Ezek miért érdekesek, hogy jönnek ide? (szerintem a magyarázat amúgy kézenfekvő: csattanó maszlag meg peyote és ayahuasca kaktusz, az indiánok előszeretettel éltek e hallucinogén szerekkel) ;)
Ha már kriptozoológia, itt van a brazíliai minhocao nevű óriásféreg. A magyar újságok már az 1860-70-es évektől hírt adtak róla (de máshol is leírtak egy hasonló lényt, pld. Nicaragua vagy Ázsia).
1878-ban a dél-brazíliai Curitibanos közelében hatalmas föld alatti alagutakat fedeztek fel. Ezekről a környékbeli lakosok azt hitték, hogy a minhocaonak nevezett titokzatos lény ásta ezeket. A brazíl folklór szerint egy hatalmas, páncélos bőrű földi giliszta. A hossza 20-50, vagy akár 80 méter is lehet. Augustin Saint-Hilaire francia természettudós 1846 decemberében számolt be a brazíliai Padre Aranda és a Feia tavakban élő minhocaoról, ami lovakat és szarvasmarhákat ragad a vízbe. Dr. Fritz Müller német zoológus 1878-ban a Nature-ben beszámolt egy curitibanosi illetőségű, Senhor Lebino nyomán a minhocaoról: „egy óriási páncélos kukac, melynek hosszúsága ötven méter, vastagsága öt méter; amerre mászik, kidönti az útjába eső fákat”. Müller hitt a lény létezésében. Hogy csak ritkán észlelték, azt a lény félrehúzódó szokásaival magyarázta.
Ugyancsak Dél-Brazíliában, Lagestől 16 km-re Francisco de Amaral Varella 1871-ben is látott egy titokzatos óriásférget, de ennek a teste már csak egy méter vastag volt. Az orra a disznóéhoz hasonlított. Egy 1849-es leírás szerint a szörny bőre olyan vastag volt, mint a fenyő kérge és olyan kemény pikkelyekből állt, mint a tatué. Pár évre rá a környéken a bennszülöttek láttak egy hatalmas, 25 m hosszú kigyószerü lényt, aminek fején két szarv volt.
Egy ismertető cikkben olvassuk: „A Rio dos Cachorros folyó mentén 1877-ben már csak a nyomát látták a titokzatos állatnak: körülbelül ezer méter hosszúságban három méter széles árkot ásott a minhocao arra, amerre ment.
Parana államban, a Papagáj-folyó mellett 1849-ben egy esős éjszaka után ugyanily állatnyomot találtak, s ennek az árka is két-három méter széles volt. Ugyanezen a vidéken egy néger szolgáló egy reggel azzal szaladt haza a mezőről, hogy »a mocsárból valami szörnyeteg emelkedett ki; olyan nagy volt, mint egy házh Az egész falu népe kiszaladt a mocsárhoz, melynek szálé fel volt túrva. Egy fiatal néger erősítette, hogy ő is látta a szörnyeteget, lehetett vagy huszonöt méter hosszú, s a fején két szarva volt. mint a csigának.
Nicaraguában is sokan láttak valami ismeretlen szörnyeteget, mely minden állatnál nagyobb volt. Chichigua mellett ez a szörnyeteg amerre ment, árok keletkezett a nyomában; a fákat kidöntötte s egy tizenöt métermázsás sziklát is kitolt a helyéből. A nicaraguai leírások pikkelyes vagy páncélos, kígyóhoz hasonló állatról szólnak.
A legtöbb »nyom« azonban Dél-Amerikában, az Uruguay és a Parana folyók forrásvidékén található.
A rendelkezésre álló anyagot áttekintve, megállapítható, hogy minden megfigyelés valamely mocsár vagy víz közeléből származik; a titokzatos állat vagy a vízből jött elő, vagy a vízben tűnt el. Ennyiben az irodalomban már régóta szereplő minhocao egyezik a skótországi szörnyeteggel." (A titokzatos szörnyeteg, Pesti Hirlap, 1934. jan. 9.)
E. Budde német tudós gyűjtötte össze az információkat, jelentéseket a minhocaoról. Elfogadja ezek alapján a létezésüket. Egy fennmaradt lenyomat alapján pikkelyes bőrűeknek mondja a férgeket és hosszúságúkat tizenkét méterre, a magasságukat háromra, a vastagságukat pedig másfélre becsülte. Tán még Fawcett ezredes is említett valamelyik irásában egy ilyen vagy hasonló lényt.
Cholnoky Viktor kiváló magyar újságíró írt erről még 1905-ben egy cikket is (ugyanolyan szkepticizmussal, mit kb. én is érzek ezen lény iránt):
Nem udom, de nekem erről a Tremors – Ahová lépek, szörny terem c. 1990-es amerikai film jön be. Nem tudom hirtelen, hohgy a film alkotói nem-e használták a filmnél a minhocao legendáját?
Xantus János kolozsvári magyar természettudós és újságíró (1917-1982) rendezte sajtó alá doktor Sáska László magyar Afrika-kutató (1890-1978) írásait (Életem Afrika, Bukarest, 1969). Xantus a paleoasztronautikáról írt cikkében említi: „A híres Tassili sziklarajzokon érdekes tojás alakú fejvédők (?) láthatók s talán nem véletlen az sem, hogy messzire szakadt hazánkfiának Sáska László, doktornak előttem fekvő könyvkéziratában az áll, miszerint az Addisz Abeba-i Georgis templom tetején 7, égből érkezett óriás tojás ékeskedik, olyasmi, mint a Luna 9 gerezdszerűen nyíló műszertartálya. Űrsisakok vagy éppen tojáshoz hasonló űrhajók, esetleg konténerek emléke lenne ez ?” (Paleo-asztronauták, Előre, 1969. jan. 4).
Sáska kiváló orvos élete nagyobb részét a négerek gyógyítására fordította, de kiváló vadász, természetmefigyelő volt. Kutatta az állatok életmódját. 1933-tól 78-ig, 45 éven át Afrikában élt. Ő is megfigyelt egy a vizilótól háromszor akkora állatot. A Margareta-tónál lévő hatalmas nádas-ingoványos területet figyelte meg az óriási állatot, aminek a színe barnás volt és a legnagyobb vízilótól is háromszor nagyobb. Egyébként azon a vidéken vízilovak is éltek. Elefánt se nagyon lehetett, ami nem nagyon téved ilyen helyre, másrészt azt Sáska nyilván felismerte volna. Ő maga is rejtélynek könyvelte el az általa látott állatot.
