" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Rossz a kiindulási alapod. Egy kertészkedő nem ér rá több órát beszélgetni. Én ha leűlök a diófám alá, 2-5 perc múlva biztos, hogy felugrok, mert meglátok, kgondolok valami tennivalót a kertben.
Ne haragudj a feltételezésért, de azt hiszem téged nem is érdekel a jujuba, (lehet kerted sincs?), hiszen félre viszed a nótát. Ha tévedtem és nagyon szeretnél 1-2 csemetét, mond meg hova vigyem - ingyen utazom.
Hiába vannak ingyen a gazok, ha a benzin 10-20-30-40 ezer ft-ba kerül és rámegy az embernek fél napja!
Akkor inkább megrendelem egy kertészettől, házhoz hozzák, nem szabnak feltételeket és még olcsóbban kijön! És nem megy rá az embernek fél napja, nem kell unalmas vénemberekkel trécselni!
Az önzetlenségről meg annyit, hogy aki önzetlenül ad, az nem vár/remél több órás beszélgetést érte! Ez nem önzetlenség, hanem egy rossz üzlet, ahol az egyik fél jól jár, a másik meg nem annyira. Aki belemegy ilyenbe, az meg is érdemli, amit kap.
Maximum mérgelődtem magamban a távolság miatt, mert munkanélküliként, jármű nélkül, nyugdíj előtt 3 hónappal nekem tényleg messze van. Különösen mivel vannak háziállataim is, amiket tanyán egyedül élőként nem tudnék kire hagyni - a hazai tömegközlekedést ismerve - egy egész napos buszozás/vonatozás idejére.
Azt is megértem, hogy nem küldtök postán vagy futárral, mert én se tenném. Szaladgáljak csomagolóanyagért, vacakoljak a szakszerű csomagolással, utána biciklin szerencsétlenkedjek a csomaggal a postára - jó esetben a postaköltségért és egy köszönömért? Az a világ már nálam is elmúlt és mástól sem várhatom el.
Szóval semmi gond, csak érdeklődtem, hogy mi, hol, merre és esetleg valahogy személyesen vagy egy arra járó ismerőst megkérve meg tudom-e oldani...
Én hallottam egy közmondást, miszerint: "Ajándék lónak ne nézd a fogát!" Ha valaki önzetlenül INGYEN ad valamit, nem lehet feltételeket szabni neki, hogy küldje el! Különben sem muszáj elmenni érte, meg lehet vásárolni kertészetben! Az miért nem képzelhető el, hogy aki már idős, nehezére esik elmenni postára, feladni csomagot?
Már pedig sajnos megbántasz a görénységeddel nem csak a 2 idős fórumtársunkat, hanem másokat is.
Mintha nem lennének olyan kertészetek ahol csak helyben lehet vásárolni. Vásárolni!!! Ezeknél a fórumtársaknál pedig fizetni se kell, csak el kell addig menni. ha odamegyek az ingyen növényekért és nem fizetek, de még egy kis ajándékot se viszek, miért esne nehezemre beszélgetni az ajándékozóval egy kicsit?
Nem akarok senkit megbántani, de ilyet tipikusan magányos, 70-80 éves bácsik szoktak írni, akik csak egy néhány órás beszélgetésre vágynak. Postázni nem akarnak különféle kamu indokokkal (megsérül, nem éli túl, ellopják, messze van a posta). Szóval a kedves érdeklődő vezessen 200-300 km-t a 40 fokban, aztán ugyanennyit vissza a pár szál gazért, és akkor megússza néhány tízezerből. Csak hogy az "önzetlen" felajánlónak meglegyen a néhány órás beszélgetés.
Ezzel már eléggé el van késve, nagyon kevés embernek lehet még hűtőben oltóága, de érdemes írni a Facebook "Indiánbanán termesztés a kiskertekben" csoportba.
Sok tapasztalatom nincs még a termőképességről, mert elmúlt két évben kezdtem csak a kertészkedést, de már nekem is van egy Tipo datolyaszilvám és a Nikitat szeretném mellé én is, valamint most sikerült végre oltott indián banán fácskákat szereznem, a primát és a wellset.
Nekem még van két gránátalmám, azokat is csak idén év elején ültettem, Acco és Mollar, de nagyon szépen fejlődtek. Fügéből is lett két új fajtám, mind a kettőn volt termés, de csak az egyiken érett be, Keszthelyi Fekete meg a Ronde de Bordeaux.
A kivit is nagyon tudom ajánlani, HaywardxTomury párosom van de egy golden kivit mindenképp szeretnék még. Egy szamóca guavat szintén, elvileg gyorsan fejlődik, átteleltethető és finom is valamint a kinai nagytermésű galagonya és a jujuba is izgatja még a fantáziám.
Nem tudom az ország melyik részén lakik, csak a nick névből gondolom, hogy Magyarország északi részén. Én itt Nógrádban kísérletezem pár különlegességgel, de ami nem különleges és teljes biztonsággal megterem, az a mini kivi. Nekem már vannak olyan 25-30 éves növényeim, amik rendszeresen teremnek, bár a tavaszi fagy időnként jelentősen csökkenti a termés mennyiségét.
Azt olvastam, gyökérsarjra kár energiát pazarolni.
A magok meg nagyon későn kelnek ki, akár júniusig is vermelnek. És magvetés előtti télen kell nekik a hideghatás a keléshez. Vagy már ősszel el kel ültetni, vagy télen hűtőben tárolni.
Még idén megpróbálnám ilyen gyökérsarjjal... Konténerbe ülteném és földbe ásott "üvegház"-ban lenne, amig nagyobb melegek nem lesznek. Vagy, ha jobb akkor az árnyékos részére tenném utána is?
Elvileg magokat is kapok ismét (igaz elvileg a lehullott és el nem fogyasztott termésben van ...lehet ott elveszti csiraképességét... mút éven ilyen volt???)
- 2 éve próbálom egy sem kelt ki belőle (másnak is adtam bőven, de nekik sem kelt ki egy sem). Lehetséges, hogy erről a fáról származó magok nem csiraképesek? Facen-n olvasgattam, hogy szinte mindegy, van akinek bárhogy kikel... Akár vehetnék is magoncot, vagy kész oltványt, de nem szeretem feladni, de ha azt ajánlod, hogy vegyek, akkor elfogadom tanácsodat...
Nem kell , sőt nem szabad semmit metszeni 6-8 évig a paw-paw-on. Utána alakítható.
A gyökérsarj, az nemes. Pontosabban az alany nemese, mert ha oltvány volt az a növény, aminek a gyökérsarját kiszeded, azzal az alanyt szaporítod.
Az indiánbanán gyökérsarja nem túl jó szaporításra. Nagyon mélyről és nagyon kevés gyökérrel tör elő.
Felborul a lomb-gyökér egyensúly.
Maga a növény is alamuszi, mert azért fejlődik nagyon lassan az első éveiben, hogy gyökérzetre gyúrhasson. Mikor kinevelt egy nagy gyökérzónát, onnantól indul be.
Viszont nagyon tarackol. Tavasszal likvidáltam egy 8-10 évest. Száznál biztos több sarjat szedtem már ki ezideig. 5-6 méterre az eredeti helyétől is.
Akkor a gyökérről kihajtott is tkp magonc? Ültettem két éve ilyet, de nem maradt meg. A többi gyümölcsben van tapasztalatom, de ez a növény uj, s még nincs belőle. Nem metszettem vissza, nem tudtam mennyire érzékeny (pl mint a dió?) erre, nem maradt meg. Kapok ismét, mikor metszem vissza, s kb. ugy mint a többi szabadgyökeres gyümölcsfát?
A pekándió gyönyörű növény - teljesen úgy néz ki mint a bálványfa egyébként, meg sem lehetne különböztetni őket (legalábbis fiatalon biztosan nem). Nálam a területet először bálványfa-mentesíteni kellett (markolóval 2 nap munka) mielőtt oda, ahol voltak pekánt (is) telepítettem. A bálványfától mindig ideges lettem - ennél meg tetszik. Eléggé skizofrén dolog.:)
Nagyon szereti a vizet, minél többet kap, annál jobban nő, félig vizinövény. Teljes nap, sok trágya (komposztálódott) és SOK, SOK + még több víz = siker.
Szeretném megkérdezni, hogy van-e valakinek részletesebb leírása (lehetőleg magyar) a datolyaszilva fajtákról (pl. érés idő, fagytűrés stb.). Nekem ezek vannak csak, egyik ez: http://seedbank.hupont.hu/27/fajtalistam , másik a DMkert oldalán van: https://www.dmkert.hu/kereses?s=datolyaszilva&x=0&y=0. Próbálkoztam külföldi oldalakon is, de nyelvtudás hiányában nem sikerült.
Na, az én fantáziámat addig mozgatta a Parfianca, hogy végül rendeltem. 5 növény, több fajta, pont 8000-re jött ki. Azt kell mondanom, nagyon korrekt a pasi hozzáállása, felhív egyeztetésre, korraktül csomagol, a dugványok erősek, igaz tényleg átültetendő vagy ki, mert pici konténerben vannak. Én valószínűleg átcserepezem, bent töltik a telet a télikertben, aztán tavasszal mennek a helyükre.
Szóval megérte a szállítási költséggel együtt is, remélem a növények szépen teremni is fognak.
Egyszer a Füvészkertben kóstoltam egy nem tudni, milyen fajtát, mikor még volt trópusi gyümölcs vásár. Az halvány színű volt és puha magvú. Később vettünk boltban, attól elkopott a nyelvem, mire kiköpködtem a magokat.
Nekem is a Parfianca ragadta meg amúgy a képzeletem. A puha magvúsága nálam nyerő. Hátha elterjed jobban, és akkor lehetne máshonnan is akár személyesen venni...
Szerintem azért, mert ezek azért kisebb méretű dugványok. Nincs vele tapasztalatom amúgy, de a leírások megfogtak, máshol nem olvastam előtte ilyen alaposakat.
Amúgy valóban érdemes összeállni, nem is az árak, hanem inkább a postaköltség miatt, ami nem semmi.
Nagyon köszönöm. Tennék ezekkel egy próbát. De nekem max 3 fajta (az is sok, már most látom...) kell, nem csatlakozik valaki esetleg Pest környékén vásárláshoz? 8000-től postáz és meglepő, hogy a mai árakhoz képest nem is olyan drága..
Azóta viszont ha valamelyik gránátalma fajtáról infót szeretnék, csak ezt nézem. Videókat is tett fel, azt most nem találom, de az is nagyon hasznos volt.
Az egyik helyi kertészet árul néhány citrusfélét. Feltételezem, hogy oltottak. Tudnátok infót adni, hogy melyiknek mi az előnye és hátránya? Köszönöm előre is!
Szivárvány narancs (a Meyer citrom és a vérnarancs keresztezése)
Calamondino (Citrus mitis)
Lime, Limette verde (Citrus aurantifolia)
Limetta Rossa (Citrus limonia)
Óriás citrom
Tarka levelű mini narancs
Buddha keze citrom
Mindenképp azok érdekelnének, amik nagyobb, finom, édes gyümölcsöt teremnek. Tehát elsősorban a gyümölcséért tartanám, nem dísznek.
Ah köszönöm, a Facebook csoport jó tipp volt, úgy vettén le, hogy oltványok legelőbb csak augusztusban, de inkább ősszel várhatóak.
igen, a banánfásat én is néztem, de ott is magoncot árulnak, dm-kerten is voltak fent magoncok mostanában, úgy emlékszem azok legalább nem kóstáltak ennyit.
