Ma reggel kedveskedett nekem a Dewalt körfűrészem. Az utóbbi alkalmakkor fura volt, hogy nem fékezett lekapcsoláskor. Aztán ma egyszercsak nem akart elindulni. Szerencsére egy szénkefe-csere megoldotta.
Ez ránézésre pont ugyanaz mint ami nekem van. Ha tényleg ugyanaz és nem kezdik el hamisítani már a hamisított kínait is, akkor ez kurvajó vétel ennyiért.
A chatgpt-vel nem tudtam megértetni, hogy a sima U alakú horony helyett keressen bele olyan hornyot, amibe belemegy. Pedig csak egy T alakú hosszú lyuk kellene :)
A te linked azt írja, hogy utóvétes a szállítás, persze még akkor is először ki kell fizetned mielőtt felbontod. Mondanám azt hogy tesztből megveszem, de sajnos az én Bosch fűrészemnek nem szabványos a nútja, tehát nem tudnék kezdeni vele semmit.
Ennek az elődmodellje van nekem, ugyanez a márka, szinte teljesen ugyanez az egész, csak nincs rajta az állítható stop. Nagyon minőségi cucc, tömör alu, CNC-zve, tényleg faszán összerakva, precíz, nehéz motyó. Nem emlékszem mennyiért vettem annó, de 150 EUR környéke volt. Saccra a nyers alu többe kerül, mint amiért itt árulják, illetve elég kamu webshop érzete van annak, amit linkeltél.
Vásároljál 5 cm széles öntapadós bolyhos tépőzárat. Én azt ragasztottam rá a fémre, ebbe elég jól bele tud nyomódni a szorító drót. A tépőzár másik körmös fele nem jó erre.
A Zatik nem olcsó, de nagyon korrektek és segítőkészek. A vágásért egyébként pénzt kérnek (nem tudom, a táblákat mivel vágják egyébként), a maradék kiárusítása meg szerintem egy tök jó ötlet. Nem hiszem, hogy kifizettetnék a teljes táblát azzal, aki csak egy darabját viszi el, szóval teljesen rendben van, hogy utána pénzért adják. Hogy ez a darab miért akart annyiba kerülni... na, az egy jó kérdés.
És egy szóval sem mondom pl. hogy milyen drága egy darabka egzóta fa a Zatikban, mert az nincs másik ezer helyen (mint a rétegelt lemez) és aki zebracsíkos vágódeszkát akar az félreteszi a m3 ágat. Így vettem ott bubingát véső nyélnek és nem mondom, hogy drága volt, mert azt nem kötelező venni és nem is igen létezik máshol belőle 50 cm. Annál még azt a logikát is el tudom fogadni, hogy annyira szűk a kínálat, hogy bármennyit lehet érte kérni.
Igen, lehetséges, hogy ezt a logikát kellene megtanulnom a saját szakmámban az árképzésnél (és akkor kevesbé kellene néznem az árakat, amikor én veszek valamit ;-) )
Szerintem kicsit ott ment ez félre, hogy itt mindenki tisztában van az árakkal. Az a lap a kreatív anyukának maradt ott, aki nem akar különféle szabászatokra meg fatelepre járni. Vagy apukát elküldik, mert kell a mézeskalács házikó alá egy lap. Ez olyan árképzés , mint az Obis vagy Praktikeres csavar. Senki nem megy oda 500-1000 db csavart venni. Hétvégén kell 10 db anya akkor mindenki kifizeti és nem áll neki marekozni, hogy metalx kftnél mennyivel olcsóbb lett volna.
Nekem ez most kicsit olyan, mint amikor az asztalosok a homlokukra csapnak , hogy egy kisállat kereskedésben mennyibe kerül egy zacskó forgács.
Teljesen egyetértek azzal, hogy ne kótyavetyéljék el és még azzal is, hogy relatív magasabb az ára, mint a teljes tábla (adott részének). A mértékkel nem. Azt ők tudják, van-e elég vevő, aki még így is megveszi.
Konkrétan tudok olyan lapszabászatot, ahol a szokásos eljárás:
1. a vevő egy iparos, neki csak a méretre vágott anyag kell, a maradékkal nem tud mit kezdeni, nincs is műhelye ahol tárolja, meg utánna is mit kezdene vele, tehát otthagyja. Az árát meg beépíti a vállalási árba.
2. a szabászat abból él, hogy a fenti iparosoknak dolgozik, nekik nem tud maradékot eladni, ezért felvágja kicsire, és télen azzal fűti a műhelyt.
De a minősége is osztályon felüli volt. Valami speckó dologhoz kellett, arra már nem is emlékszem mire, de örültem neki, mint majom a farkának. Az eladónő háromszor kérdezte meg, hogy de tuti meg akarom-e venni, mert annyi az ára, és nem amannyi! :D
Előzőleg valaki azt írta ki kellett fizetni az egész táblát. ezt én is tapasztaltam, tehát van olyan , amikor az egyszer kifizetett maradékot mégegyszer eladják. én biztosan nem tapsolok ehhez. valószínű én is kérnék pénzt, mert miért ne, de nem 3x-os árat. Tehát a 3x-os árat nem veszem a védelmembe, nem tudsz érthető magyarázatot adni, hogy ennek így kell lennie.
De azért a szabott ár mindig magasabb, mint a tábla ár. Emlékszem, mikor vettem a konyhapultot és méretre szabottan kértem, az egyik táblából leesett 120 centi. Ha azt otthagytam volna, többe került volna, mint hogy elhoztam, annyival drágább volt a négyzetméter ár.
A/A elméletileg létezik, csak szerintem vagy nem gyártják, vagy nem árulják csak bútorgyáraknak*. A/B-set én már többfélét is vettem, itthon is kapható akár a JAF-nál is.
És itt igazából arról van szó, hogy nem tudjuk milyen volt az a lemez amit 16 ezerért akartak eladni, és milyen az amivel összehasonlította, hogy az tizedébe kerül.
Amint láttad én a nyír, orosz, vagy ukrán származású rétegeltről írtam.
Az, meg hogy létezik különféle felületű (BB/BB stb...) anyag az meg ritkán kerül szóba, mivel a nyír lemezek zöme (minimum 80%!) egy oldalon szépnek mondható, de a hátoldala közepes minőségű.
Ha általánosságban beszélünk a rétegeltről akkor ezekről van szó.
Természetesen a konkrét vásárláskor meg kell nézni ezt a minősítést, de az esetek nagyon nagy hányadában erről a minőségről van szó.
Ez kb. a BB/CC, vagy BB/BC.
A felhasználások a zömének is megfelel ez a minőség.
Neked nincs (nekem sem), de azt gondolom, a Zatik és társai máshogy állnak ehhez. Ha leszabnak valakinek valamit, és nem viszi el az egész táblából a maradékot, akkor azt elrakják a polcra, és ha valaki csak egy akármekkora darabot akarna levágatni, nem mennek oda válogatni, hogy "hátha lesz közte egy kisebb, amiből kiszabhatjuk, hogy ne kelljen egy egész táblát megbontani". Ilyen alapon nekik ez már hulladék. Hacsak egy vevő nem talál közte olyat, amit el akar vinni - pénzért. Én csak amatőr vagyok, de mindig elviszem a maradékot is, ha egész táblából szabatok ki valamit. Viszont nem mindenki van ezzel így. Ott kezdődik a pofátlanság, hogy ilyen esetben a Zatik +30%-ért adja a szabott darabok m2-ét (legalábbis Győrben így ment anno), de szerintem más is ezt csinálja. Vagyis legalább kétszer keresnek ezeken a leesett darabokon. Ezek szerint ma már még többet, mint régen.
Van olyan hely ahol a 12-es 26.000-28.000 ft/ tábla.
De olyan hely is van ahol ugyanez 16.000 ft/ tábla áron kerül forgalomba.
Szóval meg kell nézni, honnan veszi az ember!"
Ennél kicsivel több azért.
A rétegelt lemeznek az ára sok mindentől függ.
- Az egyik, hogy osztályos. Van látszó felülete és nem látszó felülete és kurvára más ára van az A/A nak mint a BB/BB-nek. Mondjuk simán háromszoros.
- A másik, hogy miből van. Nyír, nyár, bükk, fenyő a leggyakoribb itthon de van kőris is, meg időnként egzóta fák is. Más az áruk.
- És ami szerintem a legfontosabb, hogy hány rétegből állnak. Egy 12-es lemez állhat 5 rétegből is meg 13 ból is. Meg köztes. A 13 rétegű sokkal drágább mint az 5 rétegű, de sokkal jobb minőségű is meg sokkal teherbíróbb.
Szóval nem érdemes összehasonlítani egy nyár, BB/BB 5 tétegű 12mm-es lemez árát egy bükk, A/A, 13 rétegűvel mert kurvára nem ugyanazok, hiába mindkettő 12 mm 152x152 centiméteres tábla.
Én a 4-es, 6-os, 12-es méreteket használom, az orosz-ukrán fajtát.
Nyírfa alapú, és gyak. 152.5x152.5 cm táblaméretű.
Alapból egy drága alapanyag, de...
Kizárólag táblásan veszem, mivel nincs olyan hely ahol értelmes áron darabra is adnák.
A Zatik meg olyan hely ahová én is csak végszükségben járok, mivel tényleg drága, és erősen túlbonyolított a vásárlás náluk.
Egyetlen előnyét látom a versenytársakkal szemben, mégpedig azt, hogy mindenfajta "elbaszott :)" fajta fákat is árulnak, igaz horror áron, meg össze-vissza méretekben.
De legalább létezik.
Vissza a rétegeltre...
Óriási árszórással árulják a piacon.
Van olyan hely ahol a 12-es 26.000-28.000 ft/ tábla.
De olyan hely is van ahol ugyanez 16.000 ft/ tábla áron kerül forgalomba.
Szóval meg kell nézni, honnan veszi az ember!
Itt egy cím ahol én vettem utoljára, és 16K körül volt a táblája a 12-esnek:
Mikor még volt Győrben Zatik, én nagyon szerettem ott válogatni a maradék darabok közt, mindig találtam megfelelőket, és nem is került sokba. Azért is pofátlanság a teljes táblás rendelésekből leesett darabokat drágán adni, mert ez gyakorlatilag hulladék lenne nekik.
A Zatik érdekes hely, de valóban horror áron nyomják. Vettem már én is náluk maradék rétegelt lemezt, de nem emlékszem, hogy ennyire elszállt lett volna az ára.
Hát ez nagyon szuper! Nagyra értékelem az ilyen kreatív elképzelést és a tökéletes megvalósítást. Ezt a fejlesztést érdemes lenne különböző fórumokon széleskörben meghirdetni, mert biztos vagyok benne sok DeWalt fűrészgép tulajdonos komoly érdeklődést mutatna iránta. Ebből jó üzletet lehetne csinálni. Még az is lehet hogy ezt a vezetőt és az általad gyártott piros alkatrészeket fellehet szerelni a nagyobb 7492 típusú fűrészgéphez is. Ez esetben még nagyobb lenne az érdeklődés a termékedre. Egy próbát megérne!!! :-) Ha valahol kitudnád próbálni, hogy a nagy vezető és az általad gyártott piros termék jó a 7492 gépre, akkor én vevő is lennék egy komplett készletre. De akkor a vezetőt is neked kellene megrendelni mert én nem tudok rendelni külföldről. Olyan Drillpro vezető is érdekelne ami neked van! Aztán az egészet elpostázod nekem és én rendezem az anyagiakat.
