Szerintetek 30-as rétegelt lemezből készült polc elbírhat egy kb 95 centis áthidalást, ha nincs agyonterhelve (elsősorban gardrób jellegű felhasználása lenne)?
Láttam már olyat, hogy kiírják, hány Ft-os árfolyamig maradnak az árak, ha átesik azon, akkor új árlista lesz. Szóval igen, minden információ jól jön, és ha nincs, azzal biztosan nem lehet vevőket csalogatni.
Ha ez így lenne, megadhatná euróban, vagy legalább egy tól-ig árat. Persze tudom, hogy a faanyag árképzése millió dologtól függ, simán lehet, hogy minden kupacot másképp kéne számolnia, de valami iránymutatás azért mégiscsak jó lenne (azon felül, hogy rohadt drága :)...
Ez a felület tökéletesen alkalmatlan erre magasfényű lakkozásra. A normál pu vagy nitro lakkok 4-5 rétegben már opálossá válnak. Poliészter alapozó és lakk alkalmas ilyen célra. Ennek nagyon magas a szárazanyag tartalma, csak narancsosra lehet fújni, nem terül, de bármilyen alakzatra feltapad és víztiszta, teljesen transzparens még brutál vastagságban is. Rétegenként akár 400! g/m2 felhordható, mindenképpen géppel kell csiszolni a fedőlakk előtt. Esetedben ez a 1. kizáró ok.
A fedőt szintén csiszolni kell géppel, a végén mikronos papírokkal, nedvesen, majd jönnek a paszták. Dedikált polírgép vagy rotex hiányában biztosan elégetnéd polírozáskor a lakkozást, illetve a paszta is berakódna ebbe a tagolt felületbe. Ezek már a sokadik okok.
Minimum 15 éve írtam ide hosszabban a poliészter lakkozásról, hidd el, rohadtul macerás!
Lehet, hogy nincs értelme mert mindig az aktuális dollár/EUR/kongói frank/HUF viszonyon múlik. És többet szerkeszthetné a honlapot, mint gyalulná az anyagot :D De ez csak tipp.
Szerintem egy ilyen webshopnál belefér - ahol profi asztalosként se mész gyakran és kamionszámra egzóta anyagért - hogy tel: -> hogyé az irokó tesókám? milla környékén hozzámvágod köbösét? Nemá, Zatiknál 1.6M/m3 ... jólegyenegykettő, megegyeztünk.
Én régebben néztem (és most is gyorsan rákerestem) ilyen összehasonlításokra, és a 0000 acélgyapotot általában 400-800 gritnek (vagy 25 micron) hivatkozzák, amit én nem tartok reálisnak. Szerintem sokkal finomabb , érzésre inkább minimum 1500-2000-re saccolnám.
(Vizes lakk előtt ne használj acélgyapotot, mert a visszamaradó szösz rozsdásodhat.)
Igen, erről olvastam a külföldi oldalakon, ott 0000-ás acélgyapotként emlegetik, de nem tudom, az milyen finomságnak felel meg a mi számozásunk szerint.
Picit óvatosan meghúztam két réteg között, de csak 600-as papírral mertem. Kivéve a diót, mert az fura módon a vizezés ellenére is érdes lett az első réteg után. Az kapott egy kis 240-est szegény. De inkább csak simogattam, mint komolyan rányomtam volna a papírt. Aztán alapos porszívózás és második réteg, másik irányból, hogy a függőleges részekre is jusson lakk.
240-es papírral rá ne menj! Pillanat alatt lekapja a lakkot az élekről.
Én 800 vagy 1000 alatt nem nagyon mernék hozzányúlni, illetve azzal sem, szvsz ennek egyrészt felesleges a tükörpolír, másrészt egy ráfújt fényes lakk is elég tükrös tud lenni. Lakkrétegek között max egy kis csiszolás.
Ilyen lett két réteg fújt lakk után. Még majd lehet, hogy simogatom, de messziről nekem elég jó. Olyan őrült dolgokat olvasok a neten... egyesek szerint a tökéletes fényezéshez kell 4-5 réteg lakk, aztán várni pár napot, aztán 10 lépcsőben végigcsiszolni 240-től 12000-es (!) papírig a kikeményedett lakkot és utána még jöhet az autóipari polírozó viasz bedörzsölése és fényesítése.
Ti szoktatok valami utókezelést csinálni lakk után, amit ilyen girbegurba felületen is meg tudok csinálni?
Szép napot! Kisméretű, hobbi kategóriás vastagoló gyalut milyet érdemes venni manapság? 230V-ról üzemelő érdekelne. Illetve mi az a teljesítmény, ami kellene? Akác, fenyő korlátléc felújításhoz, plusz ami adódik egy vidéki háznál.
