A második amiről megosztanám a tapasztalatomat egy gyalukés élezősablon. 2016 utolsó napján sikerült még lejutnom pár órára a műhelybe. Még valamikor nyáron Pacman segítségével félig elkészült a gyaluké élező sablonom, illetve a főbb vágásokat az Ő pontos körfűrészén megejtettük a donor fadarabon, mely gőzölt bükk volt.
Ezt a sablont próbáltam befejezni. Mivel középen elég kevés anyag maradt, félő hogy a gyalukés beszorításakor lereped a helyéről, így 4×40-es csavaroknak előfúrtam és becsavartam a helyükre, így remélhetőleg nem kell már tartani a középső rész leszakadásától.
A kések rögzítéséhez 6mm-es hernyőcsavarokat használtam késenként 6db-ot. A csavarok helyeit a késen található furatok közé pozícionáltam. Mivel az élezősablon 40cm hosszú, hátha majd egyszer 40-es gyalukéseket is fogok de a jelenleg használt kés csak 30cm hosszú, így a két szélső csavar eredetileg a 40-es késekhez lenne csak használva, nem így alakult, de erről késöbb.
A késeket berögzítve a vályatba egy vonalzóval ellenőriztem, hogy a szög megfelelő e, nem mintha utólag változtatni tudnék rajta :)
Az élezéshez csiszolópapírt terveztem használni, még valamikor a tavasszal beszereztem egy 50×20cm-es 10mm vastag üveglapot és vizes csiszolópapírokat 120tól 2500-as finomságig.
Az első tesztnél a 180-as papírt használtam a már teljesen kopott gyalukésen, amit már nem lehet éleztetni, mert már a legutolsó élezéskor is mér éppen hogy kiért az asztal síkjáig az éle.
A kések rögzítésekor a csavarok meghúzására oda kell figyelni, mert ha kicsit jobban meghúzok egy csavart, akkor nem lesz teljesen sík és így a megkezelt kés éle sem lesz teljesen egyenes. Ebbőlkifolyólag a két szélső csavarnak új furatokat készítettem, mert akárhogy próbáltam a kést normálisan, egyenletesen meghúzott csavarokkal rögzíteni, a két szélén a csavarok nélkül el volt deformálódva.
Az első tapasztalatok vegyesek. Jobb lenne ha a csavarok és a gyalukés közé tudnék tenni valamilyen terhelést elosztó fém lapot, hogy kevésbé legyen hatással a csavarok feszítő erejének mértéke a kés deformálódására. A 180-as vizes papír még kevésnek bizonyult a jelentősen kopott kés rendbe tételére, aminek a széle és a közepe között jelentős, legalább fél mm-es különbség volt tapasztalható, így a 120-as papírra váltottam, amivel még mindig legalább másfél óra volt a jelentős különbség eltávolítása. Kevésbé kopott kés esetén persze nem lesz szükség ilyen durva papírra. Ami meglepő volt, hogy vizesen a 120-as papírral is elég fényes felületet sikerült elérni. Ha új sablon készítésébe fognék, akkor némileg szélesebb fa anyagot használnék, és szélesebb vályatot, hogy legyen hely terhelés elősztó fém csak beépítésére is. Legjob lenne alumíniumból legyártani a késrögzítő fészket, talán majd egyszer, addig ez is megteszi.
Sajnos idő hiányában finomabb papírokat már nem tudtam még ugyen ezen késen kipróbálni, de tervben van azok használata is. Remélhetőleg valamikor tavasszal a megélezett kést is sikerül majd a gyalugépben is kipróbálni, miután a rögzítő csavarok furatait kicsit megftágítom gogy a kellé mértékig az asztal síkjába állítható legyen.
Az élezősablon fa anyagát gyógyszertári paraffin olajjal kezeltem, hogy a vizes csiszoláskor ne tudjon nedvességet felvenni. Ha lesznek újabb tapasztalataim a témában megosztom majd veletek.