Nézz szét FB-n. Harz Endrét is tudtommal ott jobban el tudod érni (neki is van ott oldala), illetve vannak olyan csoportok, ahol szó van indián banánról is, és ahol esetleg találsz jó vételi helyeket. Egyszer mintha olvastam volna Endrénél, hogy sokszor annyi levelet kap, hogy van, ami sajnos elsikkad. Vagy esetleg próbálhatod telefonon is, az valószínűleg hamarabb eredményre vezet.
Köszönöm! Én is így gondolom, személyesen sajnos nagyon messze lennének, levélre nem válaszoltak azt hiszem várok meg egy kicsit hátha a bevált helyeimen elérhető lesz. Harcz Endrénél is próbálkoztam már, mert azt hallottam neki nagyon megbízhatóak a növényei, de nem értem miért nem tudja ő sem kiírni mekkora növényeket szán eladásra, lassan 5 hónap után szerintem ő sem fog válaszolni :D
Én Facebookon futottam bele egy beszélgetésbe róluk. Akkor kiderült, hogy magoncokat árultak. Most ránéztem az oldalra, úgy tűnik, frissítették az állományt. Azt hiszem, a küldött áru minőségével nem volt gondja a rendelőnek, csak épp nem oltványt kapott. Most is van magonc (aminek az ára szerintem szemtelenül magas) és úgy javasolja a vételt is, hogy egy oltvány, egy magonc. Amit nem értek, mert a magonc később fordul termőre... Ráadásul tudtommal az indiánbanánok közt több fajta is önporzó. És a magonc termése igencsak kérdéses minőségű.
Szóval a fene tudja. Ilyen áron, amiért hirdetik a fákat én nagyon igényes lennék. És ha nem személyesen mennék érte, mindnenképp kérnék képet az aktuális kínálatról, hogy ne érjen meglepetés...
Kedves fórumozók, látom ez a topik aktívabb, így gondoltam itt is próbálkozom a kérdésemmel. Van valakinek tapasztalata a fenyofa.hu oldallal, indián banánt szeretnék rendelni már egy ideje, és náluk egészen megfizethető árban lenne, de nem találtam semmi véleményt róluk így még nem szántam rá magam a rendelésre.
Nem kétlaki, csak a saját virágpora nem jó. Tehát elvileg mindkettő terem a másik porától. Csak ne fújjon mindig egy irányba a szél. Amikor erre keresgéltem, voltak ajánlatok fajtapárokra is. De letettem róla, mert nincs helyem két hatalmas fának.
Néhány dologra vigyázni kell. Nem önporzó, és a fajtakombinációra is ügyelni kell, hogy egyszerre virágozzanak. Még nagyobb fává nő, mint az európai dió, és ugye, kettőnek kell a hely. Ezenkívül olyan fajták kellenek, amik rövidebb tenyészidejűek, nálunk is beérnek. Hajlamos a szeszélyes termésre.
Előnye, hogy meg lehet úszni a dióburok-fúrólegyet.
Egyébként az északi oldalról jut eszembe hogy mostmár Magyarországon szerintem pont oda kell ültetni a barackokat is, ahol a ház északi oldalán kb áprilisig árnyékban vannak, így egy-két héttel később hajtanak és virágoznak. Nyáron magasabban jár a Nap, akkor már besüti őket, viszont egy-két hét a késői fagyok miatt a sok és a nulla gyümölcs közötti választóvonal lehet...
Paw-paw eredeti élőhelyén a cserjeszintben van, ezért fiatalon félárnyékban fejlődik inkább jól, szerintem inkább ez a baj mint a víz, bár az is kell neki. Én hármat ültettem 3 éve, tavaly az egyik már termett, ráadásul az, amelyik az első évben hirtelen elkezdett hervadni és láthatóan kiszáradt, hiába locsoltam, de miután lemondtam róla gondolt egyet és újra elkezdett nőni. A másik kettővel nem volt ilyen baj. A ház északi oldalára raktam őket, kissé árnyékban vannak a nap egy részében. Szerintem nagyon jó a gyümölcse, remélem idén is lesz, van jópár megporzódott példány, látszanak a kis gyümölcsök, de tavaly is sok ilyen volt, és majdnem mind leesett, gondolom még nem érezte elég erősnek magát a fa hozzá...
Üdvözlöm. Pisztácia ügyben kérnék tanácsot öntől. Vásároltam 2 évvel ezelőtt peters porzo és 2 dr kerman 1 - 1 pontekes és aegenes termo pisztácia fajtakat. A termok most viragoztak egyszerre nálam, de a peters porzo már 2 hete elviragzott. Mi lehet a gond? Vagy milyen porzot ajánlana hozzájuk?
Megél (het) hazánkban a pisztácia, bár -eredeti alanyon- hosszútávon inkább csak pár helyen,
pld a Balaton melletti vulkanikus eredetű talajban.
Kötött talajban hajlamos a gyökérrothadásra, nem lesz hosszú életű.
A szárazabb éghajlatra képezte ki magát.
Nagyon sokáig élhet - megfelelő félsivatagos helyeken, de csak 15 éves korában kezd teremni...
És akár az őszibarack, vagy annál sokkal jobban hajlamos a felkopaszodásra.
Nagyon profi és nagyon erős módon kell metszeni, és katlan forma félére kényszeríteni a fát.
Kifagyni viszont nem nagyon fog már, legfeljebb az első egy-két évben lehet, amikor még fiatal.
De elég nagy az esély, hogy egy csapadékosabb időben akár a gyökérrothadás, akár
a nem megfelelően erős metszések miatt felkopaszodó korona végez a fával,
mielőtt (akár 15 év!) az első termést leszüretelhetnénk róla.
A gyökérrothadást egy erős alannyal ha van ilyen amire oltható ki lehetne váltani.
A visszametszést viszont nem hiszem.
Bár kedvelem a növényt, de ennyi kockázatot, ilyen hosszú időt
és ennyi nyűgöt nem vállalok be érte.
Az éghajlat itt még nem "érett" meg erre szerintem, és remélem annyit nem is fog változni, hogy
teljesen megfelelő legyen neki.
Mert akkor a régebbi kultúrnövényeink nagy részét (beleértve nem csak a gyümöécsöket, hanem
a zöldségeket is) el is felejthetjük.
Hacsak a nemesítés, vagy a genetika nem hoz valamilyen nagy változást.
Az USA-ban szerintem gyanúsan sok működő új nemesítés van, Európához vagy a világ más államaihoz mérten. (Nem konkrétan Pisztácia, hanem szinte minden növényi fronton)
Vagy tényleg nagyon sok pénzük van kisérletezgetésre, vagy összelopkodják, felvásárolják az
újdonságokat. Vagy valahogy célzottabban tudják manipulálni a géneket...
Kedves fórumozók! Szeretném megkérdezni, hogy természetesen térítés ellenében, tudna-e valaki datolyaszilva oltóvesszőt/vesszőket küldeni részemre. Főként ukrán/orosz hibridek érdekelnének, mint például a Gora Roman-Kosh, Gora Goverla, Sosnovskaya, Bozhiy Dar, Chuchupaka, Szputnyik.
Nikita, Rosseyanka és Kavkaz (ebből oltóvessző) van, de még nem termettek. Előre is köszönöm a válaszokat, az e-mail címem nyilvános.
Sziasztok. Pár éve ültettem pisztácia fákat amik már viragoztak is. A problémám az hogy a termosok furtjein mikor a bogyók elerik a borsoszem nagyságot akkor a furt leszarad. Mi lehet a gond.?aki tud vmit ezzel kapcsolatban kérem írja meg nekem.
"az, hogy egy növény "invazív" csak annyit jelent, hogy olyan ökológiai niche-t tölt be, ami addig üres volt..."
Teljesen igazat adok neked! Ezek a fajok életrevalók, jól alkalmazkodnak a változó környezethez.
Nálunk pl. ostorfa van, magától nőtt, és nem, nem fogom kivágni: az idei aszályos évet gond nélkül megugrotta, míg más fát locsolni kellett, hogy megmaradjon. Árnyat ugyanúgy ad, nekem tetszik is a légies lombja, a magról hullott termése pedig nem zavaróbb, mint más növénynél karban lehet tartani a szaporodását.
"Az önmagában nem gond, ha egy növényfaj nem honos nálunk, de ha könnyen kivadul, elnyomhatja az őshonos növényzetet, és az már baj."
Így járt a szegény tundra is, amikor vagy 15000 éve kiszorították a nyírfák, és fenyők...aztán így jártak a szegény fenyők, amikor vagy 8-10 ezer éve kiszorították őket az invazív, idegenhonos tölgyek...stb,stb. Az, hogy mi "őshonos" az nagyon relatív. A növényzet folyamatosan hullámzik, az elmúlt 20000 évben is számtalan faj bejött ide, és számtalan kiszorult. gyakran az, hogy egy növény "invazív" csak annyit jelent, hogy olyan ökológiai niche-t tölt be, ami addig üres volt...
Szóval szerintem ez egy félreértett sokféleképpen hasznosítható növény, ami az egy ideje divatos
"idegenhonos" propaganda áldozata. Máshol gyógy és haszonnövényként tartják számon, és lehet hogy kár lenne a gazdasági szerepéről lemondani, minden vizsgálódás nélkül.
Természetbe kivadulva még nem találkoztam vele, ilyen szempontból talán nem olyan veszélyes, mint némely más, tényleg invazív növény, mint pl. a gyalogakác, az aranyvessző, vagy a selyemkóró, fák közül a bálványfa vagy az ostorfa. Az önmagában nem gond, ha egy növényfaj nem honos nálunk, de ha könnyen kivadul, elnyomhatja az őshonos növényzetet, és az már baj. Úgy tudom, a papíreperfa kissé fagyérzékeny is, ez akadályozza a terjedését.
De ha gyökérről terjed egy fa, az a kertben nagyon zavaró tud lenni.
-Könnyen szaporítható, nincs kártevője, de lelegelhetik.
-Ehető, a levelei is.. Nyers levele is ehető, de enyhe hasmenést okozhat. Szárított levele már nem okoz semmi gondot, és elég magas fehérjetartalma van. (Kínában a szárított levéllel etetik a halakat, kecskéket, ésd háziállatokat. Egész halastavakat látnak el a parton növő fák /bokrok leveleiből. És szárított formában állítólag csaknem 20% fehérjetartalma van. - Ez szárazon, mert nyersen ugye kb 80 %-a víz minden levélnek, ennek is, ami szárazon már elpárolog). Igen értékes beltartalommal.
-Díszfa.
-Termése ehető (bár lisztes és túlságosan édes az európai izlésnek), de állatoknak kiválló, és pld pont bojli méretű.
-Tűri a szárazságot. Ültetés éve utáni években már nem kell locsolni, bírja az erős aszályt is, és még szaporodhat is aszályban is.
-Kínában gyógynövény. Európai/Nyugati kutatóintézetek is vizsgálják a potenciális gyógyító hatásait. Eddig ilyesmiket cikkeztek róla: A kínai papíreperfa úgynevezett kivonata[1] gátolja a tirozinázenzimet, és ezzel hatásos gyulladáscsökkentő. Fő komponensei triterpének, valamint a fenil- flavonoidok származékai.
Szóval az itt felsoroltak miatt (főleg a győgynövény, és a legelhető, magas tápértékkel és fehérjetartalommal miatt szeretném.
Ismerem a növénnyel (papíreperfa) kapcsolatos leírásokat, előnyeit és a fenntartásokat is.
Hátrány:
invazívnak is nevezik, mert könnyen terjed.
Kétlaki, hím porzós növényei a pollenallergiát fokozhatják.
Fája könnyen törik
Bár Magyarországon invazív fajnak írják le, a legtöbb netes fórumon, nem említve azt, hogy több száz éve az országban van, és van olyan település Magyarországon, van ahol védett is!!
