Van a klasszikus felosztas (Erzsebeti majd pontosit)
- Epuletasztalos
- Butorasztalos
- Acs
Mi itt alapvetoen a butorasztalosokrol beszelunk:
- Igazi Asztalos 1. szakszeruen csinal butort amibol csak kell.
- Igazi Asztalos 2. - fabol csinal butort. Megengedheti maganak, hogy konyhabutort vagy tomor tolgybol, vagy semmibol. (kicsi sztarszagu)
- Hobbiasztalos: kepes retegelt lemezbol szekrenyt csinalni, meg osb-bol, meg barmit barmibol - _sajat_maganak_ (vagy haveroknak), de nem ebbol el. attol hobbi, hogy nem ebbol el.
- Kokler: "Butorgyartas meretre, nagy szinvalasztek" Fat meg nem latott, konyhabutor, beepitett szekreny, gardrob gyartasa. Annyira nyilvanvaloan kizart hogy fabol legyen a butor, hogy a hirdetesre ra sem irjak hogy csak butorlap johet szoba. Fel sem merul benne, hogy mi az hogy butor. Masik ismertetojegye hogy csak egy mobilszam van megadva. Altalaban egy butorlapszabasz kvazi-alvallalkozoja, leszabatja-foliaztatja, osszecsavarozza es kesz is.
Köszönöm, megtaláltad azt a szót amit már régóta keresek! El kell ugyanis különítenünk fogalmilag azokat az asztalosokat, akik fával, hagyományos módszerekkel és akik bútorlappal dolgoznak.
Tehát van hobbiasztalos és kóklerasztalos.
Sajnos az olyanokat mint pl. Te nem tudom hova soroljuk: látom, hogy próbálsz igényes dolgokat, szakszerűen létrehozni igénytelen anyagból (bútorlap). Megélhetési asztalos?!
Hétvégén láttam egy konyhát, fehér festett MDF frontok, bútorlap. Semmi extra. Egy milllát fizettek érte, de mire? kérdem én, még ha tölgyből lenne! Ez vérlázító szerintem...
tegnap elnéztem a LEMEX-be, tényleg elég jó dolgok vannak ott. Kösz a tippet!
Néhány új kérdés:
-A hátlap-furnért marassam be, vagy egyszerűen szegeljem rá korpuszra? Ez utóbbi szimpibb, mert nagyobb lesz a szekrény...
-A szekrény és a fal közt hátul mekkora távolság kell? Kell egyáltalán? (penészedés, etc)
-GOndoltam egy tükrös ajtóra, hogy feldobja (ja, az ajtók sima bútorlapból lennének). Kell ehhez valami spéci dolog, vagy egyszerűen ráragasztom, és csókolom? Több kivetőpánt kell hozzá? (az ajtó maga kb. 50*230 lesz)
-Egyszer már kérdeztem hasonlót, de most végre tudom mit kérdezek: ha adott egy 50cm BELSŐ szélességű szekrény, arra mekkora rácsapódó ajtó dukál? (ha jól láttam, a kivetőpánt oldalán is "kilátszik" a korpusz, igazából ha jól sejtem ez a méret hatátozza meg a választ - azaz mekkora a bezárt ajtó kivetőpánt feli oldali túlnyúlása az oldallap belső síkjához képest?)
Reményeim szerint szombaton megcsinálom a részletes tervet, és feldobom ide fikázásra..:))
A csavarozás az utóbbi 12-15 évben terjedt el. Elsőre a konfirmátorcsavarral történt, de mivel a klasszikus konfirmátorméretek nem kéziszerszámokhoz, és gépekhez lett kifejlesztve, így a majdnem ezen idővel együtt megjelent faforgácslapcsavarok vették át ezt a szerepet. Mára már egyeduralkodóvá vált a "konyhabútorosok" között a faforgácslapcsavar használata, a konfirmátorral szemben, pedig a cél érdekében jobb a konfirmátor erre a célra mint a faforgácslapcsavar! De mivel sokkal munkaigényesebb (és pontosabb célszerszámokat igényel), így ezek használatáról letettek ezek a kóklercsoportok...