Mindig megbánom végül, ha a Zatikba egyáltalán bemegyek is. Jön a karácsony, rendeződik a műhelyem lassanként, gondoltam, kap a Gyerek egy kis saját műhely asztalkát. Zártszelvényem van a váznak, mivel budakalászi vagyok, menet közben beugortam a Zatikba, hátha van ott egy darab rétegelt lemez és nem kell vennem egy egész táblát. Találtam is egy 15-öst, az úgy éppen határeset. 95x67 cm-es volt. Viszem a pénztárhoz, hogy mennyi? 16 ezer valahányszáz. Na ennyiért tartsák meg. Számoljunk csak egy kicsit: 0,63 m2 = 16.000.- , kerekítsünk. Ez 30 ezer feletti m2 ár.
Egész táblát, azaz 3,125 m2-es táblát kapok pl. itt 31.876 ft-ért- vagyis nagyjából 10 ezer /ma ár.
300%. Nem is mondtam meg, mit is gondolok a dologól, csak azt, hogy köszönöm, ezt ennyiért nem kérem. Még kifelé menet szólongattak, hogyha várok egy kicsit, ebből 25%-ot tudnak engedni. Nem vártam, csak megerősödött bennem, hogy nem az én boltom.
Igen, a piros színűek a nyomatott alkatrészek. A célom olyan megoldás kitalálása volt, hogy nem módosítok semmit a gyári kialakításon. Jelenleg max. 6 csavar lazításával gyorsan le és fel lehet szerelni, illetve a pozicióját állítani. A rögzítés kellően erős, meg tudom emelni az egész gépet az alu profilt fogva. A nyomtatott alkatrészek a hornyokba is illeszkednek, így könnyen megoldható volt, hogy a profil stabilan 1 mm-rel az asztal felett legyen.
Általános iskolás technika szakkörön esztergáltam utoljára fát. Illetve pár éve, amikor a feleségem szeretett volna egy álló lámpát vékony, biliárd dákó szerű lábakkal. De azt körfűrésszel csináltam. Meg később vésőnyeleket is azzal. Ízlés kérdése és nem vitázom azzal, akinek tetszik az esztergált fa, én kevésbé szeretem.
Több videóban láttam már, hogy ilyen nagyobb tuskókat raknak fel, de olyat még nem láttam, hogy kapásból 3000-re akarják felpörgetni, mint ebbena videóban.
juj, remelem megmaradt az arca. Engem sohasem vonzott a fa esztergalas, latom, hogy szuper dolgokat lehet kesziteni vele, de valahogy megsem. (meg egy jo nagy rakas penz lenne e felszereles)
A Dewalt DWE7485 kompakt méretéből adodó korlátain próbáltam enyhíteni néhány feljavítással.
Az eredetileg kb. 500mm hosszú stellert hosszabbítottam 900mm-re egy 12015-ös alumínium profillal. A profil valamint 24db M6-os T nút csavar szállításal együtt €43 volt. Sokáig gondolkodtam a felfogatáson, végül az eredeti steller mechanikáján lévő furatok és 3D nyomtatott alkatrészek (a piros színűek) segítségével sikerült egy erős és könnyen szerelhető megoldás találni. A steller szélességének plusz 15mm-es növekedése belefér a skála beállítási tartományába, nincs szükség a módosítására.
A fejlesztés elég jól bevált, a házunk terasz és erkénynyilászáróit burkoltam újra körbe gyalult faanyaggal és a 260 cm-es precíz hosszvágások is könnyen mentek, a fésűk miatt minimális vágásnyommal az anyagon.
Elkészült a kereszt/gérvágó mechanika is, melynél a Woodpeckers Stealthstop volt az ihlet. Hamarosan arról is teszek fel képeket.
Egy ágvágóval jártam meg egyszer. Anyám kertjében kellett bebújnom a sövény és egy drótkerítés közé, hogy ne nőjön át a szomszédba nagyon. Sötétedett is már, nagyon szűk helyen kapálóztam a géppel, és amikor leállítottam a legolcsóbb, gyárilag fék nélküli B&D gépet, még mozgott kicsit, és belevágott az alkaromba. Csak egy öltés kellett bele, de asszonypajtás elrohant velem a sürgősségire.
Nem hülyeség az a kétkezes korlátozás, no meg a beépített fékek sem. A láncfűrész meg a horrorfilmek szerint sem játék.
Kösz, tudom. A használati utasításban több helyen is nyomatékosan leírták.
A szerszámban két fék volt. Az egyik a leírt, felvágódás esetén becsapódó fék, a másik a láncot lekapcsoláskor állította meg. Ez utóbbi valahogy betojt és nem is sikerült megjavítani (vagyis leállításkor még 2-3 másodpercig tovább ment a lánc). De tovább használtam. Ha a másik fék is elromlott volna, akkor persze nem használom a fűrészt.
Szerintem ez félreértés. Az elindításához - ahhoz, hogy forogjon a lánc - nem feltétlenül kell két kéz. De a fűrész használatához, amikor már vágjuk a fát, ahhoz azért erősen javasolt. Nem állítom, hogy sose használtam volna fél kézzel a benzines Stihl ágazót mondjuk 5 centic ágnál, de se nem javasolt, se nem biztonságos. Lehet, hogy van olyan elektromos, ami eleve csak akkor indul, ha bal kézzel is nyomsz valamit, nem tudom. Ilyen pl a sövénynyíróm. Rendkívül kellemetlen (Metabo) a fogása, mert nem elég fogni az íves fogantyút, még nyomni is kell. Be is tekertem szigetelőszalaggal. Azzal pedig lehetetlen egy kézzel nyírni, mindenképp fognom kell, csak olyan tök módon van megtervezve, hogy egyáltalán nem ergonomikus.
Én elektromos láncfűrésszel vitézkedtem (csak kétszer vágtam át a drótot :-)). Azon két kapcsoló volt, egy a fogójánál, egy pedig a felső keretnél. Egy rendes láncfűrészt szerintem két kézzel kell fogni, bár el tudom képzelni, hogy a nagyon erősek egy kézzel is meg tudják tartani. (úgy értem a "rendest", hogy láttam egészen kicsi láncfűrészeket is, nyilván ágazáshoz lehet őket használni, de ahhoz szerintem vannak jobb szerszámok is)
Ez esetben semennyire nem panaszkodom a kb 25 m2-emmel, pedig azt is szűknek érzem (ja, előtte volt 50 m2, az meg olyan volt, mint valami óriási hulladékraktár). Szerintem itt elég sokan vagyunk úgy, hogy megveszünk valamit egy-egy projekt kedvéért, de nekem már ilyesmivel is tele vannak a polcok (kézi körfűrész, lapostiplimaró, plazmavágó, meg 1000 kisrosseb). 10 m polc van körben plafonig, de rackionalizálni kellene, mert azok is tele vannak. Csinálgatom kicsinyenként a szerszámtartó falakat stb, dehát nem haladok túl gyorsan. Szóval én még a 25 m2-eren sem látom feltétlenül egy gyalu helyét.
Az egyszeri hobbista is kénytelen korlátok közt élni, én legalábbis. Lenne egy projektem, amikor 70x70-es oszlopokat kéne egyengetnem, fontos lenne a derékszög meg ilyesmi. Egyik körfűrészem sem nem éri át éppen, a vastagoló meg macerás. Ugyanis vagy 180 centi hosszú az alany. Szinte mindenem van a marós egyengetéshez, csak kéne hozzá egy kétméteres alátámasztás, amit a 8,5m2-es műhelyben elhelyezni sem lenne egyszerű. Talán pont erre találták ki azt a kicsi Triton vastagolót, gondolkodom is néha a vásárláson. Csak aztán kérdés, hogy mennyit használnám azután, és különben is hova rakom. Szerencsére egyelőre kiderült, hogy nem sürgős a projekt, még az is lehet, hogy elmarad. :) De a motoszka ott van bennem, hogy azért jó lenne, ha meg tudnék birkózni ilyenekkel is.
Ezen a nagyon hobbista szinten egész más dolgok fordulnak elő és némileg eltérő megközelítések is vannak. Nem kérdőjelezem meg, hogy egy gyalu fontos is lehet. De pl 50-es 2.7 méteres szélezetlen tölgy pallókat én le tudok szélezni a körfűrészemmel, ami nehezebb, mint egy mázsa. Nem azt mondom, hogy erre nem lenne jobb egy szalagfűrész, mert jobb lenne, de alkalomadtán meg tudom oldani. Bár olyan sok időm lenne aszaloskodni, hogy ez már zavaró lenne ;-)
A gyalu egy kicsit nehezebb kérdés, de a "vastagolást" is nagyrészt megoldom a körfűrésszel. Az egyengetést nehezebb dió, de sajnos elég régen volt, hogy komolyabb anyagot kellett. Most legközelebb pedig felsőmaróval fogok lesíkolni egy asztal lapot. Itt nagyobb gond volt összerakni hozzá, ami kell, de máshoz éppen vettem 2 szál ajtó frízt és azokból lesznek a hosszú vezetők ideiglenesen, amivel be tudom állítani a felsőmaró által megjárt síkot...
A frízekből utána egyedi ajtó takaróléceket fogok kivágni-kimarni, ehhez se kell gyalu.
Aztán ilyen projektek vannak itthon, hogy belső ablakpárkány - ezekhez vettem borovi táblásított lapot. Nade ezekben nem tudott megegyezni a családi tanács, úgy elütnek a konyhapult tölgytől meg a laminált tölgy hatású padlótól. Ezért arra készülök, hogy lefurnérozom (?) ezt a 2 m2nyi ablakpárkány anyagot. Aztán kellene készítenem egy "előszobafalat". Az utóbbit is össze tudom hozni gyalu nélkül és alighanem ennél sem fűrészáruból indulok.
Szünetben tervezek a kisfiammal madáretetőt meg madárodút. Kibírja, ha nem lesz gyalulva. De ha nagyon hiányzik, pár fenyődeszkát meggyalulok kézivel, de szerintem nem fogom, csak csiszolni. Ezekkel együtt sem vitatom, hogy a gyalugép "asztalos alapszerszám".
Mert már egyértelmű, hogy fogaskerék kell? Ez esetben bocs, felületesen olvastam. Az emberek egyébként "szerszámkészítő", nem egyszerűen esztergályos, ennek ellenére otthon fogaskereket nem tud megoldani. Na igen, tavaly egy kávédaráló műanyag fogaskerekére kértem ajánlatot egy fogaskerék specialistától, de olcsóbb volt 60 Eurért megrendelni a gyári alkatrészt, mint legyártatni a fogaskereket.
Hááát, nem tudom, hogy mind ilyen-e, de amit eddig használtam motorost és elektromost is, azokat nem kellett két kézzel fogni az elinduláshoz. Két "gomb" van rajtuk, de azokat egy kézzel lehet kezelni.
Engem is érdekel, hogy láncfűrésszel hogy lehet ide jutni. Azt hiszem, minden láncfűrészt egyszerre két gombbal kell kapcsolni, hogy egyik kezed se kerüljön oda. A legveszélyesebb műveletnek azt tartják - és a gépkönyv is külön kiemelte tobb helyen - ha a fűrész vége belekerül a fába és a fűrészt felvágja. Akkor a fejedet kettévághatja. Korábban sokat használtam a láncfűrészt, de nem volt ilyen bajom. Igaz, nagy tiszteletben tartottam.