Pl .vegyél "kültéri" ledsort az eleve be van öntve átlátszó műanyagba. Én csak azt használom itthon, mert érintésvédett. :)
Vagy pedig másfeles esetleg kettes plexi. 7-8 mm széles csíkot simán tudsz vágni belőle, és a polc aljába mart nútba be tudod illeszteni. (Értsd: A polc aljába 2 marás megy. Egy 5 mm széles, 4 mm mély, és erre közvetlenül egy 8 mm széles 2 mm mély. )
Famunkákban Gazdag, Eredményes Boldog Új Évet Kívánok a fórum lakóinak!
Mostanában sajnos idő hiányában ritkán járok erre felé, de akkor is nagyrészt csak átfutom az új hozzászólásokat. Most szeretnék megoszatni veletek pár tapasztalatmat, első körben a fából készült karácsonyfa díszekkel kapcsolatban.
A díszek anyagának eddig nekem a juhar jött be leginkább, de bármeilyen keményebb fa is megteszi. A bükk talán már túl kemény is, de ez a tulajdonsága inkább csak az elkészítése közben tud gondot okozni, mert a jelenleg kapható obis LUX 5-ös fűrészlapjától durvább fogú értelmes lapot még nem találtam,
azzal viszont nagyobb fordulaton már égeti az anyagot. Így csak alacsonyabb sebességgel azaz hosszabb idő alatt vágható ki, ez 1-2 dísz esetén nem túl nagy gond, de ha 100db-os nagyságrendben gondolkozik az ember, már számottevő tud lenni az időtényező. A tölgy is hasonlóan viselkedik. A kész dísz viszont csiszolás közben kevésbé hajlamos a törésre, a törés nagyon bosszantó tud lenni főleg hogy a kis keresztmetszetek miatt nem igazán ragasztható. Gyümölcsfák közül eddig a cseresznyét és az őszibarackot próbáltam, mindegyik megfelel a dísz készítéshez, de a fűrészlap kilépési élénél sorjásabb az anyag, ami többletmunkát jelent a vágás utáni csiszoláskor, és hajlamosabb a törésre is. A legjobban bevált fafajta a juhar volt. Fontos, hogy lehetőleg göcsmentes anyagot válasszunk, a lehető legegyenesebb száliránnyal. A göcsös résznél sűrűbbek a fa rostjai, így itt vagy kisebb sebességre van szükség vagy meg fogja égeti a fűrészlap az anyagot, vágás után pedig a göcsös résznél hajlamosabb a törésre. A dísz anyaga lehetőleg derékszög legyen. A tapasztalatok alapján 25-27mm-től nem érdemes kisebb oldal szélességű anyagot használni, mert a díszek keresztmetszete a vékony részeknél így is már 1mm2 körül lesz, amit tovább véknyíthatunk, ha nem sikerül mindig a fűrészlapot a vágási vonal külső oldalán vezetni. Felső méret korlátot a használt gép határolhatja be. Nekem egy átalakított einhell gép van, de már a vastagabb 35-40mm körürli anyagot nagyon kínkeservessen vágja át. Ez nagyrészt fűrészlap kérdése is, ilyen vastag anygahoz már jóval ritkább fogú fűrészlapot lenne jó használni, amire itthon nem találtam még beszerzési forrást. A gép lökethossza is befolyásoló tényező. Az einhell gyárilag kb 25mm-es lökettel rendelkezik, így a fűrészpor nagy részét alul ki tudja hordani a fogak közül. Az a kevés ami bent marad a fűrészlap felfelé mozgásakor fent ki tud peregni még 30mm vastagság környékén. Én nagyrészt 27-30mm körüli anyagból készítettem a díszeket.
A sablon felragasztásához bármilyen ragasztó használható. Én a fa ragastáshoz is használt technobond d3 ragasztóját használom hozzá, de korábban próbáltam a pritt-stift kenős ragasztót vagy ragasztó spray-t is, a legolcsóbb megoldásnak a faragasztó bizonyult. A flakonból a fára egy csíkban rányomva a ragasztót szilikonos konyhai kenővel szoktam eloszlatni, és rásimitani a kinyomtatott és a hajtási vonalon előre pontosan behajtott sablonokat. Fontos, hogy a fűrészlap derékszögben legyen a munkaasztalhoz képest és az anyag derékszögű legyen, a sablonon jelzett hajtási vonal peddig pont az élre kerüljön, ellenkező esetben a hiba mértékének függvényében akár a kész dísz használhatatlanná is tud válni az elcsúszott vágási vonalak miatt. Száradás után dekopir fűrésszel vagy szalagfűrészen feldarabolom.
