Akkor igazad is van, ha megmaradsz egy start szettes DCC rendszer képességein belül. Azonban, ha azt szeretnéd, hogy a DCC rendszerű pályád félautomata (pl. magától lefékez és megáll a tilos jelző előtt), vagy teljesen automata üzemben menjen (pl. PC-s vezérlés), akkor bizony szakaszolni kell azt is. És nem mindegy, hogy hogyan...
Szerintem nem haszontalan a szakaszolás. Ha másra nem, arra bármikor jó, hogy az állomási vagy a tárolóvágányok feszültségmentesíthetők legyenek, így kímélve a rajtuk álló mozdonyokat, világítással rendelkező kocsikat. És ha nincs szakaszolás, akkor foglaltságérzékelés sem lehetséges.
Abban természetesen egyetértünk, hogy a mai árak mellett mindenképpen digitális rendszerben érdemes gondolkodni.
Az én véleményem, hogy egy analóg szakaszolós vágányzattal vesződni a mai digitális rendszerek mellett felesleges energia és pénzkidobás. Játékélmény inkább nyűglődés, messze elmarad egy digitálishoz képest.
Digitális rendszert "kötelező" Startkészlettel elkezdeni, egész egyszerűen szinte ingyen van ahhoz képest mintha egyesével megveszed az elemeket. Saját tapasztalat szerint sima kezdőkészletes Roco MM vezérlés gond nélkül elvisz egyszerre 3 mozgó vonatot és emellett még a pályán várakozó 6-8 mozdonyt - össze vissza kapcsolt világításokkal hangdekóderekkel - amikben összesen vagy 5 féle-fajta dekóder van.
A Roco mozdonyok és kocsik gond nélkül elfutnak a Piko síneken, és mivel gyárilag kengyeles kuplunggal vannak felszerelve simán össze is kapcsolhatóak az egyéb gyártmányúakkal. Persze azért később érdemes beszerelni a közelkapcsoló kuplungok valamelyikét, hogy valósághűbb legyen a szerelvény.
honnan érdemesebb a kapcsolón keresztül érkező tápot levenni a szigetelt szakasznak? Közvetlenül a mellette lévő sínről, vagy inkább az egész sínhálózat betáp pontjáról (ahol rá van dugva a vezérlő)?
Senkinek sem jó, ha fölöslegesen madzagozol. Sem az elektronoknak, sem Neked (több vezeték, bonyolultabb kapcsolás, nagyobb hibalehetőség, nagyobb veszteség).
ki kell szednem az analóg szakaszolás szigetelő sínösszekötőit, vagy csak simán elég, ha rövidre zárom a szakaszoló kapcsoló vezetékét?
Ua., mint az előbb. Az elektronoknak mindegy, hogy hogyan jutnak el a mozdonyig. Akár egy fém sínpapucson, akár egy vezetéken. Ha a betápvezetékek már ki vannak húzva, egyszerűbb őket fixen bekötni.
Másik DCC kérdéshez kérlek fáradj át inkább a Digitális Vasútmodellezés topikba, és olvasgass vissza, ott sokszor ki lett tárgyalva, hogy milyen esetekben milyen kezdőkészleteket javasolunk, és mi mivel működik együtt :) (Dióhéjban: igen, a Roco MM szinte minden esetben megfelel kis otthoni asztalokhoz, csak a tápra kell odafigyelni.)
Nézzétek el a gagyi képet, jelenleg ennyire volt időm.
Ez a végleges verzió a pályára, Piko A sínekből építve. A szakaszolásokat még nem csináltam meg, azt az OSB lapra rögzítés utánra tervezem. Viszont lenne ismét néhány kérdésem.
Szakaszolással kapcsolatban az a gyakorlati kérdés merült fel bennem, hogy ott ugyebár van egy szigetelt sínszakasz, ami egy kapcsolón keresztül kap tápot. Az a kérdés, hogy honnan érdemesebb a kapcsolón keresztül érkező tápot levenni a szigetelt szakasznak? Közvetlenül a mellette lévő sínről, vagy inkább az egész sínhálózat betáp pontjáról (ahol rá van dugva a vezérlő)?