Megnéztem a linkelt videódat rendesen, most angolra feliratozással, merthogy az orosz tudásom a csúcson sem volt éppen valami sok. Mondjuk az felirat nélkül is tiszta volt, hogy ez a persely "kicsikét" kikopott :D
Felirat szerint azon elmélkedett Szása hogy miért nem csapággyal oldották meg (?). Ez a kikopás aztán intézett a fogaknak is kopást, törést. De ha jól értettem, ő megoldott hogy kihegesztette (?) a hiányt és fúróval meg vmi gyémántos vágókoronggal (?) megformázta:
Esélyes hogy valami ilyesmi történt Cornusnál is. Az is lehet hogy megúszná csak perselycserével mert a fogak nem kaptak annyit. Na mindegy, ha nincs kihez elvinni akkor felesleges agyalni ezen. Csak tekintve mennyibe kerülne a cseredarab (gyak. a komplett motor), én adnék neki esélyt. A perselyt tuti el lehet készíteni esztergával, de a jégen is megélő esztergályos úgy látom megcsinálja a fogaskereket is.
Hm, erdekes, en azt elvezem hogy fureszarubol tudok magam letrehozni valamilyen "alkotast". El sem tudom kepzelni, hogy egyengetes-vastagolas nelkul hogyan lehetne ezt jol megoldani. De az is vilagos, hogy nem is probaltam, en meg azt tanultam 3 alapgep van egy asztalosnal: szallagfuresz, gyalu (egyengeto, vastagolo), asztali korfuresz. A szallagfureszt ugyanakkor nagyon-nagyon ritkan hasznalom.
Nagyon sokáig így voltam - valójában 1x hiányzott igazán az egyengetés, akkor vettem is egy nagy egyengető gyalut és kellett is. Aztán ha őszinte leszek, ott állt vagy 6-7 évig a régi műhelyemben és egy kezemen meg tudom számolni, hányszor használtam. Aztán amikor elkezdtem átköltözni végleg a mostaniba, akkor világos lett, hogy 25 m2 pincébe nem hozom le a 3 mázsás 2,5 méteres egyengetőt, hát eladtam. Igaz, h még csak mostanában kezdem műhelynek használni, mert 2 év után sikerült megszüntetnem a maradék építőanyag tároló és minden egyéb szemét jellegét, de azt hiszem, megleszek egyengető nélkül. Nálam is érik az étkező asztal, de ahhoz meg már összeraktam azt a "kitet", hogy felsőmaróval le tudjam síkolni egyben a táblát. Onnan meg excenter. De pl 10x10-es lábat én elvágok a kőrfűrészemen úgy, hogy nem lenne jobb gyalulva sem.
Merre vagy? Nekem van a Dunakanyarban egy jó esztergályos barátom - elég nehéz rávenni, hogy esztergáljon, de azért nem lehetetlen ;-)
Megvoltam egyengetés nélkül - igazából egyre kevésbé érzem a késztetést, hogy teljesen semmiből építsek - értve a natúr fűrészárut -. És igazából még anno a feketedió pallóból is tudtam tökéletes 40x40-es anyagot vágni festool merülővel, így ott elég volt utána a vastagolás.
Inkább tényleg az zavarna, hogy még valami a műhelyben ami sok helyet vesz el, de biztos lenne használva párszor.
De még kitalálom.
Most is egy étkező asztal projektem van, 170x170-es, teteje 40-es tölgy pallókból, olajozva. A lábazaton még gondolkozom, de valószínűleg vaskos 10x10-es lábak lesznek plusz még kb 20x40-es keret merevízésekkel. A lapot is gyártatom már, ekkorát nem tudnék szépen lecsiszolni és táblásítani. És a vázat is valószínűleg közel jó méretben veszem amit szintén csak vastagolni fogok.
Ma pedig szétkapom a motort ha lesz kis időm, aztán meglátom mit mutat. Nincs nagyon esztergályos ismerősöm ennek megoldására ha komoly lenne a gond.
De a 409 féle videó leírását ha beadagolom a google fordítónakka az derül ki hogy "alkatrészhiány" van, illetve a komplett, motorral együtt kapható csak. 300 dollárt ír a leírásban, 2020-ban. Most 300 font (~130k HUF) + ki tudja, vám ...majdnem annyiért lehet az egész gépet kapni (~160k HUF)
Egyengetés: ha 8 évig használtad a DH330-at, akkor addig valszeg nem hiányzott (nagyon) az egyengetés. De ha ritkán mégis jól jönne: nekem volt HC260, azért nem tart sok percig átállni. Jól megtervezett gyalulással amúgy sem kell naponta többször ide-oda váltogatni. Egyengetsz mindent amit kell, aztán fogadó asztal le 2 kar lazításával le, elszívást átállít ... nem nagy truváj. Én nem erre alapoznám a döntést, hogy kell-e.
Egyrészt köszi mindenkinek aki foglalkozott a kérdésemmel. Mindig meglepődök, hogy ezen a fórumon milyen segítőkészek az emberek :)
Én is a 20-as egységig jutottam, ami ugye a komplett motor ami drágább mint maga a gép - köszi eu a fenntarthatóságot - . Igazából csak annyi a kérdés, hogy a 22-es is elég lehet-e, vagy maga a fordulatszám reduktór egy másik egység, ami a képen nincs rajta...
Lesz kis időm szétszedem a motort is aztán kiderül mit mutat.
Ha végül kuka lenne a gép, gondolkoztam, hogy helyette a Metabo HC260C/2.2 WNB-re cserélem, lévén egyengetőm nincs még. Viszont ahogy látom azért nem egy kattintás egyengető és vastagoló között váltani :/ Meg hát 5x annyi helyet vesz el a műhelyből.
Egyébként teljesen megérte az árát, kb 8 éve vettem, rengeteget gyalultam vele, nem volt kímélve szóval az árát biztosan ledolgozta többször is.
"a motor és az első motortól jövő fogaskerék között lesz a hiba."
Igen, esélyes, csatlakoznék 409-hez is ("Valószínűleg a motor fordulatszám csökkentő részében lesz a hiba").
A videón látszik hogy terheletlenül is akadozva forognak a továbbító hengerek, mert a motortól jövő fogaskerék is akadozva forog. Abban a "gearboxban" lesz valahol a bibi, ami az ékszíjhajtás ellentétes oldalán van.
Az nem tiszta hogy a 20-as alkatrész lenne a komplett sebváltós cucc?
Akkor az a motortengelyen lesz elnyíródva. Ha szerencséd van akkor csak az ék. Ha nincs akkor a fészek is elnyalódott. És minél tovább tesztelgeted annál jobban el fog. Szedd szét.
"A teljes lánc megáll ilyenkor, nem csak az etető henger. "
Ok, akkor azt kel eldönteni, hogy csak a meghajtó lánckerék áll meg és a benne lévő tengely tovább forog, vagy a tengely sem forog olyankor. Ha ez utóbbi, akkor motor hajtóműve hibásodott meg.
Ebből annyi látszik, hogy a meghajtó lánckerék tengelye durván csapágyas/lóg, és "ugrálva" megy a lánc. Valószínűleg a motor fordulatszám csökkentő részében lesz a hiba, de tegyél alá egy gyalulni valót és nézd mi áll meg.
Adott egy Metabo 330as gyalu. Nem mai darab, sokmindent ment már át rajta. Kb fél éve meghalt az etetője, azt hittem elszakadt a lánc, így rendeltem egy készletet. Kicseréltem de szerintem más gond is lesz.
Itt egy videó hogy forog. Fura a hangja is még mindig és ha erőt kell kifejteni akkor megáll az etető forgója.
A robbantott ábra szerint ez után már csak a motor van. Ott van amit tudom cserélni? Mert a motor blokk ára annyi mint egy új gép...
Nagyon jól mondod, az alkoholos befolyásoltság bizony sokszintű. Nem kell tajt részegnek lenni amikor már annyira szédülsz, hogy "beledőlsz" a kezeddel a korongba egy egyensúlyvesztésnél. A legelső lépcsőfok ugyanis az, hogy már az első feles után is "bátrabb" leszel.
De nem a piáláson múlik. Sokkal inkább a monotonításon. Nagyapámat nem láttam részegen, mégis hiányzott pár perc a kezéről. Faüzemben dolgozott, de amellett otthon is volt műhelye.
Amúgy most rákerestem erre a gépre, és az van, amit én is írtam: egy zárt kalodában van a faanyag, és arra húzod rá a lapot, vagy azt húzod a lapra - nem tom, d emindegy. Nem egy asztalból áll ki a lap, és két kézzel tologatod a gömbfát, aztán ha megakad egyik oldalon, máris szorul be, és viszi a kezedet.
Ekkora teljesítményen már minimum A szelvényt használva is kettő vagy három szíjat tennék, ha tennék. Vastagabb, tehát B vagy C szelvényt nem szeretnék, mert merev, és sok a teljesítményvesztesége a motorhoz képest.
És három szíj ide vagy oda, zárt dobozban, hogy ha lehet, ne kapja a koszt.
Most itt körbenéztem kb 200-210 m3 fa van ide bedepózva, ami ezzel lett felaprítva. Természetesen ez nem a műhely fűtésére megy el, ez egy közös rakat. A szám csak azért érdekes, mert éves szinten minimum ennyi van ezzel feldarabolva. 200e környékén fizettünk érte, és szerintem 5 éve biztosan üzemel.
Minezt hibátlanul, és biztonságosan. Biztosan házilag nem barkácsolnék ilyet.
Nekem az benne a nagy tanulság, hogy 5kW magasságában már nem triviális a szíjhajtás, pláne dzsuvás igénytelen környezetben. Ezért mindenáron direkthajtást használnak, akkor is, ha csak az 1420 és 2880 fordulat közül lehet választani, és ha jelentősen csökkenti az átvágást hogy útban van a motor.
Nem csak én mondom, hogy a 135. vágás után már azt gondolod, hogy megy ez rutinból, és akkor már a figyelmed sem olyan, mint az elsőnél. Elég egy tizedmásodperc kihagyás.
"Ésszel kell használni, ismerni kell a gépet és a fa viselkedését, van pár játékszabály, amit illik betartani, aztán ennyi, meg is van minden végtagom hiánytalanul. :)"
Tudod ez olyan mint amikor a robbantómester a bányában mondja a többieknek a trotilról: "Ésszel kell használni, ismerni kell az anyagot és a szén viselkedését, van pár játékszabály, amit illik betartani, aztán ennyi," Tehát a trotil nem is veszélyes ugye?
Ne szégyelljük kimondani. Ésszel kell használni és nagyon odafigyelve. Éppen azért mert kurva veszélyes.
Nem kell ezektől félni, szerintem annál rosszabb. Én például sok-sok köbméter gallyfát, tuskót összevágtam már egy, a leírásodnak megfelelő körfűrésszel. Ésszel kell használni, ismerni kell a gépet és a fa viselkedését, van pár játékszabály, amit illik betartani, aztán ennyi, meg is van minden végtagom hiánytalanul. :)
Apósomnak volt egy 500-as körfűrésze, nagy, nem vidiás fogakkal. Tűzifát vágott vele korábban. Én sosem láttam ezt, de sok évig használta. Azt hiszem, valami másfél kw-os egyfázisú kondis motor volt rajta. Nekem akarta adni, merthogy ő már nem használja... kikapcsolt állapotban sem mertem volna közel menni hozzá, pláne nem kerek ágakat-rönköket vágni rajta. A gondolata is rémisztő, látom magam, amint nézegetem, ami a kezemből maradt... ez egyszerűen nem lehet biztonságos. Felfogom, hogy sokszor a szükség nagy úr, de sztem is túl veszélyes játék ez.
