És a 120 cm-es osztásközről mi a véleményed? Én ennyivel építettem fel a házam tetőszerkezetét. Igaz, hogy egyedileg gyártatott 17*7,5-ös szarufákkal és 45 fokos lejtéssel, a szarufákon párazáró fólia, azon még hosszában + 5 cm magas kiszellőző rétegnek távtartó + 2.5 cm vastag telibe deszkázás, rajta a kátránypapír és ezen meg a 3 réteges kanadai zsindely. Ezen nincs tető lécezés, mivel telibe van deszkázva. A párazáró fólia alatt is van egy cm-es légrés majd 15 cm üveggyapot szigetelés alatta, majd még egy fólia, és utána 2 cm vastag lambéria ami alulról látszik és a szarufák közé van beszabva, hogy a szarufák is látszódjanak. Én így terveztem meg a tetőt, a mérnök meg elvégezte a számításokat rá és bőségesen elegendő volt a 120 cm-es osztásra is. A normál cserepes tetőknél 1 m2 105 kg-al számolnak, míg a kanadai zsindelynél csak 14 kg a zsindely súlya. A hó nem áll meg ezen a tetőn, azonnal lecsúszik illetve a hópihe az rajta tud maradni, de az első szélmozgás leviszi. Maximum deres szokott lenni a tető. A szélnyomás viszont elég jelentős amire méretezni kellett mert 45 fokos a tető így elég magas is a gerince és nincs fedélszék sem 6.6m-es fesztávon. A szarufákon 2.5 m magasságban futnak a szarufa összekötők ami egyben a szobák lambéria mennyezetét is tartják. A szarufa összekötők 20 cm széles 2.5 cm vastag deszkákból van készítve a szarufa két oldalán 1-1 darab, és 2 méterenként van 7.5 cm vastag távtartó kocka berakva a deszkák közé.
Már több mint 20 éve lakunk a házban és még sehol sincs semmi behajlás, az ugyanis azonnal látszana mivel alulról a gyalult szarufák is látszanak belül, kívül meg a zsindelyen látszana.
bocs, csak azért írtam, mert mindenki a 12 vagy 15 magason lovagol, miközben az alapvető változtatandó az az osztásköz. ha 20x15 gerendákat tesz fel, a méteres osztás akkor is túl nagy.
Mit nem? Én is azt írtam, hogy sűrűbbre kell rakni. (de még mindig fogalmunk sem, hogy miről van szó. Legalább egy vázlat kellene, addig csak találgatás az egész)
a méteres osztás a kérdés. tökmindegy milyen magas a szelemen, ha méterenként van, akkor közte belóg a cserépléc mint atom. muszáj sűrűbbre rakni. ha meg sűrűbben van, akkor egyből megvan a szelemen teherbírása.
12x7.5 méterenként helyett 12.75 60 centinként. egy méterre 1.66 db jut. Pont annyi fa, mintha 12x12-est tettél volna méterenként. csak nem lóg be a léc.
Csatlakozom az előttem szólókhoz :) Nemcsak a letisztultsága tetszik, hanem a kitartásod is.
Mentettem kedvencekbe a posztodat, majd küldöm szeretettel azon ismerőseimnek, akik szerint bárki - így én is - gyorsan össze tudna "dobni" bútorlapból akármilyen bútort, volt már köztük konyha is, és léccilécci. Úgy, hogy bútorlapból eddig még csak macskakaparót csináltam :D /nem mintha fából könnyebb lenne, sőt .. max jobban tetszene nekem is/
Pont elég volt látnom a kis asztalka és a kis összecsukható szék kapcsán látni, mi meló "nyersfából" valamilyen használati bútordarabot megcsinálni. És ebben táblásítás még nem is volt ...
Írod a hogy bútorlap kapja be, mert egyik részen 19, másik részen 17 mm. ?? :-O Aztak. Pl m18-as rétegelt lemeznél tapasztaltam már max 1mm eltérést, egy halomból való de két külön táblánál, de őszintén szólva bútorlapnál (ami nincs agyonra ázva) el nem tudtam volna képzelni ilyet. Mondjuk - lehet hogy majd én is fogok ha egyszer beadom a derekam ...
mi lesz a fedés rajta? ha lapos, akkor nagy a hóteher. az 1m gerendaköz nagyon nagy, én azt csökkenteném. gondolj bele, egy tetőléc méterre feltámasztva mit bír, ha a közepét terheled?
