Valóban mindenki sunnyogott, amikor a képzetlenebb réteget nyirbálták, azzal a hozzáállással, hogy miért nem tanult.
Most amikor a képzettebb, védettebb rétegeket is eléri a válogatás, akkor már van jajgatás és hajánál előhúzott indokok, hogy miért lesz rossz, ha hozzájuk nyúlnak.
A sztrájk a pedagógusoknál egy vicc. Biztosítani kell az alapellátást, tehát gyerek van a suliban, csak éppen nem tanítunk. De ott kell lenni köztük. Akkor szólna, ha zárva lenne az intézmény. Tőlünk már minden adható jutattást elvettek, a héten írtam alá a papírt, amiben újabb 9000 Ft-tal csökkentették a béremet. Ebben az évben kb. 80 órát dolgoztam ingyen és azt kapom a képembe, hogy a munkaidőmbe belefér. Hát, drágáim, nem fér bele. Nem fér bele az ingyen túlóra, az ingyen helyettesítés, az ingyen táboroztatás, az ingyen dekorálás, stb. A csupasz alapfizetésért dolgozunk, míg a vezetés negyed millát markol fel karácsonyi jutalomként. Nem, nem fér bele. Úgyhogy dolgozzon nekik havi 110-ért két diplomával az, akinek két anyja van. Régen nem beszélünk hivatástudatról, elkötelezettségről, de van helyette egzisztenciális félelem, kussolás, bólogatás az igazgató pályázatának értékelésekor, a néma düh, a csodálkozás, hogy ez hogy történhetett velünk? Úgy kedveseim, hogy hagytuk, hogy így legyen. Megérdemeltük, amit kapunk.
Kiszolgáltuk a mindenkori hatalmat, a hagymázas oktatási elképzeléseket, lefekszünk az önkormányzatnak, némák vagyunk.
Nekünk kellene lenni a szócsőnek, hogy elég volt, hangosan kellett volna kiabálni, mikor hülye tanterveket nyomtak le a torkunkon, tiltakozni, mikor a jogosultságainkat elvették. Nem véletlen, hogy a társadalmi megítélésünk =0. Nyulak voltunk és azok is maradunk.
Méltóak a szakmánk eredeti nevéhez: gyermekkísérő rabszolga.
Figyelj, elmondanám, menj te a pékjeiddel a fenébe. Amit itt bellusko leírt, az nagyon gáz, főleg, ha valakinek az anyanapot nem engedik kivenni. Meg túlórát, szakkört nem fizetnek.
De te csak fröcsögj, meg gyűlöld a közszolgákat, igen klassz érzés lehet...
Halihó! Olyan pedagógusokat keresek, akiknek önkormányzati nyomásra csökkenteni akarják az alapbérét, vagy a túlórái, szakkörei után járó díjtól fosztják meg, illetve az esetleges pótlékairól kell lemondani karcsúsításra hivatkozva. Netán az anyanapjait is csak visszaadással szabad kivennie. Hogy is van ez?
Nálunk szinte mindenkitől bért vonnak el így-úgy... Segítsünk egymáson!
Ébresztőőőő! Mindig nyáron csinálják a "reformokat"!
"Navracsics Tibor hangs... Bővebbenúlyozta, az érdekképviseletekkel való párbeszéd alapvető célja, hogy Magyarországon újraépítsenek egy hatékony, professzionális, fegyelmezetten működő közigazgatást.
A Népszabadság azon információjával kapcsolatos felvetésre, amely szerint nemcsak a minisztériumokból elbocsátandó kormánytisztviselőket, hanem például a pedagógusokat is sújtja majd az a rendelkezés, amely szerint a két hónapot meghaladó végkielégítések csaknem száz százalékát adóként kellene befizetni, Navracsics Tibor azt mondta: miközben sok olyan ember van, aki derekasan dolgozott, és kap végkielégítést, az elmúlt évek kifizetési botrányai alapján az vélelmezhető, hogy számos esetben súlyosan visszaéltek ezzel a jogcímmel. Tudomásul kell venni, hogy az ország ma olyan anyagi helyzetben van - folytatta -, hogy nem engedhető meg százmilliós "lelépési díj" kifizetése azoknak, akik azután esetleg már a következő nap ismét munkába állnak."
Hát akkor sztrájkoljanak a demagógusok, amennyit csak akarnak, - remélem, bírja a sztrájkalapjuk.
Itt az ideje, hogy az iskolákban is szembenézzenek a helyzettel, és levonjanak bizonyos következtetéseket az önkormányzatok is, - pl. hogy nem olcsóbb e 46 kisdiákot egy busszal naponta elfuvarozni egy olyan iskolába, ahol színvonalasan lehet oktatni őket, mint presztizsokokból fűteni, világítani, renoválni, festeni egy iskolát, fizetni a pedagógusok bérét, járulékait hogy a diákokat XIX. században szokásos szisztémában képezve eleve hátrányos helyzetbe hozzák.
