Lehet házilag is végteleníteni, és legalább olyan jó is lehet mint a gyári.
Ja és fugpapírral kell ragasztani. Fugpapír= barna színű enyvezett papírszalag, amit vizezéssel (nyállal) lehet nedvesíteni. Gyak ugyanaz az anyag mint amit az intarziázásnál használunk.
A szalagcsiszolókhoz használatos szalag gyárilag végtelenített? Mert lehet kapni tekercsben olyan széles szalagot is, ami épp jó lehet az ilyen gépekbe, de elképzelésem sincs, hogy miképp lehetne azt házilag úgy összeragasztani, hogy kibírja a terhelést.
Üdvözlöm a hobbiasztalosokat! Eddig még csak olvasóként barangoltam errefelé.
A felsőmaró állvány témához egy kis (barkács) szösszenettel szeretnék hozzájárulni. A képen látható megoldás hulladékból, fél órás munkával készült, kerítés lécek körbemarásához. Annyira bevált, hogy nem akarom leszerelni, inkább veszek egy másik felsőmarót…
Persze a végső megoldást a fűrészgépem asztallapjába történő beépítés hozza majd meg.
Gondold végig: ha záródna, vagyis szorulna, mi történne? Ha egy kicsit nyílik, akkor egyszerűen van egy annyi mozgástere a munkadarabnak, hogy a körfűrész "megvezethesse"
Egy fa kárt tesz egy HM fűrészlapba?:) Az már rég rossz.
Egyébként nem csak a körfűrésznél van ez a sajátosság, hanem pl a szalagfűrészt is így kell beállítani alapból! Persze egy ksi használat során ha nem éppen jól van beállítva a szalag ezt éppen fordítva kell ott megtenni, de ez szalagfűrész specialitás.:) Ez azért van ott, mert a szalag kihajtogatása ha sokat fut a keréken a szalag, és a kihajtogatott rész réfeszül a kerékre akkor ez a kihajtogatás szépel "elfekszik", és ez akár jelentős félrefutást is eredményezhet úgy, hogy a vágás "jobbra" húz! Ez akár egy nagyobb szalagfűrésznél lehet 1-2 cm is!!! az asztallap hosszába!
Ezek a "vágásnyitási" szabályok akkor lettek meghatározva amikor még nem használtunk a kőrfűrésznél a hasítóéket, ami a fűrésztárcsa mögött lévő íves lemezkét takarja, és arra szolgált, hogy az anyagba ne szorulhasson meg a fűrészlap. Gondolom ez még a tömör fa vágásakor jött elő...
Emlékszem még arra, mikor tanuló voltam '82 körül, hogy egy öreg szakival való beszélgetés során ő azt mondta:" a körfűrész arra való, hogy bútorlapokat vágjunk, de a tömörfa vágására a szalagfűrész való.
Ez nyílván régen igaz volt, de a szerszámgyártók kitettek magukért, mert pl körfűrészlapoknál jelentős fejlődés ment végbe az utóbbi 20-30 éve.
Pl már külön gyártmány van szinte minden fűrészelési feladatra!
Van olyan fűrésztárcsa ami csak keméynfa hosszírányú vágására van kihegyezve, és van olyan ami az ilyen anyag keresztirányú vágására jó...
Persze itt is magvannak az "all session" tárcsák:) Szerencsére...
A marónál nincs szükség párhuzamos mozgatásra, vezetésre!
A marófej bármely irányból ugyanazt marja ki, tehát egy szimpla egyenes fadarabbal is már rendes vezetést tudsz elérni!Tök mindegy hogyan teszed fel az asztalra!
Veszel egy 3-4 méteres szálat, és ha nem töröd meg, akkor végtelen ideig egyenes marad, mert a saját súlyától nem tud meggörbülni.
Remekül lehet rá vezetőlapot rögzíteni, amit egy lapszabászatban egy sima fehér lapból vágatsz,és akkor már a deszkákat akár élére állítva is stabilan vezeti az asztalon!
Ha egy deszkát kezd az ember feldolgozni, a legritkább esetben egyenes a széle.
Tehát egyenesre kell vágni.
Lehet gyalulni is, de az egyrészt elég nagy szakértelmet és gyakorlatot kíván, másrészt fárasztó és nehéz.
Viszont, ha van egy 3 méteres egyenes vonalzód ebből, amit felszorítasz a fűrészasztalra,a megfelelő távolságban a fűrészlaptól, akkor már egy 150 centi hosszú deszka széle bármilyen görbe lehet, ha két ponton érintkezik a vezetővel, akkor már végigtolva mellette tuti egyeneset fogsz vágni!
Ha készítesz két bakot, ami a syma rúd két kinyúló végét tartja, akkor lehet az már 4 méteres is, ekkor két méteresre nyújtottad a tuti egyenesre vágható anyagok hosszát, minden egyéb trükközés nélkül!
Látható, hogy ha a vezető olyan hosszú a fűrész előtt és mögött, hogy a tolás során soha nem tolod túl a vezetővel érintkező pontját a vezető végén, akkor az egyenesen fog futni, tehát a vágás nyilegyenes lesz.
Na egy ilyen vezetőléc is a nagyon fontos apróságok közé tartozik!
Én a házikivitelezésű felsőmarókést befogni, és hajtani tudó gépre írtam azt, hogy erre nagyon oda kell figyelni, mert a felsőmarókéseket a kis szerszámkerület miatt nagy sebességgel kell forgatni ahhoz, hogy a kerületi sebesség kellő legyen. Ehhez kell a nagy precizitás, amit nem olyan könnyű kivitelezni házilag, sőt egy gépműhelyben (fémipar) is komoly tervezés után lehet hozzákezdeni.
Más.
A pillanatszorító így néz ki:
A sikattyúról nem találtam képet, de képzelj el egy kvázi kézi satut.
kb úgy néz ki mintha a két tenyered szembefordítanád egymással (úgy mintha imádkoznál) , az egymásnak simuló ujjaidat rogyaszd kicsit be. ha látod ezt a formát akkor kb az ijjaid tövébe képzelj el egy menetes, kézzel tekerhető szárat (olyan mint az asztali satu) és ezzel a tekerőszárral tudod szabályozni, hogy az ujjaid végén elképzelendő satupofák összeszorulnak.
A kiegyensúlyozott alatt mit értesz? Hogy tun egy vezető kiegyensúlyozott lenni?
Akkor ha egyenes, ha sima , ha fixen rögzíthető, ha pontosan beállítható?
Mert ezekkel az adottságokkal Az én megoldásom is rendelkezik, ill. nem az én megldásom, egy öreg asztalos mutatta nekem, de másnál is láttam ilyet.
Természetesen igaz, hogy nagyon óvatosnak kell lenni, pl ha nem szorítod meg rendesen a szorítót... stb...Egy nagyob gép ilyenkor elhalyítja az egész vezetőt, ha az eltalál valakit...
A felsőmaró állvány témához egy kis (barkács) szösszenettel szeretnék hozzájárulni. A képen látható megoldás hulladékból, fél órás munkával készült, kerítés lécek körbemarásához. Annyira bevált, hogy nem akarom leszerelni, inkább veszek egy másik felsőmarót…
Persze a végső megoldást a fűrészgépem asztallapjába történő beépítés hozza majd meg. 