Xantus egy másik cikkében Sáska-kéziratából idéz:
„A Margaréta tó keleti partján történt — írja egyik feljegyzésében —, ott, ahol a Godabo-folyó a tó vizébe torkollik. Óriási kiterjedésű, ismeretlen ingovány ez a táj, amelyben úgy elvesz a folyó, mint tű a szénakazalban. A lustán kanyargó víz beömlésénél hegyvonulat húzódik. Tetejéről a mérhetetlen lápvidék megdöbbentő panorámája tárul elénk. Jómagam már több mint két évtizede jártam akkor Afrika hegyeit, völgyeit, szavannáit és mocsarait. Jól ismertem már állatvilágát is. Sok száz víziló került a szemem elé, tudtam, mekkora lehet közöttük a legnagyobb, és azt is, milyen méretű lehet a másik óriási mocsárlakó, a krokodilus. De azt, amit akkor ott távcsövemmel láttam, nem tudtam azonosítani semmivel sem. Mert pontosan ott, ahol a nyílt víz a láppal érintkezik, az ingovány határvonalán hatalmas, rózsaszínű állati test lebegett a vizen. Legalább háromszor akkora lehetett, mint a legfejlettebb víziló. Csendesen lebegett a tó színén, hol eltűnve, hol felbukkanva a távcső látómezejében. Sem víziló, sem pedig krokodilus nem volt, de nem illett rá egyetlen más állatfajta leírása sem. Bár körülötte zajlott, pezsgett a mocsár élete, közelébe egyetlenegy élőlény sem merészkedett. Néger kísérőm, Szige is csak ennyit motyogott mellettem: Ige gumari adelem — ami az ő nyelvén annyit jelent: hát ez aztán igazán nem víziló!“
Az izgatottan figyelő, szenzációra éhes vadász és naplóíró után megszólal dr. Sáskában a mérlegelő, higgadt természetbúvár. „A vidéken sok volt az elefánt, kafferbivaly meg rinocérosz is. Ezek közül azonban egyik sem merészkedett volna be a mély és meglehetősen nyílt vízterületre. Az ilyen hatalmas testű állatok már a parttól tíz méternyire menthetetlenül elsüllyedtek volna. A rejtélyen sokáig gondolkoztam ... megoldani azonban még máig sem tudtam.“ (A „fehér néger”, Utunk, 1967/20. sz.)
(Sáska leírása a titokzatos állatról egyébként benne van az említett Életem Afrika c. könyvében is).
Hendrik Willem Van Loon egy holland-amerikai történész volt. Ships: and How They Sailed the Seven Seas (5000 B.C.-A.D.1935) c. könyve 1935-ben jelent meg angolul, s ezt fordította le Szerb Antal magyarra.
A titicaca (amúgy Titi kaka jelentése, akár az is lehet, hogy Attila kaki)...
Akár... Ha nem is Attiláé, hanem a napistené. Egyébként közel hatvan éve Garcia Beltran spanyol biológus ugyanezt mondta a tó felett lebegő vénuszi aranyszekérről, hogy az istenek szemetét-ürülékét ejtették a tóba. Erről mesélt Charroux az Emberek ismeretlen története c. francia nyelvű könyvében (1963).
Azt a nádhajót csak a Titicaca tavon használták. Annak idején Heyerdahl ugyanígy összevetette az egyiptomival. De ebből is látszik, hogy valamiféle nagyon ősi, a prehisztorikum ködébe vesző találmányról van szó (mind a nádhajó, a tutaj vagy a fahajó). Csak éppen a történeti időktől vannak jobbára adataink (írásos feljegyzések, ábrázolások) a hajózásra.
Én nem mondtam valamiféle high-tech civilizációt Atlantiszra, hiszen amit Platón lefest: egy erősen központosított, par excellence tengeri királyság, bronzkori kultúra. Ilyet egy komolyabb atlantológus könyvében sem olvasni, mint Braghine, Zsirov, Várkonyi, Sykes és még néhányan.
A titicaca (amúgy Titi kaka jelentése, akár az is lehet, hogy Attila kaki) tavi nádhajókat építő indiánok mai napig tökéletesen ugyanazt a technikát használják amúgy, mint 5 ezer éve az egyiptomiak. A kora ókori kapcsolat Afrika és Dél-Amerika közt nyilvánvaló... vannak más bizonyítékok is. Inkább kérdés, hogy a két kontinens közt volt-e még "valami", ahol meg lehetett pihenni vagy sem (szerintem volt)... ;) De mindjárt jönnek az ügyeletes prehisztorikus hitech szupercivilizációzós troll elmebetegek és jól elmagyarázzák nekünk ismét a tutit... XD (amit neked kell csak elszenvedned, mert nekem tiltva vannak)
A hajózás, tengeri hajózás úgy látszik sokkal régebbi, mint korábban gondolták. Atlantisz benépesülésének egy régebbi ellenérve volt, hogyan jutottak volna rá az első emberek? Hiszen csak 5-6000 éve hajóznak az emberek, s a szigetek is csak ekkor népesültek be...
A hajózás kezdeteiről ma elismerik, hogy lehetetlen meghatározni. Az az elképzelés, hogy eredetileg az ember látta a fatörzseket úszni a vízben, ill. árvizek idején abba kapszkodtak. Hogy a folyókon, tavakon átkeljen, ezekbe szintén belekapaszkodott. Majd a fatörzsekbe üregeket vájt, abba ült (kenu). Fatörzseket kötött össze (tutaj). Jellemzően ezeket az eszközöket erdei törzsek ma is használják. Viszont úgy néz ki, a tengeri hajózás, tutajozás mélyen megelőzött mindenféle más emberi szállítóeszköz létrejöttét, mint a szekér, szánkó, hordszék, taliga és más hasonlók. Egyesek szerint akár magának az emberi beszédnek a létrejötte előtt is már hajóztak/utaztak/tutajoztak a tengeren!
Korábban Krétáról úgy gondolták, az ember csak 8000 éve jutott el oda, ma már tudjuk, hogy legalább 130.000 éve (hiszen a geológusok szerint Kréta már 5 millió éve független sziget). Ausztráliát is valamiféle tengeri alkalmatosságokon lepték el vagy 60.000 éve. A Fülöp-szigeteki Luzon szigetet akár 700.000 ezelőtt is elérte az ember a tengeren át! Ez hogy történhetett?
Az Atlanti-óceánt tekintve, Kubát 6-7000 éve érték el az első emberek. A Kanári-sziget összes szigetét lakták a guancsok a felfedezésükkor, akik egymás közt sem közlekedtek, mert nem tudtak (már?) hajózni! Ez máig nagy rejtélye a szigetek benépesülésének. A Kanárikat hivatalosan csak a 14. században fedezték fel, de a guancsok ősei, most valamiféle uszadék-törzsekbe kapaszkodva az összes szigetet be tudták népesíteni? Be lehet egyáltalán ilyen módszerrel népesíteni távoli szigeteket, hogy az utódok a belterjesség miatt nem degenerálódjanak és pusztuljanak ki?
A Zöld-foki szigetek megalitikus maradványairól is vannak híreink, ahogy az Azori-szigeteket is elérték a megalitkori hajósok, jóval a föníciaiak előtt. A régi ókori beszámolók vagy az óceán szintjének emelkedése is azt mutatja, hogy az Atlantikum keleti felében számos kisebb sziget a víz felett volt a prehisztorikum ideje alatt, melyek segíthették az átkelést a két nagyobb atlanti szigetre.
A görögök és föníciaiak egy elveszett fajnak, a mitikus kabiroknak tulajdonították a hajózás, a hajók, és a navigációs eszközök feltalálását, azaz nagyon régre tették azok bevezetését.