Kényelmes a használata, de nekem bőven bejött, hogy alárakok 3 hosszú lécet: kettőt a vágásvonal két oldalára, egyet pedig úgy, hogy ne billegjen az egész tábla.
Én csaxólok, hogy tuti nem lesz sík. Azt felejtsd el.
Fel fogja venni a padló vonalát, aztán amint ráteszed a lapot, már el fog nyomódni valamerre, aztán rá fogsz tehénkedni vágás közben, akkor másmerre fog elnyomódni, szóval minden lesz, csak sík nem.
Ez persze nem számít, ettől még pont jó lesz a feladatra.
Nem győzködni akarlak, de táblás anyag vágásához nem kell tökéletesen sík egyben lap, a terasz padlója és maga az anyag megadja a síkot. Az xps lap arra kell, hogy a fûrészlap ne a greslapban szikrázzon. Akkora méret elég, hogy a vágásnál ne feszüljön, ne billenjen le.
Még valami: ez fogyóeszköz lesz, össze-vissza benyomódik ill összekaszabolja a fűrészlap. Szóval az ára is számít szvsz.
Hát, van ez így, a sokszínűség és a sokféle gondolkodás teszi változatossá világot. :)
Nekem sokkal jobb egy egyben tábla, ami biztosan sík, bármikor egy mozdulattal beállítom a ház mellé olyan helyre, ahol nem éri se eső, se nap, ha meg kell kiteszem a teraszra, és tudok vele dolgozni.
Nincs asztalod, se műhelyed, ezért nem azt a verziót preferálod, ahol fél négyzetméterre szét lehet szedni az alátétet, hanem azt, ami több négyzetméteres? Komolyan mondom, _egyetlen_ döntésedet sem értem.
Se ezt, se a csempéset, de a régebbieket sem.
Totál fordítva vagy bekötve, mint én.
Én vennék pár darab vastagabb lépésállót, élébe beszúrnék pár helyen saslikpálcákat, rátolnám a másik táblát, és így összeállítanám a földön az alátétet.
Amikor kész vagyok, csak széthúzom, és elteszem a következő alkalomra.
nem tudom, pontosan mire és hogyan akarod használ, de nekem az aa tapasztalatom, hogy a standard méretet még elég kényelmes mozgatni, szállítani, 2 darabbal minden is megoldható és kb 2 cm vastag is elégséges "fűrészbaknak".
Nem, nem olyan vészes az ára (persze nem is olcsó). Találtam egyet, ami egy kicsit még nagyobb, egy 2410x1250x60mm tábla 21ezer forint. Akár a 40-es is elég lehet, az kb 15ezer.
EPS-XPS vonalon nem találtam, viszont PIR táblát lehet kapni 240x120-as méretben, és akár egy darabot is adnak itt-ott. Megnézem majd valahol élőben, mert félek, hogy kicsit törékeny lehet.
Sajnálom kidobni ezt a sok nemesfa hulladékot, de páromnak támadt egy jó ötlete: csináljunk belőle absztrakt képet egy lemezre felragasztva és bekeretezve. Csinált is pár kompozíciót. :)
Több videóban is láttam, hogy jómunkásemberek bazi nagy szigetelőlapokon (talán eps?) vagdalkoznak táblás anyagot merülő fűrésszel. Próbáltam keresni ilyesmit, de itthon csak a sztenderd 500x1000 mm-es darabokat találtam. Esetleg tud valaki ilyesmit?
Nem lennék meglepve, ha nehéz lenne a nem kellően száraz anyagot jól fűrészelni.
Ez baromi kemény fa, nem véletlen, hogy a hegedűk/csellók/bőgők fogólapját, illetve a kulcsokat és a húrtartót - tehát azokat, melyek a legnagyobb fizikai igénybevételnek vannak kitéve - ébenfából készítik.
Már persze a nem kínaiak, mert a nővéremhez került pár kínai, filléres hegedű pár éve, és festett puhafából volt a fogólap, pár hónap alatt elkopott tökig a húrtól! :)
Így néz ki 12000 forint értékű ébenfa (2 db 15x50x300 mm-es léc). Nem az a szokásos tükörsimára fűrészelt Épfás minőség. Emellett csavarodott és itt-ott korhadt is. De nem ismerem ezt a fát, hogy csak ez állt sokat a raktárban vagy ennyire nehéz ép darabot fűrészelni belőle. Ha lecsiszolok róla vagy 2000 forintnyit akkor kijön a szépsége.
Lehet, hogy működött volna, de így összeragasztva nem tudom, be tudnám-e szépen tuszkolni a résekbe.
Na meg a paduk eléggé oxidálódik, már most sötétebbnek látom, mint amikor elkezdtem. Nem tudom, ebben az OBIs lakkban van-e UV védelem, mert nem írják, de reménykedem, hogy egy kültéri lakkból nem hagyják ki.