Heves megyei Eger városban van védett kínai papíreperfa,
(Heves megye helyi jelentőségű védett természeti értékei), lásd:
Van (vagy volt) ilyen itt Gödöllőn az egyetemi botanikus kertben is, és Budán a gépész kollégium közelében is volt egy. Nem tudom, megvan-e még, majdnem 40 éve, hogy láttam.
A termős növények mutatósak, de ha igaz, amit itt írnak, nagyon át kell gondolni, kell-e:
Utána néztem hogy néz ki a növény. Lehet hogy Balatonvilágoson van ilyen, de mivel nem figyeltem meg, akkor mondok biztosat ha újra látom a levelét. Ha az amire gondolok van kisebb is, és óriási is.
Hát szóval ezért tűntél el pikk-pakk a tollas topikból! :)) A leghornokat kipateroltad és most valamiféle kínai csodanövénnyel tervezed beültetni a hűlt helyüket! :))
A Feijoa nálunk -16 fokot átvészelt gond nélkül, igaz fólia alatt (bent volt -16 fok). Viszont a nyári meleget nem szereti. Virágzik, de termést nem láttam még rajta. Pedig elvileg öntermő fajta. Örökzöld gyümölcstermőnek nagyon eretnek gondolat a boróka? Mást én se tudok.
Amiket korábban említettél, azok örökzöldek, de nálunk nem valók szabadföldbe télen. A mediterrán Arbutus az enyhébb teleket túléli, csak nem terem. A szubtrópusi Acca (Feijoa) fagytűrése már csak néhány fok.
Rákóstoltam tegnap, egy nappal később, a csersav eltűnt. De az állaga, hát az nekem nem az igazi. :) Tudom, más szereti, ha ki kell kanalazni, de nekem nem annyira jön be.
Szerintem a 2-3 nap pálinkás érlelés utáni néhány nap szellőztetés /simán szobahőmérsékleten --alma nélkül/ meghozza a bolti ízt-állagot. Én is kissé pálinka ízűnek-szagúnak éreztem közvetlenül a kizacskózás után, de ha vártam vele akkor szinte teljesen elveszítette ezt az ízt. Az érlelést követő 2 nap még nem olyan lédús mint amennyire szeretném, de a pálinka már nem érződik és már nem olyan harsogósan roppanós. Szerintem még néhány nap és tuti lesz.
Igen, virgi alany kell legyen alatta. Nekem volt egy Jiro fajtám, pont mikor termett volna először, akkor repedt szét a törzse. A virgi törzsben később indul a nedvkeringés. A Nikitám azon van, magasan oltva, de a Rosseyankám nem. Mégis bírja. Én is szerettem volna egy keményen is édeset, de már nem ültetek ide semmit.
Beraktam alma mellé. 3 nap, nem lett (szerencsére) szotyósan puha, bár az általam kedvelt "harapható, de lédús" állagnál puhább lett. A héj közelében még picit csersavas, szóval valószínűleg, mire ott is lebomlik, szottyadt lesz. Úgy látszik, szereznem kell keményen édes fajtát, ha olyat akarok enni, amivel nem kell szórakozni. :D (Eddig visszatartott, hogy a legtöbb fagyérzékenyebb, mint a csersavasak. De talán virgi alanyon azok is bírnák nálunk).
Sok mindent írnak róla. Van ahol azt írják, hogy -31 fokiog télálló, máshol azt, hogy dugvánnyal szaporítható. De ahogy nézem a hülyeség határtalan. . Sem a kaki, sem a lótuszszilva nem örökzöld.
Próbálgatással szerezzük a tapasztalatokat. Én aszalok ezerrel mert már kezd magától is érni, pár ilyet már ettem is. Almával érlelek keveset. Hamarosan rendszeresen lesz magától érett is. de már eszem az aszaltat is. Szevasz fogyókúra!
Nos... Vegyesek az érzéseim. 3 nap volt az alkoholos kezelés. A csersav lebomlott. Az állaga kőkemény maradt (ennél azért lédúsabban szeretem). Viszont: a párolgó alkohol lecsapódott a gyümölcsön, így az átvette az ízét. Illetve nem csak átvette, annyira dominált, hogy nem éreztem a saját ízét...
Szóval azt hiszem, ha ezzel a módszerrel érlelek, akkor egyrészt valahogy meg kell oldani, hogy az alkoholpára ne csapódjon a gyümölcsre, másrészt így sem ehető hamarabb, mert ugyan a csersav lebomlik, de ezzel még csak "bolti" keménységű lesz a gyümi, amit még utána napokig hagyni kell puhulni és levesesedni...
Vagy kell valami kombinált módszer az almás meg az alkoholos érlelésre, hogy olyan legyen, mint amire gondolok (alapvetően a bolti, csersavmentes kissé érett, nem túl puha lenne a cél).
Legyen szerencséd! Mint írtam, én is 1 napra rá tettem még 1 kis pohárral is a gyümölcs közé.
De nem baj hogy nem segített, úgyis csak fél liternyi pálinkám van (17 év alatt a fele fogyott el😀 ),úgyse vennék ez után. nekem az almás érlelés megfelel. Az aszalástól várom a teljes csersavmentességet és a hosszú eltarthatóságot.
Most olvastam vissza és nekem is az jutott eszembe, hogy esetleg nem lehet a fajta is befolyásoló? Mindenesetre én most indítottam egyet, mert almával érlelés után (puha még nem volt, csak két napot volt almával) félbevágva még csersavas volt (nem nagyon erősen, de nem volt élvezhető). Úgyhogy a két felet egy kupica pálinkával (én nem öntöttem alá, mellé tettem stampedlis pohárban) betettem egy kis zárható dobozba. Majd naponta rákóstolok, hogy mi a helyzet, mivel ez már elvileg kissé érett volt.
Jól lezárt üvegben hűvös helyen van. Az illata kiváló, aki kb. 1 éve ivott belőle, azt mondta erősebb mint a lórúgás. Ízlett is neki. Mindegy mi volt, kívánom hogy mások járjanak sikerrel!
Igen, lehet, hogy a fajta miatt nem működött a dolog, de az is lehet, hogy a 17 éves pálinkában mentek végbe a hosszú idő alatt olyan kémiai folyamatok ami miatt nem tette a dolgát :)
Azt írja a net, hogy ha nem megfelelően van tárolva a pálesz akkor átalakulhat.
Köszönöm, nem kísérletezek tovább. De más profitálhat az írásodból.
Nekem pár szem elég ha néha beérik almával, más gyümölcsöt is eszek. Remélem az aszalt szeletek hónapokig elállnak, mert egyedül fogyasztom. Már 6kg aszalvány van dobozolva, kb. 1kg-ot már elosztogattam és megettem. és még sok van a fán. Sajnos sok szem beteg, fekete kis foltok vannak bennük.
Nem tűnt el pálinka, csak az az 1 kanálnyi elterült a vödör alján és nem láttam. Ha elszáll a gáz, akkor is elszállna amikor almával érlelek. Az pedig működik.
A műanyag vödör teteje jól zár. Levételkor erős pálesz szag csapott meg. A szilvákat kiszedtem hogy kimossam a vödröt, és látom ám, hogy ahol a pálinkás vödör aljához ért a szilva alja, ott köralakban elvált a héja, és kissé mállott-puhult. Ott is borzasztó íze volt. Ha másnál működik ez a módszer gratulálok, lehet hogy a Rosseyankára hatástalan. Van 96%-os alkoholom is, még jó hogy nem azt pocsékoltam a kísérletre.
Hihetetlen. Akkor vagy a pálinkával van baj, vagy a vödörrel. Lehet, hogy nem zár tökéletesen és elpárolgott az alkohol? Mert azt írtad, hogy már másnap nem találtad benne. Szerintem próbáld ki légmentesen lezárt zacskóban.
Pár napja teszteltem különböző csersavmentesítési eljárásokat. Zacskóba hermetikusan lezárva raktam Tipo fajtájú gyümölcsöket és 48 órára 28 fokos melegkamrába raktam.Ez a fajta kezelés nélkül beérlelve még lekvár puhaságúra érve is tartalmaz némi csersavat a héj közelében..
1
Hagyományosan, nagyjából azonos mennyiségű almával együtt lezárva.Kicsit megpuhult, de szeletelhető állapotúra, nem löttyedtre.Teljesen csersavmentes lett..
2
Alkohollal együtt lezárva.6 db gyümölcs mellé kiskanálnyi 55%-os pálinkát raktam.Teljesen csersavmentes lett, a többség kemény maradt, de volt ami nagyon picit megpuhult.Az alul lévő gyümölcsök bőrét kikezte a nedvesség/alkohol, ahol tartósan érinthezett az alkohollal, nem lehet így már táorni pár napnál tovább.Korábban is próbálkoztam alkohollal, de akkor túl sok pálinkát raktam, a gyümi átvette a pálinka ízét, és túl hidegben tároltam, a csersav is megmaradt benne..
3
Szén-dioxiddal. 4 db gyümölcs zacskójából kinyomtam a levegőt és utána szódásszifonból keményre fújtam CO2-vel és legumiztam.Ezt a CO2-t a gyümölcsök felvették, a zacskó teljesen meglöttyedt.Még 2x fújtam rá gázt a 2 nap alatt.Kemény és csersavmentes lett.:
:Szóval mindhárom módszerrel sikeresen lehet csersavat mentesíteni..Ha mégsem csersavmentes a felvágott gyümölcs, akkor meg kell aszalni és úgy majd eltűnik a csersav..Valaki még régebben írta, hogy vékonyra szeletelve, levegőn hagyva száradás nélkül is csersavmentes lesz.Ezt még nem próbáltam...
Én nem is fogok. Ha nem sikerül, pálesz helyett a hagyományos módon alma kerül a kis vödörbe. Puha lesz, nem kemény, de én szeretem úgy is. Izgatottan várom a kóstolás idejét, nem tudom nem-e hagyni kéne még egy napot neki. De lehet hogy nem tudnám azt kivárni.
A bolti datolyaszilvát valószínűleg széndioxiddal kezelik. A leírásban 28 fokon tartottam a kísérletet (felgyorsítandó az érést), de működik szobahőmérsékleten is.
Várom a beszámolót a finomságról. Még annyit, hogy amelyik szelet kicsit vastagabbra sikerül azt tovább bent kell hagyni mert később aszalódik át mint a vékonyak, de zamatosabbak is lesznek. Én is pakolászok az aszalótálcákon, mert időközben már nem érnek össze a szeletek, összébb rakom, a maradék helyre teszek új szeleteket. A vékonyabbakat hamarabb ki lehet szedni mint a vastagabbakat, így mindig bepakolom azok helyét is. Sokáig megy az aszaló, nem szabad üres helyet hagyni benne.
Keményen, csersavasan meghámozom a szemeket, szeletelem, úgy megy az aszaótálcára. Pl. a Nikitát 3 szeletbe vágom, a Rosseyanka kisebb, azt csak felezem. Lassan kell aszalni, máskülönben csersavas marad. Ezért alacsony hőfokon kell, és közben pihentetni. Az első aszalás alkalmával is tudtam ezeket mert Zotya papa kioktatott, de kissé csersavas maradt mégis. De fogyasztható volt. Azóta még lassabban aszalom. Az instrukció után a saját tapasztalat teszi fel az i-re a pontot.
Az aszalványok csersavasok, amikor berakod? Szóval aránylag frissen szedettek? Tudom, hogy elvileg az aszalás során elmúlik a csersavasság, de érdekel a tapasztalat.
(A pálesz eltűnéséhez sajna nincs ötletem, de hátha másnak lesz).
