A lenolaj és a lenolajkence között mi a lényeges különbség? A sima lenolaj is kikeményedik?
Pár játékot lekentem a másik IKEÁS olajjal, amiről már talán kiderítettük, hogy lényegében paraffinolaj. Játékhoz teljesen megfelel, színtelen, szagtalan, lényegében ehető. Viszont fog. Hetek-hónapok múlva is olajnyomok maradnak az alá tett papíron. Ezt szeretném lecserélni valamire.
Sosem használtam ilyet, tehát balgaság lenne okoskodnom, azért említettem a lenolajat, mert az általában alapja a különféle löttyöknek, megtoldva különféle "gyorsítókkal" illatanyagokkal, stabilizálókkal, stb.
Könnyű nekem, én szeretem a lenolaj szagát. :)
Viszont amit tavaly lekentem Cellkolor selyemzománccal - a bejárati ajtónk dupla ajtó, és a közbenső részre gondolok - az még mindig büdös, ráadásul nem festékszaga van, hanem inkább egy állott, áporodott szaghoz hasonlít. :(( Beltérre nem ajánlom senkinek.
Felkenve, száradás után semmilyen szaga nincs, folyadékállapotban sem erős. Inkább kellemetlen a szaga mint kellemes, de ez nagyon gyenge és rövid ideig tart (kb 10-15 perc).
Ez egy 4 cm vastag hossztoldott tölgy lap, amit a mosogatónak kivágtak 90 centis darabot abból csináltam a teraszra egy kisasztal lapot a virágok alá, de használom arra is hogy ráálljak és magasan lévő dolgokat érjek el vele. Ha ugrálok rajta azt sem érzi meg sem nyekken.
Kopásállósága ebben a formában szerintem szinte nincs is, de lakkozva ez is megoldódik.
Az após most vett bükk lépcsőlapokat, ahogy elnézem ugyanez a technológiájú hossztoldott anyag, csak az 28 millis nem 40.
A behandla amit belinkeltem nem igazán lenolaj, hanem valami lenolaj-víz(?)-valamiegyéb diszpergátum. Fehéres lötty, ami színtelenre szárad/ivódik be, és nekem eddig mindig mindet elnyelte, sosem töröltem vissza mint a tiszta lenolajat vagy a leniolajkencét.
Pedig az elején is bőven adtam neki és azóta sem sajnálom. És 4 év alatt nem fogyott el egy doboz a 480x60cm felületre.
Pedig tényleg csak (valamilyen) lenolajat kell rá kenni. Pacot csak annyival egészíteném ki, hogy
amikor már látod hogy nehezen szívódik ne kenj rá többet.
amikor már látod, hogy nem szív, akkor töröld le alaposan a felesleget. Ha rajta hagyod, akkor az már nem fog beszívódni és kapsz egy száradni nem akaró ragacsos felületet.
Belinkeltél egy képet. Egy Numerar munkalapról. Feltettél egy kérdést. Hogyan lesz ilyen a színe. Megkaptad rá a teljesen korrekt választ. Azt hogy mivel és hogyan kell bekenni.
Nekem ilyen munkalapom van és a leírtak szerint kezelem. És ilyen a színe. Szívesen válaszolok egyéb kérdésre is.
Megveszed az Ikeában a Numerar 4 centis tölgy munkalapot, (http://www.ikea.com/hu/hu/catalog/products/10123675/) ízlés szerinti hosszban. Lecsiszolod 180-as papírral géppel, vagy 240-es papírral kézzel. Felkened rá a szintén az Ikeában vett Behandla fakezelő olajat (http://www.ikea.com/hu/hu/catalog/products/50070378/), lehetőleg egyenletesen. Elég sokat fel tud venni, de ne vidd túlzásba - amikor már látod hogy nehezen szívódik ne kenj rá többet. Fél év múlva (illetve a kopás mértékétől függően) a fentieket megismétled. És fél év múlva ismét. És ismét.... :)
egyebkent az ilyen maros esztergaknak az, hogy lehet vele nem forgastestet csinalni.
a masodlagos ertelme meg az, hogy nem kell a munkadarabot gyorsan forgatni, es a munka minosege nem mulik a kes koszorulesen, szogen, tartasan, az ember ugyessegen.
Az én értelmezésemben ha már az eszterga megpörgeti a munkadarabot akkor fölösleges a forgó kés a megmunkáláshoz, egy álló késsel ugyanazt az eredményt lehet elérni.