Lenne még digitalizálással kapcsolatos kérdésem is. Ez igazából az előző kérdéssel összefügg, mert amennyire utánanéztem (itt is), DCC rendszernél nem a táp megszakítással megy a szakaszolás. Ha egyszer DCC-re upgrade-elem a rendszert, akkor ki kell szednem az analóg szakaszolás szigetelő sínösszekötőit, vagy csak simán elég, ha rövidre zárom a szakaszoló kapcsoló vezetékét? Az előző kérdéssel az a kapcsoat, hogy ha elég a kapcsoló vezeték rövidre zárása (vagyis a kapcsoló kiiktatása), akkor gondolom érdemesebb a szigetelt sín közvetlen szomszédjáról venni a "tápot" a kapcsolóhoz (előző kérdés). Vagy DCC-re váltáskor csak forrasszam össze a szakaszolónál a síneket? DCC szakaszolásra nem lesz szükségem, ekkora asztalon nem terveztem egyszerre 2-3 mozdonynál többet használni.
Tervezek töltést építeni a sínek köré szóróanyagból és parafából, ezért jó lenne tudni, hogy nehogy fél-egy év múlva meg szedhessem fel a szakaszolásoknál a leragasztott szóróanyagot.
Másik DCC kérdés: nézegettem a jövőbeni upgrade-elési lehetőségeket, és nekem úgy tűnik, hogy az ár-érték arányos megoldás egy digitális start szett vásárlása lenne, amiből a vezérlést és a járművet hasznosítanám. Roco multimaus-t tartalmazó készletet néztem ki. Van arra valami korlátozás, hogy egy adott DCC rendszerű pályán egy időben milyen típusú dekóderrel ellátott mozdonyok lehetnek egyszerre? Vagy itt is minden szabványosított, és csak a dekóderek csatlakozó aljzata tér el?
Végezetül megint egy noob kérdés: A multimaus készlet "Roco" vonatja tudna gond nélkül közlekedni Piko sínekből álló pályán? Tud kapcsolódni Piko vagonokkal? Gondolom igen, de biztos ami biztos.
Sokan biztos derülnek egyik-másik kérdésemen, sry érte, de utoljára huszon-harmincon évvel ezelőtt volt a családban egy H0 Piko Junior "játékvasút" (a karácsonyfa körül), és akkor 1-2 évesen valahogy nem érdekeltek annyira a technikai részletek. Ráadásul a DCC se pörgött nagyon még akkoriban. :D
A 2016.08.18-21. között megrendezésre kerülő Nemzetközi Vasútmodell Kiállítás idejére meghirdetjük a VII. Nemzetközi Vasútmodell Versenyt Domonkos András emlékére A verseny tisztelgés Domonkos András modellező munkája és a magyar vasútmodellezés hazai és nemzetközi megismertetésében kifejtett tevékenysége előtt. A versenyre nevezni lehet minden saját készítésű vagy átalakított modellel .A nemzetközi és belföldi versenyen volt részvétel nem kizáró ok. A modellversenyre a következő kategóriákban lehet nevezni: A – vontatójárművek, ezen belül: - A1 – saját építés (csak a motor, kerekek és a fogaskerekek lehetnek gyáriak!) - A2 – átépítés (egy vagy több gyári modell átalakításával készült modell) - A3 – frizírozás (egy gyári modell „feljavítása” az élethűség eléréséhez) B – vontatott járművek, ezen belül: - B1, B2, B3 – mint az A kategóriában! C – vasúti épületek, berendezések D – működő vasútüzemi berendezések E – vitrinmodellek A versenyre a nevezést legkésőbb 2016.08.14.-ig kell elküldeni levélben a Klubunk címére (BAROSS GÁBOR Vasútmodellező és Vasútbarát Klub, 8202 Veszprém, Jutasi út 34. Pf:713), vagy a baross.gabor@vasutmodellklub.hu e-mail címre. A nevezett modellekhez rajz és fotó dokumentumot kérünk csatolni! A modelleket 2016.08.17.-én délután 17:00 órára kell eljuttatni balatonfüredi "Balaton" Szabadidő és Konferencia Központba. Aki korábban kívánja elhozni a modelleket, azok a fenti címeken, vagy a 06/20-533-37-92 telefonszámon kérjen előzetes egyeztetést! A zsűrizés 2016.08.18.-én délelőtt történik. A modelleket 2016.08.21.-én 18:00 órától lehet elvinni.
