Ezt ertem, meg kicsit tudom is. A vatta is ugye a tipikusan lagy, elnyelo anyag.
Amit irtam, azt arra irtam, hogy felmerult hogy az eps az jo hangszigetelo-e vagy sem, es hogy "a 15 cm-es üveggyapot szigetlésen szinte minden zaj átjön, mintha ott sem lenne". A leghang persze hogy atjon rajta. Ha egy nem legtomor szerkezetu ajtolapba teszel eps-t vagy uveggyapotot, akkor az eps fog jobb hangszigetelonek tunni, mert az atjovo hang nagyresze leghang, es a passzentosan betett eps vegre egy kicsit megszunteti az ajtolap lukassagat. De ha a lukassag kerdes meg van oldva rendes illesztesekkel, ragasztassal, fedessel, akkor az atjovo hang mar testhang lesz, es annak a csillapitasara meg az osszenyomott uveggyapot is jobb mint az eps.
szigetelo fal epitesi utmutatoban az volt, hogy 10m2 falon ha van 5x5cm luk (konnektor helye, vagy osszesen ekkora feluletu res), akkor azon annyi leghang fog atmenni, mint az ossz atjuto testhang.
A hangfalak összhangzását akartuk a lehető legjobbra kihozni.
A vattát a hangfalon belüli többszörös hang visszaverődés kiszűrésére használtuk. Hanggenerátorral állítottottunk elő különböző frekvenciákat majd ezt szólaltattuk meg a hangfallal és kalibrált mikrofonokat tettünk a hangfal köré, a vett jeleket meg oszcilloszkópon ellenőriztük. Végigmentünk a teljes hallható hangsprektumon, és ha úgy már jó volt az eredmény, akkor valódi zenével teszteltük. Főleg komolyzenét halgattunk, mert ott jött elő az igazi hibája a hangfalnak. Az erősítőket, stúdió berendezéseket is álltalában komolyzenével teszteltük. A laikusok el sem hinnék, hogy hány összetevője van egy jó hangzás kialakításának. Rengeteget kisérleteztünk a hangfalak formájával (téglatest, kör alak, félkör, íves, háromszög alakzatok....), milyen hullámhosszú legyen az önrezgése, merre terelje a hangot, milyen tipusú és hány hangsugárzó hogyan legyen benne elhelyezve...stb. Minnél nagyobb volt a hangfal mérete annál nehezebb volt az optimumot megtalálni.
testhang az, hogy az elvalaszto szerkezet maga berezeg, es igy viszi at a rezgest a masik oldalra, ott megrezgetve a levegot.
leghang az, hogy egyszeruen a szerkezet lukas, es a levego atjar a ket oldal kozott, atmegy a hang siman.
az uveggyapot nyilvan atjarhato, tehat leghangot nem fog szigetelni. az eps az legtomor, ha korben nincs res, akkor szigeteli a leghangot. de ez mind lenyegtelen, mert a leghangot a rendesen kivitelezett burkolat, akarmi is lezarja. zajcsillapito falnal pl egyszeruen rendesen illesztettre, gletteltre kell csinalni a gipszkartont es kesz, leghang kerdes megoldva.
testhangra az eps viszont eleg rossz, hiszen rideg, merev, rugalmas. jol atviszi a hangot. ide olyan anyagok kellenek, amik lagyak, puhak. megmozgatja oket a rezges, de az energiat nem adjak vissza, nem rugalmasak, hanem elnyelik, elemesztik a mozgast. lasd koburkolat vs szonyeg. erre a minnel nehezebb gyapotok tok jok.
Na akkor engedd meg, hogy egy virtuális kézrázásban részesítselek, a régi kollégáiddal együtt.
A HS280-as volt az imádott hangfalunk, a sógorom olyan hifibuzi volt, havonta adta-vette a gépeit, de amikor rátaláltunk erre, onnantól az stabil darab maradt.A kor legszebben szóló darabja volt.
Én gyártottam neki zsinórban az erősítőket, nem győztem hozzá a trafókat tekercselni, mindig erősebb kellett neki! :)))
A hangfal témában tökéletesen igazad van. A polisztirol oda azért nem alkalmas, mert berezonál és emiatt torzítja a hangot, pedig pont az lenne a feladata, hogy csillapítson. Ezért használnak szálas hanszigetelőt.