Már leírtam itt, hogy egyszer vágtam tűzifát egy azóta elajándékozott aldis körfűrésszel lapvédő nélkül. Fentről láttam, mi történik. A fűrészlap úgy mozgott, mint egy sinus-görbe, talán sosem féltem annyira. Mintegy 10 perc után abbahagytam. Nyilván egy 500-as lap más, de azért... a fene tudja, jobb lehet a szalag.
Épp írni akartam, hogy ha tüzifa vágás és körfűrész, akkor azt csak kizárólag egy vályúba rakott munkadarabbal, és billegő fűrésszel tudom biztonságosra elképzelni.
Egyszer egy haverom nagyon olcsón szerzett 10m3 tüzifát, 1m-es darabokban. Azt egy szép vasárnap felvágtuk egy billenő körfűrésszel 33cm-es darabokra (hogy beférjen a kályhába). Simán ment. Este lefekvéskor nem kellett altatni...
És egy 500-as lapon negyven fog az kifejezetten ritka fogazás, éppen alkalmas vastag rönkökhöz. Mondjuk egy 500-as lappal jó, ha át tudsz vágni 200mm-t a befogása miatt.
No, de "puhafa, keményfa keresztirányú vágás 2300-3800" Az 500.as lap esetében. Aztán mégis mennyire kemény fát vághatok 3800as fordulaton, milyen vastagot. Gondolom nem mindegy, hogy lambériát darabolok, vagy húgy évig száradt 30centi vastag akácot. Valamint ha azt írja a táblázat, hogy 3800ig. Akkor fogok egy régi avitos lapot amiről nem tudok semmit majd megpörgetem a táblázat szerint, mert az a szentírás?
Ember, idelinkeltem neked a táblázatot a különböző méretű lapokhoz és különböző anyagokhoz tartozó ideális és maximális fordulatszámmal. Mi még a kérdés?
Első körbe én is a lapból indultam ki. Kezembe vettem egyy Dedra lapot 500.as átm. max. 3000fordulat.
Mondom akkor az nekem jó kicsit alatta. No, de ez ugye a maxot jelenti, nem feltétlenül kell ennyire megpörgetni.
Közbe én is kérdezgetem a inteligenciát, de sok esetbe nagot tudok rajta mosolyogni, pláne ha olyant kérdezek amit biztosra tudok.
Igen, sokan félnek a körfűrésztől. Van benne némi igazság. Vannak vele balesetek. Van olyan, hogy a házigazda évi pár métert összevág egyfázisúval működő kis asztalával és baleset éri. No, de az se ritka (ma egyre ritkább) hogy olyan traktoros fűrészekkel fűrészeli végig az életét valaki amin akár 700.as lap is forog.
Van több láncfűrészem is, lapom is szinte a zsebre tehetőtől akkoráig, hogy csak akkor állok neki reszelni ha van fél órám legalább.
No, de valahogy lusta vagyok összeszedni a kuglikat, pláne, hogy sok vékony fám van. Jobb egyszerre a helyére vagy talicskába, kullóba dobni.
Tudom ehhez meg még a lap előtt is kell mozogni ha egyedül van az ember.
Ezek a fűrészek 2800.as fordulattal működtetik az 500as lapokat gyárilag. Bár azt ugye nem tudom, hogy milyen fogazatuk van.
A motor az biztos, hogy a 13lovas benzines lesz, mert nem mindenhol van ipari áram ahol használni fogom.
Aztán az sincs kizárva, hogy elég fél gázon üzemeltenem akkor ugye a fordulat is fele, vagy afelett, ki kell majd tapogatnom. Akkor is többet fog produkálni mint egy 2200Wattos egyfázisú motor.
Egy 40 fogú 500as lap 80m/sec azaz 51 fordulat per sec esetén 2000 fog per sec. Ha szeretnénk egy 0,2mm forgácsot, ami már egész apró, akkor 400mm/sec/el kellene tolni neki az anyagot. Egy 40 centis rönköt egy másodperc alatt át kellene tolni rajta.
Tekintve hogy ez a lap már kb 4mm kerf, ehhez iszonyat brutál motor kellene. 10kW kategória, hasraütésre.
Ennél kisebb motorral ha nem nyomod neki akkor lisztet csinál és beég, ha nyomod, akkor meg lefullad.
Fele fordulaton egyből jobb a helyzet, lehet lassabban tolni és nem kell annyi kilowatta. Az egyszerű az lenne ha egy négypólusú motorra cserélne a kérdező, de tudom hogy az ilyen fűrészépítés általában pont a motor köré történik.
A 80m/s kerületi sebesség fűrészeléshez még keményfém lapkánál is sok. A lap bírja, nem robban szét, de az nem ugyanaz, mint hogy mi jó vágási sebességnek.
Annak inkább csak 40-45m/s az ideális. Gyorsacél lapnál ennek is fele.
Még annyit, hogy számomra a biztonságos fordulata egy ilyen fűrészlapnak a NULLA :) Ha fizetnél érte se vágnék tüzifát ilyen gépen. Szerintem sokkal balesetveszélyesebb mint pl szalagfűrészzel vagy láncossal.
De persze sokan csinálják ... ő dolguk, te dolgod.
Én inkább vennék egy jó benzines láncost, megfelelő hosszúságú vezetővel, összedobnék egy kalodát, és mérettől (rönkátmérőtől) függően mehetne az egyszerre több rönk darabolása is. De ez én vagyok.
Sziasztok. Mi a véleményetek mi lehet az optimális még elviselhető fordulata egy 500.as lapnak? Most készülök készíteni egy ilyen gépet, lehet off, de tüzifára használnám főleg. Esztergályosom szerint sok a 3000 vagy kicsivel az alatti fordulatszám egy 500.as lapnak. Esetleg valaki van aki tud nyilatkozni a témában? (a motor max. fordulaton alapból 3600. Nem célom teljes gázon üzemeltetni, de ha vastagabb fa, akkor az ember csak ráhúzná a gázt Kicsivel tudok nagyobb szíjtárcsát tenni a fűrészlap tengelyére, de sokkal nem mint a motoron van. így jön ki a 3000. A lapok egyébként amiket nézegetek max. 3000-3500as fordulatot írnak) Esetleg ha valakinek van frankó hinta fűrészről fotója szívesen megnézném, még jobb lenne egy nem horror áron lévő eladó váz, no, de ne álmodozzak. Lényegébe csak ezt szeretném tudni, hogy mennyire sok a lapnak a 3000.res fordulat. El se égjen, baj se történjen.
Nekem "most" az van, már többet bírt ki, mint a ződ Bosch, pedig egyre kevésbé vagyok Parkside hívő, de annyiért megérte. Az is igaz, hogy keveset fut.
Azt hiszem, minden szalagcsiszolónál bele tud vágni a szalag a műanyag házba. A szalagot csak a hajtóhenger hordó-formája tartja középen, könnyen el tud nyomódni, ha ferdén tartják. A műanyag ház pedig mindegyiknél ott van mögötte.
Ha még a szalagcsiszoló a téma, akkor igen. A hangját leszámítva (anno emiatt vettem fültokot) semmi bajom vele, ha az egész talp felfekszik, még port is alig köp ki, valahogy megy minden a gyűjtődobozába. Legalább 4-5 éves, a mostani verziót nem ismerem, de ezzel elégedett vagyok, az árát simán megérte.
Az első szalagcsiszolóm egy B&D volt, az csinált ilyesmit. A portól beállt egy csapágy, ami a műanyag házban elforgott egy idő után, a többit ki lehet találni. A pótalkatrész meg az egész gépház volt 4 darabból, pedig csak egyiket kellett volna kicserélni. Az ára meg az új gép árának a fele. Nem is értem időnként, mire gondolnak ilyenkor a tervező mérnökök.
Kösz. Annak idején ezt is megnéztem, de a leírás alapján nem volt világos, hogy rögzíthető-e. Végül egy Matrix BS600-at vettem (már nincs). A dokumentációja német volt és a feliratai is, de szinte biztos, hogy kínai. Már rendesen használtam, néha elég durván, meg vagyok vele elégedve. Az lepett csak meg, hogy sokkal nagyobb, mint amire számítottam. De elfér... A doboza pedig nem olyan csicsás, mint a Bosch meg a Makita dobozok, de akkora, hogy a gép pont elfér benne. A Bosch és Makota dobozok pedig 3-szor akkorák.
Így, így. Már el is kezdtem nézegetni, de aztán félretettem a projektet. Az utóbbi években alig használtam, akkor is asztalhoz rögzítve. Most akutan megnézem, mire megyek a szegény ember rotexével (Maki BO 6050 vagy mi), aztán lehet egy sima asztali szalagcsiszoló lesz. Főleg, ha tényleg nincs fejreállítható
Én is, de nem volt egyszerű. A régi 20 éves volt és 75x457-es szalagok maradtak meg utána. Emellett olyat kerestem, ami (mint a régi) fejjel lefelé az asztalra erősíthető. Na ezek azóta kihaltak. Aztán találtam egyet, de azóta az is eltűnt.
Nincs más megoldás, mint beiratkozni (szinte) bármelyik barkácsolós FB csoportba, beszerezni lenolajat, WD40-et és zöldsárgát. Az a legnagyobb előnye ennek, hogy minden más szerszámot nyugodtan el lehet dobni, ezekkel minden megoldható. :))
Na jó, esetleg a flexet egy rozsdás fűrészlappal meg lehet tartani. :)
Ez így igaz! Nekem eszembe sem jutna dekopírral merőlegest vágni. Ugyanis a fűrészlap csak egyik végén van megfogva, illetve megvezetve. A fűrészlap befogásától távolabb a lap odahajlik, ahová a kedve tartja.
Dekopírral nem olyan könnyű tökéletesen egyeneset vágni, még vonalzóval/léccel sem. Nagyon kell figyelni, hogy a talp oldalsó éle mindig teljesen felfeküdjön a segédleten.
Vagy kérj meg valakit, akinek van megfelelő eszköze.
(A gyalu kérdéshez: a problémádat egyébként a legolcsóbb gyaluval is meg lehet oldani, feltéve, hogy jól meg van élezve és be van állítva. Sajna pont ez a nehéz. És ez a drága gyalukra is igaz :)
A deszkádra szorítózz rá egy egyenes vonalzót, és kis előtolással szép lassan told végig a dekopírfűrészt. A derékszöget ellenőrizd le, és először csak 1 centit vágj le belőle, hogy lásd az eredményt. A fűrészen állítsd be a derékszöget.
Ha rendes megoldást akarsz, körfűrész + vezetősín. Ha olcsó megoldás kell, elfáradsz bármelyik barkácsáruházba, és egy mozdulattal méretre vágják neked. (Ha lenne egy kis gyakorlatod, azt mondanám, hogy szorítózz rá egy lécet ami megvezeti, aztán vágd el egy katabával.)