Sajnálatos módon ez éppen az a terület, ahol nem maradtak fenn hajók ilyen régről (tekintve az anyagukat és hogy hol használták), melyeket vizsgálni tudnánk, hiszen a legrégibb tengeri hajóroncsok is „csak” 3500-4000 évesek lehetnek.
Az is lehet, hogy a fából épített, fedélzettel, raktérrel ellátott vitorláshajó a történetelőtti időkben már megjelent, sok ezer évvel korábban, hogy létrejöttek volna az első ismert birodalmak. Persze, ez találgatás, de mikor a sumerok és egyiptomiak felbukkannak a történelemben (i.e. 4. évezredben) és ábrázolnak hajókat, azok közt feltűnnek a vitorlás tengeri hajók! Olyan, mintha a vízi alkalmatosságok fajtáit más sok ezer éve feltalálták és ugyanúgy mindet használták is, ahogy ma is a fakenukat, dereglyéket a primitív, természeti népek, csak a vitorláshajók mentek ki a divatból a 19. század vége felé.
Így már értelemszerűen hihetőbbnek hatnak Hapgood professzor kutatásai az ősi tengeri térképekről. Hiszen a prehisztorikus hajózó társadalmaknak szükségük volt a navigációs eszközök feltalálására, csillagtérképekre és tengeri térképekre is. Hogy ezek mindenféle történetiség nélkül hagyományozódtak át a tengeri népek közt, arra éppen a középkori térképek vizsgálata adta meg a választ, mert sokkal régebbi térképeket is használtak forrásként, melyek akár a jégkor idejébe is nyúlhattak. Hapgood a forrástérképek korát i.e. 16.000 és 4000 közé helyezte. Érdekes mód ezek megléte nem feltétlen vonta maga után az írás feltalálását is, hiszen kezdve a hajókkal, iránytűvel, csillagtérképekkel, navigációs térképekkel – mindre van példa ősi hajós társadalmaktól, hogy nem függött össze az írással (de természetesen használhatták az írást vagy csak az emlékeztető jeleket is).
Hogy fedélzettel látták el már 5000 éve az egyiptomi hajókat, az nem azt jelenti, akkor kezdték ezt alkalmazni, hanem csak azt, hogy akkortól vannak utalások és leletek erre. Szerintem bizonyos, hogy ettől jóval korábban, sok évszázaddal használták már ezt a hajótípust. De tekintve az anyagukat ezek gyakorlatilag mind megsemmisültek ill. újrafelhasználódtak az évszázadok, ezredek során. Csak pár éve, hogy a norvégiai Efjordenben 10-11.000 éves szikrajzokat találtak, s szenzáció számba ment, hogy itt lelték a legkorábbi hajóábrázolás 4,3 m hosszú skiccét. A hajó íve, a gerince, a korlátja, hegyes csúcsban előretörő orra, a haladása, ahogy kidolgozták visszaköszönt a görögök, rómaiak és más ókori népek hajóiban. Egy minta sok ezer éven át…? A norvég Altában egy másik, 6000 éves skicc, kis halászhajót/csónakot mutathat, de a középső ember alak mellett mintha egy árboc skicce lenne, vitorlával.
Alapvetően elhibázott volt Heyerdahl feltevése, hogy az egyiptomiak képesek lehettek volna nádhajókkal átkelni az Atlanti-óceánon. Ő ezt a hajótípust archaikusabbnak gondolta, mint a fahajót. Csakhogy ma már bizonyos, hogy a tengerálló, arra épített fahajóik az egyiptomiaknak már legalább akkortól voltak, mint a nádhajóik. Az igazság az, hogy történelmük során mindkét hajófajtát használták egymás mellett (de a nádból fonott hajókat inkább a nílusi közlekedésre). A jól megépített fahajók nyilván a prehisztorikus évezredek hagyománya volt, s nem függ össze az írás megjelenésével vagy a két állam egyesítésével. Az ősegyiptomiak nem is nagyon változtattak a konstrukcióján (ahogy sok más találmányuk, technikai módszerük is évezredek során gyakorlatilag semmit nem változott).
A szikormorból, akáciából vagy cédrusból épített tengeri hajóik sokkal erősebbek, viharállóbbak, nagyobb teherbírásúak voltak a nádhajóknál. Az isteneik is ilyeneken utaztak…
Heyerdahl le ís írja az erről sejtéseit szóló könyvében, amivel egyet is érthetünk. Miután tanulmányozta Kheopsz hajóját: hogy kellett legyen egy évezredekkel korábbi hajózó kultúra, mely gyakorlatilag kifejlesztette ezeket a hajókat, amit az óbirodalmi egyiptomiak 4500-5000 éve csak átvettek. Mert a temetési hajó több ezer év konstrukciós újításait hordja magában. Viszont legsajnálatosabb, hogy semmit nem tudunk erről az ismeretlen prehisztorikus hajósnépről, akik sem a sumérok sem a föníciaiak nem lehettek! De akkor kik voltak?
Mivel sok Atlanti-óceán mellett élő nép hagyományaiban és meséiben szerepel egy csodálatos sziget leírása az ócánban. Erre vonatkozik az idézet első fele.
Meg van az aztékok, maják, arizónai indiánok, kelták, a baszkok, jorubák, berberek, busmanok, egyiptomiak stb. hagyományaiban. Sok esetben a sziget összefügg a holt lelkek lakhelyével, valami túlvilági dologgal, ami már elpusztult, de az ősök ismerték, sőt néha onnan is jöttek.
Graves többféle eredetre is viszi az Atlantisz legendát: elsüllyedt Dogger-bank, Kréta vagy Pharosz sziget (bár ezek egyike sem jó megoldás). Igaz, könyvét 1955-ben adta ki angolul, s megjegyzi benne, hogy a több ezer km hoszan észak-déli kiterjedésű Atlanti-hátság 60 millió éve a tenger alatt van. De elsikkad felette, hogy vannak részei amik a víz felett vannak ma is, mint Izland vagy Jan Mayen szigete.
Az időbeli határa is elfogadható azonban Gravesnek.
Én nagyjából elfogadom, amit Zsirov írt, hogy az az Atlantisz, amiről Platón írt, több lépcsőben pusztult el az Atlanti-óceánban. Az a technológiai szint, amit leírt, egy i.e. 4-2. évezredbeli bronzkori civilizációra illik.
Úgy gondolom nagyjából, hogy volt egy "Nagy Atlantisz", ami kb. 60-100.000 nkm-es lehetett, mint pld. Portugália, és a közelében egy Kréta méretű és formájú (6-10.000 nkm) kisebb szigettel, s ezeken létezett az ún. "atlantiszi kultúra", s az igazából, úgy megtelepedve nem volt az Atlantikum más szigetein (ahogy mondjuk Kréta, Málta vagy Szardínia sajátos civilizációi sem kolonizáltak más nagyobb szigeteket).
Az egyiptomi források mindkét szigetről tudtak. A platóni nagy Atlantisz valamikor i.e. 4400 táján pusztult el, amikor kitörések voltak Madeirán. Ezt mondta a szaiszi pap is Szolónnak, hogy ezer évvel az egyiptomi állam születése előtt (a 9000 év nyilván Platón vagy Szolon sajátságos számítási hozzátétele, okoskodása, ráadásul ilyen régre nem emlékezhettek vissza, pláne ekkor adatrendszerrel).
