Tegnap az apukámnak segítettem pincét lomtalanítani, és találtam vagy tíz doboz, klasszikus Pentacon "adagolóba" töltött diát. Első blikkre a 80-as évekből származhatnak, és feltehetőleg a rég elhunyt szomszéd néni hagyatékából kukázhatta ki az atyám. (Máig és általa is ismeretlen okból. :-) ) Két dobozt néztem meg, azokon Jugó I. és Jugó IV. felirat volt, szóval igazi "kirándul a család" képek. Érdekes lehet a Fortepanra? Ha igen, kinek juttassam el, és hogy? Ugyanakkor elvinnék egy már rég beígért albumot is a 40-es erdélyi bevonulásról is. (Volt kollégám hivatásos katona édesapjának egy bajtársától származik.)
Az Úri u. 72-ben lefelé az 5. és a 6. szinten voltak az irányító pultok, az egyik az országos, a másik a fővárosi központ volt.
Kiköltözés után sajnos mindent szétvertek – mint a szovjet laktanyáknál történt –, ami pedig érdekes zarándokhely lehetett volna a világ villamosmérnökei számára.
Az üres pincerendszerben még évtizedekig égett kb. 300 izző és fénycső, ugyanis a tulajdonos ELMŰ-nek nem számított, mert saját maguknak nem számláztak. Amikor egy kis cég megvette az egész házat a pincével együtt, nem tudták lekapcsolni a rengeteg lámpát, mert nem volt kapcsoló. Nagy munkával tudtak kiépíteni kapcsolókat.
A mindig égő lámpákat karbantartó, azaz a kiégetteket cserélő nyugdíjas azt mondta, hogy azért verték szét a pultokat, nehogy illetéktelenek abból következtethessenek az ország és a főváros elektromos hálózatrendszerére.
A lelátogatók szörnyülködtek, hogy egész nap ott dolgozott több tucat ember. Pedig a sok ablaktalan üzletközpontban is hasonló a helyzet...
Egyszer jártam lent, állás tárgyalásra, végül nem ígértek eleget. A helyet fenntartották háborús helyzetre, de hírhedett építészünk tervezett, és épített egy békés körülmények között kényelmesebb munkahelyet, ahová átköltöztek. Az üvegpalota olyan jól sikerült, hogy a szemközti járdáról egy pár évig, amig nem fóliáztak, bugyi szín statisztikát lehetett készíteni. Most már az üvegpalota is az enyészeté. A hírhedett építész tervezett egy másik épületet a szentendrei úti rozsdaövezetbe, ami úgy egyébként kívülről egész jópofa. Hogy belülről milyen, azt nem tudom.
Kb. hét éve e fórumon szerveztünk egy bejárást az akkor üres Úri u. 72. hétszintes pincéjébe, az egykor volt teherelosztóba. (Később oda pénzért is le lehetett menni egy ügyes szervező jóvoltából.)
A teherelosztó – ahonnan az ország elektromos erőműveit irányították éjjel-nappali diszpécserszolgálattal – innen költözött át 40 éve a nemrégen lebontott, Virág Csaba által tervezett, levéltár melletti épületbe, majd onnan Óbudára.
E kissé titkos funkciójú, de a felszínen 12 lakásos házban a pincében dolgozott villamosmérnökök családjai laktak vállalati bérlakásban. Az épületet hat éve megvette az MNB alapítványa. Ők a külső falak kivételével mindent lebontottak és mostanra megépítették a kívülről a régivel azonos kinézetű épületet úgy, hogy az udvart lefedték. A pincerendszerhez nem nyúltak.
Ezt a pincét nem a vári barlangrendszerből építették ki a háború előtt. Csodálom, hogy ott bármilyen állatról tesznek említést, mert én ott sok évig és számtalanszor lent járva még egy hangyát vagy svábbogárat sem volt láttam.
Hogy mik nem vannak/voltak a Budavár pincéiben! A Magyar Villamos Művek Országos Villamos Teherelosztójának vezérlőterme
az Úri utca 72. számú házból megközelíthető pincerendszerben.
https://fortepan.download/_photo/480/fortepan_147923.jpg Sajnos el kellett onnan költözniük, de nem a falakból kilógó akár tízcentis salétrom szakállak miatt, hanem a műszerekbe beköltözött szárazföldi ászkarákok, (valódi rákok, közönséges nevükön pincebogarak, vagy régiesen evetkerákok) miatt. Itt megemlítendő, hogy ezek miatt került be az Evetke név, a jól ismert Bessenyő család élete c. L'art pour l'art Társulat produkciójába.
Azt nem tudom, én is csak találgatok. Akik pontosan tudnák, ők már nincsenek velünk... A 16251 kép azért árulkodik: két horgonyzó kábelt lehet látni lefelé menet az oszlop jobboldalán, amivel kifeszítették a tó/jég fölötti vezetéket/lámpasort.
Az eredetileg itt közzétett képen hiányzanak ezek a kifeszítő kábelek, érthető: tavasz/nyár lehet. Viszont megvan az oszlop túloldali párja is - mindjárt a fa jobboldalán látható.
Pontosan olyan a keresett oszlop mint ezen a képen kettő van a part menti úton https://fortepan.hu/hu/photos/?id=85716 a távolabbi nem messze a fák között. A tetőn van egy doboz. A jégpálya viszont csak a hídig tartott, tehát ahhoz nem tartozott, illetve mintha lett volna hangosítás a csónakázóknak is. Jobbára rendre utasításra használhatták. Én legalább is mintha valami olyenre emlékeznék, hogy egyszer volt valami, illetve ha vki. nem vitte vissza időre a csónakot, akkor azért is lehetett szólni a hangosbeszélőn.
Már csak az a kérdés, hogy az oszlopon maga a tartott holmi volt, vagy vezetékekkel tartotta? A játszóteres képen mintha valami dobozszerűség látszana is a tetején.