Elég az egyik sínszálat megszakítani, hiszen akkor már megszakad az áramkör. :-)
Két színszálat akkor kell megszakítani, ha azok külön tápellátást is kapnak és egyidőben különböző szerelvények is közlekednek rajtuk. (pl. kétvágányú fővonalon egymással szemben közlekedő szerelvények esete, amikor a két vágány össze is van kötve átmenő vágányokkal.)
1) Szakaszolásnál elég csak az egyik sínszálat "szaggatni", vagy érdemesebb mindkettőt?
2) Vasúti töltést szeretnék készíteni, ágyazatkő szóróanyagból és 5 milis parafa alátétből. Az lenne a kérdés, hogy mennyi ágyazatkövet szerezzek be? Fél kiló mekkora távolságra elég kb. (tapasztalataitok alapján)?
Természetesen a te döntésed. Nyilván attól is függ, hogy megvan mondjuk egy analóg járműpark, és azt kicsit költségesebb is digitalizálni.
Egyébként pedig egy MultiMaus készlet megvehető egy használt mozdony árából, és ha digitálisan előkészített a gép, akkor hatezer körül már van hozzá dekóder. Ez azért már nem olyan horribilis költség - ezt az összehasonlítást a linkelt honlapon is feszegetik, azzal, hogy a digitális rendszer annyival többet nyújt, hogy értelmetlen összevetni őket.
De az a nagyszerű mindebben, hogy egy átalakítással később is meglépheted, ha most sokallod a rávalót.
Kösz az infót és a linket, jó kis oldal, érthetőek a magyarázatok.
Viszont én még nagyon az elején járok mindennek, és a digitalizálás erősen meghaladná az erre szánt költségeket, így maradok az analógnál. Azt tervezem, hogy a "fővonal" állandó vezérlésen marad a potival, a leágazásokat pedig szakaszolással és sima billenőkapcsolókkal oldom meg.
"Gondolom lehet programozni a mozdonyt, hogy mikor mit mennyi ideig csináljon, de kell ehhez egy másfajta betáp is? Gondolom ennél már nem potival szabályozzuk, hogy mi történjen."
Tulajdonképpen de, ugyanúgy egy gomb tekergetésével irányítható a mozdony, valós időben. Viszont az analóggal ellentétben ezzel nem az adott sínszakaszon lévő összes mozdonyt irányítod (a sínfeszültség változtatásával), hanem címzetten egy mozdonyt irányítasz a pálya bármely pontján. A programozás alapvetően nem része a normál üzemnek, hanem a mozdony mozgását (csúcssebességét, gyorsulását) illetve egyéb funkciók (pl. világítás, füstpatron) működését lehet beállítani.
Az előre beállított menetrend szerinti működés is lehetséges, de ahhoz számítógép kell, és messze túlmutat a kezdő szinten.
Sok az olvasnivaló, ha belekezdesz. De azért nem annyira borzalmasan bonyolult, hogy ez el kell hogy riasszon. Több helyen foglalkoznak a témával, pl. itt: http://highball.eu/nn/hu2/index.html?n=dcc&l=hu
A két utolsó kérdésre: de, jellemzően tudnak közlekedni a dekóderrel ellátott mozdonyok az analóg pályán. De éppen csak annyit tudnak, mint az analóg társaik. Fordítva viszont nem igaz: analóg mozdony nem lehet a digitális rendszerű pályára tenni!
Igen, a digitális előkészítés még analóg üzemet tesz lehetővé. A kialakított panelbe tudod beledugni a dekóder csatlakozóját - alapértelemben ennyivel tud többet az előkészített jármű.
Lenne egy amatőr kérdésem, nézzétek el, még új vagyok a témában.
Amennyire találtam infókat, van ugye az analóg és a digitális táplálás/vezérlés, amit vasútmodelleknél használni szokás. Az analóg tiszta sor, egy potival szabályozom a sínben a feszültséget, minél magasabb, annál gyorsabb a mozdony.
Viszont a digitális nem teljesen tiszta. Gondolom lehet programozni a mozdonyt, hogy mikor mit mennyi ideig csináljon, de kell ehhez egy másfajta betáp is? Gondolom ennél már nem potival szabályozzuk, hogy mi történjen.