Fiatal koromban a 70-es évek végén, 80-as évek elején dolgoztam pár évet az Orion fejlesztésen, ott mindenféle hifi berendezéseket fejlesztettünk, süketszobában teszteltük a hangfalakat, erősítőket rádiókat stb... Rengeteg mérést csináltunk akkoriban az elérhető anyagok között, hogy melyik a legjobb zajcsillapító. Akkor nekünk a sima háztartási vatta adta alegjobb mérési eredményt. Akkor még nem voltak kőzetgyapotok meg másfajta csuda anyagok, hiánygazdaság volt. Azt is vizsgáltuk, hogy mennyi vatta kell a hangfalba, volt, hogy teljesen feltötöttük keményen vattával, volt amikor csak egy vékony csíkba raktuk a hátlapra belülről, volt hogy préselt vattát használtunk stb... Szo szo elég sokat kisérleteztünk ezzel. A legjobb csillapítást akkor kaptuk amikor a nagy mennyiségű vattából préselt lapokat csináltunk és azt raktuk a hangfalba. A HS hangfal családot fejlesztettük akkor ki. A legjobb a HS 280-as lett a kicsik között és a HS 282-es, HS 500-as a nagyobb méretüekben. Ezek még ma is legendásan jól szolnak. Egy rakás stúdió hangfalat, erősítőt, keverőpultot készítettünk zenekarok részére, hangstúdiókba, koncert termekbe, mozikba. Régi szép emlékek .... :)))))
Nekem meg gyakorlati tapasztalatom nincsen polistiropllal, de utánaolvastam anno rendesen, mert építettem egy hangszigetelő falat, és az okosok azt mondták hogy a "sima" (extrudált, zártcellás) polisztirolhab alkalmatlan hangszigetelésre, mivel a levegő számára átjárhatatlan. Nem tudom nálad miért lett ez az eredmény, talán az üveggyapot nem töltötte ki tökéletesen az üreget. Leggyakrabban nagy testsűrűségű kőzetgyapotot ajánlanak, bár olvastam cikket miszerint az "alap" 35-50 kg/m3-es kőzetgyapot "általános" célra már elegendő.
Summa summárum olvasson utána hogy mivel töltse ki az ajtót, ha fontos a jó hangszigetelés. Van itt is ilyen topic.
Az üveggyapotnál jobb a hangszigetelése az biztos, a 15 cm-es üveggyapot szigetlésen szinte minden zaj átjön, mintha ott sem lenne. A 15 cm-es zártcellás hab azért ennél jobb. Én csak ezt a 2 anyagot hasonlítottam össze. Természetesen vannak nagyságrendekkel jobb hangszigetelők is de az más tészta már. :)
Ha lehetőséged van rá, kicsit húzd ki a helyéről és tegyetek mögé egy deszkát. Ez arra szolgál, hogy ne tépje ki a hátlapod (nem látszó) felét, és így a fúró sem szalad át. Elvileg megpróbálhatjátok magatok is, de mivel nem ismerlek (ismerünk), így nem tudjuk mennyi gyakorlatod van.
A "sima" zártcellás polisztirolhab nem alkalmas hangszigetelésre. Tudomásom szerint. Létezik olyan ami igen, ennek más a szerkezete,ezt használják födémek lépéshang-szigetelésére.
Erre gondolsz? http://bolthely.hu/gshop/id/00005_55003__GUDE_Fejezo_es_gervagofuresz_GRK_250_300
Ez a Baumaxban volt a legolcsóbb pár hónapja. Annyit nyilván megér, amennyiért te láttad, feltéve, ha nem hibás. Nézd meg, próbáld ki, szagold meg :) Én annak idején szemügyre vettem, végül úgy döntöttem, hogy inkább kisebb de pontosabb gépet veszek. Szerintem nagyjából ugyanaz a kategória, mint a hasonló Einhell, Hyundai, Feider, stb. Arra emlékszem, hogy amit én láttam annak az asztala alulról kissé öntéshiányos volt, no nem mintha érdemben befolyásolta volna a konstrukciót. Említettem még itt: http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=88415179&t=9104263
Azért ha megveszed és van vele tapasztalatod, ne felejtsd el megosztani a topikkal!
Sziasztok! A bejárati ajtóba nekem jobban bevált a nikecell tábla. Tökéletesen kitölti a helyet, nem roskad össze, nem száll a szösz, és talán nincs olyan dobozhangja az ajtónak amikor bezárom.
Kölszönöm a tanácsokat, sajnos csak egy bekukkantásra van időm, mert elromlott a számítógépem, szívességből tudok csak egy kicsit netezni, megnézni a leveleimet. Még vacilálok, hogy megpróbáljuk a lyukakat mi hölgyek kifúrni, vagy asztalos hívjunk. Ahova a lyukak kerülnek, az nem fa, hanem olyan préselt papírféle /már írtam róla/, polcok hátuljának is szokták használni.
Kölszönöm a tanácsokat, sajnos csak egy bekukkantásra van időm, mert elromlott a számítógépem, szívességből tudok csak egy kicsit netezni, megnézni a leveleimet. Még vacilálok, hogy megpróbáljuk a lyukakat mi hölgyek kifúrni, vagy asztalos hívjunk. Ahova a lyukak kerülnek, az nem fa, hanem olyan préselt papírféle /már írtam róla/, polcok hátuljának is szokták használni.
Szia! Nekünk a mosogatószekrénynek egyáltalán nincs hátulja, csak alul egy 20 centis munkalap darab az összefogatás miatt.
Nem néztem meg milyen készletet néztél, de ha olyan fűrészesfogú "pogácsaszaggató" készletet néztél, akkor arra vigyázz, hogy ne a leggyorsabb fordulaton fúrj vele, mert elég kellemetlen, amikor elakad hirtelen.