A következő katasztrófa i.e. 3200-3100 körül lehetett, aminek sok tudományos bizonyítékát találták a körzetben. Ez pusztította el a még megmaradt kisebb szigetet, ahol Odüsszeusz is járt (Szkheria). Erről beszélt a karthágói hagyomány, Marcellus, Avianus, és még több görög szerző, valamint a korai portolánó térkép készítők is tudtak róla. Ennek a hagyománya ezek szerint valóban már az i.e. 3. évezredbeli eredetű, ahogy Graves is megállapította.
Hogy milyen érzékeny terület ez ma is, jellemző, hogy mikor Portugáliát 1755-ben egy gigantikus földrengés érte, sok ezer embert elpusztítva. Az onnan 1300 km-re lévő Azori-sziget csoportban 18 parányi kis sziget emelkedett ki a tengerből (melyek a századok során vissza is süllyedtek).
Robert Graves a világhírű angol író, költő, mitográfus és klasszicista írja a magyarul is megjelent Görög mítoszok c. vaskos könyvében Atlantisz kapcsán:
„Az Atlantiszról szóló egyiptomi legendát – amely a népmesékben az Atlanti-óceán mentén Gibraltártól a Hebridákig, sőt még a nyugat-afrikai jorubáknál is megtalálható – nem vethetjük el, mint pusztán képzelet szüleményét. A legenda valószínűleg i.e. harmadik évezredből származik.” (1970)
Van több nézetem, ami változott az évek, évtizedek alatt, de a Vénuszra, Atlantiszra, kabirokra-telkhinekre, Nagy Piramis építésére, ahogy a baalbeki terasz építésére (stb) nem változott meg.
Már több mint 12 éve -még Odüsszeusz előtt- röviden beírtam a véleményemet az afrikai pigmeusokról ill. a mitikus törpe fajokról, akik még az ókor elején eltűntek a Korábbi civilizáció(k) jelei?! topikba:
Szerintem nagyon jó írás, bár bizonyára sokmindenkinek nehezen emészthető anyag, és sokan úgyszólván csak a szenzációkra vevők, azt várják itten. Szerintem jól járt az a 4 db valaki, aki letöltötte... (pláne ha bele is olvasott).
Itt van még egy tanulmány Kondértól, ezúttal a térképek történetéről. Ez közel ötvenoldalas. A Térképészeti Közlöny közölte 1938-ban:
"Más megfigyelések alapján ennél már kedvezőtlenebb volt a helyzet. Amennyiben tényleg van foszfin a Vénusz légkörében, annak időnként a felszínre kellene jönnie, ezáltal pedig az infravörös tartományban is láthatóvá kellene válnia, egy kutatócsoport azonban több évnyi adat átfésülése után csak egyetlen olyan idősávot talált, ami foszfin felemelkedésére utalt volna. Ez egyértelműen a szeptemberi tanulmány ellen szólt, de ennél is nagyobb pofont kapott az elmélet egy friss tanulmánytól, ami felvetette az eshetőségét annak, hogy a legerősebb bizonyítéknak számító ALMA által rögzített adatok valójában nem bizonyítják a foszfin jelenlétét. Az arXiv nevű kéziratszerverre feltöltött, egyelőre szakmai értékelés alatt álló tanulmányban a kutatók az ALMA adatait vizsgálták meg újra, ez alapján pedig arra jutottak, hogy az eredeti kutatás során olyan módszert használtak, amivel túlbecsülhették a légköri jelenségek szignifikanciáját.
Más szavakkal mondva kijelentették, hogy a foszfin észlelése nem megbízható következtetéseken és módszereken alapul.
Az új kutatás röviden összefoglalva arra jutott, hogy ha eredetileg megfelelően elemezték volna az ALMA által rögzített adatokat, lehet, hogy meg sem találják a foszfin jelenlétére utaló nyomokat a Vénusz légkörében. Ezt a tanulmányt persze még bárki megcáfolhatja, és az is több mint valószínű, hogy a jelenséget felfedező kutatók is újraelemzik majd az adatokat, de jelenleg nincs kizárva, hogy a vénuszi élet elmélete eleve hibás adatokra épül, a foszfin pedig egyáltalán nem is található meg a bolygó kégkörében. Az ALMA archívumából átmenetileg lekerültek a felfedezéshez felhasznált adatok, a hivatalos közlemény szerint egyelőre nem tudni, hogy az elemzés során elkövetett hiba befolyásolhatta-e a foszfin észlelését."
Tegyük fel hogy létezett az ős- ill ókorban egy 70-120 magasság közti valódi törpe-, nem emberi, de humanoid faj! Minden mitológiában jelen vannak permanensen (persze tudjuk, a primitív ember naiv fantáziája mindenfelé hasonló). Vannak a pigmeusok, akik emberi faj tagjai. Sőt vannak az Indonéziai törpék is ugyebár, volt már róluk is szó (szintén sötét bőrű bennszülött törzsi életet élő emberek). Ezek az emberfajták, szerintem keveredtek valaha valahogy az ősi törpékkel, így alakultak ki, mint ahogy számon tartanak afro-pigmeus keverék embereket is, már magasabbak ugyebár, túllépik a 150 centimétert is. Nem különösebben érdekesek antropológiailag, apró ill zömök néger emberek, kb ennyi, viszont genetikailag már talán érdekesek lehetnek. Érdemes lenne egy alapos genetikai kutatást végezni az eredetükről. Talán meg lehetne találni az ősi "kabír gént"... ;) Történészetileg viszont érdekes megfigyelni az afrikai előfordulásukat, középen kb Kongó környékén, kelettől-nyugatig mindenfelé, sokféle nevű pigmeus törzs él szórványban. A keleti oldal ugyebár még Madagaszkár is, mert ott is van ilyen törzs, azonban északabbra is Etiópia, Kenya és Szomália dzsungeleiben is. Mbuti nevű törzs is él arra, ami igen emlékeztet Dzsibuti ország nevére! És mi is volt ott 3-4 ezer éve? Sába királynőjének birodalma Szábá, azaz a szabeus nép dél-arábiai királysága ugyebár, melyet idővel az Etióp királyság leigázott (de korábban meg Etiópia volt az ő uralmuk alatt, kb a híres királynő korában, ha jól tudom); vannak még ilyen érdekességek, pl a szabeusok, nagyon hasonló név mint a szabírok, s innen egy lépés a kabírok ugyebár. Mellesleg szabírok sokak szerint a magyarok ősei (legalábbis részben) észak Kaukázusban, a Szkíta birodalommal szövetséges nomád nép volt, majd a Kazár birodalomba olvadtak, illetve elvándorolt több törzsük (!) Európa felé... Az ógörög-kabír emlékek pont ugyebár a Kaukázusban is feltűnnek... tudjuk ott volt Kolkhisz, a mai Grúziában... aztán ott egy másik pigmeus törzs az Akka... (hmm.... Akkád?) Volt egy gazdag és fontos város a Tigris partján az ókori Mezopotámiában (mai Szíria) Habbuba-Kabira; romjait német régészek megtalálták, de Assad elárasztotta a területet a folyóval, most víz alatt van, viccesen Assad nevű víztározó fenekén, de legalább ott nem fosztogatják), tovább van a Tigrisnek egy hasonló nevű mellékfolyója al-Kabír vagy ilyesmi. De a kabír név feltűnik a híres Kürosz (Cyrus) perzsa nagykirály egy megnevezésében. ami a kabir Cyrus ugyebár... hmm.. Kürosz - kurétesz... ? (Ciprus és Kréta?) A Kabír név gyakori Indiában is amúgy; ez is érdekes, hogy ugyebár ott a legendás és mítikus ókori Mezopotámiával kortárs Indus völgye, tán ott is együtt éltek 5-6 ezer éve a kabírokkal..? Nyilván ha erőltetjük még, persze lehet bőven ilyeneket találni, így lett egyesek szerint sumer már magyar meg és Asszíria, azaz Szíria ugyebár arra utal, hogy a Szíriusz rendszerből jöttek látogatók Mezopotámiába az őskorban... :) Kabír nevű guru ugyebár nagyhatású középkori indiai szinkretista misztikus volt, róla sok települést neveztek el Indiában, de nem tudom, hogy az iráni Kabir település is őrá emlékszik-e. Az biztos, hogy a hinduk és a muszlimok is elismerik a legnagyobbak közé; vajon ez "művésznév"? Vajon India egyik leghíresebb költője és misztikus nagymester szinkretista vallásalapító guruja, felvette a Kabír nevet, hogy tisztelettel emlékezzen valakikre, az emberiség ősi misztikus történelméből..? Születési helye Maghar városa... semmi, csak úgy írom... ;)
"A kabírok rokonai? Vagy teljesen más humanoid faj szerinted?..."