Erzsébeti
Félre ne értsétek! Én nem a hobbyasztalosokat akarom degradálni!! Mert ezen eben az esetben semmi kivetnivalót nem látok, hanem azokat az asztalos (vagy talán nem is asztalos) csoportokat nem szeretem, akik ezt mint szakmunkát adják el:(
Nem drótkefével, hanem valmi puhább anyaggal kell csinálni. Azt hiszem, a Metabo-nak volt vagy van egy célszerszámja, amit fastruktúrálónak hívnak. Olyan, mint egy gyalu, csak a kések helyett kefék vannak benne. Szóval nem mindegy, hogy merre forog. Láttam azzal készült fadarabokat, nekem nagyon tetszett. Jó lenne kitalálni, hogy célszerszám nélkül hogy lehet ilyet.
Pont az volt a lényege, hogy a puhább részeket jobban kimélyítette, mint az erezetet. Próbálok keresni képet.
Szerintem engem most meg fogtok kövezni: de nekem kifejezetten tetszik a konfirmátorcsavar feje a fában is!
És csináltam pár fali szekrényt, pohárszék, vasútmodellszekrény, ilyesmi, amit kifejezetten azért csavaroztam össze konfirmátorcsavarral, mert jól mutat a lakkozott fenyőfával!
nem gondoltam volna, hogy a fatipli ilyen masszivan osszetartja a forgacslapot! Egyszer kiprobalom...az vilagos, hogy lamelloval ossze lehet ragasztani kissebb butordarabokat pl. dohanyzoasztal, ciposszekreny, de hogy a gardrob vagy konyhaszekreny is lehet ily modon tartos, azt nem gondoltam volna. Ebben biztos tobb tapasztalatod van, mint nekunk.
Abban azert egyetertunk, hogy otthon a nappaliban nehez lenne osszelamelloznia, ragasztania, szoritoznia a szekrenyt, szoval jobban jar konfirmator csavarokkal, nem?
Egyebkent semmi kivetnivalot nem latok a butorlap csavarozasaban, ezek a "ládák" azert nem az orokkevalosagnak keszulnek, meghat maga az alapanyag sem tul nemes. Mas dolog, hogy igazi asztalos tomorfabol keszult butordarabokba nem rak femet, dehat a butorlap az egeszen mas tema...
Az évek (évszázadok!) során ez mindig változott...
Volt olyan korszak mikor nyitott lábazattal szerelték a bútorokat, volt mikor takarttal...
Ez gyak egyéni izlés, és divatkérdés...
Én a takart pártján állok, ha hagyományos bútorzatban gondolkodunk.
Az utóbbi években újra "felfedezték" a designerek a nyitott láb "előnyeit"
Én nem tudom, hogy másnak mennyi por gyűlik össze (azért ebből nekem nagy tapasztalatom van!) de én nem tartom olyan nagy mennyiségnek mint ahogy itt írtátok... A fene se húzkodja el a szekrényeit évente, hogy alatta, ill mögötte leportalanítson...
A konyhabútoroknál meg nagyon, de nagyon kevés por gyűlik össze akár az évek során is! Ha az jól megvan csinálva! Ezért vannak a vízvetők, a lábvízvédők meg egyéb szerelvények.
"Én ezért nem tartom helyesnek rferi 1867-es hozzászólását.
Lehet, hogy maradi vagyok, de én pl nem csavarozom a bútoraimat (ezt azért egy hobbyasztalostól nem is várnám el!), tehát én rühellem, ha egy szakembernek mondott valaki azt ajánlja, egy !asztalosnak!, hogy csavarozza a bútort!
Ez nem rád vonatkozik rferi!!! Ezen a fórumon a hobbyasztalosoknak ez egy jó alternatíva (mármint a csavarozás!) Belefér..."