Ez után jöhet a belső vágásokhoz a fűrészlap befűzéséhez szükséges furat elkészítése. A kezdő furatok a függesztős oldalon 3-4mm körüliek szoktak lenni dísztől függően, olyan helyen elhelyezve, hogy a vágási vonalon lévő éles forduló közelében legyen. Erre az oldalra merőleges oldalon a lehető legnagyobb furóval szoktam kifúrni. Mivel furatra a fűrészlap befűzése miatt amúgy is szükség van, de a maximálisan eltávolatható anyag segíti a gyorsabb vágást. Egyrészt kevesebb anyagot kell átvágnia a fűrészlapnak, másrészt a kevesebb forgács így ezen a részen könyebben kiürül a fűrészlap fogai közül.
A vágási vonalig két közvetlenül egymás mellett bevágok, ennek a vágásnak a szélesésge legalább akkora legyen hogy a fűrészlap keresztben elférjen benne. A hirtelen fordulóig bevágva majd a vályatig visszahúzva könnyebben megfordítjató az anyag a fűrészlap alatt és a vágást a másik irányba folytatva a díszen kevésbé illetve meg se látszik a fűrészlap nyoma.
A kieső anyagot megfordítva visszatéve az anyagba ha a derékszögek rendben vannak, akkor megfordítás után mindkét oldalon azonos vágási szélesség lesz. Ha nem így van célszerű a hibákat orvosolni.
A második oldalon a belső vágás már gyorsabban fog menni köszönhetően a kevesebb átvágandó anyagnak.
Az első külső vágást célszerü a függesztő felöli oldalon kezdeni. Ha a dísznek van csúcsos része akkor onnan indítva, ha nincs akkor a függesztő felőli oldalon. A hirtelen fordolóknál érdemes visszbb megfordítani az anyagot a fűrészlap alatt és háttal bemenni a fordulóhoz, onnan folytatni a vágást, így a fordulónál pontosabb vágást tesz lehetővé.
A körbevágott anyagot visszahelyezve az anyagba a fűrészlap vágási nyoma miatt elég szellősen mozog, így a két külső fél illesztési felületét célszerű megcsiszolni, hogy passzosan illeszkedjen, ez segíti a másik oldalróli vágás pontosságát.
A félig kivágott díszt a külső részbe több ponton melegragasztóval beragasztom oly módon, hogy akövetkező vágási vonalba a ragasztó ne essen bele. A ragasztáskor figyelni kell hogy a lehető legpontosabban kerüljön vissza a helyére a kivágott rész, hogy az utolsó vágáskor a kész dísz mindenhol megfelelően vastag keresztmetszetű legyen.
Az utolsó vágást célszerű a függesztő felől kezdeni. Az éles fordulóknál a fűrészlap fordulásához ki kell szélesíteni a vágási vonalat, így könyebben lehet irányt váltani.
Körbevágás után a kieső darabbot kihúzva középről kiesik a kész dísz.
A díszek durva csiszolásához uni-max-os gyémántos reszelőt használok, ezekkel a sorják nagy része, és a vágási pontatlanságok jó része eltüntethető.
A durva igazítás után szivacsos 220-as csiszolót használok.
A dísz csiszolásakor fontos hogy a csiszolt felületet amennyire lehet támasszuk meg. Kis díszeknél kevésbé szükséges, de nagyobb dísz esetén a törések nagy része csiszoláskor szokott bekövetkezni. Aképeken 27×27mm-es bükkfa darabból készült dísz látható.
Sajnos hiába kezdtem új fűrészlappal, sikerült több helyen is megpörkölni a felületet, amit a csiszolás sem nagyon tüntetett el, Kicsit gyors volt a vágási sebesség. A fa szépségét a felületkezelés adja meg, a patikai paraffin olaj szépen kihozza a fa erezetét. Ugyan kicsit sötétebb, teltebb színe lesz a fának, de szerintem szebbek lesznek úgy a díszek.