Van egy kb. 40 cm hosszú, 10 cm széles deszkám, amiből 2 cm-t szeretnék egyenesen levágni, hogy 8 cm széles legyen. Csak egy dekopírfűrészem és egy rossz állapotú körfűrészem van, amivel még párhuzamvezetővel sem lehet pontosan és egyenesen vágni. Ha vennék egy hagyományos (nem elektromos) kézifűrészt, és bejelölném a vágásvonalat, akkor nagyon nehéz lenne vele teljesen egyenesen végigvágni?
A másik problémám, hogy össze szeretnék ragasztani néhány kisebb deszkát, de a széleik nem teljesen egyenesek, és az elektromos kézi gyalum csak ront a helyzeten. Utánanéztem, milyen eszköz lenne erre a legolcsóbb és leghelytakarékosabb megoldás. Sok helyen írták a hagyományos kézi gyalut, ami jól hangzik, de eléggé meglepődtem az árakon. Érdemes próbálkozni a tízezer forint alatti gyalukkal, vagy tényleg igaz, hogy csak a drága felújított vintage Stanley/Veritas/Japán stb. gyaluk érnek valamit? Mi a legolcsóbb gyalu, ami ilyen célra használható?
Sőt, hegeszteni sem kell, mivel abban az irányban nem kap terhelést, jóformán azért van, hogy ne essen le. A horganyzott alátéteket egész jól lehet forrasztani is, akár hagyományos pákával, vagy gázlámpával.
Ezeket így vettem hagyatékból. Az öreg a falu megbecsült épületasztalosa volt, nagyon jó szakember. Ezeket használta 40 évig. Biztos kikoptak, gondolom jó erőben is volt. :-)))
Szereznék valami vastag lemez korongot, és epoxyval ráragasztanám.
Viszont: mindenkinek van halott szorítója, ami a gömbben végződik, elveszett róla a feltét. Szerintetek lehetne valahol gyártatni egy százas széria ilyet??
Van egy pár régi ELZETT szorítóm. Tudjátok a régi szorítók még úgy épültek fel, hogy a menetes orsó végén van egy gömb, amire gyakorlatilag rá van aplikálva/kalapálva egy lemez, visszahajtva. Ettől ez a lemezrózsa a gömbön nyeklik-nyaklik és így szögben is tud szorítani, bizonyos keretek között.
Az a problémám, hogy némely szoritónál ezt a lemez a gömb kilyukasztotta.
Valakinek erre van/volt valamilyen megoldása? Hegesztett rá egy lemez darabot? Vagy lehet ilyet venni?
tegnap gondolkoztam egy móricka rajz készítésén, de ez sokkal jobb illusztráció!
Még annyit a kérdezőnek, hogy ezek a régi asztalos alapelvek még enyvezésre lettek kitalálva, ahogy az ábra is írja. A fa vetemedésének írányával, egymást erősítő vagy kioltó hatásával ma is érdemes számolni, de a ragasztás szétválása a mai korszerű ragasztók és szakszerű technológia esetén gyakorlatilag nem létező dolog. A legegyszerűbb fehér PVAC ragasztó is erősebben fogja össze a farostokat, mint a fa saját kötőanyaga, terhelésre tipikusan nem a ragasztásnál fog széthasadni az anyag.
Nekem van ismerősöm, aki rendelkezik 2 (nagy méretű) CNC marógéppel. Ha szépen megkérem, akkor hozott anyagból simán mar nekem bármit, kb úgy ingyen, ha előre megrajzolom neki, mire lenne szükség.
A logisztikát kell lebonyolítani, a többi csak szervezés kérdése.
A faanyag úgy fog vetemedni idővel, hogy az évgyűrűk "ki akarnak egyenesedni", vagyis a lap a bal oldala* lesz homorú. Ha a 2 bal oldal van egymáshoz ragasztva, akkor a látható ragasztási vonal nem akar szétnyílni. Ha a 2 jobb oldal van egymás felé, akkor vetemedésnél a ragasztási vonalban a külső, látható részen akar (és esetleg fog) szétválni egymástól a 2 lap.
Általában az a gyakorlat, hogy táblásításál, tömbösítésnél bal a balhoz, jobb a jobbhoz ragasztunk, így a vetemedések egymás ellen hatnak.
Nem kötelező persze, más szempontok ezt felülírhatják (rajzolat, fahiba, mittudomén)
*jobb oldal a lapnak a fatörzsben elfoglalt helyén a bél felé, a bal oldal a fatörzsben a kéreg felé eső oldala
2 faanyagot szeretnék lapjával összeragasztani. (Tömbösíteni?) Hogy célszerűbb? Én az alábbi két verziót tudom elképzelni, de nem tudok dönteni. Köszönöm: Upi
Ezek mind két konyhafelújítás (a két lányomnál), illetve a saját újkonyha-építésem maradékaiból kerültek ki.
A függőleges elemek 50-80-100 cm magas munkalap-darabok szeleteléséből vannak, ezek kb. 4 centisek, a vízszintes elemek polc-maradékok, illetve van köztük pár készen vásárolt hossz-és oldalt is toldott "bóti" kész-polc az OBI-ból, Bauhausból.
Kiraktam az összes, szélességében már egyformára munkált lapot lefektetve a teraszra (csak provizórikusan), aztán addig tili-toliztuk őket ide-oda, míg mindenkinek nem tetszett (és megvalósíthatónak is tűnt).
Itt egy kocka, ott egy levegőben, "lógva" végződő keret, szóval mindenki kiélhette a kreativitását.
Egy szabály volt: túl sok hulladék nem lehet.
Egy kosárnyi maradék lett - összesen!
A szrból való vár építés tankönyvi esete...
Színtelen lakkot kapott két rétegben - fújással, azt is sk.
A fotón talán nem látszik, de vegyesen tölgy és bükk.
Egyszer én is dumáltam vele vagy egy órát, amikor még nagyon indulóban volt csak a csatornája. Tényleg nagyon jó arc, abszolút pozitív személyiség. A sok youtube-os asztaloshoz képes brutálisan földhöz ragadt és valóságközeli, és ez nem kritika volt a részemről. Az új csatornájára még feliratkoztam, de aztán le, mert volt egy nagyon vállalhatatlan videója, és a kritikára is durván reagált (nem az enyémre), de ettől függetlenül kedvelem.
Egyébként tőle is el lehet kérni valószínűleg. Én párszor beszéltem vele és mindig ajánlotta hogy ha x vagy y kell az adott feladathoz szóljak és elküldi.
Patreonon előfizetője vagyok, havi 2600Ft-ért többet tanulok tőle évekig, mint amennyit egyes képző intézményeknek fizettem papírért.
Hauch Tomi egy külön kategória. Egyébként jó arc, mély tudása is van, ráadásul normális és segítőkész. Ami nem tett neki jót, az a hirtelen jött népszerűség, amivel jött egy kis extra önbizalom is. Szerintem a videóinak nagyját rögtönzi, így könnyen bele tud veszni a mondandóba.
Jézusom, de idegesít ez a csávó. Nem bírom végignézni. Első három perc süket rizs a NAGY BÜDÖS SEMMIRŐL! Előretekertem, ott meg szintén süket rizsa a nem tom miről, mert értelme nem derült ki perceken keresztül sem.
Az alábbi videóban bmetutatott eszköz rendszer alap egységcsomagja csak egyszer kell, ameddig elkészíted magát az asztalt. Utána már felesleges. Csak emiatt megvenni luxusnak érzem. Viszont ha lennénk egy páran, akik elkészítenénk ezt a fajta asztalt, akkkor körbejárhatna a készlet. Magyarul: vannak-e köztetek, akik beszállnának az alap egységcsomagba?
Cseréled újra, és a maradékból építesz egy asztalt-polcot, bármit.
Én ezt tettem a lányomék Ikeás konyha-pultjával.
Az új építésével maradtak kisebb-nagyobb leeső darabok, azokból, meg egy-két vett új polc-anyagból lett egy térelválasztó polc.
Úgy néz ki, mintha ilyennek lett volna tervezve, pedig csak addig logóztam a műhelyben lévő darabokkal, hogy mindent felhasználjak, és még hasznos és szép is legyen.
Majd ma csinálok képet róla.
Sok munka, de alapanyagként sokkal olcsóbb, mint egy kész cucc lett volna - lényegében fillérekért.
Sziasztok, még egy kérdés: egy felújítás miatt kellene valamit kezdenem egy tömör fa konyhai munkapulttal. Az elrohadt részt kicseréltem, a többi jó állapotú, a - vállalható mértékű - vetemedéssel nem fogok foglalkozni (csak a felső oldala volt olajozva okosan).
A felületkezeléshez kérnék tanácsot: Mennyire csiszoljam vissza vissza a régi színt, ha hasonló árnyalatú színes olajjal szeretném kezelni és nem bánom, ha kicsit "rusztikus " lesz. Most itt tartok, elég ennyi, vagy csúnya, foltos lesz?
Ilyesmi volt (ez a másik pultrész, nem ugyanaz a felület):
Azt nézem, hogy ezzel megfogod a munkadarabot. A rugó felőli oldalon megnyomod a két himbát, és beteszel valamit, majd a görgővel megvezetve nekitolod valaminek, majd kicseréled a munkadarabot. Nem hinném, hogy penge megfogására lenne használva a himba, akkor minek a rugó.
Ez egy cserélhető pengés, állítható falcgyalu. A pengekészlet sajnos hiányzik és azért ilyen befogású, hogy különböző szélességű és profilú pengéket lehessen befogni (egy normál falcgyalu általában fix szélességű). A mérete (tenyérnyi) és a kialakítása (blokkgyalu) arra utal, hogy valószínűleg hangszerkészítők használták.
A jelölés csak azt jelenti, hogy szabadalmaztatott termék (az 1900-as évek elején Németországban).
Az is lehet, hogy ez komuves szerszam es simitani lehet vele vagy mintat huzni. Az oldalkocsi meg vagy tamaszt valaminek a szelen, vagy a gorgok segitsegevel tart el valamitol.
Azt gondolnam, hogy valami falc-kaparo/gyalu lesz ez. Az altalad hibanak elnevezett dolog az lehet hogy egy leszorito megoldas es azzal lehet a valamilyen penget/kaparot/simitot a szerszamhoz erositeni. Az oldalso "tamasz" meg segit a faanyag szelen tartani a cuccot. De egyebkent fogalmam sincs :)
D.R.P. (Deutsches Reichspatent Német Birodalmi Szabadalom) és D.R.G.M. (Deutsches Reichs-Gebrauchsmuster Német Birodalmi Használati Minta)
Ami legjobban zavar, az az oldalsó görgők. Hacsak nem arra szolgálnak, hogy egy hullámos oldalú valain húzz egy egyenest egy vonalzó mentén, és utána beállított szélességű csíkokat jelöljél/vágjál. Esetleg valami bőrszíj vágó?
Egyre jobban esnek halaloszto szavai. 3 szék van a konyhaasztal körül, és még mindig bírják. Csak az ülőfelület lécei vannak csavarozva, de minden más csapolva, ragasztva, 30X20mm-es bükk lábakon áll.
Itt van egy rejtélyes tárgy, tenyérben is elfér, mégsem tudtuk megfejteni a Mi ez a szerkezet? topikban. Pedig kétszer-háromszor is próbálkoztam vele. Most aztán úgy gondoltam, hogy elég közel feküdhet ez a kérdés hobbiasztalosokhoz. Hátha kapásból megfejti valaki. Például halálosztó, aki már elég sok érdekes tárgy mibenlétére rávezetett bennünket.