Erre nyilván csak feltevéssel lehetne válaszolni, de azt meg inkább megtartom ez esetben magamnak, mert nem ismerek annyi anyagot, ami erősebb fogódzót adna.
Jól látod amúgy, az egyik fő kérdés a vitában, hogy ezek nem-e a szokásos törpe torzszülemények egy normális magasságú nép köréből vagy pedig egy komplex liliputi méretű népről van szó. Mindkettőnek vannak érvei, kezdve egyiptomiaktól az olmékokig. Több nép valamiféle isteni jegyet tulajdonított a törpeségnek, ezért nem bántották őket (mert voltak törpe isteneik is, mint az egyiptomi Bész vagy a görög Hephaisztosz), sőt, több esetben a társadalmi ranglétrán is magas posztokra kerültek, mint tanácsadók vagy udvari táncosok. De sokszor ezeket a törpéket kovácsoknak, ötvösöknek írják le, mint Egyiptomban és máshol. De szerintem elég furcsa, hogy minden ilyen törpe torzszülemény ugyanazt a "szakmát" tekintse élethivatásának. Itt jön be a másik lehetőség, hogy egy komplett pigmeus törzsről, népről lehetett szó, akik már az ókorban kivesztek...
A kabírok rokonai? Vagy teljesen más humanoid faj szerinted? Vagy csak tévedés (tehát nem faj, hanem csak egy géntorzult, korcsosult populáció)? Kérdés hogy az apró méret milyen szórásban (volt) megtalálható, azaz mekkorák voltak jellemzően ezek a félszerzetek? Ahogy látom akár itt, akár az európai kabír (telkhin stb) törpék mind, az alagutaikat nézve, kb mint a genetikai torzulattal született, sérült emberek, a régen liliputinak, ma már inkább törpe embernek nevezettek, azaz olyan 80 és 120 cm közti volt a magasságuk. Vagy esetleg hamisítás vagy trükk..? Ha léteztek pl a hellén világban még vagy az óegyiptomiakkal tényleg együtt éltek mint építőmesterek, kellemetlenül kevés a nyomuk. Csontvázak, használati tárgyak kellenének sokkal több és kunyhók, barlangok, amiken egyértelműen látjuk, hogy aprónép lakta. (főleg ha úgy vesszük hogy egy hajdani ősi fejlett magaskultúra fiai voltak) Túl kevés van, de a történelmi pusztítások is okozhatják, hogy akár az óriások úgy a törpék is nagyjából el lettek tüntetve, és leginkább mítoszok és mesék szereplői lettek.
A történelemben a hamisítások ill történelmi csalások már az ókorban elkezdődtek ugyebár a csodás Római Birodalomban... és akkor ide nyugodtan be is hozom a baalbeki "bizonyítékokat" hogy római gyártmány volna a nagy terasz... Mert számomra sokkal reálisabbnak tűnik, hogy akár már római birodalmi csalás (hogy azt a látszatot keltsék hogy az ő hatalmasságuk, bölcsességük, erejük és dicsőségük ékessége, csakis az ő produktumuk (valahogy ez az szándék tőlük nem tűnik túl irreálisnak nemde?), de én el tudom fogadni azt is, hogy újkori csalás,amikor végre megkaparintották ismét a Szentföldet ugyebár a gyarmati időkben, a franciák és britek... szomorkodva látták hogy az ókori épületek vagy eltűntek mert az idióta muszlim elhordta építőkőnek, vagy konkrétan szétverte, szétrobbantotta eltüntette a pogány sátáni rekvizitumot ugyebár (ahogy a keresztények is akarták, azonban hálisten a Bizánci Birodalom alatt annyira nem károsodtak, ugyebár a Római és hellén birodalmak eszmei örököse így jobban tisztelték és megbecsülték az ókori romokat), rakhatták oda a "bizonyítékot" tehát már csalási szándékkal a rómaiak, aztán a bizánciak utána 1000 éven át, a muszlimok biztos nem, viszont a gyarmatosító franciák nagyonis... emiatt legalábbis tehát számomra nem fogadható el a bizonyos római kori vélt bizonyíték Baalbek terasza kapcsán...
Igazából nem akarok abba a csapdába esni, hogy elfogadok mindenféle hírt a Közép-Amerikát lakó törpe humanoidokról vagy kis népről. Inkább az összegyűjtés és átrostálás a lényeg.
A maják (akár az olmékok vagy zapotékok) rendszeresen ábrázolták a törpéket. A mai legendák sem perdöntőek, hisz nem tudjuk ezer éve mit gondoltak ezekről. A régészek szerint a sok maja városban a főtemplom előtt álló apró házacskák inspirálták a maják kései utódaikban a legendákat a törpe emberekről. Ez így érthető is lenne, de mi inspirálta az ókorban, tehát vagy kétezer éve, hogy a freskókon is ábrázolják ezeket vagy miért építették ezeket az apró házacskákat? A másik vélemény, hogy afféle szerzetesi lakok lehettek, esetleg áldozati ajándékok raktára vagy ahol tűzoltárok álltak (de nagyrészének van teteje is). Sajnos, olyan keveset tudunk a maják vallásáról, hogy teljesen sötétben tapogatózunk.
Mikor az első fehér emberek eljutottak Tikálba, ott gyönyörű színes faliképeket találtak. Leírták hogy több képen felfegyverzett törpék harcoltak hozzájuk képest óriási, meztelen emberekkel. Mintha egy prehisztorikus kis bujkáló nép tragédiáját látnánk, akik végül elbuktak a normál termetű emberekkel folyó harcokban, csatározásokban???