Nos nem tudom biztosan hogy néz ki 10év múlva. A mi konyhánk 5 éve a miénk, és akkor már benne volt a konyhabútor. A beépített mosogatógép 12 éves. Gyanítom, hogy a bútor sem fiatalabb.
Bútorlap korpusz, a front éger "deszka".
A csak bútorlap polc élzárásai a sarkokon csúnyán kopnak.
A rosszul tömített munkalap a mosogató mellett mintha púposodna.
A tömör lakozott frontok köszönik jól vannak.
Pedig az elmúlt két hónapban - amióta a fiam jár - kap tapogatást rendesen meg néha fizikai behatást is.
De nem aggódom túl, mert ha eléri azt a kort - a gyerek - hogy már nem vágja gallyra, akkor egy csiszol-lakkoz menet után újszerű lehet.
sokat segitene egy alaprajz es egy metszet, akkar kezel rajzolva , nemtom pontosan mit szeretnel kivitelezni de 4 meteres fesztavval majdnem lapostetonel a szelemet es az alatamasztasat is meg kell meretezni es jol ki kell mereviteni az oszlopok szerkezetet is.
Ha betonkoszoruzott teglafalakrol van szo, akkor is meg kell nezni, hogy mekkora a szarvazat kihajlasa.
Csak elmesélek most valamit, miért utálom a bútorlapot.
Nem egyenletes a vastagsága, nem egyenletes a sűrűsége, rettentően gyenge anyag. Ahogy a tipliket furkáltam az élébe meg az oldalába néha szinte erőkifejtés nélkül hatolt bele a fúró, néha meg nyomnom kellett mert az istenért nem akart belemenni olyan sűrű volt a bele.
A szépen, mm pontosra megtervezett rajzaimból egyedül a méretezést nem tudtam pontosan tartani az egyenetlen vastagság miatt. Állandóan méregetnem kellett hogy a két oldalsó elem közé milyen hosszú összekötő kell az éppen aktuális bútorlap vastagságnak megfelelően. Elviekben 18 mm-es bútorlapot használtam, de volt ahol 19 mm volt a vastagsága és volt ahol 17 mm.
A bepozicionálnálásnál fiók front előlapokat kétoldalas ragasztó csíkokkal fogattam meg amíg belülről nem rögzítettem csavarral. Az egyik fiók előlapot sikerült ferdén felragasztanom, és amikor próbáltam leszedni akkor kettétört a fiók elülső fala és a frontről pedig egyszerűen letépte a melamin borítást középen egy foltban. Csinálhattam teljesen új fiókot helyette.
Az erősebbet válaszd. Számolj a rátelepedő hó súlyával is, igaz mostanában alig van hó, de fene tudja mi jöhet még. Nagyon kis lejtésű tetőnél minimális a szélnyomás, de azért ezt sem szabad elfelejteni.
Nem tudom ácsmunkában tud-e itt valaki segíteni nekem. Egy melléképületet fogok befedni, amelyen kis esésű (majdnem lapos) 4m fesztávolságú tető lesz. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben milyen (1m-enként rakott) szarufa keresztmetszet szükséges? Kell a 15x7,5 cm-es, vagy elég lenne 12x7,5-es?
Szép lett! Nem olcsóbb az, csak a saját munkádat nem forintosítottad. 45*16 óra biztos volt. Nekem nagyon olcsó a gáz mert átalányt fizetek (csak tűzhely). Annó sokat filóztam az elektromos és gázos között. Mostmár bánom, hogy gázos mellett döntöttem. A baj, hogy egy idő óta a gáz fűtőértéke nagyon változó. Van amikor alig akar az étel megfőni és van amikor takarékon is észnélkül forr. Azt mondja a szolgáltató, hogy havi átlagba megvan az előírt fűtőérték. Ami igaz is lehet de nem havi átlagba főzök. Mivel a kenyeret én sütöm és leszoktam a kenyérsütő gépről, nekem lényeges a sütő megfelelő szabályozhatósága is, ami a havi átlag óta nem megy. Ezért vettem egy minisütőt. Ha minden igaz holnap érkezik. Na meg egy indukciós rezsót is beszereztem még tavaly.