A tárgy részleteiről van elég sok további kép. A sok képet az Index elbírja - remélem ti is. Üdv bancsijácsi.
A széknél is, de az kisebb és jó esetben masszívabbra készítik.
Ezzel nagyon vitatkoznék. A széknél arányosan sokkal nagyobb a dinamikus terhelés. Az ágyat nem szokás kétlábra állítva terhelni, nincs hosszú lába ami elhajoljon amikor terhelve tologatják.
És a széket egyáltalán nem készítik, nem készíthetik masszívabbra!! Ugyanis a széket üzemszerűen arrébb kell tudd tenni. Az ágynál senkit nem zavar ha baromi nehéz, ezért ágyat könnyű masszívra csinálni. A szék viszont könnyű kell legyen, miközben erős. Ezért is tartom a széket az asztalosság csúcsának.
Szerintem az ágy amúgy is egy különleges eset. Egy szekrény normálisan nincs kitéve dinamikus terhelésnek - kivéve, ha becsapod az ajtaját. Az ágynál ez üzemszerű. A széknél is, de az kisebb és jó esetben masszívabbra készítik. Azt tapasztaltam, hogy az ágyat sem excenterrel, sem csavarral nem lehet igazán tartósan összerakni. Illetve ha csavarral van, rendszeresen utána kell húzni.
Nekem a 4 fiúról éppen az a hír jutott az eszembe, hogy Németországban egy evangélikus pap összeadott 4 fiút. Nem 2-2-t, hanem mind a 4-et egy családnak! Hogy azok mit hegeszthetnek...
Eddig 6db ilyen bevésős vasalatos ágyat csináltam. 4 most is használatban van, nincs semmi gond velük. A másik kettővel sem volt. Az egyik gyerekágy, azt kinőtte az unkám. A másik meg átrendezés/helyhiány miatt lett szétszedve. Ahogy írják, figyelni kell a bevésésre és a csavarozásra. Ha kellően széles az ágyoldal akkor tart stabilan. Azt a 4fiú/4lány típust viszont alakítottam, mert gyengének gondoltam a horgok rögzítését azzal a két ponton rápréseléssel. Behegesztettem mindet. A 2x1méteres bükkből készültet magam használom, 7. éve. Eddig nem volt vele gond, stabilan áll, nem nyikorog. Egyszer szétszedtem amikor padlót cseréltem, rendesen össze volt szorulva, úgy kellett szétütni.
Biztos vagyok benne, hogy legalább 3-4 minőség létezik és mondjuk nekem pont a legszarabb jutott.
Két fontos dolog van még ami viszont mindre igaz, az egyik, hogy a bevéséssel nagyon pontosan kell dolgozni, mert ha fél mm-t túl mélyen van akkor annyira feszül, hogy nem tudod kalapáccsal sem a helyére ütni a keresztdeszkát, ha meg kéttizedet kilóg akkor már lötyög. A másik meg az, hogy oldalirányba hajlásra (paralelogrammává alakítani a téglalap ágyat) szinte semmilyen ellentartása nincs így az ágydeszkáknak kel átvenniük ezt a szerepet, feszülősre kell azokat készíteni.
Időközben elkészülőben van egy másik ágy projekt, arról is van film alapanyag, de egyikhez sem kezdtem hozzá. Ahogy a családi, utazós képek feldolgozásához sem , pedig ott nagyobb a nyomás :)
Egy kicsit hosszabban. A gyors szekrényépítésre akkor került sor, amikor külföldön dolgoztam és laktam. Ott anyagi okokból bútorozatlan lakást béreltünk, mire a család utánam jött, bútort kellett teremteni. Vettem egy pár használtat is, de jópárat készítettem, volt rá egy hónapom. Ott akkor olyan olcsó, táblásított lapokat árultak (ott most is vannak olyanok), amiket valamilyen trópusi fenyőfélékből gyárthattak. Nem isemrem igazán az ilyesmit, de olyan fa, aminek legtöbbször 1,5-2cm-re vannak egymástól az évgyűrűik. Azért gondolom, hogy trópusi (az árán kívül), mert mifelénk szerintem nem nő ilyen gyorsan a fa. A dolog hátulütője, hogy nagyon puha. De ez a táblásított általában nem vetemedik - volt persze kivétel. Egy szekrényt ilyenből készítettem.
A másikat lamináltból. Leértékelve árultak 16mm-es lamináltat, 200x50-es táblákban, élfóliázva. 5 ilyen táblából lett a szekrény: kettő-kettő az oldalai és az ajtajai, egyből félbevágva az alja és a teteje. Az 50cm mélység éppen elég volt női ruháknak. :-))
"majd 2 évigfaragtam :) ... Készült több csiliárd gigabyte videó, majd hasonló gyorsasággalpróbálok belőle filmet vágni."
Khmm. Én már úgy várom az(oka)t a videó(ka)t. Hogy állsz? :D Semmi ba**ogatás, de jöhentne már vami trailer-féle. OK, tudom: azt a szintet (amiből nyilván nem akarsz "leadni") amit eddig hoztál a videóiddal kur*asok idő megcsinálni. Csak öreg vagyok már és ezt még meg akarom érni :D
Belinkelem inkább a keresős linket, szemezgess, vannak képes posztjai is. Meg rá is írhatsz az azóta megszerzett tapasztalatokért, adatlapján emailje publikus.
Én több ilyet is készítettem, egy részüket igen olcsó, barkácsbolti táblásítottból, IKEA technológiával (gyorsan kellett a bútor). A hátfalat 3mm-es pozdorjából. Sűrűn rászegezve az oldalfalakra, mert az tartotta a korpuszt. Nem volt vele semmi baj, költözéskor szétszedtem, leselejteztem.
A rokonod viszont teljesen normális, csatlakozom Palihoz, meg lehet csinálni 18-as táblásítottból ha talál szépet, nem kell a vastagabb. Hátulra sem érdemes 5-6 mm-nél többet tenni.
Egy ismerős :) eszement ötlete, hogy a boltban készen vett helyett, maga megkészíti a fenyőbútrot.
Ez az őrült rokonom :), úgy gondolja, hogy táblásított boroviból, nem lesz olyan nagy szívás a projekt.
Meg van a forrás is ahonnan a táblásított anyag jönne.
Az a kérdés, hogy jó nekem, ha az egészet - korpusz és frontok is - 18-as lapból csinálom, vagy indokolt lehet a vastagabb anyag a korpusznak?
Hátfalat nem a hagyományos 3mm-es papírból csinálnám, hanem mondjuk 5 mm-esből :), vagy esetleg olcsó rétegelt lemez, 8-10mm vastagságban.
Ja és akasztós és polcos szekrények lesznek. Alapvetően ruháknak, pár iratnak. Kétajtós 80cm széles 55cm mély, 180cm magas (meg majd esetleg felső szekrény)
koszi a linket es a leirast. jo kis szerkezet. most nem lesz ra idom, hogy megcsinaljam, de elteszem kesobbre. egyelore a ket par uj elezheto kesemmel elleszek egy darabig, aztan megnezem, mit tud rajta a helyi elezo. a hetvegen megint megyek a csurbe es lesz gyalulas mert eleg vizes ido lesz a kertimunkakhoz. meglatom mire lesz jo, ha odafigyelek a szaliranyra.
Köszönöm a választ, az én tanulmányaim alapján is életveszélyes az ötlet.
Namost ezt egy az egyben nem lehet ráapplikálni az asztali köszörűre, de ha lecseréljük a külső kőleszorító alátétet egy olyanra, amit egy esztergályos vastagra készít, és kikönnyíti a közepét annyira, hogy felmenjen a tengelyre az anya is, akkor lehet bele csavarokat passzítgatni.
Ahogy láttam gyártanak ilyen egysúlyozós eszközt köszörűre is, és azzal valóban szépen ki lehet egyensúlyozni.
Mert az embernek két vésőkészlete van. Egy jó minőségű amit baszott élesre fen és tökéletesen tudja használni az utolsó tizedmilliméterek leszedéséhez, a pontos illesztések, síkok, élek, sarkok, egyebek kialakításához. És egy másik a szomszéd vegyesboltból amit elég a köszörűvel megélezni és így is tökéletesen megfelel arra, hogy kalapáccsal üsse a csapfészek kialakításakor.
A kövek súlyeloszlási problémáit nem így szokták megoldani, hanem okosabban.
Nekem van szerszámélező gépem is, esztergára való szánköszörűm, meg egyszerű síkköszörűm is. Ezeken mindegyiken van tömegkiegyensúlyozó, és ugyanazon elv mentén.
Szerintem meg lehetne csinálni egy asztali köszörűre is egy esztergályossal.
A profi megoldás úgy néz ki, hogy a fenti gépek tengelyvége kúpos, legvége pedig egy csavarmenet. Erre egy acél kőfelfogóval rakjuk fel a követ. Csak feltoljuk, a tengely végén levő csavarra pedig feltekerjük az anyát, és kész. A kúp pontosan pozicionál, és mivel a követ a kőtartóban nem mozdítjuk meg addig, amíg el nem fogy, így nem megy el a kiegyensúlyozottsága.
A már kiegyensúlyozott, és lehúzott követ is levehetjük, visszatehetjük, megmarad a pontosság, nem kell újra vacakolni vele.
Az acél kőfelfogó pedig alapvetően két darabból áll.
Valami ilyesmiből kell kiindulni (nem találtam fényképet a valós cuccról sehol):
Csak annyi ehhez képest a különbség, hogy a fix galléros darabba, a gallérba, sugárirányban, körben, egy csomó anyamenetet fúrnak, és oda hernyócsavarokat lehet betekerni súlynak. Annyit, amennyi kell, és olyan mélyre tekerve, ahogyan jól hat a tömege. Ha van hely vastagabb gallérnak,akkor nem az élébe, hanem a homloklap felől fúrnak bele tucatnyi menetet, és annak annyi előnye van, hogy nem akarnak elszállni a csavarok belőle.
Namost ezt egy az egyben nem lehet ráapplikálni az asztali köszörűre, de ha lecseréljük a külső kőleszorító alátétet egy olyanra, amit egy esztergályos vastagra készít, és kikönnyíti a közepét annyira, hogy felmenjen a tengelyre az anya is, akkor lehet bele csavarokat passzítgatni.
A csávó munkájával az is a probléma, hogy levett kővel vacakol, egyensúlyozgat.
Aztán felteszi a gépre, és ott tuti nem lesz se központos, és talán oldalra is kóvályogni fog. Lehúzza kőlehúzóval, és máris adott egy pofont a "kiegyensúlyozott" kövének, hiszen körben nem ugyanannyit szedett le mindenhol a kőből. Lőttek a kiegyensúlyozásnak.
Van néhány vésőm. Kék műanyag nyelű Stanley a '90-es évekből, angol , több Kirschen, meg valami régi angol is van, nem jut eszembe a neve.
A 10-es Narexből konkrétan szarvasgomba kapát csináltam, mert nem tetszett.
Egy gyenge pillanatomban vettem egy db Veritas PM-V11 -es vésőt. Bármelyik sem bír ki fél óránál többet aktív munkánál, mondjuk egy csapfészek vésésnél kemény fában.
Az lenne a kérdésem a topic tapasztalt indiánjaihoz, hogy az ebben a vidóben szereplő köszörűkű oldalfurkálás(balanszírozás céljából) az korrekt eljárás avagy életveszélyes gányolás?