Sajnos nem kaptam csak 2 méteres táblákat így toldanom kellett. Én szintelen lakkal kentem át. Az üveggyapot nem közvetlenül az ajtóba tömödtem, hanem összeforrasztottam 2 nagy fóliát (ujságpapír között vasalóval összeolvasztva) majd ebbe a "zsákba" raktam be az üveggyapotot és a zsák vég is leforrasztottam. A felsleges fóliát meg levágtam, ezután került bele az ajtóba a hőszigetelő.
A zsákot azért csináltam teljesen zártra mert nem szerettem volna ha az üveggyapot pora egy idő után hullana az ajtóból ahol a fa száradása miatt esetleg rések, repedések keletkeznek. Szerencsére már ~12 éve jól teljesítik az ajtók a feladatukat semmi probléma nincs velük. Néha 4-5 évente átkenem egy kis lakkal és megolajzom a zárat.
Ugye belülre tettél fóliát az üveggyapot elé? Asszem egyszerűen ráragasztom majd az acéllemezre a rétegelt lemezt (ja, hol kaptál ilyen nagy táblát?), aztán lekenem valami zománccal.
Én saját magam gyártottam le a hőszigetelt bejárati ajtóimat. A külső réteg lambéria betétes, alatta 3mm-es rétegelt lemez zárja le légmentesen. Az ajtószárny ülső keret része és a kiátlózás is gyalult deszkából készítettem el. A legbelső oldalon szintén 3mm-es rétegelt lemez a burkolat. A belselye teljesen fel van töltve üveggyapottal. Az ajtószárny teljes vastagása kb 6 cm lett, így nagyon jó a hőszigetelése. Elég brutális is a súlya az ajtónak kb 70kg lett az 110cm-es szélességű és 2.5 m magas ajtó. 4 db zsanir tartja.
sziasztok, tanácsot kérnék. a szhelyi zsibin egy srác árult egy güde gks 250/300 (?) típusú fejező-gérvágót. 28ezerre mondta. a fogantyújára az volt ragasztva (kézzel írt cetlin), hogy a forgórész javítva, ami nem tudom, mit jelent, mert teljesen újszerű állapotban volt, nem tudom, hogy használt volt-e egyáltalán.
kinek mi a véleménye? ez a güde amúgy milyen márka? a mechanikája jól megy, a fémek fémszínűek, porzsák is megvan, nyilván kipróbálnám, és ami szimpatikus, hogy ezeken nagyobb fűrészlap van, mint a sima gérvágókon.
ha kipróbálom, és szerintetek érdemes gondolkodni benne, mi lehet a buktató?
Nem a konyhaszekrény a lényeg, az csak egy fadarab. Ha nedvesedés marad valahol, azzal nem a penész miatt kell foglalkozni, hanem mert épületszerkezeti károkat okozhat, sőt extrém esetben akár veszélyes is lehet. A penész valószínűleg csak egy jelzés. A vizet mutatja, mint a moha a fán.
Ez külső fal vagy válaszfal melletti szekrény?
Nem tudunk már mit tenni. A konyhaszekrény a lyukak hatására jobban szellőzik, tud áramlani ott hátul a levegő. A párátlanító pedig beszívja a párát, reméljük így nem lesz penész. Sehol máshol nincs probléma a lakásban. Lyukfúrás előtt alaposan lemossuk hypós vízzel, sőt penészedés gátlóval jól lefújjuk azt a részt.
Ez sajnos nincs így. Penészedni csak addig tud, amíg nedves. Normál lakásklíma mellett egy fa nem penészedik. A lyukak lehet, hogy megszüntetik a tünetet, de ha szükség is van rájuk, akkor a bajt nem!
HYPO-s vízzel mosd le elsőként a penészt.
Tényleg csak pár lyukat fúrásához kell, egyszeri alkalomra. Találtam a Veterán egész olcsón, ez nagyon gagyi, vagy erre a célra megfelel. http://www.vatera.hu/11db_os_korkivago_fahoz_149670801.html
amugy a normalis, menetes felfogasu cuccbol szokott egy keszlet lenni 4000-ert a lidlben es tarsaiban. baromira megeri, normalis helyen a ket tengely tobb ennel.
Van eltérés a kettő között, ami az árkülönbséget indokolja és elfogadhatóvá teszi, ezt tapasztalatból mondom. Ha kisebb furat is megfelel (35mm), akkor fenékfúró is megteszi, abból is a keményfémlapkás ajánlott.
Azt már kiderítettük, bemérték nincs már vízszivárgás sehol. Sajnos nagyon bevásároltunk ezzel a lakással. 4 emeletes ház földszinti lakása, nincs pince a lakás alatt, a ház cölöpökön áll, kb 35 éve épült, aránylag közel a Kis-Dunához. Leszigeteltettük már sok pénzért a lakást. Úgy néz ki csak attól penészedik a konyhaszekrény hátulja, mert nem szellőzik eléggé. Aki bemérte nincs-e vízszivárgás, attól a szakembertől azt a tanácsot kaptuk, hogy fúrjunk lyukakat a hátuljára, a mosogató szekrénybe vegyünk egy egyszerű olcsó páraelszívó készüléket, ettől meg kell szűnnie a penészedésnek.