Igen! Fából más lett volna! De igaza van asszonykádnak a tisztántartással kapcsolatba. A bútorlapot sokkal könnyebb tisztítani és az az Ő reszortja valószanűleg.
Volt munkája sok embernek... gáterek, szárítók, furnérgyárak, bútorgyárak, könnyűipari kisszövetkezetek (ahol inaskodni lehetett a rátermettebb kezdőknek), parkettázók, ecsetnyélgyártók, gyufagyárak, préseltlemezgyárak- egy hosszú -hosszú láncolat- egymással együttműködve 15o éve.
Na de kolléga: ilyen alapon lehet lamentálni a ló-szakma kihalásán is - ami több ezer éves volt - ám a 19.-ik század végere legalább annyi ember kenyerét vette el, mint a masszív-fa bútor szakmában a bútorlap megjelenése.
Ugyan, nagyságrenddel több ember vált földönfutóvá a lovas-szállítás kihalása miatt (lószerszámosok, patkoló-kovácsok, kerékgyártók, hintó- és szekér-készítők, lovászok-hajtók... hadd ne folytassam.
De a gőzgép-szakma is nagyot szívott a dízelek megjelenésével, gyárak százai mentek a levesbe (mert csak nagyon kevés tudott átállni az új technikára), de előtte meg a hajóács-vitorlakészítő szakmából váltak földönfutóvá tíz- vagy inkább százezrek - Európa szerte - pont a gőzgép és a vashajók megjelenése miatt.
De a műanyag-korszak beköszönte is rengeteg szakmát tett feleslegessé, csakúgy, mint ahogy a CNC korszak is sokezer forgácsolót tett ki a partvonalra, mert egyrészt nem volt már szükség annyi egyetemes esztergályosra, másrészt - főleg az érett generációból - meg csak nagyon kevesek tudtak ráállni az új módira - ahol viszont egy gramm szükség sem volt már az addig felhalmozott szaktudásukra.
De lehet szidni a termopános műanyag nyílászárókat is -mert ezek is rengeteg mázolónak vették ki a falatot a szájából... hisz ezeket már nem kell 5-8 évente átfesteni - viszont a júzer jól jár velük, mert csak egyszer kell kifizetni.
Nekem '90-ben (!) azt mondták a nyomdai ólomszedők, hogy: "Amíg újság lesz a világon - addíg ólomszedők is lesznek - mert ez a "számítógépes játékszer" soha a büdös életben nem fogja tudni helyettesíteni az ólomszedő szaktudását. Számítógéppel lehet számolni - de újságot tuti soha nem lehet csinálni - ez tiszta sor. "
Aha. 2 év múlva mind egy szálig az utcán volt, az ólomszedést felszámoltak, de még a magasnyomást is - nyomdagépestül-mindenestül - mert kellett a hely az új offszet gépeknek.
Na most akkor mi legyen? Álljon meg a világ fejlődése, hogy az elavult szakmák is tovább éljenek?
Térjünk vissza a keretes-fűrészhez és a ropánt-gyaluhoz? Vagy ahhoz, hogy egy bútort 3-4 generáció örököljön meg sorra - mert olyan drága, hogy újat csak a dúsgazdagok vehetnek meg maguknak?
"Mindeközben, egy tömörből készült... hát nem is tudom hogy néz ki 10 év, napi, nedves-vegyszeres tisztítás után."
Miért kellene azt naponta áztatni? 85-ben csináltam a régi házban a konyhát, fából. 97-ben adtuk el, nem volt semmi baja és közben egyszer sem lett átfestve (lemosva igen! :P ). A mostanit 99-ben bútorlapból, mert gyorsan kellett. 6-8év múlva már csúnya volt, mostanra meg ránézni is rossz. Rövidesen újat kell csináljak, de az nem bútorlap lesz.
Amikor arról írtál, hogy megérkeztek a hatalmas bútorlapok, és hogy milyen trükkökkel vágtad a többemberes lapokat egyedül, hát bevallom nem irigyeltelek. De gondolom az asszonyod öröme és elégedettsége végül kárpótolt a fáradozásodért.