Igen, vagy viaszra. Egyesével szépen áttörölgetni őket egy viaszos kendővel, majd pár perc múlva egy szárazzal. Még eléggé haladós is mert kicsi, pillanatok alatt megvan egy-egy darab. .
Eddig még nem fordult elő a bonyolult lombfűrészelt cuccoknál, pedig elég sokat kell fújnom, mert az összes létező szögből kellene, hogy jusson minden sarokba. De visszafogom majd magam, keveset fújok egyszerre és inkább lakkozom hatszor ha kell. De remélhetőleg nem kell, minden darabot bevizeztem és átcsiszoltam 240-essel ragasztás előtt.
A terv egyébként nem az enyém, innen vettem, ha valaki kedvet kapna: :)
Fogászat után némi szemsebészet és műkörömépítés (sokoldalú ez a hobbiasztalos szakma) és végre kész a feje. Na jó, még két orrlyuk hiányzik. És még mindig megvan az összes ujjam, bár a bőr rajtuk érezhetően kevesebb, mert a Dremel el-elkapja.
Az a jó ebben az intarziázásban, hogy viszonylag kevés anyaggal végtelen sok időt el lehet cseszni. Mondhatni az ácsmunka ellentéte, ahol rengeteg anyagot építenek be rövid idő alatt.
A rossz meg, hogy azt hittem, precízen dolgozom, de közben épp csak közepesre sikerültek az illesztések. Kivágtam a hátlapot, aztán összerakáskor kiderült, hogy a sárkány fél centivel kisebb lett. Ugye a 0.4 mm-es fűrészlap is visz el anyagot, ha van egymás mellett 10 vágás, akkor az már 4mm, amit nem vettem figyelembe és a vonalon vágtam a vonal külső oldala helyett.
De az ébenfa körmök szépek lettek, már lakkozás nélkül is csillog. Régen nem hittem, hogy van értelme valamit 600-as papírral simogatni, de most megváltozott a véleményem.
Az antibakteriális bevonatokkal kapcsolatban egyetlen dologban vagyok biztos. Hogy 10 év múlva nyoma sincs. Ha rendszeresen takarítják a felületet erre való vegyszerekkel, akkor 5.
Egyébként meg egy rakás fogorvosi rendelő készül lamin bútorlapból, amiket aztán jóváhagy a köjál, pedig ők azért tudnak kekeckedni, szóval szerintem jóvanazúgy teljes mértékben.
Én meg egyáltalán nem vagyok arról meggyőződve, hogy egy fogorvosi rendelőben a bútorzatnak antibakteriális bevonatúnak kell lennie.
Nem nyalogatom kezelés előtt-alatt-után a bútorokat. Még a szék alkatrészei is alig érintkeznek velem. Ami fontos, az biztosan megfelelően tiszta.
Ezen az alapon a padlónak kéne leginkább antibacinak lennie, hiszen azon az utcai cipőmben tapodok.
Anyám ötven évig volt eü dolgozó, kábé negyven évig műtösnő szívsebészeten. Na OTT, a műtőben tényleg mindennek sterilnek kell lennie, még a plafonnak is.
Eh, olyan jo magyarok vagyunk mar megint. Rfc-nek van igazsag a szavaiban - marmint, ami a professionalis felszereles forrasat es beszerezhetoseget illeti, de csunyan elfelejti, hogy adam hobbista is, aki buszke lesz arra, hogy maga keszitette el a rendelojenek berendezeset (vagyis annak egy reszet).
Ha majd kiderul a valos felhasznalas soran, hogy valami nem oke, akkor arra is buszke lesz, hogy ki tudja javitani, vagy arra, hogy belatja, hogy van, amit masok jobban csinalnak. En pl. ha tehetnem, akkor csak fem muhelyszekrenyekkel tennem tele a muhelyem (azok a sok- es valtozo magassagu fiokos izek), de olyan kurva dragak, hogy inakabb magam keszitettem el eppen abbol, ami volt otthon.
Vagy konyhat is lehetne rendelni, akar rozsdamentes acelbol is, meg is magam fogom elkesziteni a kovetkezot, kulonben nem minek az egesz ... (most azon tul, hogy rekreacios ...)
Őszintén szólva én meg szívesebben megyek olyan fogászhoz aki azt bizonyítja, hogy igényes arra amit csinál, és odafigyel az apróságokra is. Egy teljes fogászati-rendelő bútort megrendelni* minden hentes tud aki már összeszedett egy zsák lóvét.
*értsd: kijön a cég képviselője, megméri a helységet és megtervezi majd leszállítja a cuccot még akkor is ha a megrendelőnek fogalma sincs arról minek is kellene lennie a munkahelyén - csak perkálja a lét.
