egy törvénytelent de már a késöbbi házaspárt, mint szülöket említöt 1875-böl Guszonából (feledi járás)... viszont egyelöre nincs házassági bejegyzésem pedig a rimaszombati, feledi és losonci járásokat már átpörgettem az 1874-1878 idöszakra. Az apai ágon még van átnéznivaló az egyházi anyakönyvekben.
Vagyis jó sok info összegyült épp csak az nem, ami a továbblépéshez kellene :D
Szóval bíztam benne, hogy valahol online elérhetöek Ozsgyán házassági anyakönyvi iratai (ha nem Salgótarján, akkor gyanítom a falu ahol éltek) 1895-töl illetve 1895-1910 között halotti anyakönyvi kivonatokban is lehet valami érdekes.
"Minél előbb vissza kell "jutnod" az 1895 előtti időszakhoz, hogy az egyházi bejegyzésekkel játszhadozhass. :)"
Amelyek meg ugye a magyar területröl hiányzik. Illetve csak indexek formájában van meg, szóval vagy jól olvasták a nevet vagy nem.
Na mindegy van elég játszani való így is a következö hónapokra.
"Persze ez nem könnyű, mert minimum a dédszülők pontos adatait ismerni kell."
Elvileg a határon túli ösök már 5 generációra vannak tölem, viszont még böven éltek/élhettek az állami anyakönyvek bevezetése után (egy 1895-ös halotti anyakönyvi bejegyzés, akár 1810-röl is tartalmazhat adatokat.
teljesen kezdö vagyok a családfakutatásban és eddig elsösorban a familysearch-en elérhetö adatokból dolgoztam, viszont amennyire látom náluk sem érhetö el minden tökéletes formában. A felmenök egy része a mai Szlovákiához tartozó területekröl származik, és pl. a magyar állami anyakönyveket nem találtam arról a területröl (pedig az 1896-1906 közötti böbeszédü anyakönyvi bejegyzéseket nagyon szimpatikusnak találtam), létezik valamilyen online adatbázis ezekröl a kötetekröl?
Dédnagymamám Bereg megyében a Szolyvai járásban Dombostelken (Ploske) született 1909-ben ma már Ukrajnához tartozik. Sajnos úgy hozta a sors szülei korán elmentek és árvaházba került onnan nevelőszülőkhöz került és átjöttek Szabolcs megyébe Ópályiba. Szeretnék a családjáról kutatni de nemtudom hogy működik a kárpátaljai levéltár és nem is tudok ukránul pedig nagyon kíváncsi vagyok a múltjukra. Nem is tudom hogy fogjak neki, mit ajánlotok hogyan kezdjek bele és majd hogyan folytassam?
A mostani Pest megye jelentős része (pl. Pilis megye) nem elérhető a képtárban. Ennek tudja vki az okát, valamint, hogy van-e arra remény, hogy felkerül valamikor?
Sziasztok.Teljesen kezdő vagyok családfakutatás terén. a FamilySearch keltette fel az érdeklődésemet. Kezdésnek ez is jó lenne.
Rengetegdolgot nem találok rajta. Pl. már az én nagyszüleimet,dédszüleimet sem. Mire jó ez a family search?? Házassági anyakönyvekből több infot ki tudnék szedni. az is rajta van a family search-on?én csak keresztelőit találok. köszönöm a hozzászolásokat.Ildikó
Van valakinek esetleg Myheritage Record Matches adat előfizetése? Az érdekelne, hogy elérhetőek-e például az anyakönyvek képei vagy csak szöveges adatok?
Dédnagymamám Bereg megyében a Szolyvai járásban született 1909-ben Dombostelken (Ploske) ma már Ukrajnához tartozik. Sajnos úgy hozta a sors szülei korán elmentek és árvaházba került onnan nevelőszülőkhöz került és átjöttek Szabolcs megyébe Ópályiba. Szeretnék a családjáról kutatni csak nem tudom hogy fogjak neki nem tudom ukránul pedig nagyon kíváncsi vagyok a múltjukra. Mit ajánlotok hogyan kezdjek bele és majd hogyan folytassam?
A Dvorzsák-féle helységnévtár (1877) szerint a Sáros megyei Kisvitézen nem volt templom helyben, tehát helyi anyakönyv nincs, hanem Sirokán (ma Široké, Szlovákia) kell keresni: https://familysearch.org/search/image/index#uri=https%3A%2F%2Ffamilysearch.org%2Frecapi%2Fsord%2Fwaypoint%2F9PQQ-168%3A107654301%2C112073701%2C112469501%3Fcc%3D1554443
Az 1750-es születést is valószinű, hogy valahol a környező falvakban kell keresni, de helységnévtár még nincs erre a korszakra. Én a helybéli templom történetével kezdeném, talán leírják, hogy mikor épült, és előtte hova jártak. Másik lehetőség: ha protestánsokról van szó, akkor a helybeli római katolikus anyakönyveket kell megnézni, mert a türelmi rendelet előtt sok helyen mindenkit a katolikusoknál kellett beírni. (Nem egészen világos számomra, hogy mikor és miért lehetett a protestánsoknál saját anyakönyv, de mindenesetre tapasztalatom, hogy érdemes megnézni a katolikusoknál.)