Az elektronika mentes sütő sem biztosíték arra, hogy nem fog elromlani. Nálunk egy TEKA villanysütő mechanikus (ketyegős) kapcsolóórája kb 3 évig bírta. Remélem neked több szerencséd lesz vele.
"Nem hiszem, hogy lenne esélyem házi körülmények között úgy kicserélni, hogy minden irányból nézve párhuzamosan fusson a másik vezető rúddal."
Ezt valószínűleg a gyár is így gondolta. Ha megnézed, bizonyára azt látod, hogy az egyik oszlop pontosan van illesztve a géptesthez, míg a másik elég "lötyögősre". Nem lenne egyszerű egy ilyen konstrukciót úgy gyártani, hogy mindkét oszlop pontosan illesztett legyen és könnyen is mozogjon rajta a gép. Nem is lenne ezzel különösebb gond, ha úgy csinálnák, hogy a pontos oszlopon csak csúszik a gép, a rögzítés meg a másikon lenne. Valamikor így készítették ezeket, majd megcsíphette a tervezőket valami, és attól kezdve áttették a rögzítést az illesztett oszlopra. Ezzel elérték, hogy bármennyire is meghúzod a rögzítést, a másik oszlopon mozogni tud, ergo pontatlan lesz, rosszabb esetben rezonál is, amitől elmászhat a másik oldalon a beállítás.
Megvan a konyhád és a célod, eleget dolgoztál rajta, örvendj neki, jó lett- az élek találnak.
Viszont egyre jobban gyűlölöm a bútorlapot. Egy ipari selejtes szemétnek tartom az összes bútorlapot.
Már akkor gyűlöltem, amikor megjelent.
Ugyanez a konyha, maszívból elkészítve, a táblásítás és felület kikészítése és festése, símán felvett volna neked 2oo napot- de csak egyszer.
Volt munkája sok embernek... gáterek, szárítók, furnérgyárak, bútorgyárak, könnyűipari kisszövetkezetek (ahol inaskodni lehetett a rátermettebb kezdőknek), parkettázók, ecsetnyélgyártók, gyufagyárak, préseltlemezgyárak- egy hosszú -hosszú láncolat- egymással együttműködve 15o éve.
Aztán rájöttek az okosok, hogy lehet melaminálni és odavágták az egész ipart.
Most meg elkezdték pörgetni a trendeket (festett MDF, kompozit, frontok), hogy aki teheti, dobja ki az 5 éves bútorját. Ekkora pazarlást ... miközbe mindenki a környezetvédelemről papól.
Hajajj, b@szki...
Itt gyártják a melaminált PAL lemezt, a képen látszik egy fehér teherautó eleje, számot adhatsz, hogy itt mennyi fenyőfa van:
Most nézd meg ezt a gyárat felülről, a körfogalom mellől van lekapva az előző kép.
Hegyek, nem halmok hegyek, évi fél millió köbméter a kapacitás. Ameddig ezek nem voltak itt, azt vágták, ami ért valamit (hiszen nem volt kinek eladni), most a 15-2o éves fenyőt is, mert az is be lehet darálmi.
Aztán csináltak tölünk 3okm-re egy még nagyobbat, mert a kínaiaknak nem győzték már termelni (azokat az se érdekelte, hogy mennyi, csak kapjanak). Osztrákok, bezzeg ott csak gátereket láttam.
Lehet utálni a bútorlapot, de ebben az esetben, szerintem az asszonynak van igaza: erre a célra ideális anyag a bútorlap.
Mert egy dolog a bútor gyártásával élvezkedni (szakmailag, mielőtt még) - és más dolog napi rendszerességgel karban- (pontosabban: tisztán-) tartani azt.
Arról nem beszélve, hogy minimális odafigyeléssel, egy bútorlap-konyhabútor akár még 10 év múlva is újszerűnek hathat - napi használat mellett is. -
Mindeközben, egy tömörből készült... hát nem is tudom hogy néz ki 10 év, napi, nedves-vegyszeres tisztítás után.
Minden esetre, én csak gratulálni tudok ehhez a bútorhoz - szép munka (nekem elhihetitek :-))))