Egyébként Tikáltól nem messze van Nakum, amihez közel találták Topoxté "miniatűr" városát, amiről David Hatcher Childress kérdezi a nemrég idézett könyvében, hogy ez az Aluxoknak vagy az Aluxok által épült város volt?
Loren Coleman amerikai író és kriptozoológus Curious Encounters c. könyvében (1985) egy egész fejezetet szánt a maják által emlegetett „kis népnek”, az Alux-oknak. Ebben felveti a lehetőségét, hogy ez ősnépecske maradványai még ma is élhetnek a dzsungelek mélyén. Bill Mack utazó szerzőre hivatkozik, aki beszélt egy majával, aki gondnok volt Mayapan régészeti lelőhelyén. 1977 egyik estéjén a Madarak Temploma romjai mögött találkozott egy Aluxszal, aki machetével fát vágott és agyaggolyókat dobott a gondnok felé. Az emberke pont olyan volt, ahogy a legendák lefestették. Coleman előad több ilyen történetet. Mindenesetre előnyére szól, hogy nem ül fel mindenféle híresztelésnek vagy átverésnek és több mint negyven könyvet írt a rejtélyes állatok, mint a tavi szörnyek, jetik, nagylábúak, sárkánygyíkok, és más áltudományok kérdésében.
Coleman Charles Fort csodálója, aki saját bevallása szerint azonban szkeptikusan közelít a forteanus rejtélyekhez. Szóval olyan, aki nem fogad el mindenféle hírlapi kacsát, szenzációt, mint tudományos tényt.
Van, hogy normális méretű emberek emlékeinek társaságában találtak olyan létesítményeket, melyeket törpék használhattak (legalábbis ránézésre). David Hatcher Childress amerikai kalandor a Lost Cities of North & Central America c. könyvében (1992) a zapoték területen talált emlékeket a legendás „apró néphez” kapcsolja, akit Alux-nak is neveztek (Aluxob).
A zapoték fővárosban, Monte Albánban Alfonso Caso mexikói régész 1931-ben kezdett el ásatni, ami 1933-ig tartott. Előbb gazdag fejedelmi sírokat talált, majd egy rejtélyes alagútrendszert. A járatok magassága 50, míg a szélessége 63 cm! Kőlapokkal vannak kirakva. Csak kúszva tudtak ezekbe behatolni. Van amelyikbe úgy sem, mert a magassága csak 30 cm. Ezekbe füstöt vezettek, hogy lássák, hol jön ki az a szabad levegőre. A járatok sok százméteres hálózata húzódhat a város alatt. Az egyik járathoz miniatűr lépcsők is csatlakoztak, amelyek láthatólag nem normáltestalkatú emberre voltak méretezve:
Bolívia: A tiahuanacói Akapana piramison is felfedeztek egy hasonló kicsi alagutat, amibe önjáró robotot küldtek 2006. június 13-án a régészek:
Gondolhatnánk, hogy a rejtélyes „kis nép” a zapotékok előtt uralta Monte Albán helyét, s az ő hagyatékuk a járatok. Csakhogy a városban találtak több törpét ábrázoló stilizált képeket is vagy Caso által 104-es és 105-ös sírkamrákban gyönyörű sírfreskókat is találtak. Az egyik nagy fali képen feltehetőleg az isteneket ábrázolták, akik egy menetben vonulnak, és nagyon is emberszerűek, bár a kép stilizált. Viszont a menetben, ott áll köztük egy apró, humanoidszerű lény! A derekukig sem ér. Érdekes módon egyfajta búraszerű valamit védi a fejét, amiből csövek vezetnek a hátán lévő tartályba vagy zsákba. Ki lehetett ez a figura, akit a freskó készítője meg akart jeleníteni? Ezek csak a zapotékok képzeletében léteztek?
A járatokban a régészek amúgy két csontvázat is találtak, akiket feltehetőleg oda temettek, ezek viszont nem pigmeusok csontvázai. A vizsgálatok azt a lehetőséget is elvetették, hogy ezek vízcsatornák lettek volna. De akkor minek készültek? És kik építették?
A templomok méretének vélhető okairól elmélkedjünk, egy koncepciót erről alább elképzeltem... tekintve, hogy sem görögnek, sem rómainak, sem másnak, abszolút nem volt szüksége ilyen nagy házakra, ezek a házak (főleg hogy ott vannak a hatalmas nevetségesen feleslegesen magas kapuk is sok helyen Egyiptomban is ugyebár), nem lehetett csak ennyi a célja, hogy hatalom fitogtatás, vagy éppen az őrületbe hajló isten-tisztelet.. a keresztény templomok is értelmetlenül nagyok, de Rómától kezdve nyilván már csaknem akar senki lemaradni ugyebár... Az első ilyen irdatlan nagy szakrális, kultikus építmények, pl a Baalbeki ugyebár, vagy éppen a Zikkuratok és az Egyiptomi templomok MIÉRT ILYEN NAGYOK? Miközben a népet alig bírták etetni, és a folyamatos háborúzást alig győzték, mégis ennyi anyagi és emberi erőforrást minden probléma ellenére és mellett a gigantikus megalitikus templomokra fordítottak, ennek mi értelme volt, ha nem az, hogy olyan kultuszból indult ki a gigászi kolosszális küklopszi építkezés hogy vagy egyenesen konkrétan BENNE LAKTAK a titáni épületben az isteneik, azaz az óriás faj utolsó példányai, akiket istenként tiszteltek (és akik nyilván segítettek az építkezésben így mindjárt könnyebb is volt) aztán pedig mert a vallásuk szerint VISSZAVÁRTÁK az ősi óriás "isteneiket"... csak úgy, ahogy a dél-amerikai indiánok is (mellesleg ott is jelen van ugyebár a megalitikus gigantikus építmények jelensége, holott azok élete ott még nehezebb volt... oké, volt sok rabszolga mindenütt, emberi élet nem számított eddig rendben, de azok a rabszolgák akár hasznos dolgokat is csinálhattak volna, mint templomokat építgettek... a félelem az ősi óriás fajtól, na az pl abszolút értelmes indok lehet ilyen deszperát építkezésekhez, hogy meghagyta az utolsó óriás, hogy visszatérünk és ha nem lesznek hozzánk méltó épületek itt, akkor pusztítunk... mert a legtöbb mítoszban ugyebár elég morcos, kegyetlen és erőszakos a legtöbb isten, azaz óriás (erről még az Ószövetségben is van említés, eleve Káint és Ábelt is nagyon úgy tűnik, hogy óriásként írják, le de akár Góliát is ugyebár, Dávid ellen, az ókori sémi királyságokban gólemeket építettek, nem talán azért hogy méltó "kargó" tárgy legyen, az óriás istenek tiszteletére? Vagy éppen harcolni képes eszköz ellenük? A piramis amúgy nyilván más dolog, azok nyilvánvaló hogy sem nem voltak templomok, sem nem temetkezési helyek, hanem egy máig általunk ismeretlen technológia üzemcsarnokai illetve fontos funkciójú technológiai épületek. Ugyebár az inkák annyira várták vissza az isteneket, hogy megadták magukat a spanyoloknak, azt gondolván hogy visszatért az ősi "égi tanító" szakállas isteni faj, a csoda gépein, hiszen a középkori hajók nekik ismeretlenek voltak (egy legenda szerint annyira nem tudták felfogni azokat ott, hogy nem is látták eleinte), Quetzalcoatl elhajózott és vagy elrepült intve hogy még visszatérek... Erősen hiszem, hogy ennek a visszavárásnak hatása a későbbi gigantikus építkezés (még a szó is óriást jelent ugyebár gigász, de küklopsz is, hiszen a Küklopsz ugyebár a mítikus egyszemű óriás faj), minden egy irányba mutat szerintem teljesen jól lekövethetően... és nagyon fontos amit említettem, a hódítás ill hadászati hatalom védelem, nem hiszen hogy kevésbé lett volna fontos a Római birodalomban MÉGIS FÁT HASZNÁLTAK... fa erődök, fa őrtornyok, fa sáncok és védőfalak, miközben a libanoni hegyvidék magaslatain 6 milliót tonna kőből építenek platót egy képzelt istennek, addig a valós háborúhoz meg jó lesz a fa? Még a helyőrségeket is fából építették, miközben Baalbek-et meg sok millió tonnányi kőből (mert hogy Rómában, meg főbb városokban kőből építkeztek kolosszális dolgokat, az még oké, de fent a libanoni hegyekben a legnagyobbat..?! Hogy van ez? Nem erős, őrült kettős mérce ez? Sehogy sem stimmel ez Schen...