És ugyanez lesz a helyzet még sok-sok intézménnyel, a postákkal a vasúti személyközlekedéssel, a polgármesteri hivatalokkal, az orvosi rendelésekkel, - mindahányan tudjuk, hogy mekkora terhet ró a kistelepülésekre a nagy önállóskodás.
Nézzétek meg Németországot, - a tengernyi csepp falut, - ők tudnak együttműködni, csak mi vagyunk mindahányan egy-egy gróf Csekonics?
Kerpen meg alig várja már, hogy sztrájkolhasson, - neki ez jelenti a szaxervezeti program alfáját és omegáját, - emellett legyen a világban bármi, csak nehogy az ő szakterületén másként legyen, mint Kossuth idejében volt.
Nem mondom, igen kellemetlen dolgok ezek, de aki azt hiszi, hogy amikor mindenkinek kell egyet húzni a nadrágszíjon, akkor az ő szakterülete kimaradhat, az vagy téved, vagy csibész, aki csak a feszültség élezésében érdekelt.
Az meg, hogy ennyi meg annyi millió, önmagában nem mond semmit, ehhez ismerni kellene a tervezett kiadásokat, - azokhoz képest lehet megítélni az elvonások súlyát.
És ha a győri önkormányzat úgy látja, hogy az elvonás összege megegyezik egy gimnázium teljes költségvetésével, akkor máris megtette az első lépést a megoldás felé, - lehet, hogy be kell zárni egy középiskolát.
Vagy két általános iskolát össze kell vonni...
A topicnyitó meg nyugodjon szépen bele: ha fejreáll is, Kerpennel kéz a kézben, az élet könyörtelenül ki fogja kényszeríteni a változásokat...
Elképesztő megvonások az oktatásban – sztrájk is lehet
130 milliárd forinttal fordít kevesebbet a magyar állam oktatásra 2010-ben, mint 2009-ben a jövő évi büdzsé melléklete szerint. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájktól se riad vissza, ha nem tudja visszavonatni a normatívacsökkentést a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban.
A szigetközi Halásziban még működik a 8 osztályos iskola és az óvoda is, míg az 1600 lakosú Máriakálnokon 46 kisdiák jár a helyben maradt alsó tagozatba. A gyermekek után járó fejkvóta – hivatalos nevén közoktatási alap-hozzájárulás – 190 ezer forinttal csökken 2010-ben a költségvetési tervezet szerint. De csökken a gyakorlati képzés, a szakképzés, a kollégiumi elhelyezés állami támogatása is. Kevesebb pénzre számíthatnak a közös óvodát vagy iskolát fenntartó önkormányzatok is, noha az intézményi társulások alakítását az MSZP ösztönözte.
A fejkvóta csökkentésre Széles Sándor Máriakálnok fideszes polgármestere elmondta: „Ezt már az önkormányzatok képtelenek lesznek kigazdálkodni, a szülőkre nem lehet tovább hárítani, mert hátrányos helyzetű szülőkről és hátrányos helyzetű gyerekekről van szó. Nagy valószínűség szerint ez lesz az önkormányzatoknak az utolsó nagy pofon, amibe bele fognak rogyni”.
80 milliárdos karcsúsítás az alapfokú képzésben
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja a tervezett megszorításokat. Az alapfokú képzés költségvetése 80 milliárd forinttal lesz karcsúbb az ideinél, és 110 milliárddal marad el a 2008-as kiadásoktól. Az érdekképviselet elnöke azt mondta, minden törvényes eszközt megragadnak, ha nem tudják leállítani a normatíva-elvonásokat a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban.
„A pedagógusok részéről teljesen elfogadhatatlan a költségvetési terv. Nem csak jövő év szeptemberétől csökken a közoktatás támogatása, hanem jövő év januárjától, ami a jelenlegi költségvetési elvvel messzemenőkig ellentétes, amely azt mondta, hogy tanévre kell tervezni. Így tehát tanév közben több mint 7,5 százalékkal csökken a támogatás. A PDSZ mindent megtesz azért, hogy együttes fellépésre bírja a többi szakszervezetet, hiszen a kollégáink ezt kívánják” – nyilatkozta Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a hírTv-nek.
Még az iskolai étkeztetésen is spórolni kell
Győr pénzügyekért felelős alpolgármestere azt mondja, iparűzési adóból félmilliárd forinttal folyt be kevesebb az első félévben, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ez közel annyi, amennyivel az önkormányzatnak ki kell pótolnia a fenntartásában álló iskolák költségvetését.