Ez nem ügyesség kérdése, egy Baisch orvosi acélbútort semmilyen fa nem ér utol tartósságban. Antimikrobiális bevonatot sem olyan könnyű produkálni egy asztalosműhelyben. Satöbbi.
Az enyémnél múltkor azon morogtak az asszisztensek, hogy a főnök előírta, hogy emailben küldjék a számlát, mert drága a toner és a papír. Közben két Tesla Model X áll a parkolóban, túl gyakran ahhoz, hogy páciensé legyen.
Na de hogy ontopic legyek, itt egy ébenfa sárkányszem, amin akár egy fogorvos is gyakorolhatna. :)
Te se bántódj meg de ez itt a HOBBIASTALOS. A kolléga sokszorosan bizonyította, hogy a fogorvosi praxisából él meg, az "asztalos"munkákat pedig örömmel és pihenésképpen végzi. Miért gondolod, hogy a saját tervezésű bútor azért van mert fogtechnikus* és nem azért mert kiélvezte minden pillanatát a tervezésnek és elkészítésnek?
Én pl. nem emlékszem, hogy te már bármilyen munkádat bemutattad volna itt.
Most azon elmélkedek, hogy ez hogyan játszódik le. ?
Kérsz időpontot egy rendelő berendezés ellenőrzésre, minden ajtót kinyitsz, fiókokat kihúzod, megvizsgálod hogy a vasalatok megfelelnek-e az elvárásaidnak, a bútorokban megtalálható-e a számodra megfelelő gyártók azonosítói? Ezek után döntesz, hogy hajlandó vagy-e beülni a székbe?
Ja, a fúrót majd elfelejtettem, azt is alaposan meg kell vizsgálni......
Nem akarnék senkit megbántani, de van egy valag gyártó, amelyik praxisbútort gyárt, és garantáltan nem mennék olyan fogorvoshoz, amelyik azon púposkodik, hogy házilag gyártat ilyet. (Remélem, a fúrót nem úgy faragtatja valahol.)
Én vagy 15 éve csináltam egy polcot pár fiókkal a fürdőbe (nem a mosdó alá), és pont a lentiek miatt táblásított fenyőből van. Jól lekentem (a dizájn kedvéért) fehér Tikkurila festékkel, semmi nyoma annak, hogy a fürdőben van. Tulajdonképpen álló polc lenne, de inkább felfúrtam a falra, alatta semmi, hogyha folyik a víz, azzal se legyen gond.
Egy órát raktam fel annak idején a mosdó fölé, de a pára alig egy hónap alatt tönkretette. Ez jó lecke volt ahhoz, hogy lássuk, mire képes a pára is. Azóta spéci óra van ott, egy "sapka" van a szerkezeten. Bútorlap meg a környéken sincs.
Én - eléggé el nem ítélhető módon - lamináltból készítettem egy kis fürdőszoba szekrényt, polccal (nem a mosdó alá). 15 évig bírta, akkor bedagadt az alja. Na akkor készítettem újat, ugyanolyat. Várom a következő 15 évet.
A konyhabútor lábazati fedőlapjánál sokat gondolkoztam, hogy mit tegyek a nedvesedés ellen. Aztán nem tettem semmit. Ha bedagad, veszek újat.
Néha, mintha az emberiség kifejezetten a hülyeségre hajtana, a normál ész ellen dolgozik gőzerővel. Ha mindenképpen kell valami szekrény a fürdőbe,akkor annak anyaga legyen már olyan,ami legalább kicsit ellenáll a vízpárának.
Ezzel szemben hosszú videók is készültek már arról, hogyan csinált az asztalos fából mosdókagylót!
Fából bazmeg!
HA annyira technokrata kinézetű fürdőt akarnak, miért nem használnak rozsdamentes acélt szekrénynek, pölö??
Azért nem értem a dolgot, mert nagyon sokféle bútorlapból készült szekrényt-tárgyat árulnak kimondottan fürdőszobába, ahol szerintem nem életszerű a vízmentesség. Szerencsésebbeknek gondolom van akkora fürdőszobájuk hogy a freccsenő víztől távol tudják tenni, de a pára ott is biztos bejátszik.
Lábakon állnak a szekrények, de teljesen mindegy, a fentebbi részeken is jelentkezik a dolog.
A vízálló lezárás lehetőségét körbejárom és az IKEA -s ötletet köszönöm!
IKEA-ból mernék fürdőszobabútort vásárolni. Nekeik nem csak tapasztalatuk van benne, hanem jó érdekük is, hogy tartós maradjon a bútor.
De élfóliát lehet kapni, egy vasalóval nyomtatópapíron keresztül jól felvasalni. A rajta lévő gyantás ragasztó jól tud tömíteni. Nekem nincs ilyen problémám a saját készítésű polcokkal, pedig gőzfűrdőt szoktak csinálni a fürdőnkből...
Ha ezt meg tudná valósítani akkor eddig sem ment volna gajra.