1 napja vannak pálinka társaságában a szilvák, de mára eltűnt a pálesz. Beitták a datolyaszilvák? Egy kis pohárral tettem be most a szilvák közé. 3. nap végén tesztelem, van-e még csersav. Közben megy az aszaló ezerrel, szép lassan 36-40 fok között aszalok, plusz lassítás képpen éjszakára le is állítom a gépet. Nagyon finom a datolyaszilva aszalvány. Ha képes leszek rá, teszek el 1 kis dobozzal, mert érdekel meddig állna el. Nem aszalom csont szárazra.
Több topik is foglalkozik a datolyaszilvával, nem tudom, melyikben volt téma, de volt. Én pl. arra kérdeztem rá, egy vagy két éve, hogy a bolti sharon hogy-hogy édes keményen is, ha amúgy nem lenne az. (nekem is így ízlik jobban, nem puhán) És kaptam rá a választ, hogy etilénnel érlelik. Ennek kapcsán aztán jött szóba a pálinkás itthoni érlelés. De végül is az a lényeg hogy minél több emberhez eljusson az infó, hogy többféle módszer van :)
Tavalyelőtt A Rosseyanka tetejét - ahol már nem értem el a termést - egyszerűen levágtam. Azzal bosszulta meg a beavatkozást hogy minden termést ledobott tavaly, és többet visszanövesztett mint előtte volt. Ezt mutatja a kép. Idén sokat termett, de a felfelé törő ágakról megint tudom leszedni. Az alsók földig érnek már. Ezzel a fával mit kezdjek? A termés nagy részét már leszedtem, nehogy leszakadjanak az ágak.
A Nikita's Gift fám másodszor termett. Attól tatok, jövőre ennek is lefelé lógnak az ágai a termés alatt.
Kérdésem, mennyire vághatom vissza a nagyobb ágakat hogy erősödjenek, de legyen valamennyi termés is? 1/3-ot? Felét? A felfelé törőkkel mit tegyek hogy ne járjak vele úgy mint a Rosseyankával?
Gyakorlatilag 2,5 nap után eltűnt a csersav :) Lassan a kísérleti szilvák is eltűnnek a zacsiból :) Kell behozni a váltást. Nekem még a fán van a termés.
"Volt már szó róla (szinte minden évben feljön a téma, amikor érlelni kell a datolyaszilvát."
Évek óta olvasom a topikot, ez úgy látszik elkerülte a figyelmem.
Mindig az almás módszerrel csináltam. Néhány napja egy rádióműsorban egy termelőtől hallottam a pálinkásról, most kísérletképpen párhuzamosan mindkét módszerrel csinálom. Az almás még közepesen csersavas maradt és puhulósabb is lett, a pálinkás 2,5 nap után gyakorlatilag csersavmentes-édes és kőkemény /nekem a kemény jobban bejön/.
Volt már szó róla (szinte minden évben feljön a téma, amikor érlelni kell a datolyaszilvát. :)). Sőt, azt is megoldotta valaki, hogy ne legyen pálinkás a gyümölcs: elég, ha pl. egy kis pohárban/tálkában teszed mellé a szeszt. Mert az etilén érleli be, az pedig az alkohol párolgása során segíti a csersav bomlását.
Fedeles műanyag kis vödör aljába locsoltam 1 ek. pálinkát. Tettem bele 15 szem Rosseyankát. Máshogy úgyse fogyna el a pálinka, így legalább hátha hasznát veszem. Majd jelzem mi történt. Te is írd ide, nálad hány nap után tűnt el a csersav.
Nem tudom, hogy volt-e itt már róla szó, de hátha valaki még nem hallott róla: Az egyébként csak puhán édes datolyaszilva /nekem sajnos ilyen van/ az almás módszeren kívül érlelhető pálinkával is! Zacskóba néhány kiskanálnyi pálesz öntve vagy spriccelve, zacsi lezárva és kész. Működik a dolog, 2 napja tettem be, most is kőkemény de már most édes és csak kicsit csersavas. Holnap vagy azután szerintem már egészen tökéletes lesz.
De igen. Fagylaltot csinálhatsz ha hányni akarsz.😀
Se lekvárnak, se befőttnek, se aszalványnak nem való.
Én a kóstolás után felbuzdulva - mert hogy nagyon finomnak találtam - vettem 3 féle pawot. 6 ezer valamennyi volt darabja a pici oltványoknak, amiből egyet fristiben el is tört a vakond. Annak idején itt íroggattam is róluk. Mikor beértek az első várva-várt termések, többen is ettünk kóstolót belőle. Mindenkinek nagyon ízlett. A következő évben már nem kellett senkinek. Mondván finom-finom, de azért szívesebben megennének más éppen akkor termő gyümölcsöt. Én pedig oda jutottam hogy kiszedtük a fákat. Nekem se kellett. Azért hogy évente 2 szemet megegyek, ne fogja nekem az értékes helyet.
Ebből is látszik hogy ízlések és pofonok...én nem nagyon tartósítok semmilyen gyümölcsöt (amit el lehet rakni pincébe télire azt persze elrakom ha van), mert frissen szeretem őket, úgyhogy nekem ez nem szempont. Az legyen a legnagyobb bajom, hogy túl sok van, lepotyog a fáról és nem tudok vele mit kezdeni. Ráadásul van elég sok helyem, úgyhogy bőven elfér akkor is, ha évente csak 1-2 hétig eszünk róla. Én eleve erdőkert-szerűséget próbálok nevelni, ahol fontos szempont, hogy minél kevesebbet kelljen az adott gyümölcsfával törődni, itt ez teljesen megvan - bár egyébként van itt 50 éves cseresznyefa, amivel pont semmit nem csinálunk szintén, és terem szépen, meg van öreg almafa, mondjuk azt tavasszal megmetszem, de ennyi támogatást kap csak tőlem.
Aztán lehet hogy 5-10 év múlva én sem leszek ilyen lelkes a pawpaw-ra, de most kifejezetten ígéretesnek látom saját szempontomból
Csak gondoltam megosztom, hogy először termett a 3éves "Sunflower" indián banánom. 3 szemet (25 dkg/db). Nagyon jó íze van, szerintem ez a növény kiskertekben gyorsan el fog terjedni, mert:
- kevés helyet foglal
- semmilyen gondoskodást (metszés, permetezés stb)
nem igényel
Mindenkinek jó szívvel ajánlom. Elméletileg a Sunflower önporzós de nekem van mellette 2 másik fajta is, lehet hogy azok porozták meg, nem tudom...
Kedves tagok! Szeretnék érdeklődni, hogy van-e valakinek eladó (esetleg cserébe) jujuba oltvány, vagy esetleg tavaszra oltóvessző valamilyen nemes fajtából, nem horror áron.
Igen, ezek is nemesek, mint a Martin, nagyobb szeműek, mint a "sövény" mézalmácska. Persze a leírások szerint. Ezért is gondoltam, megkérdezem, hátha van valakinek, akinél már termett.
Martint olvastam tőled, hogy nagyon elégedett vagy vele, de ennél a kertészetnél sajna nem volt. De gondolkodom annak a beszerzésén is.
Én a tavasszal Martin mézalmácskát vettem. Étkezési célra lett nemesítve. Rendkívül bőtermő és sokkal nagyobb szemű mint a többi fajta. 5-öt vettem, mind tele volt terméssel. Kb. fél kilót szedtem le.
Az új kis kerti tó mögé ültettem szomszéd felől hogy takarjon, és talán a madarakat is jobban idevonzza. Egymagamra úgyis sok lenne az a gyümölcsmennyiség amit 5 fa ad.
Vettem Honeywood és Mandam mézalmácska fajtákat, ha valakinek már termett, megosztaná a saját tapasztalatát? Olvastam a neten a rövid leírásokat róluk, de jó lenne első kézből is.
Van pár mézbogyó bokrom és fogok ültetni még. Szerintem nagyon jó, mert a legkoraibb bogyós, valamint az új fajták amikor tényleg megérnek, akkor már majdnem valóban édesek, aromásak és nagyon könnyű szüretelni: lerakok egy nagy terítőt a bokrok alá, és lerázom. Úgyis csak az potyog le ami érett. Így naponta be lehet gyűjteni az éretteket gond nélkül 1 perc alatt. Félárnyékba kell ültetni őket, vagy legjobb olyan fa alá, ami későn hajt ki, pl. füge, császárfa, akár stb. Mire azok kihajtanak, a bogyó már le is termett és utána a félárnyék védelmét élvezi
Szép méretű termés, az biztos. Ha előbb látom, ezt a fajtát veszem, bár még így is lehet szorítok neki helyet. Nálam a tavaly ültetett "noname" idén hozott pár kis szemet, de csak kóstolni tudtam, mert mire teljes érésbe került volna, valami leette, pár levéllel együtt... Mondjuk így is ízlett, de azért ha nagyobb szemű, az nem hátrány.
A mézbogyó keveset terem, savanyú, igaz, finom aromás. Engem éréskor a rigók mindig legyorsultak. Ültettem helyettük fügét. Igaz ezt is szeretik a rigók, de már jut mindenkinek. 😀
Nem fog gyorsan nőni, főleg ebben az időjárásban. Nálam másodévesek teremtek pár darabot, de itt 7 fajta van, szóval porozzák egymást. Az íze függ a fajtától is, vannak édesebb és fanyarabb típusok. A legtöbb helyen "áfonya helyett" javasolják, mert hasonló ízvilág.
A mézbogyó soha nem lesz mézízű... a magyar nevét a virág illatáról kapta.
Olyan savanykás egyébként. Csak átverős a neve.
Soha nem lesz bőtermő... de két évestől még az egy szem is elismerésre méltó.
Nagyon fajtafüggő a termésmennyisége és minősége. Ráadásul ajánlott két különböző fajtát -DE együtt virágzót!!!- tartani, mert úgy állítólag jobban köt.
Nekem is kettő van, de eltérnek virágzási időben, ráadásul az egyik alig terem 7 évesen... az a szerencséje, hogy olyan helyre került, ami másnak nem nagyon alkalmas, azért nem vágtam még ki.
Nem tudja valaki a mézbogyót hogyan kell termeszteni ? Második éves de nem haladt sehová sem eddig ,és termés is 1 szem volt rajta az is nem méz ízű hanem igazi savanyú gumó volt ! Vize bőven van ,kapott Mikramidot ,keserűsót de semmi eredménye sincs eddig .
Majdnem minden datolyaszilva termésemen van fekete folt, ami be van horpadva. A Rosseyankán és a Nikitán is. Talán 2 éve valaki azt mondta, biztos megszúrta a poloska. Akkor se láttam, idén se. Pedig naponta figyelem. Nincs poloska, csak 1-2-t láttam eddig a málnánál. De szúrás nyom sincsen, nagyítóval is megnéztem. Mitől lehet ez? Nem lesz egy egészséges gyümölcsöm? Így is beérik, de hogy néz ki?
(mai -22.04.06.- cikk. nem kertészeti, de van ilyen része is... :)
"Ez ott megterem? [szokásos hülye kérdés...]
Nemhogy megterem, hanem imádja a mikroklímánkat és a homokos talajunkat. A nyarunk sokszor afrikai, rengeteg a napsütés, még egy saját fajtát, egy lila színű batátát is kinemesítettünk. Már ebben is van innováció, de magában a csipszben is, egy budapesti Michelin-csillagos étterem szakácsa dolgozta ki. Most kerül a boltokba, most volt a munkaerő-toborzás, huszonkétszeres túljelentkezés volt, mert jó fizetéseket fogunk adni. Lesz webshopunk, hamarosan mindenki találkozik a batátacsipszünkkel a valódi vagy a virtuális piacon."
