Tud valaki megbízható fényezőműhelyt ajánlani? Fényes felületű mdf ajtófrontokat szeretnék. Találtam is a megyeri úton egy helyet ahol 24000 plusz áfáért dolgoznak. Ha esetleg valaki tud olcsóbb helyet azt feltétlen megköszönném!
En visszavonok mindent. Ha fold megy ra, akkor semmikeppen ne legyen fabol.
Szepen befurkalni a falba, betonvasat beleverni, elgorbiteni, erre a vasalasra betonbol tuskot melle onteni jo melyre. Betontuskoba nyeles U alaku oszloptartot betonozni, vagy ket darab durva (mondjuk 80x6) laposvasat, es az oszlopot abba rogziteni. Az U eseten vigyazni hogy a kehelyben legyen az oszlop vege alatt 1-2cm luk, kulonben elrothad az alja hamar.
Nekem parkettas megvilagitotta kicsit a dolgot, van benne logika sajnos.
Az az egyik, hogy a gyartok mindenaron szeretnenek elore feluletkezelt dolgokat eladni. Viszont ha nem lesz a helyen csiszolva, akkor kizart hogy tokeletesen sikban legyen minden illesztes. A fozolas miatt ez nem olyan feltuno.
A masik, hogy ahogy mozog a dolog, nyilvan nyilnak kicsit az illesztesek. A regi kemeny lakkokkal ez nem gond, mert elreped a lakk es kesz. De a modern vizbazisu, nyulos lakkokk ilyenkor felholyagosodnak az illesztes felett. Ezert is kell elore feluletkezelni.
Hát te meg én nem alkalmaznám, de képzeld el, hogy van aki alkalmazza (a marha), mert ilyen kapható a kereskedelemben.Nyilván nem kifejezetten padlónak gyártják, vagy ha igen, akkor nagyonhülyék.Mindenesetre padló néven fut.
És én láttam lerakva ilyet.Mikor kérdeztem a tulajt, mért ilyet vett, "Mert ilyet lehetett kapni" volt a válasz.
És asszony mit szól hozzá? "Anyázik minden porszívózáskor" :)))))))))
A gugli végtelen találatot hoz fózolt hajópadlóra.
Köszi a hozzászólásokat, én valami ilyesmire gondoltam:
A bibi még hogy az oszlop alja talajba lenne a rajznak megfelelően. Megfelelő imoregnálással felületvédelemmel, kulé kavics "burokban".
De a stafnis megoldás statikailag jobbnak tűnik, főleg a befűrészelt változat.
A terheket még nem számoltam ki, de ha már meg lesz akkor elküldöm egy Fi@scher-es embernek (hátha találok valakit) aki megmondja hogy van-e rá valamilyük.
A hajópadló az kb 1.8-2,5 cm vastag, míg a lambéria 0.9-1.4 cm vastag.
A hajópadló 2 féle lehet (már ha fából van...) egyik a járólapos, a másik a fózolt. A járólapos mikor össze van eresztve a nút+ a féder akkor egy teljesen sík lapot képez, míg a fózolt az olyan mint a klasszikus lambéria. Az össze eresztéseknél látszik minden szálnál a fózolás.
A lambéria mindig fózolt (vagy mintásra mart), és ha széles az anyag akkor szokás még "körmölni" is, ami nem más mint az anyag szélességének a közepében egy olyan marás ami úgy néz ki mintha ott is két lambéria találkozna. Magyarán egy kamu, de úgy látszik...:)
A két háború közötti bútoroknál maradva: a szivem szakadt meg, amikor a múlt hétvégén szét kellett bontanom egy ruhásszekrényt. A házzal együtt vettem, 5 eft-ért, bútorlapból van. 1956-ban gyártották, a nagyszüleimnek is hasonló van. Sajnos a pincében állt kb 10-15 évig, így az alja annyira elkorhadt a csapozásoknál, hogy a saját súlyát sem bírta el, amikor a helyére mozgattam volna. Németországban készült a hátlapi bélyegző szerint, és 1-2 mm-es bükk furnér van 8 meg 18 mm-es táblás fenyő lapokon. Eltettem minden használható alkatrészét, még romjaiban is tetszett. Az ajtólapok akkorák, hogy asztallapnak még simán jók, a hátlap is egyben van, 120x160 cm-es, és 10 cm vastag. Ha gyártanának most ilyet, tutira csak ilyet vennék... Gondolom ezek megkímélt, használható állpotban egy vagyonba kerülnek még most is.
Cserépfedésnél szerintem elég nehéz a szigetelésbe szépen "belefuttatni" a tetőt. Lehet kapni, igaz nem olcsón, formázható szalagszerű anyagot, cserép színben, azzal meg lehet oldani a csatlakoztatást.
Az oszlop és a zsalukő közé befogatnék olyan vastag staflit, hogy az oszlopot ne lehessen hozzászorítani a burkolat túlnyúló széléhez. A stafli a burkolat kiálló széle alatt néhány cm-rel kezdődne és az oszlop alsó vége alatt végződne. A stafli mindkét végét ferdére kell fűrészelni, a bütü felülete nem lehet vízszintes (paralelogramma alakúra csinálnám, de másképp is lehet). Az oszlop levegőben lógó alsó végét szintén. És mélyen be kell itatni félolajjal, majd a felületére is kell valami. Ha nagy terhet kell tartania, akkor az oszlop aljának a zsalukő felé néző oldalából hosszában lefűrészelnék kb. 1.5 - 2 cm-t olyan hosszban, hogy a lefűrészelt rész felső vége kb. 10cm-rel a kiálló burkolat alá kerüljön, majd a lefűrészelés végét kivésném homorú tetőszelvény formára, a távtartő stafli tetejét pedig úgy alakítanám ki, hogy ebbe belepasszoljon. Az alja lehet egyirányba ferde. A stafli vastagságánál figyelembe kell venni, hogy a lefűrészelt részt is neki kell kitöltenie. Az oszlop alját úgy ferdíteném, hogy a vágási felület a terasz irányába lejtsen.