A mondanivalóm szempontjából teljesen mindegy a csavarozás, vagy egyéb rögzítés.
Amit ki akartam hangsúlyozni, az az, hogy egy ekkora szekrényrendszer olyan csámpásan tud állni a padlón, hogy állítható láb nélkül nem akarnám elkészíteni, akkor pedig már nem támaszkodik a földre az oldalfal.
Ha nem támaszkodik a földre az oldalfal, akkor meg szakadás miatt az oldalfal üljön az alján.
Csak ennyi.
Mindenben egyetértek veled, de egy első szekrény nagy csalódás tud lenni, ha jó sok pénzt, energiát belefektetve vagy csámpás, vagy szétszakad.
Kezdjünk számolni:
legyen a 100 centin a padlóban 2mm ferdeség. legyen 220 magas a szekrény. akkor már ha felül összeérnek a szekrények, akkor már alul nem mennek az oldalak közelebb egymáshoz, mint 2,2mx2mm= 4,4 mm.
Amint összetolod őket -mert lehet, mert ezek a papundekli anyagok engednek ennyit-, akkor pontosan ennyire nem téglalap a homlokzat, és az ajtó pontosan ennyire csámpás!
Ordítani fog a hiba.
És méterenként 2mm simán van szinte mindenhol! (még jó, ha csak annyi)
Lehet, hogy maradi vagyok, de én pl nem csavarozom a bútoraimat (ezt azért egy hobbyasztalostól nem is várnám el!), tehát én rühellem, ha egy szakembernek mondott valaki azt ajánlja, egy !asztalosnak!, hogy csavarozza a bútort!
Erzsebeti,
nem ertem, lehet, hogy valamit felreolvasok...hogy raksz ossze egy gardrobszekrenyt, ha nem csavarral? Hangsulyozom, butorlaprol beszelunk, nem tomorfarol...
Van egy "alapigazság" a szakmában (és ez minden építőszakmára igaz!)
Eze pediglen az, hogy ha építünk valamit akkor a függőleges elemek "futnak" végig, és a vízszintes elemek csatlakoznak beléjük.
Tehát elég "hülyén" néz ki az, hogy a vízszintes elemek futnak ki és ebben állnak a függőleges elemek.
Namármost. Ettől el lehet térni!!! De ahhoz, hogy tudjuk, hogy éppen miben térünk (térhetünk) el, ahhoz tisztában kell lenni az alapdolgokkal. Azok akiket nem érdekelnek az "alapok", azok szoktak igen kontár munkákat végezni, és ezt most nem magában az asztalosdolgokkal kapcsolatban írom, hanem úgy általánosságban az "építőszakmáról":(
Eltérni ettől az elvtől, én is el szoktam, mint az előttem szóló példájában, pl akkor mikor tolóajtós dolgot csinálunk akkor így KELL tenni. Vagy pl mikor egy "kisszekrény" készül (cipős, vagy komód stb) akkor annak a tetejét szerintem "illik" végig ereszteni, ugyanis itt már pl nagyobb szerepet játszik az "alapdizájn", mint a szakmai alaprendszer!
Én ezért nem tartom helyesnek rferi 1867-es hozzászólását.
Lehet, hogy maradi vagyok, de én pl nem csavarozom a bútoraimat (ezt azért egy hobbyasztalostól nem is várnám el!), tehát én rühellem, ha egy szakembernek mondott valaki azt ajánlja, egy !asztalosnak!, hogy csavarozza a bútort!
Ez nem rád vonatkozik rferi!!! Ezen a fórumon a hobbyasztalosoknak ez egy jó alternatíva (mármint a csavarozás!) Belefér...