Mikrofilmen van meg nekik,a mikrofilmet meg lehet rendelni a FS oldalon,3 hónapra kiviszik a legközelebbi mormon helyre,ott meg lehet nézni,amikor nyitva van családfakutatási hely.Ha nem végez az ember 3 hónap alatt,akkor meg lehet hosszabítani -több pénzért-.
Van,hogy várni kell a filmre,mert kint van valahol.
Néhány lapot ki is nyomtatnak,ha kell,vagy át lehet tölteni memory-stickre.
Továbbá,van egy ősöm aki 1755 körül született,de a szülőfaluja csak 1770től kezdett anyakönyvezni. Megvan a házassági papírja de ott csak azt írják hogy kit vette el feleségül.
Akkor már nincs rá esélyem,hogy visszább kutassam ezt az ágat?
Ez furcsának tartom,mert a legtöbb helyen az 1700-as évek elejétől anyakönyveznek.
van valakinek infója arról, hogy a FS indexelt, 1895 előtti, magyarországi felekezeti anyakönyvi találatait képként megnézhessük? Mint ahogy a szlovák oldalak esetében. Esetleg, ha írok nekik, adnak egyedi hozzáférést az általam kutatott helyiségekhez? (Mondjuk indexelésért cserébe?)
Érdeklődni szeretnék, van-e esély rá, hogy a mai Ukrajna területéhez tartozó 1900-1945 közötti anyakönyvekben tudjak kutatni interneten, vagy élőben. Nagymuzsaly lenne a szóban forgó település, sajnos azt olvastam, hogy ezeket az anyakönyveket magyarországi levéltár nem tárolja, kint pedig csak igen speciális engedély birtokában lehet kutatni. Ez még aktuális? Interneten azóta sem lehet sehol megtalálni a régi Bereg megyéhez tartozó anyakönyveket? Emiatt elég hamar elakadtam az apai ágnál :( Köszönöm, ha segítetek, vagy véleményt mondtok.
Nem hiszem, hogy a lakhelyüket tüntethették fel, inkább a foglalkozásukat, ahogy a többieknél is (servus, pastor dominalis, inquilinius domicilatus stb.) Ahol település név szerepel (molitor Négyessiensis, nobilis ex Négyes), ott a foglalkozás is. A második sor szavának (szórészletének?) végén lévő rag nem arra utal, hogy falunév lenne. Ha a második sor nem lenne, azt mondanám, az első sorba az van írva, hogy faber fer. (kovács, rövidítve). De ott van, és mivel a plébános gyakran választotta el a szavakat, ha az nem fért ki a sorban, valószínűleg a második sor „szava” és az első sor második „szava” egy szó részei. (Gondolom a gyerekek keresztelésénél kiderül, mi is az apa foglalkozása.)
De megvan, pedig másokhoz település nevek vannak írva igaz hogy nem mindenkihez de vannak.
És lenne egy másik kérdés hogy létezik olyan név hogy Burghardus ? Mert egyik ősöm születéséhez ez volt írva apjának de több gyereknél is de van ahol Bartholomeus (Bertalan) volt de szó szerint így volt oda írva az anyakönyvben hogy Burghardus.
Botchla: Az anya neve Mikussai. A tanúk mezőbe a következő van írva: Skultéti Mária neje Bratkovics János(na)k. A Mikussai k betűje olyan, mint a Bratkovics-é a dupla s betűje, meg mint 259./1845-nél Kiss Jánosé.
toberci98: Azt szerintem ki lehet zárni, hogy a születési helyüket tüntették fel (legalábbis a fejléc alapján). Mintha az első szó a „Liber” lenne, a második szóhoz nincsen ötletem. Nincsen meg az egész oldal?
Sziasztok. A Barla Szabó család után kutattok.A család református,kisnemesi család volt,feltüntek Szabolcs Vármegyében is (Tiszaladány,Taktakenéz)végül Zemplén Vármegyében kötöttek ki.Aki bármilyen információval tud segítenni köszönettel venném
Egyik ősöm születési helyét és idejét egyszerűen nem találom pedig bőven volt anyakönyvezés mikor ők születtek ezért nem értem. A házasságuknál van valami írva de lehet nem a születési helyük mert másoknál mintha az lenne oda írva. Poroszlón volt a házasság 1810-ben Farkas Mátyás és Kristály Anna volt a pár.