Küzdök itt a szekrénysorommal, ami egyelőre erősen képlékeny előadásban van. Most javarészt polcrendszer, de a jövőben nem kizárt, hogy az alsó részeken némi fiókok is elő fognak fordulni.
Ellenben ahogy pakolom bele a könyveket, és vakulok, mert nincs arrafelé semmi világítás, arra gondoltam, milyen príma lenne, ha a polcok első élének aljánál lenne benne valami nem túl erős , de azért normális világítás.
És azt gondoltam, hogy még jobb lenne, ha az aljába bele lenne süppesztve mondjuk ledsor, vagy pár led. A vezetékezést az oldalsó élekbe mart horonyba hátra lehetne vezetni, és ott mehetne le vagy fel, a hálózat felé
De mit kéne kvázi lámpaburaként a bemarásba tenni, ami olcsó, esetleg házilag kivitelezhető, mivel több mint 20 polcról van szó alaphangon, csak a szekrénysor felső felén (jelenleg az alsó fele is polcrendszer, még lehet, hogy oda is kell majd).
Kívánok minden kedves fórumlakónak az új esztendőre sok jó új szerszámot, és azt, hogy a jó szerszámokhoz mindig álljon rendelkezésre megfelelő minőségű alapanyag is! :)
Ez volt az eredeti terv, de kicsit elszámoltam magam és így az oldalt lévő furat majdnem teljesen a korong síkja mögé került. Ha a mostani verzió hosszú távon nem lesz jó, akkor átépítem az egészet.
Naccerű! Azon nem gondolkoztál, hogy nem az elejéről szívod le a port, hanem az oldallapot fúrod át egy csővastagságú furattal? Az még jobb lenne, esetleg... fúrj oda is egyet és a kettőt közösítsd.
Az IKEA felfogatósa, az a sarokvas + hajlékony fémlemez az pont olyan, hogy megnyeklik alakra, a fúrási elmászáshoz igazodván, majd úgymarad. Szóval picit nagyobb lyuk, vagy szükség esetén irényba-reszelni, és egy horganyzottlemezes alátétet rája majd ebbe a csavart.
Az éjszaka bármennyire is hihetetlen, kattogott az agyam, mert hogy az éjjel nem csak pihenésre való. Eszembe jutott, hogy mielőtt csináltattam egy hosszabbító asztalt és rátettem volna, hibátlanul gyalult a gép.
Délelőtt leszedtem és ismét párhuzamosan gyalul anélkül, hogy valamit is mókoltam volna a késekkel. Innentől már logikussá vált, hogy a vezetőasztal 2 kereszt tartója nem egyforma vastagok.
És láss csodát tényleg nem.
Innentől a cseréjével megoldódik a probléma remélem.
> Szarrá főtt a virsli, zsizsikes a lencse. > Víg köszöntőt írni így nem nagy szerencse. > Pezsgős dugó épp most lőtte szét az állam, > a karácsonyfa rám dőlt, megb@szott az áram. > Vadul káromkodom, éhes vagyok, vérzek, > de azért kívánok Szép Boldog Új Évet!
Még csak tervezem vastagoló beszerzését, de nagyon hasznos, amiket írsz ezzel kapcsolatban. Az ilyen, összetettebb beállításoknál nem is az egyes műveletek, hanem a megfelelő sorrend kitalálása/tartása okozhat problémát. Írom mindezt azzal a háttérrel, hogy anno lábujjhegyre állva toltam át édesapám öntöttvas vázú, 400-as vastagolóján a deszkákat, és ha kellett, a másik végén, boldogan tartottam, hogy le ne billenjen :) Azaz, nem vagyok teljesen érintetlen vastagoló - abrichter témában.
Ez az a lemezvázas gyalugép ? Akkor a vastagoló asztal 4 sarkában van 1-1 menetes orsó, amik lánchajtással kapcsolódnak egymáshoz. Esetleg az is lehet, hogy valamikor átugrott a lánc valamelyik keréken, így ferdén áll az asztal és ezért gyalul éket.
