"....létezik a széles rögzítésű, de a fogazott szakaszon elkeskenyített verzió is..."
Bizony-bizony - a dekopír-pengét házilag is lehet tuningolni.
Én újabban a fémhez való lapok hosszát metélem le (mert ki az, aki 10-12 mm nél vastagabbat dekopíroz fémbe) - de a lap szélességét is simán le lehet köszörülni akár a felére is - és még mindig műxik.
Azzal aztán elég szépen lehet kanyarogni - még igen kis ívekben is. .
Egyszerű halandónak, aki nem naphosszat akar a cuccal dolgozni, kiváló lehet a Bosch verzió 28k Ft körül, vagy az Einhel 12k Ft körül akciózva. Igaz, ezért a pénzért csak a 2-3 alaptartozék jár (fűrész, kis deltacsiszoló pár lappal, meg talán az a hiányos kör alakú darab, vagy még az se), de ha igaz, a Fein tartozékokat is eszik ezek a cuccok.
Ennyiért már én is elgondolkodtam rajta néhányszor, mert nagyon ritkán kell (2-3 évente egyszer), de akkor nagyon jó lenne, mert a rongyba tekert, meghajlított fémfűrészlap elég kényelmetlenül használható...
Annak az asztali ketyerének, amit hol lombfűrésznek, hol dekopirnak nevezünk itt, két verziója van, minimum. Az egyik az valóban "lombfűrész", lombfűrész szálat kell benne rögzíteni, azzal vágni. Ez valóban úgy 10 mm vastagságig használható, afölött meglehetősen macerás, lassú.
Létezik a dekopir, amibe ellenben egy kb 6 mm széles fűrészlap való, azzal nyugodtan lehet vastagabb anyagokkal is dolgozni, csak nem lehet vele olyan szép, kisívű kanyarokat készíteni, mint a lombfűrész szálas társával. Gyanítom, megfelelő "betéttel" az utóbbi verzióba simán aplikálható a lombfűrés szál is, mert a működési elv ugyanaz és a két féle lap hossza is nagyjából megegyezik.
Megjegyezném: abból a 6 mm körüli szélességű lapból létezik fához és fémhez való is, illetve itt látható, hogy létezik a széles rögzítésű, de a fogazott szakaszon elkeskenyített verzió is...
Csatlakozom Bubi 504 kollega hozzászólásához. Én a nyáron ezt a gépet használtam - ez tán 24 ezer volt.
Egy dolgot szögezzünk le: ez a gép semmi olyat nem tud - amit a többi gépünk ne tudna. Sem vágás- sem csiszolás-szakmában.
Ez a gép csak akkor jelent óriási előnyt, ha olyan helyen kell elvégezzünk (főleg vágásokat) - ahová a többi géppel nem férnénk oda. Ezért cserébe kevésbé hatékony, és jóval kevésbbé termelékeny mint a klasszikus gépek - a szerszám-arzenálja meg összemérhetetlenül szükösebb is.
Ez egy kisegítő-gép csak....kizárólag csak a nehezen hozzáférhető helyeken való munkához. Egyébként NEM helyetesíti a klasszikus gépeinket.
Vannak szakmák, ahol szinte nélkülözhetetlen - ilyen a hajó- vagy lakókocsi-asztalos szakma - amelyik főként arról szól, hogy a szűk térben szinte semmihez nem lehet rendesen odaférni - nahát ott aranyat ér.
Kalsszikus (műhely-jellegű) asztalos-melóhoz viszont nem látom a hasznosságát én sem.
A Fein az valóban nagyon "fájin"...nade az ára is úgy van megszabva, hogy csak az vegye, aki enélkül éhenhalna. Egyébként már valami 12 ezerért is láttam az OBI-ba, tán CMI márkájút...de a márkára nem veszek mérget. Évi 1-2 használatra - tökéletes lehet az is. Elvégre egy nagyon egyszerű gép ez, egyébként. .
Ezt a gyalukés élezőt meg is csináltad, és ezzel éleztél? Vagy esetleg csak példának ajánlod? Igen spéci cucc. Ha neadj isten megcsináltad, írd meg a készítés tapasztalatait légyszíves!