Én személy szerint nem sok reményt fűzök a dologhoz. Magamnak azt csinálnám, hogy a frissen beszerzett lapoknak az éleit és a sarkokat színazonos bútorlapjavító viasszal végigfuttatnám, hátha bejön alapon. De ez is nagyban függ a lap minőségétől, az élzáró fólia minőségétől, illetve az élzárás felragasztásának a minőségétől.
Visszabogarászva nem találtam bár biztos volt már téma a nedves helyiségekben a bútorlap vízállósága. Magam is készítettem egy egyszerű szekrényt de a nemrég készen vásárolt szekrénnyel is ugyanaz a helyzet, hogy nagyon ( nagyon-nagyon ) nem bírja a nedvességet. Méretre vágatott, élfóliázott lapokból állítottam össze, és sajnos pár hónap alatt elkezdett az éleknél felválni a felület. Kínomban - jobb ötletem nem lévén - leragasztottam a lapok éleit széles celluxszal, de sajnos a látvány nem túl felemelő. Nem tudom ha máshonnan szerezném be a lapokat esetleg strapabíróbbak lennének-e, vagy "ez ilyen és kész" ... Örülnék ha valaki adna ötletet hogyan tudnám a lapok életét meghosszabbítani.
Valószínűleg időtállóbb lesz. Bár nekem az eredetihez hasonló van a gérvágómhoz beüzemelve, és nem hiszem, hogy a hátralevő 20-30 évemben tönkremenne. Akár még precízebb is lehet elvileg az a szép piros.
Viszont az ironiát félretéve, tényleg érdekel, hogy annak ellenére, hogy "nem mintha gondom lenne az előzővel", miért vált erre a lényegesen költségesebb megoldásra.
Ezt a változatot tervezem lecserélni, nem mintha bajom volna vele:
Erre:
Az alu profil 15 mm vastag, ennek hosszabbításához kell a szintén 15mm anyag a stabil felfekvés miatt. Persze rendelhetnék + egy sínt, de 4300 körül van. Asszem megfelelő lesz a gyalult deszka.
Szia! Nem tuom, mi célból kell, de a méretek alapján esetleg laminált parketta is jó lehet neked, max duplán teszed. Ha egyenes a felület, a hosszanti toldás nem is látszik. Létezik belőle 7mm vastag.
Polar white nevűvel. Hát messze nem lett ilyen fehéres, a fehér alig látható "stichet" adott neki. Igaz, az vékony, kúpos láb, mint egy biliárd dákó (lámpa láb). Más tölgyre nem kentem még rá.
Nagyon klassz! Emlékszem is, amikor eredetileg feltetted, akkor nem figyeltem a lábára.
Beszéltem közben a milesis fiúkkal is, ők az itt elhangzottak mellett még egy dolgot említettek: a vizes lakkok a csersavas fákkal néha egészen meglepő sárga színt eredményeznek, úgyhogy ők azt egyáltalán nem javasolták tölgyre.
A vége az én esetemben most az lesz, hogy a tölgyre natúr világos tölgy pác (hogy kevésbé érjen, sötétedjen a lakk alatt és egy matt akril lakk rendszer. A dió nem kap pácot persze.
A vas-acetátos ebonizálás (ecetsav, acélgyapot) felvetődött bennem is, de aztán valahogy hamar elvetettem. Legközelebb lehet, hogy rápróbálok. Az nem tűnik túl bonyolultnak, csak nem ártana valami tapasztalat a kimenetellel.
Füstölő pácoknak hívják ezeket az anyagokat, elsősörban a csersav tartalommal rendelkező faanyagok alkalmasak rá, pl. a tölgy. A nevével ellentétben ez nem füstölés, hanem egy vegyszergőzös eljárás. Azok az anyagok amik nem rendelkeznek csersavval, csersavpótló vagy fémsó oldattal kell kezelni.
A legegyszerűbb eljárás, ha a tölgy szalmiákszez gőzében pihen, a kezelés idejétől függ a pácolás színe és, hogy milyen mélyre hatol be az anyagba. Itt az utóbbi lett volna lényeges, mert csiszolható,marható marad az anyag, hiszen mélységeében is színez. Míg egy normál pácolás ilyen esetben eltűnik. Hasonló képpen működnek az anyagában színezett furnérok. Még a hőskorban feltettem ide egy sideboardot képekkel ca. 15 éve? Anyagában színezett, többször késelt tölgy furnérral volt borítva, mahagóni svartnival voltak az élek zárva. Azt a bútort normál pácolással nem lehetett volna elkészíteni.
Ezt az ammóniumos eljárást én is csináltam már, nagyszerűen működik tölgyön és talán innen a fórumról GPF is alkalmazta a játékainál. A te esetedben nem is kellett volna dió, a középső réteg is lehet tölgy, az előkezelés után kell tömbösítetni majd megmunkálható a "csíkos "él.