Üdv ! Pécs havazás ,széllel(Árpád-tető környéke) ,hát mit mondjak ..........!? Novembernek időnek tűnik ,ha nem lenne a kutya kint ,még azt sem zavarnám ki az udvarba !:-))))
Jó az ötlet! Az utazás szinte csak fáradság kérdése. Majd kinézem a nyári menetrendet, hogy oda-vissza hogy tudom megjárni. (Azért mostanában még nem tömegközlekedem. Majd nyáron vagy összel. Mikor is érik az a Jujuba?)
Sajnos a nevét nem tudom , jó pár éve kaptam - de nem tüskés.
Jóízű , általában december közepéig szedegetem , utána a madaraknak is marad
egy kicsi. Lehetséges, hogy még gyökérhajtást is tudnék adni.
Három fám van .
Tudnék adni : Nikita, Russian , Tipó káki oltóanyagot és egy olasz fajtát aminek nem tudom a nevét , de nagyon nagy fajta és nem nagyon bírja a sok mínuszt.
Van még japán körtém , mini kivim. WELLS PAW oltóanyagom.
Van egy javaslatom , az állomás a házunktól olyan 200 m-re van , Debrecen nem nagy távolság -arra gondoltam , hogy meglátogathatnál.
Szerintem mostanában már kényelmesen lehet vonatozni és nekünk nem is nagyon drága.
Adott egy kb 8 eves jujuba fa, valoszinuleg az alap verzio, kb cseresznye nagysagu termessel, hatalmas tuskekkel.
Szeretnem megszuntetni a tusket a kertben mert gondot okoz, magat a jujubat viszont szeretnem megtartani, mivel viragzaskor az illatat es a gyumolcset is szeretem.
Arra gondoltam, hogy atoltanam egy tusketlen vagy kevesbe tuskes verziora, elvileg azt olvastam, hogy a lang nem tuskes, a tobbi fajtarol hianyosak az ismereteim. Tudtok esetleg tusketlen fajtarol es hogy oltovesszot honnan lenne erdemes beszerezni?
Új gyümölcs hódít EurópábanEgyre keresettebb Európában a csirimojó gyümölcs. A kontinensen csak Spanyolországban termelt gyümölcsnek igen magas a vitamintartalma, valamint állítólag az íze is kellemes. Éves szinten közel 50 ezer tonna csirimojó gyümölcsöt termelnek a gazdák a Spanyolországhoz tartozó Granada és Malaga trópusi partvidékén. Ezzel a mennyiséggel az ibériai ország a világ legnagyobb termelője. Azonban hiába van jelen a gyümölcs évtizedek óta ezen a területen, eddig a gazdák inkább az avokádó és a mangó termesztésére fókuszáltak a kedvező jövedelmezőségük miatt. Azonban most változni látszik a trend írja a FreshPlaza.com.
Tavaly rendeltem az alábbi cégtől pekándiót. Nagy csalódás volt, mert nemcsak külsőre hasonlít a hagyományos dióhoz, hanem ízre is. Akkor minek fizessek érte 3-szor annyit, mint a normál dióért? Mindegy, egyszer azért jó volt kipróbálni.
"Talán tíz éve ültettem egy pekán diófát. Most már kb. 2 m-es."
hát igen, ez is a gond, rettenetesen lassan nő.
Bár ha sok vizet kap, 6 éves korára is megnőhet 2 m-re, egy másik ismerősnek ilyen.
Kb. 5 éves kor körül van egy "ugrás", ha kedvezőek a körülmények.
Lásd még paw-paw. Mindkettő hozza génjeiben az őserdei létet, hogy nem szabad kezdetben nagyot nőni, mert (normál, eredei környezetben) a mélyárnyékban elpusztulna.
Ez odáig fajul, hogy a kis tölgy csemetém (hasonló design) sem nő 1 cm-t se, pedig nincs árnyékban = megkapta a "startjelet", hogy nőjön, "versengjen" az életért...
A paw sem vesz tudomást arról, hogy szabad az út, lehet nőni, sőt árnyékolás nélkül kampec is lehet.
A pekán nem annyira érzékeny a tűző napra, sőt kis magoncok nem pusztultak ki 38 fokban sem, ha nem kaptak (véletlenül) 2 hétig vizet... Ennek részben a mélyrehatoló gyökere volt az oka, amit eleinte jobban fejleszt, mint a föld feletti részét. Másrészt a jól előkészített, megtöltött ültetőgödör... :)
Mivel vízigényes, ezért részben "klímanövény". Olyan helyre kell ültetni, hol a víz nem probléma.
A tavasszal belvizes terület sem jó szerintem, mielőtt megörülne valaki,
az teljesen más, mintha nyáron el lenne pár napra árasztva... Pl. Lidl-ben kapható, meg lehet kóstolni, amúgy finom, kicsit más ízű, száraz-ropogós, édes-kesernyés, nehéz leírni.
Pekán: terem idővel... hosszú éltetű fa, így csak 70 éves kora körül van a csúcson a termésmennyiség,
az amerikaiak sűrűn ültetik, hogy kihasználják a teret, és hogy legyen valami összes mennyiség
már 5-6 év után is (nagyon lassan nő az első években, aztán bedurvul a növekedése).
Majd később kivágják minden 2. fát, mert nagyon besűrűsödne az állomény.
Sajnos mivel magas fa, nem lehet vagy nehéz a termést megvédeni a szajkóktól, szarkáktól, harkályoktól... stb. Ez valós probléma, akinek már terem, ő mondta,
naponta szedni (lesni) kell a termést, mert elviszik a madarak... A pekán héja vékony, könnyű csemege a szárnyas (fej)magvadászoknak. Ellentétben az európai dióval.
Ez nagy probléma, amire senki nem gondol, pedig olyan gond, mintha mandulából nem lenne csak papírhéjú fajta elérhető... (=megenné a fene, vagyis a madárállomány...), sőt mi is láttuk, ahogy a területen "bulizott" a madársereg... De biztos lesz azét erre is megoldás...
Beporzási és egyéb gomba, rovar stb. gondok is lehetnek.
Ez sem fenékig tejfel, de persze nekem is van pár fa (4 év körüli a legidősebb),
talán 1-2 év múlva teremnek pár szemet, a kisebb fát még tudom majd hálózni is. Próbálkozni lehet :) ;)
Nagyon vízigényes (amúgy a Juglans regia, európai dió is... de ez még joban),
ezt figyelembe kell venni. Az USA-ban árasztással (is) öntözik, meg se kottyan neki,
ha 1 hétig víz borítja a talajt... Homoktalajra szerintem nem jó.
Hát nagy hőkezelés a dió befőttnél nálunk nincs mert hidegen üvegekbe rakjuk és a cukros szegfűszeges /fahéjas forró löttyel leöntjük, szalicil és száraz dunszt.
Üvegbe rakás előtt az átdöfködött dión /július vége/ 5l-s üvegbe rakva 2 héten át vizet cseréltünk.
Amúgy ha nem vitamin bomba is jó volt rá visszaemlékezni.
Dlusztus Miklóstól azt olvastam terem nálunk a pekán dió. Az ő kertjében van több féle, és a Dunántúlon is van egy már termő ültetvény.
Szerintem egyetlen befőtt sem lehet vitaminbomba, erről a hőkezelés gondoskodik.
Annak a befőttnek a leve lesz kocsonyás amiben a gyümölcs héjastúl benne van, és agyonig van hőkezelve. A hőkezelés juttatja a héjból a lébe a pektint amitől kocsonyásodik.
A magonc vagy terem vagy nem, ha terem is, ki tudja majd milyet, és 45 évvel később mint az oltvány. A dmkertes Miklós írja valahol. Ezért nem adnék én 4.00 ft-ot egy magoncért. 2-ért 8-at meg pláne nem.
Van olcsóbban is. Főleg a magoncok. Találtam a neten 3 ezerért is. Mondjuk a hagyományos dió-gesztenye is mindig drágább volt mint egyéb hazai gyümölcs oltványok.
Ha tényleg fagytűrő némely fajtájuk és a tenyészidejük is olyan, hogy elviseli a mi rövidebb nyarunkat és valóban alternatíva lehet a buroklégy ellen akkor előbb utóbb biztosan tömegével kezdik majd szaporítani és az ára is elfogadhatóvá válik. Most még nagyon egzotikum kategóriába tartozik.
Ha a földben a gyökere, akkor semmi gond, a talaj pótolja a hőveszteséget. Ha a levegőben van kicsi földben, akkor lehülhet az egész a fagypont alá és akkor a gyenge gyökerek elfagynak. Utána még a tartalékból megindul, aztán elszárad.
A dögszagot csak közelről lehet érezni. Vagyis ha hatalmasra nő a fa, nem tudom hogy v an ez. Én csak akkor éreztem, ha megszagoltam a virágot, de a rovarok ez által odatalálnak az biztos.
Vettem 2 fát is. Már 2 évben teremtek mikor kiszedettem. Mindenki megállapította hogy finom, én is, de napi 1db-nél többet nem tudtam megenni, másnak meg nem is kellett. Egyrészt annyira azért nem finom hogy kapós legyen, másrészt az érés idejében a pawnál sokkal finomabb gyümölcsök érnek. A kertem nem nagy, így csak olyan gyümölcsöt termesztek amit nagyon szeretek, bármikor örömmel megeszek.
A füge azt szereti ha a lába vízbe lóg, a fejét meg tűzi a nap. 2 évig érdemes sokat öntözni, a 3. évtől már nem kell, mert hiába öntünk a tövéhez vizet, a gyökere messze elnyúlik, és ugye a gyökerek végén szívja fel a vizet. 3-4 évesen már akkora a füge, hogy a legszárazabb nyáron is ellátja magát. Nekem több fajtám is van. Évekig cserélgettem a fajtákat amiket 3-4 évesen már nem könnyű kiásni, de helyben mutatja meg valójában milyen a termés, amit hallunk róla mástól vagy olyan lesz vagy nem. Mostanra beállt milyeneket látok itt legszívesebben, de most meg azért fogok kiszedni, mert túl nagyok a bokrok. Szellősebbre akarom a kertet, ha naposabb és gondozhatóbb a fű, talán kevesebb lesz a kullancs.
A paw szeptemberben, októberben érik, attól függ melyik fajta. A virága dögszagú, azzal csalja magához a legyeket és más rovarokat hogy porozzák be. Nálam sok-sok apró fekete bogár jelent meg a virágoknál, nem tudom mik voltak. Az előtt, és mióta nincs meg a paw fám, azóta se láttam olyat.
Viszont a termés mikor érik finom illatot áraszt, méterekről érzeni.
Itt is volna egy két kérdésem. Az Asiminán kívül melyik gyümölcsfaj lenne alkalmas, hogy a kert vizes részébe (az ereszkifolyó közelébe) ültessem? Kedvelné ezt a paw paw, vagy inkább valami mást?
Még kérdésem, hogy mikor érik, és a virága igaz-e, hogy büdös?
Keresem azt a topicot, ahol az üvegházban, télikertben, lakásban termőre fogható növények hívei gyülekeznek. Itt (meg a Fagytűrő déligyümölcsökben gondolom, hogy kimondottan a szabadban termeszthető fajokról van szó. Van Üvegház építés csoport, ahol időnként szóba kerül, de az meg neve szerint építés. Nem találok kimondottan ilyen termesztőset. Van értelme nyitni esetleg egyet?
A fólia állandó, nem ez a fa az egyetlen lakó, szóval ez nem opció. Igazából annyira nem fontos ez a fa a számomra, szóval inkább ő megy, a fólia marad.
