Natúr forgácslapból készítettem hangfalat, amit furnéroznék...
A doboz összeállítása után átmentem excenter csiszolóval rajta, a széleit így sikerült néhány tizeddel lejjebb csiszolnom a síktól.
Ezáltal ha egyenes felülettel préselem, a szélein nem fogja a ragasztó, ha EPS-t teszek alá, akkor pedig a ragasztó nedvesítő hatása miatt egymásra türemkednek az illesztett furnérok.
Palma és Soudal PVAC ragasztó is nedvesíti nagyon, púposkodik tőlük. PU ragasztónál nincs ilyen probléma, az viszont átjön a furnérok illesztésénél.
Nézem azt a "Titebond Cold Press for Veneer Faragasztó"-t, ennél azt írja hogy "Minimalizálja a ragasztó átázását a furnéron keresztül."
Van ezzel a ragasztóval valakinek tapasztalata, vagy egyéb ötlet?
Az a kis lámpa a kapcsolóban csak annyit mutat meg, hogy él-e az adott hosszabbító, vagy az adott aljzat, vagyis ha bedugsz valamit, akkor az fog-e működni, vagy sem. Semmi köze ahhoz, hogy ha beledugunk egy szöget valamelyik lyukba, akkor ráz-e vagy sem. Ha egy készülékbe bele akarunk nyúlni, akkor vagy ki kell húzni a konnektorból, vagy olyan hosszabbítót használni, amiről egyértelműen megállapítottuk, hogy mindkét szálat bontja.
Az amcsi hobbisták gondjai. A 41cm-es feldert akarta nagyobbra cserélni, és alig bírta eldönteni, hogy Martin, Format4 vagy SCM legyen (ejjj, micsoda problémák). Aztán végül az utóbbi nyert. Az hétszentség, hogy a gépparkja többe van, mint az audi a garázs előtt :)
Ez a hosszabbító Magyarországon nem forgalmazható. Balesetveszélyes, mert a kikapcsolt kiskapcsoló és sötét kislámpa mellett is van fázis a konnektorba dugott készülékben. Olyan helyre tervezték, ahol polarizált a dugó, aztán gyártottak belőle európai dugósat is, mert miért ne.
Kapott egy textil alapú ragasztószalg fedést a kulcslyuk, a végén kis papírfecnivel - ez a lyuk fedőjének nyitója. A kis ravasz darázs nemcsak a lyukat tömte be, hanem a zár belsejébe is rakott szépen, annyira, hogy teljesen megszorult a zár. Kívülről csak sokszori olaj befecskendezés, mozgatás, kirázogatás után lehetett működő állapotba hozni.
Majdnem :) A hosszabbító főkapcsolója mindkét vezetéket megszakítja (fázis, nulla-t). Az aljzatok kis, világító kapcsolói viszont csak egy vezetéket szakítanak meg, aminek értelemszerűen a fázisnak kellene lenni. Az elosztó felépítése olyan, hogy két sín szalad végig, az egyik a védőföld, a másikra pedig a nullát kellene rávezetni - ami, mint a példa is mutatja, nem 100%-osan található el. Én a csatlakozó dugaszra filctollal feljelöltem a fázis helyét, így talán a tévesztés kevéssé valószínű. Nálam minden fali aljzat földelt, és a fázis kötése mindegyikben bal oldalra esik, így elegendő a csatlakozó dugóra tett jel.
A leírt tapasztalatok alapján szelektív kapcsolós elosztókat csak bemérés után fogok használni, ha idegen helyen vagyok, pl. nyaraláskor.
Értem, de egyrészt az a hosszabbító hibája, hogy nem szakítja meg mind a két vezetéket, másrészt nem segítene rajta az sem ha jelölve lenne melyik a fázis -> lásd pl ha fordítva dugod be a csatlakozót a falba akkor máris hamis információ lenne.