Didymai Apollón templom több mint száz oszlopából mára csak 3 áll még (itt is, akár Baalbekben az oszlopok nagy részét földrengések döntötték le).
Ezek annyiban másabbak a baalbeki Juppiter templom oszlopaitól, hogy egy csomó kisebb hengerdobból állnak (az egyik oszlopon vagy húszat számoltam meg). Így igazából nem érdemes összehasonlítani a baalbekiekkel. Ezen jól látszanak a hengerdarabok:
Egyébként a Parthenon oszlopai is 11 dobból állnak (viszont a korinthoszi templom tömzsi oszlopai egy tömbből vannak faragva).
Az epheszoszi Artemisz-templom a 7 világcsoda egyike volt, a márványoszlopai (127 db) 150 tonnásak voltak (de 20 tonnás hengerekből összerakva). A templom alapterülete amúgy nagyobb volt a baalbeki Juppiter templométól.
A baalbeki Juppiter templom oszlopainak összsúlya 180-200 tonna lehet: 3 hengerből összerakva, de az alsók nagyobbak. Tehát a legalsó 8 m magas és 80 tonna körüli lehet. Teljes hosszuk 19,94 m. Alattuk van egy 2,4 m magas „alátét” és az oszlopok egy 4,8 m magas koronapárkányzatot tartottak.
Ha tényleg nagy oszlopot kell mondani, akkor bizonyos, hogy egyben is képesek voltak a görög-római mérnökök hatalmas kőoszlopok felállítására, arra egy példát tudok: Alexandriában a Pompeius oszlopa a 3 századból, ami 27 m magas és egyetlen darab vörös gránitból faragták. A súlyát 285 tonnára becsülik! Állítólag a tetején egykor még egy 7 m magas szobor is volt:
Amúgy szerintem a görögök tökélyre vitték a templomépítészetüket (sokat köszönhetünk nekik, főleg a milétosziaknak, mondjuk az egész civilizációnkat). Ők nem építettek a templomaik alá ilyen masszív pódiumokat, mint a rómaiak, és minden oldalról vezettek a templom-alapszintre lépcsők.
Szerintem a Vénuszi civilizáció elmélete és a Baalbeki plató (nem nevezném pódiumnak, mert az eléggé rómaias név, és meggyőződésem hogy a rómaiak legfeljebb kiásták a görög romok alól az ősi küklopszi teraszt; amit a görögök is ott találtak már, mindkét civilizáció renoválta és esetleg rá-, de inkább mellé építették kutuszhelyüket és mint Schen. írta, főníciaiak aligha építhették, tehát vagy tényleg min 4-5-6 ezer évvel ezelőtti valamelyik mezopotámiai birodalom vagy a parti hurrita ugaritiak pl akik már vagy 6 ezer éve megalitikusan építkeztek, de lehettek az asszírok ill babilóniak és akkádok vagy egyéb sémi birodalom (pl Jamhad illetve a amit már írtam is kánaániták) is akár, e népek ismerték Baál istent, saját volt és nem plagizált, mint Rómában, akik ráerőszakolták hogy akkor most ez Baál-Jupiter isten szent helye, de még a görögök is trükköztek, mert ugyebár Baál-Zeusz helye volt, tehát ebben hasonlítottak a rómaiakhoz végülis ők is, legalábbis egyes korszakaikban, attól függően, hogy épp melyik régió vette át az uralmat, ld macedónok, ha találtak valami irdatlan nagy ősi szent helyet, azt átnevezték és átépítették úgyhogy beemelték az ősi nevét ill istenét, hogy úgy tűnjön a saját misztikájuk ). Baál bibliai gonosz lény (démon, méginkább a sátán egy megnevezése), az új zsidó vallásban, Mózes után tiltott volt már ugyebár a bál-vány és a Napisten Baál let Bal-zebúb, a pokolból... A paleoasztroanautikai - szintén nyilván igen erősen teoretikus vonatkozása, abszolút illeszkedik (de én mondjuk mindent össze tudok mindennel hozni könnyen, met fantáziám korlátlan), akkor meg visszanyúlhatunk az első őskori, nyugati, azaz mezopotámiai civilizációhoz, sumerhoz, ahol ugyebár Gilgames, Uruk egyik királya vándorútra indult keresni a nagymagy igazságot, meg mily meglepő, a halhatatlanságot mint általában az eposz és mítosz főszereplők szokták, ment mendegélt és elért egy cédrus erdőt. Sok kutató állítja, hogy itt Baálbeken cédruserdő közepén volt a küklopszi terasz; Gilgamesh a nagy teraszon találta a földönkívülieket, ahogy űrhajóikkal mojolgattak... Mivel Gilgamesz is óriás volt, (az összes szobrán szinte a hóna alatt egy oroszlánnal ábrázolják hogy lássuk nem a mai emberi testméretű humanoid volt, hanem legalább 6-8 méter magas, ha egy nem apró oroszlánt kiscicaként tart ugyebár csak úgy mellékesen (ennek nagyon nagy jelentősége van szerintem!)), az ókorból üzennek nekünk ezzel is az óriásokról. Látta hogy magafajták tesznek-vesznek itt, mert szintén óriás testméretű földönkívüliek reptere volt ez, (ez meg is magyarázza minek e méterek egy fennsíkon magasabban mint a Kékestető ugyebár), haverkodott velük, sok mindent elmagyaráztak nekik (talán ugyebár azt is hogy ők az ősei, meg hogy ez csak egy kisebb bázisuk van egy kontinens-birodalmuk távol, az Atlanti óceánon meg egy másik a Csendes óceánon!!!)... és felvették az űrhajóra (ez a jelenet a Bibliában is megtalálható Ezékiel, de még Mózes is ugyebár útrakélt a magasba "istennel" nézelődött tanulgatott ugyebár hosszú időre eltűnt... (hegyre ment fel a csodatévő kőtáblákat is megcsinálni, ott sem fél órát volt)... mire visszatért ugyebár már ismét bál-vány imádatba csúszott vissza a népe... Baál-t illetve Baalbeket tehát már a mezopotámiai mitológiában aki keresi, megtalálja, de a Bibliában is mint rossz gonosz tiltott misztikumot... Tény hogy cédruserdő volt ott... máshol a környéken nem nagyon... ezt a cédruserdőt a Biblia is említi amúgy, olyannyira hogy állítólag Ádám és Éva is errefelé éltek, meg Káin is szerinte... tehát ős sémi hagyomány szerves része Baalbek és Baál, a sumerokig, Gilgamesz visszamenőleg... 