Csabavezér5 fejtésével többségében egyetértve, inkább csak vélelmezem, mint állítom , apa : Pálik Imre, anya Mikusai Anna. ( az előző oldalon a név jobban
nagyíthatóan is ott van, 3. ssz. Mikusai Imre. A kézírás s-se fentebb is több helyen láthatóan ilyen. De nem lennék mégsem nagyon meglepve, ha a név utólag Mikulai-nak bizonyulna. De nem állítom, csak tipp, mert az az s tényleg nagyon s-nek
látszik.) A keresztanya Skultéti ? Helység: Püspöki ?
Tudna valaki segíteni a következő képen szereplő horvát nyelvű keresztelési anyakönyvi megjegyzés szövegének megfejtésében? A gyermek törvényességével kapcsolatos lehet, de sejtésem sincsen arról, hogy az egyes dátumok mire vonatkozhatnak. (A szülőknél egyébként Skrlak(?) János és Hajdinger Anna van feltüntetve) Előre is köszönöm!
A 4. kérdéshez az első gondolatom a házassági anyakönyvben kutatni. (Persze előfordul olyan, hogy a menyasszony nevét kifelejtették ott is.) Másik gondolatom a már-említett egyéb források: ha elég hosszan élt, talán van gyászjelentés vagy ujságcikk. A sorozási listákon és egyéb katonai nyílvántartásokban is feltüntethetik az anya nevét, az ismételt nevek megkülönböztetésére. Tehát nem reménytelen, csak nehezebb.
A saját véleményemet írom le, amit nem kell elfogadnod.
1, ezek tippek voltak, az emberekben meg benne van a hiúság, és inkább fiatalítják magukat. nem tudták az akkori egyszerű emberek, hogy melyik évben vannak.
2, a házassági anyakönyveket is keresd meg és nézd meg! a halotti anyakönyveket is! az anyakönyvekben is szokott lenni egyebek is, ott is érdemes megnézni.
3, a helyszin a legbiztosabb. Ott rendesen át lehet nézni az anyakönyveket. az 1.-ben irtad a a szám elirásokat, ami itt is lehet! bizonytalannal nem lehet bizonyítani semmit. azzal csak lezárod, lehet, hogy tévesen. Van értelme?
4, majdnem feladható, de van még esély. meg kell nézni több mindent még. pl korabeli levelezéseket, az anyakönyvekben is lehet keresgélni, hogy keresztszülőként nem szerepelnek-e együtt, kataszteri térképeket is lehet nézegetni, az is segíthet, stb
Lenne pár kérdésem tapasztaltabb családfakutatóktól, de egyébként bárkitől:
1, észrevettem, hogy minél régebbiek a házassági anyakönyvek, annál pontatlanabbul tüntetik fel a hol férj, hol a menyasszony életkorát. Akár 5-6 éves "mellélövések" is előfordulnak szinte majdnem mindig. Tehát mondjuk 26 éves a menyasszony de csak 20-at írták az anyakönyvbe. Vagy öregítették a fiút, 2-3 évvel. Lehetséges, hogy ez szándékos volt az 1700-as évek közepén, 1800-as évek elején? Ugyanis furamód a másik évszám meglepően pontos. Olyan, mintha el akarták volna tusolni valamelyikőjük életkorát:) Ez lehetséges? Tapasztalta már valaki?
2, ha az ősöm nevét elírták az anyakönyvben, pl. István helyett János név szerepel benne, akkor hogyan lehet biztosan kizárni az elírást? Az anya neve ugyanaz. Az jó módszer, hogy azt csináltam, megnéztem élt-e ugyanolyan nevű anya a korszakban, a válasz nem, és megnéztem a gyermekek születésekor a keresztszülőket, hogy azonosok-e és, és azok megegyeztek. Tehát feltételezem ugyanaz a szülő, István, csak elírták Jánosra valamiért. Jól igazoltam, hogy elírás történt, vagy valaki máshogy csinálná?
3, az egyik ősömnek 1768 környékén kellett volna születnie a házassági anyakönyve szerint, de egyszerűen nem lelem az adott településen. Ugyanakkor a vezetékneve előfordul, egy családban 12 gyerek is született a vezetéknevével, de az Ő keresztneve, a János nincs közte. Helyette 1768-ben Szabina nevű, azonos ritka vezetéknevű személy született. Először azt gondoltam elírták az anyakönyvben, de aztán megtaláltam a 85 éves Szabina halotti anyakönyvét, és rájöttem nem, nem elírás. Ilyenkor az a logikus lépés, hogy megnézem a környező településeken is? Ugyanis 1764-ben született egy olyan vezetéknevű János 2 településsel odébb. Tekintsem őt az ősömnek, vagy ez elég bizonytalan így?