Köszi a tippet! Végülis, van még minimum pár délutánra való aprómunka a festésig, addig ezt a két lapot félreteszem és kipróbálom a beáztatást, utána még mindig jöhet a kifaragom verzió :-)
ha van időd, és helyed akkor a a kikaparáson kívül még megpróbálkozhatsz azzal is, hogy "beáztatod" a gyantás részt. magyarul loccsosan kenegeted (denszesz, v. higító), majd denszseszes-v. higítós rongyal szépen "lefeded", valamennyit kiszed belőle mikor feloldódik vagyis felpuhul...
Természetesen a természet erejét segítségül hívod, magyarul megpróbálod úgy lerakni a dunsztolós cuccot, hogy ha lehet folyjon ki a gyanta mikor fellazul...
Elég egybehangzó a mechanikus eltávolítás javallata :-) Rákerestem a hajócska-javításra, ilyent még nem csináltam, de azt hiszem, hogy ez (ilyesmi) lesz a megoldás, a lehetőségeimhez igazítva. Akad annyi hasonló hulladékanyagom, hogy tudjak pótlást készíteni az eltávolítandó részekhez, még kísérletezni is tudok.
Szerencsére nem az örökkévalóságnak készül az asztal, így ha esztétikailag nem lesz tökéletes a végeredmény az sem nagy baj, viszont, ha gyantás lesz a terítő, az asszony simán kinyír... :-)
nekem eddig semmi nem állította meg a gyantakiválást. Amig van gyanta a fában, addig az szivárogni fog. Ki kell kaparni, letörölni, egyszer csak kiürül a gyantatáska. A legjobb ha még készre készítés előtt mechanikailag eltávolítod a gyantás tészt.
Készül egy szabadtérre szánt asztal fenyőből, sajnos az asztallaphoz szánt deszkáknál nem mindenütt sikerült kihagyni a gyantás részeket. Lassan eljutok ahhoz a részhez, hogy valami vizes vékonylazúrral kezeljem, de nem tudom, hogy a gyantakiválásokat meg lehet-e valahogyan állítani, illetve, hogy a lazúrral hogyan fér meg majd később a gyanta, ha nem megállítható.
Ha denaturált szesszel letörlöm (más felületeken eddig bevált, fán még nem próbáltam), akkor idővel előjön-e megint, illetve, a lazúrra az esetleg beszívódó denszesznek milyen hatása lehet (sejtésem szerint elpárolog és akkor semmilyen, de biztos az nem vagyok benne) ?
A poti a portól nem tud tönkremenni, az teljesen zárt. A múanyag tekergetős skálás kis kupak meg levehető ha nagyon útban van, akkor a poti tengelyének a vége pont a tárcsa síkjában van, így már az sem zavar. A kapcsoló az tényleg meg tud szorulni a portól, de az eddigi tapasztalatok alapján igen jól sikerült a gép porelszívása, gyakorlatilag semmi szálló port nem lehet látni még súrlófényben sem ha használom a gépet. A kapcsoló gombja kiengedett helyzetben kb 1-1.5 mm-ert kiáll a tárcsa síkjából, bekapcsolt állapotban amikor dolgozok vele akkor meg az is a tárcsa síkja mögé kerül kb 0.5 mm-rel. Ha valami leválík a munkadarbról az a tárcsától felém fog elrepülni, nem a tácsa síkja mögé.
Ha az asztalt 45 fokra lehajtom, akkor sem távolodik el a tárcsától, mivel a forgáspontja pont a tárcsa síkjában van. A tépőzáras csiszolópapírt még leszedni le lehet ha az asztal a helyén van, de az új vásznat már nem lehet pontosan a helyére illeszteni mivel a csiszolóvászon és az asztal között kb 3mm a távolság azért, hogy ne tudjon oda beszorulni semmi. Ez a kis rés meg ahhoz túl kevés, hogy a tépőzár ne akadjon azonnal össze. Ezért csináltam levehetősre az asztalapot.
Hagyhattam volna nagyobb rést is, vagy a forgáspontot megválaszthattam volna úgy is, hogy lehajtott állapotban eltávolodjon az asztal széle a vászontól de ez a megoldás nem tetszett. Amúgy sem kell olyan sürún vásznat cserélni, főleg nem hobbi gépen amit kevesebbet használ az ember. A melóhelyen lévő jóval nagyobb tányérú gépen kb 3. éve ugyanaz a vászon van felragasztva, ott üveg kompozítot és fémet is csiszolunk rajta, mégsem kell cserélgetni.
