No nem is ürítgetem megemelve, egyszer tuti lemérem az önsúlyát, de majd beszarva teszem át egyik helyről másikra (mondjuk fogása nulla, ez is belejátszik). Lábnak belehajtottam 4 szimpatikus csavart, így már tologatható :D
Este le is mérem pontosan, most már kíváncsi vagyok, lehet csak túlzok itt a méter x méter mivoltával oszt jó az csak 60x60-nak is :D, mondjuk súlyán nem változtat, lapáttal merem ki, ha már sok van benne, fene se emelgeti :D
De tudod mi a durva? Nehéz, a tető, ciklon nélkül is, s maga a bútorlap két széle pár mm furnér, belül levegő, csak a szélein van anyag távtartónak, s az a nehéz belőle...
Van olyan bútorlapom, ami még egyik boltunkban volt szekrényben (dell féle, csak kukázva lett), 1cm vastag bútorlap, 2x olyan nehéz, mint a szokásos 18mm bútorlap, de tart is becsülettel. Nem tudom milyen anyagból lehet, de nagyon tömör, fúró is nehezebben viszi.
Lassan elfogy minden régi anyagom otthon, sajnos lassan már tényleg vennem kell cuccot :D
A fatalep.hu-n nézegetem a faanyag árakat. Mi a különbség a "borovi x-os előszárított" és a "borovi xx-os előszárított" anyagok között (mármint az árán kíyül)?
Igyekezz minél könnyebb anyagból megépíteni, ürítéskor azért emelgetni is kell :) Nekem a 6mm-es rétegelt lemezből az olalfal, plusz 18-as rétegelt alj még elég könnyű tárolót eredményezett. Ha megvan a terv, egy könnyed délután összehozható a fahordó is. Csináltam róla rövidke videót is, képletekkel, költségbecsléssel.
Láttam videót lisztel na az szépen mutatta a moszt utját és csigafúró vonalban ér le az aljába. Tehát kör formájú edény kell. Én is rajta vagyok a projekten nem olyan nehéz megcsinálni ha van dönthető fűrészgéped és körkivágó tartozékkal felsőmaród.
Én egy dobozt csináltam, tökéletes a 30 éves konyhabútor darabja rá :D
Lényeg, hogy masszív legyen, ne tudja összeszívni és ami a legfontosabb, hogy jól tömítsen, ha valahol falsot szív akkor a porszívóba fog kerülni nagyon sok por.
Nekem sok por ment a porszívóba, végén próba szerencse alapon ablakszigetelő gumit ragasztottam felülre, ahol ráteszem a tetőt, no azóta tökéletes, semmi nem megy a szívó részbe.
Egy a bajom sajátommal: dög nehéz a 1x1x1 méteres dobozka :D
Kis segítség azoknak akik most gondolkoznak gyalu / elszívás / forgácstároló témában.
Mire ennyi juhar deszkát meggyalultam (egyenget/vastagol):
... ennyi (plusz előtte volt még egy kicsi, régi forgáccsal keveredve) forgács keletkezett. Egy egy 100L-es tároló, azaz elmondható hogy nem túl sok faanyag gyalulásával is majdnem megtölthető egy ekkora tároló:
Akkor nincs más hátra, menj a hűtőhöz, nyiss ki egy sört, és dicsérd meg magad :-)
Az enyém háromkéses, felnyitott asztalnál szoktam a tengely széléhez belőni a kések peremét egy szintre. Körömmel, ujjbeggyel nagyon kis hangyabögyörőnyi különbséget is észrevenni.
Azta ... ezt de köszi! Ezt (is) elfelejtettem csekkolni. ~0.1 mm különbséget mértem és amikor egymás mellé tettem a jobbról kijövő tölgyfaléc simogatásra kicsit "döccent" (magasabb volt). De most már fasza lett:
Itt igazítottam, felülről egy hernyó szorít egy ugyanilyen lapot, azt meglazítottam és így ide lentre, a tálcát megemelve be tudtam csúsztatni egy kis kivágott sörösdoboz darabot:
Most már tényleg egyforma. Köszi neked is meg mindenkinek a tippeket - megint bizonyságot nyert, hogy ezekkel a gépekkel bizony foglalkozni/törődni kell. Lelkük van mint a nőknek ...
Még a frissen élezett (köszörült) szalag is képes kanyarvágásra a sorja miatt. Már ennyi is elég neki. Tűzifa aprításnál nem számít, de precíz munkánál igen. Persze ez idővel, néhány vágás után javul, de számítani kell rá, különösen ha nagyobb tételnél menet közben élezni kell a szalagot. Próbavágás és szükség esetén új beállítás kell...
Igen lehet, a "kimenő" asztalt. Ezekkel a csavarokkal és a kis hernyóval:
Rendesen el kellett játszani velük mire nemcsak hogy egyformát toltak a kések, de az asztallapok is síkba kerültek. De sikerükt köszi a tippeket! Maradtam a 3mm tolásnál. Ég és föld a különbség ... és csak másfél évet vártam vele o.O
Feltételetezem azt érted 'ferde' alatt, hogy ha steller mellett vágsz, akkor elindul a szalag oldalirányba, és a vágás nem lesz párhuzamos a stellerrel (vagyis a fa steller mellett tolt élével). Ez azért van, mert szalagfűrészen az "egyenes" minden lapnál más (függ a hajtogatástól; attól, hogy domború futófelületű keréken hol fut éppen a szalag, stb.), ezért azt mindig be kell állítani az adott laphoz. Ez az "egyenes" nem feltélenül merőleges az asztal elülső élére (véletlenül lehet éppen, de valószínűleg nem az, és ez normális), ezért a szalagfűrészeken a steller szöge bizonyos határokon belül állítható.
A beállítás valóban úgy működik, ahogy Kuperta is írta, a lényeg az, hogy veszel egy darab fát, aminek az egyik éle egyenes, azzal párhuzamosan feljelölsz rá egy egyenest, és szabad kézzel elkezded vágni e mentén. Amikor megvan a pontos irány, és valóban a felrajzolt egyenes mentén megy a vágás, akkor megállsz, úgy, nehogy közben elmozdítsd a fát, majd beállítod az egyenes éllel párhuzamosra a stellert. (Praktikusan pl. húzhatsz egy vonalat ceruzával a fa éle mentén az asztalra, és ahhoz állítod be.) A szögállítás úgy szokott működni, hogy van egy vezető az asztal előtt (a steller ezen fut), és ennek a szögét lehet állítani. Ha egy szalagra beállítottad, akkor utána tologathatod a stellert jobbra-balra, az ezt az irányt tartja.
Ez így leírva körülményesnek tűnik, de ha egyszer megcsinálod, látod, hogy az egész nagyon egyszerű. Youtoube-on amúgy van sok video ebben a témában, ha a fentieket túl zavarosan sikerült leírnom, akkor keresek egyet.
Amúgy amikor az első szalagfűrészemet megvettem, nem tudtam erről, és én is pont ezzel küzdöttem :)