Alapból az alátétezés/ gyémántos szerszámmal való egyengetés normális technikának látszik az én szememben, de amit az elején csinál azzal kapcsolatban azért vannak kérdéseim.
Igen, hivatalosan nem (disposable - eldobható), de azért 1-2 finom fenésbelefér.
Azért nem "élezhető", mert van ugye az ékléc meg a kés. Az ékléc ehhez a késhez van tervezve, amire a kés fix pozícióban fekszik fel, és nem a kést magát emeled mikor beállítod, hanem az éklecet. És mivel a kés éle csak kicsit emelkedik ki az éklécből (és így az asztalból is!), ezért ha kicsorbul - mert pl elkapsz egy szöget, de egy makacs göcs is elintézheti - akkor vége a dalnak. Annyit kellene belőle köszörülni hogy nem érne ki az asztalból a késél.
Az élezhető (3mm vastag, HSS) késhez viszont más ékléc kell. Ez a gyalutengelyben magassági szempontból fixen van, és a 2 oldalsó hernyóval a kést emeled, nem az éklecet. Ezért ez a sokkal jobb megoldás, mert csorbulás esetén is tudsz annyit emelni rajta, hogy aztán gyaluljon is.
Miután személyesen is ismerem, megmutatta és elmondta hogy jó cucc. Ezután én is megcsináltam (ragasztott kőris küszöbből), és a Metabó gyári (tehát a 2 élű, "nem élezhető") kését üveglap+vizes csiszolóval szépen meg tudtam fenni. Érezhető volt a különbség.
Arra kel figyelned, hogy a kést rögzítő csavarokat ne húzd túl, mert hullámos lehet a kés (főleg a borotva vastagságú gyári) és azt aztán igen nehéz megfenni/élezni. Ez az élezősablon - ha egy 3.2 mm széles fűrészlappal vágod be a nútot - jó lesz a vékony gyári, meg a 3mm vastag élezgető késhez is.
Nyilván úgy teszteled hogy megfested a késélt alkoholos filccel, és meghúzod párszor, először durvább papíron. Ha egyenletesen kopik a festék -> jó a befogatás.
Véső esetében 20-30 perc folyamatos munka után már lehet is újra élezni. Persze lehetséges vele vési még eztán is, de akkor már nem igazán éles. Vannak nálam komolyabb vélemények, miszerint ez 10-15 perc. De ilyenkor még egy "utánélezés" mondjuk fél perc. Megint más, hogy vannak élezés fetisiszták, az ő mércéjük nem feltétlenül a munkával összefüggő élezési szükségletről szól.
van elezo kocsim, vettem par eve. a finom kovet is be akartam szerezni, de aztan lattam, hogy ha ko, akkor kellene lehuzo ko is, mert godrosodik. meg a kogyartot is felhivtam, csak aztan elmaradt a vasarlas. jobb a papiros/uveges, nem kell lehuzni, parszor csinaltam, csak mostanaban nem birom magam raszanni, pedig csak meg kellene szokni. a lancfureszelezest pl. ugy megszoktam, hogy azt nem szoktam halogatni, es mar raall a kezem.
Esetemben egy sima ablaküveg darab van befogva élezésre. Megspriccelem vízzel, hogy kissé megtapadjon rajta a vizes csiszolópapír, és azon húzom-tolom a vésőt. Ha jól tévedek, akkor p600-ról indul a készletem, s 2000 a vége. Utána valami 'került' finomabb bőrön áthúzom párszor. Oszt' nekem ekkor már elég éles szokott lenni a véső - számomra nem kell nagyobb pompa. Kézből is rá lehet érezni (némi gyakorlás után), a fenőkocsi (szerintem) csak megkönnyíti a dolgot.
Az, hogy meg van köszörülve, az a kiindulási pont. Onnantól még dolgozni kell rajt kicsit, csinálsz vagy veszel egy véső élező kocsit, meg kell valami finom kő, vagy polírpapír (800, 1200), meg egy igazán sík edzett üveglap (nekem egy TV talp van ilyen célra, de jó sütők üvegteteje is) esetleg márványlap, és azzal kell kialakítani a végső élet. Megéri rászánni azt a kis időt, főleg kézi gyalukésnél.
akkor az en vesoim sajnos nem lettek jol megfenve. mondjuk 250Ft-ert nem is varom el.
es meddig tartja azt a kepesseget? elmeny dolgozni egy borotva eles szerszammal, de ha az elezo nem csinalja meg ilyenre, akkor megint jon az, hogy csinaljam meg magamnak es vagy sokat kell vele dolgozni, vagy venni valami gepet, de mar se penzem se idom nincs tovabbi "tevekenysegekre":)
Egy véső jól megélezve, fenve alkalmas a szőr eltávolítására. Én a karomon szoktam letolni vele. És a papíron is át kell siklania. És ez érződik, mikor fával dolgozol, főleg a keresztbe vágod a szálakat.
igen. amit tudok csinalni, hogy osszehasonlitom az uj kesekkel, amik elezhetok es meg nincsenek beepitve. a gyari nem elezheto. csak gondoltam van valami jo teszt, hogy mittudomen, elvagja a papirt derekszogben vagy hasonlok. de ha nincs, akkor majd nezem erosen, aztan csak latok valamit:)
a youtube tele van olyan videokkal, ahol ugy megeleznek egy farago bardot, vagy akarmit, hogy tudnak vele borotvalkozni. de gyalukesnel szerintem nincs errol szo. mult heten vittem vesoket egy kozeli elezohoz, szepen megelezte oket, oda viszem majd a gyalukeseket is, de nem vitte a papirt keresztbe es ez talan nem is cel, csak jol nez ki youtubon
egyebkent a fejszex szerintem fontos, vagyis mondhatjuk ugyis, hogy minden fejben dol el, akinek ott nem megy, annak igaziban sem fog:)
Figy, vidd el megéleztetni valahova a késeket. Nyomd rá az ujjad. Aztán időnként ellenőrizd. Így is érezni fogod. De Jaca is jól leírta.
Majd ráérzel. Addig csak - ahogy bölcs koficunk (vagy BözsiBözsi?) mondaná: "fejben szexelsz" :) Meg lehet nézni filmen, meg lehet hallgatni szóban: de az az igazi ha megtapasztalod.
Aztán figyelj arra, hogy lehetőleg használd a teljes késszélességet, mert megvetted az egészet :) Eleinte én is beleestem abba a hibába, hogy egyengetni mindig a vezetőhöz közel (ha derékszöget gyalulsz akkor meg ugye mellette), vastagolni is mindig csak az egyik szélén engedtem be.
Ujjal finoman húzva, nyomkodva is érezni lehetett hogy a szélén jobban kopott. Aztán igyekeztem elosztani a terhelést. Ha pl sok lecet vastagoltam, szépen sorban, egyre beljebb engedtem be a leceket.
Ez is egy szakma. Messziről nézve olyan, mintha a gépen múlna minden, attól lenne valaki szakember hogy vannak szerszámai meg gépei. Ahogy közeledik az ember a problémához, úgy jön rá hogy messze nem így van.
Egy üzemben az elején irányba forgatják az anyagot, és menetközben ahogy végig megy a folyamaton már nem forog.
Tompa késnél hangosabb lesz a gyalu, és jobban rázkódik a gép. Ezt az egyengetőn tapasztaltam. Tompa késsel szinte olyan volt, mint amikor nyomod az ütvefúrót a betonba, egy idő után zsibbad a kezed.
Mondjuk azt tegyük hozzá, ez inkább egyengetésre hat ki. És érezned is kell ha nem OK (a kés és magasan van), mert "kopog" mikor tolod az anyagot.
De vastagolásnál sem mindegy, a kések ferdék-e vagy sem. Szóval egy késbeállítást (ellenőrzést) azért elvégezhetsz, rosszat nem teszel vele.
Ja és persze ha már beállítás: az alsó (vastagoló) asztal. Azt is be kell(het) állítani ha sosem volt. Azt a végén.MIUTÁN a késmagasságot az egyengetéshez beállítottad.
Mind a két szélén áttolsz egy lecet, leméred a vastagolás utáni vastagságukat, 1 tizedmm környéki eltérés még OK. Ha attól sokkal több, állíts mert különben "trapézt" vastagolsz.
De emlékeim szerint ezeket már mintha korábban írtuk is volna neked.
Nézd meg egy nagyon egyenes (!) lecet mennyire tol odébb a késed. A fogadó asztal bal- és jobb szélénél is, legyen egyforma az a hossz amennyivel előrébb megy a léc ahogy forgatod előre a gyalutengelyt. Különben a kés ferde a fogadó asztal síkjához képest.
És persze mivel két késed van, ezért 4x ellenőrzöl késmagasságot.
Ha túl sokat (az a mondás, hogy 5mm felett már sok) szalad előre a léc, akkor magasan van, és kicsit lejjebb kell állítani.
Én mikor 3-5mm között sikerült beállítani, azzal már elégedett voltam. Akkor nem volt bordásodás. Illetve de: nem mindig, de néha a végén a klasszikus "belaharapás", de az ugye nem a kések pozíciója miatt van.
koszi, de ez hogy jon a gyalulashoz? azt ugye irtam hogy deszkakat gyalulok. 3metereseket. nyilvan hosszaban van van a szalirany. keresztbe nem tudom gyalulni. a gyalulando oldal is adott. ezek utan csak az lehet a kerdes, hogy milyen iranybol toljam be a gyaluba. ha mondjuk kicsit ferde a szalirany ez jelenthet kulonbseget. olyanra tudok gondolni, mint ami kezigyalulasnal tortenik, ha rossz a szalirany, akkor hasad a fa. gepnel ez lehet, hogy bordasodashoz vezet, legalabbis igy ertettem, amit irtatok. de javitsatok ki, ha nem errol van szo
Nem is jó képet tettem be. Bocsi, nem figyeltem eléggé. Neked ez a kép nem segítség. Haoldalról nézed a deszkát, a "szál" lefelés vagy felfel megy, "kilép" a deszkából. Olyan irányba tedd a gyaluba, hogy a kések ne próbálják mégjobban kitépné a felületből hanem inkább szorítsák lefelé, és vágják el. Húh, ezt nehéz elmagyarázni képek nélkül
Folytattam a tolgy deszkak gyalulasat a metabo hc 260nal. Csinaltam ket gorgos alatamasztot, allithato magassaggal. Nagyon jo lett, elmeny vele dolgozni. Megviaszoztam a vastagolo asztalt, ahogy irtatok, neha szapannal is kentem, igy mar nem volt megakadas. Es 28mm-rol kezdtem. Altalaban szep a felulet, de nehol kicsit bordas. Konyv szerint tompa kes vagy nedves fa esetleg forgacs okozhatja. Elszivom meg nincs. A masik ketto sem igazan all fenn, a gyari eldobhato kesben szerintem 5-6 ora lehet. A fa 13-16% meres alapjan, tavaly december ota szarad fedett szellos helyen.
Ujraelezheto kesem megerkezett, a metabos keslec is, tehat beszerelhetem. Kicsit tartok tole, de elobb utobb ugyis be kell rakni.
Ja es nem tudom ti milyen fulvedot hasznaltok, de ket napja cseng a fulem, csak a jobb. Nem is biztos hogy a gyalulastol, de mas hangosat nem csinaltam. Vegig fultok volt rajtam, igaz a legolcsobb fajta, de jol csillapit. Most azert veszek egy jobbat.