- ha 'jó' pozícióban van az elosztó dugója a fali konnektorban, akkor:
-- az elosztó bármelyik aljzatában az elosztó főkapcsolójának bekapcsolt állapotában korrekt kijelzést kapunk, azaz: ha az aljzathoz tartozó kapcsoló nincs bekapcsolva, akkor nincs jel, ha be van kapcsolva akkor korrekt bekötést jelez.
- ha 'rossz' pozícióban van a fali csatlakozó bedugva, akkor:
-- ha az elosztó főkapcsolója bekapcsolt állapotban van, akkor
--- az elosztó bármelyik aljzatában a hozzátartozó kapcsoló kikapcsolt állapotában láthatjuk az említett 'Live-Ground reverse; Missing ground' kijelzést (!), ha bekapcsoljuk a kis kapcsolóját, akkor szimplán a fázis-nulla felcserélését mutatja.
Kimértem, tehát a 'rossz' pozícióban bedugott fali csatlakozó esetén, az elosztó főkapcsolójának bekapcsolt állapotában az elosztó minden aljzatában megjelenik a fázis, akkor is ha a saját kapcsolója nincs bekapcsolva !!! Azaz, a kis kapcsoló ilyenkor a nulla vezetéket szakítja meg, és nem a fázist.
Gondoljuk meg, mit okozhat, ha az elosztó aljzat ának 'kikapcsolt' állapotában csatlakoztatott bármit rossz helyen érintünk, abban a hitben, hogy kikapcsolt (leválasztott) a készülék.
Azt gondolom, így már érthető az életvédelmi aggodalmam. Mindaz, amit leírtam csak és kizárólag az olyan elosztókra érvényes, amelyeknek minden aljzata saját kis (világító) kapcsolóval van ellátva. A lokális kapcsolók nélküli elosztók aljzatai a fali csatlakozó kötését másolja vagy fordítja a bedugás irányától függően - de ez váltófeszültség esetében nem probléma, ahogy Paco155 is írta..
A Wikipediában is azt írják, hogy Európában nincs megkötve. Nem is lenne értelme, hiszen bedughatod a dugót fordítva is. Viccesebb, hogy a franciáknál, ahol nem lehet fordítva bedugni, ott sincs megkötve a fázis helye!
Minden alkalommal ráguglizok (régi színjelöléseket egyszerűen nem jegyzem meg), mikor cserélek dugaljat és erősen megoszlik még a villanyszerelők között is ez a dolog , állítólag szabványban nincs rögzítve. Újabb trend a jobb+, ezt azzal magyarázzák, hogy ha jobb oldalt van, nagyobb valószínűséggel a jobbkézzel érsz hozzá, kisebb a szíven átmenő áramütés veszélye. Persze ez lehet nettó hülyeség is :)
A miótát nem tudom, de tudtommal nincs. Egyszer régebben megpróbáltam megkeresni, és nem is találtam rá szabványt. De ha tudsz hozni azt szívesen veszem mert akkor legalább tudom majd mihez tartani magam. (Amúgy az EU csatlakozós socketteszterek pont nem bal hanem jobboldalra teszik a fázist akkor látják jónak)
"Nálam a fali aljzatok úgy vannak bekötve, hogy a jobb oldali érintkező a fázis, a bal a nulla, a védőföld értelemszerűen a szélső szegmensekhez csatlakozik."
Ez pont a hibás verzió, mert a fázisnak a bal, a nullának a jobb oldali érintkezőnek kell lennie szabvány szerint a fali konnektorban.
Nem csak darazsak, de a poszméhek is ezt csinálják - ÉS BŐSZEN ÁM!
Ha rákeresel a méhecskehotel vagy darázsgarázs szavakra, meglátod, miket csinálnak nekik direkt emiatt a szaporodási szokásuk miatt.
A kék fadongó még olyan méretű sárfészket is képes csinálni, ami olyan vastag, mint a hüvelykujjam. Ha talál egy 10-15mm átm. megfelelő lukat, akár azt is betapasztja petézés után.
Tudományos megfigyelésre nekik kémcsöveket is szoktak kitenni a darázsgarázsba, mert akkor oldalról bele lehet nézni lezárt állapotban is.