Az önkormányzati pótlásról Simon Róbert Balázs Győr fideszes alpolgármestere elmondta: „Ennek az összege sajnos meghaladja a 400 millió forintot, ezen belül az óvodai és iskolai étkeztetés szenved mínusz 180 millió forintos csorbát jövőre az idei évhez képest, illetve az alap normatíva, amelyet a gyermekek oktatására szánnak, ez is 160 millió forinttal kevesebb, mint az idei évben volt” – tette hozzá az alpolgármester.
Kevesebb jut gyógypedagógiai nevelésre, a sérült gyermekek felzárkóztatására, művészeti képzésre és kedvezményes iskolai étkeztetésre is, utóbbi tétel megnyirbálása egyike a Nemzetközi Valutaalapnak tett ígéreteknek. A győri önkormányzat előzetes számításai szerint az oktatási elvonások összege megegyezik egy gimnázium egész évi költségvetésével.
Akkor viszont törvényt kell módosítani. ...és ezt a kormány szemrebbenés nélkül megteszi. Úgy helyezi hatályon kívül az alábbi jogszabályt, hogy az várhatóan egyszer sem kerül alkalmazásra. A törvényesített hazugság tipikus esete...
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 68. § (7) Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a tizenharmadik havi illetmény, illetve annak időarányos része (1)-(5) bekezdés szerint megállapított összegét a) nem éri el, úgy a különbözetet aa) a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon, ab) a közalkalmazotti jogviszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően történő megszűnése esetén az utolsó munkában töltött napon a közalkalmazott számára ki kell fizetni;
Nem kapják meg a teljes 13. havi bért az állami dolgozók 2007. december 8. 13:56
MNO A kormány ígéreteivel ellentétben nem kapják meg januárban a 13. havi bér felét a közszférában dolgozók. A 2007-es béralkuban még az szerepelt, hogy a juttatás esedékes részét január 16-ig kifizetik. Az első részt már júniustól folyósították a dolgozóknak. A kormány annak idején így akadályozta meg az utolsó pillanatban az egységes közszolgálati sztrájkot.
A 2008-as bérmegállapodásból azonban már kimaradt a januári többletkifizetés.
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke azt mondta: a félhavi bért a várható infláció mértékével megegyező ötszázalékos keresetemelésre váltották. Ezzel a kormány több tíz milliárdot spórol hétszázötvenezer közszolgálati dolgozón.
Az 50%-os közalkalmazotti - szabály szerint - munkábajáráshoz nem volt használható! Persze annyira tartották ezt is be, mint nálunk általában a szabályokat szokták.
miért lenne addig bárhol is sztrájk, amíg a kilkóra megvett szakszervezeti vezetők (tisztelet a kivételnek) nem érdekérvényesítést, hanem feszültséglevezetést végeznek... egyetlen feladatuk, hogy mindent elkenjenek.
"A szervezet elnöke, Varga László azt mondta kérdéses, hogy kevesebb pénzből, kevesebb iskolában, kevesebb pedagógussal lehet-e majd kevesebb gyereket ugyanolyan hatékonyan és magas színvonalon tanítani, mint korábban."
A pedagógus szakszervezet nem zárja ki a sztrájk lehetőségét sem, ha az idei tanévben is tovább csökken a tanárok fizetése.
A szervezet elnöke, Varga László azt mondta kérdéses, hogy kevesebb pénzből, kevesebb iskolában, kevesebb pedagógussal lehet-e majd ugyanolyan hatékonyan és magas színvonalon tanítani, mint korábban. Az oktatási miniszter szavaira is reagáltak, az érdekképviselet szerint ugyanis a reform sikere nem az eszközfejlesztésen múlik, vagyis azon, hogy vannak-e digitális táblák, hanem azon, hogy sikerül-e a pályán tartani a jó felkészültségű pedagógusokat.
Orbán Viktor a pedagógusokkal kapcsolatban is nyilatkozott. Elmondta, hogy a polgári pártban mindenki rengeteget köszönhet a pedagógustársadalomnak, „szüleink után nekik a legtöbbet”. A politikus ismertette, hogy a Fideszben Pokorni Zoltán a tanárok „legfőbb védelmezője” aki mindig felemeli a hangját, ha a „kormány a pedagógusok ellen uszítja a társadalmat”. Véleménye szerint „jó pedagógusok nélkül nincsenek erős emberek, erős emberek nélkül nincsenek erős családok, erős családok nélkül pedig nincs erős Magyarország”. Kifejtette, hogy a koalíció szétverte azt az életpályamodellt, amelyet a polgári kormány kezdett kialakítani kilenc évvel ezelőtt.