Volt itt egy játék a vinklik számának tekintetében. Paco nyerte, kapott egy elég régi füzetet a pácolásról, lehetséges, hogy vannak benne receptek a csersavas előkezelésről vagy a füstölő pácokról.
Itt egy szalmiákos videó, látható benne a végén a metszeteken, hogy milyen mélységben lehet kezelni az anyagot.
A sellak - h nélkül! - biztosan nem jó, mivel nem tapad rajta vizes lakk. Amíg nem léteztek színezett javító viaszok, rongyba tettem egy marék sellakkot, bele a forróvízbe, majd az átmelegedett már masszaként kezelhető anyagból gyúrtam, húztam rudakat. Ezekkel forrasztottam ki a hibákat. Ergo a vizeslakk semennyire sem fog neked a sellakkos felületen megtapadni. Az épületszobrászok a szilikon megjelenése előtt a sablonjaikat sellakkal kezelték, hogy a gipszelemeket le tudják választani.
"ez pl egy anyák napi fatál, (Dr. Ramaty fórumtárstól, tán Erdélyből (?) behozott dió), esztergálva. Nem amiatt teszem be hogy hűdegyönyörű az esztergálás,"
De sügér vagyok, pont a diótálat linkeltem rosszul, mert csak egyetlen képet. Itt az összes, látszik az előtte-utána állapot:
Igen .. szóval nem sok dióval dolgoztam, ez pl egy anyák napi fatál, (Dr. Ramaty fórumtárstól, tán Erdélyből (?) behozott dió), esztergálva. Nem amiatt teszem be hogy hűdegyönyörű az esztergálás, hanem hogy mennyire sötétedett be paraffinolaj+méhviasz keveréktől:
Namost, szerintem így egyben már nem sok esély van arra hogy a tölgy se sötétedjen, de a dió meg igen (vagy "tüzesedjen"). Akármit teszel rá, fog "színeződni".
"hogy megmaradjon a tölgy természetes színe és jellege" - szerintem a tölgy olajozva is igen szép tud lenni, a dió meg tuti szépen ki lesz emelve.
Ezen a képen az ülőke még nincs lekezelve, csak a háttámla. Látszik a különbség. Szerintem nem ronda az a tölgy így sem. Azt gondolnám a diónak se tenne rosszat, biztos hogy kiemelné amit ki kell.
Összecsukható kisasztal, tölgy az asztallap kerete, meg a lábak, a "betét" pedis cseresznye. Szintén Auro-val kezelve.
Azért teszem be a képeket, hogy lásd nálam milyen eredményt adott ez vagy az a kezelés.
Nem tudom ... nyilván ízlés dolga, de nekem a tölgy is meg minden fa tetszik olajozva, konkrétan Auroval még nem lett olyan hogy azt mondtam volna: na ezen senki nem látja hogy ez tölgy, meg hogy randa. De a paraffin+méhviasz kombó se randa. (plusz arra aztán még senki nem mondta hogy rossz illatú :D ). Kicsi színt kap, kicsit sötétedik? Kit érdekel (mondjuk engem nem), szép az így is. Aki ért a fához tudja hogy tölgy, aki meg nem, afelől lehet mahagóni is.
Ezeket itt fent amúgy mind valami nőszemély zsarolta ki tőlem (excsaj, exkolléganő, stb), szóval a zsűri igen szigorú volt (Egy nőnek magyarázd, hogy egy fa milyen árnyalatú ... :D) Igazság szerint ők csak a végeredményt látták, nem akarták tudni milyen a nyers tölgy, vagy a kezelt tölgy, tetsszen a végeremény, oszt csókolom. Tetszett.
De értem ha ragaszkodsz a világos, "eredeti" árnyalathoz, csak nemtom így összerakva hogy lehet ezt megoldani. Szerintem normális kezeléssel: sehogy ...
A diót anyagában kellett volna kezelni a betétként való felhasználása előtt.
Hát, erről már lemaradtam, de hogyan lehetett volna?
És szerinted egy jól leülepített, viaszmentes shellakon is bizonytalan a lakk tapadása? Azt használják mindenféle izolálónak is. Vagy rizikós vizes lakk alatt?
A diót anyagában kellett volna kezelni - ha volt erre mód- a betétként való felhasználása előtt. Bármilyen lakkozás lesárgul, még a sárgulás mentes akril is. Olajozásnál szebben fog barnulni a dió, de a tölgy is szineződni fog.
Tüzesíteni olajjal lehet, de arra nehezen tapad bármilyen vízes lakk.
