Nem asztalos kérdés, de van köze a fához, ezért itt kérdezek:
ha jól számoltam, 4. alkalommal ázott be a parkettánk a nappaliban a mosogató csap hibái miatt (egybetér, olyan amerikai konyhás). Illetve mindenféle csatlakozó idomok, vezetékek durrantak el már többször is. Ma reggel megint arra ébredtem, hogy sziszeg a vezeték, és a parketta alá befolyt a víz. Annyira nem tűnt veszélyesnek a helyzet. Elkezdtem szárítani a parkettát villanyos melegítő fújókkal. Aztán egy helyen elkezdett emelkedni a talaj, most éppen van egy hosszú púp a nappali közepén.
Az a kérdés merült fel bennem, hogy rosszat tettem-e a melegítő fújással? Valamikor délután kezdett emelkedni igazán, és akkor le is állítottam a melegítést. Jobb lett volna, ha nem szárítok? Mikor kezd el jobban dagadni a fa? Ha lassan kiszárad, vagy ha gyorsabban kap meleget?
Érdekes ez a Parkside tűzőgép. Én is vettem jó régen egy levegőst, nekem tökéletesen működik. Láttunk már ebből a márkából olyat, hogy egyes sorozatok nem olyanok, mint a másik. Griff sem tudta használni a PS tűzőgépét.
Villanyosból meg megvettem (én is némi előzetes kanyarok után) egy itt melegen ajánlott Novus gépet a profibarkácsról, és nem bántam meg.
Ja, hogy ezeken kívül más is tud rossz lenni rajta :) Viszont van rajta fordulatszámszabályzó, szerintem első osztályú festékesdoboz felrázót lehetne belőle készíteni.
sajnos az evek soran vettem egy levegos parkside szegezot, majd meg egyet (hatha az jobb lesz - pont akkor kellett egy projekthez, amikor volt), ezek utan vettem egy elektromosat is (nem akkus).. . szoval tiszta hulye voltam, mivel utana vettem egy rendes levegoset a parksideokat meg leadtam veszelyes hulladekkent. szoval, mint a mondas, az vesz dragan, aki ketszer vesz ...
A tábla hátuljára cscsavarozol egy léckeretet, ami belefér a zártszelvény keretbe, körbe maradjon 3mm minden oldalról. Valami rugalmas anyaggal kitöltöd, ami középre húzza, de tud mozogni. A lécre belülről felcsavarozod a belső borítást, ez nem engedi előrefelé kiesni, de az egész tud benne úszni.
Nekem ParkSide PET 25 C3-om van már jópár éve, de abba nekem eddig egyszer sem szorultak vagy csavarodtak bele a szegek. Szóval fosnak egyáltalán nem mondanám, persze túl jónak sem. Nyilván nem egy pneumatikus szegező minőség, de az ára sem annyi...
Köszönöm az infókat. Nálam 72x20 mm a gyalult léc keresztmetszete és M6-os kapupánt csavarokkal lesz rögzítve. Már vagy 4 hónapja megvannak a lécek, száraz hűvös helyen tárolva, de azért néhány léc kicsit elvetemedett. Nem is igazán hosszú a kerítésem, de még így is majdnem 100 darab lécet kell lefestenem és felfurkálnom, ami sok idő és jelenleg abból van a legkevesebb.
Nekem szintén ilyen kerítésem van, (szélezetlen) akác deszkák, csak nem zártszelvényen, hanem "szögvason". M8-as kapupánt csavarokkal szereltem fel, 2-4 darab/deszka (szélességtől függően). Az M8-as csavar indokolatlan, de felülmúlhatatlan előnye volt az, hogy ingyen lett... :)
8-as furatok vannak a fém vázon. Amelyik deszka akart, az meghajlott, de repedésnek, törésnek, bárminemű roncsolódásnak jele sincs.
Ahogy az akác képes hajolni, arra nehéz holmi furat nagyobbítással készülni, jobb szerintem bőven túlméretes csavarral szerelni, amit nem fog elszakítani, és mivel nyilván nem fog az összes deszka egyformán görbülni, így ha egy-egy mozgásnak is indul, a szomszédait nem fogja tudni magával húzni.
A hőtágulásról fa esetében elhanyagolható mértékben beszélhetünk, ahogy tudom, hiszen épp hő hatására fog nedvességet veszíteni, azaz egyúttal zsugorodik.
Itt a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ha extra száraz állapotban kerül felcsavarozásra, 0 mozgástérrel. Szerencsétlen helyzetben húrirányban ha ismereteim helyesek, akkor 6-10%-ot képes dagadni, azaz a 20mm-es deszka 1,2-2mm-t, ami egy önfúró vagy facsavar fejét akár le is szakíthatja, ahogyan az meg is történt.
De ebbe nyilván számtalan egyéb körülmény is beleszólhat pozitív és negatív irányba is.
Ha semmi nedvességet sem vesz fel a fa, akkor is van alakváltozás a hőtágulásból adódóan.
Ráadásul fánál a hőtágulás mértéke irányfüggő, legkisebb szálirányban. Abban viszont teljesen igazad van, hogy ez fafajtánként nagyon eltérő lehet.
