Tyűha lehet, hogy nem láttam mindent, de a fene sem tudja inkább lehet nem.
fűtésszámlájuk közelében sincs az enyémnek
Ez pozitív!
Akkor oldalfali gépekkel mennyit lehetne még megtakarítani a légcsatornázhatókhoz képest?
Nálunk 75 nm-t fűt egy beltéri (S12AT) és teljesen jól oldja meg a feladatot.
Gondolom, hogy hangosabban csinálja mint a légcsatornás megoldás. Pedig alapjáraton jár a beltéri. A légcsatornás a hőcserélők papír szerint zajosabbak. A kiépített rendszer esetén eltűnik ez a zajmennyiség?
Azért a példádon jól látszik, hogy árammal mennyivel hatékonyabban lehet fűteni a fent említett hatékonysági mutatók mellett is hiszen az áram felhasználhatósága 100%!
A padló fűtése fűtőkábellel van tervezve (vezérelt áramról)
Az ablakok 1.1-es üvegezésűek
A házban már bent van a 3 fázis
További kérdés esetén amit tudok megprobálom megválaszolni.
További kérésem lenne felétek szerelők karbantartók, telepítők, felhasználók.
A topikot visszanézve (kb 1000 hsz-t) nem találtam nagyon arra vonatkozó adatot, hogy mennyiből lehet csak klímával kifűteni egy házat.
Tudom hogy ahány ház annyi féle, meg hogy nincs két egyforma ház és esetenként más embereknek más a hőigényük is, de azért nem ártana néhány példa.
Tehát ha tudtok olyan információval szolgálni hogy, x nm-es ház y klímával mennyiből fűthető ki, akkor légyszíves osszátok ezt meg velem ill. a fórumon lévőkkel.
Minnél több adat kerülne fel a fórumra annál könnyebben tudna saját háza költségéről saccolni a leendő klímatulajdonos.
Előre is köszönöm mindenkinek a hozzászolását, segítségét.
A padló fűtése fűtőkábellel van tervezve (vezérelt áramról)
Az ablakok 1.1-es üvegezésűek
A házban már bent van a 3 fázis
További kérdés esetén amit tudok megprobálom megválaszolni.
További kérésem lenne felétek szerelők karbantartók, telepítők, felhasználók.
A topikot visszanézve (kb 1000 hsz-t) nem találtam nagyon arra vonatkozó adatot, hogy mennyiből lehet csak klímával kifűteni egy házat.
Tudom hogy ahány ház annyi féle, meg hogy nincs két egyforma ház és esetenként más embereknek más a hőigényük is, de azért nem ártana néhány példa.
Tehát ha tudtok olyan információval szolgálni hogy, x nm-es ház y klímával mennyiből fűthető ki, akkor légyszíves osszátok ezt meg velem ill. a fórumon lévőkkel.
Minnél több adat kerülne fel a fórumra annál könnyebben tudna saját háza költségéről saccolni a leendő klímatulajdonos.
Előre is köszönöm mindenkinek a hozzászolását, segítségét.
Egy szóval sem mondtam, hogy egy légcsatornás klíma komfortja jobb, mint egy vizes rendszerű felületfűtés. Értelmezzük már a leírtakat. Nandzsi12 azt írta: klímával szeretné megoldani a háza fűtését. Nem gázzal, azt nem szeretné bevezetni sem. Ez volt a kiindulópont. Adalék: padlófűtése lesz (hogy mi módon azt nem írta le.) Erre vetettem föl, hogy az egyik megoldás lehet a légcsatornás klíma is, persze ez csak egy lehetőség, előfordulhat, hogy nincs is mód a kiépítésre, mert nincs padlás, stb. Erre jött a kérdés a Pingvintől, hogy ugyan miért lenne már jobb a légcsatornás, mint a multi oldalfali? Az én véleményem, hogy hét beltéri egységgel telerakni a lakást - annál bármi jobb.