Sziasztok , ötleteket szeretnék kérni. Dió betétes tölgy bútort matt vizes lakkal szeretnék felületkezelni, hogy megmaradjon a tölgy természetes színe és jellege, ne sárguljon stb. Félek viszont, hogy a diónál ellentétes kesz a hatás, túl jellegtelen, sápdt lesz. Hogyan tudnám a dió színét mélyíteni, tüzesíteni a vizes lakk alatt, hogy nagyobb legyen a kontraszt?
Száradó olaj, pác , sellakk jutott az eszembe, amivel áthúzhatnám a dió csíkot lakkozás előtt, de látok problémákat. Van esetleg valami okosság erre?
Csak annyira kell meghúzni a leszorítónak a csavarját, hogy viszonylag könnyen lehessen az állítókereket tekerni zárt állásban is. Nem a leszorító, hanem a yoke ill csavarmenet tartja helyben a pengét. A holtjáték a yoke pöcke és a kés rése méretkülönbsége miatt alakul ki. Ezért kell mindig kifelé tolás közben állítani a fogásmélységet. Vagyis, ha csökkented a fogásmélységet, akkor a kívánatos mélységben vissza kell előrefelé tekerni a mélységállító csavart, épp addig, hogy pont fogjon a holtjáték után.
De a kés nincs leszorítva? Vagy mi nem engedi elmozdulni a kést, ha az állítócsavarnak holtjátéka van? Csak azért nem értem, mert van egy Stanley gyalum, amin van ilyen késállító csavar, de utána le van húzva a kés a testhez.
szvsz a két irány közti váltásnál akkorát lazul, és kisebb a csavarási erő, hogy egyből érezni amikor a másik irányba is elkezd mozdulni a kés. Szóval hamar ráérez az ember. Persze ahhoz már sokkal több idő kell hogy azt is tudd egy mennyit kell tekerned ahhoz hogy egyből azt a változást érd el amit akarsz.
No, mivel nálunk holnap lesz gyereknap (hétégén anyjuknál lesznek a gyerkők), így mára el kellett készülnöm a megrendelőnek.
Ez a (nem látszik, de vastag és puha) bársonyszerű anyag fater ötlete volt, én nem akartam. "A játék videóján is zöldasztal van, meg ettől lesz kaszinós!" - mondom jóvan, legyen faternak is gyereknap, majd beteszem oda valahogy. Engem a fás részek érdekeltek, azok legyenek meg szépen. Hát ezzel a menetrenddel jól megszívtam ... mert miután minden kész volt, gondolkoztam csak, hogy akkor ... hogy is?
Először is, hogy vágod el az anyagot, hogy szép legyen? Én el nem szegem, az biztosisten. Aztán meg:
- Ragasszam? Palmatex megfogná, de az nem jó mert nyomásra ragad, ha elba**om, akkor ba**hatom.
- Nagyobbra vágom az anyagot, és sarkokba kihúzva meg a szélein tűzőgép? Aztán éles snitzerrel levágom szépen, egyenesen?
No végul utóbbit választottam. A vágásig minden szépen ment, jól ki tudtam feszíteni, a tűzőkapcsok se nagyon látszottak meg "elsüllyedtek" a bársonyban. De a vágás meg rettenet lett, hiába a legélesebb cuccal mentem neki. Le se mertem fotózni. Úgyhogy az a kis belső "díszléc" az, ami ápol és eltakar. Nem illik igazán oda, de a játékot nem fogja zavarni, meg fater se szólta le a workaroundot.
Utólag már úgy csinálnám, hogy az alját (ami 4mm-es rétegelt lemez) kisebbre hagynám mint a teljes szél-hossz, hogy alulról be tudjam ültetni/süllyeszteni a keretbe. Abba meg ugye bemarni a helyét. Előtte a rétegelt lemezre meg jól ráfeszíteni/rátűzni (vagy ragasztani, stb) az anyagot, és azzal együtt berakni a keretbe. Akkor aztán nem látszott volna semmi belőle. Még le se tettem fater elé a cumót, már agyalt a 4 dobókockás, 1-24-es verzión. Na majd annál ... máskor.
Minek vennél dupla annyi pántot? A diópánt lemezből van, levágsz belőle annyit, hogy maradjon egy kb. 1 centi széles csík, amit megheftelhetsz az ajtókereten. A pántnak az ajtó felé néző résébe meg húzol egy vastagabb varratot. Csókolom.
Azon nem gondolkodtál, hogy keresel olyan hegeszthető pántot, aminek a tengelye belemegy a befúrós diópántba? Aztán vagy felhegeszted a vaskeretre a pántot, vagy hegesztesz rá egy szép fület, és felcsavarozod.
A régi ajtó sajnos lóg és meg van vetemedve. Ebben szerintem nem csak a kora játszott szerepet, hanem az is, hogy a kereten a zsanérok nem egyenesek (azt ne kérdezd, hogy a francba lehet ferdén felhegeszteni valamit úgy, hogy ott van referenciának a párhuzamos ajtókeret). Szóval új ajtó és új zsanérok. (Gondolkoztam modern, menetes száras pántokon is, de azt meg hegeszteni nehéz, illetve fúrni is macerás a 9°-os szög miatt, szóval marad a múzeális megoldás.)