Ha eddig jól gondolom, hogy más a betáp, akkor ha jól sejtem, "digitális" mozdony analóg pályán nem tud közlekedni.
Viszont a fő kérdésem: vannak olyan mozdonyok, amiket a "digitálisan előkészített" címszóval hirdetnek. Azokat lehet analóg pályán használni?
Vannak ilyen ezeréves TT-s fenyőfák, azokat tudnám ajánlani. Viszonylag puha anyaguk van, de ettől még karmolhatnak. Ha esetleg gond a beszerzése, dobj egy postacímet és küldök néhányat!
Épített már valaki kocsimosót? Nekem tervbe van, viszont a mosó kefénél elakadtam. Miből lenne érdemes? Gondoltam szálanként össze fűzöm valami puha anyagból pl fonal, így ha hozzá ér a modellhez nem tépné le a kapaszkodókat, viszont itt elakadtam, lassú és körülményes a munka, és nem is lett szép. Másik megoldás a kis méretű üveg mosó kefe, méretre még el is menne, de ez nagyon erős anyag, ha egy picit is hozzá ér a kocsikhoz sérüléseket tud okozni. Ha meg tartom a távolságot, hülyén néz ki.
Egy nemzetközi viszonylatban is egyedülálló, nagyméretű vasútmodellezési irodalmi gyűjteményt ajánlok fel megvételre,
az eziránt érdeklődők számára.
El kívánom adni a Marklin Magazin folyóirat 33 évfolyamánt, az 1981-es évvel kezdődően, a 2013-as évvel bezárólag.
Az ujság rendszeresen beszámolt a Marklin által gyártott 1-es, H0-ás és Z méretnagyságú járművekről és egyéb termékekről,
azokat részletesen is bemutatta és ismertette. Igen sok részletes ismertetés jelent meg a Marklin digitális rendszeréről és más
műszaki vonatkozású cikk is.
Minden évben ugyancsak bőséges, fényképes tudósítást adott az aktuális Nürnbergi Nemzetközi Játékvásáron bemutatott,
vasútmodellezéssel kapcsolatos termékekről.
Rendszeresen találhatók a lapban egyéni és profi modellasztal építők által megépített, különböző méretű, modellasztalok elkészítésének tervei, az építés mindenre kitérő leírása és az asztalok bemutatása kiválló minőségű színes fényképekkel.
A modellasztalok természetesen más gyártású vágányanyagokkal is könnyen elkészíthetőek.
Miután 1997-től a TRIX cég a Marklin tulajdonába került, ezen időponttól a Magazinban megjelentek és ismertetésre kerültek
a TRIX és Minitrix járműmodellek is és N modellasztalok építési cikkei is közlésre kerültek a lapban. 2007-től hasonló eset áll fenn az
LGB gyártmányokkal is.
Meg kívánom jegyezni, hogy az évfolyamok hiánytalanok és minden lapszám teljesen kiváló, mondhatni újszerű állapotban van.
Ugyancsak megjegyzem, hogy az egész gyűjteményt bontatlanul, egytételben kívánom eladni.
Végezetűl megemlítem, hogy a német ebay-en - kis példányszámban - és csak egyedi darabok kaphatók.
Egyébként a magazinok mennyisége olyan nagyságú (190 db.), hogy akár egy magán-, vagy klub könyvtár megalapítását is lehetővé
teszi.
Érdeklődést privátban várok, ott bővebb tájékoztatással is szolgálok.
u.i.: Vásárlás esetén jelentős mennyiségű - többféle gyártó - nagyméretű (régebbi évjáratú) prospektusát adom ajándékba.
A modellasztalok építési leírásainak fényképanyaga olyan részletes, hogy azok megértése minimális német nyelvtudással is könnyen lehetséges.
Szia, a régi "nagyvasak" megfelelö helye (mérettöl függetlenül) a "0-ás játékvasút" fórum, kivéve a magyar PV-ket, amelyeknek külön "Pénzverdei" fóruma van. Végül is oda kerültek ezek az oroszok is. Üdv!
Kb.:3000ft a Fuggerth digitális foglalattal ellátott panel, a Digitools hangdekóder meg -ha jól emlékszek- 21900ft. Plusz, ha nem Te csinálod, akkor a munkadíj.