Végső soron eldöntöttem hogy nem állok neki kis kézi marókkal a balesetveszély miatt.
Szerintem ennek egy rendes asztali faipari marógéppel érdemes nekiállni (nem befogott barkáccsal) a biztonság miatt.
Egyik idősebb asztalossal akartam megcsináltatni de nem volt ilyen marófeje hozzá.
Hát most az van hogy marad az hogy egy asztalossal kelll megcsináltatni mert nincs más lehetőség.Szeretek barkácsolni de fő a biztosnág és így jön ki a leggazdaságosabban (kb. 12 méter)
Szerintem a téglalap vagy trapéz az kb. mindegy abból a szempontból, hogy téglalapból is több fogással alakítanám ki a végső állapotot. Ha kézzel gyalulnám vagy csiszolnám, akkor a trapézból talán valóban könnyebb lehet tovább haladni a végső forma felé, bár egyenletes íveket kialakítani kéziszerszámokkal, hosszan .... én nem vállalnám be.
De egy ilyen maró szettel a trapéz kiindulás nem játszik, mert függőleges oldal laphoz vannak kitalálva, a csapágyas megvezetés azzal stabil. Ettől függetlenül én a maróasztal vezetőjét is használnám, nem bíznám a megtámasztást egyedül a csapágyra. Főleg a második oldal/él marásakor.
Meg az sem mindegy, hogy mindezt max. fél méteren vagy esetleg 10 méter hosszan kell összehozni.
Végső soron, ha a kolléga nem talál szélesebb fejet (ekkora szinte biztos, hogy akad 12 mm vagy 1/2" szárral is, ami szerintem nyugodtabb munkavégzést biztosít - kérdés, hogy mit tud a gépe befogadni, mert a kis Makihoz a 8 mm amúgy meg pont jó) akkor ezt a sík részt ki lehet úgy is alakítani, hogy marás után 0,5 - 1 mm-rel magasabb legyen az ív felső pontjánál és utólag akár gyaluval, akár csiszolással hozzá lehet igazítani a mart ívhez.
Eretnek gondolat, hogy nem egy téglalapból, hanem egy trapézból indulsz ki? A legnagyobb még biztonságosan működő marókést megveszed és azzal lekerekíted a ferde oldal két élét. Nincs vízszintes él, és nem kell extrémitásokba se menni, elég 1-2mm difi és meg is vagy, a különbségeket meg csiszolópapírral el lehet intézni.
Omega korlát/kapaszkodó szóra keresve van sok találat, nem tudom hány méter kell belőle, de majdnem biztos, hogy egyszerűbb megvenni, mint legyártani (célgép nélkül).
Tudom, abban nincs semmi kihívás, viszont én igazán fogékony vagyok hülyeségekbe belefogni, de ebbe tuti nem fognék :)
Saccra 12 mm-es a sugár, az már egy szép nagy ív és ekkora fejet csak alacsony fordulaton szabad használni, hogy a kerületi sebesség ne legyen túl nagy. Én megnézném egy próbadarabon, hogy mit tudok kezdeni a kis Makitával, sokszor végigmenve, egyszerre mindig csak keveset leszedve. Így a fa se fog megégni.
Asztalba szerelt maróval nyilván kényelmesebb, meg kisebb a megbillenés veszélye, de ha ügyes vagy, fog az menni kézből is.
Persze ha 500 métert kell ebből megcsinálnod és kevés a szabadidőd is, akkor az más kérdés és az itteni profikra bíznám a választ.
A képen látható fa korlátot szeretném elkésziteni.Fontos hogy a teteje úgy legyen lekerekítve hogy levesse a vizet tehát ne legyen egyenes.
Jelenleh csak egy kis 700 wattos makita élmeróm van amivel ilyen lekerekítéseknek nem lehet nekiállni .
A pontos rádiuszt nem tudom de akinek van tapasztalata a kép alapján meg tudje mondani hogy a felső lekerekítést minimum milyen géppel lehet kimarni?
Esetleg egy asztalba épített felsőmaró (pl 2000 watt) ? Vagy ehhez már rendes asztali marógéppel érdemes nekiállni? (Értem ezalatt főleg a biztosnági szempontokat, mert lehet hogy meg lehet csinálni kézi elsőmaróval de ez már nem feltétlenül biztonságos)
nem tudom, melyik a régebbi elnevezés, de a kérdés így félreérthető. a kavarodások elkerülése érdekében: (ma) nem ugyanazt jelenti a 2 szó. A svartni az kb vastagabb furnér. Nem tudom, van-e objektív definíció, de a furnér kb 0,5-0,6 mm általában, a svartni pedig inkább 2-3mm vastag. Tudtommal.
De nem írta, hogy túllóg. De lehet, hogy téged az éle kifejezés zavar meg. Itt a bútorlap éle az a 18mm széles felület, ahová az élzárást ragasztjuk. És az nem lóg túl sehol.
Akkor gondolkodj el azon, hogy hol van a svartni és hol a furnér... A forgácslap ÉLÉNEK mindkét oldalán túllóg -> amikor felragasztod pont ez az állapot van.
Lehet én magyarázom rosszul vagy érthetetlenül, de egyszerű a művelet.
Adott egy furnérozott forgácslap svartnis élzárással 19mm vastagságban, készre kerekítve, a sarkok eldolgozva. Kb. mint egy ABS-szel élzárt fiókelő. Felteszem és áttolom úgy a körfűrészen, hogy a 45 fokban megdöntött lap ca. 16,5 mm magasságban lépjen ki az élből. Két darab, így megmunkált lapot egymáshoz illesztve ezt a látványt kapod.
Elvileg egy 45 fokos maróval is megoldható lett volna, de a picike darabok miatt a körfűrészt választottam. .
Az összes él savrtnizva van, aztán 45 fokban mindent összevágtam. Ha csak függőleges illesztés lenne, akkor erre a "dupla" élre lenne egyszerűbb megoldás is, ebben az esetben csak a 45 fok jöhetett szóba. A svartni vastagsága lehetőséget adott erre a lekerekítésre.
Ilyen szakit ma már szerintem nem találsz. Régen a kutakat is rakták így, azt is kötőanyag nélkül kellett, hogy ne zárja a vizet. Eltűnt ez a tudás is mára....
Régi kőház. Felfele keskenyedik a fal. Igaz, azóta volt felújítás, de úgy voltam vele, jó az síknak. szemre nem látszik. Van a falon ajtónyílás is, oda felrakni 5 centit nagyon macera lett volna. Gipszkartonban is gondolkodtam, de ott az alálécezés lett volna szopás.
Nagyon szép, gratulálok! Nekem is kellene egy gardrób, csak a fal, amire támasztva lenne, az 5 centit dől. A jelenlegi szekrény is úgy van odatéve, hogy az eleje alá alpáakoltam egy centit, hogy egyenletes legyen a faltól a távolsága.
Felőlem akár boldogságos ifiasszonynak is hívathatja magát.... ;) BSH, KVH, palló, fríz, fogpiszkáló.... mindegy. A lényeg ott van, hogy azt vesz amit akar és ahhoz igazítja a rögzítést nem pedig fordítva.
Az OSB laposnál a lap adja a merevítést mert oda van rögzítve a szelemenekhez is meg az oldalfalakhoz is. Hogy itt mi fogja azt nem tudom, de biztos van valami ami nem engedi.
Egy telefon is elég. Amúgy jó fejek. Volt náluk maradék akác deszka, kicsit görbék, keskenyek, odaadták féláron. Meg mellé még némi bükköt, ami nem volt a leg egyenesebb. Mindig ott vásárolok faanyagot.
A jelenlegi tetőtartó szelemenek (nem csak a taréjszelemen hanem az összes köztes is) amiket kaptál a házhoz 44x90x2700 mm méretűek. 2300 milliméterre vannak megtámasztva az oromfalon, és 200 mm a túllógás mindkét oldalt.
Az oromfalak tartják amelyekben van mindegyiknek 44x90 mm-es bevágás amibe illeszkedik.
Ha jól értem akkor 30 cm-el akarod megtoldani az első kinyúlást. Ezért szeretnél 44x90x3000 egyenes anyagot.
A javaslatom amivel a legegyszerűbben tudod megoldani. Felejtsd el ezt a méretet. Túlgondolod. Keress 50x100x3000 vagy bármilyen közeli méretű KVH vagy BSH gerendát vagy szép egyenes műszárított pallót és vedd meg. Felejtsd el a méretre gyalulást is. Egyszerűen csiszold meg simára ha úgy gondolod, hogy a látszó volta miatt te szép simát szeretnél.
És amikor megvan az összes anyagod akkor az oromfalban a bevágást illeszd erre a méretre egy egyszerű fűrésszel. Sokkal gyorsabb, tisztább szárazabb érzés mint végiggyalultatni a gerendákat, hogy pontosan illeszkedjenek a jelenlegi résbe. És így vastagabb és erősebb faanyagot is választhatsz.
De ha nem akarsz az oromfalhoz hozzányúlni akkor azt is megteheted, hogy a megfelelő helyeken (és csak ott!) egymástól 2300 milliméterre egy vésővel olyan széles nútot teszel az új faanyagodba, hogy be tudjon csúszni az oromfalban kialakított helyére. Ez is sokkal egyszerűbb és olcsóbb mint az egészet végiggyalultatni.
Bocs, túl gyorsan írtam, és most jöttem rá, hogy miért akarod kicserélni.
Jelen esetben lehet hogy simán használnám a kapott pallókat a tetőhöz, és mellécsavaroznék sűrűn egy másik pallót, amit kilógatnék előtetőnek. Nem lesz sokkal szarabb statikailag, mint az egész.
Viszont ugye felmerült, hogy a klasszikus taréjszelemenen nincs nagy statikai terhelés (mert igazából az a feladata, hogy a szarufákat a helyén tartsa és oldalirányba ne engedje elmozdulni) az baromira nem igaz itt. Ezeken lesz terhelés, nem is kicsi.
De ha jól sejtem, ez egy előre gyártott faház, amit lapraszerelve megvettél valahol (vagy tévedek?). Ebben az esetben viszont miért akarod kicserélni a pallókat ?
Mert eddig azon ment az agyalás, hogy a taréjszelemen eleve nincs kitéve túl sok terhelésnek (mert azt a szarufák viselik), de ezen most csavartál egy nagyot.
Ezt jól látod, épületfa tipikusan elég nedves szokott lenni.
Ezért mondtam a KVH-t, az műszárított, hossztoldott, gyalult és statikailag ellenőrzött. Pont amit akarsz. Mondjuk nem árulják minden tüzépen, én anno JafHolz-nál vettem.
Ha pedig nagyobb kell, akkor meg BSH (amit már BJaca is emlegetett mint ragasztott gerenda)
Egy skiccet dobj fel arról a faházról, mert szarufák nélkül nehéz elképzelni egy nyeregtetőt. Ha szoktál kirándulni, és jártál már kilátókban, újjabban ragasztott gerendákból vannak, de a legtöbb termálfürdő tetőszerkezete is.
Még egy tipp: a Boules kft-nél (8-as főút, Pajor kút) van szárított palló vörösfenyőből (5cm vastag), kérdezd meg, van-e 3 méteresük. Méretrevágásban tudok segíteni, ha kicsit tovább jössz vele Csórig.
ez találtam az oldalán 
km