5000 éves történetek, ezt több helyen is leírják, hogy 5 ezer éve miszitkus kultikus hely Baalbek. Gondolod hogy itt semmi nem volt a rómaiak előtt, hanem ők hopp, odakakiltak egy 6 millió tonnás "'pódiumot" fent a hegyen... Az oszlopokat amúgy elírtam elnéztem, 300 tonnásak, az se gyenge, és állítólag kb. 15-ször akkora az un. Baál-Jupiter templom, mint az athéni partheon... ami ugyebár a fennmaradt ókori templom romok közt a legnagyobb (bár szerintem a paestumi Heraion sem kisebb sokkal és még jobb állapotban is vanak talán), Tehát előbb főisten volt az ókori népek, nyugodtan merem írni KÖZÖS misztériumában, sumer-akkádtól, hettiták-hurrik, asszírok, aztán kánaániták (tehát bibliai történetek ugyebár) Szentföldjén az ugariti parti nagy hegyen palotával (miért kell ezeknek a fránya ókori isteneknek folyton palota.... méghozzá ilyen bazi nagyok... csak nem mert óriásokról beszélgetünk, egy immár kihalt óriás fajról..?)... aztán már gonosz isten, azaz sátán lett ugyebár Belzebub és rossz hely lett Baalbek, el is vitték az ortodox bizánciak e bűnös pogány helyről a jó kis, pardon jó nagy oszlopokat, a Haga Szofiát építeni, ahol ünnepelhették az újabb plagizált vallást ugyebár, ahol Baál már Belzebubbá silányodott egy pokoli fődémon csupán és szépen fel lehet vázolni hogy az ősi Mezopotámiai misztika, hogy folyt át a keleti vallásokon, az egyiptomitól, az asszíron át, a görög és római, majd a kereszténység, átsminkelt átnevezett de valójában UGYANAZ az illető (amit nyilván a nép békítése miatt is csinálták, hatalom féltő összekacsintás, hogy látjátok ez ugyanaz amit eddig is imádtatok, nem történt semmi, kicsit csak szépítettük), így imádhatta Afroditét vagy éppen VÉNUSZ-Bacchus istennőt tovább a pogány, mint szűz Mária stb stb.. Baál mindenesetre "felhőkön repülő" bikafejű isten volt ugyebár, Néha napisten, néha egy szerencsétlenebb halandó félisten, aki az ugariti hegyteteji palotájában bujkált... nem messze a Baalbeki terasztól, a bibliai helyszínektől, és pl Büblosztól (Biblosz-Biblia ugyebár) sem túlzottan... itt zajlott az emberiség ősvallásainak legtöbb sztorija, még a Korán történetei is... mind Mezopotámia, közel kelet, Kaukázus háromszögben... és akkor azt mondod, hogy a fennsík üres plató volt a rómaiakig, akik hopp odapottyantottak egy hatmilliós teraszt, majd arra még az ókor legnagyobb oszlopait is a Jupiter (ami persze Baál) templom felépítésére, miközben a brit szigeteken FÁBÓL ÉPÍTKEZTEK!!! Tehát a fontosabb dolgok a hadjáratok, még jók voltak fa erődökkel fa sáncokkal kerítésekkel, míg egy ősi kultuszhelyhez meg 1000 tonnás köveket emlegettek hegytetőkön és te ebben akarsz hinni... te tudod, nem ilyennek ismertelek meg... Egyszer beszélsz vénuszi eredetről, özönvíz előtti óriás és törpe fajokról, meg Atlantiszról, teljesen misztika sőt sokak szerint buta mesevilág, másszor meg profanizálod az emberiség egyik legnagyobb rejtélyét, hogy kik hogyan és miért tették oda azt a bazi nagy teraszt, de ugyanez igaz a Nagy Piramisra is, míg te magad is írsz ott őszi rejtélyes misztikus valódi mágiáról mégis az épületet nem tartott egy nagy ügynek persze őskori egyiptomiak kerék és fém használata nélkül, pusztán rabszolgák tömegével ezt az épületet, ahol szintén vannak többszáz tonnás kövek ugyebár, sőt a födémben van ezer tonna körüli ott is, melyek kisértetiesen hasonlítanak a fő baalbeki alapkövekre ráadásul... tehát már bocs de csak a vak nem látja, hogy valószínűleg ugyanaz a letűnt civilizáció alkotta (akik szerintem nyilvánvaló hogy óriás termetűek voltak, de egyetlen egy alternatívát látok, hogy az ősi Atlantisz óriásokat VÁRTÁK VISSZA ezekkel a gigantikus építkezésével, azért ekkorák, mert a későbbi derivatív civilizáció papjai úgy gondolták, bármikor visszajöhet Ozirisz vagy éppen Jupiter stb, nekik meg kell a hely, kell a szép nagy épület nem csak tisztelet, hanem puszta praktikus logisztika ugyebár)...
"Szerintem ez kb. így korrekt, a tudományt nem lehet totál félre rúgni. De a tudomány aktuális vélekedéseinél is hitelesebbnek kell tekinteni a korabeli közléseket. Bizonyára jó okkal írták azt amit, max csak azon lehet vitázni vajon hogyan értettek és mire vonatkoztak."
a tudományt egyáltalán nem lehet félrerúgni, a korabeli közlések pedig egyedi elbírálás alá kell, hogy essenek. nyilván lehetnek olyan esetek, ahol hiteles támpontként, forrásként szolgálhatnak, de a Vénuszé nem ilyen. pont.
én erre a gondolatodra reagáltam, nem arra, hogy mit keres ezen a topikon a Vénusz úgy általában:
"Lehetséges e hogy a folyamat olyan öngerjesztő módon exponenciálisan begyorsuljon, hogy a végstádium nagyságrendekkel gyorsabban beálljon, 100 millió évek helyett mondjuk 100 ezer év? vagy akar 10 ezer év?
És miben különbözne az a Vénusz ahol csak ezer éve uralkodik 500 fok, attól a Vénusztól, ahol már x millió éve?"
ahogy jeleztem, Sch "elmélete" és a tudomány álláspontja közötti diszkrepencia a kráterezettség miatt dől el gyakorlatilag már a rajtvonalnál, ebből a szempontból pedig már a te felvetésed is értelmetlen.