Ha naphosszat falból kiálló csöveket kéne vagdosnom vagy másodállásban ajtótok alá küldenék be laminált padlót, akkor kéne. Egy átlag embernek viszont totálisan fölösleges. Az akinek van (meg aki el akarja adni) nyilván isteníti, és biztosan igazuk is van, mert pont azt tudja amivel hirdetik és azt jól. Én csak azt mondom : remekül lehet élni nélküle. Ha tényleg szükséged van egy ilyenre, fontold meg az olcsóbbakat is, mert már 10e környékén is van olyan, amivel egy csövet meg egy lakás ajtótokjait el lehet nyiszálni (ha nincs fűrészlap és véső), meg van huszonpárért Bosch is. Kisebb teljesítmény, gyengébb minőség, kevesebb pénz.
Részvétem :-) Nálam csak akkor jön be a hó ha ajtót nyitok, merthogy a garázsból lett a műhely. A szerelőbetonon állok (nincs alatta eps), fűtés nincs, a ragasztó 6 fok alatt nem köt, úgyhogy vihetem be a táblásítani valót amit két napig gyalultam (illetve másfélig, mert közben kénytelen voltam tartani egy félnapos önképzést gépi gyalukés élezésből). Ha valaki esetleg ilyenre vetemedne : http://www.ablett.jp/workshop/oak/doug_abbott.htm
A lábak rögzítésére nincs valakinek ötlete ? A káva ezen csak dísz(nek tűnik), ezért gondoltam a laphoz két (vagy egy vastagabb) tiplivel + a nem látszó oldalán egy masszív sarokvassal, legalább 2-2 csavarral rögzíteni. Elég lesz ?
Részvétem :-) Nálam csak akkor jön be a hó ha ajtót nyitok, merthogy a garázsból lett a műhely. A szerelőbetonon állok (nincs alatta eps), fűtés nincs, a ragasztó 6 fok alatt nem köt, úgyhogy vihetem be a táblásítani valót amit két napig gyalultam (illetve másfélig, mert közben kénytelen voltam tartani egy félnapos önképzést gépi gyalukés élezésből). Ha valaki esetleg ilyenre vetemedne : Kerek, vendéglapos ebédlőasztalt csinálok (http://www.oakdiningsets.co.uk/images/Round-Dining-Table/Round-Dining-Table-Extending-6.jpg) - ugyanilyet csak kőrisből. A lábak rögzítésére nincs valakinek bevált ötlete ? A káva ezen csak dísz(nek tűnik). http://www.ablett.jp/workshop/oak/doug_abbott.htm
2 centi sugarú kanyarítás simán megy szúrófűrésszel, de szép kört szerintem nehéz vele összehozni. Ahhoz jobb a körkivágó (fűrészes vagy állítható késes), vagy ha nem a korong kell hanem ak lyuk, ahhoz jó (jobb) a forstner fúró.
Csak a 30427-ben bemutatott kreálmányomról van szó. Direkt erre a munkára készítettem. De egyelőre ki se szerelem belőle a gépet, mert így ahogy van, nagyon pontos, és amit átér a hozzá való tárcsával, azt ezután ezzel vágom, amit meg nem ér át, azt majd a 230-assal. Sőt, tervezem hozzá egy kis asztalféle összedobását, hogy kisebb darabokat is könnyen vághassak vele.
Én normál tárcsával vágtam az alut, semmi gond nem volt vele.
Látom nagyon aktiv ez a topik- ez örvendetes, biztos vagyok , hogy sokmindent meglehet itt dumálni és öszinte tanácsokat ad minden hozzászoló a tapasztalatahoz es tudasahoz mérten. Az én kérésem az lenne ha tud valaki véleményt mondani a FEIN altal gyártott MULTIMASTER tipusu oszcilálo (rezgő) vágásra- és csiszolásra egyaránt alkalmas masinárol. Én egy ilyet szeretnek vásárolni de elöbb kiváncsi lennék a NAGYÉRDEMÜ KÖZÖNSÉG tapasztalatára, esetleg tanácsaira.