4, régebbi egyházi anyakönyvekben az anya neve helyén csak egy keresztnév van, pl. Anna Mária, vagy Magdalena, míg a férjnek szerepel a teljes neve. Itt kompletten fel is lehet adni, hogy kiderítsük, mi volt az anya vezetékneve, hiszen nincs dokumentálva?
Tutira csak akkor mehetsz ha az összes ilyen nevű tag bejegyzéseit leköveted.
A környező településeken is. Hátha...
16-22 a saját családfámon is van (1792-es esketéssel) A férj a 16 éves.
De azon a bejegyzésen rajta van a négy szülő neve - igaz az anyáknál csak a keresztnév. De az is valami.
Én is sokat törpöltem rajta, hogy vajon reális lehet-e 16 év, de ha a nőknél az volt, akkor a férfiaknál miért ne?
De kénytelen voltam elfogadni az eredményt, mert annak a párnak csak egyetlen ilyen nevű gyermeke volt. És mégegy ilyen nevű pár nem lakott a településen.
Fiam dédije még él (88).
Ő mesélte, hogy a nagymamáját 15 évesen adták hozzá a papához. Aki akkor 18 volt.
A 15 év miatt természetesen még a római katolikusoknál is engedélyre volt szükség.
Kellene a bejegyzőtől még írásminta. Pl. keress Joannes, Josephus, illetve K betrűvel kezdődő neveket ezen vagy a közeli oldalakon, mert az első betű szerintem K és J is lehet. Ahol szebb az írás ott a középen lévő alsóhurkos betűt -ami lehet, hogy f, g, y vagy "ell"- is azonosítani lehetne.
Ha K, akkor Kiraly..., vagy Kisa(ngyalics), ha J akkor Jura...
Hogy tovább bonyolítsam neked...én nem tartom elképzelhetetlennek a 14 év korkülönbséget a férj javára! De azt is elképzelhetőnek tartom, hogy egy 14-15 éves -koránál talán fejlettebb fiúnak - 22 éves nőtől szülessen gyermeke. Talán a keresztszülők vizsgálata segíthet. Vagy ha az apához van valamilyen bejegyzés beírva. Továbbá a halotti és/vagy a házassági anyakönyvekben találhatsz segítséget erre a problémára.
Sajnos csak az FS kereszteltek adatbázisára támaszkodni eleve kockázatos. Ha megnézzük a hozzá tartozó anyakönyveket, akkor eleve tudunk szűrni, mivel a kiskorban elhúnyt gyerekeket általában jelölték.
További lehetőség a keresztszülők ellenőrzése - általában ugyanazok szerepelnek egy házaspár gyerekeinél.
Biztosra (?) csak az elhúnytak és az egybekeltek anyakönyveivel együtt lehet menni.
Az egyházi anyakönyvekben nincs egységes szabály, hogy mit írtak be, és mit nem -- én találkoztam olyan házassági bejegyzéssel, ahol a menyasszony keresztnevét is kihagyták (kifelejtették).
De házasságokról szólva, talán azokat volna legérdemesebb nézegetni, főleg ha az említett gyerekek törvényesek voltak, mert legalább az apa nevét legtöbbször beírták -- és a tanúk gyakran később keresztszülők lettek, ami még egy azonosítási pont lehet.
Másik lehetőség: nem írtad, hogy milyen vallásról van szó, de ha reformátusok vagy evangélikusok, akkor kb. 1800 előtt érdemes a helybeli vagy környéki (római) katolikus anyakönyveket is megnézni. (A görög katolikusokkal nincs tapasztalatom, de az a benyomásom, hogy helytől függően ők is könnyen a római katolikusoknál kötöttek ki.)
Még egy kérdés. Az 1896 előtti anyakönyvekben az egyén halálánál vagy házasságánál feltüntették-e az apja vagy az anyja nevét? Ugyanis az 1798-as évben elég nagy buktatóhoz érkeztem. Konkrétan egy 14-15 éves gyereknek, Mátyásnak született 3 gyereke egy 22 éves nőtől. :D Ez a nő viszont 1817 után eltűnik, azaz ennek a párnak nem születik több gyereke. A. Mátyás neve mellett viszont feltűnik egy másik, korban már hozzáillő nő akitől 5 gyereke születik 1822-1829-ig. Azt tudom egy másik iratból, hogy Mátyás a városból nem költözött el. Hasonló korú A. Mátyás viszont nem született a faluban csak egy 22 évvel idősebb, ő viszont 14 évvel volt öregebb a nőnél, de lehet hogy meg sem élte a felnőttkort.
Dehát,kedves sTarrrz;ez igazán nem is rossz,sőt.Főleg egy valószínűleg utolsó adatért!
Szívesen cserélnék egy ilyen helyzetért a sajátomból....
Hiszen kb egy óra oda,ha sikerül becserkészni a papot -még segítenék is neki ,hogy hamarabb rám érjen- 2 tepsi sütemény a gyülekezetnek is,stb. - kiélvezni a papírok keresését, adomány a perselybe,stb. egy óra haza.Pezsgő.