Egyébként meg tavaly építettünk légcsatornás fűtést egy 130 nm-es könnyűszerkezetes családházba. A gépészmérnök 10 kW fűtésteljesítményt számolt ki, gázfűtésre nem volt mód, Az ügyfél vásárolt két darab 8 kW-os inverteres légcsatornás berendezést (Fujitsu), az egyik a nappalit, étkezőt, mellékhelyiségeket fűti, a másik a hálószobákat (3). A gipszkartonfalakban, ALP légcsatornákban hoztuk le a fűtött levegőt a padlószintig, ahol 200 * 800 mm méretű nyílásokon, reteszelhető anemosztátokon áramlik be a helyiségekbe. A mennyezettől 10 cm-re is van nyílás, szintén reteszelhető, ami a nyári időszakban, hűtésüzemben van nyitva, ilyenkor az alsót elzárják. Alig érzékelhető a légmozgás. A konyhai, fürdőszobai és WC részen csak befúvás van, ezáltal a lakás többi részébe nem kerül innen elszívott szag.
Ha valamelyik gyerek nincs otthon, akkor abban a szobában részlegesen zárható a befúvás, tehát lehet takarékoskodni.
Az idei télen már H-tarifával üzemeltek, fűtésszámlájuk közelében sincs az enyémnek (én is hasonló házban lakom, radiátoros-kazános űtéssel)
A teljes rendszerük kiépítése emlékeim szerint másfél millió alatt maradt, amiből KEOP pályázaton hoztunk 30 %-ot.
Jelenleg három ehhez hasonló rendszert építünk Szigetszentmiklóson, szintén könnyűszerkezetes házakba, külterületen, ahol fel sem merülhet sajnos a gázfűtés.
Szerintem alaposan nézz körül, a gázt se vesd el mint megoldást hacsak nem vagy nagyon "zöld" és minél vastagabb hőszigetelést a padló szintre és mindenhová.
Ebben az esetben sokféle megoldás lehetséges, a padló és fal részleges fűtése és esetleg ahová hűtés kell kiegészítéésként split, de lehetséges a falhűtés is.
Ekkor már mindenből kisebb, jobb hatékonyságú holmit olcsóbban is vehetsz.
A Samsung EHS ezt tudná egyben de ha külön készül el akkor sincs nagy baj.
Amit klimakirály írt az sem rossz ötlet, a hőforrás utólag is kiválasztható.
A hőigény ismeretében érdemes gondolkodni ami hőszigetelés és nyílászáró kérdése. javasolom nézz szét az Indexen más topicokban is ezügyben pl
hőszivattyú építése,
passzív ház,
napenergia napenergia.
Én speciel légcsatornás fűtést csak alacsony energiaigényű vagy annál jobb energetikai jellemzőkkel bíró épületbe javasolnék, ott a légsebességet annyira le lehet szabályozni mi már nem zavaró.
Precízen írtad le, nem sok kiegészítést lehet ehhez tenni.
Talán annyit, hogy a légcsatornák visszaszívó ágába levegőminőség érzékelők is kerülhetnek és egy hővisszanyerős szellőztetés is ekkor létjogosult lehet ami újabb pénz. Hűtési üzemben a légcsatornás megoldás annyira nem borzasztó, mert a hideg törekszik a gravitációval lefelé- Fűtési üzemben azonban a helyzet fordított.
Ezt korábban itt is kitárgyaltuk, azért jobbak az oldalfali beltériknél fűtésre a parapetes beltéri egységek.
Jelen esetben a kérdező inkább fűtésre használja a rendszert ahogy én látom, ebből adódóan a fűtési szempontok kell domináljanak.
A légcsatornás mmegoldásnak kis helytakazékosság és teljes gépészeti tér eltakarása az elpőnye.
Új építésű ház esetén a hőszigetelést minél vastagabbra készíteném, ugyanis a hőigény ebben az esetben tartósan vcsökken, ami a fűtési megoldások költségcsökkentését is eredményezi, nemcsak beruházási, hanem üzemeltetési oldalról.
Hát van benne valami. Jelenleg egy BP belvárosi irodaházzal küzdünk ahol csak VRV-k vannak, 115 helyiség és ebből légcsatornás kb 80. A parapetes maradékkal nem sok gond van. legfeljebb annyi, hogy a gipszkarton falakkal együtt a veuzetékeket is elvagdossák néha. ilyenkor hibajel foltozás és működik.