"A 'helytelen' csatlakozás esetében azt mondja a teszter, hogy fel van cserélva a fázis és a föld, valamint nincs földelés. (Live-ground reverse; missing ground) Ez életvédelmi szempontból nem túl szerencsés állapot. "
A fogyasztó persze hogy nem veszi észre. A váltakozó áramnak nincs kitüntetett iránya, a fogyasztó számára a védőföld nem is látható, az áram csak a fázis/nulla vezetékeket használja. Ha hiba van és a védőföld felé folyik 30 mA-nél nagyobb akkor meg a fí relé levág. Az a kínai teszter viszont úgy van elkészítve, hogy mind a három vezetéket vizsgálja, így számára látható, hogy a melyik két vezetékben azonos a potenciál, és akkor a harmadik lesz a fázis.
"Azt gondolom, minden dugaszon és aljzaton fel kellene tünteni a fázis bekötés helyét."
És ha fordítva dugod be a csatlakozót akkor máris rossz lesz? Mármint azt a fajtát aminek hátul jön ki a kábele nem oldalt. Magyarországon nincs megkövetelve a fázis helye. A teszter azért mutatja rossznak mert vannak olyan országok ahol igen. Csakhogy azokban az országokban nem is kell jelölni, mert három pólusú a csatlakozó és nem is dugható be máshogy! Szóval a bal oldali fázis bekötés is engedett, cserébe magyarországon villanyt csak az szerelhet akinek képesítése van rá. Az meg úgyis tudja, hogy melyik melyik. A fogyasztónak meg mindegy ahogy fent is írtam.
Érdeklődni szeretnék, hogy létezik-e olyan bogár vagy madár, amelyik a kulcslyukat betömi ? Most (2:14) fejeztem be a villanyóra doboz rendbetételét, mert a Fi relé lekapcsolt egy rossz mozdulat következtében, és ki kellett feszegetnem a villanyóra szekrény ajtaját, mert a kulcs helye színültig le volt vakolva sárral (?). A zárat szétszedtem, kitisztítottam, az ajtót újra illesztettem - a rossz munka mindig megbosszulja magát - és most fejeztem be.
Egy lényeges információ: az olyan elosztó, amelynek mindegyik aljzata földelt és külön, kis világító, billenő kapcsolóval kapcsolható be-ki, érdekes jelenséget produkál:
Nálam a fali aljzatok úgy vannak bekötve, hogy a jobb oldali érintkező a fázis, a bal a nulla, a védőföld értelemszerűen a szélső szegmensekhez csatlakozik.
- ha pl. a földelt dugóját a fali konnektorba úgy teszem, hogy a vezeték törésvédője lefelé mutat, akkor az aljzatok használhatatlan bekötést mutatnak.
- a megfordítom a dugaszt, akkor korrekt a bekötés az elosztó mindegyik aljzatán.
A jelenség oka az elosztó belső bekötésében rejlik - a fázis és a föld sín és a fali konnektorbeli fázis-nulla bekötés illeszkedése a kulcs. A dolog szépsége, hogy az elosztóba csatlakoztatptt fogyasztó 'nem veszi észre'. Nálam is csak úgy derült ki, hogy egy konnektor teszterrel vizsgáltam, jó-e a bekötés, mikor egy szünetmentes táp elektronikáját javítottam. A 'helytelen' csatlakozás esetében azt mondja a teszter, hogy fel van cserélva a fázis és a föld, valamint nincs földelés. (Live-ground reverse; missing ground) Ez életvédelmi szempontból nem túl szerencsés állapot. Azt gondolom, minden dugaszon és aljzaton fel kellene tünteni a fázis bekötés helyét.
Ráhibáztál, mert pont valami ilyesmi az elképzelés. Fémborításra is gondoltam, csak nem néztem még utána az áraknak és a lehetőségeknek, meg hogy egyáltalán hol tudok beszerezni ilyet itt helyben. A fémhez meg aztán tényleg nem értek, csak követem a tanácsaitokat.
Az osb-s/kerámiás elképzelésemről akkor lemondok, köszönöm a tanácsokat.