Ha soha nem fested le, meg éri eső, hó akkor képes kilötyögni. Normál használat mellett előbb kopik el a" baksi pöcse" mint ahogy a pánt kilazulna. 60-80-100 évet simán bírnak.
Nem mellesleg eddig azt hittem, hogy egy meglevő ajtót lapot kell újra felvasalnod egy tokra. Amiket eddig írtam az arra a részmunkára vonatkozik. Igen, a szeg helyét is fúrni kell.
Sokkal nagyobb roncsolást tudsz elkövetni, ha a meglevő furatokba próbálsz betalálni és elsőre nem sikerül. Ha meg nem.központosan találod el, elhúzza a pántot.
Hivatalosan régen így kellett feltenni, létezett hozzá lyukkeresó szerszám , meg lehetett kapni pántszeget.
Ha szorosan áll a pánt akkor nem a szegek viselik a súly, csak a helyén tartják a pántot. A gondok akkor kezdődnek amikor a huzat kivágja át ajtót és megreped a szárny vagy a borítás.
A fúrásra én is gondoltam, de ugye akkor nemcsak a pántot, de a szeg helyét is kifúrja az ember. Nem lazul ki idővel? (A fém keretre úgy fogom feltenni a pántokat, hogy a pánt egyik felét bevésem, a félkész ajtókeretet a pántokkal felteszem a fémkeretre és körbe kiékelem, majd a pánt másik felét elektródával megheftelem az ajtókereten. Így nem kell méricskélni semmit és mind egyenes lesz.)
Elosztod a "luftot" a min es max között . Feljelölöd a pánt vonalát, végig furkálod egy vékony fúróval. Utána a maradékot kiütöd a pántvésővel ami inkább nyír és zömít mint vés. Ha tudsz szorítani a borításra akkor hasadás ellen felteszel egy pillantaszorítót. A baksi pántnak elveszed köszörűn a sarkait meg picit elvékonyídod az elején az anyagot, hogy könnyebben tudd beütni. A lyukkereséssel ne foglalkozz, ha pozícióban áll a pánt fúrsz új lyukakat, pántszeg helyett meg a szorosan illeszkedő huzalszeget használsz. Elsőre a szeget ne vágd el tőben, mert ha rosszul vasaltál nem tudod kihúzni.
Nincs előttem, az ajtóban van beépítve, még nem vettem másikat. A jóég tudja, harminc év alatt mit változtak a méretek, ezért is bátorkodtam kérdezni. De a jelek szerint maradt a 2mm, és a véső is méretben ugyanakkora kell legyen. Nem bízom a csehszlovák csodákban, vettem egy cserkósat, és csinálok pár bevésést egy fadarabon, mielőtt az ajtót cseszném el.
Hát én most nosztalgiából letöltöttem egy verziót a telefonomra, és elkezdtem vele játszani. Valamiért úgy emlékeztem, hogy a fehér azt jelenti, hogy jó a szín és a hely is, nem is sikerült kiraknom semmit. Aztán olvastam el a szabályt (jó férfiszokás) :) Kiderült, hogy a fehér csak az eltalált színt jelenti, és a fekete jelenti azt, hogy a színt és a helyet is eltaláltad. :)
Rengeteget játszottunk vele, de fogalmam nincs minek hívtuk. Arról mindig vita folyt, hogy a feketének az adott poziciót is kell jelölnie vagy csak azt, hogy találat van.
Az eredeti neve Mastermind volt. Itthon Gondolkozz néven volt forgalomban. Talán az unokatesóméknál láttam, de nem emlékszem, hogy játszottunk volna vele.
Egy ekkora "asztalt" ingyen is megcnz-nék neked, oszt' elküldeném postán .. csak nincs itthon MDF-em :D Semekkora. Ilyen kis darabot meg hol vágnának hozzám. Közel meg nem vagyunk egymáshoz, ha jól rémlik.
Csak érdeklődnék: milyen a furatkiosztás? darab/méret/elosztás. Arra tippelek hogy sok és kicsi. (Egy gyerekkori játék rémlik fel. Ilyen kis "gombákat" kellett betűzni likakba, olyan amőba-szerű volt ha jól rémlik. Neve semennyire sem)
Mivel (már) se gyalum, se asztali fűrészem .. hát minden ilyet a CNC-vel. Nem mondom hogy a hosszravágás anyagkímélő ... de meglesz. Még évekkel ezelőtt OBI-ban vett bükk kerítéslecekből. A számokat lézerrel égettem rá. A keret is a bükk lecekből lesz.