Én egy Hana Fuyu fajtával próbálkozom. Fűtetlen fóliasátorba került, mert nem igazán jó fagytűrő. De kiderült, hogy nem jó ez a megoldás. A fóliában nagyon korán megindul, aztán el is fagy. Fűteni kéne rá tavasszal, a fólia magában kevés. Eddig kb. 5x elfagyott, egyszer termett, tényleg nem csersavas, jóízű. Maga a fa amúgy a fagyás után újrahajt és nagyot nő, de már nem virágzik. Szerintem most a télen ki lesz vágva. Így semmi értelme.
Igen. Tavaly én is aszaltam Rosseyankát. beszínesedve, keményen szeletelve raktam az aszalóba. A titok ahhoz hogy aszalódottan ne legyen csersavas, a lassú aszalás. ha nagy hőfokon gyorsan aszalod, nagyon rossz lesz. Én tavaly kitanultam, idén meg csak 4 kilónyi datolyaszilvám termett.
Sziasztok! Van kb. 3kg-nyi minikivink, szörpöt szeretnénk belőle csinálni. Hogyan csináljuk? Van vkinek tapasztalata ebben? Illetve ugyanennyi Rosseyanka egyszerre bepuhult, még ma fel kéne dolgoznunk... (alma volt a közelében) Hogy csináljuk a káki lekvárt?Héja maradhat rajta?
Köszönöm. Ma leszedem. Elég kevés van sajnos. Rosseyanka a visszavágást bosszulta meg, a Nikita pedig első termését adja. Remélem nem károsodtak. Még mindig fehér a kert.
Nem valószínű, de akkor itt a szüret ideje. Eddig a levelek védelmet jelentettek a gyümölcs számára, de a következő fagyos éjszakák már károsíthatják a gyümölcsöket. Tegnap előtt én leszedtem a Nikitát végül 75 darab lett 2. éve termő fán.
Köszönöm János! Én még várok a kóstolással, mert most sok olyan gyümölcs érik amit nem lehet elrakni. Neked már biztos sok datolyaszilva terem. Nálam nagyon felértékelődik ez a néhány szem, nagy csalódás hogy a Rosseyankával kitoltam.
Úgy lesz ahogy tanácsolod, csak a rosszul növő ágakat fogom kivágni. A Rosseyankát nagyon kicsit megritkítom tavasszal, mert a létrát nagyon nehéz mellé tenni olyan sűrű. De most vigyázok, ne okozzak nagy terméskiesést. Ha a 2 fáról lejön 50 kg, azzal elégedett vagyok. Leszek. :)
Metszés leginkább a rossz irányba növő hajtások lemetszéséből áll, de idősebb fák 1 éves ágait ritkítani is kell. Az erőteljes metszés növekedésre serkenti a fát, ami gyümölcs hullást fokozza. Nikitád nagyon szép mennyiséget termett. Nikita korán érik október közepétől ellehet kezdeni a szüretett. Már néhányat almák társaságában megérleltem, nagyon finom.
Köszönöm a gyors választ. Ennek fényében lehet hogy az lesz, hogy nem nyúlok hozzá. Vagyis nem tudom, normális esetben kell-e metszeni a fát.
Hagynám szabadon felfelé nőni, amit nem érek el, lehet a madaraké. Egyedül eszem, a két fát ha körbe szedem biztos hogy elég is lesz. Jövőre sokkal több termésre számítok. A szépséges Nikitám is remélhetőleg néhány kilót adni fog. Sajnálom hogy most nem aszalhatok, mert az nagyon bevált.
Azokat a felfelé törő nyársakat nyáron kellett volna visszavágni, ha arra akarod kényszeríteni a fát, hogy terebélyesedjen.
Most kb ugyanúgy fogsz járni, mint idén, ha tavasszal visszametszed ugyanígy.
Hagyj inkább egy kis csonkot azokból 10-15 cm-est, azon indul 1-2 ág ugyanígy felfelé, majd mikor olyan fél-1 méteres nyáron vágd vissza 15-20 cm-esre és válogasd ki.
Minden 2-3-dikat tőből vágd ki.
Viszont.. pont datolyaszilvánál nem biztos, hogy ez a terebélyesre metszés célravezető! Tudtommal nem véletlenül van vezérágra hagyva a tradicionális alakítása szerint.
Nagy termés esetén az oldalágak könnyen törnek. Ha meg azokat fejleszted, akkor ott még több termés fér majd el. még jobban le lesznek terhelve, még könnyebben lehasadnak.
De működhet, csak figyelni kell rá, nyáron terméskorlátozni, ritkítani.
Tavaly vagy tavalyelőtt láttam egy fotót, amin Fllo2 szedi ládába a zöld!!! datolyaszilvát. Olvastam hogy besárgul. Viszont azt is, hogy ha a fán sárgul be, sokkal ízletesebb a gyümölcs.
A Rosseyankámon tavaly bő 50 kg termett. A legfelső 3 felfelé törő ágról nem tudtam leszedni, ezért nemes egyszerűséggel azokat az ágakat tőből levágtam. Gondolván, trebélyesedjen inkább, mint égbe törjön. Meg is bosszulta a fa. Idén a 3 helyett kb. 8-at hozott, mind felfelé tör természetesen, gyümölcsöt pedig 7 szemet adott. Ez az ígyjárás tipikus esete.
A gyönyörű kis Nikitám most virágzott először. Alig dobott el virágott, kis termést 2-t, és érik rajta vagy 32, vagy 34 termés, Nem sikerült megszámolni. :))
Ha lecsupaszodik a fa, szeretnék majd hozzáértőtől tanácsot kérni a metszést illetően. Én csak a fügéhez értek. :)
Nézzük a fagyokat előre 9 napra. Mi az osztrákokhoz igazodunk.
Még nem sárgultak be eléggé, de ha nagy fagy jönne leszednénk mert beérik szerintem utólag is. Épp most néztem a kakit 2018-ban nov. 11-én még a fán volt. Hogy mennyi lesz még nem tudni.
Az nem is igazán ennivaló, inkább dísz, és egy-két érdekes falat. Kis falat, sok nem kellene belőle. Sanyarú idők lennének, ha gyümölcs vagy zöldség gyanánt eperparéjt kellene ennünk...
Nekem most 3 tő van, az egyiken már van érett termés, de egy szemet se ettem belőle. Valószínűleg nem is fogok, csak megszedem a magját, ha el nem felejtem. Itt-ott néhány tő jól mutat a kertben, meg magcserére be lehet adni.
Csak egy gondolat. Tavaly rengeteg gyümölcsöd volt, de a tetejéről a csonkításával szüretelted a gyümölcsöt. Vélhetőleg próbálja a fa a hiányt pótolni növekedéssel. Az intenzívebb növekedés gyümölcs hullást okoz. Megértem, hogy nem szeretsz magas fára kapaszkodni, de kérd meg a szomszédot, ismerőst, hogy segtsen a szüretelni. Persze ebben az évben erre nem lesz szükség.
A Rosseyankáról szinte mind lepotyogott már. Tavaly rengeteg volt rajta. Most is 1-2 naponta öntözöm mint tavaly. Nikitán mos lesz először, ő még nem szórja.
A fenyőlevél savanyítja a talajt de csak akkor ha bomlik lefele és annak a zöld levélnek kell akár 2 év is . Ha a trágyát drága pénzen veszed ne pocsékold a föld tetejére .
A keserűsó használatával kapcsolatban írok. Fél literes spriccelőbe szoktam 1 kissé púpos ek-al tenni. 1 literhez ennyi kevés. Én földiepret és málnát szoktam kezelni vele.
Köszönöm szépen, de nem tudom mit kérdezzek. Használtam a keserűsót, literenként egy evőkanálnyit összekeverve a lombtrágyával, pár liternyivel megpermeteztem a kivit. Pár nappal korábban kapta ugye az Almagerolt is. Meglátom.
Közben lett egy porzós kivi felajánlásom nem túl messziről, ha mindkettő nyílik, remélem, kapok ágat.
Sajnos elég csúnya a kivi, ezen a képen jobban látszódik, hogy milyen kevés ága van, a többi mind el volt száradva, így levágtam. A kép baloldalán már az egyik termős levelei látszódnak, kissé össze voltak tekeredve az előző képen. Vannak új hajtások a porzóson, de virág nincs, tehát ha kikupálódna is, az idén semmiképpen nem tud porozni.
Fekete öntéstalaj, Dunától 5-6 km-re. Nem pótoltam a tápanyagot, de nyilván kellett volna. Szereztem fenyőágakat is, majd szórok a savanyú föld tetejére kevés marhatrágyát meg tűlevelet, meg akkor a keserűsót is beszerzem. Az Almagerol nem elég lombtrágyaként? Van valamilyen vaspótló anyagom még bontatlan, majd megnézem azt is pontosan micsoda.
Jó lenne ha tennél hozzá keserűsót (magnézium-szulfát) is , az mehet a levelére. Helyre jön ott a porzós is. Keress még valami lombtrágyát amiben benne van a teljes mikroelem paletta (főleg sok vas) mert a gyökerén keresztül nem tudja felvenni valami okból. Milyen a talajod - mondod hogy jól termett - pótoltál utána tápanyagot ?
Köszönöm a tanácsot, ma adtam nekik Amalgerolt a földbe és a levelekre permetezve is. Még egy kis rododendron trágya volt kéznél abból adtam, meg megszórtam bolti savanyú földdel is és leöntöttem az egészet esővízzel. Ezzel nagy kárt csak nem csináltam. Igazából a porzósban már nem nagyon bízom, de ki tudja, mivel vannak újabb hajtások. Előző években is volt ilyen sárgulása tavasszal, de valahogy nyárra mindig kikupálódott. De a porzós most nagyon csúnyán néz ki, sajnos. Akkor a jövő héten ismét lepermetezem Amalgerollal.
A kividnek tápanyag hiánya van a termősnek is de a porzósnak különösen durva. Valószínű már tavaly is szenvedett és most halmozódik a probléma. Hogy meszes a talajod és emiatt nem tudja felvenni, vagy eleve hiányzik a talajból nem tudom, de ennek a kivinek gyors segély kell lombtrágya formájában. Amalgerol ,Cropmax stb. plusz keserűsó. Eleinte nem túl nagy dózisban inkább heti rendszerességgel ,ha latod hogy zöldül - lehet emelni. A fehér levelek azok nem, de a világos zöldeknek- sötétedniük kell. De igazán egészségesek csak az ezután jövő új hajtások lesznek.
Minden bizonnyal igazad van, pótolnom kell mihamarabb. Kérdés, hogy mire virágzik majd, nem lesznek-e túl öregek a 14-15 éves termő kivik, és már eleve más egyszerre történő pótláson gondolkodni inkább. Valahol azt olvastam a kivi 10 évesen van a csúcson, utána már gyengül, ezek most 10 évesek.
Sajnos 4 kivire van helyem itt, a ház előtti lugasként vannak elhelyezve, s a ház oldala kb 11 méter. Ezért kockáztattam az egy porzóssal. Van kopasz kivim is, de annak a porzója nyilván nem felel meg a Haywardnak.
Sajnos senkit sem tudok a környékemen, akinek volna kivije, még csak nem is láttam kivit senkinél sem. Voltak nálam már tanulmányozni a kivit, de náluk még kicsi lehet. Talán a kertészetekben majd tudnak segíteni.
Keress olyan valakit a kornyekeden akitol kerhetsz viragzo porzos kivi agat kinyilt viragokkal.Amit vizbe helyezve felakaszthatsz a termos viragok magassagaba.Vagy csak Tomury viragokat kersz es sajat magad vegzed el a megporzast ecsetelessel.Ha most potolod a porzost az meg evek mire viragozni fog.Enugy gondolom,hogy ilyen esetek miatt jobb ha az embernek tobb porzos es termos kivije is van.Mar aki rendelkezik eleg hellyel.Biztos lesz aki ki tud segiteni.Nyilvan az orszag kulonbozo reszein eltero lehet a kivi viragzasa.Ezert ajanlottam,hogy a kornyekedrol kerj segitseget.Kar lenne ha kimaradna az idei evi termesed.Sok sikert.