A bútortervezéshez tényleg nem kell más csak papír, és ceruza! (max számológép, ha pontosak akarunk maradni!). Ezek a szoftverek tényleg feleslegesek erre a célra... Ja és persze a józan paraszti ész!:)
Mi asztalosok is szépen lerajzoljuk magunknak amit "nemértünk"
Ezt nevezi a szakma műhelyrajznak:) Mondjuk a műhelyrajz az gyak 1:1-ben készül, és csak a problémás dolgok kerülnek felrajzolásra!! Tehát nem az egész szekrény egyben!:))) Ezt szépen fel lehet rajzolni egy farostlemezre, vagy elfekvő lamináltlapra:)
Itt most belinkelek egy képet amit a szekrénydologhoz készítettem, (csak ide...:))
Segítsetek nekem némi infóval, legyetek szívesek! :)
Egy szobai galéria vázát szeretném lecsiszolni vagy legyalulni 1-2 mm mértékben. (A többi részét leszedem, mert le fogom cserélni - ez biztosan külön kaland lesz, lehet, hogy írok majd emiatt is. :)
Szóval az a kérdésem, hogy milyen géppel tudok én hozzáférni jól pl. a sarokrészekhez, ahol két gerenda vagy az oszlop és a fal találkozik? A sarokcsiszolóval nem vágok bele csiszolás közben a merőlegesen álló oszlopba vagy a falba? Vagy legyen inkább szalagcsiszoló? Gyalulni lehet egyáltalán ilyen esetben vagy csak akkor, ha darabokban van az egész?
1m-enkent idealis a tagolas. Nagyobbat valoszinuleg ugysem tudsz bepasszirozni, felallitani a szobaban.
Ami nincs legmentesen lezarva, oda bemegy a por. Marpedig a szekrenyen hatul, alul nem lesz szoknya, a hatfal altalaban nem er le a foldig.
Szoval valoban nem fog latszodni, csak Te fogod tudni micsoda dzsuva van a szekreny alatt...ugyhogy evente legalabb egyszer ki kell takaritani, de akkor meg el lehet huzni.
Amit viszont szoknya nelkul erdemes gyartani, az a konyhabutor. Na ott egeszseges, ha hetente fel lehet mosni a butor alatt, mert bemegy a morzsa, meg a kaja meg a por.
Jah, én több darabból gondoltam a szekrényt (1m-enként), így annyira remélem nem lesz vészes a beállítás.
Ezt a takarítás dolgot sosem értettem - miért kéne egy szekrény alatt takarítani, ha zárt alja van? Nem megy be csak minimális por - és nem is jönk ki, nem is látszik... :)
Tényleg, mennyire kell/szabad falig tolni a cuccokat? azaz - maradjon fenn a díszléc a padlón, vagy le vele?
Azért nem értitek az előző rajzaimat, mert én egy széles, hosszú, nagy, esetleg tolóajtós gardróbszekrényt mindenképpen állítható lábakra tennék, mert a padló sosem egyenes és vízszintes.
És rettenet kín, egy ilyen aljzaton az össze-vissza nyakló szekrényt beállítani.
És amit rajzoltam, az alatt még van "lábazat", amit le lehet pattintani, és alatta időnként kitakarítani.
jol rajzolod/gondolod. A szoknya csak egy kb. 7cm magas takaro lap. A meretek megadasakor ugyelj, a "szaliranyra", azaz a szoknya szaliranya megegyezzen az ajtokeval (vagy eppen meroleges legyen ra, ha olyan a design)
kezzel lerajzolva, es jozan paraszti esszel ki tudod szamolni papiron, nem kell hozza szoftver.
Ugye a szekrény lábazaton van, azon támaszkodik, tehát valahogy így képzeltem:
I I I I
I I I I
I I I I
I I____________I I
I I____________I I
I IXXXXXXXXXXXXI I
Az X a "kitöltő rész", függőleges síkban.
A te rajzod alapján úgy látom, mintha a szekrény padlóval találkozó alja egy lap lenne - ez így jó? Kicsit furcsállom (vagy rosszul nézem az ábrát) - az úgy elég stabil?