Vagy ugyanez többedszerre,de akkoris ez már a lehető legjobb helyzet,tényleg.
DE van valami német betelepülők oldala is,nem is tudom hol láttam,valaki említette egyszer;ha megtalálom,majd beírom,hátha az is segít.
A papok,plébánosok soha nem válaszolnak,még postai levélre sem;ha igen akkor is csak annyit,hogy majd ha lesz idejük,vagy hogy nincs idejük ''ilyesmire''.
Az önkormányzat se válaszol általában,ha igen ,akkor egy kivételesen rendes hasonló érdeklődésű ember magánszorgalomból segít,szerintem nem hivatalosan.
Szerencse,ha van az önkormányzatban őslakos,akinek a neve mindig is szerepelt az anyakönyvekben.
Az lehetséges, hogy rendel az ember mikrofilmet a mormonoktól (pl. németországi mikrofilmeket) és a magyarországi olvasótermében böngészheti? Hogy mégse kelljen kiutazni ezért Németországba?
Egyáltalán: mennyi idő mire géphez jut az ember a mormonoknál? Kell-e fizetni a mikrofilm rendeléséért? Milyen gyakran lehet őket látogatni?
És még valami: nem tudja valaki hol tart most, hányas számnál a Magyar Országos Levéltár a digitalizálásokkal kapcsolatban?
Sajnos nem biztos, hogy megvan a születési hely. Valóban az Orczy bárók gulyása volt az ős, de csak annyi van, hogy "ad Kétút", ami szerintem azt jelenti, hogy a Poroszló melletti Kétút-pusztán volt szolgálatban gulyásként. (Ezt ma Poroszló-Kétút vasúti megállóhely neve tartja még fent)
azért ne bánkódj annyira, a Radix csak azt mondaná meg, hogy hol találod azt a szöveget, ami téged érdekel, mint egy katalógus. Ezzel természetesen nem az értékeit kívánom lebecsülni, már gondlkodtam rajta, hogy befizetek egy menetre. Időben nincs korlátozás, csak a letöltésekben - ha jól tudom.
Az egyik ősömnek a születésénél kéne a segítség nem tudom megfejteni honnan származik az apa azt tudom a bubulcus az gulyást jelent de utána valami B. Orczy lehet ez a születési helyét jelenti? Poroszlón (Heves megye) van ez a születés.
Nem, kizárt dolog hogy köztük rokoni kapcsolat lett volna, két külön család voltak csak az volt hogy ugye ott maradt az apuka 4 gyerekkel és kelett ki nevelje őket és a szomszédba lakó 19 éves lányt elvette a 42 éves özvegy de az benne az érdekes hogy az első gyerek "csomagban" egy József, Rozina, Mária, és egy Teréz született. A második feleségtől ugyan ezen nevűek születtek plusz még egy Mihállyal kiegészülve de az első "csomag" gyerek nem halt meg hisz nagymamám mesélte a nagynénje egyszer találkozott egy ugyan olyan nevű Lindwurm Terézzel (nagynénje is Teréz volt) és kiderült ők unokatestvérek. Hazament elmesélte apjának és ő megtiltotta hogy találkozzanak!
szóval valaminek történnie kelett múltban hogy így elfajult a két (pedig egy ősapjuk volt) család viszonya!
Elméletileg nincs is vele baj,de gyakorlatilag annál inkább.Mi volt,amikor a fiúkat sorozni kellett,vagy mi volt az örökséggel,ha az egyik ugyanolyan nevű többet dolgozott a közösbe -mondjuk később nősült,ki tudja- ,mint a másik.
DE szerencsére gyakorlatilag azért a szülők maguk ésszerűbben adtak neveket,és általában csak azután kapta ugyanazt a nevet egy másik gyerek,miután meghalt az előző ugyanolyan nevű gyerek.SAjnos elég gyakran.Elgondolni is szörnyű,hogy szegény anyának született 3-4-5 ugyanolyan névre keresztelt gyereke néhány éves eltérésekkel,mire egy túlélte a gyerekkort.
Akkor a második feleség lehetett apai ágon unokatestvér,nem?ugyanazzal a keresztnévvel.Könnyen előfordulhatott,először csak segített ellátni az anya nélkül maradt gyerekeket,aztán megszerették egymást.
Volt ilyen fordítva is,hogy a háborúban elesett bátyja feleségét-gyerekeit támogatta az öccs,és végül feleségül vette az özvegyet.
Hááát... ahogy körbenéztem a neten az ún. névjog ügyében, az derült ki, hogy az utó/keresztnév eldöntése a papa és a mama kezében van. Semmilyen korlátozással nem találkoztam (illetve igen, fiúnak nem adható lánynév és viszont). Tehát ha a szülők úgy döntenek, hogy ugyanaz lesz a neve az összes fiúnak, akkor úgy tűnik megtehetik/megtehették. Eléggé furcsa...