A tető felső élét bele kellene vinni a dryvitba. A dryvitolt falra illeszkedő felfekvő részek alá szintén kellene távtartó stafli, a dryvit rétegbe bele.
Hali! Szerintem a burkolat túllógását kiegyenlítheted staflikkal, és akkor jó nagy állványcsavarok megfelelően megfogják az oszlopokat. Ha jól értelmeztem, a tető egyik fele fallal érintkezne, így az oldalirányú elmozdulást az megfogja, a teraszoldalhoz rögzített oszlopoknak jóformán csak a függőleges terhet kell viselniük, így elég kell hogy legyen a csavarozás. Én szigetelt falhoz csináltam előtetőt, igaz még a szigetelés előtt előkészítettem a "terepet", a szigetelés vastagságával megegyező gerendát tettem fel átmenő csavarokkal, annyi túllógással, hogy a csavar átérje a majdani szerkezet gerendáját is. Utólag is simán kivághatod a szigetelést, és vagy az enyémhez hasonló módon oldod meg, vagy mondjuk 15x10-es vagy hasonló arányú anyagot fektetve illesztesz bele, és akkor elég lóg ki belőle, hogy a szarufáknak legyen mire felfeküdni. Én valahogy így kezdenék neki, de persze nem biztos, hogy látatlanban jól gondoltam ki a dolgot.
nem, mindkettőnek az egyik fele csap, a másik horony. a különbség annyi, hogy a hajópadlónál ("bütüből nézve") a csapnál a marás derékszög, a lambériánál meg tompaszög.
a vastag menetes szar (20-as minimum), dubel vagy ragaszto szerintem mukodik. tennek valami tavtartot, ami segit a csavarnak is lehajlas ellen. Ha 5cm a perem, akkor mondjuk egy 15x7.5 fadarab felrakva, kulon ket dubellel odahuzatva, es ezen keresztul a ket nagy csavar, ami a gerendat fogja oda.
a dryviton vagnek negyzet alaku lukakat, kiszednem a hungarocellt a falig, faragnek bele fakockat ami pont sikra+2mm van a falfelulettel. Ezen keresztul huzatnek oda a falhoz egy gerendat tobb nagy dubellel. a 2mm-t azert hagynam, mert ugyis ra fogja huzni a csavar, mert a csavart muszaj durvan meghuzni, es nehogy benyomja a hungarocellt. lehet tobb is kell mint 2mm, ha menetkozben derul ki, akkor is leszednem, es retegeltlemez negyzettel vastagitanek. Utanna erre a gerendara ra lehet epiteni mindent.
Merthogy a tető mérete nagyban befolyásolja a terhelését.
Centiket elhúzni az oszlopot a tartó betontól azt jelenti, hogy tetemes hajlítási erők ébrednek majd a csavarban (ha jól értem, vízszintes csavarzatra gondolsz).
Márpedig a csavarokat hajlításra igénybe venni nem túl jó ómen.
A legegyszerűbb talán az lenne, ha zártszelvényből gyártanál "alátéteket" a gerendáknak, két végén lezártan hegesztve, majd átfúrva a csavarnak.A két csavart jó messzire rakd egymás alá, hogy javuljanak a statikai állapotok.
ez annyira nem ostoba kérdés, hogy gyarkan még a fatelepen is keverik a kettőt. a lényegi különbség szerintem a vastagság. a hajópadló min. 19mm vastag, a lambéria gyengébb, mondjuk 14mm. a szélessége nem hiszem, hogy mérvadó, valamint a lambéria (mondhatjuk, ereszburkoló) általában fózolt (ha összeilleszted, árkocska keletkezik), hogy ha kültérben nyílik szét, ne legyen randa.
hajópadlónál ez nem lenne praktikus, mert folyton beleülne a kosz. nekem van olyan hajópadlóm, aminek a járófelülete sima, a másik szobában viszont "álfózolt" fajta van, ami nagyon picit fózolt csak. az előbbi ráadásul vagy 140mm széles szálakból van, 5m hosszú, a méretei miatt az alja végig van marva hosszában 3-4 csíkban, a vetemedés csökkentése miatt.
A merete soha nem all be. Fugg az evszaktol, a lakas klimajatol, stb.
Ha szaritott anyagot veszel, akkor bizhatsz benne, hogy sokat nem fog valtozni. A butorkeszites tudomanya pont abban van, hogy hogyan kell szerkeszteni a butort ahhoz, hogy ne okozzon gondot ha valtozik a fa miutan elkeszult a butor.
mit akarsz belole csinalni?
a hajopadlo vastagabb 18-20-22mm vastag, vagy total zarodik a nutolasnal, vagy pici fozolas van rajta. a lamberia 12-14-16mm vastag, altalaban jo nagy fozolas/minta van a ket lec talalkozasanal, nem tudod zartra osszetolni, es lehet a kozepen olyan maras, hogy egy lec kettonek latsszon.
A padlónál, parkettánál az alsó részen szoktak hagyni rést, hogy felül szépen illszekedjék, nehogy az alsó illesztés miatt felül rés maradjon.