Az ok egyszerűen a brutális nyomorúság. Én sok időt töltöttem a nagyszüleimnél a 60-as években. A kukoricaszárról a tehénke lerágta a levelet, a maradékkal fűtötték fel egy héten egyszer a kemencét kenyérsütéshez. Kiásták a földből a napraforgó és a kukorica tövét is, azzal fűtöttek télen. Gondolod hogy szórakozásból csinálták? A konyhában melegített téglával enyhítettek a fűtetlen szobában legalább a dunyha alatt egy kicsit a légkörön. Nehéz elképzelni, igaz?
Szépen kérlek, ne parasztozz és ne is tirpákozz! Ha már pejoratív akarsz lenni írjál bunkót, barmot, egybites nyomorultat stb. Köszönöm.
Paco-nak sajnos igaza van. Az ilyen extrák hátrányai csak akkor derülnek ki, ha benne élsz. Sok ilyen dolgot sorolhatnék, de egy néhány:
Előtető vagy fedett terasz polikarbonát fedéssel. Legyen világosság! Aztán amikor az első kánikulai napon kimegy és leül, csodálkozik hogy leég a haja (ha van). Kétségbeesetten szaladgál árnyékoló, raschelháló és ilyenek után. Na ja, én szóltam előre...
Unokaöcsém hasonló nappalit épített. Év múlva redőny került rá. Nyáron az árnyékolás, télen a hővédelem miatt szinte állandóan le van engedve. Ha ilyen házban élsz, a természetet nem az üvegen keresztül kell élvezni. Kiülsz a teraszra és ott vagy benne csak nem esik rád az eső. Vagy esetleg dolgozol a kertben...
Pár évtizede divatba jött felénk a Dallas sorozat hatására a galériás , magas nappalis házikó. Nagyon impozáns, csak éppen nem a mi éghajlatunkra való. A tulaj az első télen csodálkozott el: padlófűtés van és lent a nappaliban mégis majd megfagyok. A galérián meg leég a hajam. Ja kéremszépen a fizika az olyan, hogy megerőszakolni nem lehet. A meleg levegő ugyanis felfelé a hideg meg lefelé száll. Texasban elég a klímát a galériára tenni és az egész lakásban hűvös levegő lesz. Ha fűteni kell akkor ez már nem működik.
Hát, ne haragudj, de a világ összes ragasztóját nem próbáltam ki rajta.
Azt sem tudom, ezt a faizét mivel szokták felragasztani, szóval erre nem hinném, hogy tudunk válaszolni.
Mivel a mélyalapozó tulajdonképpen egy erősen hígitott PVA anyag, szerintem sok inen ragadni fog hozzá. Az a kérdés, mivel lehet ezt a faizét ragasztani, ami ott is tartja, amíg megköt a ragacs?
Jó, de több kockát egymás mellé lehetett volna tenni, abból is kettőt egymás mögé. Egyedül a beszerezhtetetlenséget és az üveges tót alapanyagának egyenméretét és ritka járását érzem oknak.
Én úgy hallottam, hogy régen a kicsi ablaknak legalább 2 oka volt: technika és pénz nem volt a nagy felületű síküvegek előállítására, illetve az egyrétegű ablakok az akkori megoldásokkal igazi hűtőegységek voltak.
Azt nem tudom miért voltak olyan kicsi ablakok, meg alacsony, fejbeverős ajtók. Ablakra lehet talán az a magyarázat, hogy drága volt az üveg? De a fejbeverős ajtó...
"ezért van a hagyományos (mediterrán) építkezésben olyan előtető, és tájolása az épületnek, hogy télen amikor a nap alacsnyan jár süssön be, nyáron amikor magasan jár, akkor viszont ne"
A tornácos házak lányege, és a telekméretek is azért voltak akkorák, hogy ne takarják ki egymás elől a napot. A házat is mindig az északi oldalra építették, hogy kelttől-nyugatig benapozza. Az utcák is eredetileg ennek megfelelően kellene, hogy legyenek, de ezt a profitéhes vállalkozóipar már telibeszerta amikor a régi nagy portára behúztak arra merőlegesen egy sor kutyaólat. Ámbár annak meg az az előnye, hogy olyanok mint a termeszvár, pont a déli nap nem süt be :) De télen se!