Nyilván az nem feladata az anyakönyvvezetőnek, hogy ellenőrizze, van-e ugyanilyen nevű testvér, ő csak arra figyel, hogy Kovács papa és Szabó mama ne Eszterháziként anyakönyvezze az újszülöttet.
Sajnos ez nem egyezik nálam Budapesten Lindwurmoknak (sváb) első feleségétől született 4 gyerek az anya meghalt és az új feleségtől pedig szintén 5-6 gyerek de ugyan azon nevűek voltak!
Nem lehet az,hogy mégsem ugyanazok a szülők,csak mondjuk unokatestvérek,ugyanazzal a névvel?
Vannak olyan falvak,ahol rengeteg azonos nevű első-második,sőt többedik unokatestvér is élt ugyanabban az időben,és lehetetlen eldönteni,hogy ki melyikhez tartozott.
Hát,kedves zerfer,éppen ez az;hogy az eredeti anyakönyvek Csesztregen és Szentgyörgyvölgyben vannak,ezért kérdeztem,hogy valaki meg tudna-e győződni arról,hogy vannak-e más bejegyzések is,mint a keresztelések.
PL. Letenyén külön filmre kerültek az esküvői -halálozási -keresztelőiek.
Ugyan valószínű,hogy minden ottlévő bejegyzést filmre vettek,de ki tudja -emberek csinálták azt is- hogyan;mint ahogy vannak részek kétszer a filmeken,lehet az is,hogy -ugyan kellett volna,de - nem került filmre minden ,ami az anyakönyvben volt.
Meg aztán vannak falvak,ahol pl.tűzben vesztek el bizonyos anyakönyvek.De annak elég kicsi a valószínűsége,hogy az anyakönyv házassági része elégett,de a születési része elég jó állapotban megmaradt.
Nem tudom;ezért kérdeztem másokat a konkrét tapasztalatokról,ha valaki látott ilyet már.
- Ha láttad, hogy léteznek mikrofilmek az esküvőkről, akkor nyilván nem csak a kereszteléseket fotózták le. A mikrofilmek a mormonoknál ill. az MNL-ben vannak.
- A mormonok sajnos csak a kereszteléseket indexelték, holott ezek adják a legkevesebb információt (hogy mást ne említsek, a gyerekek 50% nem élte meg a 14-ik évét...)
- 1828-tól készültek ak-i másodpéldányok, ezeket az illetékes egyházmegyei levéltárba küldték (jelen esetben Szombathely), ma is ott őrzik.
- Az eredeti anyakönyvek 99.9% hogy a csesztregi plébánián vannak.
A fenti helyek egyikén sem vállalnak kutatást, ami érthető, van bőven más dolguk is. Bízni kell abban, hogy Szombathely is követi több egyházmegyei levéltár (Győr, Kalocsa, Vác) példáját és előbb-utóbb lehetővé teszik az e-kutatást.
Van-e itt valaki Csesztreg vagy Szentgyörgyvölgy környékéről? Hogy megtudjam,hogy ott helyben megvannak-e az esküvői -halálozási anyakönyvek.Mert a FS-ön mikrofilmen is csak a születésiek vannak,és azok is elég hiányosan.
Máshol meg külön mikrofilmen vannak a házasságiak,megint másikon a halálozásiak és vagy 3 egymás utánin a születésiek.
Szóval ,lehet,hogy csak a keresztelésieket filmezték le,és a többit nem?
Írtam a csesztregi plébánosnak -akihez Szentgyörgyvölgy is tartozik,ha igaz- ,de mint ahogy általában senki nem válaszol,tőle sem kaptam választ.Ezért kellene személyesen megtudni,meg talán úgy az egyedül biztos.
akinek esetleg van Arcanum Digitális Tudománytár + előfizetése, és leszedne nekem (akár térítés fejében) összesen 5-6 oldalt a Pesti Hírlap ilyen-olyan számaiból, az kérem, dobjon egy emailt!
Közép cseh terület, Kutna Hora járás és valóban Olšany,de ott Wolssan-nak néha Wolsshan-nak írják ( Treboninban anyakönyveztek valószínűleg). Prága melletti járásban van (Sedlec és Malin környékén, ahol még kutakodok).
http://ebadatelna.soapraha.cz/d/10736/64 PL: A kérdéses oldal jobb oldalán felülről talán a 14. olvasatom szerint HlAWKOVA LUDMILLA WOLSSAN III/4. A fent beillesztett linken vannak az anyakönyvek,amikből ki kellene találnom,hogy melyikben van,mert az évszám szerinti halálozásiban nem találom őket. Nem tudom,hogy így ez érthető-e,tudom elég zűr-zagyva,de ennyi telik tőlem! :D
Köszönöm szépen, igazából csak az okozta a fejtörést, hogy nemes város lakóiként használták-e az előnevet, vagy egyéni szerzés volt, amiben ezt az előnevet adták. Városlakókként egészen biztosan Désen kell kutatni, egyéni szerzés esetén viszont lehet hogy csak Désről származott az illető, vagy Désen volt birtoka, tulajdona, vagy Désen történt, amiért megnemesítették, vagy még számtalan oka lehet.
