Érdekes ez a zsindely dolog....
Én egyik évben Augusztus 20.-án fenn a Várban beszélgettem egy erdélyi sráccal, aki közben csinálta a zsindelyeket.
Ő olyat csinált, aminek a keresztmetszete ék alakú, bár ez nem igazán számított, az ékség is csak abból fakadt, hogy a fenyőfarönkből hasítással szedte az anyagot.
Egy zsindely neki megvolt kábé 20-30 másodpercből, kézi szerszámokkal.
Először is az alapanyag lucfenyő, két ágemelet közötti frissen vágott rönkje. A száraz anyag nem jó.
Először ezt körben ékkel (szekercével) szépen felhasogatta, a kb 40cm átmérőjű darabot olyan 2,5 centinként a külső oldalon.
A kapott hasítékot a sugár mentén egyszer félbehasította, a belső darab így a külső szélén lett kb 1-1,3cm vastag, a külső darabot pedig még egyszer meghasította vastagságában, hogy azok is kábé ilyen vastagok legyenek.
Aztán jött egy kétélű szerszámmal, ami egy bazi nagy T kulcsra hasonlított. Középen a fanyél, arra keresztben a vas, melynek két vége nyitott hurkosra volt kovácsolva, mint egy akasztóhorog, de egyik oldal balra, másik meg jobbra fordult. És meg volt élezve úgy, hogy ha a nyelet a vállába akasztotta, és meghúzta a szerszámot, akkor szépen egy horony két oldalát tudta "kigyalulni" az ülősatuba (vagy minek mondják ezt az izét, amire ráülsz, és a lábaddal megnyomott pedállal szorítod be a munkadarabot) fogott zsindely élét.
Két húzás az egyik oldallal, szerszám átfordít, két húzás a másik oldallal.
Ekkor megvolt a horony, másik oldalra kellett a féder.
Ezt egy vonókéssel két húzásból meghúzta, és azonnal megkerekítette az egyik véget is két sarokról, hogy kialakuljon a zsindely formája.
Már kész is volt, jöhetett a következő.
Egy rönkből kijött száz feletti darabszám, és eszméletlen gyorsan, nulla gép, és áramfelhasználással, akár az erdő közepén is megoldhatóan.