A légcsatornás beltériknél a kb 80 irodából legalább 50-60 irodában van sima elektromos konvektoros kiegészítés 1:1COP-val.
Így a kedvezményes fűtési áramszámlájuk(ami külön beráp és 20,15 FT+Áfa/KWH évi 17 millió FT.
Minden iroda almérős így a bérlők fizetik a kiegészítő villanyradiátorok költségeit.
Igaz szigetelés nincs a falakon ellenben 80 cm vastag tömör tégla, az ablakok ajtók újak.
Hővisszanyerős szellőzése van. A légcsatornás helyiségeben nagyrészt arról panaszkodnak fáznak, nem jó a hőérzetük.
OK-é ez Te véleményed. Mi nekünk egy hiper szuper bankba csak kellett rakni radiátor a főnök irodájába mert már 27C-re volt állítva a mennyezeti kazettás és még mindig fázott.
Persze ugye bankok már csak ilyenek full üveg a külső fala meg vas ... este fűt a fan-coil nappal pedig hűt ... energia nélkül élhetetlen az épület.
Egy lakás más tészta, de ott is vannak még szép számmal igen nehezen fűthetőek. Egy modern szigetelt jó ablakos lakás kifűthető ventilátoros rendszerrel is, de statikus az statikus. Ahol most dolgozom, készül az irodaháza a cégnek .. még radiátor sincs, nem hogy split klíma. :-) mennyezeti hűtőpanelek és padlófűtés, rekuperátoros friss levegő, napelem, napkollektor, kondenzációs kazán, és hőszivattyúnak csak a vízoldali csonkjai készültek el!
Igen az, Én véleményem, le is maradt a hozzászólás végéről hogy _szerintem_
Ha egy 200mm átmérőjű lyukon vagy egy 20m2-es padlón akarunk bejuttatni 2kW-ot ... hol lesz nagyobb a légsebesség? Hol lesz jobb a hő eloszlás?
Én mindig olyan helyre kerülők hogy a rom eltakarító brigád tagja leszek rövid idő alatt ... egyszer megérném hogy építenem kellene nem romot eltakarítani. :-)
Szóval sokkal több légtechnikával küzdöttem már mint padlófűtéssel, vagy radiátorossal ...
Természetesen szakszerű telepítésről beszéltünk, és helyesen megtervezett rendszerről. Amiket te leírtál, azok bennem fel sem merülnek.
Tévedésben vagy, ha azt hiszed, hogy csak egyféle légcsatorna létezik. Ahogy haladunk a korral újabb megoldások kerülnek elő, így mostmár tökéletesen takarítható légcsatorna-rendszerek is léteznek, melyeknek a hővesztesége is elhanyagolható.
A szabályzás is tökéletesen megoldható, annyira biztosan, mint egy radiátoros központifűtésnél.
Valóban, ezt én sem értem. A hőveszteség szerintem is irreleváns a fűtés-módozat kiválasztásának szempontjából. Ki kell számolni a hőigényt - aminek egyik tényezője az épület hővesztesége - és arra kell méretezni a fűtést. Több légcsatornás klímát láttam már, amelyik a teljes lakás fűtését ellátta, és igen jó a komfortérzet.
Nyílván tisztában vagy vele, hogy egy légcsatornás készüléknél számításba kell venned azt, hogy egy 7-10 kW-os egységnek a COP szintje jó ha B energiaosztályos.
És ha akarod, ha nem mennie kell az egésznek, mert nem tudod lekapcsolni az egyes helyiségeket.
Erre rakódik a légcsatorna hővesztesége.
De ha igazán szakszerűek akarunk lenni, akkor ki kell építeni a befúfó ággal közel azonos hosszúságú visszaszívó ágat is, mert az köztünk szólva igen csak gagyi megoldás, hogy csak befúvó ágakat építesz ki a költséghatékony 2 cm kőzetgyapot szigeteléssel ellátott hajlékony csővel, melynek a légellenállása 15 Pa/fm és a hővesztesége leírhatatlan.
