Mi a szabadalmaztatott hajlítható fa ? Ez a speciális fa 100 x 120-as keresztmetszetû hasábfából /bükk, kõris,juhar, tölgy / készül különleges eljárással. A faanyagot elõször gõzölik, majd -mialatt folyamatosan nedvesítik-, összepréselik addig, amíg a hosszúsága 20%-kal csökken, majd formába szorítva szárítják. A fa könnyen megmunkálható hagyományos eljárásokkal: faprofilként íves és egyenes felületekre, üvegezõlécként és egyéb dekoratív elemek készítésére használható. Ezek a profilok mind szárazon, mind nedvesen 1:10 radiusban hajlíthatók, tehát egy 10 mm vastag anyag 100 mm rádiuszban hajlítható. A rendelhetõ leghosszabb hajlítható fahasáb 220 cm bükkbõl, 165 cm kõrisbõl, juharból és tölgybõl. Hossztoldott kivitelben rúdanyagként már 6 m hosszban is rendelhető! A hajlítható fa kapható különbözõ készprofilban, éllécként, négyszögprofilként, rúdként különböző átmérővel, és hasábban is tetszõleges profil kimarására. Standard fahasáb méret kb. 10x12 cm keresztmetszettel maximum 220 cm hosszban.
Ebben nem vagyok biztos, mert ha így lenne akkor nem lehetne mikróban húst sütni. Ugyanis előbb kiszáradna és csak utána menne fel a sütéshez kellő hőfokra.
Igen, élő fára gondoltam. Meg az is megfordult a fejemben, hogy egy nedvesre ázott fogpiszkáló mennyivel puhább mint egy száraz. Persze ha a hő nem kellene hozzá akkor mindenki egyszerűen csak beáztatná, tehát az is egészen biztosan kell.
Élő fűzfavesszőre gondolsz? Nem tudom mi lehet az igazság, jó lenne valaki kipróbálná helyettem. Az élő fában kötött és szabad víz is van, nem tudom melyiktől hajlékony, de szerintem a gőzöléssel csak szabad vizet tudunk vissza juttatni a fába. Az is kérdés milyen mélyen jut az oda be 1-2 óra alatt. Azt olvastam, hogy a melegítés a rostokat összeragasztó anyagot (lignin?) teszi képlékennyé, ettől lesz hajlítható a fa, és amikor kihül, újra szilárd lesz. A ragasztott-laminált hajlításnál azért többet fog visszarúgni, azt is bele kell tervezni a sablonba. Jó lenne ha szárazon lehetne hajlítani, nem kéne kivárni amig a sablonba fogva kiszárad az anyag. Vajk: mikróban nehéz belőni a 100 fokot. Lehet, hogy baj ha melegebb. Ha már ezen ötletelünk: sörkollektor cső lezárva, augusztusban.
Maga a kihűlés sem mindegy hogyan történik. Amúgy a fa kézzel hajthatóan elasztikussá tehető 100% nedvességtartalomban elért teljes telítettség esetében (persze mindezt a megfelelő hőmérséklet mellett). Láttam ilyet egyszer Németországban valami bemutatón. Piszok látványos volt. Én csak kisebb méretű dolgokkal próbáltam (íves fülung beszegező lécet csináltam) kuktában, mindenféle kiegyenlítő szakasz meg ilyesmik nélkül, ahol is a falc adta sablont. Szerencsémre a kihűlést követően nem repedt meg egyik léc sem. :) Talán az alkalmazott kevéske anyagvastagság és kiválasztott minőség miatt (sűrű szálú csomómentes borovi).
A fahajlítás engem is érdekel, majd írd meg a tapasztalatokat. Sokat kerestem a neten, de tuti táblázatot nem találtam. Valószínűleg a bükk a leginkább alkalmas. Egy helyen azt olvastam, hogy nem szükséges a gőzölés, vizezés, csak a hőmérséklet számít. 100-110 C fok körülire kell melegíteni, azt viszont gőzzel a legkönnyebb belőni. Ha vizes lesz a fa, akkor gondolom a sablonban kell hagyni amíg kiszárad. Sokáig kell melegíteni, mert a fa nem vezeti a hőt, keresztmetszet centinként akár egy órát. De legalább nem kell kapkodni, amikor formára szorítod. Érdemes a formát is felmelegíteni. Fontos az acélszalag, amit már írtak mások. http://www.youtube.com/watch?v=QspGC1_bhHw
Helyesbítés: Valóban 67,5 fok a vágás, ha ugye alapállásban 90, csak akkor viszont nem kérdés, tudja-e akár kézi, akár gépi gérvágó. A 22,5-et úgy értettem, annyit kell fordítani a fűrészen.
Valami nem tiszta: Ha 135 fokot zár be a két elem, akkor vágni (180-135)/2=22,5 fokot kell. Gyengécske voltam ugyan matekból, úgyhogy lehet, hogy ezzel a megoldással a hátsó padban a helyem.
Ja, persze ez csak akkor érvényes, ha mindkét darabot vágod, mert ha nem, akkor bocsi, tudom: jobb, ha az okos hülyéskedik...
Van valami különösebb oka annak, hogy kerülöd az elektromosságot? Mert ha nincs, akkor én talán rábeszélnélek egy motoros megoldásra. Itt a Stanley: http://www.szakiparnak.hu/webshop?page=shop.product_details&flypage=flypage.tpl&product_id=1390&category_id=129
Gyakorlatilag ugyanannyiba kerül, mint ez a találomra fellelt kis gép: noname 900W Szerintem gyorsabb, pontosabb. De zajosabb, porosabb. Ha viszont 1-2ezerből szeretted volna megúszni az egészet, amennyibe egy fapados gérvágó láda kerül, akkor passz!
Király vagy! Ilyenre gondoltam! De az árak... meg hol lehet itthon venni ilyesmit?
Olyan sarokelemet szeretnék ugye gérbe vágni, ami 135 fokos szöget zár be, ehhez gondolom 67,5 fokban kell elvágni a két lecet. Vagy vegyem elő a szögmérőt? :-))
Elnézést hogy nem pont asztalos téma, de hát itt vannak akik értenek hozzá. Van egy nagy 5,5 KW-os és egy kisebb 3 KW-os aszinkron motorom. A gépben gárilag a nagyobb motor van. Van-e valami értelme annak, hogy kicseréljem a kisebbre, ha a nagy sem vágja le a biztosítékot induláskor. Üzem közben a gép által fmegkívánt teljesítmény (ahogy én használmom) nem több 3 kilovattnál, az indulás "dinamikájának" nincs jelentősége.
A köztudatban van egy olyan elképzelés, hogy a nagyobb motor többet fogyaszt, ezért kicserélik kisebbre, hogy áramdíjat spóroljanak.
Ezt az elvet én nem egészen értem, ugyanis az aszinkron motor terheletlenül csak annyit fogyaszt amennyi a csapágyak súrlódásának és a hűtőventilláátor megforgatásának teljesítmény igénye. A felvett teljesítmény a terheléssel nővekszik az egyra növekvő slip miatt. A a z aszinkron motor hatásfoka a nem függ a mérettől, tehát elvileg a termelt hulladék hőt a csapágyak surlódási ellenállásának és a tekercsek ohmos ellenállásának függvénye. Ilyen szepmpotból még előnyös is lehet, a nagyobb motor ugyan olyan terhelés mellett, tekintve, hogy a tekercsek ohmos ellenállása és ezzel a hulladék hője kisebb a nagyobb motornak.