Bajban vagyok a kivimmel. 10 éve ültettem őket, 3 termő, 1 porzó. 4-5 év után kezdtek teremni pár éven át gyönyörűen hozta a terméseket hatalmas mennyiségben, jó minőségben. Pár éve próbáltam metszeni ninovarga útmutatásai alapján, de valószínűleg nem sikerült rendesen elsajátítanom amit mondott. Akkor még következő évben megfelelő termés volt, utána azt az elvet követtem, hogy azokat a karokat vágtam le, amelyek elvileg letermettek voltak, a kiviszárak mutatták, melyik ágak voltak. Aztán a 2018-as évben virág se nagyon volt, de betudtam a tavaszi fagynak, hiszen akkor sárgabarack se volt. De sajnos 2019-ben se volt sok és tavaly is nagyon kevés virág volt és egy fél vödörnyi termett, miközben máskor 4-5 ládányi kivi volt. Az utolsó két évben már inkább hozzá se nyúltam metszés szempontjából. Az idén egész szépen virágzik, de sajnos a porzós növény szinte teljesen odavan. Egy csomó ága el volt száradva, a levelei szinte mind sárgák, virág egy darab se. Márpedig porzós virág nélkül a termők is hiába produkálják magukat.
Az a kérdésem, hogy szerintetek mit kellene tennem a porzós növénnyel, vagy már most gondoljak eleve a pótlására? Lehet olyan porzós növényt kapni, hogy ne keljen újból 4-5 évet várni a virágzására? Szóval, mi volna a legjobb megoldás a helyzet rendezésére? Köszönöm előre is!
Még annyit, hogy rájöottem, nem a sokáig tartó viszonylag nem magas, de folyamatos minuszok -5 -7 miatt fagyott el, hanem a földje is lefagyott tehát nem tudott felvenni vizet. Ezért ha a következőkben ilyen hőmérsékleti anomáliák lesznek takarni fogom a tövét mulccsal.
Nekem is volt/van egy babérom kb. két évig cserépben tartottam, majd 2015-ben kiültettem az udvarra(zárt terület, belváros). Szépen fejlődött, majd a 2017 januári hosszan tartó hidegben tövig fagyott. Utána újra kihajtott és most már több mint 3 méter magas. Többször metszettem a lakók örömére mert elláttam őket több évre babérlevéllel. Nálam már kb. két hete elvirágzott, virágának nagyon kellemes illata van, ennek ellenére egyetlen méhet, vagy poszméhet nem láttam rajta, pedig naponta meglesem.
Tavaly mivel száraz tél volt alig akart beindulni és későn. Kb 50db lett.
Mivel idén is elég száraznak találtam a telet március közepétől öntöztem a kakit/fügét/lila akácot. Az utóbbin tavaly egy szem virág sem volt. Most van.
Alant valahol van kép hogy nézett ki máj. 4-én.
Próbáld öntözni. Amúgy tavaly bőséges termés volt rajta?
Nekem másik fajtára oltva van Rosseyankám, de már 4-5 centiméteresek a hajtásai. Nem fagyhatott el ha -27 C fokig télálló, de a tavaszi fagy károsíthatta a rügyeket, ha így van akkor kifhajt rövidesen.
De jó! Örülök hogy ilyen sikered volt vele. Így én is reménykedek a kóstolóban.
A Rosseyankán is nagyon sok virág lesz, de biztos kevesebb termés mint tavaly mert megritkítottam, és levágtam azokat a felső ágakat, ahonnan nem tudom leszedni a gyümölcsöt.
Sajnos a kökény is elfagy.... Van ahol nem, de itt is. Még az áthatolhatatlan kökényesben is csak belül maradt múlt évben. Egy kő támfalból kinőve minden évben terem- nem nálam (nálam nincs támfal). Egyébként a kökényszilva kicsit később virágzik, de az is elfagyott a múlt évben. Nemesitett elvileg nem virusos (van belőle, de az is elfagyott)
Sajnos a kökény nem hozta a "formáját". Tavaly egy szemet termett, az is kicsire sikeredett. Az idén
virágzott rendesen, de termés egy szem ,annyi sincs. Legjobban a kertészetnek érte meg, elég jó áron adta. Állítólag nemesített- hogy mibe nyilvánul meg? Lutri az egész!
Nekem van jó is, rossz is. Rendeltem pár éve. A ribizlik jók, tényleg szívósak, rezisztensek. Viszont egy nektarin fa biztosan nem az lett aminek adták. Fehér húsúnak kellene lennie, sárga húsú lett. És tarfriniára rezisztensnek, ez meg most is csupa piros. Jó a választékuk, és nem is biztos hogy ez az egy eset mérvadónak tekintendő, de azért leírtam.
Nálam nem okoztak kárt a fagyos éjszakák, mert még csak duzzadnak a rügyek. Viszont a kopasz kivi elkezdett levelesedni, több hajtása el is fagyott. Néhány megmaradt. Tavaly az összes elfagyott és az újra induláskor már nem hozott virágokat. Így elmaradt a kóstolás. Talán majd idén.
Mindenkinek oltatnia kell magát, így tudjuk megvédeni családtagjainkat, embertársainkat! Erről nem is érdemes vitázni, én kötelezővé tenném, mint sok más kötelező védőoltást, amit felveszünk.
Prosztata megnagyobbodás? Ha csontrákot okoz, nem volt szerencsém....
Esetleg magas a vércukrom? Most ezért szívassam magam diétával?
Ha magadnak nem vagy fontos, az orvosok nem fognak utánad rohanni.
Egy volt kollégám annyira fontos munkát végzett (szerinte), hogy "nem volt ideje" ingyenes szűrővizsgálatokra elmenni. Pedig a mondás szerint, "akinek nincs ideje az egészségre, lesz ideje a betegségre". Mondtam neki, ha íróasztalodnál lebukik a fejed, senki sem fog hősként ünnepelni, hanem majd veszekednek rajta, ki ülhet az ablak melletti székedbe. Nagy nehezen elment hasi ultrahangra, rögtön követ találtak nála, kiszedték. Mondtam neki, 50 fölött évente irány az urológus, még ha kellemetlen is. Két év múlva hívott, prosztata problémákat (rák) találtak nála, még időben. Hatvan éves. Ha nem nézeti meg, szerintem 3 év múlva tepsi lett volna.
Ha haziorvos dontene akkor kapna sogor,koma s jobarat.Aki regisztral az bemegy egy kozpontba es a haziorvos csak a regisztralt paciensei neveit kapja meg sorban akiket be kell oltania.Szerintem ez igy is van rendjen.Ha az orvos donthetne a sajat paciensei kozott akkor lenne csak igazan balhe.Ki kap es ki nem kap.Aki akar oltast az regisztraljon.En nem regisztraltam en nem is tervezem.Nem vagyok oltas ellenes,csak nekem nincs szuksegem vakcinara.Ha en nem elem tul ezt a fost akkor masok se igazan fogjak.A nagy tobbseg tuleli.Gyogyszereket sem szedek,igy vakcina sem kell.Bizom a szervezetemben.Ha fizetnek erte akkor az osszes vakcinat belem olthatjak es kiserletezhetnek is rajtam.Szuleim be vannak oltva ez a lenyeg.Ugy gondolom az lenne az igazi buli,hogy aki nem akar oltast az ne is kaphasson utanna orvosi ellatast sem.Alairatni egy papirt,hogy sajat felelossegre nem ker,de utanna nem is terhelheti az orvosi ellatorendszert.En most azonnal alairom.Haziorvosommal meg nem talalkoztam,mivel az elodje meghalt vagy 10 eve.98-ban jartam utoljara orvosnal.Most 43 vagyok.Sorsat senki sem kerulheti el.
Ja, mert most a háziorvos kap 10 adagot és hozzá 20 nevet telefonszámmal, akiket sorban felhív, hogy kérik-e az adott oltóanyagot. Ha igen, akkor egyeztet időpontot, kitölteti a beleegyező nyilatkozatot, stb, stb.
Sokkal egyszerűbb lenne, ha a 10 adagot ő osztaná be a korcsoportban leginkább rászorulóknak és az online tajkártyájukon be x-elne egy rubrikát...
Egyébként meg mire mindenkit leoltanának, kezdhetik elölről, mert elvileg csak fél évig hatásos az oltás. Pláne ha közben még mutálódik a vírus, amire esetleg majd nem is hat...
No mindegy, fejezzük be mert nem erre a fórumra tartozik...
A háziorvosnak van más dolga is, mint sorban kikérdezni a betegeit (nem csak az öregeket és a krónikus betegeket, a fiataloknak és egészségeseknek is jár az oltás, idővel meg is kell kapniuk), óhajtják-e vagy sem, majd ha lesz mivel oltani, újra értesíteni. Vannak zavarok, de egészen biztos, hogy így gyorsabb és kevesebb teher hárul az orvosra.
Valóban nem. Mi már tavaly regisztráltunk, de még nem kerültünk sorra. A szomszédasszony, aki 80 körül van, csak k. 2 hete, és ha elfogadta, akkor tegnap már kapott is valamit. Volt olyan ismerősöm, aki a háziorvostól az elsőt nem kérte, még ugyanannak a hétnek a végén megkapta a Pfizert oltóponton.
Érdekes ez. A 82 éves szomszédomnak se mobilja, se internete, nem regisztrált sem ő, sem helyette senki és mégis túl van már mindkét oltáson. Csak meglepődött mikor házhoz jött a doki szúrni.
Engem mondjuk nem érdekel az egész, mert '94-óta orvos csak messziről látott, de ami káosz van az adatok kezelésével, az már lassan nevetséges. Kínlódnak ezzel a regisztrációval, közben nem képesek egyeztetni az adatbázisokat. Nem létező embereknek és olyanoknak akik már megkapták küldenek oltásra behívót, sokszor 100 km-re. Vicc. Mint lassan minden ebben az országban...
A Jennyket mindig ontermekenynek hirdettek.Viszont a valosagban szinte mindenkinek porzos lett.Amelyik kerteszet Jenny kivit hirdet eladasra ,az onnantol kezdve komolytalan.Azt kerulni kell.Nekem volt Jenny kivim,de szerencsere kidoglott.4 ev alatt viragot sem hozott.Pedig ugy emlekszem,hogy az ultetes eveben elerte a 4 metert es le is lett hajtva.
"Különben honnan tudnák, hogy be akarod magad oltatni?"
Mondjuk megkérdezik. Azt sem tudhatják előre, hogy a regisztrált elfogadja-e azt az oltóanyagot amit éppen kapna. Telefonszámot tudják, mert évente egyeztetni kell. Nevet, életkort, címet tudnak, mert van központi nyilvántartó. Taj számot és az alapján a betegségeidet tudják. Egy valamire való házi vagy körzeti orvos is ismeri az idős, krónikus betegeit, mert rendszeresen találkozik velük és a számítógép a név alapján kidobja neki az adatokat (a Taj számot is így ellenőrzi.)
Igaz, hogy nem kötelező, de ha olyan fontos az átoltottság, akkor megtalálnak...
Hat a Jennyhez sok szerencse kell.O volt a legelso kivik egyike az orszagban es szinte kivetel nelkul porzos lett mindenkinek.Nagyban hozzajarult ahhoz hogy sokan megutaltak a kivit.Jobban jarsz ha a klasszikus Hayward es Tomuri paroshoz nyulsz inkabb.Ott biztos a siker ha azt kapsz amit szeretnel.Volt akinel termett a Jenny,de szerintem a Haywardhoz sehol sincsen meretben sem.