Én is számolgatok, mert most készítek egy kerítést, függőleges akác lécekkel, amik vízszintes zártszelvényben lesznek kapupánt csavarral rögzítve és a zártszelvényből hegesztett kapukban is ilyen lécek lesznek. A lécek rögzítésénél mindenképpen valamilyen szabadságfokot fogok biztosítani a zártszelvénybe fúrt nagyobb furatokkal, csak még nem döntöttem el, hogy mennyivel nagyobbak legyenek a furatok.
Itt a keresztmetszeti rajz, hogy jobban érthető legyen.
A fa borítás kerete 12 x 2 cm luc deszkából lesz, a sarkoknál köldökcsapokkal ragasztva. Gondolom ez elég, mivel nem a fa borítás fogadja a terhelést.
A keretbe hátulról 1x1 cm falcot marok, ebbe "ülnek" majd hátulról a szintén falcolt lambéria elemek, ragasztva és/vagy csavarozva. A képen ez nincs berajzolva.
A tev szerint összeállítom mindkét borítást, majd egyben teszem fel a zártszelvény keretre, miután beállítottam.
Felületkezelésre vastaglazúrt gondoltam, de ebben is elfogadok tanácsot. Az ajtó felett előtető van, így eső tulajdonképp nem éri.
Viszont dél-nyugatra néz a homlokzat, napfény bőven éri.
Készíts a zártszelvényt két 7-es furatot és M6-os menetesszárral csavar rá két 2x5-ös profilt. A belső lambériát tűzd fel 2x5 profilokra és a külső deszkát rögzíts facsavarokkal, 4x60-al, nem végig menetessel, előfúrással a lambérián és a 2x5-ös profilon keresztül. Minden deszkába eressz be két csavart.
Kb. nagy sok kaput csináltunk, ami fémvázra mind a két oldalról be volt burkolva falcos deszkával, mindenféle méretben. A fémszerkezettel együtt.
Aztán meguntam az a keskeny bevésőzárat vésegetni a fémbe és terveztem egy kaput fából. Ezek a bevésőzárak elég gyenge minőségűek. Keskenyek és a rugók rövidek.
Ez mind nagyon szép, de neki egy meghatározott méretben kell, csak külső borítás a már megkévő szerkezetre, és kívülről nem szabad látszódnia a csavarnak/csavarfejnek. Szóval a hozzászólásodnak semmi köze a problémához, és semmit sem segített.
Készíts a zártszelvényt két 7-es furatot és M6-os menetesszárral csavar rá két 2x5-ös profilt. A belső lambériát tűzd fel 2x5 profilokra és a külső deszkát rögzíts facsavarokkal, 4x60-al, nem végig menetessel, előfúrással a lambérián és a 2x5-ös profilon keresztül. Minden deszkába eressz be két csavart.
Kb. nagy sok kaput csináltunk, ami fémvázra mind a két oldalról be volt burkolva falcos deszkával, mindenféle méretben. A fémszerkezettel együtt.
Aztán meguntam az a keskeny bevésőzárat vésegetni a fémbe és terveztem egy kaput fából. Ezek a bevésőzárak elég gyenge minőségűek. Keskenyek és a rugók rövidek.
Aztán terveztem egy kaput fából.
Van láncmarónk, azzal gyorsan össze lehet csapolni egy keretet, a frízek 68mmm a csapok 37 mm vastagok, van andrásolás is. Így kivül és belül is rá lehet rögzíteni egy 15mm vastag falcos deszkát, úgy hogy nem látszik csavar rajta. Ki van találva. Tokozat 80x100 és ki van facolva. Az oszlopok 100x100x6-os zártszelvény, az alapnál vasbetonnal összekötve, fa tokozat rárögzítve, a két látszó lap beburkolva, a tetején egy fa kalap.
Kaptam 160 kiló zsanérokat a Simonsweknél (be kell marni a 3mm, jó nagy, a luft 4mm), falc nélküli belső ajtóra, abból kettő megbír egy 2x2.4-as nyilót (ami max. 100kiló, boroviból). Általában van egy gyalogkapu és egy autónak való. A 160 kilós zsanér a 110 cm széles ajtóra van méretezve és minden plusz 10 cm rá kell számolni 6% a terhelhetőségét. A kapuszárnyak alá a fém botlasztónál szerelek egy vas éket, becsukott állapotba a kapuk ráterhelnek.
A kapura felteszek egy külső ajtó bevésőzárat 45-ös dormasal, karmos zárópontokkal és egy bejárati ajtó kilincset, az autós kapura felteszek két 500mm hosszú részelős tolózárat, vagy a motorokat az oszlopkra és a karokat a nyilókra. A kapukra tetejére szerelek egy U alakú 0.7mm horganylemezből készült csepegtetőt, a oszlopok tetejére egy kalapot lemezből. Ha nem folyik be a strucokba a víz, nagyon sokat tart a kapu.
Néhány gyors lövés, a keményfába gond nékül belelőtte a hozzá kapott hosszú u-szöget. Az első benyomásom jó róla, összehasonlítási alapom csak a kézi tűzőgéphez van. ALkalomszerű használatra szerintem meg fog felelni.
Az alapvetően felületkezelési kérdés, hogy mennyi nedvességet lesz képes a fa felvenni, erről pedig a kolléga nem tett említést, ahogyan a felhasználni kívánt faanyagról sem.
Szóval ezt így kijelenteni szerintem egyelőre a kapott infók alapján nem lehet.