Ezt még meg klehet fejelni azzal, hogy fenyőfákkal szarják tele a picsa kis udvart, de jó is az... télen-nyáron mindent kiárnyékol, napfényt, lámpafényt, holdfényt, és még a fű se nő alatta.
Simán beépíteném annak a padlásfeljárónak. Felfelé ki tud majd száradni télen (fog is, mert nagyon száraz lesz neki a levegő ott), és ahogy megépíted a feljárót, lerögzíted ezeket, nem fognak tudni elvetemedni. Én hasonló anyagokból egy egész tetőt csináltam, fafödémmel, és simán kiszáradt minden, beépítve vetemedni sem tudott.
Egyelőre felfelé ne legyen lezárva a pára, és nem lesz gond.
Mert a fatelepen nem volt más. Ez egy építőipari fatelep, ott csak rigófüttyös fák vannak.
A kérdés persze az, hogy mi történik ezzel a vizes fával, ha felhasználom? Ha ragasztani akarom, elenged? (Röhej, hogy 20 éves fával szórakozás után ilyeneket kérdezek, de miután soha nem dolgoztam csak légszáraz fával, így tapasztalatom nulla.)
Légszáraznak. A 12-15% az már belefér így ősszel. De belül is annak illene lennie, azt meg nem nagyon tudod pár hét alatt kiszárítani.
Nem lesz jó hír, de vagy kb. jövő öszig vársz a dologgal, vagy elsétálsz megint a fatelepre és veszel száraz fát, ezt meg majd felhasználod másra ha kiszáradt.
Amúgy, ha vittél magaddal nedvességmérőt akkor miért hoztad el a vizeset?
Kérdezek valami fásat. :) vettem a napokban a fatelepen (kültér, elvvileg fedett hely) különféle keresztmetszetű építési anyagokat (cserépléc, deszka). Már tapintásra is érezni, hogy elég vizesek. A nem tudom mennyire megbízható fűszerboltos nedvességmérővel mértem 15%-ot és volt faanyag, aminél kiakadt a mutató (tehát 40%felett) Most bent vannak fűtött térben (kazánház) ahol 20C körül van de elég magas (65%) a páratartalom. Szerintetek meddig érdemes szárítgatni ezeket? Van egy 160cm átmérőjű padlásfeljárat és ezt kellene valahogy nyitható-zárható módon befednem. Kap egy keretszerkezetet, alulról mondjuk egy rétegelt lemez borítással és a tetejére majd különféle szigetelőanyagok kerülnek fix és mozdítható rétegekben. Lesz egy másik felhasználása is, egy létező 160cm széles nyílást kellene befalaznom és a terv az, hogy 5x10-es deszkákból készül egy keretszerkezet, bele kőzetgyapot, fedésnek pedig gipszkarton. Itt is kérdés, hogy mennyire kell száraznak lennie az anyagnak?
4 db 40 méteres furat, nem szív és nem nyom semmit hanem fagyálló kering bennük (oda-vissza csőszonda) az a hőszállító közeg a mélytalaj és a hőszivattyú között. Télen a meleget hozza föl, nyáron meg visszatöltöm a hőt és ezzel "mellékesen" hűtöm a házat.
Mint írtam, sok ablakunk van, és nem is kicsik. Némi hezitálás után csináltam fatáblákat az ablakokra. 2 db tábla van minden ablak előtt, ezt húzom fel az ablakok fölé, egyik a másik előtt, csőmotorokkal mozgatva, távirányítva. Nincs klímánk sehol, és nagyon ritkán érezzük a hiányát, akkor amikor éjszaka sem megy a hőmérséklet 25 fok alá.
Az a bajunk, hogy boltíves ablakaink vannak. Ma már tudnám, milyen áthidalóval és megoldással tudnám beépíteni a falba a faredőnyöket, akkor még nem voltam ilyen informált, utólag kellett megoldanom barkácsolással, ez lett a fatábla. Ha ma építenék nagy üvegfelületekkel házat, meg tudnám oldani a teljes sötétítést is, kizárva a napot és a fényt is.