Szerinted a mini kivi porzos be tud segiteni a Hayward megporzasaba?Lehetseges?Avagy 2 kulonbozo faj a kivin belul es esely sincsen ra?Csak erdekel a velemenyed.Rendelkezem Hayward es Tomori nagy kivivel is.Tusciarol valamilyen tapasztalatod van-e?
Nagyon szepek.Nekem a nagy kivik mar teremtek.A minikkel jol megszivattak,mert a Ken's red termom sajnos porzo lett.Mig egy Issaim/annak vett/ szinten csak porzos lett.Most beszereztem mashonnan 1 Jumbot es egy Ken's red termoset.
Különben honnan tudnák, hogy be akarod magad oltatni? Mivel ugye nem kötelező.
Még ha nem is halunk bele (a közvetlen környezetemben sajnos többen), így palántaszezonban egy átlagos betegség is elég nagy baj, és én pl. a szaglásomhoz is ragaszkodom. A szomszédnak október óta nincs semennyi. Most nem éri meg az elvekhez mereven ragaszkodni, csak magaddal tolsz ki. Olyan adatokat kérnek, ami kell ahhoz, hogy tudják, kinek kell beadni és az orvos tudjon értesíteni, ha a korod vagy az állapotod alapján sorra kerülsz. Engem nem keresett még meg senki pluszban, a kormányzati hírlevél letiltható.
Én meg elvből nem regisztrálok egyszer sem. Az anyjuk kínját! Tudnak minden adatomat, ha akarnak megtalálnak és beoltanak, ha nem úgyis jó..
Az "üljek át másik autóba" SMS-el megtalálnak, az adócsekkel és egyebekkel megtalálnak, akkor mi a francnak regisztráljak még egyszer? Ez milyen külön listába kellene nekik???
Tényleg érdemes felhívni, megérkezett-e oda egyáltalán a regisztráció. Engem pl. egy ismeretlen háziorvos hívott fel, hogy létezem-e és pontosan hogy hívnak, mert hozzá futottak be az adataim, hiányosan. Felhívtam a sajátomat, ott nem szerepelek sem én, sem a férjem. Az orvosunk is elég tanácstalan volt, mi van ilyenkor, azt ajánlotta regisztráljuk még egyszer, és akkor talán hozzá is megérkezik. Amúgy mi még nem kerülünk sorra.
Akkor fel kellene hivnod a haziorvosodat.Korod alapjan mar meg kellett volna kapnod az oltast.Szuleim hasonlo koruak es mar ok is megkaptak 2 hete.Ne hagyd magad,mert a te erdeked!Sot a haziorvosod a neved alapjan a pontos datumot is tudja mikorra vagy beutemezve nala oltasra.
1999-ben egy Hosui fajtát ültettem az egyik katalógusos áruházból, amely 20 évig volt a kertben, de nem akart fejlődni, inkább csak sínylődött, amikor kivágtam,a földnél 6 cm volt a törzsátmérője. Azt gondolom, hogy vadkörte lehetett az alany.
Ázsiai vadkörte alanyon ( pyrus calleriana) az erről készült oltvány egészen mást mutatott, nagyon szép termetes fa lett.
Az egyik barátomnál egy másik fajta vásárolt fát is hasonló módon látom fejlődni, nálam a róla készített oltvány régen lehagyta a növekedésében.
Éppen Nasi körte oltás előtt állunk, de valahol nagyon-nagyon régen olvastam, hogy körtére nem lehet oltani, vagyis lehet, de hosszú távon nem marad meg, max. 5-6 év. Megtudná erősíteni vagy cáfolni valaki?
huh, ez regi tema. az elobb rakerestem, es ez allitolag csak urban legend. epp meghivatkoztam egy masik blogban, de kozben ra is kerestem, es nincs ra bizonyitek. vagy legalabbis kb 20 perc alatt nem talaltam.
Elég baj ha rákapott a rigó. Nálam még nem kóstolták a datolyaszilvát, viszont a füge nagy kedvencük. Komoly erőfeszítés távoltartani őket.
A kis Rosseyankámon 53 kg termés lett. Most aszalom az utolját, és még almával is érik egy adag aztán vége. Az aszalt nem fog sokáig tartani mert eléggé rákaptunk. Fiam frissen nem szereti, de aszalva nagyon. Én meg mindenhogy.:)
Valaki biztos keverte a kökénnyel. Vagy csak azt hitte, hogy ha annál beválik akkor itt is, aztán "pletyka módra " továbbfejlődött és fennmaradt mert már "sokan írták"... :)
A Rosseyankában először éreztem enyhén csersavat mikor legelőször termett, de azóta teljesen tiszta.
Néháy szemet rajta hagytam hogy megtudjam milyen, ha megcsípi a fagy. Nem fagytak tzeljesen át a szemek, beérleltem őket almával. Kásásak voltak, csrsavmentesek, és alig édesek. Tehát nem úgy van az hogy 1-2 fokos mínusz még nem árt neki. Dehogynem! Számonra legalábbis komoly minőségi romlást eredményez.
Kb. 5 centis átmérőjűek lehettek (bánom, hogy nem fényképeztem le), és hát igen, lehet hogy várni kellett volna, amíg szinte elfolyik. Na, majd jövőre.
Szerintem nem lesznek jelentősen nagyobbak, de lehet hogy egyáltalán nem lesznek nagyobbak. Az én Rosseyankám első termései is akkorák voltak mint a mostaniak.
A te fajtád itt a fórumon nincs senkinek. Hogyan tettél szert rá, és van-e valami különlegessége amiért ezt választottad?
Lehet, hogy még puhábbra kellett volna érlelni. Még volt benne csersav. Nem tudom, hogy felétek mekkorák a diók, de valószínű, hogy később se lesz sokkal nagyobb.
Idén termett először a kis (kb. másfél méteres, 4 éve ültetett) kákim, 3 szem dió nagyságú gyümölcsöt. Mind a hármat megettem, amikor már megpuhult, finom volt, édes, de egy nagyon markáns fanyar utóízzel.
Nyikitszkaja bordovaja fajta.
Ez a rossz utóíz fajtatulajdonság, vagy valami más oka van?
Bevallom lusta vagyok a visszakereséshez. Emlékszem régebben talán többször is témavolt a khaki csersavassága. Végül is miért nem savas a bolti és miért az az enyém? Gondolom ez itt lerágott csont de megköszönöm ha valaki felvilágosít.
Á, nem nagy munka, nagyon élvezem. Már 800 szemet leszedtem, és még mindig van. A maradékot én is nappalra elhúzódó fagy esetén szedem le. Zotya papa azt mondta, csak akkor szenved kárt a datolyaszilva, ha éjjel-nappal fagy.
Ez az első nagy termésem. Almával érlelem, aszalom, örülök hogy végre terem.
Jövőre lehet hogy nem lesz ennyi, mert a tetejéből nem tudtam leszedni, ezért levágtam a fa tetejét. A földig érő ágakat is vissza kell vágni. De sebaj, így is elég lesz nekem amit ad. Hamarosan terem a Nikita is. Azt már nem is engedem égig érni.
Ma mértem meg 100 szem Rosseyankát. vegyesen volt kisebb-nagyobb benne. 5.110gr volt.
Eddig 10 kilót szedtem le, és még nagyon sok van. Érlelek almával, és most rakok az aszalóba is hámozva-szeletelve. Illetve ketté vágva, mert ha már három szeletbe vágom a pici szemeket, nagyon vékonyak lesznek. Tavaly hogy jóval kevesebb termett még, nagyobbak voltak a szemek, akkor 3 szeletbe vágtam néhányat, úgy aszaltam próba képpen. Finom volt, de amit Zotya papa küldött nekem Tipo-t aszalva, az ízletesebb volt. Az enyémnek nincsen aromája, csak simán édes. Na majd a Nikita! :))
Nem tudom mitévő legyek. tavasszal meg akarom hirdetni a házamat, ha elkelne nagyon sajnálnám a Nikitámat itt hagyni. De kiszedni meg biztos nagy munka lenne, vagy kipusztítanám. pedig ha költözni kell, szeretnék egy Nikitát ott a kertben.
Elöntött a Rosseyanka. naponta 10-et megeszek, de nem fogom győzni. :)
Ha lekvárt főznék azt csak érettből lehet, vagy hőkezelésre távozik a csersav?
Köszönöm Gyula! Te valószínű hidegebb helyen élsz, ezért nincs még ilyen színe a gyümölcsödnek. A múltkorában már levettem 20 szemet, 1 hét alatt beértek almával bezacskózva. Gond lesz a tárolással, ezért már fogyasztom minden nap, készülök aszalni is, ha lesz időm foglalkozni vele.
Nálam a Nikita jövőre mutatja meg milyet terem. Egy ilyen termő fát szerinted ősszel még át lehetne ültetni?
Rengeteg hasznos információt szereztem eddig is ebből a fórumból.
A kérdésem az lenne,hogy Jujuba a magot/magoncot hol tudok beszerezni?
Magamról annyit,hogy egy pár éve megvett ház telkén nevelgetem a fugèimet,Tipo khakijaimat. Minden évben szeretném bővíteni a gyümölcs termés sokszínűségét és most a feleségemmel a Jujubat néztük ki magunknak. Minden tippet, trükköt, tanácsot szívesen fogadunk.
Köszönöm. Talán jövőre ültetném át, mert tavasszal meghirdetem a házamat. Ha elkél, néhány gyümölcstermőt, köztük a kiviket is vinném magammal.
Ami most a te vesszőidből a fa alatt nevelkedett, egy részét viszi fiam barátnője, de abból is 1 párat ültetnék nagy cserépbe. Gondolom abban ellesznek 1 évig is ha szükséges.
Egyébként még ő jutott eszembe: https://www.facebook.com/harczendrekerteszet/. Nála a Facebookon keresztül, üzenetben lehet rendelni, csak oltványokat árul (ha jól tudom, leginkább Sunflower fajtát), s egyáltalán nem elszállt árakon (7.500 Ft). A kommunikáció egy kicsit döcögősnek tűnik a hozzászólások alapján, de szimpatikus, lelkes arc, időnként megnézem a videóit, s elég jó véleményeket olvastam róla (én még nem rendeltem tőle).
Nem érdemes a honlapjukon feltüntetett készletinformációkra hagyatkozni, nem igazán szokott naprakész lenni. Mielőtt elmentem hozzájuk, emailben vagy telefonon megkérdeztem, milyen fajtájuk van éppen. Nagyon kedvesek, félretették nekem, amit szerettem volna, s olyan is előfordult, hogy fényképet is küldtek az adott pawpawról.
Igen, akkor volt, jól emlékszel. Ha még tavasszal leszek, és nem hagyom el ezt a rohadt országot, akkor talán még ültetek paw-ot is. Majd jelzem ha kell.
(Most délután nagyon felbosszantottak. Nem vehetem ki a takarékból a temetésre félretett pénzt sem, mert zárolták a számlát és majd csak a hagyatéki tárgyalás után lesz hozzáférésem, ugyanis közös számla volt. Hogy addig - ami kb fél év - miből fizetek mindent, az senkit nem érdekel. Számlák jönnek, állatoknak takarmány kell, valamit néha nekem is ennem kéne, földeket szántani, még a kukoricám sincs learatva és a temetést is intézni kell mert a tárolás sincs ingyen.) Lesz min agyalnom az éjjel! Sőt attól tartok nem csak ma éjjel...)
Az lenne a kérdésem, hogy 2-3 éves kopasz kivit ha kiásnék, az megeredne-e az új helyén. Tudom hogy kényes a gyökere, de érdekel a véleményed, esetleg tapasztalatod.
a hasadás veszélye.
