Valami hasonlóra gondolsz? Ezt a bútorszettet valamikor nagyon régen, barkácsolásom kezdeti szakaszában készítettem. Este ha lesz időm, leírom a méreteket!
Pacman, Paco, nagyon köszönöm! Elnézést a kissé béna megfogalmazásért, igazából mondjuk a "strapabírásra" gondoltam keménység alatt, vagyis hogy mennyire bírja az igénybevételt pl. olyan helyeken, ahol ragasztás nélkül csavaros rögzítés van, de a merevség is jó tipp volt, mert arra is kíváncsi voltam, melyikből lehet kevésbé torzuló szerkezeteket készíteni (azonos vastagságot feltételezve). De gondolom, a bükkel nem nagyon nyúlhatok mellé. Lehet, hogy nem spórolok, és veszek bükköt, az biztos masszívabb lesz mindkettőnél.
Az első kérdésedre pedig a válasz, hogy "sima" fenyő nincs. Vagy pedig mind az. Amire te valószínűleg a sima fenyőt érted az a lucfenyő. Amit pedig borovi fenyőnek hívnak az asztalosok az pedig az erdei fenyő. De van még ezen kívül számtalan fenyőfajta pl a vörösfenyő, a feketefenyő, a sárga fenyő, a boróka, a cédrus, stb...
Itthon fűrészáruként legtöbbször a lucfenyővel, az eredei (borovi) fenyővel, és a vörösfenyővel találkozol.
Különbség közöttük pedig millió van, kezdve a tüskék alakján és számán, folytatva a magasságukon és a törzsükön, egészen az elterjedési helyükig. Gondolom téged a faipari különbségek érdekelnek. Nos a legfőbb különbség az erezetük szépsége, a csomómentes szakaszok mérete és elhelyezkedése, illetve a teherbírásuk.
Mivel a szépség relatív, így azzal kezdem, hogy szerintem. Szerintem a három leggyakoribb közül a legszebb a vörösfenyő utána a borovi és végül a luc. A sárga és a feketefenyő is gyönyörű, de drágábbak.
Persze, még 3 éve :-) Akkor még 54.000 volt. Hezitáltam rajta egy darabig, de egy csomó mindent csináltam vele. Tavaly kapott rendes késeket, és megtuningoltam a szögvezetőt is, most már jól használható.
Most a Bosch asztali fúróra vágyakozom, de még egy kicsit gyűjtögetni kell.
Na és egy kis korongcsiszoló : bevezettem a valósidejű 3D tervezést :)
A korong előtti takaró elem lenyitható lesz papírcseréhez, takarításhoz.
Olvastam, értettem, igaz is. Én csak a nyers keménységre koncentráltam.
Bár hogy őszinte legyek ... még esetemben is igazad lesz. Mert a tárcsaanyagom is táblásított (bükk) lesz. Akkor az sem natúr bükk keménységű (merevségű).
Egy hozzászólással alább írtam le miért lehetséges az, hogy egy fenyőből készült rétegelt lemez van amikor keményebb vagy esetleg puhább egy nyírből készültnél, és ez mikor és miért van így.
Azt, hogy mire gondolt azt meg már főleg ne én találjam ki.
Én a keménységre válaszoltam. És a te dilemmádra a válasz, miért függ a keménység a felsoroltaktól. A fa fajtája a kérdés, ettől világos hogy függ, egyik keményebb mint a másik.
És még:
A rétegelt lemez készítésénél a rétegek egymásra vannak ragasztva egy műgyantával. A műgyanta keménysége más mint a fáé. Belátható, hogy minél vékonyabb a fa réteg annál hamarabb érvényesül a műgyantáé az összesített képletben. A késelés iránya azért számít mert a fa is más-keménységet mutat szálirányban, arra keresztben stb. A rétegek száma - ettől (is) függ a műgyantatartalom. Egy 3 mm-es vastagságú 3 rétegű rétegelt lemeznél sokkal keményebb egy 6 rétegű a magasabb műgyantamennyiség miatt. És persze a különböző gyantáknak is más a keménysége.
Igazad van, a keménység elvileg felületi érték, de erősen függ az alatta lévő struktúrától. Ha egy pár mikron vastag gyémántréteget felhordasz egy szivacsra, hiába a gyémánt a világ legkeményebb anyaga, a keménységmérő lófingot sem fog mutatni a mérés során.