Ha nincs visszaszívó ág, dupla mennyiségű csővel dupla mennyiségű anemosztátokkal, szabályozókkal, hanem csak úgy a szokás szerint az előszobában van egy nagy visszaszívó, úgy totálisan szabályozatlan lesz a rendszer és a ráadásul szélvihar lesz az ajtók résein ahol idővel kirakódik a kosz és a mocsok, mely tükrözi a kivitelezés színvonalát!
Azon kívül ha igazán minőségi szabályozást akarsz, akkor be lehet építeni zónaszabályozókat helyiségenként 35-50 ezer Ft-ért.
Ja és egy kérdés.
Hogy tisztítasz ki egy NA 200-as hajlékony alu hőszigetelt csövet, mely a padláson van kiterítve 55 méter hosszúságban?
Gondolom sehogy, mert én sem tudom!
Mindez nem azt jelenti, hogy mi soha nem telepítünk légcsatornás rendszereket, de elsősorban ipari környezetben, lakóház esetén csak akkor, ha minden más lehetőség kizáródik.
Ez a te véleményed. Szerintem meg teljesen mindegy, hogy mivel fűtünk, klímával, hőszivattyúval, gázkazánnal, vagy kandallóval, amennyiben a méretezés helyes. Egy húsz kW hőigényű épületbe hiába raksz 14 kW gázkaztánt, az ugyanúgy kevés lesz, mint egy ilyen teljesítményű klíma. Ebből a szempontból természetesen az is mindegy, hogy oldalfali, parapetes, vagy légcsatornás a rendszer.
A vízszintes talajszondát egyre kevésbé használják, mert sajnos igen rövid idő alatt áthűl a talaj, és mindjárt nem azokat az értékeket hozza a hőszivattyú, mint amit várnak tőle. Láttam már kisebb telket teljesen elderesedve, míg a szomszédoknál minden fekete volt.
Komolyan, egy pataktól mit vársz hőszivattyú szempontjából? Igen bővizűnek kell lennie, hogy használható legyen. Egy jó nagy tó, elégséges mélységgel, már megoldás.
Elolvastad, mit szeretne? Az egész házat fűteni. Oldalfali splitekkel hogy oldod meg a WC, fürdő, előszoba fűtését. Minden helyiségbe beltéri? Ebben az esetben hét darabra lesz szükség.
Kérdésedre válaszolva : igen, simán lehet olcsóbb.
A gazdaságosság szempontjából lehet előnye a sok beltéris multinak, de annak is vannak határai, és gazdaságossági számításoknak tartalmaznia kell a bekerülési költséget is.
Kérdésedre válaszolva, igen tökéletesen karbantartható a légcsatornás klíma is.
Természetesen ott is van légmozgás, csak éppen sokkal komfortosabb lehet, mert általában egyszerűbb egy 12-16 nm-es szobában jól elhelyezni egy mennyezeti anemosztátot, mint egy oldalfali beltérit.
Igen, kisebb helyet foglal a lakótérből.
Igen jobb lehet a légszűrése. (Olyan szűrőbetétet teszek bele, amilyen szűrési hatékonyságot akarok, és a teljes áthaladó levegőmennyiséget szűröm, nem pedig csak egykis felületet, mint az oldalfalikban a marketingszűrők.
A talajhőről csak annyit, ha kőgazdag lennék az egész telket úgy csinálnám meg mint ahogyan Nálad a padlófűtés. Megkérdezném milyen mélyre tud lenyúlni a markoló aztán olyan mélyen az "egész" telek alá csőkígyót fektetnék. Az eléghatékonyan átvenné a hőt nem?
Az meg kimondottan szerencsés aki egy folyó vagy patak közvetlen közelében él. Bele a vízbe a hőcserélőt és már mehet is a hűtés fűtés.:)
Légcsatornás klímaberendezés is szóbakerülhet fűtésre. Helyes méretezéssel, teljesértékű lehet, hűtésre is fűtésre is, kedvezményes áramtarifa idényelhető rá, és lényegesen komfortosabb az oldalfali spliteknél. Ráadásul, a mellékhelyiségek is egyszerűen fűthetők vele, nem kell külön készülék. A jó minőség nagyon fontos, ha csak ezzel akarsz fűteni.