Mindenkinek kivánok örömökben és sikerekben gazdag esztendőt.
Hogy érzékeltessem a műhelyemben uralkodó mostoha körülményeket: ma reggelre ötcentis hókupac volt a körfűrészasztalomon. Muszáj leszek legalább aláfóliázni a tetőt a következő télre, mert így semmit nem lehet takarás nélkül tárolni.
Munkára fogtam a múltkor bemutatott sarokcsiszoló-párhuzamvezető izét. Tízes alu táblából kellett egy nagyobbacska négyszöget kivágni, és tökéletesen beváltotta, sőt felülmúlta a reményeimet. Az 1-es tárcsával olyan vágást csinált, hogy az 1,3-as fúrót nem tudtam a résbe belenyomni. És reszelni már nem, csak csiszolni kellett. Szóval ha valakinek házilag kéne haladósan és pontosan lemezt vagdalni, bátran ajánlom a licenszet. Tanakodtam még azon is, hogy merjek-e alut marni normál géppel és bittel, hát az is remekül működött, bár nem nagy munkát csináltam vele, de simán vitte a kínai készletből származó bit 1-es fokozaton (8000/min).
Köszönöm, akkor etimológiailag a szó helyére került, ezzel együtt francia barátaink ezt nem használják a szúrófűrész és lombfűrészgép elnevezésére, ha jól látom. A románok viszont... igen?
A dekopírral ki lehet egy kör közepét vágni közvetlenül, míg egy lombfűrésszel ezt csak körülményesebben lehet megtenni.
De írták már előttem mások is, hogy a lombfűrész az vékony anyagokhoz való, kimondottan finom vágásokhoz, a dekopír az már a durvább dolgokkal is megbirkózik, míg a vaskosabb dolgokhoz ott a szalagfűrész, és az egyenes akár mennyiségi vágásokhoz verhetetlen a körfűrész , persze tárcsaátmérő függvényében, mert ha ez nem játszik akkor jöhet a speciális szalagfűrész...
a furnér is onnan jön, csak az némi német közvetítéssel...
De éppen ilyen érdekes, hogy nálunk a sültkrumpli az a rosejbli, míg ezt a szót a keletnémet oldalon élő szász ismerőseim nem is ismerték, ők a francia pomfrí-t használták rá...:)
Áruld el, honnan? Én nem véletlenül írogattam be a francia elnevezéseket is (egy csomót kellett keresgélnem...), mert a dekopirt nagyon annak hallottam, de még a dekopier-re is német találatok jöttek.
Nekem sem kenyerem, főleg nem az idegen-nyelvészkedés, de (Erzsébetit igazolva) ha a németből vettük át a dekopirt, akkor azt a lombfűrészgépre kellene használnunk, hiszen a németben is ezt jelenti!! Azért mert a köznyelvben valami rosszul gyökerezett meg, még nem jelenti, hogy ne lehetne "gyógyítani" rajta. Kellően nagy az átjárás most országok között ahhoz, hogy galibát okozhassanak a rosszul használt nemzetközi kifejezések. Akkor már szerencsésebb egy magyarított elnevezés.
Nem adekvát a hasonlat de megemlítem: már nem is tudom, hogy melyik felmenőm mesélte, hogy mekkora csalódást okozott nekik, amikor az amerikai nagynénitől bőrfocit kértek és kaptak egy érthetetlenül béna, tojás alakú lasztit :))
Sőt a dekopír név mellé még annyit, hogy: A magyar asztalosnyelvben gyak a német szavak dominálnak. Ez így van már több száz éve. Nem véletlen a citling, vagy akár a hobler, a fuxsvanc, a srejmódli, a vinkli, a sróf, a furnér, a spiccbór, a luftvanc... és a satöbbi név... A magyar asztalos szakma németföldről "ered", így a kifejezések is a németre hajaznak. Az angol max az utóbbi 20-30 év hatása.
Csatlakozom Bubi 504 kollega hozzászólásához. Én a nyáron ezt a gépet használtam - ez tán 24 ezer volt.