Illetve ezt az oldalt én még nem használtam. Amit ki tudok venni, hogy az index - ahogy mondtad is - kötet/lap bontásban adja meg a neveket. Ugyanakkor a Třebonín 13 kötet leírása (Popis knihy) szerint a Lokality részben az általad keresett település nem szerepel (hacsak nem Hološín az, de a Wolssan-t inkább Olšany-nak gondolnám saját tapasztalataim alapján)
Mivel nincs kapacitásom visszaolvasni a sokezer legutóbbi hozzászólást, ezért célszerű lenne, ha elárulnád, hogy melyik körzetből származnak őseid, ezt a Wolssan-t hol kellene keresni - cseh, vagy morva területen, északon vagy délen stb.
magdusis: Rosszul írtam, le amit akartam, arra gondoltam amit skoumi írt, szóval köszönet neki. Időközben rájöttem, hogy Cszoli1982-nek lehet, hogy nem is segítene az anyakönyvi kivonat kikérése, ahhoz valószínűleg több mindent kellene tudnia a nagyszülőkről, hogy tényleg kiadják.
udonka: 1593-ban udvarhelyi Dési István (Dési de Udvarhely) kapott nemességet, nem dési Udvarhelyi István. Úgy tűnik két különböző családról van szó. Legalábbis a Kempelen szerint, aki a dési Udvarhelyiek nemessé válását 1639-re teszi. De ezt csak az Adtplus Arcanumból néztem ki, amihez nincsen előfizetésem, ezért csak részleteket látok a szövegből. Ha tényleg 1639-ben kaptak nemesi címet, akkor talán (!), róluk van szó:
Sziasztok! Egy hatalmas segítséget szeretnék kérni! Van egy oldal http://ebadatelna.soapraha.cz/d/10736/64 ,ez egy halálozási index. Egyszerűen nem tudom hol keressem a benne levő neveket! Hlawka és Hlawkova neveket szeretném megtalálni Wolssan-ban.
De nem boldogulok vele,nem tudom melyik könyvet ,hol nézzem! Pl:3-as könyv 4-es oldal halálozási,de nem találom!!! Hülye szerencsétlennek érzem maga,mert azért eddig mindig kibogarásztam az ilyeneket,de most elakadtam! Segítsen valaki elindulni,hogy mit hol keressek!
Családfakutatásnak kezdenék neki. Nagyapámat Udvarhelyi Ferencnek hívták, az utolsó anyakönyvi másolat, ami megvolt a családban, az ő dédapjának 1850-es házassági anyakönyve, aki Erdélyben élt és Nob. Nicolaus Udvarhelyi de Oppido Deés-nek van írva, eszerint nemes dési Udvarhelyi Miklós. Utánanéztem, és Dés városát 1665-ben kollektíven nemes várossá nyilvánították Apafi Mihály alatt. Viszont az Illésy-gyűjteményben találtam dési Udvarhelyi Istvánra, mint aki egyéni nemességet szerzett Báthory Zsigmondtól 1593-ban. Azt szeretném megtudni, hogy melyik irányba kéne elindulni, esetleg a kollektíve nemesített városlakók is használtak-e előnevet a későbbiekben, bár a Habsburgok alatt gyakorlatilag a nemes városok kiváltságai megszűntek és elvileg a nemesi jogokhoz hasonló jogállás csak a városon belül illette meg őket, vagy esetleg az egyéni nemességszerzés a jó irány, azért maradhatott meg az előnév 1850-ig is, és arrafelé kell keresni a családot...? Köszönöm a segítséget!
A kivonat illetéke 2000,- Ft, a hatósági bizonyítványé 3500,- Ft. Illetékbélyegben fizetendő a kérelemhez csatolva.
Legalább az évet és a nevet (tömegnév esetén az anyja nevét is) kell tudni.
Mindenképp telefonálj előtte, mit és hogyan lehet, az anyakönyvi törvény július 1-i szigorítása óta célszerű előzetesen tájékozódni erről. Nekem azóta még nem kellett kikérnem ilyen doksit, csak júli 1 előttről van tapasztalatom (nagyjából leírtam feljebb).
Csak egy olyan állami hivatalról tudok,ahol élő hozzátartozókat keresnek meg,de ott nincs semmi írva anyakönyvekről,vagy azokból adatszolgáltatásról.Gondolom,csak népességnyilvántartásból,vagy adónyilvántatási adatokból kereshetnek.Nem anyakönyvekből.
De ha van olyan állami hivatal,ahonnan állami anyakönyvi adatokat lehetne kérni,az jó lenne;de még nem találtam meg.
Bár lehet,hogy csak annyit érne az is mint az egyházi adatkérés,hogy van ugyan valami díja is,igérik is,hogy keresnek valamit,de soha nem találják.Legalábbis azt mondják.
Kedves Prelleg;hogy van ez a ''hivatalos kérése az anyakönyvi adatoknak''?
Én tudom,hogy hol és kb.mikor haltak meg a nagyszüleim,és igaz,hogy csak kérdeztem,hogy hogyan tudhatnám meg pontosan az adataikat,de a válaszból nem úgy jött ki,hogy hivatalosan is lehet kérni.
Úgyis terveztem megint írni ,hogy amit javasoltak,nem sikerült,de jó lenne tudni,hogy igazából mit is kérhet az ember;főleg ha még hivatalosan is lehet.
Odamenni egyáltalán nem tudok,de szükségem lenne az adatokra,hogy tovább tudjak menni,sőt a legjobban másolatokat szeretnék,hogy eltehessem,de hogy hogyan tudnám elérni,azt nem tudom.
Haszelya: Próbáld meg a Latinul beszélők ide fórumon lefordíttatni (én a „praevaricatines” szót olvasom ki a menyasszonyok neve alatt, de annak nincsen értelme tudtommal).
Shippy2: Neked is azt tudom ajánlani, mint Haszelya-nak: Talán tudnak segíteni a „Latinul beszélők ide” fórumon.
Cszoli1982: Regöly Karádot, mint települést nem találtam a XIX. század végi, XX. század eleji helységnévtárakban, de máshol sem. Külön-külön településenként viszont igen. A karádi halotti anyakönyvek 1980-ig vannak fenn a házasságiak pedig 1945-1951 között. A regölyi anyakönyvekből nincs túl sok fenn, a halotti és házassági is 1925-ig. Ha jól sejtem a nagyszüleid az 1930-as években születhettek, tehát arra nincsen esély, hogy a születési anyakönyvekben keresgélj utánuk. Marad a házassági és a halotti anyakönyv. Ha tudod, hogy a nagyszüleid hol házasodtak (és nem Regölyön vagy Karádon), és azóta eltelt 75 év (vagy több, törvényértelmezés kérdése) meg tudod nézni a másodanyakönyvekben. Persze ehhez az 1930-as éveknél korábban kellett, hogy szülessenek. Amennyiben a nagyszüleid 1980. december 31. előtt haltak meg, meg tudod őket keresni a halotti anyakönyvi másodpéldányokban. Ha viszont később haltak meg és a házassági anyakönyvek nem kutatható részeiben vannak, de városban születtek, ahol volt a 30-as és a 40-es években helyi újság, nézd meg, hogy vannak-e benne anyakönyvi hírek. Ha vannak, nagyjából kiderül, hogy mikor születtek és a szülő(k) neve is benne lesz. Ha Budapesten haltak meg, nézd meg a MACSE anyakönyvi adatbázisát. De ha nem tudod sem a születési, sem pedig a halálozási helyüket, keresd őket a gyászjelentések adatbázisokban (Familysearch.org-on, vagy a könnyebben kereshető Rakovszky.net-en), és kérdezd ki az összes rokonodat, hátha tudnak új információval szolgálni. Ha ez sem vezet eredményre, marad a hivatalos kikérése az anyakönyvi kivonatoknak.
Zemplén megye civil anyakönyvei nem lettek se filmezve, se digitálizálva. Ezért nincs Tolcsva.
Hajdúdorog házasságai 1922-1933 között azt hiszem, kimaradtak a digitálizásból: nincs felsorolva tárolóhelység a kötegre (https://familysearch.org/search/catalog/1969713?availability=Family%20History%20Library). A mikrofilmes anyakönyvek csak 1914-ig vannak, tehát az sem segít.
Már nem Veszprém megyéhez tartozik, 1950 után át lett csatolva Komárom megyéhez, de az egyházi anyakönyvi másodpéldányok maradtak Veszprémben. A falu neve Súr, amihez az én szülőfalum Csatka tartozott.
A házas és házatlan zselléreken kívül sokszor találkoztam azzal, hogy "lakó", akkor is, ha oda volt írva a helység (esetleg házszám is). Ergo nem arról van szó, hogy az anyakönyvező faluban laktak, hanem valami másról. Tudtok erről valamit?
Szerintem csak azt jelzi, hogy nem volt ingatlana az adott helyen. A zselléreket is általában megkülönböztették, miszerint házas vagy házatlan (és a házas itt nem a családi állapotot jelezte).
